A London-Székelyudvarhely-Budapest háromszögben - Interjú Bartsch Katával - Fidelió Súgó

A London-Székelyudvarhely-Budapest háromszögben - Interjú Bartsch Katával


Bartsch Kata röpköd, ezt kár tagadni. Ő kapta meg a POSzT-on a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Fidelio Súgó-díjat a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadásában nyújtott alakításáért. Se túl keveset, se túl sokat nem tudok róla. Láttam egyetemi vizsgáiban, tudtam, hogy Kaposvárra szerződött, olvastam, hogy egy évre kiment Londonba, ahonnan tavaly jött vissza.

Bartsch Kata: Színházba járó, kaposvári családban nőttem fel, valószínűleg ezért lettem színésznő. Valahogy evidens volt, hogy az egyetem után visszamegyek Kaposvárra. Az első évben sokat dolgoztam. Aztán valamit elronthattam...? Kaposvár nem olyan, hogy megmondják, nagyot buktál, és mostantól a kispadon ülsz, hanem egyszerűen nem vagy kiírva semmiben. Úgy döntöttem, ha itt nincs rám szükség, akkor körülnézek, és elmentem Londonba. A színházban rendesek voltak, elengedtek szabadságra. Azt éreztem, nem maradok le semmiről, ha egy évet kihagyok. Abszolút színházmentes környezetbe kerültem, biciklis futárkodtam, dolgoztam egy arisztokrata klubban...
Fidelio Súgó: Hogy hol?
BK: Egy klubban, pincérként. Szuper volt! Egy 175 éves klub, olyan igazi, amit a regényekben olvasunk, filmekben látunk. Véletlenül keveredtem oda, nulla tapasztalattal. Eljátszottam, hogy én ezt tudom. Ma már tizenkét tányért leszedek... Egyszer csak jött egy e-mail Kroó Ádámtól, a Nézőpont alapítójától, hogy Göttinger Pál rendezne nála egy darabot, amiben számítana rám. Először úgy volt, hogy ingázom London és Székelyudvarhely között, mert tömbösítve tudtunk volna játszani. De Pelsőczy Réka hívott az Öldöklő angyalba, meg beugrottam az Én egy szemüveges kisfiú vagyok című előadásba, amit szintén Réka rendezett, és ezzel el is ment az évad.
FS: Mi volt az, amit itthon biztosan nem tapasztalhattál volna meg?
BK: Soha nem volt még olyan munkám, hogy minden nap reggel hétkor kell kelnem. Egészen más érzés úgy pénzt keresni, hogy keservesen megdolgozol érte. Zuhéban, hóban, mert Londonban is van hó!, dombokon tekerni... Azt hiszem, felnőttem. Életem egyik legjobb döntése volt, ezt senki nem veheti el tőlem. Sok kollégám bolondnak tartott, azt mondták, szakmai öngyilkosság, azt gondolták, itt akarom hagyni a pályát. Mondjuk, könnyű úgy ugrani, ha az ember tudja, van kötél a hátán, és visszamehet bármikor! Az más dolog, hogy nem mentem vissza. Most meg már a kialakult helyzet miatt nem megyek vissza. Úgyhogy szabadúszom. Vagy, ahogy Sopsits Árpád fogalmazott múltkor, amikor összefutottam vele: szabadon fuldoklom. De most úgy tűnik, lesz dolgom, a Nézőpontosokkal biztosan, aztán meglátjuk. És itt vagyok Pesten, ami nem hátrány.
FS: A Love and Money-t játszottátok Udvarhelyen, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pesten, Csíkszeredában és most Pécsett. Az utolsó nagy monológodat mindenhol ugyanolyan meleg szeretettel fogadják? Mert most a POSzT-on nagyon így éreztem.
BK: Általában szeretik. Van olyan, hogy tapsos, az nagyon jó érzés! Pécsett a Dante Café előtt elkapott Koltai Lajos és a felesége, hogy mennyire tetszett nekik. Pesten is megállítottak vadidegen, ismeretlen emberek, hogy köszönik az élményt. Nagyon fura ez nekem! Az olvasópróbán azért leblokkoltam: biztos, hogy az előadás végén el kell mondanom egy nyolcoldalas monológot a gravitációról? Voltak húzási javaslataim, de Várady Zsuzsi, a dramaturg nem engedte. Most már örülök neki. Göttinger Pali pedig egy csoda, remek humora van, kinyitja az embert. Élmény volt vele dolgozni.
FS: Hogyan tudtad meg, hogy díjat kaptál?
BK: Békésen aludtam otthon, amikor megszületett a döntés. Reggel a lakótársamat ébresztette Várady Zsuzsi, hogy keltsen már fel, mert Palinak van egy híre. Felhívtam, csak ennyit kérdezett: „Drága Katám, kell-e neked szállás a díjkiosztó estéjére?” Életem legjobb napja volt. Rám fért. Visszaigazolást kaptam, hogy van értelme az egésznek.
FS: És amikor megtudtátok, hogy bekerültetek a versenyprogramba?
BK: Kukorelly Endre azt az előadást látta a Merlinben, ami elszállt, mondta is utána, hogy nagyon szerette. Április elsején egész nap lógtunk a neten, semmi... Öt órakor tették fel a POSzT honlapjára, sikítva hívtam fel mindenkit. Annyira szerettem volna, hogy eljussunk a POSzT-ra! Nem a díj miatt, hanem, hogy lássák az emberek. Ez tényleg magánszínház, Ádám szponzori pénzekből és bizony sokszor a saját zsebéből finanszírozza, de állami támogatást még sehonnan nem kapott. Talán most nagyobb esélyekkel indul. A díj már csak hab a tortán!

Forrás: Fidelio Súgó
2008. június 30.


Rick Zsófi

Interjú Seress Zoltánnal - Napvilág.net

.:. Interjú Seress Zoltánnal, a Bárka Színház új igazgatójával .:.

Tavaszóta, Alföldi Róbert távozásával Seress Zoltán igazgatja a Bárkát. Anegyvenhat éves színész olyan izgalmas szerepeken van már túl, mintCsehov Ivanovja, a West Side Story Riffje, vagy Akutagava: A viharkapujában című művének kulcsfontosságú férj-megformálása. Most azonbanegy rövid időre félretette mesterségét, hogy kezébe vegye a kormányt,és kapitány legyen. (*** interjú ***)

Az immáron igazgatóvá avanzsálódott színész gazdag múltra tekinthetvissza, és talán nem véletlen az sem, hogy Alföldi Róbert őt kérte fela Bárka irányítására, miután elnyerte a Nemzeti Színház igazgatóiposztját. Alföldi ment, Seress Zoltán jött, és átvette az irányítást aszínház felett. Nézetei a Színházzal kapcsolatban már tavasszalfeltűnően racionálisak voltak, és a sajtótájékoztatón az akkoritervekről úgy nyilatkozott, mintha nem is egy színész ülne velünkszemben, hanem egy sokoldalúan gondolkodó színházigazgató, akithatározottan nem csak úgy beleültettek a Bárka direktorának székébe.Most, hogy a következő évad képe már hozzávetőleg megformálódott, az újtervekről, és a színház arculatáról, beszélgettem vele.


Az első és talán legkézenfekvőbb kérdésem az volna, hogy hogyan lett Ön a Bárka igazgatója? Miért Önre esett a választás?

Seress Zoltán: Amikor Alföldi Róbert elhatározta, és be is adtaa pályázatot a Nemzeti Színház igazgatói posztjára, ezt követően egynégyszemközti beszélgetés során megkérdezte, hogy amennyiben ő ezt apályázatot megnyeri, átvenném-e a Bárkát. Én igent mondtam, és ez egyolyan megoldásnak látszott, ami a Színháznak is optimális volt, és azönkormányzatnak is, hiszen a pályázati kiírással csak komplikáció lettvolna, így viszont tulajdonképpen az én kinevezésemmel ennek alegegyszerűbb formai részét lehetett választani. És hogy miért pont én?Alföldi Róbert próbált megfelelő személyt találni, olyat, aki képesarra, hogy a Színházat irányítsa. És úgy gondolta, hogy én vagyok az azember.

Ha már Alföldiről esett szó, ő ugye, mint direktor aktívan résztvett a Színház életében, játszott és rendezett. Ön mennyire fogja ezt amintát követni?


Seress Zoltán:Most, a szezon első felében kevésbé. Ami átmenő darab, és részem voltbenne, abban természetesen továbbra is részt veszek, de újba nem kezdekbele. A színészi munka pedig majd csak jövő januárban kezdődik. Énabban bízom, hogy majd amikor augusztusban elkezdjük ezt újra csinálni,akkor a szezon elején mindenki beleszokik a munkába, átlátja adolgokat. Én most első sorban itt vagyok az irodában, aztán mikorminden a helyére kerül, akkor kezdek majd el foglalkozni a színészettel.

Mikor átvette a Bárkát, már volt egy meglévő tervezet az elkövetkező évadra?

Seress Zoltán: Nem, semmi ilyesmi nem volt. Miután sem az nemvolt biztos, hogy a Robi megy-e, vagy marad, sem az, hogy azönkormányzat rábólint-e az én kinevezésemre, ebből következőensemmilyen komoly tárgyalást nem folytathattam. Hiszen mit mondtam volnaés kinek? A levegőbe beszélni nem túl szerencsés. Voltak olyanbeszélgetések, ahol felmerült ennek vagy annak a lehetősége, de igazságszerint amikor én ezt bátran elkezdhettem szervezni, és bátran aztmondhattam bárkinek, akit fölkértem, akivel elkezdtünk egy beszélgetéstarról, hogy dolgozzon itt a következő évadban, az január közepe volt.Tehát mikor kineveztek január 16-án, onnantól kezdve azt lehetettmondani, hogy megvan a jogosítványom arra, hogy bárkivel komolyanleüljek tárgyalni. Persze január közepén elkezdeni szervezni egy évadotaz én ízlésem szerint nagyon nehéz volt. De tulajdonképpen most, hogylezárultak az ügyek, kisebb-nagyobb buktatókkal, azt mondom, hogy meglehet csinálni.

A tavaszi sajtótájékoztatón volt szó egy programról, ami afiatalokat és a színházat igyekszik közelebb hozni egymáshoz, egyfajtakapcsolatot akar kiépíteni. Akkor azt mondta, hogy a Bárka szeretneennek a kezdeményezésnek aktív részese lenni. Mi a helyzet most?

Seress Zoltán: Tulajdonképpen ez két részből áll, az egyik, amita Vidovszky György csinálna, egy pedagógiai program, ezt szeretnénkmeghonosítani ősztől, bár az időpont még nem alakult ki pontosan. Egyolyan drámapedagógiai programról van szó, aminek keretében havikettő-négy alkalommal az általa szervezett csoportok ismerkednek aszínházzal, színdarabokkal. Ez nem azt jelenti, hogy megnézik azelőadást és ezzel letudta a Színház a saját dolgát, hanem egyfajtabeavatásról van szó. Azokon az adott napokon beszélgetéseken vesznekrészt egy-egy színdarab kapcsán. Azt hiszem, hogy ezt nem sok színházcsinálja, ezért lehet nagyszerű dolog. A másik része, amit említettem asajtótájékoztatón is, hogy kialakult a Színművészetivel egyegyüttműködés, amelyben mindenki megtalálja a maga hasznát, a szó nemesértelmében. Ennek egy első kísérlete lesz majd a szezon második felébena Színház- és Filmművészeti Egyetem akkor negyedéves, végzőshallgatóinak produkciója. Minekután ez volt a legutolsó, ami bekerült aprogramba, a lehetséges alkotókkal a jövő héten kell tárgyalni, hogyezt pontosan körülhatároljuk, de ez fix programja a Színháznak, azbiztos. Aztán hogy hova tesszük, hogy kommunikáljuk, és mi ez pontosan,arra még nem mondanék semmit, mert már mondtam ilyeneket, és aztán nemúgy lett. (nevet)

Fölmerült korábban két név is a 2008/2009-es évadra, két fiatalrendezőé, Dömötör Andrásé és Göttinger Pálé. Lehet már tudni, hogy mitfognak rendezni?

Seress Zoltán: Dömötör András végül is áprilisban visszamondtaezt a munkát, tehát vele most nem dolgozunk. Göttinger Pál egy kortársír színdarabot fog csinálni, ennek a szerző által megjelölt címe jelenpillanatban az, hogy A tengerész, de majd megpróbálunk valamitváltoztatni. A színház harmadik bemutatója lesz a darab, ami aztjelenti, hogy október 27-én kezdik próbálni, és december 19-én van abemutatója. Ez egy ötszereplős, öt férfi által játszott színdarab, énszemély szerint nagyon jónak tartom, úgyhogy bízom benne, hogy egy jólsikerült vállalkozás lesz.

Mennyire fog változni a Bárka arculata azzal, hogy Ön lett a direktor? Egyáltalán akar változtatni rajta?

Seress Zoltán: Szerintem ez magától értetődő, sőt túl van azakaraton is. Mert hiszen akárhogy is van, mindenféle diskurzus után,bízva abban, hogy az én ízlésem nem romlott el az eltelt két évtizedalatt nagyon, meg bízva abba, hogy elég nyitott vagyok a világra, úgygondolom, ez automatikusan át fog állni, és a Bárka változni fog. Hogyez akaraton túl van, vagy innen, lehet így is, úgy is fogalmazni, énnagyon szeretném, - és remélem, hogy ez pénzügyileg is tartható - haminden évben legalább két külföldi rendező is megjelenne a Bárkában.Ezt nagyon fontosnak tartom, mert leszámítva egy-két társulatot megegy-két alkotót, akik Európában is tudnak mozogni a produkcióikkal, amagyar színházi élet kicsit zárt, én legalábbis így érzem. És aszínházcsinálásnak vannak olyan izgalmas alkotói itt-ott Európában,akiket szerintem érdemes megcélozni - ez csak idő kérdése.

Az Edit Piaf-ról szóló darab is ilyen kezdeményezés.

Seress Zoltán: Igen, igen, az Edit Piaf éppen ilyen. JormaUotinen rendezi, akit én régóta ismerek, és egy nagyszerű fickónaktartom, és nagyon nagy dolog, hogy éppen ebben az időben ő el tudjönni. Egy nagyon különleges dolgot tud a színházról, amit énrettentően szeretek, csupa költészet, finomság. Nem zenés színdarabamit csinál a Piaf kapcsán, hanem egy egészen sajátos ízű mű, soktánccal, magas színvonalon. Ez egy olyan fajta színházi stílus, amit énnagyon szeretnék, ha a Bárkában megjelenne, és úgy tűnik, hogy most márminden akadály elhárult ez elől. A másik dolog - nem tudom, hogy miértvan ilyen erős kötődésem az oroszokhoz - de én nagyon szeretném aSzínházunkba hozni az orosz színházat, hiszen a keletről jövő, másfajtagondolkodás egészen különböző dramaturgiát eredményez, mivel más avizualitásuk.

Tehát várható lesz egy ilyen vonulat a Bárkában?

Seress Zoltán: Én ezt nagyon-nagyon szeretném, erre törekszem,és mindent megteszek, hogy ez megtörténjen. Most, ebben az évadban istervben volt, de egyszerűen nem lehetett megvalósítani. De a2009/2010-es évben szeretném, ha ez létrejönne, mert nagyon fontosnaktartom. Egyrészt a közönség felé ez egy izgalmas dolog, másfelőlszerintem a társulatnak is hasznos lehet egy ilyen találkozás.

Itt kortárs darabokról beszélünk, vagy klasszikusokról?

Seress Zoltán: Ha a következő évadot nézem, akkor ez színtisztakortárs. A Piafot bátran nevezhetjük kortársnak, a miliő miatt, amilétrejön benne, az ír színdarab, a Sade márkiról szóló színdarab, aSzínművészetivel való együttműködés, és hát az utolsó bemutató, ami aDogvill… Lehet, hogy túl nagy a kockázata ennek a dolognak, de én aztmondom, hogy enélkül nem mozdul a világ sehova. Mindig azt szoktammondani, bár közhely, és már magam is unom ezt a hasonlatot, de a nagyklasszikusok, a görögök, Shakespeare, Moliére, ha csak ezt a háromalapvetően az európai színháztörténet meghatározó színházi eseményttekintem, ha innen bontom ki, ők a saját idejükben kortársak voltak, éspéldául Shakespeare nagyon komoly üzleti alapon működtette a maga profiszínházát. Szóval mi születne, ha ez nem működne? Nem nyúlhatunkállandóan vissza a klasszikusokhoz, miközben persze az értékteremtésbenelengedhetetlenül szükségesek. Ami a világról alkotott gondolatainkatide-oda tudja billenteni, vagy tud szembesíteni, az nem csak mindig aklasszikus, hanem valóban a kortárs irodalom, vagy bármi olyan, ami azitt és mostban történik. És ebben persze én is benne vagyok. Negyvenhatéves vagyok, az én színházi ízlésemet természetesen lehet befolyásolni,de ha átülök a másik oldalra, akkor egy negyvenhat éves nézőt azért nemegyszerű rászoktatni, kinyitni a szemét, fülét, lelkét arra, hogy akortárs lehet jó. Egy húszévest egyszerűbb rávenni arra, hogy megnézzenegy generációs történetet. Én hiszek benne, hogy ebből születhet valamierő, és bízom abban, hogy olyat adhatunk a nézőknek, amitől kialakulhategyfajta jól kezelt színházi ízlés.

Ezek szerint a Bárka épp fordítva akar működni, mint egy átlagosszínház, ami a klasszikusok közé becsempész egy-egy kortárs darabot;itt inkább a kortárs művek között lesz olykor egy klasszikus.

Seress Zoltán: Igen, ha így próbáljuk ezt feltérképezni, akkorvalóban mondhatom, hogy ez a szándék. Ennek pedig nagyon praktikus okavan: a mi Stúdiónk 90-110 embert tud befogadni. A Vívóterembenoptimális esetben 180-220 néző fér el. Szerintem ez az a méret, amivelmég lehet kockáztatni. Kicsit nagyobb férőhellyel, mondjuk 300-400-zalmár meggondolandó lenne, ma Magyarországon. Aztán majd szembesülünk avalósággal, hogy mi lesz ennek az eredménye, de én úgy érzem, hogyegyfajta minimális bátorság nélkül egy színház nem tud a sajátminőségével szembesülni. Kockázat nélkül rendkívül unalmas az egész, ésnincs benne semmi életszerű. Nekem mindig ilyen nagyon ócska hasonlatokjutnak eszembe, de azzal próbálom megnyugtatni magam, hogy mikorHillary fölment a Mount Everestre ezzel a sherpával, közel sem álltrendelkezésére annyi technika, de az az ember fogta és fölment 8 kmmagasra, és azt mondta, hogy vagy-vagy. Az ilyenek nélkül hová lennénk?Mindamellett megtartva az emberséget, vagy megtartva az alázatot, amásik tiszteletét, de ettől még van vállalkozás, és persze biztosmegmosolyogtató, hogy én Hillary-vel példálózom, de lehetne máspéldákat is mondani természetesen, hiszen a színház kicsit máskockázatot vállal. Mi nem az élet és a halál kockázatát próbáljuk megvalahogy fölvázolni az embereknek, itt az életminőség és a gondolkodás,amiről szó van. És ebben legalább akkora kockázat van, mert ezt ellehet utasítani, míg az élet meg a halál kérdését nem lehet, mert máskezében vagyunk abban az ügyben. És az elutasításnak, ha gondolatrólbeszélek, akkor vannak kockázatai, de ezt érdemes bevállalni szerintem.

Kristóf Zoltán
(2008. 06. 30.)

Varga Anikó: POSZT-os nap Kisvárdán - ellenfény.hu




Varga Anikó: POSZT-os nap Kisvárdán
XX. Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Kilencedik nap
Anézői tapasztalatokat összegző kijelentések sűrűsödéséből is érezni,hogy a fesztivál végén járunk, ami (szerencsére) nem a punnyadtközömbösség állapotával párosul, jóllehet a tömény színháznézésóhatatlanul kifárasztja a laikust és szakmai résztvevőt. A mai szakmaibeszélgetés legalább annyira intenzív hangvételű volt, mint az első.Ebben nagy szerepe van a beszélgetéseket mindvégig érzékenyen moderálóSzűcs Katalin Ágnesnek és a diszkussziókhoz releváns észrevételeivelhozzájáruló Alföldi Róbertnek, aki a vitaindítás tetemes részétvállalta magára. De a parázs viták feltétele mégiscsak az érdemikérdéseket kiváltó színházi élmény.
A tegnapi kételőadás, amely a POSzT versenyprogramjában is szerepelt, ilyen volt. Aharmadik előadást, a Közeleg az időt, melyet a Temesvári Csíky GergelyÁllami Magyar Színház társulata adott elő, sajnos nem láttam. Abeszélgetésen elhangzó kritikai észrevételek László Sándor rendezésénekesetleges és következetlen elemeit kifogásolták. Valamint ismétfelmerült a darabválasztás problémája a hozzászólók által közhelyes ésközepes színvonalúnak tartott Line Knutzon-dráma kapcsán. Ekérdés mentén tért át a beszélgetés a Székelyudvarhelyi NézőpontSzínház előadására, mely Dennis Kelly Love and Money című drámájábólszületett (s melyet Göttinger Pál rendezett). Ez a szöveg isközmegegyezésszerűen sorolódott be a középszerű kategóriába. Minthanehezen akadna manapság jó kortárs dráma; Tompa Andrea színháziszocializáltságunkra és elvárásainkra mutatott rá, amikor különbözőszínházi kontextusokat hasonlított össze. Véleménye szerint a 95százalékban kortárs drámákból összeálló angliai repertoárban nemennyire szélsőséges a fogadtatása egy közepes nívójú szövegnek, mint azalapvetően klasszikus drámákra épülő hazai színházi közegben, ahol ezekelkerülhetetlenül is a „mindenséggel” mérődnek össze. Tompa ugyanakkora székelyföldi színházak konzervatív színházi kultúrájában kiemelte aNézőpontosok vállalkozásának jelentőségét.
Göttingerrendezésének problémái véleményem szerint is nagymértékben a drámajellegéből fakadnak. A szöveg egy kifulladó, a feleség öngyilkosságáhozvezető házasság történetén keresztül a kapitalista világtermelési-fogyasztói hajszájának kissé didaktikus korrajzát jelenítimeg. A történet élesen tagolt retrospektív jelenetekből rakódik össze.Az elsőben a férj (Kroó Ádám) email-ezéséből szerzünk tudomást feleségeöngyilkosságáról. A perspektivikusan táguló sötét teret és Kroó arcát alaptop fénye világítja meg, miközben egy francia nőnek írt,kíméletlenül, de iróniával kitárulkozó leveleit olvassa fel. Alevelezés a történet felvezetéseként egyrészt túlnyújtott, ugyanakkordramaturgiai szempontból némiképp indokolt is: folyamatot vázol,amelyben a feltárulkozásra egyszer csak nem érkezik válasz, egyedülhagyva így a férfit az önmagával való szembenézésben. Egy másikjelenetben a szülők mesélik el abszurd sztorijukat a lány sírjánakszomszédságában emelet mauzóleum szétveréséről: ekkor a pénzt, amegalománia lehetőségét irigylő szólamokban mutatkozik meg torz módon alány elvesztése miatti fájdalom. Aztán jeleneteket látunk arról, hogy aférj munkát akar szerezni. Ekkor a főnöknő (Tamás Kinga), az ex-barátnőkíméletlenül megalázza volt szeretőjét.

Egymásik jelenetben az irodai munkások vallomása tagolja a feleség, Jess(Bartsch Kata) megszólalásait, melyekben a kiüresedés pótcselekvéseirőlbeszél: a buddhizmusban való elmerülés egyazon szinten és azonosfunkció szerint működik az önkép-erősítő vásárlással.
KiemelkedőBartsch Kata utolsó monológja, amelyben az emberi létről szólótriviális tudományos eszmefuttatást a köznapi beszéd tétova,visszavonó, akadozó egyszerűségével adja elő. Úgy gondolom, az előadásjelentősége, ereje nem annyira a közhelyesnek tűnő mondanivalóbanrejlik, mint inkább a nagyszerű színészi játékban, ami hiteles hangonszólaltja meg a mindannyiunkat érintő problémákat. A színészi játékérzékeny játékossággal stilizálja a civil, mindennapi beszéd- ésmagatartásmódot. Például Magyari Tekla és Viola Gábor egymás szavárabeszélő házaspárjában a pénztelenségből fakadó abszurd frusztrációkeveredik a tipikusan megkövült emberi viszonyok tüneteivel, TamásKinga főnöknője pedig a hatalmi helyzetbe került, szexista nő rafináltalázás-technikájának alapos tanulmányozására épül.

UrbánAndrás Urbi et Orbi című rendezése, a szabadkai Kosztolányi DezsőSzínház színészeinek zsigeri hatású produkciója is vitát generált. Aszakmai hozzászólók annak a törésnek az okait firtatták, amely élesenválasztja el egymástól az előadás első részének elementáris erejűgyónás-jeleneteit a második rész Heiner Müller és Pilinszky Jánosszövegeire épülő jeleneteitől. Véleményem szerint a törés az eltérőszínházi nyelvkezelésből adódik: Urbán előadása úgy épít a rituálisperformansz-színház elemeire és hagyományra, hogy a gyónásjelenetekszínházi helyzetét is ironikusan, reflexíven játssza ki, míg a másodikrész sokkal jobban bízik az elemi erő zártabb, metaforikusabb, kevésbéjátékos kinyilvánításában. Valóban nagy hatású Béres Márta, ErdélyAndrea, Mikes Imre Elek és Mészáros Árpád gyónása: a pizsamába és szexifehérneműbe öltözött színészek sorra színpadra kerülnek, hogy egymikrofon előtt, a nézőtér sötétjébe rejtőzött társaik kínos éserőszakos vallatására tárják fel leplezendő bűneiket. Talán ez egyszerpozitívan hatott a Rákóczi stúdió visszhangossága, ami a leplezés, azavar mozdulatait hatásosabbra nagyította, börtönné, kijárat nélkülikínzókamrává változtatva a teret.

Gazdagasszociációkat rejt az előadás, ami a bűn-bűnösség kérdéseit járjakörül. Ugyan ez a vizsgálat keresztény kontextusba helyeződik, számosdidaktikusan túlhasznált kellékkel és metaforával, mint például alánchordás, konzervhal-evés, vagy a bárány vérének csöpögtetése alámpabúrából. De a bűn problémáját mégsem kultúrafüggően, relatívkéntmutatja (a vallásos hatalmat téve felelőssé érte. Hiszen lehet, hogyonanizálni már nem annyira ciki a szexuálisan nyitottabb nyugatitársadalmakban, de az ölés tiltása nemcsak univerzálisan erős, hanemtitokzatosabb, megfoghatatlanabb tabun alapul. Alföldi Róbert a szakmaibeszélgetésen megjegyezte, hogy jóleső volt olyan előadást látni afesztivál programrengetegében, amelyben átütő az alkotók mély viszonyaaz előadás anyagához.





2008. 06. 28.

Proics Lilla: Pénz, minta-szerelem - Kisvárdai Lapok

Pénz, minta-szerelem
Dennis Kelly: Love and Money Székelyudvarhelyi Nézőpont Színház


Csak egy laptop világít a színpadon, egy férfi mellkasára vetül a fény.Öltönyös férfi az e-mailjeiből olvas fel: egy nővel folytatottlevelezésének részleteit halljuk. Lassan építkezik anyálasanközhelyesen riszáló párbeszéd – a nézőtéren a visszafojtottdühtől néma csend van.

Alaptop fénye egy nappali divatosan steril fehér terét sejteti. Ugyanittlesz a későbbiekben iroda, bár, sebészeti váró a kiegészítőkkel –székek, bárpult stb. A tér azért stilizált, hogy takarékos legyen. Alevelezésből kiderül, hogy a férfinak nem volt türelme kivárni amaréknyi Xanax hatását, amivel a felesége véget akart vetni azéletének. Tevőlegesen a halálba segítette. Az ezután kezdődőtörténetben a szereplők napjaink középosztályának típusfiguráit,típusproblémáit mesélik el vagy mondják a nézők arcába. Látunk fiatallányt, aki nem veszi észre, mi vár rá, ambiciózus munkaerőt, hinni mársemmiben nem tudó kiégett, korosodót: én is voltam fiatal, olyan volt, mint a szerelem, jó, hogy elmúlt. Pontosgenerációs tikk a permanens fogyasztás a kávéautomatából.Visszafordíthatatlanul tragikus annak a sorsa, aki nem tud ebben avilágban élni.

A színdarab egy szövegopera. Nyitánnyal,nagyáriákkal, duettekkel és szólamokkal. A nyitány kissé vontatott, deutólag belátjuk, a mű így hat élettani pontossággal. A duettekben aszöveget a tökéletes zenei összhangra törekedve mondják a szereplők. Azösszes szólam felcsendül, amikor a nézőtérre szólnak ki az önfelmentőmenedzserszöveggel. A mezzoszopránnak van egy kis áriája, szép duettje– a kórházi váróban; és a végén a mindent feloldó gyönyörű nagyária –amiről azonban tudjuk, hogy csak illúzió.

Bartsch Kata átütőbájjal mondja el szöveg-nagyáriáját. A szerelemről beszél, a jövőről.Ebbe úgy keveri a tudománynépszerűsítő modern csillagászatot, agravitációt, hogy azzal is a szerelemről beszél – a szöveg szellemesenironizált. Ki gondolt ezalatt arra a tragédiára, amit pedig tudtunk?

Az előadás jeleneteit barokk operarészletek tagolják. Göttinger Pál,a rendező nem bízott a darab félreérthetetlen zeneiségében, pedigérezte – az előadás minden mozzanata erről tanúskodik. Egyetlenáriarészlet is tényleges zenei élményt adott volna a szövegről – érti aszerelemről szóló mesét, ugye, az is, aki egyszer sem volt szerelmes. Aszereplők, Magyari Tekla, Tamás Kinga, Elek Ányos, Kroó Ádám, Viola Gábor tudják a feladatukat, igyekezettel játszanak.

Szerkezeteszerint a darab horror. A végét látnunk kellett az elején, hogy ezzel atudással nézhessük a majdnem lineáris történetet, amelysztorizgatásszerűen ugrál – mint amikor az életünkből egyre többetmesélünk valakinek. Az elején tehát megtudjuk a történet végét, hogy agonosz – a pénz relációjában élő ember, szintetikusabban: a pénz – mára következő áldozata után csorgatja a nyálát. Mi pedig választhatunk,mit szeretnénk játszani: áldozatot vagy gonoszt.

Sikerek egy sznob szakmában - GOBE DAY AND NIGHT

Sikerek egy sznob szakmában PDF Nyomtatás E-mail

2008. június 24. kedd 08:52
Bartsch Katának, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love&Moneycímű előadásában Jess megformálásáért a legjobb 30 év alattiszínésznőnek járó díjat ítélte oda a Fidelio Súgó kulturális-művészetiprogrammagazin az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT). Afiatal művésznő elmondása szerint az udvarhelyi produkció adta vissza alelkesedését és hitét a színházban.– Hogyan került kapcsolatba a székelyudvarhelyi Nézőpont Színházzal?
– Kroó Ádámmal együtt felvételiztünk a budapesti SzínművészetiEgyetemre. Jóban voltunk, és tudott róla, hogy Kaposvárra szerződtem,majd Londonba költöztem. Írt egy e-mailt, hogy van-e kedvem hazajönni,és részt venni egy előadásban. A rendezőt, Göttinger Pált még azegyetemről ismertem, a neve számomra garancia, ezért gondolkodás nélkülelvállaltam a szerepet.
– A kaposvári Csiky Gergely Színház után miért épp London volt a következő állomás?
– Kaposvárról származom, és az ottani színház hatására lettem színész.Ehhez képest csalódás volt az ott töltött időszak. Kértem egy évszabadságot, amiből aztán kettő lett, és egy hátizsákkal elindultamvilágot látni. Azért London, mert oda volt fapados jegy, és az angolnyelvtudásomat is rendbe akartam tenni. Biciklisfutár voltam, éspincérként dolgoztam egy arisztokrata klubban. Színházmenteskörnyezetbe vágytam, hogy eldönthessem, akarok-e még színpadra állni.
– Ennyire kiábrándult?
– Csak maximális lelkesedéssel és hittel érdemes játszani. Akkor úgyéreztem: ez nincs meg bennem. Ma már másképp van, és ebben azudvarhelyi előadásnak is szerepe van. A Love&
Money egy áldott időszak volt. Nyolc hétig, amíg próbáltunk,mindenkinek az előadás volt a legfontosabb. Nem volt olyan, hogydélután kettőkor abba kell hagyni, mert hazament a világosító. Lelkes,energikus fiatalok csinálták – a színházhoz ez kell!
– Jess figurája közel áll Önhöz?
– Nagy találkozás volt: első perctől azt éreztem, hogy nekem ezt elkell játszanom. Ebben a szerepben mintha a saját szavaimmal beszélnék.Várom, hogy újra játszhassam, de ez nem jelenti azt, hogy meg vagyokelégedve magammal. Ha azt érzem, hogy aznap este nem ment igazán, képesvagyok órákig zokogni.
– Milyen volt átvenni az első komoly szakmai elismerést?
– Természetesen nagyon örülök neki – ki ne örülne? El voltambizonytalanodva, szükségem volt erre a visszaigazolásra. Az viszontsokkal többet jelent, hogy előadások után vadidegenek állítanak meg azutcán, hogy megköszönjék az élményt, vagy hogy a POSZT-on Koltai Lajos,a híres operatőr gratulált.
– Ez a díj új kapukat nyithat meg…
– Az majd elválik, de tény, hogy azóta gyakrabban csörög a telefonom.Ilyen sznob ez a szakma: ahhoz, hogy jobban odafigyeljenek rád, egy díjkell, vagy hogy elmenj egy sorozatba bohóckodni.
– A televíziózás egyáltalán nem vonzza?
– Tévéjátékok érdekelnének. Játszottam már néhány filmben – mégegyetemi hallgatóként dolgoztam Sándor Pállal és Jancsó Miklóssal.Nagyon szeretek forgatni, és bízom benne, hogy a jövőben többlehetőségem lesz rá.
– Van szerepálma?
– Sally a Kabaréból, és szívesen játszanék egy klasszikus darabban is, például Shakespeare- vagy Csehov-előadásban.
– Mikor láthatjuk ismét erdélyi színpadon?
– Június 30-án jár le a szerződésem a kaposvári színházzal, utánaszabadúszó leszek. Többnyire Budapesten fogok dolgozni, éstermészetesen a Nézőpont Színházzal. Ősszel a Szent Johannát visszükitt színpadra Hargitai Iván rendezésében, tavasszal pedig újraGöttinger Pállal fogunk dolgozni. Várom.
Pengő Zoltán

Madártávlat és békaperspektíva - Tilos Rádió

2008. 06. 24. - POSZT

Téma: Love and money - Székelyudvarhely, Nézőpont Színház
Vendégek: Váradi Zsuzsa, Göttinger Pál
Műsorvezetők: Kelemen Orsi, Sebők Bori

- Adás meghallgatása -


Zenék az adás alatt

1 - Acoustic Clubbing - Cest Pas La Mer a Boire
2 - Free The Robots - Diary
3 - Wax Poetic Ft. Norah Jones - Angels
4 - DJ Bootsie - Sword Removed

A Bárka előadásai a következő évadban

ELŐADÁSOK A 2008/09-AS ÉVADBAN
ÚJ BEMUTATÓK:
Ödön von Horváth
ISTENTELEN IFJÚSÁG
Rendező: Vidovszky György
Bemutató: 2008. szeptember 19.
Juha Siltanen-Jorma Uotinen
PIAF PIAF
Rendező: Jorma Uotinen
Bemutató: 2008. október 16.
     Conor McPherson
A TENGERÉSZ
Rendező: Göttinger Pál
Bemutató: 2008. december 19.
Doug Wright
 DE SADE PENNÁJA

Rendező: Szabó Máté
Bemutató: 2009. március 13.
 Horace McCoy
A LOVAKAT LELÖVIK, UGYE
A Bárka Színház és Színművészeti Egyetem előadása
Rendező: Forgách Péter
Bemutató: 2009. március
Lars von Trier
DOGVILLE
Rendező: Anger Zsolt
Bemutató: 2009. május 16.
AZ ÉVADBAN TOVÁBBRA IS MŰSORON:
Slawomir Mrozek
MULATSÁG
Rendező: Bérczes László
Mundruczó-Bíró:
A FRANKENSTEIN TERV
Rendező: Mundruczó Kornél
Kurt Weill - Bertolt Brecht
KOLDUSOPERA
Rendező: Alföldi Róbert
Ottlik Géza
ISKOLA A HATÁRON
Rendező: Vidovszky György
Anton Pavlovics Csehov
SIRÁLY
Rendező: Szász János
Ágens
ÉDES SZÍVEM RIBANC VAGY
Rendező: Gergye Krisztián
William Shakespeare
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM
Rendező: Alföldi Róbert
Spíró Görgy - Másik János
AHOGY TESSZÜK
Rendező: Alföldi Róbert
Bohumil Hrabal
VASÁRNAP NEM TEMETÜNK
Rendező: Mezei Kinga
Friedrich Schiller
DON CARLOS
Rendező: Alföldi Róbert
Bakonyi Károly - Szirmai Albert
MÁGNÁS MISKA
Rendező: Spolarics Andrea



Cupido és a Halál produkció

A Halastó kórus bemutatja:

Cupido és a Halál

XVII. századi angol masque*
Zeneszerzők: Matthew Locke és Christopher Gibbons
Szöveg: James Shirley

A Cupido és a Halál

A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera. Vannak benne beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek. Körülbelül másfél óra hosszú.

A Halastó kórus

A Halastó kórus egy vegyeskar, amely 2004-ben alakult. Részletesen lásd a www.halasto.com oldalon.

A munkabemutató

2008. július 4-én munkabemutatót tartunk, azaz megmutatjuk néhány ismerősnek, hogy áll a produkció. A további előadások (2008. július 6., 11., 13.) természetesen hasonló jellegűek lesznek. A valódi, színes-szagos bemutató később következik.

A produkció

Bár nem színészek, hanem amatőr énekesek vagyunk, most mégis összművészeti színházat csinálunk, méghozzá olyat, amelyben a rendezőn és még egy-két fanatikus rajongón kívül a darab minden résztvevője és munkatársa a Halastó tagja. Vagyis mi játszunk a hangszereken, mi szervezzük a helyszínt, a kellékeket, magunk tervezzük a saját jelmezünket, magunk fordítottuk le a darabot, mi írtuk a pályázatokat (jellemző, hogy egyet se nyertünk meg), mi terveztük a honlapot és így tovább.

A szinopszis

Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Mellékszálként megismerkedhetünk a Kétségbeesés alakjával, aki elkeseredettségében mindent megtesz, hogy rátaláljon a halálra. Legalábbis addig, míg egy kis potya bor nem változtat a véleményén. A darabban megjelenő Természet nem képes elviselni a cseréből fakadó tragédiákat, így megoldást nem találván elalszik. A végső megoldást Merkúr hozza, aki a fegyvereket visszacseréli némi megkötést szabva a jövőre nézve: Cupido csak a szegények között tarolhat, a Halál karja pedig nem érhet el a művészekig… Merkúr dolga végeztével felébreszti az alvó Természetet, kinek törékeny lelke azonban még mindig nem képes továbblépni a Szerelmesek hiábavaló halálán, ezért Merkúr felfedi előtte hollétüket: boldogan ücsörögnek trónjaikon az Elíziumban. A Természet elégedett, helyreáll a béke.

A darabválasztás

A Halastó kórus karnagyai, Halas Dóra és Tóth Árpád a Zeneakadémia archívumában találtak rá a kisoperára, amelyet a feljegyzések szerint eddig Magyarországon még nem mutattak be. A kórus egy kortárs és egy barokk műsor után új, kreatív lehetőségeket keresett, a Cupido és a halál színpadra állítása alkalmasnak látszott arra, hogy szerteágazó kreativitásunkat kielégítse - bár arról természetesen fogalmunk sem volt, hogy ez mi mindent jelent. Hamar rájöttünk, hogy nem célunk a darab autentikus előadása, mivel erre kevés megfelelően képzett ember van ma Magyarországon. A Halastó szemléletéhez közelebb áll az a cél, hogy a mű mondanivalója hasonló élményt nyújtson, mint keletkezésének korában. Ami azt is jelenti, hogy a néző egy közvetlen eszközökkel megvalósított, kortárs produkció résztvevője lehet.

A rendező

E cél érdekében rugalmasnak kellett lennünk a rendezésben, a hangszerelésben és különböző zenei megvalósítások terén is (amilyen például improvizáció betoldása). Olyan rendezőt kerestünk, aki méltányolja az ilyen elképzeléseinket, és szerencsénk volt. Göttinger Pál nemcsak zenei beállítottsággal rendelkezik, hanem - képzett színházi rendező létére - megvan benne az amatőrökre jellemző lelkesedés is.

*A Cupido és a Halál műfaja

A Cupido és a Halál egy masque. Mi az a masque?

Mondjuk, hogy az udvari szórakoztató ipar egy formája, amely főleg a 16. században és a 17. század elején virágzott. Van benne zene és tánc, éneklés és színjátszás, sőt díszlet és jelmez is, hogy teszem azt, az udvari építész is kifejezhesse tiszteletét patrónusának. Időnként az éneklést nem igénylő szerepeket udvari hölgyek és urak játszották. VIII. Henrik például előszeretettel szerepelt ilyen darabokban (ő persze valamennyire zenész volt, még dalokat is írt, wow!). A történet alapját mitológiai sztorikból merítik, amely a darab végére etikai drámává növi ki magát. Sokszor kortárs politikai és társadalmi üzenetet rejtett az allegória. Az angol színházi hagyományokban fontos szerepet játszott még a "dumbshow" (némajáték), amely közjátékként funkcionált a műben, például előfordult, hogy a tiszta zenei közjátékokat pantomimmel kísérték. A műfaj neve utal eredetére is: a néphagyomány szerint olyan előadásokból fakad, ahol maszkokat viselő színészek megleptek egy-egy nemes urat saját otthonában, énekeltek és táncoltak, ajándékkal kedveskedtek neki. Az előadás végén közös táncra hívták a ház népét és persze felfedték kilétüket.

A Cupido és a Halál című masque-ot 1653. március 26-án mutatták be először Angliában a portugál nagykövet előtt. Ez a tény ellentmondásban áll azzal az általános nézettel, hogy Oliver Cromwell ideje alatt Anglia egyöntetűen ellenséges lett volna a színházi élettel szemben. A történetet James Shirley angol drámaíró szerezte Ezópusz egyik meséjéből merítkezve. Miután 1642-ben Angliában bezárták a színházakat, Shirley iskolai tanárként kereste kenyerét, mely időszak alatt színdarabokat is írt diákjai számára. A Cupido és a Halál című darab is ebbe a kategóriába tartozik, bár inkább hasonlít egy udvari masque-ra, mint Shirley többi iskolai darabjára. Abban azonban eltér a masque műfajától, hogy a végén hiányzik a közös tánc a közönséggel, továbbá a prózai és zenei részek közötti arány miatt sokkal inkább az opera felé tolódik a mű.


Szereplők

CupidoBognár Krisztina
HalálVívó Zoé
TermészetJuhász Orsolya
InasSztojanov Georgi
FogadósVági Péter
KétségbeesésNényei Pál
OstobaságSzintai-Molnár Péter
ŐrültségNovák István
SzatírRubik Ernő
2 majomRácz Dóra

Rácz Nóra
Merkúr testeVásárhelyi Gábor
Merkúr hangjaVajda Gergely

Rácz Lőrinc

Street Gábor

Vesmás Bence
Basszus szólistaNényei Pál

Turchányi Márton
Szoprán szólistaPetrucz Vanda Sarolta

Pribay Veronika

Szebeni Gabriella

Vásárhelyi Zsóka
ÖregekCsete Annamária

Eörsi Sarolta

Hám Bernadett

Komlósi Sarolta

Róna Péter
SzeretőkFekete Hajnalka

Ligeti László

Nagy Zsófia

Murányi Norbert

Simkó-Várnagy Judit

Polonyi Artemisz (szoprán)

Tóth Árpád (hárfa)

Turchányi Márton
HarcosokBiksz Judit

Kassai Borbála

Kozma Kriszta

Ligeti László

Murányi Norbert

Turchányi Márton
Továbbá Áfra Judit

Csatádi Ádám

Gajdos Renate

Köllő Killa

Madaras Sándor

Nagy Alma

Németh Zsuzsa

Pribay Borbála

Tóth Adél



Hangszeresek

Csete Lórántcselló
Csongrádi Gáborgitár, klarinét
Fábri Flóracsembaló
Göttinger Pálfurulya
Halas Dórafuvola, clavinova
Juhász Évacselló
Juhász Orsolyahegedű
Murányi Norbertglockenspiel
Nényei Pálcselló
Ney Andreaoboa
Novák Istvándidgeridoo
Palojtay Dávidfagott
Petrucz Vanda Sarolta klarinét
Rácz Dóragitár
Rubik Ernőszájdob
Szintai-Molnár Péterbasszusgitár
Sztojanov Georgi hegedű, fuvola
Tóth Árpádfurulya, hárfa
Turchányi Mártonfurulya
Vásárhelyi Zsókafuvola, szaxofon

Munkatársak

Fordították: Csatádi Ádám, Csete Annamária, Eörsi Sarolta, Halas Dóra, Hám Bernadett, Madaras Sándor, Pribay Borbála, Pribay Veronika, Rácz Dóra, Simkó-Várnagy Judit, Street Gábor, Szintai-Molnár Péter, Sztojanov Georgi, Tóth Árpád, Vásárhelyi Gábor, Vásárhelyi Zsóka, Vívó Zoé

Hangszerelés: Halas Dóra, Sztojanov Georgi

Hang- és videofelvétel: Madaras Sándor, Street Gábor, Szintai-Molnár Péter

Világítás: Boldizsár Zoltán

Kellékek, jelmez: Halastó

Varroda: Áfra Judit, Biksz Judit, Csete Annamária, Nagy Zsófia, Street Gábor, Szebeni Gabriella, Tóth Adél, Vásárhelyi Gábor

Testfestés: Vívó Zoé

Arculattervezés: Murányi Norbert, Rácz Dóra

Honlap: Dubóczky Anna, Eörsi Sarolta, Halas Dóra, Szász Bence, Vásárhelyi Gábor

Műsorfüzet-layout: Ruzsácz István

Tájékoztató szövegek: Csongrádi Gábor, Eörsi Sarolta, Göttinger Pál, Halas Dóra, Kozma Kriszta, Köllő Killa, Murányi Norbert, Szintai-Molnár Péter, Tóth Árpád

Szervezés és adminisztráció: Bognár Krisztina, Csatádi Ádám, Halas Dóra, Rácz Lőrinc, Szebeni Gabriella, Szintai-Molnár Péter, Vági Péter, Vásárhelyi Gábor

Zenei rendező: Halas Dóra, Tóth Árpád

Rendező: Göttinger Pál

VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó

Pesti Műsor Online - 2008. június 20. / Bóta Gábor

Kukorelly Endre a válogatásával felrúgta a színházi kánont. A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában nem szerepeltek
a nagy öregek rendezései, nem kaptak meghívást olyan társulatok, amelyek korábban jelentős babérokat arattak a POSZT-on. Azok élveztek előnyt, akik valami szokatlant vagy látszólag szokatlant csináltak. A KoMa ifjú csapata például jött, látott és győzött. Az együttes tagjai civil ruhában játszanak, nincs díszlet sem, kellékként elég pár narancs, csak saját színészi erejükben, éles szemükben bíznak. Garaczi László Plazma című darabjának segítségével élvezettel tűzik pellengérre korunk visszáságait, a média bornírtságait, a felszínességet, azt, hogy érdemi kapcsolatok híján elnyargalunk egymás mellett. Nem búskomorak, de komoly dolgokról beszélnek szarkasztikus formában. Elementárisak, virgoncak, üdítően szemtelenek.
Lehet, hogy vannak, akik ilyennek látják Pintér Béla és Társulata A démon gyermekei című előadását vagy a Bodó Viktor által rendezett, nyíregyházi Fotel című produkciót, én azonban mindkét rendezőn az elfáradás, az önismétlés jegyeit vélem felfedezni, szikrázó ötleteik gyakran nem állnak arányban a közlendővel. Némiképp ezt érzem a Réthly Attila által írt és rendezett kaposvári Szabadaz Á! előadása esetében is, pukkannak az ötletpetárdák, olajozottan, nagy energiabefektetéssel működik a társulat, keményen dolgozik mindenki. Felidéződik a rendszerváltás kori idők hangulata, és ezen keresztül a mai életérzés, van egy-két briliáns jelenet, de nincs ütése, valódi drámai ereje a produkciónak. Kissé mozaikos szerkesztésű az előadás, nincs igazán összefüggő darab, ez egyébként több produkció sajátja. Például a Szabadkáról érkező Urbit et Orbi című előadásáé is, amellyel Urbán András Társulata érkezett Pécsre. Lényegében belemenős helyzetgyakorlatok soráról van szó, melyekben a szereplők igyekeznek lemeztelenedni előttünk, lelkileg és testileg egyaránt. Reflektorfénybe állítják hazugságainkat, mindent elmismásoló életformánkat. A rideg világot maguk is eléggé ridegen mutatják be. A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház színészei viszont ugyanerről a szétesett világról melegebben, humánus együttérzéssel, szerethető esendőséggel beszélnek Dennis Kelly Love & Money című darabjának segítségével, Göttinger Pál rendezésében.
Olyan színházak is helyet kaptak a versenyprogramban, amelyek nem nagyon szoktak. A József Attila Színház például élesen eltért könnyedén szórakoztató profiljától azzal, hogy Zsótér Sándor rendezésében bemutatta Az öreg hölgy látogatását. A kockázatvállalásnak eredménye lett, Ladányi Andrea a címszerepben szikár, kegyetlen, magabiztos milliomosnő, és az egész társulat igencsak helytáll a számára szokatlan játékstílusban. A Magyar Színház sem törzsvendég Pécsen. De Guelmino Sándor rendezésében a hitetlenkedőknek is bebizonyítják, hogy Lars von Trier híres filmjéből, a Hullámtörésből lehet érvényes színpadi adaptációt készíteni.
Az is jellemző Kukorelly válogatására, hogy sok benne a kevés nézőt befogadó, kamara- vagy stúdiószínházi produkció. A Bárka Színház Frankenstein-terv című előadására, tán ha ötvenen fértünk be, így visszatérő problémaként sokan kívül rekedtek. Érdemes volt pedig bejutni a Mundruczó Kornél által rendezett előadásra, amit a premier óta jelentősen tömörítettek. Nem is játszanak, inkább léteznek, természetes módon élnek a szereplők a szűk térben. Mindannyian végletekig kiszolgáltatottak. Az a srác is, aki három embert meggyilkol, és az őt intézetbe tevő szülei is, sőt, az a filmrendező is, aki nagypofájúan azt hiszi, képes szembesülni a hamisítatlan valósággal. A gyilkos srácot adó Frecska Rudolf konok, fájdalmas tekintetű, alig beszélő, elszánt fiú, Monori Lili és Derzsi János egymást unó szülők, akik között még megmaradtak azért a szeretet csírái. Rába Roland pedig a nagyképűsködő, magát istenségnek gondoló filmrendező.
Vidnyánszky Attila, sok rendező kollégájával ellentétben, szereti a hatalmas teret, a jól komponált tömegjeleneteket. Sőt, arra is képes, hogy nagyszínpadon intim pillanatokat teremtsen. Így van ez a debreceni Úri muri esetében is. Ami azért hosszadalmas, időnként nyúlós előadás, de a második részben kibontakozik grandiózus volta, látszik, hogy Debrecenben méltán nagyravágyó együttes formálódik. A POSZT pedig lényegében évek óta változatlan. Minden megy a maga útján, csak a versenyprogram összetétele kavar kisebb-nagyobb viharokat, mint például idén is.

Kisvárda - program

Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja Nyomtatás E-mail
Írta: Jurás László
2008. június 03.

 Ebben az évben 20. alkalommal rendezik meg Kisvárdán 2008. június 19-28. között a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválját. A jubileum alkalmából még több játszóhelyen találkozhatnak a színházak előadásaival a színházrajongók. A tervezett programokról bővebben alább olvashatnak.

Június 19. (csütörtök)
15.30 Kökény Matyi – vásári játék, Ort-Iki Bábszínház, Főtéri Színpad
18.00 Ünnepélyes megnyitó, Szigligeti Ede: Liliomfi, Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
Művészetek Háza
21.00 Gorkij: Kicsik és polgárok, Szabadkai Népszínház, Rákóczi-stúdióterem

Június 20. (péntek)
10:00 Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz – antik mesejáték, Stúdió K Színház, Művészetek Háza – Kamaraterem
15.00 A kisvárdai fesztivál. Darvay Nagy Adrienne könyvének bemutatója, Művészetek Háza – Kamaraterem
15.30 Vásári attrakciók, Ort-Iki Bábszínház, Debrecen, Főtéri Színpad
16.00 Federico Garcia Lorca: Yerma, Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, Rákóczi-stúdióterem
18.00 Szabó Magda-Bereményi Géza: Az ajtó, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
Művészetek Háza
20.00 Patty Diphusa – egy prostituált élete. Előadja: Varga Márta (Székelyudvarhely), Coffein Kávéházi Klub
21.00 Schwartz-Greene-Tebelak: Godspell, Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, Várszínpad

Június 21. (szombat)
11.00 és 14.00 Hüvelyk Matyi és a herceg, Szatmárnémeti Északi Színház Brighella Bábtagozat
Művészetek Háza – Kamaraterem
11.00 Kávéházi beszélgetés Hatházy Andrással és Palocsay Katával. Vezeti: Darvay Nagy Adrienne
Coffein Kávéházi Klub
14.30 Csáth Géza: A Janika, Kassai Thália Színház, Rákóczi-stúdióterem
17.00 Gogol: Háztűznéző, Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Művészetek Háza
19.00 Cseh Tamás dalok. Előadja: Rappert Gábor, Coffein Kávéházi Klub
20.30 Elektra (Euripidész nyomán), Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, Várszínpad
22.30 Müller Péter – Seress Rezső: Szomorú vasárnap, Szabadkai Népszínház, Művészetek Háza (stúdióelőadás)

Június 22. (vasárnap)
11.00 és 14.00 Plüm Plüm kalandjai, Nagyváradi Árkádia Gyermekszínház Lilliput Társulata
Művészetek Háza – Kamaraterem
11.00 Kávéházi beszélgetés Vidnyánszky Attilával és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeivel. Coffein Kávéházi Klub
15.00 Kárpáti Péter: Nick Carter, Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, Rákóczi-stúdióterem
15.30 Ünnep, Sepsiszentgyörgyi M Stúdió, Főtéri Színpad
17.00 Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát? Dunaszerdahelyi Epopteia Társulási Műhely
Coffein Kávéházi Klub
19.00 Ibsen: Nóra, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhely, Művészetek Háza
21.00 Gárdonyi Géza: A bor, Komáromi Jókai Színház, Várszínpad

Június 23. (hétfő)
15.00 Charlotte Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne! Komáromi Jókai Színház, Rákóczi-stúdióterem
15.30 Ünnep, Sepsiszentgyörgyi M Stúdió, Főtéri Színpad
18.00 Kiss Csaba: Világtalanok, Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, Művészetek Háza
19.00 Kávéházi beszélgetés Gyarmati Katával, Nagypál Gáborral és Puskás Zoltánnal. Coffein Kávéházi Klub
21.00 Zágon-Nóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj, Kassai Thália Színház, Várszínpad

Június 24. (kedd)
15.00 Köllő Katalin: Csíky András, Könyvbemutató a Coffein Kávéházi Klubban
15.30 A helység kalapácsa, Dunaszerdahelyi Epopteia Társulási Műhely, Főtéri Színpad
16.00 A. P. Csehov - Kiss Csaba: De mi lett a nővel? Temesvári Csiky Gergely Színház, Rákóczi-stúdióterem
18.00 George és Lennie (John Steinbeck alapján), Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Művészetek Háza
19.00 Sinatra-est. Molnos András Csaba és Nagy Endre műsora. Coffein Kávéházi Klub
21.00 Wassermann-Leigh-Darion: La Mancha lovagja, Csíkszeredai Csíki Játékszín, Várszínpad

Június 25. (szerda)
15.30 A helység kalapácsa, Dunaszerdahelyi Epopteia Társulási Műhely, Főtéri Színpad
16.00 Roland Schimmelpfennig: Nő a múltból, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata
Rákóczi-stúdióterem
18.00 Federico Garcia Lorca: Bernada Alba háza, Újvidéki Színház, Művészetek Háza
21.30 Beaumarchais: Figaro házassága, Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, Várszínpad

Június 26. (csütörtök)
15.00 Tasnádi István: Paravarieté, Marosvásárhelyi Yorick Stúdió, Rákóczi-stúdióterem
16.30 Kávéházi beszélgetés Fabó Tiborral és Tóth Tiborral, Coffein Kávéházi Klub
18.00 Gombrowitz: Yvonne, burgundi hercegnő, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
Művészetek Háza (stúdióelőadás)
19.00 A rózsa két illata, Elor Emina és Ferencz Ágota (Újvidék) műsora. Coffein Kávéházi Club
21.30 Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Vajdasági Tanyaszínház, Várszínpad

Június 27. (péntek)
10.00 Moliére: Tudós nők, Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Művészetek Háza - Kamaraterem
15.00 Line Knutzon: Közeleg az idő, Temesvári Csiky Gergely Színház, Rákóczi-stúdióterem
15.30 Commedia dell’arte, Újvidéki Akadémia, Főtéri Színpad
17.00 Karády-est – Lőrincz Ágnes műsora (Szatmárnémeti), Coffein Kávéházi Klub
18.00 Dennis Kelly: Love & Money, Székelyudvarhelyi Nézőpont Színház, Művészetek Háza
20.00 Kávéházi beszélgetés Körner Annával és Hajdu Gézával, Coffein Kávéházi Klub
21.00 Urbi et Orbi (Pilinszky János művei alapján), Szabadkai Kosztolányi Színház, Rákóczi-stúdióterem
23.00 Alina Nelega: Rudolf Hess tízparancsolata, Aradi Kamaraszínház, Szegedi Hetek Csoportja
Művészetek Háza – Kamaraterem

Június 28. (szombat)
10.00 Antigonék és Csehovok, A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak előadása.
Művészetek Háza - Kamaraterem
11.00 és 15.00 Örkény István: Tóték, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Rákóczi-stúdióterem
10.30 New Buda – vetítés és beszélgetés az 1995-ös előadás alkotóival, Művészetek Háza – Konferenciaterem
13.00 Commedia dell’arte, Újvidéki Akadémia, Főtéri Színpad
17.00 Gyarmati Kata: Mesterek és tanítványok, Rendező: Puskás Zoltán, Művészetek Háza
19.30 Ünnepélyes záróműsor, a díjak átadása, Férfi és nő – koncert négy színészre és zenekarra. Közreműködik: Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György, Kulka János, Dés László és zenekara. Várszínpad

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza
4600 Kisvárda, Flórián tér 20.
Tel.: 45/405-239., 500-265., fax: 45/500-451.
kisvarda.szinhaz@t-online.huAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
www.kisvarda.szinhaz.hu

Kezdődik a huszadik!

Kezdődik a huszadik!

2008. június 19.

Június 19-én, csütörtökön, amikor bele fele haladunk éppen a nyárba Kisvárdára gyűlnek a határon túli színészek, színházak, művészek, pártolók, bámulók és a neves közönség (reményeink szerint), hogy este hat órától ünnepélyesen megnyíljon a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja. Azután, pedig egészen június 28-ig parádés kísérőprogramokkal és 41 meghívott előadással mutatkozzanak be a színházak. Megmutatják magukat azok az előadások is, akik néhány hete jártak a POSZT-on (Pécsi Országos Színházi Találkozó), így a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című előadása Bocsárdi László rendezésében, a Love and Money Dennis Kelly kortárs angol szerző tollából, amelyet egy magánszínház, (ha jól értesültek vagyunk Erdélyben egyedülálló vállalkozás) a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vítt színre, és semmiképp sem utolsó sorban a szabadkai Kosztolányi Színház Urbi et orbi című előadása Urbán András rendezésében, amely különdíjjal és egy rendkívül izgalmas ellentétekben gazdag posztos szakmai beszélgetéssel is büszkélkedhet. ▪ Természetesen, akad, aki azt gondolja, felesleges a kisvárdai válogatót Pécs felől megközelíteni, és teljeséggel igaza van. Hiszen itt annyi és oly sokféle sokfelől érkező és induló alkotást láthat a közönség. Emeljünk ki, hát, valami idevágót, a kerek évfordulót! Idézünk, tehát Darvai Nagy Adrienn művészeti tanácsadó köszöntőjéből: „A neves bukaresti kritikusnő tavaly például azt írta róla: »úgy tudom, a kontinensen is egyedülálló a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja ./.../ A magyar nyelvű színházi emberek számára pedig Kisvárda nem csupán egy hely, ahol az évad legjobb eredményeit csillanthatják meg, de a szó szoros értelmében vett műhely, továbbá olyan küzdőtér is, ahol a színházművészetről szerzett tapasztalatokat, elképzeléseket és véleményeket ütköztetni lehet.« (Alice Georgescu). ▪ S tegyük még hozzá a legfontosabbat: TALÁLKOZÓ. Egy olyan állandó összejövetel színtere, amely nemzetközileg fogja egybe a - mindenféle értelemben - egy nemzethez tartozókat, hogy a színházi nagycsalád öt országban élő tagjai legalább évente egyszer, együtt lehessenek. Így válhatott Kisvárda ebben a szétforgácsolt, kusza, gyűlölködő világban is biztos ponttá az életünkben. Mert Ön sem foglalkozott a korlátoltak gőgjével és bántó megjegyzéseivel, az irigyek gáncsoskodásával, de még a gazdasági helyzet romlásával sem, hanem szíves vendéglátóként, évről évre, érdeklődésével és szeretetével halmozza el az idelátogatókat.” ▪ Végezetül egy felsorolás: a szabadkai Népszínház Kicsik és polgárok, és a Szomorú vasárnap című előadásokkal, az Újvidéki Színház a Rocky Horror Show, a Bernarda Alba háza, és A rózsa két illata című előadásokkal, a Tanyaszínház A Pál utcai fiúk című előadással, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház pedig az Urbi et Orbi című előadással mutatkozik be.

A fesztivál programja.

vmmi.org

A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik holnap Kisvárdán

Társmagyarság
A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik holnap Kisvárdán
[ 2008. június 18., 14:48 ]

Minden eddiginél színesebb kínálattal várja a színházkedvelőket Kisvárdára a holnap kezdődő, 20. Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata.

Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. A kávéházi beszélgetéseken neves színházi személyiségeket kérdeznek, akiknek pályája valamilyen módon a fesztiválhoz kötődik, például Kolozsvárról Hatházi András és Palocsay Kata, Nagyváradról Hajdú Géza és Körner Anna beszélgetnek Darvay Nagy Adrienne színháztörténésszel, szakíróval.

www.kronika.ro

Kezdjük a végén - Karsai György, kultúra.hu

Kezdjük a végén
2008. június 14.
cikk küldése e-mail-bennyomtatás
"Pécstől immár megfelelő távolságban, csendes magányban próbálom megvonni az elmúlt másfél fesztiválhét mérlegét." Karsai György színháztörténész, kritikus, egyetemi tanár egyszemélyes, nem hivatalos zsűriként tekinti át a nyolcadik POSZT versenyelőadásait.
Most még minden együtt kavarog bennem: a nyíregyháziak tüneményesen megoldott, szabadtéri Ágacska előadása a zuhogó esőben ázó-fázó Jókai téren, Pogány Judit és Tóth Orsi felolvasó színházbeli remeklése, Bartsch Kata sírásra görbülő szája a szerintem méltatlanul leszólt Love and Money előadás szakmai vitája után, Jordán Adél, Csányi Sándor, Anger Zsolt és - mint mindig - Keresztes Tamás bámulatos improvizációs megoldásai a TÁP Színház Hatalmas színészversenyén, a Pesti Magyar Színház szünetben otthagyott, minden részletében - színészi játék, rendezői koncepció, díszlet, zene, mozgás - félrecsúszott, érzelmi giccsparádéja, Zsótér Sándor mindvégig finom humorral át- meg átszőtt előadása, Az öreg hölgy látogatása, és még rengeteg minden, amire a következő napokban majd megpróbálok mind sort keríteni.
De most egy rövid mérlegkészítéssel kezdem: nem az évadéval, hiszen némely közhiedelmekkel ellentétben a POSZT sohasem egy évad valós metszetét adja. Nem, Pécsett mindig az egyszemélyes válogató (tehát a Válogató) felelősséggel vállalt, szuverén döntésein alapuló műsorát élvezi a közönség. Ez - tapasztalatból tudom - egyrészt végtelenül megtisztelő (a Válogató szemszögéből), ugyanakkor éppen a fentiek értelmében óhatatlanul is folyamatos vitát gerjesztő tény, hiszen persze hogy számon lehet kérni, hogy ez, vagy az az előadás miért nincs itt, illetve, hogy ezek meg miért igen. Lesznek nekem is ilyen kérdéseim, s ezeket az egyes előadásokról gondolkodva mindig fel is fogom tenni. De hangsúlyozottan nem a számonkérés, hanem a döntés mögött rejlő indítékok, az esztétikai ítéletek megismerése iránti kíváncsiságtól hajtva. Hiszen a POSZT nemcsak az elhozott produkciókról szól, hanem a Válogatóról is; válogatásának el kell(ene) árulnia, ki ő, mit gondol színházról, morálról, életről, halálról, röviden: hol, kinél kapott releváns kérdésekre releváns válaszokat ebben a színházi évadban.
Nem irigylem a zsűrit. (Most kizárólag az előadás, a rendezői és a színészi díjakról írok, a díszlet, a jelmez, a zene és a mozgások értékelésére majd az egyes előadásoknál térek ki.) Nem azért nem irigylem a zsűrit, mintha ebben a versenyprogramban ne lehetne minden további nélkül remek produkciókat találni, tehát nyugodt lelkiismerettel kiosztani a díjakat; én például a "legjobb előadás-dobogó" három fokát így osztanám el: aranyérem: Frankenstein terv (rendezte: Mundruczó Kornél), ezüstérem: Yvonne, burgundi hercegnő (rendezte: Bocsárdi László), bronzérem: Az öreg hölgy látogatása (rendezte: Zsótér Sándor). Ez az idei POSZT-on - számomra - a kétszer kettő evidenciája. De ez még így nem egészen pontos, mert most az történt, hogy van a Frankenstein-terv, aztán valahol, egy másik versenyben vannak a többiek; nehéz ezt rendesen megfogalmazni, hiszen nem arról van szó, hogy akár az Yvonne..., akár az Öreg hölgy... ne lenne abszolút érték, s ne kellene ezeknek az előadásoknak hosszan, jelentés-rétegeiket alaposan elemezve, nagyon és őszintén örülni. De a Frankenstein után, amikor kiléptem a Király utcára az egykor szebb napokat látott Bizományi Áruház apró üzlethelyiségéből, ebből a Mundruczó által az emberi létezésnek - világunknak - végtelenné tágított teréből, képtelen voltam megszólalni, képtelen voltam bármiféle emberi kommunikációra. A következő fél órából annyira emlékszem, hogy Kárpáti Péternek mintha dadogtam volna valamit az egészről, a hotelig vezető úton - azt hiszem -, két, vagy három kávéházi teraszról is megszólítottak ismerősök, barátok, de azt már nem tudom, megálltam-e, mondtam-e valamit. Ólomsúlyként vittem magammal Frecska Rudolf döbbenetes jelenlétét, Wéber Kata szívbemarkolóan reménytelen életét, Derzsi János székgyalázó, hangtalan őrjöngését és mindent, ami az elmúlt két órában velem történt. És akkor a díjazás is valahogy ehhez kellene, hogy idomuljon: volt egy fesztivál - Mundruczóé minden díj, egytől egyig -, aztán van a POSZT, ahol újraindítjuk az órákat és szabad a pálya, lehet versenyezni, hiszen, mondom, vannak értékes, jó előadások a versenyprogramban (igaz, szerintem a fenti kettőn kívül már csak A Démon gyermekei és a Love and Money tartozik ide - na jó, sok megengedéssel a Fotel is, de erről majd máskor).
A Zsűri gondjai nyilván csak ezután kezdődnek: akárhogy töröm a fejem, próbálkozom innen is, onnan is "újranézni" a felhozatalt, nincs se férfi, se női főszereplőm! Van két remek főszerep-alakítás - Kicsid Gizella (Yvonne), Ladányi Andrea (Öreg hölgy) -, na de azért hogy is van ez? Egy majdnem végig néma karakter-szerep - amely ráadásul Bocsárdi rendezésében nem is főszerep, hiszen ebben az előadásban Mátray László Fülöp hercegéről szól a történet - és van egy hihetetlenül szuggesztív, a testével mindent, még a virtuóz mozdulatlanságot művészi élménnyé avatni képes táncosnő. Két testi fogyaték, amely hibátlan megformálásban, hibátlanul szolgálja a drámaértelmezést és a színházi hatást egyaránt. Háááát, nem tudom. Kicsid Gizella persze óriási színésznő, bizonyította ezt már sokszor eddig is (elég itt a hozzánk is többször elhozott Szecsuáni jólélekre utalni), ugyanezt Ladányi Andreáról már nem merném ugyanilyen bizonyossággal kijelenteni; nem tudom, mit csinálna egy több árnyalattal felrajzolt figurával. De ez persze csak "hangos" morfondírozás, az Öreg hölgy így pontos és maradandó, tehát kaphatja a díjat. Azon meg csak félve gondolkodom el, hogy ugyan milyen üzenete lenne egy ilyen értékelésnek - ha a "Kicsid -Ladányi párharc" az utóbbi javára dőlne el - az egész magyar női színészgárda számára: Mert ugyan ki fog arra emlékezni, vagy akár már most is ugyan ki teszi hozzá Ladányi esetleges díjazásához, hogy azért, mert ezen a POSZTon nem volt hagyományos értelemben vett női főszerepet felvonultató darab? Különösen pedig ki fog erre a "mentőkörülményre" emlékezni mondjuk, egy év múlva? Ha ez igaz a nőkre, még fokozottabban igaz a férfi főszerep díjazandó alakítójára: no, itt aztán tényleg nincs menekvés, menthetetlenül üres a pálya! Mert nézzük csak: Zayzon Zsolt Ivanovja - önhibáján kívül! - nem jöhet szóba; Mátray László amúgy remek Fülöp hercegét paradox módon bivalyerős epizódszereplők halványítják (Pálfy Tibor, Nemes Levente, Váta Loránd); Schruff Milán itt és most nem volt jó Báthory Zsigmond - nem vigasz, hogy Egerben sokkal magasabb szinten abszolválja ugyanezt a feladatot; Csányi Sándor az Asztalizenét Pécsett teljesen kiüresítő térválasztás - Bagossy rendezését nem lett volna szabad beemelni a Nagyszínház intim történetmesélésre alkalmatlan, hatalmas terébe -, az Úri murit Cserhalmi György távollétében héróikus teljesítménnyel megmentő, sőt sikerre vivő Gáspár Tibor azért mégsem jöhet szóba; Anger Zsolt egyszerűen tökéletes a Czukor show-ban, de nem hiszem, hogy az egyébként is nagyon magas színvonalú összjátékba simuló, viszonylag kisebb főszerepet ki merné emelni egy bármilyen zsűri. Pedig megkaphatná és ez még csak nem is lenne megalkuvás. De ezzel aztán tényleg a végére is értünk... Marad még persze Pintér Béla fenomenálisan mulatságos A démon gyermekei alakítása; női ruhában, szörny-anyukakánt úgy komédiázik, hogy a tíz ujjunkat megnyalhatjuk utána. Jó, én odaadnám neki a férfi főszereplő díját, de - lásd mint fent -, mit üzen ez a szakmának? Inkább nem gondolom végig...
Mégis azt gondolom, hogy ha én zsűri lennék, egy rövidebb - vagy hosszabb? - kísérőszöveg mellékelésével ebben az évben bizony nem adnám ki egyik díjat sem.
Ahol a díjazási, ítélkezési zavar számomra tovább fokozódna - de ez már örömmel eltöltő, a bőség zavarát jelentő értelemben -, az a legjobb harminc év alatti szereplők megnevezése. Itt aztán lubickolhatunk a választékban, hogy csak néhány nevet említsek: Weber Kata, Béres Márta, Erdély Andrea, Bartsch Kata, Tenki Réka, Roszik Hella, Lass Bea, Péter Kata, Csonka Szilvia. És a fiúk: Mikes Imre Elek, Friedenthál Zoltán, Zrinyi Gál Vince, Ötvös András. Ez viszont mindenképpen bíztató a jövőre nézve; jön, illetve már itt van egy új nemzedék, amely nagyon tehetséges, nagyon akar és itt-ott már bizonyítottan tud is színházat csinálni; csak meg ne fojtsák őket a magyar színházi közállapotok - és akkor ebben a kontextusban említetlenül kellett, hogy maradjanak például a tavalyi Ascher-Novák osztály tagjai, akik "csak" az off-programban mutathatták meg, mit tudnak.

POSZT-díj a Love & Moneynak


Bartsch Kata a legjobb harminc év alatti színésznő díját kapta a Love & Money női főszerepének megformálásáért a VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón.




POSZT Díjazottak - legjobb 30 év alatti színésznő: Bartsch Kata!

A szakmai zsűri díjai:

Legjobb előadás:

Mundruczó Kornél és Bíró Yvette:
Frankenstein terv
Rendező: Mundruczó Kornél
Bárka Színház, Budapest

Legjobb rendezés:

Zsótér Sándor
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
József Attila Színház, Budapest

Legjobb női főszereplő:

Monori Lili
Mundruczó Kornél és Bíró Yvette: Frankenstein terv
Bárka Színház, Budapest

Legjobb férfi főszereplő:

Pintér Béla
Pintér Béla: A démon gyermekei
Pintér Béla és Társulata, Budapest

Legjobb női epizódszereplő:

Vasvári Emese
Dömötör Tamás: CzukorShow
Kamara Savaria – Szombathelyi Színházbarátok Egyesülete, Szombathely

Legjobb férfi epizódszereplő:

Pálffy Tibor
Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Legjobb díszlet:

Bagossy Levente
Térey János: Asztalizene
Radnóti Színház, Budapest

Legjobb jelmez díjat a zsűri nem adott ki, helyette különdíjban részesült:

Béres Márta, Erdélyi Andrea, Mikes Imre Elek, Mészáros Árpád
Urbán András Társulata: Urbi et Orbi
Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

Különdíj a legjobb együttes munkáért:

Vinnai András – Bodó Viktor: Fotel
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza


A MASZK Országos Színészegyesület színész zsűri díjai:

Legjobb férfi alakítás:

Anger Zsolt
Dömötör Tamás: CzukorShow
Kamara Savaria – Szombathelyi Színházbarátok Egyesülete, Szombathely

Legjobb női alakítás:

Ladányi Andrea
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
József Attila Színház, Budapest


A Fidelio-Súgó díjai:

Legjobb 30 év alatti színésznő:
Bartsch Kata
Dennis Kelly: Love & Money
Nézőpont Színház, Székelyudvarhely

Legjobb 30 év alatti színésznek járó díj megosztva:

Ötvös András, Jaskó Bálint, Zrínyi Gál Vince, Jelinek Erzsébet, Lass Bea
a KoMa tagjai

Garaczi László: Plazma
KoMa, Budapest


A közönség zsűri díja: Mundruczó Kornél és Bíró Yvette:
Frankenstein terv
Rendező: Mundruczó Kornél
Bárka Színház, Budapest

Bartsch Kata különdíjas

Bartsch Kata különdíjas

POSZT – Díjazták, de csak a szép szándékot a Szabadaz Á-ban

Balassa Tamás 2008. június. 14., 18:10

Pécs

|

Kiosztották szombaton az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díjait. A Csiky Gergely Színház ezúttal nem kapott a részvételen túli külön elismerést. A Kaposvárról indult Bartsch Kata viszont igen.

A kaposváriak Szabadaz Á című stúdió-előadása mintegy 130 produkció közül került a legjobb idei tizenötbe. A versenyprogramot Kukorelly Endre író válogatta a hazai és a határon túli magyar nyelvű színházaknak az elmúlt egy év alatt bemutatott előadásai közül. Nagyszínházi, stúdió- vagy kamaraszínházi, köztük egy-egy határon túli mű kerülhetett a kiválasztottak közé.

Réthly Attila, a Csiky Gergely Színház rendezője maga írta az előadás alapjául szolgáló, eredetileg filmre szánt Tipli, olaj, léc című szövegkönyvet. A Kaposvári Egyetem végzős színész-szakos hallgatóival kezdett próbálni a balatonföldvári Kulturális Kikötőben, majd az előadás az idei évad stúdióinak nagy sikere lett. Telt házzal játszották több mint hússzor, amikor Kukorelly Endre – meghosszabbítva az idei előadáslistát – beválogatta a pécsi versenyprogramba.

E héten kétszer került színre az önéletrajzi ihletésű „zenés hátraarc”, ami a rendszerváltás kamaszkori emlékeit, és az eufórikus várakozások kudarcélményeit dolgozza föl szerethető, nosztalgikus tálalásban, sok-sok Kispál-zenével és fanyar humorral, nem kevés öniróniával. A történet testközelisége és nosztalgiája, az, hogy nem emelte el magától eléggé saját életét a rendező, akár külsős írót bízva meg a dialógusok és a dramaturgia összehangolásával, ellentmondásosan sült el Pécsen. A szakmai beszélgetés felszínre hozta ezt: az értő ítészek kedvelté, értékelték erényeit, de nem titkolták kritikájukat sem.

Poszt 2008 díjak

Legjobb előadás
Mundruczó Kornél és Bíró Yvette: Frankenstein terv, Rendező: Mundruczó Kornél; Bárka Színház, Budapest.
Legjobb rendezés
Zsótér Sándor, Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
József Attila Színház, Budapest
Legjobb női főszereplő
Monori Lili, Mundruczó Kornél és Bíró Yvette: Frankenstein terv
Bárka Színház, Budapest.
Legjobb férfi főszereplő:
Pintér Béla, Pintér Béla: A démon gyermekei, Pintér Béla és Társulata, Budapest.
Legjobb 30 év alatti színésznő
Bartsch Kata, Dennis Kelly: Love & Money, Nézőpont Színház, Székelyudvarhely.


Bartsch Kata, a kaposvári színház egykori művésze azonban osztatlan sikert aratott. A kaposvári születésű fiatal az elmúlt évet Londonban töltötte „színházmentes” környezetben, fizetés nélküli szabadságon. Idén szerződött el. Közben egy marosvásárhelyi (egyébként székelyudvarhelyi!! - a szerk.) társulatnál kapott feladatot, amit – soha gyengébb teljesítményt – fődíjasan megoldott.

A "trendiség" mocsara

Metz Katalin
Az évadot, ha úgy vesszük, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zárja le. Mégsem ad fogódzót ahhoz, milyen is volt az idei szezon. Nem a legjobb előadások szerepelnek, merthogy tetszik, nem tetszik, egyetlen válogató személy ízlése dönt, mit is láthatunk a POSZT-on. ASzínikritikusok Céhe ugyanis évek óta nem tud dűlőre jutni egy alkalmasabb szelektálási módszer bevezetésében, marad hát a jó ideje kockázatosnak bizonyult egyszemélyes válogatás. Gondolom, jelentkező sem könnyen akad, hisz száznál jóval több előadást kell végignéznie itthon és a határon túl.
Idén, rejtélyes okokból, a költő Kukorelly Endrét kérte föl a vezetőség e nyaktörő feladatra, válogatásának eredménye nagyon is vitatható lett. Mi több, megkérdőjelezte a módszer hatékonyságát, mert így a versenyprogram majdhogynem egésze „leváltható" lett volna. Aműsorpalettán csak szélsőséges, kuriózumszámba menő produkciók kaptak helyet. Olyanok, amelyek pusztán külsődlegesen kívánnak modernnek mutatkozni, holott szerzőik-rendezőik Kolumbusz tojását fedezték föl, s előadásaik annak az ürességnek a szolgálatával jellemezhetők, amelyet populáris kultúra (értsd: a szellemileg kiüresített szórakoztatóipar) fórumain „trendi"-nek neveznek.
Azok, akik nem egy belső (tehát tartalmi) értékrend szellemében keresik a színházi megújulás - amúgy kívánatos - lehetőségeit, óhatatlanul az üres spekulációkban élik ki magukat színpadon. Az eredmény silány, s a kritikus, aki jobb helyeken valóban gondolatgazdag és kifejezőerejében szuggesztív előadások élményében is részesült, és erről számot adhatott, csüggedten, ha nem épp fölháborodottan kéri ki magának, hogy modernség címén blöfföt akarjanak neki és a (többnyire) tájékozatlanabb közönségnek eladni. Márpedig a POSZT-on, és sajnos az épp most zárult kisvárdai fesztiválon is (a határon túli magyar színházak találkozóján) kortárs magyar színmű kategóriában nagy többségében korszerűnek vélt-kikiáltott, semmitmondó, spekulatív ötletekkel megtűzdelt darabok kerültek színre, újszerűségként tálalt, amúgy közhelykollekciókkal fölérő színrevitelekben. Természetesen, bugyogóan trágár lubickolásban. Ariasztó az, hogy emögött nincs semmi. Az írók s a rendezők nem képesek életerős valóságot teremteni a színpadon, ehelyett már-már „big brother"-es kukkolással és sematizálással agyalnak ki hamis helyzeteket, és ezt a holmi köznapi „jópofa" szövegeléssel próbálják életszerűbbé tenni. Sajnos a legrosszabb kortárs német példát követik, az ún. darabgyáros, divatos szerzők „modern" kommerszeit, ami az élet már-már recept szerinti, hallatlanul felszínes reflexiójáról tanúskodik. (Persze nem a mélységekig leásó, nagy tehetségek, egy Heiner Müller, vagy akár Thomas Bernhardt nyomdokain-nyomvonalán indulnak el.) Ezek közül való például Roland Schimmelpfennig, akinek Nő a múltból (már a cím is lapos) című háromszög-banalitás termékét tavaly az Örkény Színházban, idén a marosvásárhelyi színház kisvárdai bemutatkozásán láttuk. (Hozzá kell tennem, a színészek élettel telítették a kliséhelyzeteket és a közhelyfigurákat). De nem is a Schimmel-pfennig-darabról akartam volna itt értekezni, hanem a Schimmel-pfennig-jelenségről a magyar színpadon (a szerzőnek mellesleg öt színművét mutatták már be Budapesten).
Megdöbbentően üresjáratú színrevitelt, sablonos színpadi helyzetek papírmasé figuráit láttam viszont a többször is bizonyított Térey János Asztali zene című darabjában, a Radnóti Színház előadásában, melynek egyetlen érdeme a rendkívül dekoratív és szellemdús díszlet volt (meg is kapta a POSZT legjobb díszletnek járó díját). Unott házasságtörők csaponganak jobbra-balra budai újgazdagék képében; az elképzelhető legsematikusabb alakok bizonygatják a nézőnek, hogy hú, de blazírt, romlott vagyok, mert vérbő karakternek nyoma sincs a darabban; hú, de életszerű ez az elit kocsma - holott nem magát a kocsmaszöveget kellene a színpadra behozni, hanem sűrítéssel, jellemzéssel drámát teremteni.
Hajmeresztő spekuláció terméke volt Vinnai András és Bodó Viktor Fotel című színjátéka. Az elmegyógyintézet ápoltjainak színpadian szokványos közegében agyal ki a szerző és rendező izgágaságukban is semmitmondó jeleneteket, története nincs, témája kihámozhatatlan, alakjai öncélúan produkálják magukat, nem lehet tudni, miért. Igen, produkálják magukat, mert a rendezőnek egyéb ambíciója nemigen lehetett, mint valami „soha nem látottat" produkálni a színen. Ami tartalmatlan modorosságba csap. Egyesek azzal mentették e produkciót, hogy afféle színészi „work-shop" tanúi lehettünk - de ne énrajtam és a közönségen gyakorlatozzanak. Nézzenek meg a szerzők-rendezők egy Vasziljev- vagy Nekrosziusz-előadást, menten megtanulnák, mi az igazi színpadi gondolat, színpadi közlendő egy ízig-vérig modern produkcióban - amit vaslogikával visznek végig a színen, hisz azért művészet a színház -, s az előadás minden mozzanatában motiváltan épülnek egybe a jelenetmozaikok.
Berzenkedve fogadtam a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Urbán András Társulatának Urbi et orbi című előadását. Hiába a
Pilinszky-műre való hivatkozás (a műsorfüzetben óvatosan „fokozatos eltávolodást" jelez tőle a rendező). Voltaképp ötlet és ürügy szegény Pilinszky e brutális kibeszélő-show-imitáció számára, hiszen a tévés, rádiós faggatós műsorok amúgy velőtrázóan agresszív néző-manipulációi akárhogy is a közhely szintjén fogalmazódott meg, nyomdafestéket nem tűrő kérdezz-felelek-szövegek sorozatán át. Amanipuláció ily módon való megjelenítése - mint téma - voltaképp önmagát kioltó színpadi manipuláció gyanánt hatott. Megint oda jutottunk, hogy nem művészet színpadra emelni az utca szövegét, vagy helyzetét. Ettől függetlenül a színészek a végletes kiszolgáltatottság állapotát intenzíven élték-szenvedték meg.
E-mail-szerelem, money-money-money, „menedzser-filozófia" sablonokban elbeszélve, egy kis, romantikus lány-illúzió-sziruppal leöntve - ennyi Dennys Kelly Love and Money című színdarabja, melyet a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház steril előadásában látnunk megadatott. Redukált nyelv, redukált történet - a sematikus témaföldolgozás eminens példájaként. Okkal tesszük föl magunknak ilyenkor a kérdést: miért érzi szükségét az effajta darab színrevitelének egy székelyudvarhelyi társulat, a maga, feltételezhetően természetesebb (egészségesebb) közegében-miliőjében? Félő, hogy ez az áldatlan-álságos, kortárs életünket banalitásokban megjelenítő, sablonos témákat színre röpítő tendencia eluralja a „végeket" is. Arról nem is beszélve, miért válogatták be mind a pécsi, mind a kisvárdai fesztiválra?
Ha nem is minden pontján vitathatatlan, de erőteljes, közlendőjében gondolatgazdag, rendezői vízióját tekintve koherens, szuggesztív előadással jelentkezett a POSZT-on a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Bocsárdi László a magyar nyelvterület egyik legmarkánsabb rendezőjévé nőtte ki magát, aki már Magyarországon is több ízben bizonyította tehetségét és felelős művész voltát. Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnője nehéz feladat, az erdélyi rendező látomásában egy minden ízében átgondolt, eredeti előadás született meg, melyben az ocsmány hatalmi játszmák időszerűsége elborzasztó közelbe került. Akiszolgáltatott hős pedig a groteszk hatalmi mechanizmus malmában őrlődik-morzsolódik föl. Kisvárdán a legtöbb díjat - jogosan - ez a produkció vitte el, Pécsett az egyik mellékszereplő kapott jutalmat.
Reményekre igazán egy történelmi dráma jogosított föl. Jóllehet a hatalmas szereposztás és a szövegmennyiség nagy terhet ró a vállalkozó teátrumra, nagyon megéri. Az egri Gárdonyi Géza Színházban Márton László Nagyratörőjét Csizmadia Tibor vitte színre, nem kevés küszködéssel a szereposztási kényszerekkel. Adarabot egyenesen a monumentális jelző illeti, az erdélyi „törökvilág" roppant bonyolult szövésű, változatos karakterekben bővelkedő freskója egy nagyregény árnyaltságával kelti életre Báthory Zsigmond történelmi, politikai, társadalmi viszályoktól hangos uralkodásának átütően drámai világát. Csak remélni merjük, hogy nagyobb társulatok vezetői is ráéreznek e szellemdús, pazar színjáték ízére, és versengve viszik színre. Hogy ne csak a „trendiség" mocsarában vesztegeljünk.


forrás: Magyar Szemle Online

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed