Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

Törőcsik Mari összehozta egy estére Alföldi Róbertet és Vidnyánszky Attilát

Törőcsik Mari máig velünk él, kedden például összehozta a Nemzeti Színház korábbi és mostani igazgatóját is egy estére. A közönség több percig állva, némán tisztelgett a Nemzet Színésze előtt. „Hiányzik belőlünk a nagyvonalúság. A felülemelkedés képessége. Boldogító érzés, amikor ezzel mégiscsak találkozik az ember.” Törőcsik Mari mondatait nem véletlenül választotta a rendező, Bérczes László a keddi, a magyar dráma napján megrendezett „Senkié és mindenkié” – Törőcsik Mari-emlékest mottójává, hiszen a mai magyar színházi életből nagyon is hiányzik a nagyvonalúság és a felülemelkedés is. És igaza volt: tényleg boldogító érzés volt megtapasztalni, hogy ha máskor nem is, de egy ilyen megemlékezés erejéig képes ez a végletesen szétszakított szakma valamennyire közösen kiállni valamiért. Konkrétan Törőcsik Mariért. Újra. Legutóbb a 80. születésnapján volt így. Hiszen ő valóban senkié és mindenkié, nemigen sajátíthatja ki semelyik oldal, egész élete és művészete erről szólt. Az est Maár Gyul

Lakott sziget - hetedik rész: Parti Nagy Lajos

Petra írja:

Adjon az ég meg a jósors mindenkinek olyan magyartanárt, amilyen nekem volt a gimiben, aki az első órán a kezembe nyomott egy Parti-Nagy Lajos verset, mert abban a pillanatban rajongó lettem, és ez azóta is töretlen. Azt is köszönöm a jósorsomnak, hogy azóta megismertem Lajost személyesen, és úgy igazán meg is szerettem. Szóval most megkérdeztem tőle mindent, amit 16 évesen megkérdeztem volna. És még néhány egyebet, ami eszembe jutott. Köszönöm, hogy eljöttél a szigetemre, Lajos!

Nektek meg köszönöm, hogy feliratkoztok, hogy nézitek! És továbbra is várom az ötleteiteket, hogy kivel beszélgessek még...