Bovaryné esete az internettel

Nyíregyháza – Két sors, két színész, két lehetetlen emberi dráma. Két óra kacagás és két óra szomorúság. Két óra az életünkből.

„Ez igen! Ez a darab a mai emberről szólt! – lelkendezett egy középkorú hölgy a Krúdy Színpadról kifelé jövet. Igaza volt. A Daniel Glattauer osztrák író 2006-ban készült, s azóta harminc nyelvre lefordított Gyógyír északi szélre című „email-regényéből” készült keserédes komédia Göttinger Pál mértéktartó rendezésében hatásosan beszélt az interneten született kapcsolatok lehetetlen, mégis nagyon valós lehetőségeiről. Glattauer hősei középkorúak: Emmi kétgyermekes anya, Leo éppen szerelmi kapcsolatából kilábaló nyelvpszichológus. Véletlenül akadnak össze a neten, s elkezdődik közöttük a vég nélküli e-mailezés. A levelek áradatában megszületik közöttük – pusztán írásaik nyomán – a szerelem. Mindig találkozni akarnak, és sosem teszik meg. Olyan ez mint a telefonszex, csak szex és telefon nélkül – írja egyszer Emmi. Akarják is egymást, meg nem is. Vágynak a személyes megismerkedésre, mégis rettegnek tőle – főleg Leo. S mikor már eljutnak oda, hogy nem tudnak a másik (szavai) nélkül élni, akkor a férfi véget vet a kapcsolatnak. És soha nem találkoznak.

Örök férfi-nő kapcsolat

A melodramatikus beütésű történetet Glattauer megóvja attól, hogy szentimentalizmusba fulladjon, noha közel jár hozzá. Az író rájátszik a Bovaryné-ra: Flaubert hősnője (miként Glattaueré is) Emma, Madame Bovary második szeretője pedig, aki nem képes sikkasztani, így nemet mond szerelmének, Léon. A tizenkilencedik századi Emma és Léon esete ismétlődik az internet világában. (A mű az irodalomtörténettel való felületi kapcsolaton túl alkotáslélektani-nyelvfilozófiai kérdéseket is föltesz: „Írjon nekem, Emmi. Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel” – fogalmaz egy helyütt Leo….). AzOrlai Produkciós Iroda darabjában Fullajtár Andrea sokszínű színészi munkával, odaadó játékkal jelenítette meg a férjét és családját maximálisan szerető asszonyt, aki éjjelente e-maileket ír sosem látott szerelmének. A Gyógyír északi szélre egyértelműen az ő drámája: Glattauer Emmi nézőpontjából láttatja a „beteges” kapcsolatot. Leo-t, a tudományos karriert befutó, szerelemre vágyó, ám visszahúzódó, félénk nyelvész figuráját Őze Áron igyekezett élettel megtölteni: bevallottan szerelmes lett a nőbe, de nem merte vállalni sem őt, sem önmagát, sem az esetleges csalódás kockázatát.

Az író (és a rendező) az örök férfi-nő kapcsolatot vizsgálta. És ugyanúgy nem találta a megoldást, mint Flaubert…

Karádi Zsolt

GŐZERŐVEL KEZD A TEMESVÁRI TÁRSULAT: KORTÁRS DARABOK, FIATAL ALKOTÓK ÉS RENDHAGYÓ PRODUKCIÓK A MŰSORON

Határon átívelő projektek, új kezdeményezések, izgalmas műhelymunkák, kortárs darabok, fiatal alkotók és rendhagyó produkciók jellemzik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új évadát, mely az eddigi évek egyik legszínesebb, legizgalmasabb programját kínálja - derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet Balázs Attila igazgató tartott a temesvári színházban Hernyák György és Hajdu Szabolcs rendezők jelenlétében, akik már elkezdték a próbákat a társulattal.

Mint kiderült, gőzerővel kezd a temesvári társulat, párhuzamosan zajló próbafolyamatokkal, műhelymunkákkal, melyek eredményeként a hagyományos évadkezdő mozgásszínházi tréninget követően már szeptemberben két bemutatót tart a színház, s október elején a nagyszínpadon ismét premier lesz, ugyanakkor Budapesten is tart egy bemutatót a társulat. A tervezett tíz új produkció mellett a színház egy új, Romániában egyedi projektet kezdeményez a Temesvári Műépítészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen, ugyanakkor számos off-programra lehet számítani. Továbbra is hangsúlyt kapnak azok a kezdeményezések, melyek az eddigi években már hagyománnyá váltak, így a soron következő évadban is lesz TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó), mely ezúttal a szokásosnál ünnepélyesebb lesz, ugyanis a színház ekkor ünnepli alapításának 60. évfordulóját.

Határon átívelő projektek, visszatérő alkotók

Az új évad két szeptemberi bemutatóval veszi kezdetét. A Forte társulattal közösen létrehozott Henrik Ibsen: Peer Gynt és Karel Čapek meséjén alapuló Vagabondóelőadások, melyeket a közönség egy része már a múlt évad végén láthatott egy-egy előbemutató keretén belül, az évad legelején lesznek műsorra tűzve egy rövidebb előkészítő próbafolyamat után. A 2012-es Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó nyitóeseményeként bemutatott Peer Gynt című drámai költemény a temesvári színház és a budapesti Forte Társulat közös produkciója, melyet Horváth Csaba, a Forte Társulat megalapítója és vezetője, Magyarország egyik legelismertebb koreográfusa rendezett a két társulat színészeivel. A temesvári bemutatót követően októberben sor kerül az előadás budapesti premierjére is.

A tavalyi évadot záró bábelőadás annak az alkotópárosnak a nevéhez kötődik, akiket a temesvári nézők már jól ismerhetnek a 2009-ben bemutatott Amor omnia című előadás sikerének köszönhetően. Ezúttal a két rendező, Zheni és Peter Pashov a színház bábtagozatával dolgozott együtt, közös munkájuk eredménye a Vagabondó című produkció, mely Karel Čapek A jólnevelt rabló című meséje alapján készült.

„Nyitott, érzékeny, ízig-vérig kortárs műhely"

A temesvári színház soron következő évadában olyan szerzők műveit láthatja a publikum mint Henrik Ibsen, Karel Čapek, Sławomir Mrożek, Martin McDonagh, Oleg és Vladimir Presznyakov, Elżbieta Chowaniec, Samuel Beckett, Harold Pinter. A klasszikus és kortárs világirodalom kimagasló drámaírói mellett olyan magyarországi alkotók is jelen lesznek, mint Pintér Béla, vagy Hajdu Szabolcs, akik nem csak hazájukban, hanem a világ számos pontján is kivívták maguknak a szakma elismerését. A változatos és izgalmas repertoárnak, az elismert alkotóknak köszönhetően várhatóan ugyanaz a „nyitott, érzékeny,ízig-vérig kortárs műhely" lesz Temesváron, mint a korábbi évadokban.

Sławomir Mrożek kortárs lengyel író sajátos drámai világába októberben nyerhet betekintést a temesvári publikum az évad második nagyszínpadi produkciója által. Mrożek abszurd hangvételű darabjait az 1950-es évektől kezdte el írni, a Rendőrség, melyet a temesvári színház műsorra tűzött a szerző fiatalkori művei közé tartozik. Egy totalitárius államban, ahol már az utolsó ellenszegülő is „megjavult", felmerül a kérdés: mi haszna marad a rendőrségnek? Hernyák György a napokban kezdte el a temesvári színházban aRendőrség próbáit. Mrożek darabját másodszor rendezi, az 1997-es Újvidéki bemutató után. A Jászai Mari-díjas rendező jelenleg Szerbiában él, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának egyik rendezője. Az 1980-as évek óta létrehozott előadásai számos szakmai elismerésben részesültek.

Az iráni-orosz származású Presznyakov-testvérek szövegei nagy sikernek örvendenek Magyarországon. Oroszból fordított szövegeiket a nyers köznyelv és a kortárs hangvétel jellemzi, darabjaik bohózat-szerű humortól lüktetnek. A csónak című darabjuk, melyet a temesvári színház novemberben tűzött műsorra egy börleszk vígjáték, melynek kiindulópontja a Noé bárkájának története, úgy ahogy azt ma látják a Presznyakov-testvérek. A produkciót a debreceni születésű Szabó Máté állítja színpadra, aki rendezőként dolgozott a budapesti Bárka Színházban, az Új Színházban, a József Attila Színházban, de a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál is rendezett. A csónakot a temesvári nézők november végén láthatják a nagyszínpadon.

Martin McDonagh, napjaink egyik legsikeresebb ír drámaírója és sokszorosan díjazott dramaturg, filmforgatókönyveket is ír, rendez - olyan címek fűződnek nevéhez, mint az Oscar-díjas Six Shooter, vagy a kultuszfilmmé vált In Bruges. A Leenane szépe fekete komédia, melyben életünk zsákutcába vezető kapcsolatait véljük felfedezni. Anya és lánya, a nő és a férfi, valamint „önmagunkkal" való kapcsolatainkat idézi a humorral fűszerezett, ámbár kegyetlen világot bemutató dráma. A produkciót 2013 februárjában láthatja a közönség. Az előadást Upor László dramaturg, műfordító, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára rendezi. Munkásságának jelentős részét az ír kortárs drámairodalom megismerésének szentelte, a Leenane szépe magyar nyelvű változatát is ő jegyzi.

A soron következő évad drámaírói közül Elżbieta Chowaniec a legfiatalabb, 1982-ben született Krakkóban. Ugyanitt, majd Varsóban és Lodzban bővítette színházi ismereteit, többek közt dramaturgiát tanult. A Gardénia története négy nőről, négy generációról, egy krakkói családról szól, amely történetet felfedő előadást ugyanaz a Koltai M. Gábor rendezi, aki a 2010/2011-es évadban temesváron William Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát állította színpadra. Koltai M. Gábor rendező a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett. A fiatal alkotó ízig-vérig kortárs és mégis örökérvényű rendezései érzékeny előadást jósolnak.

Pintér Béla egyike a magyarországi független színházi élet legizgalmasabb alkotóinak. Az elmúlt években saját társulatával, melynek vezetője, szerzője, rendezője és színésze is egyszemélyben, olyan produkciókat hozott létre, melyek ma már nem csak Európában, hanem szerte a világon is az érdeklődés középpontjába kerültek. Az általa képviselt színház sajátos világa jelenik meg a Parasztoperában is, mely immár önálló műként kilépett a társulat köreiből és több színházban is színpadra került. Pintér BélaParasztoperája Szikszai Rémusz rendezésében januárban lesz bemutatva és várhatóan ígéretes tükre lesz a "hagyományörző társadalomnak". Szikszai Rémusz színész, médiaszemélyiség, két évtizede szüntelenül színházban dolgozik. A nagykárolyi születésű alkotó egykor a Kolozsvári Állami Magyar Színház, majd a budapesti Bárka Színház tagja volt, jelenleg szabadúszó. Sok szerepe az Új Színházhoz kötötte, de színészként, közreműködőként több tucat előadás létrehozásában vett részt Magyarországon.

Hajdu Szabolcs filmrendező, forgatókönyvíró és színész, akit a fiatal magyar filmes generáció legkimagaslóbb egyéniségeként tartanak számon. Valamennyi filmje számos szakmai elismerésben részesült, a Bibliotheque Pascal többek között Oscar-díjra is lett jelölve. Az elismert filmrendező egy műhelymunkával indította a temesvári színházban elkezdett próbafolyamatot, melyen részt vettek az előadás szereplői is, többek között Hajdu Szabolcs két állandó munkatársa is: Török Illyés-Orsolya és Szabó Domokos. A rendhagyó próbafolyamat során a rendező az előkészületek után fogja megírni a "Royal" Barmunkacímet viselő darabot, mely az előadás alapjául fog szolgálni. Az előadást márciusban tekintheti meg a temesvári közönség.

Samuel Beckett Nobel-díjas avantgárd író, költő, színházi személyiség. Az abszurd drámát megteremtő generáció jelentős tagja, angolul és franciául írt. Az Ó, azok a szép napok kétszereplős, "vidám" darab Winnie és Willie "párbeszédét" mutatja be, minimalista eszköztárat alkalmazva, mely rengeteg lehetőséget rejt magában. A temesvári közönség az előadást Kedves Emőke rendezésében láthatja, aki frissen végzett, így alkotóként hivatásos színházban először fog bemutatkozni.

Harold Pinter Nobel-díjas dámaíró, a XX. századi britt drámairodalom kiemelkedő egyénisége. Az étellift két bérgyilkosról szól, akik áldozatukra várnak. A tétlenségben fokozódó feszültséget egy titokzatos körülmények közt működő étellift kavarja fel. Az ételliftcímű produkció egy intenzív műhelymunka során fog létrejönni, melyben a színház alkotói közül többen is részt vesznek, s az intézményen belül azt a hagyományt követi, amely az egyéni kezdeményezéseket és a hosszú műhelymunkákat népszerűsíti.

Fókuszban a fiatal tehetségek és a meghívott előadások

A temesvári magyar színház a 2012/2013-as évadban több új kezdeményezéssel is előrukkol, többek között egy meghívott előadásokból álló programsorozattal, melynek eredményeként repertoárját független társulatok előadásaival teszi gazdagabbá, így a helyi közönség várhatóan minden hónapban megtekinthet egy-egy meghívott előadást. A színház vendégei lesznek magyar, román és szerbiai társulatok, alkotók díjazott produkciói, ugyanakkor iskolaszínházi előadások is a kezedeményezés részét képezik. Szintén a temesvári magyar színház kezdeményezésére, a Temesvári Műépítészeti Egyetemmel és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közreműködésben új, rendhagyó projekt indul. A temesvári műépítész diákok opcionális kurzusként díszlettervezést tanulhatnak, melyhez a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Műépítészeti Egyetem közösen biztosít keretet. A kéthetes műhelymunkát Dobre-Kóthay Judit, az ország egyik legkitűnőbb díszlet- és jelmeztervezője, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója vezeti.
Előző évadából a színház műsoron tartja a Bolondos évszakok, Prah, Deviancia,Mellékhatások, mady-baby, Immanuel Kant és Furnitur című produkciókat, valamint a bábtagozat előadásait (Borsszem Jankó, Zián és Kopik).

forrás: http://tm-t.ro/

FIRKIN - képek a Félszigetről

Kötelező egy alapos fürdés a poros fesztiválok után

Hétvégén még Péterfy Bori progresszív tombolásával integettünk a nyárnak egy utolsó utáni fesztiválnapon, és vártuk, hogy beüssön a barnán rezgő őszi űr. Amíg azonban lesznek emberek, akik simán kölcsönadják a nappalijukat koncerttérnek, vagy képesek öntőüstök és vizes medencék köré csalogatni másokat, zenét, vagy mesét hallgatni, addig távol marad az üresség.


Bár jó néha elzarándokolni a Müpába, megnézni egy fotókiállítást a Mai Manóban, vagy a Szépművészetiben lekövetni az épp aktuális nagy művész életművének egy szeletét, még jobb elengedni olykor a mainstream kultúrafogyasztás görcsösen rángatott fonalát, hogy aztán arisztokrata merevség nélkül huppanjunk oda a medence szélére a zsíros kenyerünkkel. Mintha otthon lennénk.Ötödször is itt a Kultúrfürdő.

Istállóból koncerttér

Besétálunk egy budai ház udvarába, azt mondják, korábban bordély is üzemelt az egyik szárnyban, a nyilak viszont hátra irányítanak a fák közé. Csellószonátákat jöttünk hallgatni egy magánlakásba - a vendéglátó arról mesél, hogy az otthonuk évtizedekkel ezelőtt istálló volt és kocsiszín, alatta pedig barlang van, nem pince.

Szinte nem is érti a kérdést, amikor azt firtatom, miért adták kölcsön a lakásukat ennyi embernek; evidenciának tekinti. Azt mondja, tavaly áthallatszottak a kultúrfürdős koncertek a mostanra életveszélyessé vált szomszédos ál-törökfürdőből, nekik pedig megjött a kedvük, hogy közelebbről is belehallgassanak, aztán, hogy beszálljanak.

Könnyű, nyáresti koncertet ígérnek, negyven-ötven ember kuporodik össze egy nappali padlóján, ahol a hatvanéves ugyanúgy vállalja a törökülést, mint a négyéves, sőt, az alternatív jógapóz hozzáad a hangulathoz. Az előszobában még pont van egy hely a gyerekek gumicsizmái mellett, ott a könyvespolcra is rálátunk, ha elkalandoznánk.

Stoll Péter (cselló) és Kassai Róbert (zongora) zenélnek, mindketten bejártak már több külföldi hangversenytermet, de jól áll nekik a családias minitér is. A szűk egy órába beleférnek az olyan közönségdarabok, mint Mozart Török indulója, vagy Chopin Cisz-moll noktürnje, de sok a laikust ismeretlenségével beszippantó szám is. Kint eső, szendvicsek és bor, bent zene, mi pedig biztosan tudjuk már akkor is, hogy nem állunk meg itt. Más helyszín, más műfaj is kell.

Jin-jang élmény

Kedden már egy 19. századi, faszerkezetű gyárcsarnokba érkezünk, olvasztókemencék és öntőüstök közé. Hatalmas a tér, de a fuvola és a harsona hangja sem veszik el benne. A Barnabás Fuvolakvintett és a Four Bones harsonanégyes nehéz dologba markolt, mikor összeállt, ugyanis egyik formációra sem gondolnak a zeneszerzők igazán. A kotta tehát kevés, zenei átiratot készíteni viszont izgalmas kihívás.

Ennél csak az izgalmasabb, amikor ez a két együttes egymás mellé kerül egy estére. A fuvola suhanó pianói összekacsintanak a harsonák játékos erejével, a nők energiái a férfiakéval, a produkciók különállóak, a hangok mégis egymást támogatják - teljes a jin-jang élmény.

A koncert legszebb része mégsem a zene, vagy a zenészek egymás iránti tiszteletének tapinthatósága, hanem az emlékezés magától értetődő csendje, ami a kvintett pár napja elhunyt tanárának és névadójának, Barnabás Zoltánnak szól. A lányok biztosak benne, hogy már Mozarttal kvaterkázik, sőt, a mester legkirívóbb zeneszerzői hibáit is megpedzette már neki.

Chilis-vaníliás török kaja

A fürdőzés itt sem áll meg, szemezünk a további programokkal, a szervezőktől pedig segítséget kapunk, mit ne hagyjunk ki semmiképp sem.

Lesz például bolhapiac a Margit utca kilencben, ami önmagában megér egy sétát. A helyszín még alakulóban van: két romos, fákkal benőtt ház udvarát alakítottak át, ahol délelőtt termelői piac, este pedig tánc és zene lesz majd egyszer, Kultúrfürdőtől függetlenül is.

Ugyanitt egy másik alkalommal a Chili és Vaníliával ehetünk végig egy isztambuli reggelit élő zenével. Amit ígérnek: tepsibörek, menemen, és joghurtos padlizsán a Gül Baba tövében (vigyázat, regisztrálni kell!). Szintén itt énekli majd el a Csíkszerda improvizációs kórus a Fából faragott királyfitörténetét. Ária nélküli opera, szereplőmentes történetmesélés, hömpölygő zene.

Csobbanós

De hogy a valódi fürdős eseményeket se hagyjuk ki, az egyik központi helyszín a Vízivárosban most a Veli bej fürdő, amit 1574-ben egy forró vizes mocsárra húztak rá. Ha erre tévednénk, mindenképp vigyünk fürdőruhát, a programok közül pedig mindenképp vessük bele magunkat a Hangfürdőbe. Megérkezés, léleklazítás, fényakkord, relaxáció és kórusimprovizáció. Csend. (A hangpamacsokba itt bele is hallgathatunk.)

Ezen túl lesznek még Shakespeare szonettek Senával, Gyabronka József önálló esttel jelentkezik, játszik a Závada Pál és a Szakértők, a szeptember közepéig futó programsorozatnak pedig méltó befejezése is lesz.

A közönség a gálatúra keretében térképek segítségével kisebb-nagyobb csapatokban járja be a környék nem hétköznapi részeit. A titokból annyit árulnak el, hogy a séta közben meglepi a társaságot egy-egy csapat zenész, kórus, vagy színművész. Hogy ki, mikor, és a Víziváros melyik eldugott kapualjában, utcájában, vagy panorámás kilátójában tűnik fel, az a játék része lesz.
Mi is az a Kultúrfürdő?

A Kultúrfürdő egy nyári-kora őszi programsorozat, amelyet a Halastó Közhasznú Kulturális Egyesület szervez a budapesti Víziváros különleges, eddig művészeti célra kevésbé használt helyszíneire, tereire. A Halastó kórusból kinőtt kultúraéhes társaság önkéntes munkájának köszönhetően az első években a Frankel Leó úti ál-törökfürdő romjai adtak otthont a programoknak. Ám a Kultúrfürdő kilépett medréből, és újabb izgalmas helyszíneket vett birtokba.

2012-ben a programsorozat ötödik alkalommal jön létre. Ugyanúgy, mint az előző években, most is nagyon fontosnak tartják, hogy programjaikkal „belakják” a helyszíneket. A Kultúrfürdő rendszeres tematikái a víz, illetve a fürdőkultúra, idén pedig különös hangsúlyt fektetnek az utcazenei produkciókra, illetve workshopot szerveznek amatőr résztvevőknek is.

forrás: http://hvg.hu/

Furnitur a Snoblesse-ben

Vinnai András: Furnitur

Az elvarázsolt disznó rendezője a Lefitymálva írójának darabjából olvas fel darabokat.

Göttinger Pál (színházi rendező) és a Kultúrfürdő (kulturális happening) közös története nem ma kezdődött – Az elvarázsolt disznó című meseopera egyike volt nagy kreatív egymásra találásaiknak. Ami viszont ma kezdődik, az egy felolvasás: Göttinger Vinnai „Lefitymálva” András Furnitur című darabjából olvas (énekel) részleteket. Göttinger és Vinnai közös története sem ma kezdődött, hiszen Vinnai felolvasandó darabját maga Göttinger rendezte meg a kaposvári temesvári (jav. a szerk.) Csiky Gergely színház számára. Miként az előadásnak, úgy a felolvasásnak is Shivak Shurman a főszereplője, aki lakása gyermekbaráttá alakítása céljából a Furnitur lakberendezési áruházhoz fordul. Ebből aztán sok zene, tánc, hisztéria – és felolvasás – kerekedik.

Vinnai András: Furnitur
Színház
Időpont
2012. szeptember 3. 19:00
Helyszín
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kertje
1013 Budapest, Apród utca 1–3.

Startol a Kultúrfürdő

Váczy András

A nyári-kora őszi, háromhetes programszéria a Halastó Közhasznú Kulturális Egyesület önkéntes szervezésében, a budapesti Víziváros és Felhévíz különleges, eddig ilyen művészeti célra sosem használt tereiben, helyszínein indította el a Kultúrfürdő nevezetű sorozatot.
Idén is koncertek, kiállítások, színházi estek és gyermekprogramok várnak mindenkit:

Gyabronka József, Závada Pál, Göttinger Pál, Kemenes András, Jankovics Péter, Fábián Gábor, Hay Anna, Sáry László workshop, Discantus, Mezítlábas Zenészek, Four Bones, Santa Diver, Jávai Gamelán, Csíkszerda, Forgó, Byzantium Jazz Project, Bujdosó Trió, meglepetésvendégek, valamint hangfürdő, gyerekmedence, vizuál eksönök, SPLASHmobok és kultúrsokadalom... 
Mindez például az Öntödei Múzeum-ban, ahol annak idején Ganz Ábrahám vasúti kerekeket gyártó munkásai és gépei csattogtak és kattogtak. Helyükön ma műemlékek, múzeumi tárgyak állnak, és a füst és a munkaszag helyett a Kultúrfürdő dallamai, szavai, az előadók és a közönség lelkesedése töltik meg a levegőt. 

Aztán az Irgalmasok Veli Bej Fürdőjében is, ahol igazából Szokollu Musztafa pasa kezdte az egészet. És ha már ő építtetett egy fürdőt - és az Irgalmasok pedig helyrehozták, ráadásul nem is akárhogy - mi megtöltjük zenével, színházzal, élménnyel! 

Valamint a Bem mozi elnevezésű kávézó-félszoba-konyha-moziterem-szalon komplexumban, amit nagyon szeretünk, mert családias hangulat és az otthonosság árad a falakból. 
A Frankel Leó úti Zsinagógában is, ami 1888. 08. 8. napja óta felszentelt imahely, és az azóta eltelt időben köré emelkedett egy ötemeletes bérház, benne rabbi-lakással, iskolával, pékséggel. Amúgy az épület maga neogótikus és klingertéglás. Szép. 

A Szabó Ervin Könyvtár Török utcai lerakatában, melynek hangulata már önmagában elbűvölő, hát még, ha kultúrfürdős programok töltik meg a teret... 
Egy Frankel Leó úti kertes magánlakásból is áradni fognak a kultúrhullámok. A hely korábban Fekete Sas fogadó néven várta a vendégeket, jelenlegi lakói évek óta látogatják a Kultúrfürdő programjait, most otthonukban várják a művészeket és nézőket. 

Mindez tart egészen szeptember 15-ig.

forrás: http://mixonline.hu/

Új évad, új mottó a kaposvári színházban

Az új évadot új mottóval és új reményekkel kezdi a kaposvári Csiky Gergely Színház. A keddi évadnyitó társulati ülésen Rátóti Zoltán igazgató a színház évek óta esedékes felújításának megkezdését ezúttal sem jelenthette be, mégis számos kedvező hírrel szolgált.

A jó hírek egyike, hogy a következő évadban két év után öt helyett ismét hat nagyszínpadi bérletes bemutatóval várják a közönséget. Mottót is ehhez igazodva választottak. “ÚjraHat” – ez az új színházi szezon szlogenje, amely egyrészt utal a bemutatók számára, másrészt jelzi, hogy továbbra is szeretnének hatni a nézőkre.

A nézőkre gyakorolt hatás az igazgató szerint lemérhető abban is, hogy sokan járultak hozzá a tavasszal elindított civil kezdeményezéshez, amelynek keretében a színházszerető közönség téglajegy vásárlásával járulhat hozzá a tervezett felújításhoz. Rátóti Zoltán úgy vélte, ez csupán jelképes hozzájárulás a teljes költséghez képest, és nem is az összeg nagysága, mint inkább a vásárlók száma fejezheti ki a színház iránti elkötelezettséget.

A közönség által jól fogadott felolvasó-színházi előadások sikerén felbuzdulva az évad újdonsága lesz az is, hogy a kassai és a szabadkai színházzal közösen pályázati támogatással háromnapos felolvasó-színházi fesztivált rendeznek. A három társulat külön-külön, majd együttesen áll a közönség elé.

A következő évadban is lesz “akadálymentes” előadás hallássérülteknek, és ismét lesz nyílt nap, amikor a közönség bepillanthat a kulisszák mögé és színháztörténeti érdekességekkel gazdagíthatja ismereteit.

A tavaly alapított örökös tagság címet, amelyet elsőként Babarczi László korábbi igazgató vett át, ezúttal Tóth Béla kapta meg, aki 1955-ben alapító tagként szerződött a kaposvári társulathoz. Ugyancsak köszöntötték a régiek a négy új társulati tagot: Takács Katalint, az Új Színház egykori művészét, Váncsa Gábort, a Kaposvári Egyetem színész szakán most végzett fiatal kollégát és az Egerből Kaposvárra szerződött színészházaspárt, Mészáros Sárát és Hüse Csabát, miként Gyuricza Istvánt is, aki az előző évadban nyújtott teljesítménye alapján a kollégák titkos szavazata alapján kiérdemelte a színház egykori igazgatójáról, Komor Istvánról elnevezett gyűrűt, amelyet 37. alkalommal adtak át.

A jövő évad repertoárjában 11 bemutató szerepel, ebből a nagyszínpadon hat felnőtt darab és egy ifjúsági mesejáték, a stúdióban pedig négy, köztük egy kicsiknek szóló népmese-válogatás. Lesz dráma, operett, vígjáték, zenés ballada, vásári komédia, mesejáték és népmese, közülük hatnak a szerzője magyar. Mint elhangzott, a kiválasztásnál az elsőleges cél az volt, hogy minél színesebb és szélesebb kört megszólító darabokat kínáljanak a közönségnek, mindezt változatlan jegyárakkal, sőt kedvezményekkel a kaposvári és a vidéki bérletvásárlóknak.

A nagyszínpadon Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című álomjátékát Vidnyánszky Attila, a debreceni színház igazgatója, a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének ez év tavaszán kinevezett igazgatója állítja színpadra; ez lesz az első rendezése a kaposvári teátrumban. Göttinger Pál, a színház immár állandó rendezője Offenbach Szép Heléna című operettjét és az Othello Gyulaházán című vígjátékot rendezi. Az Emil Lotjanu filmje alapján készült A cigánytábor az égbe megy című zenés balladát Szőcs Artur rendezi, Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját – húsz évvel Ascher Tamás rendezése után – ezúttal Valló Péter állítja színpadra.

Egy másik filmfeldolgozás, a Hannibál tanár úr című dráma Vidovszky György rendezésében a színház jövő évadbeli ősbemutatója lesz. Ugyancsak a nagyszínpadon mutatják be Szabó Magda Tündér Lala című zenés mesejátékát Kelemen József rendezésében.

A stúdió négy tervezett előadása közül Szabó Máté rendezi Petőfi Sándor A helység kalapácsa című zenés vásári komédiáját, amelyhez a zenét Ferenczi György írta és a nyáron már bemutatták az Ördögkatlan fesztiválon. Bérczes László, a színház művészeti vezetője rendezi McDonaugh Vaknyugat című komédiáját, Szakonyi Károly Adáshiba című darabját pedig Funtek Frigyes. A Népmesék kicsiknek című gyerekelőadást Váradi R. Szabolcs, a színház segédrendezője viszi színre.

Az évad szeptember 18-án a Tündér Lala című zenés mesejátékkal indul.

MTI

Kedden indul a bérletezés a Csikyben


Újra felfedezni a színház szellemi, érzelmi hatásának erejét - ez a célja a Csikynek a 2012/2013-as évadban. A közönség újra hat előadással találkozhat a felnőtt nagyszínpadi bérletben. Nézze meg, mit érdemes megnéznie!

A keddi évadnyitó üléssel megkezdődik az újabb színházi idény. A Csikyben az alábbiakban röviden bemutatott előadásokkal találkozhat a nagyérdemű. Cikkünk alján keretben megtalálják a bérletárakat és olvashatnak az igénybe vehető kedvezményekről is.

NAGYSZÍNPADI BÉRLETES ELŐADÁSOK

Jacques Offenbach:
SZÉP HELÉNA
operett, rendező: Göttinger Pál

A francia operett olyan, mint egy bon-bon, szétolvad a szádban. Ínyencfalat, finomság, nem táblás csoki, hanem fondeau, nem lecsó, hanem ratatuille. Ízlelgetni kell. A Szép Helénában egy pásztorfiú döntheti el, ki a legszebb nő a világon. Hát persze, hogy ez a kérdés, hisz nem utolsó vonzóerő a francia operettben a híres francia pikantéria: a történetet áthatja a rendkívül finom erotika. Ne feledjük: Offenbach honosította meg a színpadokon a legilletlenebb táncot: a kán kánt!

Makszim Gorkij:
ÉJJELI MENEDÉKHELY
dráma, rendező: Valló Péter

A drámaíró Gorkij világhírét ez a dráma alapozta meg. Az éjjeli menedékhelyen a társadalom számkivetettjei tengetik életüket, ebbe a világba érkezik Luka, az idős vándor, aki mindegyikük életének fontos szereplője lesz. Bölcs tolsztojánus ő, akinek szép szavai segítenek elviselni az élet nehézségeit, vagy illúziókeltő, aki megakadályozza az igazság kirobbanását, és annak megtisztító erejét? Több mint száz éve vitatkoznak ezen a darab olvasói és nézői. Mi az igazság? Milyen az ember? Hogyan lehet becsületesnek, tisztességesnek maradni a kegyetlen és szenvtelen világban? Máig a lelkiismeretünk mélyén parázsló kérdések.

Gádor Béla – Tasnádi István:
OTHELLO GYULAHÁZÁN
komédia, rendező: Göttinger Pál

Othello vagy Csárdáskirálynő? Hamlet vagy Marica grófnő? Shakespeare vagy operett? Gyulaházára ambiciózus fiatal főrendező érkezik, aki minimum megváltani kívánja Gyulaházát, ami azért nem lesz olyan egyszerű. Működésbe lép a főszereptől fosztott Vezető Színésznő. Az élete lehetőségét kapó, Desdemonát játszó fiatalka kezdő mindent belead, míg fröccstől fröccsig próbálja Othellót a rég eltunyult Vezető Színész. És mindenhez mindenki hozzászól, portástól az igazgatóig, gazdaságistól a táncos komikusig… Beleshetünk a függöny mögé, a próbára, az öltözőbe, a színházi büfébe, és azt látjuk, hogy minden baj ellenére, egyszer csak elkezd megszületni egy előadás!

Emil Lotjanu filmje alapján:
A CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY
zenés ballada, rendező: Szőcs Artur

Hová megyünk folyton? Se vége, se célja. Még a szerelemre se marad időnk. És közben: olyan szörnyen szeretünk – teljes szívünkből. Lujko Zobar, a lótolvaj gyerekkorában holdharmatot ivott, a hegyek védelmezik, és elkerüli a puskalövés. De a végzetes szerelmet nem kerülheti el. Ahogy Rada, a boszorkányos szépségű cigánylány sem. Mert a vadlónak acélzablára van szüksége. De nincs az a ló a földön, melyen az ember elmenekülhetne önmaga elől.

A cigánytábor az égbe megy című előadás hangulatának a Söndörgő együttes tagjai adnak különleges ízt: élőben játszanak autentikus cigányzenét a színpadon.

Vörösmarty Mihály:
CSONGOR ÉS TÜNDE
álomjáték, rendező: Vidnyánszky Attila

A Csongor és Tünde rejtély, amelyet lassan kétszáz éve próbálnak írók, irodalomtörténészek, színházművészek, esztéták, filozófusok megfejteni. Mese? Szerelmi románc? Színdarab? Filozófiai traktátus? Drámai költemény az emberi életútról?

Csongor férfi: kincse nincs, hatalomra nem vágyik, a tudásról azt gondolja, valójában senki nem tudja, mennyit ér és mire jó. De küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után megtalálja asszonyát, Tündét, s földi létükben, égi szerelemben örökre összeforrnak.

Móra Ferenc – Fábri Zoltán – Tasnádi István: 
HANNIBÁL TANÁR ÚR
dráma, rendező: Vidovszky György
ŐSBEMUTATÓ

A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis tanára, aki a semmiből egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül egy Hannibálról szóló, évek óta fiókban lapuló értekezésével, mely egy véletlen folytán kerül nyilvánosságra. Egy parlamenti interpellációban említik Nyúl nevét, erre meglátogatja őt egy újságíró, a kollégák is befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál, a híres hadvezér ül le vele beszélgetni... Másnap jön a kijózanodás, és mi megláthatjuk, hogyan darálja be a hatalom a kicsi embert. Akkor is, most is, mindig is. Mert „az elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság azonban örök. A buták csapatba verődnek, szavalnak és ordítanak, trappolva menetelnek, botokat suhogtatnak, köveket ragadnak”, ki tud velük szembeszállni?

GYEREKBÉRLET

Nagyszínpad

Szabó Magda – Egressy Zoltán:
TÜNDÉR LALA
zenés mesejáték, rendező: Kelemen József

Lala más, mint a többi tündérgyerek. Látja ezt mindenki Tündérföldön, tudja ezt édesanyja, Írisz királynő is. Van ebben valami nyugtalanító. Persze túlzás volna azt állítani, hogy egyedül Lala az elindítója azoknak a hihetetlen eseményeknek, amelyek teljesen felkavarják Tündérföld békéjét, hiszen a szálak Aterpaterhez, a tudós varázslóhoz vezetnek. De ítéljetek magatok. Ha nyomon követitek azokat az izgalmas bonyodalmakat, amelyek Írisz királynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill patikus körül támadtak, talán megértitek Lalát, aki nem rossz tündérgyerek – csak éppen más, mint a többi.

Stúdió

NÉPMESÉK KICSIKNEK
rendező: Váradi R. Szabolcs

A mese fontos. Minden nép mesél gyermekeinek, este, napközben, alvás előtt, munka közti szünetekben. Vannak vándormotívumok, amiket majd’ minden nép mesél, és vannak egyedi, csak egy adott népcsoportra jellemzőek. Egy dologban azonban minden nép meséi közösek: minden történet – még az állatmesék is – az emberről szól, a bukdácsolásáról, arról, hogy hogyan él, élhetne, hogyan kellene élhetőbbé tennie saját és a közössége életét. A mesélők mindig beleszövik életük történeteit, megpróbáltatásait és bölcs tanácsaikat ezekbe a történetekbe, hogy átadják tapasztalataikat a kicsiknek, a felnövekvő generáció tagjainak.

Három mese egy előadásban: három nép, három kultúra történetei: magyar, cigány és indiai népmese várja a kicsiket.

STÚDIÓELŐDÁSOK

Petőfi Sándor – Ferenczi György:
A HELYSÉG KALAPÁCSA
zenés vásári komédia, rendező: Szabó Máté

Fölébred álmából egy fogoly, s szabadulást tervez. Nade: hogy került fogságba? Ha ki akarjuk deríteni, további kérdésekbe botlunk: kié a helység leglátogatottabb kocsmája? Mily ékes e kocsma birtokosnéja? Miben sántikál a kántor? Ki buzdítja merényének végbevitelére?...

„Ha Petőfi élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm.” – Petőfi vígeposzához Ferenczi György blues-betyár ír belevaló zenét.

Martin McDonagh:
VAKNYUGAT
komédia, rendező: Bérczes László

Coleman és Valene. Két testvér. A nap huszonnégy órája Coleman és Valene kisszerű gyűlölködésének terepe. Most éppen apjuk temetéséről érkeznek. Coleman ölte meg az apát, mert az kifogásolta Coleman frizuráját. A faluban persze titok nincs, de a tettnek jelentősége sincs, szülő-, gyermek- testvérgyilkosságokkal és öngyilkosságokkal teli múlt és jelen. A ház mindennapos látogatója az alkohollal ápolt-eltakart lelkifurdalás élő szobra, a lepusztult férfi, Welsh tiszteletes. A whiskysüveg, a kés és a puska pedig mindig kéznél van…

Szakonyi Károly:
ADÁSHIBA
komédia, rendező: Funtek Frigyes

A Bódog család együtt ünnepli a legkisebb fiú, a 19 éves Imrus születésnapját. Albérlőjük is van, Krisztosznak hívják, gyakorta meglátogatja tizenkét tanítvány. Az idősebbik lány, Vanda válás után, frusztrált magányban azzal a hírrel érkezik, hogy kirúgták munkahelyéről. Egyébként 1969. július 20-at írunk, és Neil Armstrong az első lépéseket teszi a Hold felszínén. És miközben mindez így-úgy kiderül, a Bódog család estéjének egyetlen főszereplője van: a televízió.
2012/2013 évad – bérletárak



Főpróba bérlet: 8.000 ft (a bérlet másik időpontra nem cserélhető) Teljes árú bérlet vidékieknek 10.390 ft (Csiky kártya-váltással) 
Csoportos vidéki diák bérlet: 8.000 ft 
Gyerek bérlet 2 előadás (Tündér Lala, Népmesék kicsiknek): 2.500 ft 
Jókai ifjúsági bérlet 2 előadás (Csongor és Tünde, Hannibál tanár úr): 3.200 ft 
Stúdió bérlet 3 előadás: 5.500 ft, diák-nyugdíjas: 4.000 ft 
Karzat bérlet 6 előadásra: csak diákoknak! 
Kaposváriaknak: 4.000 ft, vidékieknek. 3.500 ft

Részletre történő bérletvásárlás 2012. június 20-ig, első részlet 3.000 ft, a további fizetés szeptember 15-ig. A bérletek átvétele a teljes ár fizetésekor történik.

Kedvezmények:

Kaposvár Kártya kedvezmény minden fajta bérletnél érvényesíthető, értéke: 10%
Csiky kártya 15% csak a teljes áru bérletből
Csiky kártya a teljes bérletárból -15% +1 szabadjegy. Ára: 1.990 ft.

Vásárláskor Cadhoc művelődési csekk, Ticket Accor Kultúra utalvány, Sodexho pass Kultúra utalvány, Üdülési csekk és SZÉP Kártya felhasználható Bérletértékesítés a szabad helyekre: 2012. augusztus 21-től

Csiky Gergely Színház Jegyirodája
Kaposvár, Fő u. 7. (Európa Park)
Telefon: 82/511-207, 511-208, 511-209
E-mail: jegyiroda@csiky.hu
web: www.csiky.hu

Pénztári órák:

hétfő-péntek: 9.00 - 17.00
szombaton: 9.00 - 12.00
vasárnap: zárva

A nézőtéri pénztár felnőtt előadások előtt 1 órával, gyermek, ifjúsági és stúdió előadások kezdete előtt fél órával nyit. Telefon: 82/528-458

Kaszás Attila-díj - Kálid Artúr: jó időben érkezett a visszajelzés

A Kaszás Attila-díjra jelölt Kálid Artúr az MTI-nek nyilatkozva fiatalon elhunyt kollégája alakját, közös színpadi munkáikat idézte fel. A színész, aki a szeptemberben induló évadtól szabadúszóként folytatja pályáját, arról is beszélt, hogy a szakma visszajelzése számára nagyon jó időben érkezett.

Kálid Artúr Kubik Annával, Bányai Kelemen Barnával és Keresztes Tamással együtt szerepel a Kaszás Attila-díj négy esélyese között. A díj névadójával a Vígszínházban együtt eltöltött éveket felidézve Kálid Artúr szép emlékként említette Brecht Baal című darabjának Eszenyi Enikő rendezte előadását, amelynek címszerepét játszotta Kaszás Attila. Meghatározó élményként beszélt a Padlás című produkcióról is.

"Egyfelől nagyon szomorú, hogy lehet már ilyen díj, másfelől Kaszás Attila valóban jó példa arra, hogy hogyan kell létezni ezen a pályán: mérhetetlen módon elhivatott volt. A próbákon minden erejével az előadásért dolgozott, hogy mindenki egy irányba húzzon, egy nyelvet beszéljünk" - emlékezett vissza a közös munkákra Kálid Artúr.

Mint hangsúlyozta, nem a szólóktól lesz jó egy előadás, hanem ha közös gondolkodásból születik, ha mindenki a maga helyén, a megfelelő láncszemként működik - ennek a hozzáállásnak volt elhivatottja Kaszás Attila is. A színészt jellemezve az önfeledt játékosságot, a színpadon való gyermeki létezést emelte ki. "Jelenléte nem volt munkaszagú, hanem szabad és szárnyaló" - fogalmazott.

Kálid Artúr arról beszélt, hogy az ember különböző korszakaiban más-más jelentőséget tulajdonít bizonyos dolgoknak, mint mondta, ez a jelölés most jókor jött a számára, még akkor is, ha nem ő nyeri el végül a díjat.

Mint bevallotta, nemrégiben mondott le arról a vágyáról, hogy megkapja a fiatal színészeknek odaítélhető Jászai Mari-díjat, amely az első rangos díj a pályán. "Negyvenéves korom körül már úgy éreztem, hogy megérdemelhettem volna ezt az elismerést, de valahogy mindig elkerült" - mondta, hozzátéve, hogy tavaly végül megkérte színházának igazgatóját, Seress Zoltánt, hogy ne terjessze fel többet a díjra, mert nem szeretné ezt az álmot tovább kergetni.

Mint mondta, most beigazolta érzéseit ez a jelölés, amely szintén a szakma visszajelzése. "Jólesett, hogy előbb a társulat, majd a második körbe került 22 színész is engem választott a jelöltek közé" - fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy természetesen annak is örülne, ha elnyerné a díjat, ha a pályatársaitól megkapott szeretetet a közönség felől is érezhetné, de ez már kevésbé lényeges számára. "Ez már nem díjjal mérhető, fontosabb, hogy megszólítanak-e az utcán, milyen a taps az előadás végén" - sorolta, hozzáfűzve, hogy a közönség visszajelzése mindennapos, mióta a pályán van folyamatosan érzi a színpadon, a tapsban és a kedves mosolyokban.

Felidézte, hogy a tavalyi évadban a Szabadesés című előadásban Göttinger Pál rendezésében játszott szerepe lehetett az egyik oka a díjra való jelölésének. A díjat az adott évadban nyújtott teljesítmény mellett a társulatban végzett közösségi munkáért ítélik oda. "Faramuci helyzet, hiszen én éppen most leszek szabadúszó, elhagyom a társulatom" - jegyezte meg a színész.

Mint mondta, éppen akkor döntött úgy, hogy elhagyja a Bárka Színházat, amikor a színház léte egy hajszálon függött és kezdett elterelődni a figyelem a társulatról és az ott dolgozó emberekről. "Eljövetelemmel azt szerettem volna jelezni a vezetés felé, hogy, ha ez így halad tovább, akkor a társulat szétesik, márpedig a Bárka társulata az egyik legjobb az országban, jól gondolkodó, kreatív, egymásra figyelő színészekből áll. Egy kincs, amelyre vigyázni kellene" - fogalmazott.

Véleménye szerint a társulat ezt a nehezen meghozott döntését díjazta a jelöléssel. "Az elmélyült, egymásra figyelő társulati munkában hiszek, ahol ezt érzem veszélyben, ott nincs keresnivalóm. Azt gondoltam, hogy gesztusom jelzés lehet: nehogy elveszítsük a legfontosabbat, amit színháznak hívnak" - fogalmazott.

A Bárka Színház helyzetéről szólva elmondta, hogy már lezajlott az a folyamat - a beolvadás a Közszolgálati Egyetembe -, amely a társulatot veszélyeztethette volna. Tudomása szerint a Bárka léte - jó feltételek mellett - biztosítva van, reményei szerint újra az ott folyó munkára lehet koncentrálni, és ha így alakul, az is elképzelhető, hogy visszatér a színházhoz, amelyben szerepeit egyébként tovább játssza a jövő évadban.

Kálid Artúr szólt arról is, hogy az Antigoné című drámában Kreon szerepét fogja játszani a Gózon Gyula Kamaraszínházban Berzsenyi Bellagh Ádám rendezésében, továbbá a Kovátsműhely A 2. váratlan szerelem című Marivaux-előadásában is szerepel. Mint fogalmazott, optimistán tekint a jövőbe.

A színész pályája az 1988-as Ki mit tud?-dal indult, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1993-ban diplomázott, a Vígszínház tagja lett, majd 1997-től szabadúszó, a Bárka Színházhoz 2007 óta kötötte szerződése. Pályájának számára legfontosabb állomásai között említette az Alföldi Róbert rendezte Trisztán és Izolda című előadást - amelynek címszerepeit leendő feleségével, Murányi Tündével alakították -, a Jordán Tamás rendezte Az ember tragédiájának Ádám-szerepét, a Padlást, a Maladypével készített Empedoklész című produkciót, a Szabadesést és a több mint 500 alkalommal játszott S.Ö.R. (Shakespeare Összes Rövidítve) című előadást is.

A Kaszás Attila-díjat - amelyet 2008-ban alapított Pokorni Zoltán és a MOZAIK Művészegyesület - 5. alkalommal adják át. A díj a magyar nyelven játszó színészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását is szolgálja. A végső döntést a díjazott személyéről a közönség hozhatja meg. A díjátadó gálát szeptember 7-én tartják a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitányaként. A jelöltekre a www.kaszasattiladij.hu oldalon és sms-ben is lehet szavazni.



Forrás: MTI 

Kultúrfürdő spot

VIDOR Fesztivál 2012

Az idén immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre Nyíregyházán a VIDOR Fesztivál, amely mára az egyik legnagyobb hazai összművészeti rendezvény lett, 9 nap alatt 60 helyszínen mintegy 350 program zajlik majd, várhatóan közel 120 ezer néző előtt.

A VIDOR Fesztivál hazánkban egyedülálló módon nyitott mindenki előtt, korra, nemre, egészségi állapotra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül, ugyanis itt a programok 90 %-a teljesen ingyenes, s nemcsak Nyíregyházán, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 28 kistelepülésén is.
A Fesztivál olyan rendhagyó helyszíneken is tart előadásokat, mint a megye gyermekotthonai, a kórházak gyermekosztályai, a Down Egyesület Korai Fejlesztő Központja, a nagykállói Pszichiátriai Szakkórház, a Büntetés-végrehajtási Intézetek. Mert ez az év legvidámabb hete, amikor mindenkinek jár egy igazi szívből jövő nevetés!
A fesztiválon igen rangos színházi versengés folyik. A legkiválóbb hazai teátrumok játsszák az elmúlt évben bemutatott legjobb új vígjátékaikat, s a Makk Károly vezette öt tagú nézői zsűri kilenc díjat ítél majd oda.
Zenei kínálata is kimagasló, hiszen ez hazánk egyik legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, ahol a műfaj legismertebb sztárjaival találkozhat a közönség, olyanokkal, mint a nagy mesélő, Berecz András, a kiváló énekesnő, Herczku Ágnes, vagy a világszerte ismert Budapest Klezmer Band. Olyan fergeteges bulizenekarok is fellépnek majd, mint a Pannonia Allstars Ska Orchestra és a Cimbaliband. Mintegy 120 zenész lép színpadra ezen a koncertsorozaton.
A város főtere a fesztivál idejére az ország legnagyobb ingyenes mozijává változik, ahol esténként mintegy 3-4 ezren nevethetik végig az elmúlt 50 év legendás magyar filmvígjátékait.
A fesztiválon gazdag utcazenei, bábszínházi és képzőművészeti program is várja az érdeklődőket. Megtekinthető egy Tornyai János és az „alföldi iskola” művészeinek életművét bemutató reprezentatív kiállítás is, amelyen az Antal-Lusztig Gyűjteményben található mintegy 150 alkotás kerül a látogatók elé és megrendezésre kerül Burger Barna fotókiállítása is, amelyen nagy sikert aratott íróportréi lesznek láthatóak.

Ingyenes koncertek a Kossuth téren

augusztus 24., péntek: Cimbaliband
augusztus 25., szombat: Pannonia Allstars Ska Orchestra
augusztus 26., vasárnap: Herczku Ágnes és zenekara
augusztus 27., hétfő: Kaláka
augusztus 28., kedd: Vojasa
augusztus 29., szerda: Harmonia Garden feat.: Szirtes Edina Mókus
augusztus 30., csütörtök: Berecz András és barátai
augusztus 31., péntek: David Dely és a Tumba y Quema
Budapest Klezmer Band

A Korzó Színpadon fellép még: Malek Andrea-Korpás Éva, Gázsa zenekar, Szüret utcza, FolkFusion Band, Szeredás együttes

Minden este Világzenei party a VIDOR Kertben: DJ Kokalo

Filmes program a Kossuth téren

Nyitóvetítés:
Final Cut – Hölgyeim és Uraim Rendező: Pálfi György
Az elmúlt 50 év legendás magyar filmvígjáték sikerei!
A tizedes meg a többiek Rendező: Keleti Márton
A tanú Rendező: Bacsó Péter
Egészséges erotika Rendező: Tímár Péter
Legényanya Rendező: Garas Dezső
Sose halunk meg Rendező: Koltai Róbert
A miniszter félrelép Rendező: Kern András – Koltai Róbert

Színházi versenyprogram:

Nagyszínpad:
Augusztus 25. szombat 1900
Katona József Színház, Kecskemét - Csiky Gergely: Buborékok
Rendező: Mohácsi János
Főszereplők: Márton András, Sára Bernadette, Sirkó László

Augusztus 26. vasárnap 1900
Madách Színház, Budapest – Neil Simon: Furcsa pár
Rendező: Márton András
Főszereplők: Gálvölgyi János, Szervét Tibor, Laklóth Aladár

Augusztus 27. hétfő 1900
Pintér Béla és Társulata, Budapest - Pintér Béla: Kaisers Tv, Ungarn
Rendező: Pintér Béla
Főszereplők: Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Enyedi Éva

Augusztus 28. kedd 1900
Jászai Mari Színház, Tatabánya - Egressy Zoltán: Portugál
Rendező: Hargitai Iván
Főszereplők: Fridrik Noémi, Janik László, Egyed Attila

Augusztus 29. szerda 1900
Orlai Produkciós Iroda, Budapest - Ronald Harwood: A nagy négyes
Rendező: Gálffy László
Főszereplők: Molnár Piroska, Benedek Miklós, Vári Éva

Augusztus 30. csütörtök 1800
Radnóti Színház, Budapest - Georges Feydeau: Bolha a fülbe
Rendező: Mohácsi János
Főszereplők: Gazsó György, Csányi Sándor, Kováts Adél

Augusztus 31. péntek 1900
Katona József Színház, Budapest –
Kovács Dániel – Vinnai András: Virágos Magyarország
Rendező: Kovács Dániel
Főszereplők: Bodnár Erika, Ónodi Eszter, Elek Ferenc

Szeptember 01. szombat 1900
Vígszínház, Budapest - Molnár Ferenc – Fesztbaum Béla: Monokli
Rendező: Fesztbaum Béla
Főszereplők: Tahi Tóth László, Kern András, Halász Judit
Kamara versenyprogram - Krúdy Kamara

Augusztus 25. szombat 1800 és 2200
Sanyi és Aranka Színház, Budapest – Fekete Ádám: Puccs
Rendező: Andrássy Máté
Főszereplők: Sipos Vera, Andrássy Máté, Kádas József

Augusztus 26. vasárnap 1800 és 2200
Gólem Színház, Budapest – Vinnai András: Lefitymálva
Rendező: Borgula András
Főszereplők: Lukáts Andor, Nagy Mari, Bánki Gergely

Augusztus 27. hétfő 1800 és 2200
MaNNa és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása, Budapest –
Mohácsi István: Francia rúdugrás
Rendező: Mohácsi István
Főszereplők: Kovács Patrícia, Pál András, Felhőfi Kiss László

Augusztus 28. kedd 1800 és 2200
Pinceszínház, Budapest – Székely Csaba: Bányavirág
Rendező: Csizmadia Tibor
Főszereplők: Kaszás Gergő, Széles László, Bozó Andrea

Augusztus 29. szerda 1800 és 2200
HOPPart Társulat és a Kőszegi Várszínház közös produkciója –
Jánossy Lajos-Kárpáti Péter: Hajrá Háry
Rendező: Novák Eszter
Főszereplők: Egyed Attila, Chován Gábor, Kiss Diána Magdolna

Augusztus 30. csütörtök 1800 és 2200
Orlai Produkciós Iroda, Budapest - Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre
Rendező: Göttinger Pál
Főszereplők: Fullajtár Andrea, Őze Áron

Augusztus 31. péntek 1800 és 2200
Budaörsi Játékszín - Yasmina Reza: Művészet
Rendező: Pajer Róbert
Főszereplők: Gáspár Tibor, Magyar Attila, Szakács Tibor

Szeptember 01. szombat 1800 és 2200
Weöres Sándor Színház, Szombathely –
Széllel szembe - Jordán Tamás stand up estje

A 2012-es VIDOR Fesztivál számokban

Időtartam: 9 nap
Helyszínek: 60 helyszín, ebből 28 vidéki
Látogatók: kb. 120 ezer fő
Honlap: kb. 65 ezer látogató, 4,5 millió oldalletöltés, 6 hét alatt
Programok: 350 program
Koncertek: 80 koncert 6 helyszínen
Színházi előadások: 38 előadás 11 helyszínen
Filmvetítések: 17 vetítés 2 helyszínen
Kiállítások: 3 kiállítás 3 helyszínen
Bábszínház: 29 előadás 20 helyszínen
Egyéb: 180 program 11 helyszínen
Közreműködők: kb. 1500 közreműködő, közülük kb. 1100 művész

The Irish Coffee Társaskör - Bíró Judit képei

Kultúrfürdő a láthatáron!

Idén augusztus 25-től szeptember 15-ig várunk Benneteket hihetetlen helyszínekkel és pompás programokkal.

A Kultúrfürdő egy nyári-kora őszi programsorozat, amelyet a Halastó Közhasznú Kulturális Egyesület szervez a budapesti Víziváros és Felhévíz különleges, eddig művészeti célra kevésbé használt helyszíneire, tereire. A legkülönbözőbb műfajú művészeti alkotások és az egyedi helyszínek olyan élményhez juttatják a hallgatókat és az előadókat, ami miatt nézők százai térnek vissza rendszeresen programjainkra. 2012-ben a Kultúrfürdő ötödik alkalommal jön létre.

Aki újra és újra visszatér a kulturfurdo.hu weboldalra, látni fogja, hogy a programokkal kapcsolatos információk folyamatosan bővülnek. Erről napról napra hírt adunk facebook- és twitter-oldalunkon is.

A Kultúrfürdő programsorozat szervezői

Gyógyír internetszerelemre

A gyógyír északi szélre a virtuális szerelemről szól. Ami persze csak annyiban virtuális, hogy tárgyát nem ismerjük, legalábbis a maga fizikai valójában. De egyáltalán fontos-e ez? Mennyire lényeges a másik fizikai valója ahhoz, hogy érzelmeket tápláljunk iránta.

A döbbenetes az, hogy semennyire. Az ember a fizikai valóság síkja nélkül is teljes egész, ugyanúgy bele lehet szeretni, ugyanúgy le tud hengerelni. Persze tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a szó klasszikus értelmében nem valós kapcsolat, de mi van akkor, ha az érzelmek, az izgalom, az újjászületés érzése erősebb bennünk, mint valós, már a legapróbb részletekig ismert, mindennapos, esetleg kihűlt viszonyunkban? Lehet-e erősebb, s így valósabb az érzés egy lélek iránt, akit fel se ismernénk, ha az utcán jönne szembe? Lehet.

Erről szól az osztrák író, Daniel Glattauer darabja, a Gyógyír északi szélre. A varázsról, a titokzatosságról, egy véletlenül induló kapcsolatból történő újjászületésről, amely szerelemmé fejlődik, olyan szerelemmé, mely mindennél fontosabbá válik az életünkben. Addikcióvá.

Így van ez Glattauer színművének szereplőivel is, akik egy véletlen folytán kerülnek kapcsolatba egymással. Emmi Rothner le akarja mondani újság-előfizetését, de véletlenül egy betűt eltéveszt, így nem a kiadóhoz, hanem egy egyetemi oktatóhoz, Leo Leikéhez jut a levél. S mivel az újság továbbra is érkezik, egyre dühödtebb hangú leveleket ír, mígnem az elvétett címzett egyszer csak válaszol. És akkor spontán elkezdenek levelezni, először a szituációból adódóan, majd egyre személyesebb hangon. A személyes hangból kíváncsi érdeklődés, szemtelenkedés, majd évődés lesz, később napi több tucat e-mailváltás révén szerelem.

A kibontakozás során mindvégig ott feszül az egymás látásának igénye, ugyanakkor a csalódástól való félelem is, ami elkerülhetetlen, hisz a virtualitás megtestesítője sosem lehet teljesen olyan, mint amilyennek elképzeltük, már ha minden részletében képesek vagyunk elképzelni.

Hónapok telnek el, közben mind Emmi, mind Leo életéről megtudunk sok mindent, az elhallgatásokból is, hisz azok ugyanolyan beszédesek.

Fullajtár Andrea újra nagyon fiatalos, dinamikusan, lendületes crescendóval, a figura mélységeit is feltárva játssza Emmit, mely szerep az életben inkább a férfié: olykor szemtelen, a másikat élete bizonyos részeiből kizáró, kettős életre képes, sőt, azt vágyó, igénylő nő, akinek inkább tisztelt, mint szeretett élettársa mellett szenvedélyre is szüksége van, ám sose dobná oda őt a szenvedélyért. Leo (Őze Áron) egyedül van, szabadon és tisztán megy bele a véletlenszerűen induló kapcsolatba, de ez nem jelenti azt, hogy a nőnek ne lenne életmentő, alapvető szükségévé, szenvedélyévé a vele való kapcsolat. Emmi, noha soha nem látta, nagyon beleszeret a férfiba. És akkor eljön a tervezett nagy találkozás időpontja. De hogy ekkor mi történik, nem mondhatom el, mert elvenném az élményüket.

A darab érzelemgazdag, szép, empatikus és a színészek, különösen Fullajtár, remeket alakítanak benne.

Kozár Alexandra (http://szepginevra.hu)

A Könyvparadicsom a BuszSzínházról

Szombaton sikeresen elcsíptük a Busz-Színházat, aminek már szintén hagyománya van a katlanban, Göttinger Pál és Scherer Péter vezetésével. Akkora sikere volt az elmúlt években, hogy idén is tömve volt a busz, tulajdonképpen már egy legyet se tudtunk volna elszállítani Palkonyáig. Göttinger Pál végig „tudósított” az útközbeni eseményekről: először egy fantasztikus quad-balett-et konferált fel Scherer Péter és Grisnik Petra előadásában, akiknek a szembejövő forgalom kissé megnehezítette a mutatványát (mondhatni majdnem lesöpörte őket a pályáról), de szerencsére mindenki épségben megúszta. Majd az első megállóhoz érkezve Scherer megkért pár lelkes jelentkezőt, hogy segítsék neki feltenni a quadot a buszra, hogy ő is velünk tarthasson a végállomásig. Megpróbálták. 

A következő megállónál tíz lelkes utas részt vehetett egy kukoricacső-lopó futóversenyen, a nyertes egy csodaszép Ördögkatlan-pólóval lett gazdagabb. A buszon közben nagyszerű catering szolgáltatással látták el az éhező-szomjazó utazóközönséget, ami azért is ment élményszámba, mert a tömeg miatt Scherer Péter csak a karfákon keresztül mászva tudta kiszolgálni a népet, így mindenki egészen közelről megcsodálhatta a színművészt alulról – Scherer pedig elmondása szerint élvezte a dekoltázsnéző pozitúrát. Az ital- és étlapon szerepelt többek között háromtablettás bor, cukorka, keksz, sípolós nyalóka és cigirágó. Mindeközben végig a minden nap más néven futó zenekar – de maradjunk a Busz-brothers-nél – sem volt rest kellemes dalokat játszani. A végállomás Palkonya volt, ahol szomorúan konstatálták az emberek, hogy milyen gyorsan véget ért az utazás. 
(...)


Brozsek Niki

Firkin @ SZIGET


HIPPITÁBOR A VILÁGVÉGÉN

Ördögkatlan 2012
2012.08.08.

Az ember végül kopár, szikkadt faluba ér úgy ötórányi tömegközlekedés után, aztán felveri a sátrát egy focipályán, rossz kávét kap és színházjegyekért könyörög. Vajon meddig megyünk el egy kis kultúráért? PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.

Az Ördögkatlan megkérdőjelezhetetlennek tűnő jó híre minden alkalommal a Művészetek Völgyéhez viszonyított relációban körvonalazódott. Kapolcs ebben a viszonylatban a gonosz, kapitalista fesztivál, ahol az embereket kizsákmányolják az uzsorás kereskedők, a Katlan pedig az a kommuna, ahol szervezők és fesztiválozók békében és szeretetben válnak egylényegűvé, a programokat pedig isten fizeti meg. Maguk a szervezők is a fesztivál „mezítlábasságára” a legbüszkébbek, „nem engedik, hogy túlnőjön magán, mert a lényegét veszítené el: a Katlanban nem a haszonszerzés és nem a mennyiségi növekedés a cél”.

A Katlan mottója a fesztivál fővédnökétől, Törőcsik Maritól származik: „nem vagyunk normálisak”, ám idén a szállóige (csak semmi kapitalizmus) a jegyértékesítéssel kapcsolatban jutott érvényre, miszerint a szervezők azért nem normálisak, mert a tavalyi árakat nem emelték tovább. Köpnek az inflációra, mondhatnám, de nem mondom, mert megnéztem az idei Kapolcs árait, és megrökönyödéssel tapasztaltam, hogy kicsit még mindig olcsóbb, mint a Katlan.

Ha ezen felülemelkedtünk, akkor arra juthatunk, hogy rendben, 3500 forint nem olyan nagy pénz egy fesztivál napijegyéért, pláne akkor, ha abban értékes színházi és zenei programokat találunk. De mit kapunk a Katlanon három és fél rongyért? A program részletes tanulmányozása után arra a következtetésre juthatunk, hogy az országszerte amúgy is agyonfoglalkoztatott gitárzenekarokon kívül (Péterfy Bori, 30Y, Kiscsillag, Quimby etc.) az egyetlen dolog, amiért érdemes a belépőt kifizetnünk: a színház.

Mindig nagyon jó az, ha színvonalas színházi produkciók méltóztatják kidugni az orrukat a fővárosból. (Elnézést kérek, vidéki színházak, és tisztelet a kivételnek, de többnyire azért ez a helyzet.) Az idei programban helyet kapott például két Pintér Béla-előadás (Kaisers TV, Ungarn, Szutyok), a legendás bárkás Mulatság, az East Balkán és egy kiváló francia cirkuszi produkció, a Compagnie Galapiat Risque Zéro című előadása.

A fesztiválon egyébként különösen izgalmas volt az is, ahogy az egyes előadások új terekbe helyeződtek: lehet-e elég érdekes Göttinger Pál Telefondoktor című monodrámája ahhoz, hogy a palkonyai faluház apró, ötvenfokos színháztermébe zsúfolódva is élvezzük (egyébként igen), vagy milyen gondolatokat implikál az, ha a Mulatság egy cirkuszi sátorban jelenik meg? Szikszai Rémusz Caligula helytartója-rendezése például nagyszerű összhangba került a nagyharsányi szoborpark amfiteátrumával, az egyébként is sötét tónusú szcenikai elemekkel apelláló előadást a háttérben meredező bokrok árnyékai és a holdfény tették teljessé.

Hiába jók azonban a színházi programok, ha elválaszt minket tőlük egy nyomtatott cetli, az a bizonyos sorszám. Mivel a terek befogadóképessége limitált, csak az juthat be az egyes előadásokra, aki kellőképpen rátarti és elszánt. Reggel tízkor kezdődik a sorszámok kiosztása, reggel nyolckor emiatt kilométeres sorok állnak a három falu központjában. Tíz óra után pár perccel már az összes sorszám elfogy, a sorban állók fele pedig üres kézzel távozik. Mezítlábas fesztivál ide vagy oda, ez mégiscsak a szervezés csődje, ám nyilván tartható vele a célkitűzés: ha ez így marad, a fesztiválnak valóban esélye sincs kinőni saját magát. 3500 forintért egy Kiscsillag koncertet és egy többórás felesleges sorban állást vásárolni mégiscsak luxus, és arról még nem is szóltunk, hogy a fesztivál a világ legvégén van (legalábbis Budapestről úgy tűnik).

És akkor az ember végül úgy dönt, hogy egye meg a fene a mezítlábas hippiket, mert ha színházba vagy koncertre akar menni, akkor vesz inkább jegyet, és nem mondják neki, hogy elfogyott a sorszám, ha meg mindenképp fesztiválozni akar, akkor elmegy inkább Kapolcsra, több a program, olcsóbb a napijegy, a Balaton is közelebb van, és nem nézik ki, ha felhúzza a cipőjét.

Szerző: Puskás Panni

Óriási sikert aratott a kaposvári A helység kalapácsa

Serdülőkorba lépett a baranyai Ördögkatlan fesztivál, jó 35 ezren látogattak el a Szársomlyó tövébe, ahol a kaposváriak komoly sikert arattak ősbemutatójukkal.

Vízválasztónak nevezte az idei, a hétvégén véget ért immáron ötödik Ördögkatlan Fesztivált Bérczes László, a rendezvény – Kiss Mónika mellett – ötletgazdája, főszervezője, nem mellékesen a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője: úgy vélte, a Dél-Baranyában, Kisharsányban, Nagyharsányban és Palkonyán megrendezett fesztivál mostanra érte el azt a méretet, melynél nem lenne szerencsés továbbfejlődni, ugyanis megszűnne az eddigi családias, baráti hangulat.

Mely az idén még megmaradt, bár jó 35 ezren látogattak el a Szársomlyó tövébe – Scherer Péter színművész szavaival: serdülőkorba lépett a fesztivál –, a fogyasztói társadalom nem sodorta el az eseményt, a vendégsereg és a fellépők is elégedetten távozhattak az öt napos, fergeteges kulturális programokkal szolgáló Katlanból. Ahol az egyetlen gondot ismét az egyes előadások behatárolt fogadókészsége jelentette: bizonyos helyszínekre szinte lehetetlenség volt bejutni, noha érdeklődőből nem volt hiány. 

Az öt nap alatt lezajlott több mint 350, gondosan összeválogatott programból – cirkusz, színház, kiállítás, koncert, irodalmi és családi program, film – az egyik legnagyobb sikert a francia Galapiat Cirque előadásai jelentették, ez a fajta cirkusz, melynél végletekig letisztult, színházzá alakított történetbe vagy legalábbis jelenetekbe volt becsomagolva az emberfeletti teljesítmény. Katlanszerte jó visszhanggal játszotta a Csiky Gergely Színház társulata is az ősbemutatóként színpadra vitt A helység kalapácsát, mely a következő kaposvári évadban a színházban is műsorra kerül – a Ferenczi György által megzenésített, dalbetétekkel megtűzdelt darab telitalálatnak bizonyult a fesztiválozók szerint. 

Kaposvári színészekkel persze nemcsak a színpadon lehetett találkozni, a Csiky művészei közül sokan elzarándokoltak a Katlanba, hogy megnézzék kollégáikat, illetve a Nyári Oszkár és Tóth Géza fémjelezte Karaván Művészeti Alapítvány produkcióit, melyek egy teljes napon keresztül futottak a Szársomlyó lábánál. Közmegelégedésre.
Mint ahogyan Rátóti Zoltán Kalákával közös Szabó Lőrinc-estje, a Kaposvári Egyetem harmadéves színészhallgatóinak előadása, a színház állandó rendezője, Göttinger PálTelefondoktora vagy a Csiky zenei vezetője, Dinyés Dánielbeszélgetős operakoncertjei is. Pontosan beleillettek a katlanprogramba, melynél jövőre sem akar bőségesebbetBérczes László. Hogy megmaradhasson a jelenlegi mezítlábas hangulat.


Pokoli jó fesztivál

Addig maradnak a szervezők, amíg a rendezvény el nem veszti az ártatlanságát



Életemben nem stoppoltam annyit, mint most három napig az Ördögkatlan Fesztiválon Palkonyától Nagyharsányon át Kisharsányig. Szinte gondolkodás nélkül megállnak az autósok, hogy a fesztivál-karszalagosokat elfuvarozzák a falvak között, az ötnapos augusztus eleji rendezvény busza ugyanis csak óránként, éjjel még ritkábban jár. Kapolcson is így kezdődött a kilencvenes években, csakhogy ott ma már jóval bizalmatlanabbak a sofőrök, toporoghat órákat az ember negyven fokban az út szélén, amíg valaki megáll.

Életemben nem stoppoltam annyit, mint most három napig az Ördögkatlan Fesztiválon Palkonyától Nagyharsányon át Kisharsányig. Szinte gondolkodás nélkül megállnak az autósok, hogy a fesztivál-karszalagosokat elfuvarozzák a falvak között, az ötnapos augusztus eleji rendezvény busza ugyanis csak óránként, éjjel még ritkábban jár. Kapolcson is így kezdődött a kilencvenes években, csakhogy ott ma már jóval bizalmatlanabbak a sofőrök, toporoghat órákat az ember negyven fokban az út szélén, amíg valaki megáll. Az ilyen utazásban az is jó, hogy közben megtudunk ezt-azt a rutinos ördögkatlanosoktól, a helyiektől, a szőlősgazdáktól, a szálláskiadóktól. Például, hogy a villányi Halasi Pincészetbe már iPaden fut az étlap, a Sauskánál lézerrel vizsgálják a szőlőszemeket, és azt is megmutatja egy helybeli, merre fekszenek a (másod)unokatestvér borászpár Gere Attila és Gere Tamás birtokai, majd azt is hozzábiggyeszti: a Gerék feleségei történetesen testvérek. Útközben halljuk azt is, hogy a falvak közé ékelt Villány ugyan nem része a Kiss Mónika és Bérczes László alapította Ördögkatlan Fesztiválnak, mégis sokat profitál belőle.

Minden második autós, az ötödik Katlan visszatérő vendégei azt emlegetik: ilyen volt a Művészetek Völgye is a kezdetekben. Egyébként a főszervezők is a Völgyből indultak: Bárka Kikötőt vittek 2001-től hat éven át. Aztán a hetedikben, az utolsó pillanatban kiderült, nincs rá pénz, így továbbálltak, és kikötöttek Ördögkatlan Összművészeti Fesztiválként Baranya megyében, a szársomlyói szoborparkban.

Ha nem olvastuk volna, hogy az ördögkatlan nevet egy helyi legenda nyomán kapta a fesztivál, akkor azt mondanánk, a nagyharsányi tornaterem lehet a névadó. Erről ugyanis minden színész azt mesélte: hőfokát tekintve maga a pokol. Itt játszott Pintér Béla és Társulata, a Bárka Színház, valamint itt ment a Vígszínház, a Szakkör és a Füge közös produkciója, A pestis is Hegedűs D. Géza és Márkos Albert előadásában. Nem mintha más zárt helyen jobban járt volna művész és közönség. Mi például a remek Telefondoktor-előadáson aszalódtunk, amelyet a színészként is tehetséges rendező, Göttinger Pál izzadt ki magából Palkonyán kétszer is.

Frissen festették meggypirosra pár hete a palkonyai katolikus körtemplom kupoláit, amely szintén koncerthelyszín. Mi például a halásznadrágban, strandpapucsban zenélő, lassan világsztárrá érő hegedűművész, Baráti Kristóf és a szintén nemzetközileg elismert csellóművész, Várdai István délutáni közös koncertjén ragadtunk oda a padhoz. De minden csepp izzadság megérte!

Azt szeretem a jó fesztiválokban, hogy mindig felfedez az ember egy-egy olyan művészt, akit már régen ismernie kellene, de a csillagok állása vagy a programtorlódás miatt ez korábban nem sikerült. Ilyen volt Palkonyán Korpás Éva, aki gyerekkoncertjére az erdélyi, felvidéki autentikus magyar népzene kiváló dalait hozta el. Kell is a jó program, mert temérdek a fiatal az Ördögkatlanon, főleg a nagyharsányi esti/éjjeli koncerteken vannak sokan. Néhányan panaszkodnak, hogy egy-egy koncerten ugyanaz a műsor, mint tavaly, de igazából a fenét sem érdekli, hiszen tömegek verődtek össze a Besh O Dromra, Sziámi új csapatára Takáts Eszterrel, a Catsandoxra, Péterfy Borira, a 30Y-re, és feltehetően a nyitó Quimbyre és a záró Kiscsillagra is, de azt még vagy már nem láttuk.

Az idei fesztivál szenzációjaként hirdetett francia cirkuszszínház sátra előtt is sok az egyetemista korú. Ők általában fel-le cirkálnak a sorok között, és felszabaduló sorszámok után érdeklődnek. A Galapiat Cirque produkciója és az összes többi színház ugyanis sorszámköteles –nyilván a véges ülőhely miatt. Tizenegykor kezdik el a számokat osztogatni a helyszínt adó falu információs pontján, és olyan is van, aki már hatkor letáborozik a pultnál, hogy biztos legyen széke. Negyed tizenkettőre minden elfogy, a helybeliek is örömmel tankolnak fel a belépőkből. Nem mindenki kultiválja ezt a rendszert, de sokkal jobb ötletről még nem hallottunk.

A francia cirkuszról még annyit, hogy az elkényeztetett cirkuszszínházba járó énem értékelte ugyan a fiatalokból álló csapat frissességét, képességét (zenél, akrobatizál és akár énekel mindegyik), de tény, kockázatban, izgalomban meg sem közelíti, amit a Trafóban télen a Circus Cirkörtől láthattunk. Ráadásul a szájból szájba pattogó-lövellő pingponglabda ott is az egyik szám kiemelkedő eleme volt.

A nagyharsányi Narancsligetbe települt a Magyar Narancs folyóirat is, hangulatos a helyszín. Még Budapesten kipécéztük a fantasztikus színházi fotográfus Koncz Zsuzsa munkáiból készült tárlatot. A nemrég meghalt fotós képei nagy része jól ismert, szinte már történelem a félszobányi sorozat a pár éve elhunyt Cseh Tamásról. Amit nagyon hiányoltunk, és ezt tette volna Koncz Zsuzsa is: a képaláírás és a megfelelő installáció.

Befogadható, jó energiájú, otthonos fesztivál az Ördögkatlan. Értékelendő az is, hogy a vásárjelleg nem ölt akkora méreteket, mint a Művészetek Völgyében, bár az is igaz, hogy a Katlan 27 millió forintot kapott az NKA-tól, míg Kapolcs ennek bő harmadát, 10 milliót. Így valószínűleg az árusbevétel sem tűnt annyira égetőnek, mint a Balaton-felvidéken. Bár mi itt az ötleteket díjaztuk leginkább, mondjuk a cserebereudvar-részt Kisharsányban, ahol könyvet, ruhát és zenét lehet hozni-vinni. Vagy a redizájnolt termékeket, mint mondjuk a kávézacc pénztárcákat, azaz kávészacskókból varrt szütyőket. Igazán biztató ebben a fesztiválban, amit Kiss Mónika és Bérczes László ígér: itt is addig maradnak, míg a Katlan el nem kezd intézményesülni, amíg el nem veszti az ártatlanságát. Ha már túlnő rajtuk, új helyet keresnek, és a nulláról építenek egy másikat. Az ördög tudja, mennyi idejük van még.

forrás: http://nol.hu/

Amikor már nem látszik, hogy játszik

A jelöltek közül elsőként Kálid Artúrt kérdeztük

Tag volt a Vígszínházban, játszott a Maladype Társulattal, majd ennek köszönhetően 2008-ban leszerződött a Bárka Színházhoz. Tavaly év végén a közönség szavazatai alapján neki ítélték oda a Bárka Színház Ararát-díját a Szabadesés című drámában nyújtott alakításáért. Kálid Artúrt most kollégai jelölték a Kaszás Attila-díjra.

– A kollégák jelölése nyilván sokat jelent.
– Jóleső érzés, erős visszajelzés mind a saját társulatomtól, mind pedig attól a huszonkét kollégától, aki érdemesnek ítélt arra, hogy a négy végső jelölt közé bekerülhessek.

– Pályatársak voltak Kaszás Attilával. Milyen emlékei vannak róla?
– Nem állíthatom, hogy szoros baráti kapcsolatban voltunk egymással. Kollégák voltunk a Vígszínházban, közel százötvenszer álltunk együtt színpadon a Padlás című musicalben. Hasonlóan gondolkodtunk a színészetről, a színházról. Kasza, ahogy mi hívtuk, hihetetlen akarattal, elvárással feküdt neki minden feladatnak. Nemcsak magával, de másokkal szemben is borzalmasan maximalista volt. Mégis önfeledt gyerekként, egy betörhetetlen csikóként élt a színpadon. Olyan cinkosság volt a színpadi jelenlétében, ami nekem nagyon sokat adott. Egy színház akkor jó, ha öröm, ha szabad. Teljesítésből, dresszúrából nem lehet jó színházat csinálni. Attila is erre a szabadságra törekedett.




Kálid Artúr: „Hogy ki mit alkot egyedül, az nem igazán érdekel, az sokkal inkább, hogy közösen mire vagyunk képesek”

Fotó: Máté Péter



– Közös pont az életükben, hogy Kaszás Attila és ön is megváltak a Vígszínháztól.
– Az életemben a lehető legjobb döntés volt otthagyni a Vígszínházat, magam miatt. Azt hiszem, nem tartanék ott, ahol most tartok a pályámon, ha akkor ezt nem teszem meg. Váltanom kellett, más utat akartam járni.

– Mi történt a vígszínházas időszak után?
– Egy ideig szabadúszóként dolgoztam, aztán találkoztam Balázs Zoltánnal, és ez meghatározta a továbbiakat. Az általa alapított Maladype-ben kezdtem dolgozni. A Maladype mint a találkozások színháza a cigány kultúrával foglalkozik, arra reflektál, azt vizsgálja. A darabok a másságról, az elfogadásról és a kirekesztésről szólnak. Velük tanultam meg, hogy a társulat fundamentuma az egymásra figyelés és az elfogadás. Hogy ki mit alkot egyedül, az nem igazán érdekel, az sokkal inkább, hogy közösen mire vagyunk képesek. Ha színészként nincs ott mellettünk az a sok ember a színpadon vagy a kulisszák mögött, akkor az, amit csináltunk, nem lesz más, csupán egy alakítás.

– Hogy lett a Bárka Színház tagja?
– A Maladype akkoriban a Bárkához tartozott, így szerződtem le 2008-ban a színházhoz, aminek egészen mostanáig voltam a tagja. Az évad végétől szabadúszó lettem megint.

– Ez elég visszás helyzet, hiszen a Kaszás Attila-díjra épp a társulat jelöl a tagjai közül, és olyannak adományozzák, aki kiemelkedő színházi teljesítménye mellett sokat tett saját társulatáért, kollégáiért.
– Nagyon nehéz helyzetben van a szakma, színházak zárnak be. Évek óta érezzük, hogy ennek egyszer be kell következnie. Egy ekkora ország nem tud ennyi színházat eltartani. Azt azonban be kell látni, a társulatos rendszer nagy adománya a magyar színházkultúrának. Sokak szerint ez inkább kényelmes állapot, de ezzel nem tudok egyetérteni. A Bárka Színháznak nagyon erős, összetartó társulata van, amelyben komoly, alázatos műhelymunka folyik. Pont miattuk döntöttem úgy, hogy megválok a társulatomtól. Attól a társulattól, amelyre most is vágyom, amelyben szívem szerint dolgoznék. És ezért nagy megtiszteltetés, hogy ők engem jelöltek erre a díjra.

– Mi volt a döntése oka?
– A színház léte körüli bizonytalanság miatt kevés figyelem jutott a társulatra. Kezdett elfogyni az egymással való foglalkozás lehetősége, a szabadság alkotóereje. Én nem szerettem volna ehhez tovább asszisztálni. Nagyon nehéz döntés volt, de nem tehettem mást. Lehet, hogy papíron már nem vagyok a Bárka Színház tagja, de a társulatot még mindig a sajátomnak érzem.

– Színészként és családapaként is nagy merészség kell ahhoz, hogy valaki a bizonytalant válassza.
– Több kollégám mondta, hogy nem vagyok normális, hogy most otthagyok egy havi jövedelmet biztosító munkahelyet. Nekem viszont az a fontos, hogy a saját elveim szerint éljek. Ha ennek ez az ára, akkor ezt kell tennem. De nem szakítottam el minden szálat, több szerepemet tovább játszom. És lehet, hogy még valamikor, ha lesz rá lehetőség, visszatérek tagként a Bárkába.

– Mi az, ami ennyire köti ehhez a színházhoz?
– A Bárka nem egy sztárszínház. Igazából alig van olyan színész, akit a széles közönség ismerne. De pont ez a legnagyobb erénye, mert nincs akkora teher a művészeken, nincs akkora elvárás a nézőkben velük szemben, aminek napról napra meg kell felelni. A saját elvárásaik szerint dolgozhatnak. És ez néha sokkal többet ér.

– Mire vágyik, színészként mit akar elérni?
– Mindig ugyanazt keresem. Ez egy hosszú távú pálya. Az embernek itt lehetnek kilengései, lehet sikertelen időszaka, és lehetnek időszakok, amíg nem dolgozik, vagy épp túl sokat. De mindig, minden egyes pillanatban alázatosnak kell maradni. Hogy hova szeretnék a saját utamon eljutni? Páger Antal személye ezt mind magában foglalja. Az a fajta sallangmentes művészi létezés, amikor a színész átlépi azt a határt, amikor már nem látszik, hogy játszik. Ezt az állapotot keresem.

– Felesége, Murányi Tünde szintén színész. Mindent megbeszélnek a szakmáról, egymás munkáiról?
– Minden előadást, lehetőleg a bemutató előtt megnézünk egymástól. Fontos a másik véleménye. Tündének nagyon jó szeme van, pontosan látja a figurákat. Olyan színész, aki foglalkozik a többiekkel, és számomra ez mindennél lényegesebb.

– Gyerekkora óta már elég nagy utat járt be. Apja még az ön születése után visszatért hazájába, Bissau-Guineába, édesanyja otthagyta a kórházban. Intézetben nevelkedett, szüleivel csak felnőttként találkozott.
– A gyerekkorom ugyanannyira része, alakítója az életemnek, mint minden más, ami azóta történt velem. Nem haragszom az anyámra, amiért otthagyott a kórházban. Azért nem, mert élek. Hozhatott volna ennél rosszabb döntést is. Sokaknak sanyarú élete van, épp ezért nem is beszélek erről lépten-nyomon. Nem érdem, hogy színész lettem, s hogy sokan ismernek. Nekem ez az utam, az életem. Az intézeti és a szülő nélküli létből kitörni rengeteg módon lehet. Nem az a lényeg, hogy ismert legyél, hanem hogy önmagaddal legyél elégedett. Magadnak kell megmutatnod, hogy életben tudsz maradni. Ha valaki megszületett erre a Földre, akkor annak dolga van itt.


Kálid Artúr 1970. augusztus 14-én született. Állami gondozásban nőtt fel Berkeszen. 1988-ban a Ki, mit tud? -on versmondásaiért jutalmazták. 1989-től járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára Szirtes Tamás osztályába. Tag volt a Vígszínházban, játszott a Maladype Társulattal, 2008-tól volt tagja a Bárka Színháznak. Főbb szerepei között van Ádám Az ember tragédiájából, a Révész a Padlásból, Alba herceg a Don Carlosból és Saint Nazare Városa a Négerekből. Kálloy Molnár Péterrel és Gáspár Andrással a mai napig játsszák a Shakespeare Összes Rövidítve és a Görögök Összes Cselekedetei előadásokat. 1996-ban Souvenir-díjat, 2011-ben Ararát-díjat kapott.

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed