Orlai produkciók a Jurányiban

Malik Andrea 

Az Orlai Produkciós Iroda előadásai nagyon széles közönségigényt fednek le, az elmúlt években folyamatosan bővülő repertoár kiszolgálja a felhőtlen szórakozást, a könnyed, de mégis elgondolkodtató darabokat kereső nézőket, és jó ideje már olyan produkciók is megtalálhatók a kínálatban, amelyek komoly társadalmi kérdéseket boncolgatnak estéről estére. Ez utóbbi művészszínházi előadások elsősorban a Jurányi Házban kapnak helyet, a korábban bemutatott monodráma sorozat után ebben az évadban többszereplős darabok is műsorra kerültek a különleges hangulatú játszóhelyen.

Az első itt tartott premier még 2014-ben Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című regényének színpadi adaptációja volt, melyet Göttinger Pál rendezésében Ötvös András játszik. Méghozzá zseniálisan! A májasok és kolozsvári szalonnák között olyan elképesztő könnyedséggel és természetességgel beszél rólunk, hétköznapi emberekről, hogy egy percig sem bánjuk, saját magunkon nevetünk az előadás 90 perce alatt végig.

Egy évvel később a Péterfy-Novák Éva önéletrajzi regényéből készített monodráma, az Egyasszonyfőszerepében láthatták a nézők Tenki Rékát a Jurányi színpadán. A darab tavaly ilyenkor járt a 100. előadásnál, és azóta is folyamatos teltházzal megy. A szívszorító történet olyan erősen hat az érzelmekre, hogy a színésznő finom játéka többször elérzékenyülésre készteti a nézőket, ám mégsem hat nyomasztóan, az önirónia és a humor eszközével feloldott feszültség nem telepszik ránk az előadás végére. A katarzisélmény szinte garantált.

Ugyanez az érzelmi hullámvasút vár arra a nézőre is, aki beül a 2016-ban bemutatott Egy őrült naplója című Gogol műre, a „pétervári elbeszélést” a hazánkban egyre ritkábban alkotó Bodó Viktor állította színpadra, a főszerepben Keresztes Tamás látható. A Katona József Színház színművésze alakításával elnyerte a Kritikusok Díját, az előadás pedig több külföldi helyszínen is bemutatkozhatott, többek között Szentpéterváron is.

2017-ben két bemutatót is tartott az Orlai Produkciós Iroda a Jurányiban, március óta Edouard Louis Leszámolás velem című önéletrajzi regényének színpadi változatát Rába Roland rendezésében, Nagy Dániel Viktor előadásában láthatják a nézők. A nemi identitás miatti kirekesztettség kérdésével foglalkozó monodráma olyan kérdéseket tesz fel, amelyek hetekkel, sőt hónapokkal a színházi élmény után is foglalkoztatják a nézőket, és ebben nagy szerepe van a fiatal színművész izgalmas játékának. Egy hónappal később került bemutatásra Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című hosszúprózájának adaptációja Znamenák István rendezésében Mészáros Máté főszereplésével. A színművész az előadás 85 perce alatt ugyan végig „az étkezésről” beszél, ám szinte minden mondat mögött érezzük, hogy közben szól a szerelemről, a szenvedélyről és a dühről is egyszerre.

Az aktuális évad első jurányis bemutatója szeptemberben Carly Wijs Mi és Ők című darabja volt, melyet Vilmányi Benett és László Lili játszanak. A 2004-es beszláni túszdráma szörnyűségeit két kisgyermek szemén keresztül követhetik a nézők. A különleges színpadi megoldásokkal operáló előadás rendezője Fehér Balázs Benő. Pár hete volt Joe Orton Mr. Sloane szórakozik című darabjának premierje, a Parti Nagy Lajos fordításában látható művet Guelmino Sándor rendezésében Bíró Kriszta, Király Attila, Gazsó György és Dékány Barnabás játsszák. A McDonagh korai elődjének tartott angol író drámája bonyolult családi viszonyokat mutat be, melyek ismét csak az identitás kérdéskörét boncolgatják.

Hamarosan, február 22-én pedig érkezik a Hurok, Kerékgyártó István azonos című regényének színpadi adaptációja. Az izgalmas szerkezetű történet megrendítő korrajzot ad a mai magyar társadalomról, sok helyen valós szituációk valós párbeszédeit tartalmazza. Az előadás rendezője Bagossy László, a szereplőket pedig Mészáros Máté, Debreczeny Csaba, Járó Zsuzsa, Nagy Dániel Viktor, Epres Attila, Rába Roland, Gombó Viola Lotti és Dékány Barnabás játsszák.

Ahogy Orlai Tibor egy korábbi beszélgetésünk során megfogalmazta: „Az identitás kérdése – legyen az nemi, vallási vagy adott esetben eltérő típusú emberek gondolkodásával kapcsolatos – amióta az Orlai Produkció működik, mindig előkerült az előadásainkban, hol kevésbé mély formában, hol hangsúlyosabban.” A Jurányiban futó darabok esetében a leghangsúlyosabban. Erre pedig ma Magyarországon nagyon nagy szükség van, hogy bátran és őszintén beszéljen a színház azokról a társadalmi problémákról, amiket sajnos minden más fórum a szőnyeg alá söpör.

Életképek – Firkin

Folytatjuk életképek címmel indított önálló sorozatunkat, melyben ugyanazon kérdéseket tesszük fel számos hazai művésznek azt remélve, hogy a válaszaikból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és a zenész hivatásról. Péter János a Firkin vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Mivel foglalkozol éppen?

Sok elfoglaltságom van ilyenkor is, az előző év adminisztratív ügyintézéseitől kezdve (adózás, szerzői és kiadói jog) a Firkin új zenei projektjeinek kidolgozásán át, a fiatal zenekarok karrierjének egyengetéséig. Csúszásban vagyok rengeteg munkával, pályázatok írásával és beszámolóival, koncertszervezési feladatok és találkozók egyeztetéseivel.

Mik a szakmai terveid a közeljövőre?

Egyrészt a menedzsment-csapat sűrűsödő feladatainak rendszerezése, a zenekart építő hazai és külföldi partnerek bővítése. Másrészt a zenekar kreatív gondolatainak serkentése a lehető legjobb dalok létrehozásáért. Harmadrészt a technikai beruházások, amelyek mind hangzásban, mind látványban emelik a Firkin színpadi jelenlétét.

Új anyag? Koncertek? Szólótervek? Zenekari tervek?

Mivel az egyik legjobb albumunkat hoztuk létre 2018 tavaszán, érdemes lubickolni még a zenében és szövegekben, nem gondolom, hogy máris újabb anyagokkal illene bombázni a közönséget. Ennek ellenére nem ülünk a babérjainkon, természetesen, vannak és készülnek újabb dalok, és amint eljön az idejük, megszületnek a nagyközönség számára is. Szeretném, ha minden egyes zenemegjelenés nem csak zsigeri izgalmat, hanem hosszan tartó örömöt és erőt adna a hallgatójának. 2019-ben lesz a zenekar 10. évfordulós jubileumi turnéja, aminek egyik hangsúlyos része a májusi németországi turné. Ezzel fogjuk lemérni, hogy a többezres német fesztiválközönség hajlandó lesz-e jegyet váltani, és eljönni a Firkin önálló koncertjeire hét német nagyvárosban. Hatalmas kockázatot vállaltunk és drukkolunk, hogy ez a magyar zenekar a németek kedvencévé (is) váljon! Készülünk még itthon egy nagyszabású show-ra, ennek előkészítésében vagyunk éppen, szerintem pár hónap múlva nyilvánosak lesznek a részletek.

Szerinted merre tendál a hazai zeneipar?

Rengeteg nemzetközi porondra való zenekar, alkotó és tehetséges szakember került elő az utóbbi években, akik összetevői lehetnek egy működő zeneiparnak. A felismerés megszületett, miszerint nemzetközi vérkeringésben való részvétel nélkül nincs egészséges zeneipar Magyarországon, de az együttműködésben és a minőségben való gondolkodás kultúrája még gyerekcipőben jár, egyelőre a kicsinyes érdekek, a megszokott topológiák és a türelmetlenség húzzák-halasztják a fejlődést.

Milyen pozitív/negatív trendeket tapasztalsz?

Elindult egy együttgondolkodást támogató, átfogó kezdeményezés a zeneiparban, a szakma végre felül akar kerekedni saját megrögzöttségein és megosztottságán, ez jó hír még akkor is, ha nem megy ez egyik napról a másikra. Rengeteg munka, alázat és türelem kell, hogy ne a szélhámosságra hajlamos emberek kerekedjenek fölül. Pozitív élményem az, hogy sok olyan értékes embert ismerek meg, akikkel érdemes együtt dolgozni, és akikkel örömmé válik a szakmai kihívások megoldása.

Szerinted meg lehet élni ma a zenélésből - te ebből élsz?

Mivel zenész, menedzser, producer, kiadó vagyok egy személyben, ezért meg lehet élni belőle, de ez nem általános tendencia itthon. Néha jobban megy, néha rosszabbul. Szerencsére a családommal nem a vásárlásban látjuk a jó élet zálogát, ezért – bár minőségi befektetések következményeként - nagyon keveset költünk, viszont boldog életet élünk. Például sokat túrázunk a természetben, és képzeld: se extra túrabakancsom, se túrabotom nincs! :-)

Mennyit keresel egy évben? (csak ha nem sért a kérdés)

Változó, van, amikor milliókat, van, amikor évekig semmit. Már sokan mondták, hogy bolond vagyok, de ha van egy kis pénzem, mindent beruházásra költök. Így fejlődik a zenekarom, sajnos másképp nem megy.

Milyen területről származik több bevétele ma egy hazai zenésznek: koncertből, vagy lemezeladásból, esetleg jogdíjakból?

Mindháromból, de a legnagyobb arányban a koncertekből lehet keresni.

Mit gondolsz a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerinted miért?

Van nálunk egy tendencia, hogy ingyen, vagy kevés pénzért elmegy játszani egy zenekar, csak hogy játszhasson. Amennyiben ennek nincs értékteremtő vonzata, akkor ez tönkreteszi a piacot és a zenész megítélését is hosszú távon meghatározza. A kilencvenes évek végén, a teljes jegybevétel mellett még az étel-italfogyasztásból is jutott a zenekaroknak, sőt fix összeget adtak a vendéglátósok egy zenekarnak, mert tudták, hogy ha nullára jönnek ki, akkor is megéri a hallgatóságot odacsábítani. Manapság már a zenekar saját jegybevételének egy jó részét is elkérik. És miért? Mert megtehetik, mert a zenekarok évtizedek alatt egymás alá ígértek, csak hogy hobbiból játszhassanak. Saját magukat értékelték és értékelik le. Így a profi zenészek elindulásának esélye beszűkült, az utánpótlás is csak tehetős családi háttérrel finanszírozható. Egyébként a Firkinnel azért nem klubozunk Magyarországon évek óta (néhány helyszíntől eltekintve), mert a bevételek legvégére került a zenész (míg Amerikában az 50%-os „alcohol-fee” még hozzáadódik a teljes jegybevételhez). Ezt nem tartom etikusnak és finanszírozhatónak. Szerencsére az NKA pályázati rendszere ezen az ügyön lendített valamit, optimistább vagyok a jövőt illetően. De alapvetően a zenészek gondolkodásában, önértékelésében kell változásnak történnie.

Van-e jelölted, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Az előző válaszból is következik, hogy amíg hobbiként tekint a zenélésre a zenész és közönsége (nem tölti zenéléssel és az azt körülölelő rengeteg feladattal a teljes idejét, inkább elmegy dolgozni/pénzt keresni a zenélés mellett), addig nem reménykedhetünk abban, hogy világsztár üti fel a fejét kis hazánkban. Ha ez megváltozik, akkor lesz a zenészből profi gondolkodású sztárjelölt, aki csapattagként képes egy akár többszáz fős háttércsapat munkáját megbecsülni és saját hozzáadott értékével feltenni rá a koronát! És akkor lesz az üzletemberből profi szponzor, akit nem tévesztenek meg a médiahype-ok, illetve akkor lesz politikusból profi törvényalkotó és intézményépítő, aki részt kérhet a sikerből. A legtöbbet a közönség fogja nyerni, mert a legtehetségesebbek kerülnek rivaldafénybe, hiszen a minőség támogatása mindenkinek az érdekévé válik. Persze, kérdés, hogy mit értünk a „világsztár” fogalom alatt? Erről hosszasan tudnék beszélni. Maradjunk annyiban, hogy a világsztársághoz vezető út első lépése egy gondolkodásmód kialakítása, ami pont a „sztárnak lenni” vágy háttérbe sorolásával, és rengeteg alapozó munkával kezdődik. Sok kis befutott „sztáron” keresztül vezet az út egy kialakult szakmai potenciálhoz, amely már professzionális hátteret tud nyújtani egy (vagy több) tehetség világsztárrá avanzsálásához. Egyébként igen, van jónéhány magyar zenész/zenekar, akik máris világsztárok a saját műfajukban, és van tehetség bőven, akikből lehet bármikor. Ehhez viszont kell a hazai - irigység nélküli – háttértámogatás a média, intézmények, szponzorok és a szakma részéről.

Mi a véleményed a tehetségkutatókról általában?

Nem tudok ilyen általános kérdésről véleményt alkotni, hiszen mindegyik tehetségkutató más-más értéket képvisel, és más a célja. Vannak, amelyek a valódi tehetségre fókuszálnak, vannak, amelyek a médiaipar részei, és vannak, amelyek csak a támogatást költik el. Ha előkerül egy tehetség, drukkolok, hogy megtalálja profi csapattársait, akik bevezetik a zeneiparba. Szükségünk van a valós tehetségekre, de a hétköznapi hősökre is, akik képesek kitörni az ismeretlenségből. Vannak jó példák.

Mi a véleményed a zenei utánpótlásról?

Nagyon jó zenészek vannak, egyre több komoly és elhivatott tehetséget látok-hallok. Nem aggódom, bízom a mostani fiatal korosztályban! A zenei oktatás intézményrendszere hagyományosan jó, viszont a módszerek, a tartalom és a tanárok megbecsültsége javítandó. Álmom, hogy a klasszikus- és a rockzenei műveltség együtt legyen elsajátítható.

Mi a véleményed a fesztiválokról?

Mivel a Firkin alapvetően fesztiválzenekar, egyértelműen imádok fesztiválokon játszani! Sok jó ember, életforma, zenei élmény. Mellesleg a zeneipart már a fesztiválok irányítják és határozzák meg, szerte a világon. Magyarországon is ez lesz, de egyelőre néhány menedzsment alakítja még a hazai fesztiválok többségének arculatát. Remélem, ez változni fog, a szervezők bátrabbak, önállóbbak lesznek (persze, ehhez hosszútávú pénzügyi stabilitás kell), következésképp maguk építik majd fel a zenekarokat és ezen keresztül imázsukat, és nem fordítva.

Mi a véleményed a zenei klubéletről?

Nem nagyon veszek részt benne, úgy látom, egyelőre csak támogatással működik. Néhány elhivatott klubvezető tartja frontot, de a zenészeknek és a közönségnek is változniuk kell. Amíg két-három sör ára a jegy, nem lesz előrelépés.

Szerinted mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

A média. Jelenleg nincs számottevő megjelenési lehetősége egy zenekarnak, se nagynak, se kicsinek, főként ha minőséget hoz létre. Pedig hosszú távon a hiteles előadók a jövedelmezőbbek, hiszen a hallgatóságnak stabil és kreatív kedvencekre van szükségük, bárki bármit is mond ennek ellenkezőjéről. Magyarán: jobb a zenei közérzetnek, ha nem szerencselovagok rántják le a bevételeket a párévenként előkapott sztárocskákkal, hanem többéves távlatban tervezhet egy produkció, stabil alapokra építheti közönségét. A rádiók többségében megkérdőjelezhető minőséget tolnak, a tévék szintúgy. Már sok alacsony igényű „sztárzenekar” születését és bukását éltem meg 24 év alatt. A kereskedelmi tévék reggeli műsorát újra alkalmassá lehetne tenni, az országos és vidéki rádiókat, hogy ne csak egy műfaj, egy kiadó, netán egy érdekkör termékét promózzák. A közönségnek joga van tudni a létrejövő dalokról, ébredjünk-feküdjünk-autózzunk jó zenékre! Tudom, ez naiv hozzáállás, de vannak erre jó példák a környező országokban. Bevallom, rosszul esik, hogy a Firkint világszerte játsszák a rádiók (akár Avicii mellett egy kereskedelmi rádióban), de Magyarországon, saját kedvenc országomban egyik sem. Miért? Persze, az online streamszolgáltatók lassan szétporlasztják a művi népetetőket, ha nem váltanak időben. Erre a tendenciára ugyancsak a Firkint tudom felhozni példaként: a magyar országos rádiók által játszott top 20-ba tartozó zenekarok havi hallgatóinak többsége a Spotify-on nem éri el a mi zenekarunk számait (50.000 hallgató/hó). Ha jól emlékszem, csak két zenekar haladta meg ezt 2018 decemberében. Ennyit a befolyásolásról, és arról, hogy nem a valódi igény mozgatja a rádióinkat! És az a vicces, hogy a szerkesztők többsége jó ember, jó ízléssel, és mégis a többségük kénytelen behódolni a kamuzenéknek és a szakmai tévedéseknek. Minap hallottam egy rotációban játszott „dalt”, amiben a bőgős nem találta el a hangnemet, és ez átment legalább egy rádiós szerkesztőn...
Megoldást erre is lehet találni, erős szabályozással, intézményrendszer és médiakoncepcióval. Nem bánnám, ha bárki alapíthatna egy országos rádiót (persze, ha akarja és van rá pénze), mert szabad frekvenciák sokasága várja a kreatív és hozzáértő embereket, hogy kielégítsék a közönség különböző ízlésű tömegeit a népzenétől, az operán keresztül a rockzenéig. Haha, tudom, naiv vagyok, de optimista legalább! :-)

Köszönjük a beszélgetést.

Lumière Filmklub – Friss Hús est

Rendhagyó módon az évad első filmklubjában nem egy, hanem rögtön öt kisfilmet vetítünk. A kisfilmeket a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjából válogattuk. A vetítéseket követően a fesztivál főszervezőjével és a Daazo rövidfilmes weboldal társalapítójával, Deák Dániellel beszélgetünk.

Vetített filmek:
- Kovács István: Ostrom
- Kis Hajni: Last Call
- Deák Kristóf: A legjobb játék
- Schwechtje Mihály: Aki bújt, aki nem
- Tóth Barnabás: Susotázs 

Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumière Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

További információ a filmekről: 

A kép forrása: Friss Hús Budapest

forrás: https://www.facebook.com

Momentán Társulat: Rendezők Viadala


Improvizált stílusjáték filmes műfajok és a közönség ötletei alapján. Négy rendező, négyféle koncepció, és a végén egy film áll össze.

Szinte mindenkinek eljön az a pillanat az életében, amikor azt érzi: filmrendező szeretne lenni. És ilyenkor az ember pontosan tudja, hogyan is kell kinéznie annak a szúrós tekinteteket és poros pisztolytáskákat felváltva mutató, feszült csenddel teli párbaj-jelenetnek egy westernben.

Hogy legalább 16 hegedűnek kell tremolóban szólnia a romantikus vígjáték utolsó nagy reptéri „majdnem-elkerülik-egymást-de-aztán-mégsem-mert-a-szerelem-mindennél-erősebb” montázsában.

A Rendezők Viadala című előadásban a Momentánosok azt improvizálják, hogy filmrendezők. Az este 4 különböző stílusú, műfajú, hangulatú improvizált filmjelenettel kezdődik – 4 Momentános rendezésében.

A nézők ötletei által is inspirált történetek újabb és újabb körökben bontakoznak ki, de a közönség minden kör után szavaz, hogy melyik sztori folytatódjon és melyiknek mondjunk búcsút. Az utolsó szavazás után csak egyetlen film marad, aminek így a végső, befejező nagyjelenetét is láthatjuk.

A világszerte népszerű Super Scene impróformátum – Momentános feldolgozásban.


Ördögkatlan-jelentkezőknek!

Megtisztelő az a figyelem, ami mind a látogatók, mind a fellépni vágyó alkotók felől felénk, katlanosok felé fordul. Jó érzés villamoson, utcasarkon, zebrán, zöldségesnél, plázában, szóval mindenütt elkapni egy-egy ismerős-ismeretlen tekintetet, és hozzá a biztató szavakat, akár csak annyit: „Hajrá Katlan!” Jólesik, sőt támaszt ad az ilyesmi, amikor bizony el-elbizonytalankodunk a kultúra területén tapasztalható – fogalmazzunk türelmesen – zűrzavaros helyzetben.

A megtiszteltetésen túl, nem tagadjuk, ijesztő is a naponta özönlő levéláradat, amiben fellépni vágyók százai várják tőlünk a biztató válaszokat. 

Azért írjuk most ezt a szelíd közleményt, hogy jelezzük, nem tudunk minden egyes levélre válaszolni, illetve őszintén kimondjuk: a jelentkezők töredékét tudjuk csak meghívni a 12. Ördögkatlanba. És nem feltétlenül a minőség hiánya miatt. Sőt, döbbenetes megtapasztalni, milyen gazdag a kultúránk – és ez szinte minden műfajra vonatkozik: a színháztól a rockzenéig, a kortárs tánctól az irodalomig, a képzőművészettől a családi programokig… 

De:
  • a program alapját (jól-rosszul) nem jelentkezés, hanem válogatás alapján állítjuk össze;
  • szeretnénk tartani azt a kényes egyensúlyt, amiben az öt nap alatt kezdettől hűséges társaink-barátaink és felfedezésre váró, vadonatúj fellépők váltogatják egymást;
  • az Ördögkatlan csak öt napig tart, miközben tíz Katlanra való minőségi produkció sorakozik előttünk;
  • szeretnénk megőrizni az egyes falvak kialakult, sajátos arculatát;
és még számos szempontot leírhatnánk, de amiért elsősorban ez a levél íródik, az a következő: 

a TAO megszüntetése miatt, pontosabban, az azt felváltó rendszer megszületésére várva az Ördögkatlan (és számos fesztivál – és társulat és kultúrház és zenekar és alkotó és intézmény és és és…) egyelőre nem tudja, miből gazdálkodhat 2019-ben. Várakozunk és naivan bizakodunk – viszont felelősséggel senkit nem tudunk fellépési lehetőséggel biztatni.

Fentiek senkit ne bizonytalanítsanak el: 12. Ördögkatlan lesz, ha a fene fenét eszik is. De ahogy magunkat türelemre intjük (a programot később tudjuk csak összerakni), úgy intjük türelemre a fellépni vágyókat is. 

Kapa-Pepe-Rémusz szavait tudjuk idézni a 12. éve meghívott Mrozek-darabból: „Muszáj mulatságnak lenni!” Muszáj Ördögkatlannak lenni!

forrás: http://www.ordogkatlan.hu/

Kirják Róbert az Lokálban

Nincs magyar jelölt az idei Oscar-gálán - pedig szabolcsi is lehetett volna

Az amerikai filmakadémia kedden Los Angelesben jelentette be az idei, 91. Oscar-gála jelöltjeit. A Susotázs című magyar alkotás a rövidfilm kategóriában volt esélyes a jelölésre, azonban nem jutott be a legjobb öt közé.

A tizenhat perces élőszereplős magyar film a szinkrontolmácsok életét, a munkával járó nehézségeket dolgozza fel humorosan. Tóth Barnabás rövidfilmjének minden esélye megvolt arra, hogy az idei Oscar-gála egyik esélyes jelöltjeként díjat nyerjen. A Susotázs decemberben került fel az Oscarra jelölhető filmek tízes listájára, ami már önmagában is nagyon szép eredménynek számít. 

A film címe eredetileg Flört volt, azonban később ezt Susotázsra változtatta a film rendezője. A susotázs, mint mondta, azt a technikát takarja, amikor a tolmács közvetlenül az alany fülébe súgja a fordítást.

A rövidfilm főszereplői között találjuk - Takács Géza és Osvárt Andrea mellett - Göttinger Pált is, aki jelenleg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház főrendezője. Filmbéli romantikus monológja még közelebb hozza a nézőkhöz karakterét, Pált. A történetben Pál és András, a két magyar szinkrontolmács egy hűtőgépgyártó konferencián fordít az egyetlen magyar hallgatónak, aki szemmel láthatóan egy feltűnően csinos nő. A történet azonban nem várt fordulatot vesz.

Korábban ITT írtunk a filmről.

“Már maga a jelölés is ugródeszkának számít” – Interjú Tóth Barnabással, a Susotázs című Oscar-esélyes magyar rövidfilm rendezőjével

Annak ellenére, hogy az idei Oscar-díjra rekordszámú magyar produkció tűnt esélyesnek, végül csak a Susotázs című rövidfilm tudott felkerülni arra a szűkített listára, amelyből a kategória későbbi győztesét is választják majd. Január 22-én már azért drukkolhatunk, hogy minden idők legnézettebb magyar rövidfilmje, az Újratervezés rendezőjének új alkotása bekerüljön az öt Oscar-várományos rövidfilm közé. Tóth Barnabás rendezővel és színésszel, a Momentán Társulat egyik alapító tagjával beszélgettünk. 

A forgatáson még Flört címen futott a film. Miért lett végül Susotázs?
Már a vágóasztalon volt a film, azután változtattam a címen, hogy már láttuk, milyen szép, érzéki ívet vett a romantikus szál Göttinger Pál monológjával. Egy neves tolmácstól hallottam a kifejezést, akit a forgatás előtt felkértem, hogy készítsen fel kicsit a szakmából. Magam is utánanéztem, és a susotázs szó, máshogy írva ugyan, de valóban több nyelven, például franciául is használatos. Azt a technikát takarja, amikor a tolmács közvetlenül az alany fülébe súgja a fordítást.

A Susotázsban az előző rövidfilmed, a Hajdu Szabolcs főszereplésével forgatott Van egy határ motívumai köszönnek vissza. Gondolom, nem véletlen, hogy mindkét film, bár hangulatát tekintve eltérő témában, egy kegyetlen fordulatra van felhúzva, az angol nyelv is visszatérő elem, Göttinger Pál pedig mindkettőben tolmácsot alakít…
Szorosan a két filmnek nincs köze egymáshoz, bár Göttinger Pali tényleg vicces összekötő elem és nem is volt kérdés, hogy a Susotázsban ő alakítja – ezúttal főszereplőként – valamelyik tolmács szerepét. Csavart, csattanót majdnem mindegyik rövidfilmemben alkalmazok, és az idegen nyelv beemelése is jellemző, ami a neveltetésemből fakadhat: édesapám franciatanár, külkeres végzettségem okán pedig hosszabb-rövidebb ideig éltem külföldön. Ráadásul, ha úgy alakul, ma én is egy olyan fülkében fordítgatnék, mint a film szereplői. Annak idején ugyanis a filmművészeti főiskola mellett az EU tolmácsképzőbe is jelentkeztem, csak oda nem vettek fel.

A Mindenki, Deák Kristóf rövidfilmjének tavalyi Oscar-diadala szerepet játszhat a te filmed megítélésében és általában a fiatal magyar filmesek iránti szakmai figyelem felkeltésében? 
Nem hinném. Egyik kedvenc filmrendezőm példájával élnék: a dán Anders Thomas Jensent a 90-es évek közepén zsinórban háromszor jelölték a legjobb rövidfilm díjára, harmadszorra végül megkapta a szobrocskát. Az persze jó, hogy van némi hype most a magyar film körül, de nem hiszem, hogy ez befolyásolná azokat az amerikai filmakadémiai tagokat, akik a Susotázst beszavazták a legjobb tíz közé. Nyilván magamból indulok ki: ha nézek egy román filmet, hidegen hagy, hogy mennyire illeszkedik a román újhullámba, a produkciót csakis önmagában értékelem.

Milyen kapuk nyílhatnak meg egy rendező előtt, ha rövidfilmmel nyer Oscart?
Deák Kristóf erről is biztosan tudna mesélni. Már az első tízbe jutás is óriási dolog, pláne a jelölés, az Oscar-díj besöpréséről nem beszélve. A nyilatkozataiból tudom, hogy a Mindenki sikere után egyre közelebb kerül egy amerikai nagyjátékfilm megrendezéséhez. Másrészt azonban tény, hogy a rövidfilmes Oscar gyakorlatilag hidegen hagyja a hollywoodi potentátokat – filmcsillagokat, stúdiófőnököket -, nem véletlenül adják át ezt a díjat a ceremónia legelején, amikor sokan még a mosdókban szöszmötölnek. De kétségtelen, hogy már maga a jelölés is ugródeszkának számít. Ezért van az, hogy nem tudnánk felidézni egyetlen idős rövidfilmes rendezőt sem, ahogyan hajlott háttal végigcsoszog a vörös szőnyegen. Negyven éves kor felett már nem szokás rövidfilmekre szakosodni.

Meglepően erősek a magyar rövidfilmek: tavaly Bucsi Réka LOVE-ja vagy Andrassev Nadja A nyalintás nesze című kisfilmjét is agyondíjazták, az idei Friss Hús rövidfilmfesztiválon is hemzsegtek a jobbnál jobb magyar kisfilmek. Az Oscar-díjas Mindenkit és a neten másfél milliós nézettséget elért Újratervezés című filmedet leszámítva azonban nagyon kevés magyar rövidfilm jut el a nézőkhöz. Annak ellenére, hogy az internet korában élünk, és többnyire könnyen és gyorsan fogyasztható műfajról van szó. 
Ennek sajnos számos oka van, de csak fárasztóan hosszú és összetett választ tudnék adni. Az Újratervezést többször is kiraktam a netre pár napra, a harmadik alkalommal három nap alatt érte el az egymilliós nézettséget, amiben komoly szerepet játszott, hogy néhány népszerű portál kirakta a filmet és cikkezett róla. Elsőre harmincezer megtekintést hozott, amivel akkor nagyon elégedett voltam, mint ahogy most is nagyon elégedett vagyok a Susotázs 120 ezrével, amit szintén három nap alatt ért el. Remek számok, de kereskedelmileg persze semmit nem érnek, mivel ingyen nézhetik az emberek. Jóval nagyobb teljesítmény volna moziban elérni hasonlót…

Nyilatkoztad, hogy a Filmszemle hosszú éveken át mellőzte a munkáidat, ami igen rosszul érintett és hát a sors fintora, hogy éppen a Filmalap előtti MMKA-korszakban agyontámogatott és öncélú művészfilmes közegét fricskázó rövidfilmed, a (terep)Szemle volt az első műved, amit beválogattak. Az elutasításokból fakadó csalódottság az oka, hogy készülő második nagyjátékfilmed, az Akik maradtak nem a mozikban, hanem a képernyőkön landol majd?
Ezt a filmet a Médiatanács és nem a Filmalap támogatásával készítettem, ami az eredmény szempontjából persze lényegtelen. Mozifilm hosszúságú és igényű tévéfilmről van szó, a producerrel pedig arra jutottunk, hogy ennek megfelelően megpróbáljuk mozifilmként fesztiváloztatni és forgalmazni, továbbá elérni, hogy a televízió csak később vetítse, ahogy normális esetben a piaci vagy kultúrdiplomáciai szabályok azt diktálnák. Meglátjuk. Ami biztos, hogy a film így vagy úgy, de idén már eljut a nézőkhöz.

Gondolom más nagyjátékfilm-tervekkel is bombáztad a Médiatanácsot vagy a Filmalapot…
A tévénél, a Mecenatúra programban kapásból elfogadták a pályázatom, a Filmalaphoz azonban hiába pályáztam az utóbbi években egy rakás filmtervvel. Az elutasítottak között van egy Könyves Kálmán idejében játszódó történelmi, boszorkányos film, amit már elkezdtünk fejleszteni, de októberben leállították. Van egy európai nagyvárosokban bonyolódó szerelmi történetekből felépülő film, olyasmi mint az Igazából szerelem, csak kevésbé könnyed. Aztán egy disztópikus, a jövőbeli Magyarországon játszódó sztori, amiben a lebutított emberek zombiinváziója zajlik. De akad filmes táborban játszódó horrortörténetem is, meg olyan, amiben egy neonáci és egy meleg zsidó fiú testet cserél egy baleset után, és említhetném azt, amely egy háromgyerekes magyar család boldogulását követné nyomon Londonban. Szóval mindig tele vagyok tervekkel, alázatosan, szorgalmasan és türelemmel végzem a dolgomat, és nem haragszom senkire, ha elutasítanak. Pályázgatok tovább.

Téged és például a történelmi filmtervedet hogyan érintheti a tévéfilmek támogatására létrejövő új pénzalap? Az indoklás szerint ugye erre azért van szükség, hogy több Vajnáéktól független történelmi tévéfilm készülhessen, miután a Filmalapot és a Hunyadi-film forgatókönyvét is heves támadások érték.
Nagyon remélem, hogy pozitívan. Ha két filmablak lesz egy helyett, az máris egészségesebb felállás, és persze nekem is dupla esélyt jelent. De minden a minőségen múlik, meg azon, mennyire mászik bele a rendszerbe a politika vagy a hozzá nem értés. Minden sztorit, a dicsőségben, hősökben gazdag történelmünket is meg lehet fogni izgalmasan, és persze didaktikusan, dögunalmasan is.

Decemberben azt nyilatkoztad, hogy eldugtátok a Susotázst, mert Oscar-várományosként nagyobb a tét, így amíg forgalmazót kerestek, nem mutogatjátok. Most magad raktad ki a netre. Ezek szerint találtatok világforgalmazót? 
Igen. A New Europe Film egy lengyel forgalmazó, amely eddig több Oscar-jelölt alkotással is foglakozott. Ők javasolták, hogy jó stratégia, ha kirakjuk a filmet, amiben megerősített az az angol PR-ügynökséget is, amivel szintén leszerződtünk. Én mindenesetre örülök az újabb hype-nak, amiből talán a tengerentúlra is átjut valami. 

Miért csak egy hétig volt kint a film a neten?
Mert ha bejutnánk az öt jelölt közé, azok automatikusan moziforgalmazásba kerülnek Amerikában, és bár nem tiltják, biztosan morcosak lennének, hogy miközben pénzért árulják, a neten ott virít ingyenesen. 

Szinkronizálsz még? Régebben sok filmben hallhattuk a hangodat, például Sick Boy magyar hangja voltál a Trainspottingban. 
A film meg a színház miatt a szinkronizálás visszaszorult az életemben. Sokszor nem is bánom, mert – tisztelet a kivételnek-, a hatalmas filmes és sorozatkínálat miatt igen mélyre csúszott a szinkron minősége. Gyorsan kell dolgozni egyre kevesebb pénzért, a felvétel próba nélkül, gépiesen, azonnal zajlik és a szinkronszakma is felhígult. Elvétve azért előfordul, hogy szinkronizálok. Most például a Szeretlek Ramón! című mexikói szappanopera-sorozatban adom a címszereplő magyar hangját. Elég vicces, nagyon élvezem. Egyébként nagy bánatom, hogy a Trainspotting folytatásában lecserélték szinkronhangokat. A film trailerében még én voltam a Beteg Srác.

A Momentán Társulat alapító tagja vagy, filmekben is szerepeltél: Eperjes Károly unokáját játszottad az Eldorádóban, A legényanyában a fiát. Melyik elfoglaltság tölt be fontosabb szerepet az életedben?
Azt hiszem, a film valamivel fontosabb számomra a színháznál. A csúcs az, ha a rendezés mellett a forgatókönyvet is én jegyezhetem, de ez manapság sajnos luxusnak számít a hazai filmkészítésben.

Osvárt Andi és Vujity Tvrtko a Susotázsról

Nincs magyar Oscar-jelölt, a Ruben Brandt és a Susotázs is lemaradt

Fantasztikus siker kapujában állt a magyar animációs film, de sajnos nem sikerült jelölést szereznie.

A Ruben Brandt, a gyűjtőt első magyar egész estés animációs filmként pályázott volna az Oscar-jelölésre. Igaz, ez a legfrissebb kategória az Oscaron, mindössze 2001 óta létezik - akkor a Shrek nyert. Ennek léphetett volna a nyomába Milorad Kristic filmje, ami a hírek szerint egészen az utolsó pillanatig versenyben volt a jelölésért. Az egyedi látvány- és hangulatvilágú akció-thrillerben Ruben Brandt (Kamarás Iván), a rémálmokkal küzdő pszichoterapeuta megmentésére páciensei szövetkeznek a modigliánisan hosszú nyakú, femme fatale, Mimi (Hámori Gabriella) vezetésével: egymás után elrabolják a világ nagy gyűjteményeiből az összes kínzó festményt. A rablássorozat miatt azonban Kowalski, a magándetektív (Makranczi Zalán) és az alvilág is nyomukba ered.




A Szlovéniában született, szerb származású festőművész Milorad Krstic a rendszerváltás óta él Magyarországon. My Baby Left Me című rövid animációja 1995-ben Ezüst Medve-díjat nyert a Berlinalén. A Ruben Brandt, a gyűjtő az első egészestés animációs filmje, amely a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, 1,18 milliárd forintos költségvetéssel készült. A filmben tucatnyi filmtörténeti utalás, több mint 50 képzőművészeti alkotás és 90 zenedarab szerepel.

A legjobb animációs film kategória jelöltjei a következők:
A hihetetlen család 2.
Kutyák szigete
Mirai - Lány a jövőből
Pókember - Irány a Pókverzum
Ralph lezúzza a netet

A Susotázs is lemaradt, a legjobb rövidfilm kategória így néz ki nélküle:
Detainment
Fauve
Madre
Marguerite
Skin

Ami a főkategóriákat illeti, nincsenek nagy meglepetések, bár nagy lemaradók azért, mint minden évben, ezúttal is akadnak.

A jelöltek teljes listája:

Legjobb film:

Fekete párduc
BlacKkKlansman
Bohém rapszódia
A kedvenc
Zöld könyv
Roma
Csillag születik
Vice

Legjobb férfi főszereplő:

Christian Bale, “Vice”
Bradley Cooper, “Csillag születik”
Willem Dafoe, “A mennyország kapujában”
Rami Malek, “Bohém rapszódia”
Viggo Mortensen, “Zöld könyv”

Legjobb női főszereplő

Yalitza Aparicio, “Roma”
Glenn Close, “The Wife”
Olivia Colman, “A kedvenc”
Lady Gaga, “Csillag születik”
Melissa McCarthy, “Can You Ever Forgive Me?”

Legjobb férfi mellékszereplő

Mahershala Ali, “Zöld könyv”
Adam Driver, “BlacKkKlansman”
Sam Elliott, “Csillag születik”
Richard E. Grant, “Can You Ever Forgive Me?”
Sam Rockwell, “Vice”

Legjobb női mellékszereplő:


Amy Adams, “Vice”
Marina de Tavira, “Roma”
Regina King, “If Beale Street Could Talk”
Emma Stone, “A kedvenc”
Rachel Weisz, “A kedvenc”

Legjobb rendező:

Spike Lee, “BlacKkKlansman”
Pawel Pawlikowski, “Hidegháború”
Yorgos Lanthimos, “A kedvenc”
Alfonso Cuarón, “Roma”
Adam McKay, “Vice”

Legjobb animációs rövidfilm:

“Animal Behaviour,” Alison Snowden, David Fine
“Bao” Domee Shi
“Late Afternoon” Louise Bagnall
“One Small Step” Andrew Chesworth, Bobby Pontillas
“Weekends” Trevor Jimenez

Legjobb adaptált forgatókönyv:

“The Ballad of Buster Scruggs,” Joel Coen , Ethan Coen
“BlacKkKlansman,” Charlie Wachtel, David Rabinowitz, Kevin Willmott, Spike Lee
“Can You Ever Forgive Me?,” Nicole Holofcener and Jeff Whitty
“If Beale Street Could Talk,” Barry Jenkins
“Csillag születik” Eric Roth, Bradley Cooper, Will Fetters

Legjobb eredeti forgatókönyv

“A kedvenc” Deborah Davis, Tony McNamara
“A hitehagyott,” Paul Schrader
“Zöld könyv” Nick Vallelonga, Brian Currie, Peter Farrelly
“Roma,” Alfonso Cuarón
“Vice,” Adam McKay

Legjobb operatőr:

“Hidegháború” Lukasz Zal
“A kedvenc,” Robbie Ryan
“Never Look Away,” Caleb Deschanel
“Roma,” Alfonso Cuarón
“Csillag születik” Matthew Libatique

Legjobb dokumentumfilm:

“Free Solo,” Jimmy Chin, Elizabeth Chai Vasarhelyi
“Hale County This Morning, This Evening,” RaMell Ross
“Minding the Gap,” Bing Liu
“Of Fathers and Sons,” Talal Derki
“RBG,” Betsy West, Julie Cohen

Legjobb röcid dokumentumfilm:

“Black Sheep,” Ed Perkins
“End Game,” Rob Epstein, Jeffrey Friedman
“Lifeboat,” Skye Fitzgerald
“A Night at the Garden,” Marshall Curry
“Period. End of Sentence.,” Rayka Zehtabchi

Legjobb külföld film:

“Capernaum” (Libanon)
“Hidegháború” (Lengyelország)
“Never Look Away” (Németország)
“Roma” (Mexikó)
“Bolti tolvajok” (Japán)

Legjobb vágás:

“BlacKkKlansman,” Barry Alexander Brown
“Bohém rapszódia,” John Ottman
“Zöld könyv” Patrick J. Don Vito
“A kedvenc” Yorgos Mavropsaridis
“Vice,” Hank Corwin

Legjobb hangvágás:

“Fekete párduc” Benjamin A. Burtt, Steve Boeddeker
“Bohém rapszódia” John Warhurst
“Az első ember” Ai-Ling Lee, Mildred Iatrou Morgan
“Hang nélkül” Ethan Van der Ryn, Erik Aadahl
“Roma,” Sergio Diaz, Skip Lievsay

Legjobb hangkeverés

Fekete párduc
Bohém raszódia
Az első ember
“Roma”
Csillag születik

Legjobb látványtervezés:

“Fekete párduc” Hannah Beachler
“Az első ember” Nathan Crowley, Kathy Lucas
“A kedvenc” Fiona Crombie, Alice Felton
“Mary Poppins Visszatér,” John Myhre, Gordon Sim
“Roma,” Eugenio Caballero, Bárbara Enrı́quez

Legjobb eredeti filmzene:

“BlacKkKlansman,” Terence Blanchard
“Fekete párduc” Ludwig Goransson
“If Beale Street Could Talk,” Nicholas Britell
“Kutyák szigete” Alexandre Desplat
“Mary Poppins Visszatér,” Marc Shaiman, Scott Wittman

Legjobb eredeti dal

“All The Stars” - "Fekete párduc” by Kendrick Lamar, SZA
“I’ll Fight” - “RBG” by Diane Warren, Jennifer Hudson
“The Place Where Lost Things Go” -“Mary Poppins Visszatér” by Marc Shaiman, Scott Wittman
“Shallow” -“Csillag születik” by Lady Gaga, Mark Ronson, Anthony Rossomando, Andrew Wyatt and Benjamin Rice
“When A Cowboy Trades His Spurs For Wings” - “The Ballad of Buster Scruggs” by Willie Watson, Tim Blake Nelson

Legjobb smink és haj:

“Border”
"Két királynő"
“Vice”

Legjobb kosztümtervezés:

“Ballad of Buster Scruggs,” Mary Zophres
“Fekete párduc,” Ruth E. Carter
“A kedvenc,” Sandy Powell
“Mary Poppins Visszatér,” Sandy Powell
“Két királynő,” Alexandra Byrne

Legjobb vizuális effektek:

“Avengers:Végtelen háború”
“Barátom, Róbert Gida”
“Az első ember”
“Ready Player One”
“Solo: Egy Star Wars-történet”

A 91. Oscar díjait magyar idő szerint február 25-én hajnalban adják át Los Angelesben.

Nem jelölték Oscar-díjra Tóth Barnabás Susotázs című filmjét

Nem jelölte Oscar-díjra a Susotázs című magyar alkotást a legjobb élőszereplős rövidfilmek között az amerikai filmakadémia, amely kedden Los Angelesben jelentette be a legrangosabb hollywoodi elismerés végső esélyeseit.

A Göttinger Pál, Takács Géza és Osvárt Andrea főszereplésével készült alkotás két magyar szinkrontolmács egy napját mutatja be egy hűtőgépgyártó konferencián, ahol az események nem várt fordulatot vesznek, amikor a két tolmács megpróbálja kitalálni, ki lehet az a magyar delegált, akinek fordítanak. 

A 16 perces Susotázs (amelynek forgatókönyvét is Tóth Barnabás írta) számos nemzetközi rövidfilmes filmfesztiválon nyert díjat. 2018. április 4-én a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon mutatkozott be, majd a Manhattan Rövidfilmfesztivál keretében Los Angelesben is vetítették, így vált jelölhetővé az Oscar-díjra. 

A Susotázs rövid ideig mindenki számára megtekinthető volt az interneten, egy hét alatt több mint 200 ezren látták. Tóth Barnabás kisfilmjei kifejezetten népszerűek a neten: 2013-as alkotása, a magyar filmkritikusok díjával is kitüntetett, Szöülban közönségdíjat nyert Újratervezés-t már több mint másfél millióan látták (ebből egymillióan négy nap alatt), amivel a legnépszerűbb magyar rövidfilm az interneten.

A rendező-forgatókönyvíró, színész és producer Tóth Barnabás 1977. december 9.-én született Strasbourgban, 9 évesen szerepelt először filmben, amikor Xantus János beválogatta a Hülyeség nem akadály című filmjébe. Majd olyan filmekben kapott szerepet, mint az Eldorádó és A legényanya. Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok című drámájában nyújtott alakításáért 1993-ban a 24. Magyar Filmszemlén különdíjat, Genfben pedig „A holnap sztárjai" fesztiválon elismerő oklevelet kapott. A színészettel felnőtt korában sem hagyott fel, 2016-ban főszerepet játszott Roger Deutsch Fiú a vonaton című, Budapesten játszódó filmjében.

Már a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése (2003) előtt kipróbálta magát rendezőként, első (és eddig egyetlen) nagyjátékfilmjének, a Rózsaszín sajt-nak (2009) nemcsak írója és rendezője, de főszereplője is volt. 

Két évvel ezelőtt Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje Oscar-díjat nyert. 2019-ben ezek a filmek versenyeznek a legjobb élőszereplős film Oscar-díjáért:

Detainment (Vincent Lambe)
Fauve (Jeremy Comte)
Marguerite (Marianne Farley)
Mother (Rodrigo Sorogoyen)
Skin (Guy Nattiv).

Magyar film nélkül rendezik meg a 91. Oscar-gálát

A Susotázsnak és a Ruben Brandt, a gyűjtőnek volt esélye a jelölésre

Két hazai alkotás is versenyben volt a jelölésért, de a Ruben Brand, a gyűjtő című akció-thriller és a versengő szinkrontolmácsokról szóló Susotázs sem jutott be a legjobb ötbe. A legjobb animációs film és a legjobb rövidfilm kategória is magyar jelölt nélkül maradt.

Kapcsolódó anyagok

A Ruben Brandt, a gyűjtő esetében csoda kellett volna a bejutáshoz. A legjobb animációs film kategória idén hihetetlenül erős, rengeteg figyelemre méltó jelentkező volt az öt helyre. Például Wes Anderson bábanimációja, A kutyák szigete, amely az előzetes várakozásoknak megfelelően ott lesz a februári gálán.

A Pixar és a Disney alkotásainak bérelt helyük van, így senkit nem lepett meg, hogy A hihetetlen család 2 és a Ralph lezúzza a netet bekerült a jelöltek közé. Sokáig a Pixar filmje volt a kategória fő esélyese, de az utóbbi hetekben egyre többen tippelik azt, hogy A Pókember: Irány a Pókverzum elorozhatja előle a díjat. Az utolsó egy hely sorsa volt kérdéses, de sajnos azt nem tudta megcsípni Milorad Krstic rendkívúli látványvilágú alkotása, a Ruben Brandt.

A legjobb animációs film kategória jelöltjei:
A hihetetlen család 2
A kutyák szigete
Mirai - Lány a jővőből
Pókember: Irány a Pókverzum
Ralph lezúzza a netet

A Susotázs a Manhattan Filmfesztiválon biztosította be az Oscar-nevezést. A New York-i seregszemlének köszönhetően egy héten át vetítették a kisfilmet egy Los Angeles-i moziban, és ezzel kvalifikálta magát az Oscarra. Decemberben felkerült a legjobb rövidfilm kategória 10 alkotást tartalmazó szűkített listájára.

A következő bravúr azonban már elmaradt, nincs ott a legjobb ötben a Susotázs, nem utazhat ki a gálára Tóth Barnabás rendező és a filmben feltűnő színészek, Osvárt Andrea, Göttinger Pál és Takács Géza sem.
A legjobb élőszereplős rövidfilm kategória jelöltjei:
Detainment (Vincent Lambe)
Fauve (Jeremy Comte)
Marguerite (Marianne Farley)
Mother (Rodrigo Sorogoyen)
Skin (Guy Nattiv)

A három éven át tartó sorozat szakadt meg, 2016-ben a Saul fiá-t, 2017-ben a Mindenki-t, 2018-ban a Testről és lélekről-t jelölték oscar-díjra, ezekből kettő meg is nyerte, most viszont nem lesz magyar film a gálán. A 91. Oscar-ünnepséget 2019. február 24-én rendezik meg Los Angelesben.

Nem lesz magyar film a 2019-es Oscaron

Nem került be a legjobb öt produkció közé Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje – derült ki az Amerikai Filmakadémia kedd délutáni (helyi, Los Angeles-i idő szerint kora reggeli) bejelentésén. Ugyancsak lemaradt az eseményről Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja, amely a szűkített listán még szerepelt, ám az utolsó körbe már nem került be. Mivel az már korábban kiderült, hogy Nemes Jeles László Napszállta című alkotása sem jutott be a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának kilences listájára, idén nem szoríthatunk magyar produkcióért az Oscar-gálán.

A legjobb kisjátékfilmek kategóriájában 110 alkotást jelöltek, ezek közül került a decemberben nyilvánosságra hozott kilences rövidített listára a Susotázs. Tóth Barnabás alkotásában két szinkrontolmács (Göttinger Pál és Takács Géza) igyekszik elnyerni egy konferencián ülő nő (Osvárt Andrea) szívét. Mivel a nő az egyetlen magyar az eseményen, csak ő hallja a fülhallgatójában a tolmácsok szavait, akik azonban eleinte nem tudják, kihez is beszélnek. Amikor felfedezik a széksorok között a vonzó hölgyet, a játszmájuk hirtelen komollyá válik.

A Susotázst elsőként a márciusi Friss Húson mutatták be, ezt követően a BuSho fesztiválon különdíjban részesült, és több európai fesztiválon is sikerrel szerepelt, novemberben elnyerte a 26. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját Erdélyben, és további 20 elismerést is begyűjtött. Az Oscar-jelölést elsősorban annak köszönhette a kisfilm, hogy bemutatták egy Los Angeles-i filmfesztiválon.

A sokszínűségre figyeltek, de házigazda még nincs

A 2019-es Oscar-díj jelölésénél az Amerikai Filmakadémia ügyelt a sokszínűségre, elkerülendő a korábbi botrányokat, mint például a 2015-16-os eseményeket beárnyékoló #OscarSoWhite, vagyis az „Oscar túl fehér” mozgalmat, amelynek tagjai kifogásolták, hogy a legfontosabb kategóriákban nem jelöltek fekete művészeket. Idén a Marvel-képregényből készült Fekete párduc, vagyis az első fekete szuperhősről szóló alkotás mellett a Klu Klux Klánba beépülő fekete nyomozó történetét elbeszélő BlacKkKlansman, és a ’60-as évek amerikai rasszizmusát feltáró Green Book is bekerült a legjobb film jelöltjei közé.

Az idei Oscar legfőbb nyertesei eddig az egyaránt tíz jelölést begyűjtő A kedvenc és a Roma című filmek. Előbbi a görög fenegyerek, Jorgosz Lantimosz műve, az utóbbi pedig a mexikói Alfonso Cuarón alkotása. Utóbbi volt az első latin-amerikai vagy mexikói rendező, aki elnyerte az Oscar-díjat a 2013-ban bemutatott Gravitációért. A legjobb idegen nyelvű filmek között versenyző lengyel Hidegháború is komoly esélyt kapott azzal, hogy saját kategóriáján kívül operatőrét (Lukasz Zal) és rendezőjét (Pawel Pawlikowski) is jelölték a díjra.

A gálát közvetítő ABC (és a csatornát tulajdonló Disney) a tavalyi nézettségi kudarc után (26,5 millió nézővel történelmi mélypontra zuhant az esemény), idén mindent elkövet, hogy visszacsalogassa a nézőket. A legjobb filmek közé sorolt Fekete párduc mellett ebben Lady Gaga énekesnő is segítségükre lehet, akit a legjobb színésznő díjára jelölték a Csillag születik című filmben nyújtott alakításáért.

Nem sok jót jelent azonban, hogy a gálának egyelőre még nincs házigazdája. Az eseményre eredetileg Kevin Hart komikus-színészt kérték fel, ám róla a bejelentést követően kiderült, homofób bejegyzéseket tett közzé a Twitter-fiókjában, így végül visszalépett a műsorvezetéstől. És azóta sem akadt olyan sztár, aki elvállalta volna a gálát. A legutóbbi pletyka szerint a Bosszúállók című szuperhős-film szereplői vezénylik majd le a műsort, amely a korábbiakhoz képest fél órával rövidebb lesz, hogy így is a nézők kedvére tegyenek.

Bár magyar alkotás nem szerepel a gálán, egy magyar származású filmesért azért így is szoríthatunk, Elizabeth Chai Vásárhelyi a legjobb dokumentumfilmek között versenyez Free solo című, egy hegymászó kötelek nélküli mászásáról szóló alkotásával.

A díjátadót, amelyen az amerikai filmművészet legrangosabb elismeréseit 91. alkalommal adják át, február 24-én tartják Los Angelesben a Dolby Színházban.



Alább pedig összeszedtük a főbb kategóriák nevezettjeit:


A legjobb film:
BlacKkKlansman
Black Panther
Bohemian Rhapsody
The Favourite
Green Book
Roma
A Star Is Born
Vice


A legjobb rendező:
Spike Lee (BlacKkKlansman)
Pavel Pawlikowski, Cold War
Yorgos Lanthimos, The Favourite
Alfonso Cuaron, Roma
Adam McKay, Vice


A legjobb rövidfilm:
Detainment
Fauve
Marguerite
Mother
Skin


A legjobb női főszereplő:
Yalitza Aparicio (Roma)
Glenn Close (The Wife)
Olivia Colman (The Favourite)
Lady Gaga (A Star Is Born)
Melissa McCarthy (Can You Ever Forgive Me?)


A legjobb női mellékszereplő:
Amy Adams (Vice)
Marina de Tavira (Roma)
Regina King (If Beale Street Could Talk)
Emma Stone (The Favourite)
Rachel Weisz (The Favourite)


A legjobb férfi főszereplő:
Christian Bale (Vice)
Bradley Cooper (A Star Is Born)
Willem Dafoe (At Eternity’s Gate)
Rami Malek (Bohemian Rhapsody)
Viggo Mortensen (Green Book)


A legjobb férfi mellékszereplő:
Mahershala Ali (Green Book)
Adam Driver (BlacKkKlansman)
Sam Elliott (A Star Is Born)
Richard E. Grant (Can You Ever Forgive Me?)
Sam Rockwell (Vice)


A legjobb külföldi film:
Capernaum (Lebanon)
Cold War (Poland)
Never Look Away (Germany)
Roma (Mexico)
Shoplifters (Japan)


A legjobb animált rövidfilm:
Animal Behavior
Bao
Late Afternoon
One Small Step
Weekends


A legjobb adattált forgatókönyv:
A Star Is Born (Bradley Cooper, Will Fetters and Eric Roth)
The Ballad of Buster Scruggs (Joel Coen and Ethan Coen)
BlacKkKlansman (Spike Lee, David Rabinowitz, Charlie Wachtel and Kevin Willmott)
If Beale Street Could Talk (Barry Jenkins)
Can You Ever Forgive Me? (Nicole Holofcener and Jeff Whitty)


A legjobb eredeti forgatókönyv:
The Favourite (Deborah Davis and Tony McNamara)
First Reformed (Paul Schrader)
Green Book (Brian Hayes Currie, Peter Farrelly and Nick Vallelonga)
Roma (Alfonso Cuaron)
Vice (Adam McKay)


A legjobb rövid dokumentumfilm:
Black Sheep
End Game
Lifeboat
A Night at the Garden
Period. End of Sentence


A legjobb dokumentumfilm:
Free Solo
Hale County This Morning, This Evening
Minding the Gap
Of Fathers and Sons
RBG


A legjobb operatőr:
The Favourite (Robbie Ryan)
Never Look Away (Caleb Deschanel)
Roma (Alfonso Cuaron)
A Star Is Born (Matty Libatique)
Cold War (Lukasz Zal)


A legjobb betétdal:
“All the Stars” (Black Panther, written by Kendrick Lamar, Al Shux, Sounwave, SZA and Anthony Tiffith)
Performed by Kendrick Lamar and SZA
“I’ll Fight” (RBG, written by Diane Warren)
Performed by Jennifer Hudson
“The Place Where Lost Things Go” (Mary Poppins Returns, written by Marc Shaiman and Scott Wittman)
Performed by Emily Blunt
“Shallow” (A Star Is Born, written by Lady Gaga, Mark Ronson, Anthony Rossomando and Andrew Wyatt)
Performed by Bradley Cooper and Lady Gaga
“When a Cowboy Trades His Spurs for Wings” (The Ballad of Buster Scruggs, written by Dave Rawlings and Gillian Welch)
Performed by Tim Blake Nelson and Willie Watson


A legjobb animációs film:
Incredibles 2
Isle of Dogs
Mirai
Ralph Breaks the Internet
Spider-Man: Into the Spider-Verse


A legjobb kosztüm, jelmeztervezés:
The Ballad of Buster Scruggs (Mary Zophres)
Black Panther (Ruth E. Carter)
The Favourite (Sandy Powell)
Mary Poppins Returns (Sandy Powell)
Mary Queen of Scots (Alexandra Byrne)


A legjobb hangvágás:
Black Panther
Bohemian Rhapsody
First Man
A Quiet Place
Roma


A legjobb hangkeverés:
Black Panther
Bohemian Rhapsody
First Man
Roma
A Star Is Born


A legjobb vágás:
BlacKkKlansman
Bohemian Rhapsody
The Favourite
Green Book
Vice

Interview: Barnabás Tóth’s Short Film ‘Chuchotage’ Brings Laughs And Love To The Translation Booth

Barnabás Tóth’s short film Chuchotage, the only comedy short film shortlisted for an Oscar this year, tells the story of two Hungarian interpreters whose day is enlivened by a mysterious woman.

Close-up Culture’s James Prestridge spoke to Barnabás about the film, writing a declaration of love, reactions from the interpreter community, and much more.

Q: Beyond Audrey Hepburn in ‘Charade’, I’m struggling to think of many films that take us inside the interpreters’ booth. What attracted you to this setting?

A: I did a conference interpreting job for one day in my entire life and it was a nightmare. Fortunately, only a gentleman from Luxembourg was listening to my French channel. At the end of the day, I excused myself as I was so poor at the job.

It was 20 years ago but last year when I saw a call for a short film script contest, I entered the contest with this idea and won a small budget to produce it with Laokoon Filmgroup.

Q: When did you come across the term ‘Chuchotage’? You transform it into something rather romantic in the film.

A: It sounds romantic, doesn’t it? So French. Although this term exists in English as well with the same spelling. It also exists in Hungarian as “Susotázs”.

Anyway, I didn’t hear this word until I contacted a professional Hungarian interpreter while writing the script, and she told me about it. At first the movie was called “Flirt”, but after the shooting I realised Chuchotage is much better. Nobody knows it since it’s so specific to the interpreting milieu. I also won’t spoil the exact meaning until the reader has a chance to see the film (it is online until 14 January)!

Q: Did you have a muse when writing the declaration of love from Pál Göttinger’s character?

A: Yes, himself! I wrote the first few sentences, Pál came to a rehearsal (which I filmed) and he improvised 80% of it! At home I wrote it down, found it perfect and integrated into the script.

Q: Pál Göttinger and Géza Takács are wonderfully funny. What were they like to work with?

A: Pál is just perfect. He is very disciplined but at the same time funny, wise, playful and being a theatre director himself, he knows and feels exactly the amount of humour and acting needed for such a dramedy. Funnily, he already played an interpreter in my previous short, Operation Stone.

He introduced me to Géza, and advised strongly that I cast him for his partner. They are indeed very funny together.

Q: Andrea Osvárt is integral to the film, but obviously has a mostly silent role. What qualities were you looking for when casting this role?

A: Being charming, attractive but also “approachable” so a kind of natural beauty without too much glamour. Also she had to speak Italian fair enough, and Andrea perfectly met all these requirements.

Q: ‘Chuchotage’ is the only comedy shortlisted for the live-action short film Oscar. I find that particularly amusing coming from the surprising from the production company (Laokoon Filmgroup) that gave us ‘Son Of Saul’. How fun has it been for you to show the world the Hungarian sense of humour?

A: All my early shorts and my first feature were (supposed to be) funny and met with a larger and enthusiastic audience in Hungary and in Europe, too. Then I made 2-3 serious shorts, which I think were pretty good, but they didn’t work neither in festivals nor on the internet.

So this film is a comeback to my lighter, funnier side and I’m relieved I still can do it. And the fact that it shows the beauties of our isolated little language and has this central-European character adds to my pride.

Q: Have you had any fun reactions to the film from translators who have seen the film?

A: Oh, a lot! This worldwide community of interpreters just discovered my short this very week as it’s released on the net temporarily. I’m invited to several conferences to screen it!

Mostly they are really enthusiastic and grateful, underlining how realistic and detailed my perception is about their work. I also meet some unhappy reactions about how irresponsible my heroes are, and its against the ethics of their work. In this case, I always say it’s not a documentary, it’s fiction and everyone gets what he deserves at the end.

Q: What is next for you in 2019?

A: I’m full of projects – shorts, long ones, even TV series. Various genres from comedy to historical drama, personal love stories to socio-critic zombie films. I can’t wait to show it to producers and start developing them together.

Az Oscar olyan, mint egy lottószelvény. Hülye lettem volna nem megjátszani

ÚJSÁGÍRÓ. 2019. 01. 22. 08:02

Decemberben kaptuk föl rá a fejünket, hogy az Oscar-jelölés előszobájába került Tóth Barnabás kisfilmje, amelyben Osvárt Andrea csavarja el két szinkrontolmács fejét. A Susotázst 140 kisfilm közül választották be a legjobb tíz közé, és kedd délután derül ki, melyik ötöt jelöli ebből az Akadémia. A rendezővel, Tóth Barnabással beszélgettünk esélyekről, babonákról, nem várt csattanókról, valamint arról, hogy miért nem forgatta még le zombivígjátékát és boszorkányos történelmi filmjét. Interjú.

Őszintén, az elmúlt hetekben kapta-e már magát azon, hogy köszönőbeszédeket fogalmazgat?

Egyetlen egyszer kezdtem el ezzel hülyéskedni a fürdőszobában a feleségemnek, de mondta, hogy nagyon rossz, ne is próbálkozzak. „Milyen meglepő egy ilyen nagy díj egy ilyen kis filmnek…” – valami ilyesmit mondtam, mire ő azonnal leállított. Persze félig vicc volt az egész, már csak babonából sem írnám meg előre köszönőbeszédet. Ez nyilván csak akkor merül fel, ha a legjobb ötbe kerülünk. Akkor viszont muszáj lenne, mert 40 másodpercben improvizálni nem szerencsés.

De azért azt már kitalálta, mit vesz föl a gálára, ha Oscarra jelölik a Susotázst? Vagy ez is a babona része?

Minden a babona része. Még azt sem néztem meg, kik a fő esélyesek a nagy kategóriákban, hogy ne fájdítsam a szívem azzal, hogy melyik nagy sztárokat nem fogom látni, ha jelölnek az öt közé. Semmit nem tudok igazából, a vetélytársakat is csak félve nézegetem. Innentől már tiszta lutri az egész. Pont azon gondolkodtam, hogy ha sportoló lennék, még a verseny reggelén is tehetnék valamit, hogy én legyek a legjobb, de itt rajtam már tényleg semmi nem múlik. Az akadémiai tagok rég leadták a szavazatokat.

A Susotázs 140 kisfilm közül jutott be a legjobb 10-be, ahonnan ötöt jelölnek majd Oscarra. Szerény matematikai képességeimmel ez azt jelenti, hogy a táv nehezén már túl van a film.

Ezt nehéz megmondani. A rövidfilm köztudottan nem egy központi téma Amerikában. Az esélylatolgatós cikkekben a legtöbbször nem is tippelnek a kisfilmekre, vagy ha mégis, akkor szemérmetlenül átveszik egy másik oldal sorrendjét. Ha valóban számít, mekkora egy film PR-ja, az nem nekünk dolgozik, mert nagyon későn kapcsoltunk, kevés pénzből, rövid idő alatt, kevés helyen kampányoltunk, és azt is csak Amerikában. Nem kaptunk fontos fesztiváldíjat, és nem írt rólunk a Variety, a Hollywood Reporter, vagy az IndieWire. Ilyen szempontból a vetélytársak mind sokkal előrébb tartanak. Ha mégis bejut, az tehát inkább azt bizonyítja, hogy nemcsak a marketing, de maga a film is számít, és önerőből is el lehet jutni a jelölésig. Izgalmas lecke lesz, én is most tanulom az egészet.

És ön szerint mit tud a Susotázs, ami miatt az Oscar közelébe juthatott?

Szerintem az érzelmi kapocs a legfontosabb. A szinkrontolmács ugyan ritka foglalkozás, de mégiscsak átlagemberekről van szó, akik váratlanul csöppennek bele egy meseszerű, romantikus helyzetbe. A téma meg univerzális. A másik tényező, hogy elég erős stábot sikerült összehozni, így színvonalas a kivitelezés. Szépek Másik Szőke András képei, nagyon jó Pirisi Laci zenéje, és kiválóak a színészek. És erre kerül még egy egzotikus máz: a magyar nyelv, a kelet-európaiság, ez a kicsit keserédes, furcsa, önironikus báj.

Tehát olykor épp az jelentheti a szükséges pluszt egy filmnél, amit általában hátránynak tartunk?

Elképzelhető, idáig is surranópályán jutottunk. Deák Kristóf mondta, hogy lehet, hogy ennek a filmnek az a jó PR-ja, hogy nincs PR-ja.

Kikérte Deák Kristóf tanácsát? Ön is hasonló tudatossággal készült az Oscar-jelölésre, mint ő a Mindenkivel?


Nem készültem rá tudatosan. Mikor a Susotázs a manhattani fesztiválon elérte a kvalifikációt azzal, hogy Los Angelesben vetítették és hirdették az LA Weeklyben, akkor persze beneveztem. Egyből kétszer is, mert elsőre az amerikai posta elvesztette a nevezésemet. Szóval elég sok melóm és pénzem volt ebben, de az Oscar tényleg olyan, mint egy lottószelvény. Hülye lettem volna nem megjátszani, de utána hónapokig nem is gondoltam rá. Mikor aztán kiderült, hogy a shortlistre került, Kristóf volt az első, akit megkerestem. Nyilván kíváncsi voltam a tapasztalataira, de korábban is rokonszenveztünk egymással és egymás filmjeivel is. Kicsit lelki társamnak érzem, mert mindketten történetközpontú, közönségbarát filmekben gondolkodunk, amivel erős kisebbségben vagyunk a magyar szakmában. Tehát leültünk beszélgetni, és Kristóf nagyon részletesen beavatott, mit csináljak, mit ne tegyek semmikképp, kivel vigyázzak, és kontaktokkal alaposan ellátott. A Susotázszsal az általa kitaposott úton járunk, akár a világforgalmazót, akár a londoni PR-céget tekintve. És az is nagyon jól jött, hogy a két gyártó cég, a Csokonai Művelődési Központ és a Laokoon Filmgroup közül az utóbbi három éve már végigcsinálta ezt az egészet a Saul fiával, és nagyon tapasztalt, lelkes producerek vesznek most körül.

A lottószelvény leadásáig, vagyis az Oscar-nevezésig, jutott már el korábbi kisfilmjeivel is?

Eggyel igen. Általában 120 és 150 közötti kisfilm teljesíti a nevezési feltételeket, és az Újratervezéssel rákerültem öt évvel ezelőtt. Ott egy picit kevésbé elegáns módon én magam mentem utána: a Google-ban kikerestem egy Los Angeles-i mozit, eladtam nekik egy hétre a filmet, egy újságban is meghirdettem, majd megkaptam az igazolást a vetítésről. Mindezt azért, hogy nevezhessem, az a film mégsem került rá a shortlistre. Na és ettől lutri ez. Szerintem az Újratervezés univerzálisabb, erősebb, kompaktabb és mindent egybevetve „amerikaibb” volt, mint a Susotázs. A nézőszáma is tízszer annyi volt, másfélmillióan voltak rá kíváncsiak a neten, mégsem jutott be a tíz közé. Az persze a Susotázs mellett szól, hogy nagyobb költségvetésből készült és esztétikailag érettebb munka.

A Susotázs vígjáték, az Oscaron viszont kedvelik a súlyosabb témákat. Van hasonlóan könnyed film a riválisok között?

Abszolút nincs. Én ötöt láttam a másik kilencből, Osvárt Andi viszont nemrég megnézte Los Angelesben mindet egy vetítésen. Mondta, hogy ami a miénk az egyetlen, ami egy kicsit is könnyed. Ez valamilyen szinten talán növeli is az esélyeket, mert legalább egy üde színfoltot jelenthet a jelöltek között. Én eddig egyiktől sem estem hasra, amikről viszont Andi mesélt, még elmondva is baromi erősnek tűntek. Van olyan sztori, amire már látatlanban odaadnám a szobrot. Például a Skin című kisfilm, amiben dühös feketék elkapnak egy neonácit, majd teljesen feketére tetoválják, hogy végül a saját családja előítéleteinek essen áldozatul.

Ön is akart neonácis filmet forgatni, ha jól olvastam.


Igen, a sztori eredetileg Sárközi Andreáé, aki megkeresett az ötlettel, azóta együtt dolgozunk a forgatókönyvön. Az Operában játszódna, ahol egy erősen szélsőjobbos díszletmunkásra és a kórus meleg zsidó tagjára rázuhan a díszlet, ami után egymás testében ébrednek föl. Ennek hatására nyilván kénytelenek tanulni egymás sorsáról és beállítottságából.

Tíz éve forgatta a Rózsaszín sajtot, eddigi első és utolsó nagyjátékfilmjét. Szándékosan a kisfilmekre koncentrál, vagy csak nem találta meg a hangot a Filmalappal?

Inkább az utóbbi. Minden évben adtam le filmterveket, volt, hogy többet is. Rendszerint közönségbarát filmekkel pályáztam, nem megfelelési kényszerből, hanem mert ez fakad belőlem. Mikor az MMKA után felállt a Filmalap, optimistán tekintettem a saját jövőmre, de egyelőre még sajnos nem szavaztak nekem bizalmat. Egy tévéfilmem amúgy most elkészült. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvét adaptáltam, ami a második világháború utáni Budapesten játszódik. A főhőse egy 42 éves orvos, aki mindenkit elvesztett a holokauszt során, és egy tinilány, aki hiába várja haza szüleit a táborokból, de azt hazudja magának, hogy még élnek. Véletlenül találkoznak egy orvosi vizsgálat során, meglátnak egymásban valamit, és ez a két lelki roncs ember szép lassan egymásra talál és visszaadja egymás életszeretetét. Ez teljesen kész van, várhatóan idén mutatja majd be a köztévé, de ez persze nem mozifilm.

Elég komornak hangzik. A neonácis film könnyedebb hangvételű lenne, vagy abban is lenne dráma?

Nem feltétlen könnyednek, inkább nyersnek képzelem. De azért mégiscsak vígjáték lenne, csak mondjuk a karcos skandináv vagy angol humorhoz esne közelebb. Kicsit sötétebb lenne a hangulata, az erőszak és a szex se lenne kispórolva belőle, de nem az ítélkezés lenne a célja: nagyon alázatosan és érzékenyen ábrázolná mindkét szereplő sorsát és látásmódját.

Egy ilyen téma biztos borzolná a kedélyeket az amúgy is hisztérikus magyar közbeszédben. Nem félne beletenyerelni a kultúrharc kellős közepébe, ami a filmeseket is utolérte az utóbbi időben?


Miért félnék, maximum annyi történik, hogy ez sem valósul meg. Az már nem oszt, nem szoroz, hogy a tizenötödik filmtervemet is kihajítják az eddigiek után. Persze nemcsak ilyen bevállalós ötletekkel pályáztam, ami eleve öngyilkosságnak számít. A legutóbbi tervem például, amit el is kezdtek fejleszteni, egy Könyves Kálmán idején játszódó történelmi film lett volna.

Mostanában úgyis rengeteget hallunk arról, milyen égető szükség van magyar történelmi filmekre…

Ezt a tervet még azelőtt adtam le ezt, hogy kiírták volna az történelmi filmes pályázatot, vagy hogy létrehozták volna a erre a célra a párhuzamos filmalapot. A film amúgy olyan nőkről szólna, akiket boszorkánynak kiáltanak ki egy középkori magyar faluban, ám egy trükkel megmenekülnek a máglya elől, és hadsereget szerveznek, hogy leváltsák a feudális falu férfiközpontú vezetését. Nyilván sok áthallás lenne a sztoriban, például a Metoo-mozgalomra.

Érdekes, hogy a Metoo berobbanása óta a boszorkányok újra elárasztották a tévéképernyőt és a mozivásznat.

Gyakran megesik, hogy valamit kitalálok, aztán fél év múlva valaki előáll ugyanazzal. Ha a jó oldaláról közelítem, ez jelentheti akár azt is, hogy együtt gondolkodom a mai áramlatokkal. Például volt egy zombis ötletem, ami arról szólt volna, hogy egy valóságshow keretében hibernálnak embereket, akik egy hiba miatt száz év múlva ébrednek, ám addigra már kitört a zombiapokalipszis. Erre jött egy angol sorozat, aminek szinte ugyanez volt az alapvetése. Nem ez volt az első ilyen eset, és nyilván nem is az utolsó. Sietni kell mindennel, amit az ember kitalál.

Frusztráló, mikor beelőzik?

Persze, kivéve, ha jobban csinálják meg. Mert volt olyan is, hogy kitaláltam valamit, aztán valaki előjött ugyanazzal Amerikában, de annyira vicces volt, hogy én képtelen lettem volna olyan jól megcsinálni. Ilyenkor kicsit megkönnyebbülök. De ha megelőznek, és szarabb, mint az enyém lett volna, az elég bosszantó.

A Susotázs esetében felmerült, hogy Osvárt Andrea szerepére olasz színésznőt szerződtessen?

Nem. Andi tökéletes a szerepre, és Magyarországon szerintem még külön vicces, hogy felismerjük Osvárt Andreát, aztán a főhőssel együtt mi is rádöbbenünk, hogy hoppá, hát ő félig olasz igazából.

A rövidfilmjei nagy része egy gondosan előkészített csattanóra épül. Ez a formából és az időkeretből fakad, vagy ön ragaszkodik hozzá?

Nem ragaszkodom koncepciózusan a csattanóhoz, vannak is filmjeim, amik nem élnek ezzel az eszközzel. Ez nemcsak azon múlik, hogy én milyen filmeket szeretnék csinálni, de azon is, hogy melyik tervem kap pénzt. Valahogy mindig ezeket választották ki a pályázatokon. Amúgy sok rövidfilmet kedvelek, amiben egyáltalán nincs csattanó, inkább csak egy közérzetet vagy hangulatot adnak át. Példul Szimler Bálint Itt vagyokját, amiben fél órán keresztül bolyong a főhős céltalanul Budapesten.

Szamosi Zsófia nemrég egy interjúban mesélt róla, hogy a Mindenki Oscarja és az Egy nap cannes-i díja óta sem hívják többet filmekbe. Ön mit remél egy esetleges Oscar-jelöléstől?

Emlékeim szerint Stephen King mondta, hogy reménykedhetsz a legjobban, ha fel vagy készülve a legrosszabbra. Én már edzett vagyok azon a téren, hogy alternatív vagy független utakon érvényesüljek. Remélni tehát remélem, hogy ér valamit az Oscar-reflektorfény, de fel kell készülni mindenre. Az is lehet, hogy külföldön előbb figyelnek fel rám egy esetleges jelöléssel vagy pláne díjjal, mint itthon.

A külföld alatt most mit ért elsősorban?

Van Londonban játszódó filmtervem, és olyan is, ami négy európai városban fut párhuzamosan, amiből az egyik Budapest. Mindig úgy gondoltam, hogy előbb legyen magyar producer, aztán keressünk külföldi partnert, de lehet, hogy meg kell fordítani a képletet, és külföldi producerrel a hátam mögött már könnyebben találok itthon is támogatót. Aztán persze ott van Kanada és Amerika, ahol szintén játszódik kisjátékfilm-tervem, és már a szereplőkkel is kapcsolatba léptem. Szerintem annak a projektnek is komoly lendületet adhatna egy efféle eredmény. A tengerentúlon nagy dolognak számít egy Oscar-jelölés, sőt, szerintem már a shortlist is.

Csokonai Kulturális Központ
Elég ritka modell, hogy művelődési házak Oscar-esélyes filmeket gyártsanak. Márpedig a Saul fia és a Napszállta mögött is álló Laokón Filmgroup mellett a Susotázs másik gyártója a 15. kerületi Csokonai Kulturális Központ, ami eddig 19 kisfilm produkciójában vett részt. Tóth Lajos és Kuczkó Andrea már 2012-től szervezett filmszemléket a művelődési házban, majd a pályakezdő filmrendezők panaszait hallgatva a lehetőségek hiányáról, belevágtak, hogy pályázatot írjanak ki fiatal filmeseknek, megszervezve a finanszírozást. Ehhez segítséget kaptak az akkori fideszes kerületi polgármestertől és Rajna Gábortól, a Laokón Filmgroup producerétől, aki értékes eszközöket adott kölcsön a forgatásokra. Szirmai Márton is forgatott velük, de Tóth Barnabás több korábbi filmjét is ők gyártották, például a Pogány Judit és Kovács Zoltán főszereplésével készült Újratervezést, ami hatalmasat futott az interneten a maga másfélmilliós nézettségével. Az első filmek rendkívül alacsony, egy-két milliós költségvetéssel készültek, a Susotázs büdzséje ennél már kicsit jelentősebb volt, tízmillió forint körül mozgott.

forrás: https://24.hu/

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed