Évadzáró a Magyar Színházban

 Györgyi Anna kapta a legjobb női főszereplő Főnix-díját


2011. május 30., 16:40
Május 30-án a Magyar Színház évadzáró társulati ülésén Őze Áron, a színház igazgatója, átadta a Főnix-díjakat. A kitüntetést a társulat tagjainak titkos szavazatai alapján ítélik oda 2003 óta minden évben hat kategóriában, a társulatban születő művészi teljesítmények elismeréseként, illetve idén először a „tervező” helyett „a legjobb háttér-erő” kategóriában.

A Főnix-díj
A díj – a pénzjutalom mellett – Dombi Lívia iparművész által készített 20 cm-es üveg főnixmadár, melynek talapzatán a „Magyar Színház – Főnix-díj” felirat, a megfelelő évadszám, a díj kategóriája és a díjazott művész neve olvasható.
A 2010/11-es évad díjazottjai:

Osztrigás Mici - Györgyi Anna
Női főszereplő: Györgyi Anna (Osztrigás Mici)
Férfi főszereplő: Szélyes Imre (Macska a forró tetőn)
Női mellékszereplő: Császár Angela (Háromszögek)
Férfi mellékszereplő: Horváth Illés (Osztrigás Mici)
Rendező: Novák Eszter (Osztrigás Mici)
A legjobb háttér-erő: Erdei János


A következő évad bemutatói a Magyar Színházban:
Nagyszínpad:
2011. szeptember – Georges Feydeau: Osztrigás Mici, r.: Novák Eszter
2011. október – Szép Ernő: Lila ákác, r.: Guelmino Sándor
2011. december – Berg Judit – Divinyi Réka: Rumini, r.: Méhes László
2012. február – Móricz Zsigmond: Rokonok, r.: Szőcs Artur
2012. június – a Fonográf együttes dalaiból összeállított zenés darab
Sinkovits Imre Színpad:
2012. február – Bíró Kriszta: Caspar Hauser, r.: Guelmino Sándor
2012. április – Parti Nagy Lajos: Don Juan, r.: Göttinger Pál
2011 – Ljudmila Ulickaja: Az orosz falvak asszonyai, r.: Hidvégi Nóra

forrás: http://7ora7.hu/

A Telefondoktorról és más dolgokról a Klubrádióban

A magyar.film.hu a Telefondoktorról

A Telefondoktor egy monodráma egy kissé lúzer, ám annál átlagosabb papucsférjről, aki bezárja magát a rendelőjébe. Békés Dénes haladó szellemű zsarnok felesége és szélsőjobbra tolódó pióca édesanyja között lavírozva éli mindennapjait, miközben egy ikerpár apjaként és orvosként próbál helyt állni úgy, hogy lehetőleg ne kelljen senkivel konfrontálódnia. Ám a nem először előforduló kínos incidens, és az emiatt elodázott kötelezettségek egy hazugság-lavinát indítanak el, és hősünk mindent megtesz azért – három telefonját hívva segítségül - hogy épp bőrrel megússza. A Telefondoktor egyszemélyes darab, méghozzá az elsősorban rendezőként ismert főszereplő, Göttinger Pál lassú kiborulásának folyamata, amely egy sokak által ismert szituációt forgat ki, miközben humorral és iróniával beszél kortünetekről, groteszk társadalmi jelenségekről és mindazokról, akik veszítették már el az uralmat saját életük felett. Szabó Borbála remek dramaturgiai ívet befutó szövegkönyvét puritán díszletekben és visszafogott gesztusokban keltette életre Göttinger Pál és Orosz Dénes, akinek eddigi filmes pályafutása alapján a túlbeszélés és a párkapcsolati konfliktus sem ismeretlen terep.

Játsszák még: 2011. május 28. szombat 19:00 Bárka Színház, 2011. június 4. szombat Dunaharaszti, 2011. július Művészetek Völgye, Kapolcs - Ördögkatlan

Bátran tárcsázni!

Ha ezt az öreg Bell előre látja, minden bizonnyal másra pazarolja üres óráit. Köznapi kommunikációnk, s ezzel egyetemben emberi kapcsolataink jórésze a telefonra redukálódik le (e percben írja felül az internet). A készüléken át hallójáratunkba érkező mondatok számtalanszor darabokra zúzhatják addigi életünket. Megköszönik a cégért folytatott áldozatos munkánkat, odaadó párkapcsolati tevékenységünket, leletünkről kiderül pozitív, de tájékoztathatnak egy visszautasíthatatlan ajánlatról vagy éppen fogyatkozó egyenlegünkről. Egy biztos, néha remegve vesszük fel.

Békés Dénes, harmincas éveiben rohanó, sikeres nőgyógyász beletöri kulcsát a zárba, így rendelőjének foglyává válik. Sokak támasza: magányos mamika, komplikált nej, szülés előtt álló páciens…, és az ajtó nem állja útját a gondoknak. Csóró doki telefonokkal zsonglőrködve tesz tétova kísérletet arra, hogy kézben tartsa maga teremtette káoszát.

Göttinger Pál mesterségének címere rendező, ám most Orosz Dénes (Poligamy) instruálása mellett igenis színésszé válik. Utoljára Kern Andrással láttam egyszemélyes darabot (A kellékes). A több évtizedes rutin, habitusa, s az általam szeretett manírok kellő biztosítékot jelentettek a játékidő kitöltésére. Ez esetben egy számomra ismeretlen arc érte el ugyanezt, aki szerethetően, szimpatikus kiszolgáltatottsággal hullámvasutazza végig a bő egy órát.

Szabó Borbála nekünk és rólunk írt. Intelligens humora méltó arra, hogy Neil Simon és Francis Veber nevét is felemlegessem. Sikerül úgy beszéltetnie egy pasit, hogy az éteri cirkusz összes láthatatlan szereplőjét könnyedén lerajzolnánk, sőt olykor még a hangjukat is hallani véljük. Három tehetséges fiatal profi összmunkája, ami az utolsó percig remek ritmussal bír. A hasonló mókuskerékben taposó nézőt pedig kiadós nevetésre ítélik, mert tudják, egy zűrös nap után pont erre van igénye. Köszönjük szépen!

Színész: Göttinger Pál
Író: Szabó Borbála
Rendező: Orosz Dénes
Zene: Dinyés Dániel
Díszlet, jelmez: Csík Melinda

A nyári szünet előtti utolsó előadás! Bárka Színház május 28. 21 óra

Láthatatlan Randevú: A Bárka színészei és a Láthatatlan Kiállítás csapata meglátogatják egymást

A Bárka Társulata és a Láthatatlan Kiállítás dolgozói ellátogatnak egymáshoz, hogy megismerkedjenek egymással, és megnézzék, megtapasztalják, mit csinál a két csapat - egymástól mindössze két metrómegállónyira.

A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy utazás a látássérült tárlatvezető kíséretében: speciálisan berendezett és teljesen besötétített helyszíneken zajlik, ahol egyedi hanghatások és helyszínre szabott illatok segítik az érzékelést, tájékozódást. A kiállításon a hétköznapi élet egyes színtereit járhatja végig vakon a látogató. Megtapasztalhatja, hogyan közlekedik egy vak ember a városi forgatagban, hogyan fizet ki egy kávét a bárban, vagy éppen honnan tudhatja, melyik fűszer kell az ebédedhez.

A Láthatatlan Kiállítás Budapest a nem látók és a látók világát igyekszik közelíteni egymáshoz, pozitív élményeken keresztül tanítja meg, hogyan segíthetjük, s miképpen érthetjük meg egymást.

A vakok és a látássérültek most azt is elárulják magukról: nem szeretik, ha a látók azt hiszik, hogy ők nem szeretnek színházba járni. Azt sem szeretik, ha a látók zavarba jönnek attól, ha azt mondják egy látássérültnek, hogy nézd! És igenis jól esik nekik, ha például azt kérdezik tőlük: Láttad-e azt az előadást?

A Bárka társulata most megmutatja nekik, nem látóknak és látássérülteknek meseoperáját, és megkérdezi tőlük: hogy tetszett? Majd a színészek vesznek részt a Láthatatlan Kiállítás "utazásán".

A Láthatatlan Kiállításon az elmúlt 3 és fél év során a kiállítás látássérült vezetői több ezer embernek mutatattak meg a látók számára egy új, ismeretlen világot. A látogatok felejthetetlen élményt kaptak. Most a vezetőkön a sor, hogy egy új birodalmat ismerjenek meg. A színházbajárás a látássérültek számára kihívás, hiszen itt a színészi játékon és díszleten múlik minden. A Bárka a Párkákat, tehát egy vidám, zenés darabját mutatja meg a Láthatatlan Kiállítás dolgozóinak, ami előtt Göttinger Pál, a színház és a darab rendezője, mesél a Bárkáról, megmutatja a vendégeknek, mi van a kulisszák mögött és mi van a színpadon. A két csapat az előadás után, és másnap is találkoznak egymással.

A Bárka színészeinek is különleges ez a találkozás. Kíváncsiak erre a világra? Persze, hisz a színészek minden világra nyitottak. Vagy azért, mert akár belecsöppenhetnek egy ilyen szerepbe? Akár. Hisz ez a foglalkozásuk. De a leginkább az foglalkoztatja őket, hogy egy meseopera, amiben ők egy-egy karakteres szerepet alakítanak, egy nem látó számára „hogy nézhet ki”, milyen érzelmeket vált ki belőlük. Kíváncsiak arra, hogy egy színes színpadi történetet hogyan lehet megmutatni egy sötétségben élő embernek, aki csak a képzeletére hagyatkozhat. A másnapi találkozás is fontos, amikor a színészek egy vaksötét helyen próbálnak „képben lenni”, ahol megpróbálnak elképzelni mindenféle tárgyat, helyzetet. Ekkor a Láthatatlan kiállítás lelkes dolgozói átéreztetetik a színészekkel, amit egyébként ők látnak, éreznek, gondolnak.

A Láthatatlan-Bárka találkozóra május 29-én és 30-án kerül sor - arról, hogy hogyan zajlott le a különös randevú, a a sajtó meghvott vendégei fognak beszámolni a nyilvánosságnak.

forrás: http://prae.hu/

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre - próbafotók

Ambulánsan rendel

Átlaghazug
A hazugság fekete fonalai egyre inkább összekuszálódnak, kibogozni már nem, csak elvágni lehet őket.

Ongjerth Hanna | Népszabadság | 2011. május 20. |

Mindenki ismeri azt amélyről felszakadó sóhajt, azt amerülés előtti nagy levegőt, amit amindennapi rutin szürke szörnye húz elő reggelenként a munkába induló emberből. Magánéleti problémákkal megrakva pedig egyenesen fohásszá formálódik: „Bárcsak történne ma valami, ami végre mindent, de mindent megváltoztat”. Aztán nem történik semmi. Békés Dénes nőgyógyásznál ez pont fordítva volt. Ő valószínűleg nem sokat sóhajtozott, fájlalva az élet egyszerű monotonitását aznap, amikor mégis egy csapásra minden gyökeresenmegváltozott körülötte. Ő az egyszerű kisember tökéletesmegtestesítője: szürke kockás nyakkendőjétől fekete „öregúr”-cipőjéig; feje búbjától a talpáig minden ízében átlagos. A konfliktusokat inkább nem vállalja, hazugságaiba kapaszkodva mindig kievickél a kényelmetlennek tűnő helyzetekből. Hozzá illő fordulat kényszeríti bele a rettegett változásba, amikor egyik délután bezárja magát a rendelőjébe.

Probléma egy szál se, telefon van, legfeljebb elküldi egy haverját a gyerekekért az oviba, vezetékesen szembe száll anyja szélsőjobbos, világfordító érvrendszerével, a másik vonalon levezet egy szülést, a harmadikon megnyugtatja feleségét, hogy már rég úton van az ikrekkel hazafelé. Ahogy az lenni szokott, a hazugság fekete fonalai egyre inkább összekuszálódnak, kibogozni már nem, csak elvágni lehet őket.

Van, aki beül egy monodrámára mindenfajta kétség nélkül? Hiszen egyetlen ember akarja lekötni sokak figyelmét, ami veszélyes vállalkozás, pláne, ha az illető, Göttinger Pál, nem is színész, inkább rendező.Mi keresnivalója van neki a színpadon egyáltalán? Tényleg elvisz másfél órát úgy, hogy ne váljon se ripaccsá, se unalmassá? Igen, be kell látni, el. Méghozzá úgy tűnik, könnyedén.

forrás: http://nol.hu/

Oravecz Dénes a Telefondoktorról

Mit csináljon az ember, ha bezárta magát az irodájába, miközben nagyon is oda kéne érnie valahova? Hát: mindent megtesz azért, hogy megússza – mind a kínos beismerést, mind pedig a még kínosabb következményeket. Békés Dénes (Göttinger Pál), a Telefondoktor főhőse pont így tesz, csakhogy mialatt ő az egyre bonyolódó szálakat igyekszik elsimítani, a külvilág eseményei – munkálkodása ellenére, vagy tán épp annak hatására – önálló életre kelnek, és többé nincs visszaút…

Békés Dénes nőgyógyász, másodállásban pedig kétgyermekes családapa. Betegein kívül erőszakos, egészség- és rendmániás feleségével és szélsőjobbos műsorokon élő anyjával is meg kell küzdenie nap mint nap, általában eredménytelenül. Két kislánya Waldorf- óvodába jár (természetesen anyjuk hatására), értük kellene elmennie az ominózus napon is, de – mint kiderül, nem először – beletörik a zárba a kulcs, és nem tud kijutni. Hősünk persze tudja, hogy ezzel a kifogással nem mentheti fel magát még egyszer, úgyhogy elkezd hazudni – már ha addig egyáltalán igazat mondott. A dolgok azonban nem a tervek szerint alakulnak: a kiszabadítására indult lakatost baleset éri, a gyerekek elhozásával megbízott haver az igencsak hisztérikus barátnőjét küldi el maga helyett az óvodába, egy páciensnek pedig épp ekkor indul be a szülése… A szálak addig csavarodnak és gabalyodnak, míg végül nincs mese: be kell vallani mindent, még ha azzal fel is borul hősünk eddig oly gondosan egyben tartott élete. Bár, mint kiderül, nem csak neki kell magyarázkodnia…

Az alapsztori tehát kellően ígéretes, de lássuk be, egy monodrámát (pontosabban mono-bohózatot), ahol az egész külvilágot egyetlen színésznek kell „megelevenítenie”, nem könnyű fordulatosnak, szellemesnek és könnyednek megtartani hosszú távon. És épp ez a Telefondoktor nagy erénye: egy pillanatra sem engedi el a nézőt, hihetetlen jó ritmusa van, és a közönség sokszor majdnem lefordul a székről nevettében. Előadás közben teljesen meg lehet feledkezni arról, hogy a fő- (és egyben egyedüli) szereplő valójában három (sőt, négy) süket telefonba beszél, reakciói teljesen spontánnak, véletlenszerűnek hatnak – és pont ebből látszik, mennyire ki van találva az egész, mennyire feszes és pontos koreográfiát követ a darab. És, ami a legfontosabb: a dialógusokon nem érződik az író azon szándéka, hogy mindig megmagyarázza, épp miről folyik a diskurzus (mert hiszen csak a párbeszéd egyik felét halljuk), mégis teljesen követhető. Egy szó mint száz: nem erőltetett.

A Békés Dénes karakterével (és helyzetével) való azonosulás nem igényel különösebb erőfeszítést: teljesen átlagos ember, aki a konfliktuskerülésben hatalmas gyakorlattal rendelkezik, viszont, ellensúlyozásképpen, jó adag (ön)iróniával van megverve - igaz, ez utóbbi tulajdonság kevésbé magától értetődő. A történet előrehaladtával azonban egyre kevésbé lehet ’békésnek’ nevezni (egy ponton bele is üvölti a folyton csörgő telefonok valamelyikébe: „Halló, Békés!”), míg a végére, amikor már úgyis leszakadt az ég, teljes átszellemültségben oszt ki mindenkit, és eszébe sem jut megválogatni a szavait, sőt.

Szabó Borbála darabját Orosz Dénes filmrendező (Poligamy) vitte színpadra, és a Manna Produkció támogatásával mutatták be a Bárka kávézójában, május 7-én. A helyszínválasztás mindenképpen szerencsés, mert, bár így csak kevés néző fér el a kis helyiségben, az egész előadás valahogy sokkal „közelibbnek” tűnik. Az egyébként rendezői minőségben tevékenykedő Göttinger Pál nagyszerűen hozza a szorult helyzetbe került nőgyógyászt, minden a helyén van, a telefonok csengőhangjai kellően idegesítőek, úgyhogy csak remélni lehet, hogy még hosszú ideig műsoron marad ez a rendhagyó produkció.

Szöveg: Oravecz Dénes

Kárpáti Péter: Pájinkás János - felolvasószínház



Kárpáti Péter:

PÁJINKÁS JÁNOS


Szereplők:


Annya .................................................. Csapó Virág

Gizella ................................................ Grisnik Petra

Nemtudomka .................................. Gulácsi Tamás

Ámi Lajos ...................................... Kelemen József

Pájinkás János ....................................... Kocsis Pál

Vénasszony .............................. Kovács Zsuzsanna

Behóm ................................................ Lecső Péter

Raszputyinka .................................. Mózes Balázs

Cár .................................................. Nyári Oszkár

Nénnye ........................................... Nyári Szilvia

Tehóm .................................. Sarkadi Kiss János

Apja ................................................ Szula László


Segédrendező: Pintér Katalin


Rendező: Göttinger Pál


Bemutató: 2011. május 10.

A Telefondoktor mindent megold

2011. május 9. 09:21 Gulyás Luca
A Bárka Színházban bemutatott darabban a burleszké a főszerep.

A Telefondoktor telefonon rendel. Mert ugyan még telefonon keresztül is nehéz őszintének lenni, de néha muszáj. Például akkor, amikor a burleszkszerű történések eredményeként az ember olyan szituációban találja magát, ahová csak a sorozatos füllentések terelhették az eseményeket.

A hétvégén a Manna bemutatta legújabb előadását. A színház kamaraszínpaddá avanzsált Kávézójában várta a nagyérdeműt Szabó Borbála darabja, a Telefondoktor. Az egyszemélyes bohózatban Békés Dénes (Göttinger Pál) egy nőgyógyász, aki rendelőjében ragadva csak telefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot a külvilággal. Egyik hazugságból a másikba gabalyodva hősünk szép lassan eljut oda, ahol már semmi értelme a kertelésnek.

A rendezői feladatokat Orosz Dénes látta el, akinek a neve leginkább a mozilátogató közönségnek csenghet ismerősen, a Mellettedben és a Poligamyban, két leghíresebb alkotásában párkapcsolati zűröket elemzett. Most sem távolodott el a témától, csak a kivitelezéstől, de kívülről nézve semmi nehézséget nem jelentett neki a világot jelentő deszkákra adaptálni filmes tudását. Egyébként ez nem egyedülálló a művészvilágban, Ingmar Bergman is előszeretettel ingázott e két kifejezésforma és látványvilág között, csak hogy egy példát említsünk. A főszereplő Göttinger Pál is viszonylag új pozícióban tetszeleg, hiszen eddig inkább rendezőként szerepelt a színházi berkekben.

A produkció létrejöttét a Manna Egyesület tette lehetővé. A civil szervezet egyebek mellett mecénáskodással is foglalkozik. Így olyan előadások megvalósulásához járultak már hozzá, mint a De jajj… (ebben a zenés produkcióban a tolerancia jegyében Tompos Kátya, Balogh Rodrigó, Szőcs Arthur és Zöld Csaba cigány népmeséket adnak elő), a Pedro Almodovar filmje által ihletett MM – avagy Mindent Magamról, Jaross Viktória darabja, vagy a Kicsi Nyuszi Hopp Hopp, amely 2010-ben elnyerte a Vidor Fesztivál legjobb kamaraszínházi előadásnak járó díját.

Egy, a Telefondoktoréhoz hasonló alapszituációban – tudniillik csak telefonon keresztüli fél-párbeszédekből ismerjük meg a rendelőn kívül történteket – nagyon nehéz úgy információt közölni, hogy az se redundáns, se érthetetlen ne legyen. Szerencsére az alkotógárdának sikerült elkerülni ezeket a kelepcéket, a történettöredékek a darab végére egymáshoz illeszkedve, hézagok nélkül adják ki az egészet. Az időközben bennünk felmerülő kérdésekre mind választ kapunk.

S annak ellenére, hogy az egy térben, egy szereplővel operáló darab ötlete hathatna unalmasnak, a verbális humor és ötletesség élvezetessé teszi a Telefondoktort. Békés Dénes karakterében egy kicsit mindenki magára ismerhet, nagyon emberi és esendő, ugyanakkor mulatságos figura, aki nem kis öniróniával képes szemlélni saját életét. A történet emellett az örökérvényűség mellett azért is kifejezetten élvezetes, mert van benne egy jó adag magyar valóság, gondolatok és kritika a világot illetően, amelyben élünk.

Megúszni, megúszni, megúszni

A 7ora7.hu a Telefondoktorról 

Képzeljük el, hogy feleségünk kissé háklis, van ilyen. Képzeljük el, hogy mi link, szétszórt és megbízhatatlan férjek vagyunk, ilyen is van. Képzeljük el, hogy fogjuk magunkat, és beletörjük a zárba a kulcsot, ennek folyományaként pedig nem tudunk kimenni az irodánkból. Képzeljük el, hogy ez a kulcs egy hét múlva beletörik újból, aztán képzeljük el azt is, hogy még egyszer megtörténik ugyanez. Talán van az a férj, aki harmadszorra is ellőné ugyanazt a sztorit a különböző házasságügyi kihágások elfedésére, de hogy nincs az a feleség, aki ezt elhiggye, az is biztos. Még akkor sem, ha igaz. Három plusz egy telefon áll rendelkezésre úrrá lenni az egyre inkább elburjánzó káoszon.

A helyzet kissé kínos, így az otthoni hajcihőt elkerülendő Békés Dénes megkéri legjobb barátját, hogy ugyan menjen már el a gyerekekért az iskolába, mert addig őt biztosan kiszabadítják, és akkor mintha mi sem történt volna, hazaállíthat boldogan a gyerekekkel, büszkén és merészen, hogy most nem felejtett el elmenni értük időre az iskolába. Igen ám, de ha legjobb barátunk lusta, mint az éjszakai portás egy állami hivatalban, és trendi szeretőjét küldi maga helyett a gyerekekért – amelyből természetesen elkerülhetetlen, de nem hétköznapi bonyodalmak adódnak majd – akkor már nehéz a zárt ajtót bámulva a fenti happy endet vizionálni. A helyzeten pedig az sem segít, hogy mindeközben a széljobbos médián edzett nagyi vonalas lelke is ápolásra szorul, és még egy Duna-parti akut szülés onair levezetésének kényszere is épp ekkor üt be. Persze az ember nem szereti egyből feladni, Dénes is a legvégsőkig hisz a boldog végben, és megpróbálja a lehetetlent: elsíelni a lavina elől.

Szabó Borbála nem kíméli főhősét, és a persze, hogy a nyakába dönti a komplett hózuhatagot, de mielőtt ez megtörténne, magabiztosan egyensúlyozva az akár meg is történhetne és az ugyan már cselekményfacsarás között, bőséggel méri a bohózati elemeket. Remekül rángatja főhősét a kibontakozó négy telefonpartner között, gondosan ügyelve arra, hogy maradjon tere a szélsőségeknek és az átmenetnek is. Orosz Dénes rendező a műfajt és annak dinamikáját jól érezve, nem szuszakol bele az előadásba semmilyen idegen elemet. Nagy kedvvel vezényli le a darabot, kevés hangsúlyt fektetve arra, hogy főhőse valamin azért csak keresztül megy, és hogy figurája eljut valahonnan valahová, nem csak érzelmi viharokon vitorláz té s tova.

Göttinger Pál Békés Dénese azonban azon kívül, hogy nem tud választ adni arra, hogy olyan igazán tőről metszett prosztósággal miért oktatja ki a Duna-parton vajúdó páciensét, és hevességben néhol lehagyja a színész a karaktert, a lavina elől való kilátástalan vesszőfutásba vetett hitét mindvégig tudja tartani. Ha a drámai pontoknak nem csak a pontos helye, hanem hatásos formája is lenne, akkor a horizonton magabiztosan suhanó bohózat talán némiképpen vertikálisan is elkezdhetne kibontakozni. Igaz, nem tűnik célnak, hogy itt valami nagy dolog történjen, mégis: a történet – a kisember rohanása a saját maga által generált és életté összegyúrt problémái elől – hangosabban is tudna szólni, túlmutatni egy bohózati szituáción. A megúszásra épülő életstratégia extrém, ám totálisan hétköznapi példája bontakozik ki előttünk, azt a pillanatot ragadva meg, amikor a kártyavár felé tájfun közeledik, majd kíméletlenül oda is ér. Ez pedig van annyira ismerős, amivel lehetne gyűrkőzni a buszon hazafelé is – csak éppen nincsenek a színpadon erre a gyűrkőzésre ösztökélő jelek.

A krimiszerűen egymásba folyatott történetek természetesen csak virtuálisan jelennek meg előttünk. Mi mindenből csak annyit látunk és hallunk, ami Békés Dénes telefonbeszélgetéseiből és szókimondó gesztusaiból kiviláglik. De egy pillanatra sem vagyunk magunkra hagyva, jól vagyunk vezetve, így pedig könnyű szeretni ezt az előadást.

Zsedényi Balázs

forrás: http://7ora7.hu/

Az Ördögkatlan vendége lesz idén Törőcsik Mari és Korniss Péter is


2011. május 10. kedd 16:13

Öt nap alatt mintegy háromszáz programmal várja a 4. Ördögkatlan Fesztivál augusztus 3-5. között a Kisharsányba, Nagyharsányba és Palkonyára látogatókat; az idei díszvendég Berecz András, Lovasi András, Korniss Péter, Törőcsik Mari, valamint Kárpátalja.

A Villányi-hegység lábánál megrendezett rendezvénysorozat nem gigafesztivál kíván lenni, hanem idén is arra helyezi a hangsúlyt, hogy minden művészeti ágból színvonalas programokat kínáljon, egyben megőrizze meghitt, személyes hangulatát - mondta Bérczes László főszervező a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A rendező kiemelte: a programban helyet kap többek között a rock, a klasszikus, a nép- és a világzene, a színház, a képzőművészet, az irodalom, a kortárs tánc, és kiemelt figyelemmel fordulnak a gyerekek felé.
A díszvendégek sem egyszerűen "nagy nevekként" bukkannak fel a három baranyai faluban, hanem aktívan részt vesznek a fesztivál programjában - közölte Kiss Mónika társszervező. Lovasi András fellép a Budapest Bár új lemezét bemutató koncerten, középkori latin himnuszokat énekel a Sator Quartettel, Lackfi János megzenésített verseit adja elő, majd egy Kiscsillag-koncerttel zárja az idei Ördögkatlan Fesztivált.
Berecz András a megnyitón ad mesemondó estet, majd zenél és énekel is barátaival. Korniss Péter fotográfus a Vylyan-teraszon jelentkezik kiállítással, míg Törőcsik Marit a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Szarvassá változott fiú című előadásában láthatja a közönség.
Kisharsány, Nagyharsány és Palkonya mintegy húsz helyszínén fellép még a Quimby, a brit Tiger Lillies, Ferenczi György és a Rackajam, míg Kolonits Klára Liszt-dalokat énekel. A beregszászi teátrum mellett az Ördögkatlan vendégül látja a Bárka Színház, a Nézőművészeti Kft. és a Pécsi Müszi előadásait, de a Göttinger Pál vezetésével megtartott Busz-Színházak sem maradnak el.
A Mediawawe Fesztivál igazgatója, Hartyándi Jenő az idei Mediawawe-falu programjaiból a helyiek bevonásával megtartott művészeti műhelyeket és a "nemzetközi szálat" emelte ki, amely során többek között török, albán és ugandai koncert is lesz a Villányi-hegység lábánál.
Bérczes László az Ördögkatlan költségvetéséről beszámolva elmondta: a fesztivál bevételeinek nagy része a jegyek, bérletek értékesítéséből, illetve a pályázatokból származik. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből ebben az esztendőben 15 millió forintot kaptak, mivel azonban a három vendéglátó falu csak csekély mértékben tud hozzájárulni a költségekhez, nagy szponzorokat pedig nem sikerült szerezni, az Ördögkatlan 2011-es büdzséje valószínűleg nem lépi túl a 36-37 millió forintot.
A szervezők tájékoztatása szerint megkezdődött a kedvezményes bérletek árusítása, többek között a www.ordogkatlan.hu honlapon, ahol már a fesztivál programjainak nagy része is megtalálható.

SZABÓ BORBÁLA: TELEFONDOKTOR


- egyszemélyes bohózat -


Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant - mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-waldorfos felesége, szélsőjobboldali érzelmű idős édesanyja és egy paciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat - vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?

Játssza: Göttinger Pál


Zene: Dinyés Dániel
Látvány: Csík Melinda

Rendezte: Orosz Dénes


A Manna Egyesület produkciója.
Produkciós vezető: Gáspár Anna



Szabó Borbála: Telefondoktor




Göttinger Pál hamar magához vonzza a közönség figyelmét. Az alaphelyzet meglehetősen egyszerű. A feleségéhez őszintének lenni nem merő doktor beletöri a kulcsot a zárba, ezért órákra a rendelője foglya lesz, miközben telefonon (mindjárt három darabon!) próbálja elrendezni a kellemetlen helyzet okozta, egyre sokasodó problémákat. Partnerei a darabban a (komikus sztereotípiáknak egyébként tökéletesen megfelelő) feleség, a házsártos mama, a legjobb barát, annak szeretője, valamint két kislánya, az éppen riasztott lakatos, és egy mindenórás páciens – mindannyian a vonal másik végén. Doktor Békés a bohózatok klasszikus dramaturgiája szerint – a közönség legnagyobb örömére persze – egyre inkább belebonyolódik a saját helyzetébe. (...) Göttinger energikusan játssza végig a nyolcvan percet. (Revizor Online)

A Telefondoktor egyszemélyes darab, méghozzá az elsősorban rendezőként ismert főszereplő, Göttinger Pál lassú kiborulásának folyamata, amely egy sokak által ismert szituációt forgat ki, miközben humorral és iróniával beszél kortünetekről, groteszk társadalmi jelenségekről és mindazokról, akik veszítették már el az uralmat saját életük felett. Szabó Borbála remek dramaturgiai ívet befutó szövegkönyvét puritán díszletekben és visszafogott gesztusokban keltette életre Göttinger Pál és Orosz Dénes, akinek eddigi filmes pályafutása alapján a túlbeszélés és a párkapcsolati konfliktus sem ismeretlen terep. (magyar.film.hu)

Utoljára Kern Andrással láttam egyszemélyes darabot (A kellékes). A több évtizedes rutin, habitusa, s az általam szeretett manírok kellő biztosítékot jelentettek a játékidő kitöltésére. Ez esetben egy számomra ismeretlen arc érte el ugyanezt, aki szerethetően, szimpatikus kiszolgáltatottsággal hullámvasutazza végig a bő egy órát. Szabó Borbála nekünk és rólunk írt. Intelligens humora méltó arra, hogy Neil Simon és Francis Veber nevét is felemlegessem. Sikerül úgy beszéltetnie egy pasit, hogy az éteri cirkusz összes láthatatlan szereplőjét könnyedén lerajzolnánk, sőt olykor még a hangjukat is hallani véljük. Három tehetséges fiatal profi összmunkája, ami az utolsó percig remek ritmussal bír. A hasonló mókuskerékben taposó nézőt pedig kiadós nevetésre ítélik, mert tudják, egy zűrös nap után pont erre van igénye. Köszönjük szépen! (hetediksor.hu)

Van, aki beül egy monodrámára mindenfajta kétség nélkül? Hiszen egyetlen ember akarja lekötni sokak figyelmét, ami veszélyes vállalkozás, pláne, ha az illető, Göttinger Pál, nem is színész, inkább rendező. Mi keresnivalója van neki a színpadon egyáltalán? Tényleg elvisz másfél órát úgy, hogy ne váljon se ripaccsá, se unalmassá? Igen, be kell látni, el. Méghozzá úgy tűnik, könnyedén. (Népszabadság)

Üresjáratok nincsenek, mindennek megvan a dramaturgiai jelentősége, az író, a rendező és a színész remek együttműködése süt át a darab minden percén. Rendkívül élvezetes produkció, mely után mindenki várni fogja Göttinger újabb színészi alakítását, és Orosz újabb rendezését. (observer.hu)

És épp ez a Telefondoktor nagy erénye: egy pillanatra sem engedi el a nézőt, hihetetlen jó ritmusa van, és a közönség sokszor majdnem lefordul a székről nevettében. Előadás közben teljesen meg lehet feledkezni arról, hogy a fő- (és egyben egyedüli) szereplő valójában három (sőt, négy) süket telefonba beszél, reakciói teljesen spontánnak, véletlenszerűnek hatnak – és pont ebből látszik, mennyire ki van találva az egész, mennyire feszes és pontos koreográfiát követ a darab.(KönyvParadicsom)

Annak ellenére, hogy az egy térben, egy szereplővel operáló darab ötlete hathatna unalmasnak, a verbális humor és ötletesség élvezetessé teszi a Telefondoktort. Békés Dénes karakterében egy kicsit mindenki magára ismerhet, nagyon emberi és esendő, ugyanakkor mulatságos figura, aki nem kis öniróniával képes szemlélni saját életét. A történet emellett az örökérvényűség mellett azért is kifejezetten élvezetes, mert van benne egy jó adag magyar valóság, gondolatok és kritika a világot illetően, amelyben élünk. (kulturpart.hu)

Egy pillanatra sem vagyunk magunkra hagyva, jól vagyunk vezetve, így pedig könnyű szeretni ezt az előadást. (7ora7.hu)


Az Observer a Telefondoktorról

Göttinger Pál rendező ezúttal színészként mutatkozik be Szabó Borbála: Telefondoktor című egyszemélyes bohózatában, melyet Orosz Dénes rendezett, a Bárka Színház pedig 2011. május 7-én mutat be. Az alapsztori teljesen hétköznapi: adott egy nős, kétgyermekes, harmincas szülészorvos, Békés Dénes, aki egy napon belülről beletöri a kulcsot rendelője zárjába, így képtelen elhagyni azt, ám közben négyéves ikreiért menni kellene az óvodába.

Úgy dönt, hogy feleségének nem számol be ügyetlenségéről, inkább felhívja egy barátját, hozza el a lányokat. És ezzel kezdetét veszi egy hazugságlavina, mely egy ártatlannak tűnő aprósággal indul. A kicsivel több mint egyórás darab végére azonban minden összekuszálódik.

Főszereplőnk jobb híján telefonon igyekszik megoldani mindent, ám a véletlenek is ellene fognak össze, és egy kis sötét titokra is fény derül. Az egyszemélyes darab rendkívül feszes tempót diktál, a három telefon folyamatosan csörög, a többi szereplő hangját nem hallani, ám főhősünk, Dénes reakcióiból megismerhetjük Barnit, a csélcsap barátot, Tündit, az egyszerű, de jószándékú barátnőt, Lenkét és Blankát, az ikreket, Jucit, a vegetariánus, waldorfos, ál-liberális feleséget, Dénes szélsőjobbos anyját, valamint Editet, a pácienst, és annak férjét, akiknek még telefonos szülést is levezet Békés doktor.

Üresjáratok nincsenek, mindennek megvan a dramaturgiai jelentősége, az író, a rendező és a színész remek együttműködése süt át a darab minden percén. Rendkívül élvezetes produkció, mely után mindenki várni fogja Göttinger újabb színészi alakítását, és Orosz újabb rendezését.

Vajon érdemes-e hazudnunk akár a legapróbb dolgokban is? Vajon nem okozunk-e saját magunknak is még több nehézséget, ha azt választjuk, hogy nem vagyunk őszinték? Vajon mindenki hazudik, senki sem őszinte a másikhoz? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg a nézőben, miután kicsit gondolkodott a darabon. Persze csak az előadás másnapján, hiszen aznap még a nevetés fojtogat minket...

Rosztov

Szabó Borbála: Telefondoktor

Bárka Színház - a Manna Egyesület produkciója
Rendezte: Orosz Dénes
Szereplő: Göttinger Pál
Zene: Dinyés Dániel
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Bemutató: 2011. május 7.
Nyilvános főpróba: 2011. május 5.

forrás és képek: http://www.observer.hu/

Orlai Tibor: "Egyre magasabb színvonalú előadásokat szeretnénk"

2011. május 6. - Rick Zsófi - Fidelio

Az Orlai Produkciós Iroda tevékenysége szinte egyedülálló Magyarországon. Állami támogatás nélkül hoznak létre és tartanak repertoáron színházi előadásokat. Nem is akármilyeneket. Egy éve bázisuk is lett, a Belvárosi Színházban. Orlai Tibor producerrel beszélgettünk az elmúlt egy év tapasztalatairól, és az idei nyári bemutatókról.

- Az Orlai Produkciós Iroda tavaly június óta játszik a Belvárosi Színházban. A befogadó színházi volta miatt speciális konstrukciót alakítottunk ki, melynek értelmében repertoárszinten csak mi hozhatunk létre előadásokat. Az Esőember volt az első előadás, ami ide készült, aztán az évad során behoztuk a Dolcsaja Vita, a Kupidó és a Csókol Anyád című produkciókat. Az idei első bemutatónk a Czukor Show volt, most nyár elején pedig két új előadás készül ide. Zökkenőmentes az együttműködés, minden nehézség ellenére. A színházban nincs állandó műszak, nincs mosoda, nincsenek öltöztetők, így a teljes apparátust nekünk kell biztosítani. Mégis, ez egy olyan színház, amelyet érdemes bevezetni - vagy visszavezetni - a magyar színházi közéletbe.

- Hogy látod, összekapcsolja már a közönség az Orlai Produkciós előadásokat a helyszínnel?

- Még nem csak ott játszunk, a Thália Színházban megy például a Hat hét, hat tánc és a Sírpiknik, a Nemzetiben A hét asszonya, de játszunk a Trafóban, a Pesti Színházban... De a mostani, aktív, új produkciók már oda születnek. Kezd elterjedni, kezdik azonosítani az emberek. Nagyon lényeges, hogy olyan repertoárt alakítsunk ki, ami hasonló típusú előadásokból áll. Értem ez alatt azt, hogy igyekszem a kereskedelmi színház és a rétegszínház közötti középutat megtalálni, ahol mindkét féle színháztípus elemei előfordulnak. Nehéz meghatározni ezt, nem nagyon szeretem ezeket a demagóggá váló címkéket, hogy kereskedelmi színház, rétegszínház, alternatív színház... Ezek nem elég pontosak, és ragadt rájuk valami pejoratív felhang, akár egyik, akár másik irányból. Inkább úgy fogalmazok, hogy az a fontos, hogy az emberrel foglalkozzon a darab, gondolatokat ébresszen és közvetítsen. Amikor új előadásokra készülünk, ilyen jellegűeket próbálunk találni.


- Azt látom, egyre bevállalósabbak vagytok, erősödik az a vonal, amit a Fédra Fitnesszel indítottatok el.

- Igen, ebbe a sorba tartozik a Nemsenkilény és a Kisded játékok. És most készül egy újabb ilyen típusú előadás, a Gyógyír északi szélre, amit Göttinger Pál rendez, Fullajtár Andrea és Őze Áron szereplésével. Ez egy osztrák író darabja, és arról szól, hogy emberek tízezrei, százezrei élnek a realitástól elszakadva, egy virtuális világban, és álomképeket, luftballonokat lőnek föl, és belelovallják magukat „A szerelembe", anélkül, hogy ennek bármilyen reális alapja lenne, hiszen soha nem találkoztak a másik féllel. Ennek az előadásnak az Óbudai Társaskörben lesz a budapesti bemutatója július 20-án, azt megelőzően Balatonföldváron játsszuk a Kultkikötőben. Visszatérve a kérdésre: egyre több olyan előadás születik, ami nem a kommerciális színházi vonalat képviseli. Ez nekem nagyon fontos, hogy a középútról mindkét irányba ki tudjunk billenni. Amikor az emberek igényszintje egyre inkább csökken, akkor egyre szélesebb közönségréteget kell megtalálni, olyan előadásokkal, amelyek gondolattal teliek, és olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem feltétlenül a szórakoztató színházi repertoár részei. A Czukor Show is ezért született. Azt is olyan előadásnak tartom, ami szélesebb réteghez tud eljutni, és a mondandója elég fontos, pont a média hatásaival foglalkozik, miközben egy Füst Milán dráma zajlik a színpadon.

- A Belvárosiban mi lesz a két új bemutató?

- Az egyik az Oscar-díjas Zongorista című film írójának, Roger Harwoodnak A nagy négyes című darabja, melyet Zöldi Gergely fordít. Ez a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös produkció lesz, nem mellesleg magyarországi ősbemutató. A premier Dunaújvárosban lesz május végén, Budapesten június elejétől játsszuk. Négy nagyszerű színésznek ad játéklehetőséget, Molnár Piroskának, Vári Évának, Benedek Miklósnak és Szacsvay Lászlónak. Az előadást Gálffi László rendezi, akinek nagyon bízom a színházhoz való hozzáállásában. És boldogsággal tölt el, hogy megint sikerült összehoznom két embert, akik még sosem játszottak együtt színpadon: Vári Évát és Molnár Piroskát. Eddigi tapasztalataim szerint az ilyen találkozások mindig új inspirációkat és impulzusokat szülnek. A darab négy, már visszavonult operaénekesről szól, akik kapnak egy felkérést, hogy egy Verdi gálán énekeljék el újra régi nagy sikerüket, a Rigoletto kvartettjét. Az előadás két síkon mozog, az egyik ennek a négy embernek a viszonya, a régi, egymás között feszülő ellentétek, vonzalmak feldolgozása, újraélése, a másik vonal pedig egy sokakat érintő kérdés: hogy hogyan kell abbahagyni a pályát. Ez nem csak az előadóművészi pályára vonatkozik. Ez egy általános kérdés, hogy mikor kell tudni fölállni, észrevenni, hogy már nem tudok hozzátenni, hanem inkább elveszek. Mert hiába van alkotó kedvem, ha már nem tudom azt a színvonalat nyújtani, amit tőlem megszoktak. Le szabad-e rombolni a nimbuszt, és ki szabad-e annak tenni a nézőt, hogy kopott hanggal, harminc év elteltével hallgassák meg azt, ami egykor a legnagyobb siker volt? A másik előadást a KÉK Művészügynökséggel együtt hozzuk létre. A Bandy-lányok a legendás, harmincas évekbeli Andrews Sisters nevű trió számai alapján készül. Két középkorú hölgy a család és a gyerekek elindítása után a saját álmaikat szeretné megvalósítani. A darabot Parti Nagy Lajos írja, a dalokat Darvas Benedek hangszereli újra, és igazítja a két szereplő hangjára. A Bandy-lányokat Hernádi Judit és Udvaros Dorottya játsszák, még ők sem álltak egy színpadon, biztos nagyon jó dolgokat fognak egymásból kihozni. A rendezést Ascher Tamás vállalta el, ez nekem nagy megtiszteltetés, először dolgozunk együtt. Az előadásnak június 18-án lesz a bemutatója a Belvárosi Színházban.


- Ahogy sorolod a neveket, azt látom, hogy minden előadásban vannak stabil embereid (Udvaros Dorottya, Vári Éva, Gálffi László, Parti Nagy Lajos, Zöldi Gergely), de mindig húzol be új neveket is. Ez szándékos?

- Biztos van benne szándékosság is, meg véletlenszerűség is. Természetes, hogy vannak emberek, akikkel szeretnék újra és újra dolgozni. A munkák során emberi kapcsolatok alakulnak: bizalom, szeretet, tisztelet. Az új emberek pedig engem is inspirálnak. Fontos, hogy minél több olyan emberrel dolgozzam, akiknek hiszek a tehetségében, akiket nagy formátumú művészeknek tartok. Ez engem is motivál arra, hogy egyre magasabb színvonalú előadásokat tudjunk létrehozni. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a próbafolyamat elején az én kezemben vannak a mozaikok, melyeket átadok az alkotócsapatnak, ők rakosgatják ki a mozaiktábla nagy részét. De ahhoz, hogy ez egésszé váljon, nekem kell megteremteni a feltételeket. Az alkotócsapatban mindig maximálisan bízom, nem szólok bele művészi kérdésekbe, mégsem érzem magam kizárólag pénzügyi embernek.

- Nem nagyon fordul elő, hogy valaki ne vállalná el, amire fölkéred. Ez minek köszönhető?

- Nem tudok erre jól válaszolni, csak találgathatok. Az előadásaink nagy része sikeres, megtalálta az útját a közönséghez, és szakmailag is elfogadták őket. Ez talán sokat számít, olyan emberek szemében is, akikkel még nem dolgoztam. Az is ok lehet, hogy sokan kíváncsiak arra, hogy ez a fajta munka hogyan működik. Eltér a kőszínházi munkától, mert nem akkora az apparátus, itt mindenkinek többet kell tennie, hogy összeálljon az egész. Fontos, hogy amikor elkezdünk valakivel dolgozni, akkor érezzék, hogy őket azért kérjük föl, mert nélkülözhetetlennek tartjuk a jelenlétüket. És ezt nem csak a művészekre értem, hanem a háttérapparátusra is.


- Nem kapsz állami támogatást, magánerőből születnek a produkciók. Milyen mértékben érintett titeket a válság, a megszorítások?

- Beszűkültek a szponzorációs lehetőségek. Azok a cégek is egyre nehezebb helyzetben vannak, akik rendszeres támogatói a kultúrának. Ezek többnyire bankok, biztosítótársaságok, vagy olyan cégek, akik a nevüket, a brandet akarják megteremteni, fenntartani. Egy recessziós időszakban minden cég először a marketing költségekhez nyúl hozzá. Csökkennek a lehetőségek. A bankok például most nagyon nem kaphatók kultúratámogatásra.

- Akkor honnan pótoltok?

- Azok az előadások, amelyek az elmúlt években készültek el, és még mindig műsoron vannak, mára már hoznak annyi pénzt, ami megteremti az újabb előadások bázisát. 15-16 futó előadásunk van jelenleg. És, habár csökkennek a szponzorok, még mindig vannak, valahogy csak össze lehet szedni a szükséges pénzt. Ki kell emeljem a médiaszponzorokat, az ő jelenlétük és együttműködésük létfontosságú. Ők a hírvivők, rajtuk keresztül jut el a nézőkhöz a produkció. Nélkülük elég nehéz helyzetben lennénk. Mindig az a célom, hogy évente négy bemutatót tartsunk. Remélem, hogy ez ebben az évben is sikerül. Vannak tervek, célok, bízom benne, hogy az anyagi alapját is meg tudjuk teremteni.

- A koprodukciók nem segítenek? Említetted Dunaújvárost, a KÉK ügynökséget, közös bérletet indítotok a Magyar Színházzal...

- Egy koprodukció egyfelől akkor hasznos, ha anyagi támogatás származik belőle. Másfelől egy koprodukciós partner új lehetőségeket, gondolatokat, kapcsolatrendszert hoz a produkcióba. A Bandy-lányok ötlete például a KÉK Művészügynökségtől származik. A Magyar Színházzal való együttműködés tulajdonképpen Zöldi Gergely barátomnak köszönhető, ő hozott össze minket Őze Áronnal. Elkezdtünk közeledni egymás felé, ennek az első állomása egy közös bérlet, ezt nem sokára meghirdetjük. Azzal mindenképp segítünk egymásnak, ha a két közönségbázist megnyitjuk egymás felé. A vidéki színházakkal való együttműködést is követendő példának tartom. Könnyebb létrehozni egy előadást, ha mindkét fél hozzátesz.

Fidelio-videó a készülő Telefondoktorról

Ismerős háromszögek

Mintha a Házasságon innen és túl esszenciája lenne ez a Háy János-bemutató. Egy középkorú, huszonéves házasságban élő férfi felesleges kapálózásait örökíti meg az élet ellen. A szöveg arányosan adagolja a közhelyeket, a filozofikus körmondatokat és a – néha keserűen ismerős – humort. Hogyan juthat el egy férfi ötvenévesen odáig, hogy azt mondja a feleségének: „Te ronda vagy”, és hogyan juthat el odáig, hogy ennek ellenére a szeretője mellől mégiscsak visszatér ehhez a nőhöz? Ismerős, közhelyes, mégis működik: kapuzárási pánik, apakomplexusos egyetemi hallgató lány, elkényelmesedő feleség. Göttinger Pál rendező a szereplőket hófehér pástra helyezi, amelynek két végén, kényelmetlen kockafotelekben ülve, azok figyelik az aktuális eseményeket, akik a háttérből ugyan, de befolyásolják a történéseket. Horváth Lajos Ottó finoman visszafogott, így a férfi kitörése és visszatérése szinte meglepetésszerű. Csak akkor nem az, ha figyeljük a háttérben Kubik Annát, aki nagyszerűen különbözteti meg a nő fiatal és idősebb énjét. Alakítása azokban a jelenetekben a legizgalmasabb, amikor a nő szemlélőként, a pást széléről, a nyertes biztos nyugalmával kíséri végig a férfi vergődését – hiszen pontosan tudja, hogy a férfi visszatér hozzá.

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed