Grecsó Krisztián: VERA - az eSzínházban.

ÚJ ELŐADÁS!

Grecsó Krisztián: VERA - december 4-én 19:30-kor az eSzínházban.
Színpadra átdolgozta: Grisnik Petra

Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Mit kezd a család sötét titkaival? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval?

Az előadást felvételről közvetítjük.
Jegyek és további információk:


A csemegepultos naplója - az online közvetítés ajánlója

Operaebeavató - előadásfelvétel online!

A folyton teltházas Operabeavató ezúttal az online térbe, az eszinhaz.hu felületére költözik. Az utolsó nézők előtt felvett alkalom otthonról is élvezhető minőségben várja a Önöket. A sorozat ezúttal egyetlen Mozart operáról, a Don Giovanniról szól, olyan formában, amire egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. Hogyan legyen a zene MINDENKIÉ? Hogyan legyen a színház MINDENKIÉ?

Aki megnéz egy Operabeavatót, mindkét kérdésre választ kaphat. A csapat nem állít kevesebbet, mint hogy e két dolog - zene és színház - egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?

Közreműködők: Kolonits Klára, Cseh Antal, Kovács István, Göttinger Pál, Dinyés Dániel

Színház: Delta Produkció
Időtartam: 2 óra 25 perc (szünet nélkül)

Az előadásra az eszinhaz.hu felületén vásárolhatók jegyek:
https://eszinhaz.hu/eloadasok/elo/operabeavato-202012071900






Barnák László: ezekben a hetekben sem állt meg a munka a színház falai között

 

Hárman a padon - online olvasópróba!


A vírushelyzet szokatlan megoldásokra kényszerít minket - de néha azért jó dolgok is akadnak köztük. Például a készülőfélben lévő HÁRMAN A PADON produkció alkotói aligha találkozhattak volna személyesen ezekben a hetekben. Az interneten át azonban sikerült megtartani a darab olvasópróbáját - és ha már így alakult, hát szeretettel várjuk az érdeklődőket is: hallgassanak bele!

Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a "vasnemzedék" utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt - de a hajdan erős fiúk, akik valaha bátor katonák, aztán szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak - most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül - és szót váltson azzal, aki hasonlóan járt.

Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja. 
A feleslegesség, a szeretet nélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges-keresés szívmelengető, ezerszínű, derűs palettája. Ebből a megtalált biztonságból pedig új kalandvágy születik - így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára, belevágnak egy kalandba.

------------

A most sugárzott olvasópróba a színészek első találkozása a szöveggel. Értelmező, nyugodt, ráérős böngészés a sorok között - három nagyszerű művész születőfélben lévő nagy alakításának ígérete.

Csatlakozzanak hozzánk, nézzenek bele ebbe a (rendszerint nem publikus) munkafázisba - térjenek be hozzánk a virtuális próbaterembe.

-------------

Luigi La Paglia: BENEDEK MIKLÓS
Libero Bocca: GÁLVÖLGYI JÁNOS
Ambra: EGRI MÁRTA

A rendező munkatársa: SKRABÁN JUDIT
Rendező: GÖTTINGER PÁL

Producer: ORLAI TIBOR


Orlai-előadások otthonról is!

 


forrás: https://www.facebook.com/orlaiprodukcio

Vera az e-Színház műsorán

Vera (Felvételről)


Színház: Kőszegi Várszínház
Szerző: Grecsó Krisztián, színpadra átdolgozta: Grisnik Petra
Rendező: Göttinger Pál
Időtartam: 75 perc
Nyelv (felirat): magyar

Felvételről!
Korlátozás: Magyarországról 150 jegy, míg Magyarországon kívülről (külföldről) 50 jegy áll a nézők rendelkezésére.

A sikeres vásárlást követően a megadott e-mail címre megküldjük az előadás linkjét, amelyre kattintva megtekinthető lesz az élő közvetítés.

Felhívjuk figyelmét, hogy a link az előadás kezdete előtt fél órával válik aktívvá, valamint csak egy IP címről működik, ezért kérjük, ne küldje tovább és ne ossza meg mással.

Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…

A Színpadi Mű Grecsó Krisztián képviseletében a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével került bemutatásra.


Szereplők: Grisnik Petra 

Közreműködők (alkotók): 
Díszlet: Trifusz Péter 
Zene: Táborszky Bence 
Fény: Bakos Zoltán 
Ötlet: Gelencsér Ildikó 
A rendező munkatársa: Skrabán Judit 
Rendező: Göttinger Pál




A csemegepultos naplója a SzínházTV műsorán






MI A SZÍNHÁZTV?
A SzínházTV egy élő ONLINE streaming szolgáltatás, amelynek segítségével az otthonában vagy bárhol a világon megtekintheti neves színházak előadásait.

JEGYVÁSÁRLÁS INFORMÁCIÓK
Jegyvásárláshoz először regisztrálnia kell a szinhaztv.com weboldalon. Regisztrálást követően a jegyvásárlás menüpont alatt választhatja ki a kívánt előadást.
A jegyvásárlásra bankkártyás fizetéssel van lehetőség. A bankkártyás fizetés az OTP SimplePay rendszerén keresztül történik. Bővebb információ: https://simplepay.hu/vasarloknak/
A megvásárolt jegyeket kétféleképpen lehet felhasználni:
1. Élő előadás megnézésére, amelynek a pontos időpontjáról az adott előadás oldalán tájékozódhat.
2. On Demand Stream / rögzített formátumban előadás megtekintésére. A pontos időintervallumról bejelentkezést követően az adott előadás oldalán tájékozódhat.

TECHNIKAI TUDNIVALÓK
Kérjük ellenőrizze eszközét, hogy megfelel-e az előadás megtekintéséhez szükséges feltételeknek. Ezeket részletesen ide kattintva érheti el és ki is próbálhatja, hogy a lejátszó megfelelően megjelenik-e: https://szinhaztv.com/technikai-kovetelmenyek
1. Kérjük első lépésként ellenőrizze, hogy rendelkezik-e megfelelő internetkapcsolattal. 720p/HD streamhez 1.5-2 Mbps sebességű internetkapcsolat szükséges.
2. Használja a Firefox, Chrome vagy Safari böngészők lefrissebb verzióját.
3. Mobil eszközön, ha teheti, a mobilhálózatok helyett legyen Wi-Fi-hez csatlakozva.
4. Mobil eszközön ne privát böngészési módban nyissa meg a lejátszót.
5. A következő eszközökön tudja megtekinteni az előadás:
a. asztali számítógép, laptop
b. tablet
c. mobil
Nem mindegyik gyártó támogatja okostelevíziója böngészőjében a streaming szolgáltatást. Ez gyártónként eltérő lehet. Laptopról, számítógépről HDMI kábellel megoldható, hogy a TV-n menjen az adás, illetve telefonról és tabletről is van lehetőség tükrözni okostelevízióra. Android alapú rendszereknél a Smart View biztosítja a készülékről történő tükrözést, míg Apple termékek esetében az AirPlay.

FONTOS! Az előadás megtekintésének feltétele a SzínházTV-s regiszrtált profilba történő belépés!

AZ ELŐADÁSRÓL
Az előadás hossza 1 óra 40 perc, szünet nélkül.
(Várható befejezés: 20:40)
A előadás megtekintés 16 éven felülieknek ajánlott!

A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.” – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul…

Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.

Rendező:
Göttinger Pál

Főszerepben:
Ötvös András



A RENDEZVÉNYTILALOM ELLENÉRE FIZETIK A KATA-T AZ ELŐADÓMŰVÉSZEK

A Music Hungary Szövetség a pénzügyminiszterhez fordult, kérve, hogy a rendezvénytilalom idején a KATA-s előadóművészek is mentesüljenek a tételes adófizetési kötelezettség alól – emlékeztetett a Fidelio.

A november 11-én megjelent Magyar Közlönyben kihirdetett gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez a magyar zeneipar szereplőit tömörítő Music Hungary Szövetség.

A szövetség nem tartja jónak, hogy a Közlönyben felsorolt, mentesített tevékenységek között szerepelt ugyan az előadó-művészet, illetve az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység, ám a jelenlegi enyhítés, ellentétben a tavaszi intézkedésekkel szemben, ezúttal csak a KIVA adózási formára vonatkozik, a KATA-sokra nem, pedig a zenei szektorban ez utóbbi a legjellemzőbb adózási forma.

A szövetség továbbá kéri Varga Mihály pénzügyminisztertől, hogy ha lehet, a KATA-s adóalanyok is mentesülhessenek a tételes adó megfizetése alól, nem csak a novemberi hónapra, hanem addig, míg az élőzenei rendezvényekre vonatkozó tilalom él. (Levelük teljes terjedelmében itt érhető el.)

Gratulálunk.

Komáromi György és csapata jó munkát és sikeres éveket kíván a Pécsi Nemzeti Színház új vezetőinek, Lipics Zsoltnak és Vidákovics Szlávennek, valamint az egész társulatnak. Benkó Bence - Bérczes László - Bíró Bence - Fábián Péter - Göttinger Pál - Komáromi György gratulálnak Bodor Johannának és csapatának is, akik színvonalas pályázatukkal magasra tették a lécet.

Fontos élmény volt számunkra a pályázás, mert a már korábban is létező kis közösségünk igazi csapattá érett a felkészülés során. Energiákkal és tapasztalatokkal felvértezve együtt is, külön-külön is kíváncsian várjuk, mit hoz számunkra a jövő. Megőrizve a pályázat írásakor is megsegítő naivitásunkat azt reméljük, vírusmentes, szabad, nyitott, bátor és sokszínű színházi életet.



A családoknak olcsó szórakozás, de a színházaknak nem hoz megváltást az online közvetítés

Jó, ha nullszaldósra ki lehet hozni egy streamelt színházi előadást. A független társulatok és a vállalkozóként dolgozó színházi szakemberek nagyon nehéz helyzetben vannak.


A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!

Először nem tudtunk játszani, aztán visszaszivárogtak a nézők, majd félházaknak játszottunk, aztán maszkban ültek a nézők

– sorolta Kovács Patrícia színésznő a hvg.hu-nak, hogyan kerültek egyre nehezebb helyzetbe a színházak a koronavírus járvány miatt. „Én még játszottam azon a héten, amikor csak minden harmadik széken ült ember, nagyon abszurd volt” – tette hozzá.

Tavasszal, az első hullám idején a színházaknak – más kulturális intézményekhez hasonlóan – be kellett zárniuk. A HVG írt arról, hogy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter júliusban még elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány 200 főben maximalizálja a beltéri kulturális események látógatószámát, végül az elképzelésből nem lett semmi.

Ehelyett maszkviselésre, távolságtartásra és gyakori kézmosásra hívták fel a színházlátogatók figyelmét, illetve arra, hogy aki teheti, online vegyen jegyet és a nem egy háztartásban élők legalább két szék távolságra üljenek. Majd pár hónappal az újranyitás után a színházaknak – lényegében egyik napról a másikra – ismét be kellett zárniuk. A november 10-i intézkedés nehéz helyzetbe hozta az intézményeket.

Rugalmasnak kell lennünk

– indokolta Kovács Patrícia, miért indították el a SzínházTV-t. Az ötlet, hogy streameljék az előadásokat, még a tavaszi lezárások idején született, „amikor mindenki otthon ült és streamelte a különféle sorozatokat”. A színésznő a SzínházTV háziasszonya, az ő dolga, hogy a kulisszák mögé vigye a nézőket. „Minden előadáshoz speciális tartalmakat gyártunk, van, hogy beszélgetünk az alkotókkal, vagy épp a háttérszemélyzetet mutatjuk meg, ahogyan a takarásban dolgoznak, egyáltalán azt, hogy milyen a színház hátulról” – mesélte.

Az online színházi közvetítés újdonságnak számít Magyarországon. A csapat eleinte csütörtöki közvetítéseket tervezett, csakhogy mire belevágtak volna, a korlátozások életbe léptek, és a színházak bezártak. Nem maradt más lehetőség, mint nézők nélkül forgatni. „Az első közvetítésünk, az Egy őrült naplója úgy ment le, mintha lettek volna nézőink, de hát nem voltak” – mesélte a színésznő. Eddig hat előadást vettek fel, mint Kovács Patrícia fogalmazott:

a színházak is érzik, eljöhet az a pont, amikor esetleg mi sem mehetünk be dolgozni, és nem szeretnék, hogy a nézők tartalom nélkül maradjanak.

A SzínházTV egy vállalkozás, a pénzt az induláshoz egy építőipari vállalkozó adta, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, mindössze annyit lehet róla tudni, hogy „nagy színházrajongó”. Több tízmillió forintot költött a technikára, a felvételeket hat kamerával, 4K Ultra HD minőségben rögzítik. Az üzlet lényege, hogy a jegybevételen osztozik a SzínházTV és a színház, ahonnan közvetítik az előadást. Az, hogy mennyibe kerül egy jegy egy online színházi közvetítésre, függ attól, hogy a színháznál van-e a szerzői jog, vagy a jogtulajdonosokkal újra meg kell állapodni. Emiatt lehetnek eltérések az árazásban. "De ne felejtsük el, hogy itt egy jegy áráért akár egy egész család élvezheti az előadásokat" – hangsúlyozta.

Megéri az online közvetítés?

Az Egy őrült naplójára egyébként 1200 jegyet adtak el, ami „nagyjából nullszaldóra elég” – mondta a hvg.hu-nak Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója. A Katona József Színház és a Játékszín mellett ez a színház is csatlakozott a SzínházTV-hez, innen a New York-i komédiát közvetítették Básti Julival, Nagy-Kálózy Eszterrel és Rudolf Péterrel a főszerepben.

Kétszer is meggondolnám, mit engedek az online térbe és mit nem

– mondta az igazgató, aki szerint a Centrál esetében csak kifutófélben lévő előadások közvetítése jöhet szóba, különben később majd nem váltanak rájuk jegyet a színházban. "A tavaszi repertoár főszereplőit nem streamelhetem, mert nem kaptam rá jogot a jogtulajdonosoktól, de nem is streamelném” – tette hozzá.

Ami a Centrál Színház Kft.-t illeti, ez egy nonprofit magáncég. Míg más színházak költségvetését jellemzően háromnegyed részben az állam és/vagy önkormányzat állja, egynegyed részben pedig a jegybevétel adja, nálunk ez pont fordítva van. "Erre az évre 250 millió forint úgynevezett többlettámogatást kaptunk az államtól, a szükséges többit a jegyeladásból kell fedeznünk. A színház tartalékai még néhány hónapra elegendőek, de már a tavaszi záráskor munkatársakat kellett elbocsátani. Attól még, hogy zárva vagyunk, vannak költségeink, rezsit, munkabért most is fizetni kell.” Ebben – az igazgató szerint – komoly segítség, hogy az állam most a második hullámban állja a bérek 50 százalékát, csakhogy sokan – a színházakra jellemző módon – vállalkozóként, számlára dolgoznak, utánuk pedig nem jár állami támogatás.

Ez problémát jelent a független társulatoknál is. Miközben a tavaszi veszteségek következményeivel is alig tudtak megküzdeni, most bevétel nélkül marad mindenki, aki szabadúszóként dolgozik. „Ha a veszélyhelyzet elhúzódik, az RS9 Színháznak január végéig több mint 100 előadása maradhat el, ez mintegy 60 munkatárs háromhavi bevételének kiesését jelenti” – tájékoztatott Lábán Katalin, a színház egyik alapító vezetője.

Urbanovits Krisztina, a KV Társulat vezetője arról számolt be, hogy a repertoárjukon szereplő 8 produkció összesen 18 előadása marad el év végéig, és 37-en, köztük színészek, technikusok, asszisztensek, fizetést csak a lejátszott előadás után kapnak. Pontosabban kapnának. A Manna Produkciónál ennél is nagyobb a baj: ott több mint 100 művész és háttérdolgozó marad előadás és ezzel együtt pénz nélkül.

Ezért a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) a független színházaknál és táncegyütteseknél vállalkozóként foglalkoztatott szakemberek, művészek és a háttérben dolgozók megélhetésének támogatására újranyitotta a tavasszal létrehozott segélyalapot. A pénzből szociális támogatásokat adnak. Az első hullám idején 70 színházi szakembernek tudtak segíteni.

A Thália Színház is előállt egy 15 millió forintos szolidaritási alappal, az intézmény Facebook-oldalán azt írta, "azoknak a művészeknek, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra az alap a lehetőségeihez képest támogatást nyújtson". Az első hullám idején a Színházi Szolidaritási Alap két hónapon keresztül havi 80 ezer forint támogatást adott az állandó szerződéssel nem rendelkező művészeknek, míg az Előadóművészi Jogvédő Iroda szintén létrehozott egy szociális alapot: a munkaviszonnyal nem rendelkező előadók 32 ezertől 144 ezer forintig igényelhettek támogatást. Itt számított a családi háttér és az eltartottak száma is. Összességében 90 millió forintot fizettek ki.

Ezeken kívül lehetett még pályázni
a Petőfi Irodalmi Múzeumnál,
a Nemzeti Táncszínháznál,
és a Nemzeti Színháznál.

Összesen 1 milliárd forintot osztott szét az állam pályázati úton a független művészek között.

Nem lesz állami mentőcsomag

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, most milyen segítségre számíthatnak a színházak. A minisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy „az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kultúráért Felelős Államtitkárság a pandémia tavaszi kitörése óta különböző intézkedésekkel támogatja a színházakat a járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében”. Konkrétan arra hivatkoztak, hogy ebben az évben nyolc fővárosi és harminc vidéki színház és bábszínház került az állam és az önkormányzat közös működtetésébe.


A megállapodások fontos eleme, hogy az éves szinten megállapított támogatást az állam semmilyen körülmények között nem vonja el a színházaktól

– írták.

Azt, hogy a vállalkozóként dolgozó színházi szakembereket, valamint az őket foglalkoztató színházakat hogyan tervezi kompenzálni az állam, nem tudni.

A minisztériuméhoz nagyjából hasonló választ kaptunk a fővárosi önkormányzattól is. „2020-ra a fővárosi fenntartású színházak megkapták azt az összeget, amelyben megállapodtak, illetve a színházi dolgozóknak is járt ezen felül a Budapest-pótlék”. Megemlítették még, hogy nagy örömmel látják, „a járványhelyzetben is utat talál a művészet az emberekhez: az Örkény Színház és a Vígszínház is fantasztikus valós idejű előadásokat streamel”.

A Vígszínház például online közvetítette a Padlás 999. előadását, de sokan nem tudták nézni, noha előfizettek rá. A jegy 3900 forintba került. A problémát az okozta, hogy sokan nem kapták meg a linket, ahol nézni tudták volna a darabot. Kiderült, hogy az utolsó néhány órában olyan sokan vettek jegyet, hogy nem jutottak be az eSzínház oldalára, ahol az előadást közvetítették. A Vígszínház elnézést kért azoktól, akik pórul jártak, és ígérte, keresi a megoldást, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.

Az Örkény Színház „előremenekült”, saját streamstúdiót épített nyáron, innen közvetítik az előadásokat. Azt írták, stream-repertoárjukat folyamatosan bővítik. Kizárólag élő előadást terveznek közvetíteni, felvétel csak akkor jön szóba, ha senki sem léphet az épületbe. Azt is hozzátették:

Reméljük, hogy odáig nem jutunk el.

A hvg.hu a járvány első hulláma idején egyébként online közvetített több előadást is az Örkény Színházból. Így lehetett megnézni Mohácsi János rendezését, az e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY című előadást, a János királyt, a Stuart Máriát, A vihart, a IV. Henriket, az Ibusárt, a Pillantás a hídrólt és a Liliomfit.

forrás: https://hvg.hu/

PODCAST: Bérczes a 117 perc c. műsorban

JÓ ÉRZÉS, HOGY TAGJA LEHETEK EGY ALKOTÓKÖZÖSSÉGNEK, AHOL TIBOR JÓ LEVEGŐT TEREMT! – INTERJÚ PATAKI FERENCCEL

Az idei ősz folyamán az Orlai Produkció három új bemutatójában is láthattuk Pataki Ferencet: a Hogy szeret a másikban, az Apád előtt ne vetkőzz című kétszemélyes előadásban, illetve az Irodai patkányokban. Vele beszélgettünk rágcsálókról, a vidéki színházat budapestire cserélő váltásról, a találkozások teremtette pesti pezsgésről , Asterixről, a nyomozásban önmagát kiélő Frankről, az önkontroll beidegződéseiről és egy jó csapat teremtette páratlan levegőről…

Milyen a viszonyod a rágcsálókkal?
Van egy családi házunk Szegeden, ahol jó párszor összefutottam egerekkel. Bandi, a macskánk is letett párat az ajtó elé. Nem vagyok rettegős fajta, Debrecenben nőttem fel, rengeteg háziállatunk volt, a nagyszüleim lovat is tartottak. Ha akartam, ha nem, találkoztam rágcsálókkal.
Frank tulajdonképpen olyan ember, aki mindenre rácsodálkozik, akinek minden egy nagy „nyomozás”. Akkor is így gondolkodik, amikor a házasságtörés után szimatol, vagy amikor két embert szeretne összeboronálni. Ezzel együtt Frank felszínes: ha megrázol előtte egy csörgőt, akkor arra figyel, ha benyomsz az orra elé egy sípolós gumikacsát, akkor arra.

Azt mégsem kérdezhettem, hogy milyen a viszonyod a hivatali élettel, mert egy színész maximum az ügyintézései során találkozik ezzel a közeggel.
Asterix tizenkét próbája ugrik be, nagy családi kedvencünk: a szereplők különböző színű lapokkal napokon át szaladgálnak egyik szintről a másikra, hogy elintézzenek egy egyszerű ügyet – ennél beszédesebb bemutatása a bürokráciának szerintem nem is lehetne. A mi darabunk is hasonló; szeretem ezt a fajta hivatali revüt eljátszani. Kifejezetten örültem annak is, hogy éneklünk az előadásban: Vinnai András remek dalszövegeit adjuk elő. Amióta feljöttem Budapestre, ez az első alkalom, hogy zenés darabban szerepelek.

Tényleg, milyen érzés volt a vidéki lét után belecsöppenni az Orlai Produkció sűrű, pezsgő tempójú miliőjébe? 
Azt éreztem, hogy visszatértem ide, hiszen korábban, a főiskolás éveim alatt is itt éltem. Három éve olyan csapatot kerestem, akikkel szívesen dolgoznék együtt, és amikor Orlai Tibor a Férjek és feleségek című produkcióba hívott Jack szerepére, azt éreztem, hogy ez pont olyan csapat, amilyenre vágytam. Járó Zsuzsát, Ullmann Mónikát, Mészáros Mátét már korábban is ismertem. Szabó Máté pedig jó barátom, a gimnáziumban és a Színművészetin is osztálytársak voltunk. Számomra Pest a találkozásokat, újra találkozásokat jelenti – mindig van valami pezsgés, vibrálás, sosem unatkozom. Nem is említve az elmúlt négy hónapot, amikor három darabot próbáltunk párhuzamosan. A Hogy szeret a másik, az Irodai patkányok és Péterfy Borival a kétszereplős darab, az Apád előtt ne vetkőzz című produkciókon kívül szinkronba, castingokra és forgatni járok – amióta Pesten vagyok, egyik izgalmas munka talál meg a másik után!
A pályám elején sokszor kontrolláltam magam a színpadon. Jóllehet ez pár év alatt megszűnt, de magánemberként mindent inkább befelé élek meg, belül dolgozom fel.

Szegeden másképpen volt pezsgő az élet, avagy ez amolyan egyik körte, másik alma helyzet?
Ott sokkal inkább egy helyre koncentrálódott a munka, míg itt ez teljesen más: például mindig örülök, amikor könyvbemutatókra hívnak felolvasni – nagyon szeretek olvasni. A forgatások egyeztetési okok miatt elkerültek vidéken. Budapest kulturális szempontból is nagy: ha kedvem, időm van, bármelyik színházba elmehetek előadást nézni.

…és az eljátszható karakterek szempontjából mit jelent Budapesten színésznek lenni?
Az Orlai Produkciónál több olyan szerepem volt, amelyet én szólaltathattam meg először – ezt rettentően élvezem. Sok olyan darabot játszunk, ami a mai problémákra reflektál: ilyen az Apád előtt ne vetkőzz, Járó Zsuzsi Huszonhárom perce, vagy a nemrég bemutatott Határátlépések.

Akkor nem fenyeget a veszély, hogy karakterszínésszé avanzsálsz?
Szegeden is széles spektrumon mozogtak a szerepeim, ahogyan itt is. Megtisztelő, mert ez a bizalom jele.

Most kezdtük Szabó Mátéval a Válaszfalak című előadás próbáit. Jó érzés, hogy én is tagja lehetek ennek az alkotóközösségnek, amelyben Tibor olyan jó levegőt teremt. Hasonlóan gondolkodó, baráti társaságként működő társulat vagyunk.

Menyire vagy színészként, „civilként” olyan, mint a Hogy szeret a másik Frankje, aki a görcseivel, elfojtásaival küzd?
Göttinger Palival fedeztük fel, hogy Frank tulajdonképpen olyan ember, aki mindenre rácsodálkozik, akinek minden egy nagy „nyomozás”. Akkor is így gondolkodik, amikor a házasságtörés után szimatol, vagy amikor két embert szeretne összeboronálni. Ezzel együtt Frank felszínes: ha megrázol előtte egy csörgőt, akkor arra figyel, ha benyomsz az orra elé egy sípolós gumikacsát, akkor arra.

Mindenki után nyomoz, és persze legkevésbé önmaga után…
A pályám elején sokszor kontrolláltam magam a színpadon. Jóllehet ez pár év alatt megszűnt, de magánemberként mindent inkább befelé élek meg, belül dolgozom fel. Nem tartozom a hisztizős emberek közé, viszont nehezen viselem az igazságtalanságot.
Három éve olyan csapatot kerestem, akikkel szívesen dolgoznék együtt, és amikor Orlai Tibor a Férjek és feleségek című produkcióba hívott Jack szerepére, azt éreztem, hogy ez pont olyan csapat, amilyenre vágytam.

Te mostanság leginkább mire szeretnél figyelni?
Az elmúlt négy hónap rengeteg munkája után a családomra. A fiam nemrég nősült, ők Szegeden élnek, Eszter lányom pedig már régóta pesti. Hálás vagyok a feleségemnek és a kisebbik lányomnak, hogy felköltöztek velem, bár Noémit hamarabb felvették a Táncművészeti Egyetemre, mint engem az Orlaihoz. Most kezdtük Szabó Mátéval a Válaszfalak című előadás próbáit. Jó érzés, hogy én is tagja lehetek ennek az alkotóközösségnek, amelyben Tibor olyan jó levegőt teremt. Hasonlóan gondolkodó, baráti társaságként működő társulat vagyunk.

CSATÁDI GÁBOR

Hosszabbítják a korlátozásokat – Február elejéig marad a rendezvénytilalom is

A kormány kedd esti, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete február 8-ig, a csaknem egyhangúlag elfogadott törvény hatályvesztéséig meghosszabbította a november 10-én elrendelt veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedések többségét.

A múlt szerda 0 órától hatályos kormányrendeletből továbbra is érvényesek tehát az alábbi intézkedések:
  • este 8 és reggel 5 között néhány kivételtől eltekintve tilos az utcán lenni. A kivételek: munkavégzés, kutyasétáltatás, profi sportoló meccse vagy edzése, életveszélyes helyzet.
  • tilos a közterületen, nyilvános helyeken csoportosulni, gyülekezni,
  • tilos minden amatőr csapatsport, futni, gyalogolni, kerékpározni lehet.
  • tilos minden rendezvény, gyűlés,
  • a szórakozóhelyek, színházak, mozik zárva vannak, a meccsek zárt kapusak.
  • családi vagy magánrendezvényen csak 10 ember lehet.
  • Az esküvő csak lakodalom nélkül tartható, szűk családi körben és a tanúkkal. A temetésen legfeljebb 50-en lehetnek.

Új vezetés a Pécsi Nemzeti Színház élén – diktátum vagy kompromisszum?

Döntött a pécsi közgyűlés jogkörét gyakorló polgármester: Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven irányíthatják a Pécsi Nemzeti Színház munkáját a következő öt évben. Titokban maradt szakmai bizottsági döntés, a háttérben az utolsó pillanatig zajló tárgyalások, találgatások, sajtóban megjelenő véleménycunamik és sejtések-sejtetések után most Péterffy Attila igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba. Pécs polgármesterét arról kérdeztük: milyen út vezetett az színházigazgató-választásig, ő és a pécsi értelmiség mit várnak a teátrum új vezetésétől. 

Aki foglalkozik közélettel és színházzal, tudja, hogy jelentősen beszűkültek az önkormányzatok lehetőségei, ha az állammal közösen fenntartott színházuk élére választanak vezetőt. A rendkívüli jogrend a polgármester hatáskörébe utalta a pécsi közgyűlés döntési jogkörét, Ön pedig most választott – de volt erre valódi lehetősége?

Ahhoz, hogy világos képet kapjunk a körülményekről, pontosan ismerni kell azt a jogszabályi hátteret, amit a kormány a kulturális intézmények fenntartása körül kialakított az elmúlt években, beleértve 2020 tavaszi hónapjait is. Nem fogok paragrafusokba belemenni, csak röviden ismertetem a lényeget. A ma hatályos, törvényi és kormányrendeleti szabályozás értelmében az önkormányzati és állami közös fenntartású nemzeti színházak munkáltató jogkörét az érintett önkormányzat gyakorolja és a pályázatok véleményezésére egy 9 fős szakmai bizottságot kér fel. Már a bizottság összetétele is sokatmondó, ezt egyébként egy kormányrendelet szabályozza. Az EMMI vezetője által létrehozott előadó-művészeti bizottság 4 főt, a miniszter 1, az érintett társulat 1, a színház szakszervezete 1, a fenntartó önkormányzat 2 főt delegál a grémiumba. Miután az önkormányzat részéről az egyik alpolgármester mellett a Fidesz egyik közgyűlési tagját delegáltuk, a demokrácia jegyében, a kormányoldalnak 6 fővel eleve többsége volt a grémiumban. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bizottság úgy dönt, ahogy az EMMI szeretné?

Az EMMI, a kormány, a Fidesz – nevezhetjük bárhogy, de igen, ezt jelenti. 

A jogszabályok értelmében a bizottság csak véleményez, az önkormányzat ettől dönthet másképp?

Igen, erre két lehetőség is van hatályos kormányrendelet és az EMMI-vel kötött közös működtetési megállapodás alapján. Az egyik, ha sikerül nekem, mint polgármesternek megegyeznem a szaktárca vezetőjével, akkor vele egyetértésben dönthet az önkormányzat, illetve, most a rendkívüli jogrend miatt a polgármester ellenkezőleg, mint a szakmai bizottság, és a színház továbbra is jogosult marad az állami támogatásra. Vagy dönthetek, dönthetünk teljesen önhatalmúlag a bizottság ellenében, ez viszont a megállapodásban vállalt kötelezettség megszegése, és a szerződés felmondását, azaz az állami támogatástól való elesést jelentheti. Elébe megyek a következő kérdésének: az állam ma a pécsi színház fenntartásának nagyobbik részét, évi 520 millió forintot áll a költségekből. 

A fentiekből nehéz mást kiolvasni, mint hogy egy diktátum született.

Ami történt az elmúlt hónapokban, az ennél jóval árnyaltabb. Valójában folyamatosan tárgyaltunk az EMMI-vel, én személy szerint még a múlt héten is találkoztam az illetékes államtitkárral. Abban az időszakban, amikor az egri színház körül javában dúlt a politikai háború és a felek minden létező fegyverrel tüzeltek egymásra. Valójában Pécs vezetése és az EMMI is végig kompromisszumra törekedett, ezt a szaktárca már a tárgyalások legelején deklarálta. 

Milyen elképzelésekkel, vagy inkább elvárásokkal futott neki a tárgyalásoknak a pécsi városvezetés?

Én azt deklaráltam az EMMI felé, hogy Pécs város vezetése nem elégedett Rázga Miklós igazgatói munkájával és azzal, amivé a pécsi színházat formálta. Nem fogok kertelni: a kezdetek kezdetén kijelentettem, hogy ha kormány Rázga Miklósban gondolkodik, az nem lehet alapja semmiféle kompromisszumnak. Ezt a véleményünket sikerült elfogadtatnunk a tárgyalópartnerünkkel, és ez vissza is köszönt a pályázati eljárásban.

Mi volt a baj a Rázga Miklós vezette színházzal?

Nem vagyok színházi szakember, ezért ebben olyan pécsi értelmiségiek véleményét kértem ki, akik értenek hozzá. Jó pár beszélgetés során számomra az derült ki, hogy ellaposodott a Pécsi Nemzeti Színház, nagyon eltolódott a hangsúly a népszínház, a nézőszám felé, hiányoztak az előremutató rendezések, győzött a középszer. Az EMMI-vel folytatott tárgyalások egyik legnagyobb vívmánya véleményem szerint az, hogy sikerült elérnünk: ne ragaszkodjanak az előző vezetőhöz. 

De mi ebben az eredmény, mit nyert ezzel a város?

Azt, hogy kinyílt és vonzóvá vált a pályázat, valódi verseny alakult ki. Nagyon jól csengő, ismert nevek is fantáziát láttak a pécsi színházban, szerintem ez mindennél többet elárul arról, hogy érdemes volt-e küzdenünk.

Bodor Johannára és Komáromi Györgyre gondol, felteszem. Az ő pályázatuk viszonylag hamar elérhetővé vált, Lipics Zsoltnál erre várni kellett. Ennek mi lehetett az oka?

Az okát nem ismerem, de a következményét igen. Ruzsa Csaba alpolgármesterrel együtt folyamatosan egyeztettünk a pécsi értelmiség véleményvezéreivel a pályázatok kapcsán. Tapintható volt a feszültség, hiszen a két, mondjuk úgy, hogy nagy név pályázata kiváló anyag volt, a Lipics Zsolt-Vidákovics Szláven kettősét meg nem ismerték. Azt gondolom, hogy bölcs döntés volt tőlük, hogy nyilvánosságra hozták a munkájukat. Nem azt a friss szelet ígérte, mint a fenti két aspiráns pályázata, de helyi értékekre épülő kiváló anyag született. Amennyire én tapasztaltam, ha nem is minden, a pécsi színház sorsáért aggódó helyi értelmiségi, de egy jelentős részük megnyugodott, amikor a pályázatot elolvasta.

Találkozott-e a jelöltekkel?

Igen, a 4 jelöltből azzal a 3-mal, akik pályázatukat is ismertették a pécsiekkel. Volt néhány dolog, amiben mindannyiukkal megegyeztem. Hamarosan egy kilencfős Művészeti Tanács áll fel Pécsett. A grémium feladata lesz, hogy nívós és egységes álláspontot tükröző kulturális koncepciót állítson elő, ezt a közgyűlés elé terjessze, ami pedig ezt végrehajtatja a kulturális élet szereplőivel, az intézményekkel. Minden pályázónak felhívtam rá a figyelmét, hogy ez a színházra is érvényes lesz. Ezen felül kikötöttem azt is, hogy ha nem gazdasági szakember foglalja el az igazgatói széket, akkor az önkormányzat egy kancellárt nevez ki a pénzügyek ellenőrzésére. Ezeket a feltételeket mind a három jelölt elfogadta.

Mikor vált ismertté és hogy szólt a színházigazgatói pályázatokat értékelő szakmai bizottság döntése? És hogyhogy csak most lett ismert?

A bizottság álláspontja döntéselőkészítő anyagnak minősül, és a jogszabályok szerint a döntés meghozataláig nem hozható nyilvánosságra. A 9 tagú bizottság minden tagja leadta a voksát, döntésük alapján a grémium sem Komáromi György, sem Bodor Johanna pályázatát nem juttatta tovább. Ezzel együtt nem vitás, hogy mindkét pályázó munkájában remek gondolatokat ismertek meg a pécsiek. Ezúton köszönöm minden pályázónak, hogy fantáziát láttak Pécsben, hogy ennyit dolgoztak az anyagukon. Nem titok, azon dolgozunk a kollégáimmal, hogy a POSZT során visszaköszönjenek a későbbiekben Bodor Johanna gondolatai.

Ma pedig Lipics Zsoltot és Vidákovics Szlávent választotta a városi színház élére, azokat a jelölteket, akiket a szakmai bizottság támogatott. Nem minden magyar városban történt ez így…

Pécsen kívül Eger és Szombathely járt még hasonló cipőben. Szombathelyen született a pécsihez hasonló kompromisszumos megoldás. Egerben az utolsó pillanatig szóltak a fegyverek. A vége ott az lett, hogy a közgyűlés kinevezte a saját jelöltjét, majd a polgármesternek vissza kellett vonnia a döntést, és az EMMI által preferált igazgatót kinevezni. Voltak hangok, amelyek hozzám is eljutottak szakmai körökből, olyanoktól, akik nem hitték el, hogy a kormány valóban meg meri vonni az állami támogatást, ha nem neki tetsző döntés születik. Nos, tévedtek: igenis meg meri vonni.

A körülmények ismeretében újra megkérdezem: valódi választás volt? Kompromisszum született, vagy a kormány diktált?

A kormány által kialakított jogszabályi környezet egyértelművé tette: vagy azt a jelöltet választjuk, akire rámutatnak, vagy gyorsan kitaláljuk, hogy honnan teremtünk elő a város mai gazdasági helyzetében évi plusz 520 millió forintot a színház működtetésére. A jogszabályok egyértelműek a tekintetben is, hogy a szakmai bizottság döntését követően 30 napon belül a közgyűlésnek döntenie kell. Egyértelmű volt a bizottság és az EMMI álláspontja is. Alaposan megvizsgáltuk: nincs kiskapu, nincs időhúzás, és nincs felesleges 520 milliója Pécsnek. Ezt eddig valóban nehéz lenne kompromisszumként megélni. Azt viszont már igen, hogy a kiírás jó versenyt, komoly pályázatokat generált. Olyanokat, hogy szinte bárkit választhattunk volna, azzal nem lehetett veszíteni, a pályázatok minőségi, előremutató színházat ígértek. A valódi tét pedig ez volt, a színház kitörése a jelenlegi állóvízből.

Úgy látja, hogy Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven jó színházat csinálnak majd?

A pályázatuk sokat ígér, és sokak szerint nívós, szakmai anyag lett. Én biztosan mindent megteszek, hogy a vezetők végre is hajtsák az ígért programot. A pécsi értelmiség álláspontja nem egyértelmű, ahogy a várost vezető frakciók véleménye is sokáig megosztott volt. Az viszont egyértelmű, és ezt Lipics Zsolt számára is teljesen világossá tettem, hogy elgondolkodtató, edukáló darabokra is vágynak a pécsiek. Elvárás az is, hogy a pécsi újra bekerüljön az ország színházainak vérkeringésébe, és nyitott teátrum legyen – az nem fordulhat elő újra, hogy Pécs valamelyik kulturális intézményéből kitiltsanak egy Alföldi-darabot. Emellett azt az elvárást is megfogalmaztam, hogy a színház működésének anyagilag is hozzá kell járulnia az épület jövőbeni felújításához. Röviden, egy fenntartható, a mostaninál nívósabb színházat várok a mostani vezetéstől, olyat, ami méltó Pécshez, ahová a teátrum szerelmesei újra szívesen járnak.

Fontos színház, nyitott színház, pécsi színház – Mit ígérnek az igazgatójelöltjek?

Gyorstalpaló a pécsi színházigazgatói posztra pályázók elképzeléseiből. A Szabad Pécs felkérésére vendégszerzőnk, Aradi Hanga hasonlította össze a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójelölti pályázatait. A négyből máig nyilvánosságra hozott három pályamunkát.

November közepén dönthet(ne) a pécsi Közgyűlés a bizottság október 21-i szavazása alapján a színházigazgatói posztra javasolt személyről. A rendkívüli jogrend alapján azonban elvben a pécsi polgármester egy személyben is meghozhatja a döntést. Mivel a bizottság szavazásának eredményét titkosították, hivatalosan továbbra sem lehet tudni, a négy pályázó közül ki lehet esélyes a PNSZ vezetésére. Sajnos az is egyértelmű, a város döntéshozóinak a valóságban alig lehet befolyása a színházigazgató kinevezésére. Ettől függetlenül is fontos, hogy ismerjük azokat a pályázatokat, amik elvben meghatározhatják a város egyik legjelentősebb kulturális intézményének következő öt évét. 

Egy civilek által szervezett, felemásra sikeredett vitaestet leszámítva a pécsi nyilvánosságnak nem sok esélye volt betekintést nyerni a pályázók elképzeléseibe. Hacsak nem vette a fáradságot, hogy elolvassa az elérhető összesen több mint 400 oldalnyi pályázati anyagot. Dr. Komáromi György és csapata már szeptemberben elérhetővé tette pályázatát. Bodor Johanna a bizottsági meghallgatást követően október 21-én hozta nyilvánosságra a sajátját. Lipics Zsolt november elsején tette ez meg. Csányi László pályázatáról azóta sem tudni semmit.

Jelen cikk a tájékozódást hivatott segíteni. A három nyilvánosságra hozott pályázat tartalmát summázza, illetve különböző szempontokat kínál azok összehasonlítására. A szempontok: 1. A pályázók hitvallása, motivációi, általános víziói a nemzeti színház vezetése kapcsán 2. a Művészeti Tanács szerepe, a felkért együttműködő alkotók névsora 3. A Prózai- és Operatagozat műsorterve, működési modellje 4. A színház színházi nevelési törekvései, a fiatalok megszólításának stratégiája 5. Színház a falakon kívül: vendégszereplések, jelenlét a város életében, fesztiválok. 

Jelen cikk nem tárgyalja az igazgatói posztra pályázók gazdasági- és marketingtervét. Egyrészt, a cikk írója nem gazdasági szakember. Másrészt mivel nem minden pályázó hozta nyilvánosságra üzleti tervét (Bodor Johanna üzleti titkokra hivatkozva nem tette ezt meg), összehasonlításuk információ hiányában is bajos lenne. 

Aki szeretné elolvasni a nyilvánosságra hozott pályázati anyagokat, itt, itt és itt megteheti.

Kik vagyunk, mit akarunk?

Komáromi György pályázatának címe A közös: többszörös. Szerzői már a bevezetőben leszögezik: „Ez a pályázat csapatmunka.” Komáromi György (a budapesti Radnóti Színház gazdasági igazgatója) vezetésével Bérczes László (az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezője, író, rendező) Benkó Bence, Fábián Péter (író-rendezők, a k2 Színház vezetői) és Göttinger Pál (operarendező) írta. A pályázó csapat tagjai között tehát megtalálhatók színházvezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek, fiatal, független alkotók és társulatvezetők, nemzetközi, helyi és országos kulturális fesztiválok szervezői. Komáromi a civilekkel szervezett beszélgetésen a „fontos” színházat nevezi ideálisnak. Ebben a szellemben képzeli el a PNSZ vezetését is.

„Az általunk vezetett Pécsi Nemzeti Színház a pécsi városi identitás szerves része lesz. Feladatunk a közösséghez való tartozás erősítése, a különböző vélemények bemutatása, megértésük segítése. Célunk egy igazi közösségi színház létrehozása, amely párbeszédre inspirálja a nézőket és az alkotókat egyaránt.” – írják. Elképzelésükben a színház szorosan együttműködik a város kulturális intézményeivel, független színházi alkotóival, az iskolákkal, pedagógusokkal.

Pályázatukban nagy hangsúlyt kap a színház „fiatalításának” igénye. Ez nem csak a társulat bővítését jelenti (erről bővebben később), a pályázók az egész színház arculatának, a „nemzeti” és a „népszínház” fogalmának leporolását, aktualizálását tűzték ki célul. („A mi nemzeti színházunk tiszteletben tartja a Nemzeti Színház eszményét, az évszázados hagyományokra építve és azokat továbbgondolva egy új, kortárs, a jelenben élő és a jövőbe tekintő tágas kulturális teret jelent.”)

„Újra nyitottá válni a másikra, az együttérzésre, a közös gondolkodásra, összetartani a közösségeket – a színháznak a megosztottság korában egyre hangsúlyosabb a feladata ebben.” – ezekkel a szavakkal nyitja Bodor Johanna táncművész-koreográfus színházigazgatói pályázatát. Bodor hangsúlyozza, innovációra és progresszióra törekedne, újrapozicionálná a Pécsi Nemzeti Színházat a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Elképzeléseinek kulcsszava a nyitottság (Bátran nyissunk! – hirdeti a pályázat címe is). Nyitottság a városra, a város kulturális intézményeivel való együttműködésre, és nyitottság a társadalomra, a színházat körülvevő világra. Pályázatában kifejti „smart” és zöld színház koncepcióját is a progresszív, a kor igényeire és kihívásaira reagáló színházi működés jegyében. Nagy hangsúlyt fektetne a színház akadálymentesítésére, valamint olyan előadások létrehozására is, amik a valamilyen érzékszervi fogyatékkal élők számára is teljes értékű szórakozást nyújthatnak (a mintaévadban például a Vakság című hangjáték bemutatása ilyen irányú törekvés lenne).

A pályázó csapat tagjai: Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő, Sebestyén Aba rendező, Anger Ferenc operarendező a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, Dr. Szabó Károly gazdasági szakember és Keszthelyi Kinga dramaturg. (Nem a szakmaiság mércéje ez, mégis pozitív, és ezért fontosnak tartom kiemelni, hogy a csapat tagjainak fele nő.)

„Pécsi vagyok és az is maradok. 32 év sikeres színművészi pályát követően most érkeztem el életemnek abba a szakaszába, amikor nagyon határozottan vágyom arra, hogy a nemes szórakoztatáson túl hozzátegyek valamit szülővárosom kulturális életéhez” – Lipics Zsolt színművész színházigazgatói pályázatának alapja a pécsiség. Mind Lipics Zsolt, mind a vele együtt pályázó Vidákovics Szláven a PNSZ prózai társulatának tagjai, megbecsült, szeretett pécsi művészek. Vidákovics Szlávent színészként, rendezőként, valamint a Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Nyári Színház igazgatójaként is ismerheti a város. 

Terveik között, a jól bevált népszínházi forma megtartása mellett, szintén szerepel a színház helyzetének javítása, a vendégszereplések számának növelése, a város kulturális intézményeivel való szorosabb együttműködés. „Egy biztos hidat szeretnék építeni a régi és új vezetői ciklus között, egyfajta folytonosságnak leszek a záloga.” – írja Lipics. Hangsúlyozza, ismeri a pécsi közönséget és a társulatot is, tisztában van az igényeikkel, és azt is látja, mi az ami jól működik jelenleg, és mi az, amin változtatni kellene.

Mindhárom pályázó fontosnak tartja a színház háromtagozatos (próza, opera, balett) működési modelljének megtartását. A Pécsi Balett félig független szervezetként vesz részt a PNSZ munkájában, jelen írásban elsősorban a prózai- és operatagozat munkájára, az általános művészi törekvésekre fókuszálva mutatom be a pályázatokat.

Kikkel dolgozunk együtt?

Lipics Zsolt Vidákovics Szlávennel (mint művészeti vezetővel) közösen képzeli el a színház vezetését. Az Operatagozatot továbbra is Gulyás Dénes vezetné (Rázga Miklós igazgatása alatt is ő felelt érte). Pályázatukban több olyan rendezőt is megneveznek, akik az elmúlt tíz évben visszatérő rendezőként vannak jelen a PNSZ életében (Böhm György, Nagy Viktor, Funk Iván, Anger Zsolt). Színházi nevelési programjuk megvalósításában a pécsi Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet segítségét kérték.

Bodor Johanna Sebestyén Aba főrendezővel és az Udvaros Dorottya által vezetett Művészeti Tanáccsal képzeli el a színház működtetését. A Művészeti Tanács tagjai az adott évad kialakításában és megvalósításában résztvevő alkotók lennének, a tanács összetétele tehát (a vezetőt leszámítva) évadról évadra változna. Az első mintaévad nagy- és kamaraszínpadra meghívott rendezői: Szőcs Artúr, Sebestyén Aba, Anger Ferenc, Béres Attila, Szabó Máté, Mohácsi János, Székely Kriszta, Nagy Péter István, Mezei Kinga, Grecsó Zoltán, Alföldi Róbert (tárgyalás alatt).

Dr. Komáromi György pályázatában a Művészeti Tanács a vezetési gyakorlat lényege. Tagjai (a fent már említettek) folyamatosan jelen lennének, együtt (a meghívott rendezőkkel) alakítanák ki a műsorterveket, figyelnének a folytonosságra, szem előtt tartva a pályázatban lefektetett irányvonalakat. Terveik között szerepel egy állandó dramaturg szerződtetése is, akinek kardinális szerepe lenne az évadtervezésben, az új, kortárs szerzők és drámák felkutatásában, a fesztiválszervezésben és a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában is. Az első mintaévad nagy- és kamaraszínpadra meghívott rendezői: Fábián Péter, Benkó Bence, Markó Róbert, Mohácsi János, Göttinger Pál, Tarnóczi Jakab, ifj. Vidnyánszky Attila, Bérczes László.

Prózai- és Operatagozat, évadtervek, társulat

„Minden színházvezetés feladata a magyar színházművészet hagyományainak továbbvitele, s annak újragondolása, megújítása az adott kor igényeinek megfelelőlen” – írja pályázatában Bodor Johanna. Klasszikus drámák bemutatása mellett kortárs művek színpadra állítását is vállalnák, illetve fontosnak tartják, hogy a klasszikusok is kortárs nyelven szólaljanak meg, válaszoljanak korunk kérdéseire, rezonáljanak a jelennel. Tervezett ösztöndíj programjuk keretei között évente egy-egy fiatal szerzőt kérnének fel, hogy írjon művet a PNSZ számára. Az Operatagozat szintén előtérbe helyezi – a klasszikus művek mellett – a kortárs operák színpadra állítását. Az N. Szabó Sándor teremben rendszeresen biztosítanának játszási lehetőséget a pécsi független színházi társulatoknak. 

A mintaéved nagy- és kamaraszínpadi bemutatói: Száz év magány, Platonov (színművek), Figaro házassága (opera), Hello, Dolly! (musical), Doktor Dolittle (gyerekelőadás), Zűrzavaros éjszaka (komédia), Aranysárkány (színmű), A kis kéményseprő (gyerekopera), Náthán gyermekei (ifjúsági előadás), Isten (kortárs dráma), Gál (Jérôme Bel koreográfus koncepciója alapján).

A társulatot egyelőre nem bővítené Bodor, a társulati munkát az előadások próbái mellett workshopokkal, „mesterkurzusokkal” egészítené ki. Ezek az adott évadban rendező alkotók, valamint meghívott vendégművészek vezetésével zajlanának. A hatékonyabb működés, és tervezhetőség céljából Bodor bevezetné a tömbösített tervelfogadás gyakorlatát. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi általános színházi gyakorlat helyett (néhány hónap), akár a bemutató előtt egy évvel megállapodna a színház és a felkért rendező a készülendő előadás tervezetében.

A Prózai Tagozat vezetésére Komáromi Fábián Pétert és Benkó Bencét kérte fel. „A Nemzeti Színház célja, hogy minden magyar ember színháza legyen, világnézettől, vallási hovatartozástól, kortól, nemtől, társadalmi osztálytól függetlenül. […] A sokszínűség esetünkben mindennapi gyakorlat” – vallják. A sokszínűség a repertoár sokoldalúságát is jelenti: a hagyományok ápolása, a klasszikus színművek színpadra állítása mellett a kortárs művek és a kísérletező színházi formák megjelenése is hangsúlyos szerepet kap terveikben. Céljuk a társulat bővítése is, melyhez első lépésben a k2 Színház hat színművésze csatlakozna. Mindannyian fiatal, a független színházi léten edződött alkotók, akik már korábban is számos műfajban próbálhatták ki magukat az ország több színházában is. Minden évadban teret biztosítanának új magyar drámák, színpadi adaptációk bemutatásának. Emellett minden évad egy bemutatója egy Pécs városához kapcsolódó színdarab lenne. A Stúdió a kísérletezés és a koprodukcióban készült előadások színtere lenne. Terveik között szerepel, hogy a pécsi független színházi szféra alkotóival dolgozzanak itt együtt (a kooperációk szakmai koordinálásában a pécsi alternatív művészeti szférát egyesítő Pécsi Konnektor Egyesület támogatását kérték). Fontosnak tartják a műhelymunkát, hogy a társulat tagjainak rendszeresen legyen alkalma neves hazai és külföldi alkotókkal szervezett workshopokon részt venni. A hagyományos bemutatók mellett több „színházi sorozat”-ot is indítanának: ilyen lenne a havi rendszerességgel jelentkező hírlapszínház, a felolvasó- illetve beavatószínházi sorozat is.

A mintaévad bemutatói: Általunk híres e föld (pécsi ihletésű előadás), Csalimese (népmesék feldologzása), Producerek (musical), A NAGY PER, mely ezer éve folyik, s még sincs vége (kortárs magyar történelem), Az élet értelme (Örkény egypercesei nyomán), Tündöklő Jeromos, Őszi álom (közös produkció a kaposvári Csiky Gergely Színházzal), Don Carlos (klasszikus dráma).

Az Opertagozat vezetésével megbízott Göttinger Pál szintén fiatal színházi alkotó. Célja az opera kétségkívül rossz pr-jának helyreállítása, annak bizonyítása, hogy az opera műfajában megfér egymással a korszerű színpadi nyelv és a sok száz éves töretlen játékhagyomány mély tisztelete. A klasszikus művek mellett tehát nagy hangsúlyt helyezne a kortárs operák színpadra állítására is (pl. Jonathan Dove), illetve új magyar művek létrehozását is támogatnák (pl. Bella Máté, Dinyés Dániel, Faragó Béla felkérésével). Szándéka, hogy a Pécsett operai tanulmányokat folytató fiatal énekeseknek gyakorlati lehetőséget kínáljon a színház, illetve hogy a színházban létrejövő produkciókon munkálkodó művészek részt vegyenek a pécsi egyetemi képzés munkájában is. Operabeavató-sorozatában az évad során bemutatandó nagyszínpadi opera elemző-rendelkező nyílt próbái zajlanának, felkészítve a befogadókat az azzal való találkozásra. A mintaévad operabemutatói a Nagyszínpadon a Sevillai borbély, a Kamaraszínpadon a Rita lennének.

Lipics a folytonosság jegyében írja pályázatát. A népszínházi hagyományokat szem előtt tartva gyakorlatilag az elmúlt években kialakult műsorpolitika mentén képzelné el a színház bemutatóit. Elsődleges szempontjuk, hogy a színház kínálata minden korosztályt, többféle ízlésvilágú nézőt meg tudjon szólítani, mindenkinek kínáljon valamit. Lipics szerint „Pécsett talán a legnagyobb közönségigény a zenés előadásokra és a könnyedebb műfajokra vonatkozik” – írja, ugyanakkor – „van egy társadalomkritikus, elgondolkodtató, kortárs művekre éhes értelmiségi csoport.” Egy több tagozatos színháznak van rá lehetősége, hogy az egymástól eltérő nézői igényeket kielégítse. 

A mintaévadot ezzel a céllal tervezi meg. A nagy- és kamaraszínpadon bemutatandó darabok: Valahol Európában (musical), A miniszter félrelép (vígjáték), A nagymama (vígjáték), Bűn és bűnhődés (dráma), Bohémélet (opera), A tanítónő (falusi életkép), Utánképzés ittas vezetőknek (keserű komédia), Otthol édes otthol (vígjáték), Sóska, sültkrumpli (komédia). 

Lipics tervei között szerepel alternatív játékterek felkutatása, szeretné, ha az N. Szabó Sándor terem helyett más helyszínen valósulnának meg a stúdióelőadások. Indoklása szerint az N. Szabó Sándor terem bonyodalmas megközelítése (a Művészbejárón, hátsó folyosókon keresztül), valamint az, hogy az előadásra érkező nézők a más előadások szüneteiben ott közlekedő színészekkel is találkoznak, elveszi a „színházba járás” varázsát. 

A munkát a jelenlegi társulattal képzeli el, de a későbbiekben ő is bővítene, ha lehetőség adódik rá. Tervei szerint figyelemmel kísérné az SZFE és a Kaposvári Egyetem színműs hallgatóinak munkáját, őket igyekezne Pécsre csábítani. Szeretnének lazítani az új előadások bemutatásának tempóján, és az előadásszámokat is csökkentenék (például színházi szünnappal), hogy enyhítsenek a társulat terheltségén.

Pécsi fiatalok, szevasztok!

Bodor Johanna a „néző.hu” elnevezést adja színházi nevelési programjának. „Egyfelől a digitális, sőt „multiszenzoros” korosztály érdeklődését jobban felkeltjük, másfelől valóban célunk egy-egy téma – egy-egy színházi előadáshoz kapcsolódóan – elemzése, megvizsgálása különböző nézőpontból.” – írja Bodor. A munkába az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezetet is szeretnék bevonni. Szeretnének pécsi gimnáziumokkal is együttműködni, a pedagógusoknak például próbalátogatási lehetőséget biztosítanának, illetve segítenék őket a feldolgozó foglalkozások megtervezésében is (ebben a munkában Pethőné Nagy Csilla magyartanár segítségét kérték). A „Momo Program” keretei között hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pécsi civil szervezetekkel dolgoznának együtt a nehéz sorsú gyerekek színházi integrációjáért.

„Egy 21. századi, európai kőszínház elengedhetetlen eleme egy jól átgondolt, nagyívű színházpedagógiai program kidolgozása és működtetése.” – írja Komáromi és csapata. Ennek részei a színház falain belül létrehozott színházi nevelési előadások, és az előadásokat kísérő előkészítő és feldolgozó foglalkozások mellett különböző ifjúsági programok életre hívása is. Ilyen lenne a „Színházat nekünk!” program, ami heti rendszerességű foglalkozásokra invitálná a pécsi diákokat. Két állandó csoport indításán gondolkodnak (egy általános- sés egy középiskolás korcsoport), vezetésükre Ákli Krisztián és Gál Éva pécsi drámapedagógusokat kérték fel. Színházpedagógiai programjuk keretében minden évadban létrehoznának legalább egy tanteremszínházi bemutatót. Rögtön a mintaévad tervei között kettő ilyen is szerepel: Ákli Krisztián rendezésében a Tényleg szeretsz? és Bethlenfalvy Ádám rendezésében Az ember tragédiája. A tanteremszínházi előadásokat terveik szerint a Pécs peremterületein élő, hátrányos helyzetű gyerekhez is eljuttatnák. A mintavéadban egy színházi nevelési előadás is szerepel, Hajós Zsuzsa rendezésében A bölcs Náthán az N. Szabó Sándor teremben.

A színház ifjúságnevelési programjának koordinálására Lipics Zsolt az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnökét, Alapi Tóth Zoltánt kérte fel. Kettős célt fogalmaznak meg: az oktatási tevékenység segítése, valamint a „színházba járás” hagyományának újraépítése, aktív közönség nevelése. Ennek érdekében korosztály-specifikus színházi programokat terveznek kialakítani. Tervezett projektek: „Mi a gond?” színházi drámafoglalkozás, „Ö.K.Ö.R. – Összes Kötelező Röviden” kötelező irodalmi anyagokhoz kapcsolódó előadások, „Verspárbaj” versszínházi előadások, „Opera+” beavató program az opera világába, „Beavató+” előkészítő foglalkozások az előadásokra érkező diákcsoportok számára. Céljuk, hogy a pécsi színházi nevelési szervezetekkel való együttműködésben a PNSZ legyen a „drámapedagógia szíve”.

Színház a városban: nyitunk, együttműködünk, fesztiválozunk

Lipics Zsolt kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a színház folyamatos szakmai kapcsolatot tartson fenn a határon túli magyar társulatokkal, valamint Pécs testvérvárosainak színházaival. Rendszeresen szervezne előadáscseréket, vendégszerepléseket. Szeretné megteremteni annak a lehetőségét, hogy a társulat is utazhasson, részt vegyen hazai és nemzetközi fesztiválokon, ez ugyanis serkentőleg hathat a „társulati dinamikára és kohéziós erőre, a művészek egyéni fejlődésére”. Új típusú fesztivált is létrehozna, a Pécsi Musical Fesztivált minden év tavaszán rendeznék meg. Célja feléleszteni a Pécsi Nyári Színházzal koprodukcióban létrehozott a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon létrehozott előadások hagyományát. Kinevezése esetén a JESZ-szel is szorosabbra fűzné a kapcsolatot, a Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztivál néhány előadásának például a PNSZ adna otthont.

Bodor Johanna „nyitott színház” koncepciójának fontos eleme a város és színház kapcsolatának erősítése, a PNSZ-nek a pécsi kulturális életbe való szorosabb integrálása. „Legyen a színház egy szellemi központ!” – írja. Számos programmal valósítaná meg a nyitást: képzőművészeti alkotások kiállítása a színházban („Vasfüggöny” galéria), irodalmi estek, pécsi történetek, legendák színrevitele, „Szabad Színházi Terek” címen szobaszínházi programsorozat indítása elsősorban a Király utcai üresen álló ingatlanok kihasználásával. Ifi POSZT szervezésével fiatal pályakezdőknek biztosítanának alkalmat a bemutatkozásra. Kiterjesztenék és erősítenék a PNSZ hazai és nemzetközi kapcsolatait, rendszeresen hívnának vendégelőadásokat és utaztatnák is a társulatot.

„A Város színházának nem lehet más célja, mint hogy az újabb és újabb kézfogásokat inspirálja, megsegítse, hogy ezáltal önmagát is felemelje, meghaladja.” – írja Komáromi György. Pályázatában olyan Nemzeti Színházat ír le, ahol akkor sem szűnik meg az élet, amikor éppen nincs előadás: kiállítások, irodalmi estek, szakmai beszélgetések, koncertek, drámafoglalkozások – a koncepció lényege, hogy a színház ajtaja mindig nyitva álljon a pécsiek előtt. Terveik között szerepel egy saját városi színházi fesztivál létrehozása, valamint évadkezdő Színházi Karnevál tartása. Céljuk, hogy a társulat minél gyakrabban jelenjen meg a PNSZ falain kívül szerveződő színházművészeti programokon. Szorosan együttműködnének az egyetemmel is, „Egyetemi Műhely” keretein belül pécsi hallgatók ismerkedhetnének meg szorosabban a színház működésével a PTE oktatóinak (P. Müller Péter, András Csaba) vezetésével. A Jelenkor folyóirattal együttműködve minden évadban hirdetnének drámaírói pályázatot. Emellett számos magyarországi és külföldi színházzal működnének együtt. Ez előadáscseréket, vendégelőadásokat és koprodukcióban készülő előadások létrehozását is jelentené.

Nyílt levelet írt Hoppál Péter Péterffy Attilához

Terjedelmes levelet írt a Fidesz pécsi országgyűlési képviselője Pécs polgármesterének a Pécsi Nemzeti Színház leendő igazgatójának ügyében.

Az elmúlt néhány hétben számos örvendetes kormányzati döntés született pécsi fejlesztésekről, állami támogatásokról. A város minden polgárának, benne nekünk is közös örömünk, hogy a kormány ilyen „pénzesőben” részesítette a pécsi embereket és a pécsi önkormányzatot. A sikerek nyilván nem önmaguktól születnek. Tudom, hogy Te is igyekeztél minden követ megmozgatni a kormány támogatásáért, és jól tudod, én is sok tárgyaláson küzdöttem, hogy az öt évvel ezelőtti Modern Városok Programhoz mérhető új támogatásokról szülessenek meg ezek a pozitív döntések. Elég, ha a Vásárcsarnok újabb közel fél milliárdos, a Dárdai Akadémia újabb 800 milliós, a PTE újabb 5,7 milliárdos támogatására, vagy a 8,5 milliárdos kormányzati előleg öt év alatti kamatmentes visszatörlesztésére, vagy az új, 8000 fős PMFC stadion építésének lehetőségére gondolunk. Mindezekből jól látszik, hogy a kormány, ahogy eddig, továbbra is a pécsiek első számú támogató partnere.

Most mégis a számomra különösen kedves kulturális kérdések miatt szólítalak meg. Sok fordulós tárgyaláson két nagy kormányzati döntést tudtunk tető alá hozni két hónapon belül. Az egyik a hónapok óta húzódott Zsolnay Kulturális Negyed, Kodály Központ és Pannon Filharmonikusok támogatása. Mint előtted is ismert, ennek a 10 évre szóló, évenként közel 2 milliárd forintos kormányzati működési támogatásnak én lehettem az indítványozója kulturális államtitkárként. Sajnálatos módon idén a világjárvány miatt a programok 60-70 százaléka elmaradt az említett pécsi intézményekben, mégis a teljes összeget, 1.940.000.000 Ft, azaz egymilliárd-kilecszáznegyven millió forint támogatást megkapta Pécs MJ Város Önkormányzata.

A másik fontos döntés a Pécsi Nemzeti Színház közös működtetése, melyben a kormány vállalta öt évre a többlet támogatói szerepet, míg a város öt év alatt, lépcsőzetesen éri csak el a közös működtetés kormányzati támogatási szintjét. A mostani 520 milliós évenkénti állami támogatási szintet is államtitkári hivatali időmben sikerült a PNSZ növekvő nézőszáma és előadásszáma miatt a korábbi igen alacsony szintről felemelni.

Tisztelt Polgármester Úr!

Engedd meg, hogy az idén 125 éves Pécsi Nemzeti Színház idei igazgatói pályázata kapcsán tisztelettel megkérjelek valamire. Látva a sajtóban megjelent dilemmákat, szeretném leszögezni, hogy a Színház mindezidáig jól működött. Ezt a pécsi közönség megerősíti, a nézők a társulat teljesítményét jelenlétükkel jutalmazták. Az idei pályázaton három budapesti és egy pécsi igazgatójelölt indult. A nyilvánossá tett pályázatok szerint a pécsi pályázó csapat hallatlan magas szakmai jártassága mellett mindent tud a pécsi teátrum lehetőségeiről. Behozhatatlan helyzeti előnyük, hogy közvetlen ismereteik vannak a humán és technikai kapacitásokról, hiszen benne élnek, illetve van valós, nem kívülről, Budapestről konzervként átültetendő művészeti koncepciójuk. A pécsi közönség támogató szeretete is egyértelműen mellettük áll. Egyedül az ő pályázatuk illeszkedik a Te „Pécsiség mindenkor” kampányüzenetedhez. Ráadásul Lipics Zsolt pályázatát titkos szavazáson 80% felett támogatta a társulat. Szakmai koncepcióját pedig első helyen kiemelve javasolta elfogadásra az önkormányzati, minisztériumi, szakmai és szakszervezeti küldöttekből álló Szakmai Bizottság.

Tisztelt Polgármester Úr!

Arra kérlek, a kiszivárgott politikai, és frakcióérdekek helyett segítsd érvényre juttatni a szakma, a társulat és a pécsi közönség szándékát, állj Te is vezetői döntéseddel a pécsiség ügye mellé! Győzzön a vitán felül legjobb szakmai programot benyújtó pécsi tüke pályázó, Lipics Zsolt Jászai Mari-díjas igazgatójelölt Vidákovics Szlávennel és Gulyás Dénessel közösen írt programja!

Bízva a Pécs érdekében eddig meghozott közös erőfeszítéseink további sikereiben maradok tisztelettel:

Pécs, 2020. november 15.
Dr. Hoppál Péter
Pécs országgyűlési képviselője,
az EMMI miniszteri biztosa

Hiába a bezárás, a színfalak mögött továbbra is intenzív munka folyik a Szegedi Nemzeti Színházban

A héten életbe lépett szigorítások hatására a veszélyhelyzet visszavonásáig a Szegedi Nemzeti Színháznak is be kellett zárnia a kapuit a nézői előtt, a színfalak mögött azonban a teátrum munkatársai továbbra is töretlenül folytatják a munkát, készülnek a már betervezett előadásokra, hogy amikor feloldják a korlátozásokat, a lehető leghamarabb újra közönség előtt játszhassanak. A kialakult helyzet nehézségeiről, a már megváltott jegyek sorsáról, és arról, hogy milyen előadások várnak a színházszerető közönségre a későbbiekben, Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával beszélgettünk.

„Bár 30 napra hirdette meg a kormány ezt a korlátozó időszakot, azért a tavaszi helyzetből és a járvány felfokozódásából ítélve attól tartunk, hogy ez az állapot el fog húzódni. Nem szeretnénk a nézőinket olyan bizonytalan állapotban tartani, hogy újra a pótlásnak a pótlását keresgéljék majd a színház honlapján, ezért arra a döntésre jutottunk, hogy minden egyes meghirdetett előadásunkat – amelyek között a pótlások, továbbjátszások vagy az új bemutatók előadásai is szerepelnek -, lemondjuk. Tiszta lappal szeretnénk újra indulni. Ez egy fájdalmas és nehéz döntés volt, hiszen 49 előadást érint.” – mondta el a főigazgató, majd felhívta arra a figyelmet, hogy a már megváltott jeggyel rendelkező nézők három lehetőség közül választhatnak, és 30 nap áll rendelkezésükre, hogy a birtokukban lévő jegyekről, bérletekről nyilatkozzanak.

Első lehetőségként lemondhatnak bérlethányadukról, jegyeikről, ezzel is támogatásukat kifejezve a nehéz helyzetbe került színház számára. Második opcióként a megváltott jegyeket, bérleteket 2021. december 31 – ig érvényes voucherre cserélhetik, mely beváltható a színház saját előadásaira. Harmadik lehetőségként vissza is válthatják jegyeiket, illetve bérlethányadaikat. Erről bővebb információt a színház honlapján találnak.

„Nagy segítség számunkra, ha a nézőink támogatják a Szegedi Nemzeti Színházat, hiszen a mi anyagi forrásunk tulajdonképpen arra elég, hogy fenntartsuk belőle az intézményt, fizetést biztosítsunk a több mint 250 munkavállalónknak, működtessük a házat, kifizessük a rezsit, viszont a produkciókat az önálló bevételeinkből, a bérlet és jegy eladásainkból tudjuk finanszírozni, amik most teljesen lenullázódtak. Az utolsó tartalékainkból próbálunk új bemutatókat létrehozni.” – árulta el Barnák László.

A főigazgató arról is beszámolt, hogy a Szegedi Nemzeti Színház nem tervez online streamelt előadásokat nyújtani a nézők számára, mert úgy vélik, ebben a formában a színház pont a lényegét veszti el, olyan élményt, ami nem pótolható egy okostelefon, laptop, vagy okostévé képernyőjén keresztül.

„A színpadi munkában hiszünk, készülünk, dolgozunk, és várjuk a korlátozások feloldását.Többek között a Padlással, a 39 lépcsőfok című krimi vígjátékkal, Purcell Dido és Aeneas című operájával, és Tom Johnson Négyhangú opera című művével várjuk a szigorítások feloldását követően a közönséget, de ezek mellett az idei bemutatóink, mint az 1984, a Sirály, vagy a továbbjátszásaink, a Mágnás Miska, az Illatszertár, az Időfutár, vagy éppen a Virágot Algernonnak is szerepelnek a repertoárunkban, szeretnénk azokat tovább játszani.”

Szerencsére a Szegedi Nemzeti Színház közönsége a szívén viseli a teátrum sorsát. Nagyon sok emailes és telefonos megkeresést kaptak azoktól a nézőktől, akik évek, évtizedek óta hűséges nézői a színháznak, hogy támogatásukat fejezik ki, és már nagyon várják, hogy a színház újra megnyissa kapuit. Sokan döntöttek úgy, hogy felajánlják jegyeiket vagy a bérlethányadukat számukra, többen pedig voucherre váltják azokat, ami nagyon sokat jelent a színház dolgozói számára.

„Nyilván mindenkit megvisel az, ami a környezetünkben zajlik. Féltjük a saját egészségünket, a szeretteink egészségét, figyelünk azokra a rendelkezésekre, amelyeket a kormányzat hoz, és azt kell, hogy mondjam, hogy a mentális egészségünknek nagyon jót tesz, ha dolgozhatunk, próbálunk, ott van előttünk a cél, hogy újra játszhassunk, előadásokat hozzunk létre, mindez nagyon sokat segít a társulatnak.”

Rádiójátékosok


Rádiójátékosok - Dokumentumfilm a Magyar Rádió egykori Gyerekstúdiójáról 
Filmünkben részletek láthatók a Csutak a mikrofon előtt, Zimmer Feri, Sekli, a félszem, Az első randevú, Szamárköhögés c. filmekből, a Romantikus komédia c. színdarabból. 
Technikus.Váraljai János 
Animáció:Török Gábor 
Hangmérnök.Wahl Frigyes 
Gyártásvezető:Tóth Ferenc
Operatőr:Halász Gábor, Nagy-Bozsoky József 
Szerkesztő-riporter:Markovits Ferenc 
Rendező.Vizi Mária 2011

Markovits Ferenc írja a Rádiójátékosokról

A Kőszegi Várszínház közleménye

Kedves Nézőink! A tegnapi Túlélő előadást az ideiglenes szabályoknak megfelelően 30 fő tekinthette meg. Gratulálunk Varga Ádámnak, aki Kőszegről indulva hódította meg a világot jelentő deszkákat. Az egykori Művészeti Szemlén még oly nagynak érzett színpadon most már egy profit láthattunk! Gratulálunk Ádámnak és további sok sikert kívánunk. Sajnos egy időre be kell zárnunk, így a meghirdetett előadásaink (János vitéz, Karády zárkája, Telefondoktor) egy későbbi időpontban lesznek láthatók. A gyermekszínházi bérletünk elmaradt előadásainak pótlása is később lesz lehetséges. Tárgyalunk a Vera e.SZÍNHÁZ-ban való vetítéséről, így egy fizetős szolgáltatáson keresztül legalább tudnánk színházi élményt nyújtani. Köszönjük egész évi figyelmüket, jegyvásárlásukat és megtisztelő érdeklődésüket! Mindenki vigyázzon magára és találkozzunk mielőbb egészségben személyesen. 

Kőszegi Várszínház


Operabeavató a Kisszínházban – harminc napra elköszönt a színház a koronavírus-járvány miatt


Dinyés Dániel zeneigazgató vezetésével, az operai próbafolyamatokba Göttinger Pál rendező segítségével lehetett belesni november 10-én, a hónap utolsó színházi előadásán. A koronavírus-járvány a Szegedi Nemzeti Színháznak harminc napra be kell, a többi, erre a hónapra meghirdetett előadás ezért elmarad. Akik az Operabeavatón énekeltek: Kriszta Kinga, Horváth István, Kolonits Klára, Réti Attila. 

(fotók: Szabó Luca)



















Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed