MINDEGY SZÍNHÁZ

Ki állhatna jót magáért? Ez, persze, nem a Családi játszmák (eredetileg: Rules for Living, ez sem valami nagy cím, de jobb a magyarnál) tanulsága, hanem csak úgy a nézőtéren ücsörgésé. Szóval: remélem nem valami rózsás lelkű sznobéria mondatja, de néha szeretném tudni, mi értelme van nézni a darabot. Mit akarnak tőlem? Mert csak akarnak valamit, még akkor is, ha nyár, meg páratartalom meg hőmérséklet van. 

Ha csak annyi a levonandó tanulság, hogy bizony, a családban sok a hamisság, elhallgatás, félre- és mellébeszélés, bűn, titok, frusztráció, komplexus, akkor köszi, körülbelül azért sejtettem. Ha az a tanulság, hogy ezt nagyon viccesen és szórakoztatóan és profin is el lehet mondani, és akkor karácsonykor majd arra gondolsz, hogy valahol már láttam ezt, de akkor pergőbb és humorosabb volt, akkor viszont az előadás, nem elég pergő és humoros, nem elég szórakoztató és nem elég technikás. Örömmel tenném le a fegyvert, és pengetném a hála húrjait, hogy Orlaiéknak köszönhetően legalább megtapasztaljuk, mi megy a világban, végre itt egy friss darab, egy friss szerző, Sam Holcroft, akiről azt sem tudjuk, fiú vagy lány (egyébként lány), és valóban: ha csak a tájékoztatás volt a cél, az teljesítve van. Leginkább azonban az a benyomásom, hogy kimentek színházat nézni, és egy kissé összekeverték a darabot és az előadást, az utóbbi annyira jól sikerült, hogy észre sem vették: ez ennyi. A saját maga örömére funkcionáló színház, saját szabályokkal, amelyek ki is íródnak a színpad fölé: Matthew csak akkor hazudhat, ha ül és eszik. Mondanom sem kell: Matthew sokat ül és sokat eszik emiatt, Ötvös András egy kiló plusszal zárja a szerepet. Remélem, kap veszélyességi pótlékot vagy mit. Szikszai Rémusz meg egy kiló mínusszal végez, mert az izzókat is megpróbálja lejátszani a karácsonyfáról, kérdezem is újra, hogy miért, miért, de nem tudom, mi a válasz.

SAM HOLCROFT: CSALÁDI JÁTSZMÁK

az Orlai Produkció előadása



Sam Holcroft komédiája 2015-ben a londoni Nemzeti Színház nagy sikere volt. Alaphelyzete egyszerű: családi ünnepre gyűlik össze a família, hazajön a két fiútestvér a szülőkhöz, s hozzák magukkal saját családjukat. Ahogy ez lenni szokott: frusztrációk, kényszerképzetek, rokonszenvek és ellenszenvek kerülnek felszínre, ahogy a különböző életformák és gondolkodásmódok egy asztalhoz kényszerülnek. A darab azonban több ennél: közös komédia és cinkos játék is a közönséggel. A szereplők viselkedésének egyszerűnek tűnő, de szigorú szabályait ugyanis a nézőtéren tudni lehet majd előre, így a nézők végig beavatottként láthatják lelepleződni azokat a titkokat és hazugságokat, amelyeket a szereplők egymás elől eltakarni igyekeznek. Ezen keresztül pedig mindenki kacagtató és önironikus szabályszerűségeket olvashat le önmagáról is: mi, emberek hogyan tesszük élhetővé és elviselhetővé a társas érintkezést, s ezáltal magát az életet.

MATTHEW harmincas Ötvös András
CARRIE harmincas Réti Adrienn
SHEENA negyvenes Járó Zsuzsa
ADAM negyvenes Szikszai Rémusz
EDITH hatvanas Kútvölgyi Erzsébet
FRANCIS hetvenes Papp János
EMMA tizennégy éves Csikász Ágnes

Dramaturg Zöldi Gergely
Jelmez Cselényi Nóra
Díszlet Ondraschek Péter
Rendező munkatársa Jánoska Zsuzsa
Grafika Csáfordi László
Világítási terv Szondi György
Rendező Göttinger Pál

Producer Orlai Tibor



CSALÁDI JÁTSZMÁK - képek az olvasópróbáról SAM HOLCROFT - CSALÁDI JÁTSZMÁK - képek

Még mindig napra bérli a színházat Orlai Tibor

Az Orlai Produkciónál alap, hogy minden színielőadás utaztatható legyen, hiszen ezzel majdnem megduplázható az előadásszám.

Szerencséje volt Orlai Tibornak, hogy a tíz évvel ezelőtti első magánszínházas produkciója kirobbanó siker lett. A Hat hét, hat táncot a Thália Színházzal közös produkcióban hozta létre az Orlai Produkció. Hét év alatt 260 előadást játszottak belőle Vári Évával és Kulka Jánossal, és 2014-ben is csak azért kellett levenniük, mert a külföldi jogtulajdonos az éppen akkor bemutatott amerikai film miatt konkurenciának tartotta az előadást és nem hosszabbította meg a jogokat. „Információink szerint a film hamar megbukott” – mondja kesernyésen Orlai Tibor. A Jurányi Inkubátorházban beszélgetünk, ez az Orlai Produkció második otthona most, hat repertoáron lévő előadásuk fut itt.

Azért sokáig nem szomorkodott, mert a Hat hét, hat tánc közönség- és üzleti sikere alapozta meg a produkciós iroda létét. A következő „sorsfordító” előadás a Férfi és nő koncertturné volt Básti Julival, Udvaros Dorottyával, Cserhalmi Györggyel és Kulka Jánossal, Dés Lászlóval. Ez az előadás azt is megmutatta, mi lehet az egyik záloga a magánfinanszírozású előadások üzleti sikerének: lehessen velük országszerte turnézni. „Nálunk alap, hogy az új előadások úgy jönnek létre, hogy mozgathatók legyenek. Az évi hatszáz-hétszáz előadásunkból 55-60 százalék van Budapesten, a többi vidéken, mert ezzel tudjuk az előadásszámot jelentősen növelni.”

Fontos előadás volt a 2010-ben bemutatott, száznyolcvanszor játszott Esőember, azért is, mert ezzel léptek be a Belvárosi Színházba, ahol azóta is a legtöbbet játszanak, jobb hónapokban huszonötször egy hónapban. A magántulajdonban lévő, moziból lett színházépületet a mai napig előadásokra, nem havonta bérli Orlai Tibor. „Nem tudom megmondani előre egy évre sose, hogy mennyit játszunk egy adott hónapban, így ez a legegyszerűbb, de az esték többségét mi töltjük meg a Belvárosi Színházban.”

A bérleti díj egyébként a második legnagyobb költségelem a honorárium után, emellett marketingre és díszletre, jelmezre költ a produkció a legtöbbet. A bevételi oldalon egyértelműen a jegybevétel vezet. Orlai két modellel dolgozik: a Belvárosi Színházban egy estére fizet az épületért, és övé a teljes jegybevétel, a Jurányiban (és máshol) viszont a jegybevételen osztoznak a hellyel. A jegybevétel mellett a TAO (a társasági adóból a jegybevétel 80 százalékáig igényelhetnek a színházak) biztosítja a fenntartható működést, ebből készülnek az új előadások, a jegybevétel az operatív működést fedezi. Orlai Tiborral együtt négyen működtetik az irodát, 2016-ban 456 millió forintos árbevétellel, 74 millió forintos adózott eredménnyel.

Az Orlainál sok a monodráma, a producer és a színészek is szeretik ezt a műfajt. A Csemegepultos naplója és az Egyasszony kiemelkedő előadások is lettek. Utóbbi pedig eredetileg abban a kategóriában volt, amelyről Orlai azt mondja, rétegszínház. „Kezdetben felvállaltan nem felszínes, de szórakoztató produkciókat készítettünk, amelyeknek jól kiszámítható volt a megtérülése. A biztos alapok után kezdtünk rétegszínházi produkciókat is játszani. Ezek jellemzően keresztfinanszírozású előadások voltak, amelyekről a premier napján tudtam, hogy nem hozzák vissza az árukat, de művészileg fontos volt, hogy létrejöjjenek.” Az Egyasszony nehéz témája (családon belüli erőszak, sérült gyermek nevelése) ellenére lett elsősorban művészileg, de üzletileg is kiemelkedő siker, mert már a századik előadásnál járnak. Az Egy őrült naplója Keresztes Tamással pedig már abszolút művészszínházi előadás, nagy is a visszhangja, már négy külföldi fesztiválon jártak vele és még duplaennyi meghívásuk van.

„Persze van, hogy valami nem sikerül, és akár az ötödik, tizenötödik előadásnál le kell venni, de az alkotók ilyenkor is mindent megtesznek a sikerért.” Épp a művészi munka miatt nehéz magántőkét bevonni a színházba, akármennyire ismertek az egyes „alkotóelemek”, mindig marad egy kiszámíthatatlanság, hogy hogy sikerül végül a produkció és hogy a nézők szeretni fogják-e. Tibornak ezért a legfőbb kihívás az, hogy hogy tudja hosszabb távon is, biztosan működtetni úgy az irodát, hogy az anyagi szempontok ne kerüljenek a művészi elé. Az ő alkotótársa egyébként a munkában Zöldi Gergely dramaturg, fordító, akivel együtt alakítják a repertoárt és találják ki, kivel dolgoznak együtt.

Orlai Tibor a következő évadtól még egyet lép, főleg a szervezés miatt, a társulatszerűség felé. Hangsúlyozza, nem épít társulatot, nem lesz fix csapata, kötelezettségekkel, elvárásokkal, de a bonyolult egyeztetési rendszer miatt (hogy ki melyik este, hol játszik), meg kellett ezt lépnie. Tizenkét szabadúszó színésszel állapodott meg első körben, hogy „együtt lesznek, de szabadon”, és az egyeztetésnél az Orlai élvez náluk elsőbbséget, cserébe ő évadonként minimum két szerepet ígér. „Azért ez továbbra is egy alkotóközösség marad, soha nem fogok szerepeket kérdés nélkül ráosztani senkire, mindent megbeszélünk.”

Pontosan tudom, hogy a közönség egy rétege nem fog eljönni

Tíz éves az Orlai Produkciós Iroda


Lassan jubileumi, tizedik évadának végére ér az Orlai Produkciós Iroda, az a budapesti, közvetlen állami támogatás nélkül működő magánszínház, amely az elmúlt évtizedben többek között olyan előadásokat hozott létre, mint az Esőember vagy az Amadeus Kulka Jánossal, a Száll a kakukk fészkére Péterfy Borival, A nagy négyes Molnár Piroskával, Vári Évával, Benedek Miklóssal és Szacsvay Lászlóval, vagy olyan stúdióelőadások, mint A csemegepultos naplója, az Egy őrült naplója és az Egyasszony.

Rengeteg, nemcsak a közönség vagy a szakma szerint, de anyagilag is sikeres előadás fűződik a színházhoz, amelynek vezetője 2013-ban még a Színházi Kritikusok Céhe díját is megkapta. Úgyhogy Orlai Tibort arra kértük, foglalja össze tíz pontban, szerinte mitől tud sikeres lenni egy színházi előadás, mi kell ahhoz, hogy az előadás bár ne menjen le kutyába, mégis ezrek akarják megnézni.

Orlai persze azzal kezdi, nincs sikerrecept, és az Orlai Produkciós Irodának is voltak vagy rosszabbul sikerült előadás, vagy olyan, amelyhez nagyobb elvárások társultak annál, mint amilyenre végül sikerült. „Ilyenkor az a lényeg, hogy meg kell tudni hozni a döntést, és akár öt előadás után levenni valamit a műsorról” – mondja. Ha a sikerreceptet nem is, a szerinte legfontosabb jellemzőket így határozza meg:

  1. Az előadás témája, aktualitása. Az előadás reflektáljon a néző hétköznapjaira, legyen számukra aktualitása, hogy a közönségnek fontos legyen a téma, legyen mit továbbvinniük magukkal. Vissza-visszatérnek az előadásainkban a családon belüli erőszak különböző formái, identitáskérdések, és a jövőben is szeretnénk ilyesmikkel foglalkozni, mert úgy érzem, a színháznak reflektálnia kell ezekre a témákra. Az aktualitás érvényes lehet akár egy kortárs írónak az emailezéssel foglalkozó darabjára, de egy klasszikusra is, ha olyan kérdéseket boncolgat, amelyek egyértelműen fontosak ma is, vagy ma újra fontosakká váltak. Sok előadásunkban foglalkozunk például a betegségekkel és a társadalom hozzáállásával ehhez a témához, mert úgy gondolom, Magyarország ilyen téren nagyon le van maradva, tudatlanságból, hozzá nem értésből és a szőnyeg alá söprés miatt: egyszerűen nem szeretünk erről gondolkodni. És nem kérdés, hogy a mai magyar társadalomnak pont az az egyik legnagyobb gondja, hogy nem nézünk szembe a problémákkal, legyenek azok magánjellegűek, társadalmiak, politikaiak, identitással vagy a múltunkkal kapcsolatosak. Nemrég mutattuk be Ladislav Fuks A hullaégető című művét, amely borzasztóan fontos kérdésekkel foglalkozik: a rasszizmus hatásával a kisemberre, és hogy milyen szélsőséges helyzetekbe tudja sodorni az átlagembert, ha a demagógiát durván és populista módon verik bele a társadalomba. És ez ma abszolút aktuális. Anélkül, hogy a konkrét politikai helyzetre utalnék, azt gondolom, mindez benne van ma a levegőben.
  2. Jó szereposztás, hiteles alakítások. Tudomásul kell venni, hogy ma általában a színészek nevére jönnek be a nézők, de lényeges, hogy ne aszerint hozzuk létre a szereplőgárdát, hogy kik a nagy húzónevek: úgy nagyon félre tudnak menni az előadások. Igenis az optimális szereplőt kell megtalálni arra a feladatra, amit kigondoltunk a rendezővel, igenis karakterben kell lennie a szerepeknek. Színészközpontú színházban gondolkodom, ezért is hoztunk létre az utóbbi időben egyre több monodrámát, ami lehetővé teszi, hogy egy – akár kezdő – színész felvonultassa a teljes színészi eszköztárát, és felhívja magára a figyelmet.
  3. Színészközpontúság. Nekem fontos a színészek publicitása, és hogy megkapják azt a megbecsülést és csillogást, ami kijár nekik. Ruttkai Éva mondta, hogy nem szabad a sztárokat, a csillagokat befogni közvilágításra. Hiszek abban, hogy a színésznek címlapon kell szerepelnie, és el kell érnie ugyanazt a társadalmi megbecsülést, amiben régebben is voltak, mert nagyban tudják befolyásolni a társadalom álláspontját a közéleti kérdésekben. De akkor lesz igazán rangja és hitele, ha megkapja mindezt, ami ehhez kell.
  4. Jól megírt szövegkönyv, mai nyelvezettel. Sokan nem értik, miért fordítjuk újra szinte az összes darabot, amit bemutatunk. És tényleg léteznek csodálatos fordítások általunk is bemutatott darabokhoz, de ezek az adott kor nyelvezetében íródtak. De az elmúlt 20-30 évben olyan rapid változáson ment át a nyelv, hogy ha egy előadás nem alkalmazkodik, azzal nézőket lehet veszíteni. A jó szövegkönyv ahhoz is szükséges, hogy lehessen vele reflektálni a mai problémákra. Újrafordítottuk például a Száll a kakukk fészkére című darabot is, hiába volt néhány évtizeddel ezelőttről egy igen ismert szövegkönyve. A darabban megjelenő konfliktusok – a hatalom és a kisember viszonya, a hatalom torzító hatása – ma is aktuálisak, de másként jelennek meg a 70-es, 80-as évek Magyarországán, és mást jelentenek ma.
  5. Jó időzítés. Vannak olyan darabok, amelyeket már évek óta kerülgetünk, de eddig úgy éreztük, talán még nem aktuálisak. A hullaégetővel például négy éve találkoztunk először, de csak most éreztem úgy, hogy ideje van színpadra vinni. Amiről szól, az mindig aktuális, de négy évvel ezelőtthöz képest nagyon nagy mértékben növekedett Magyarországon a rasszizmus, a mindenféle szélsőséges megnyilvánulás, az idegengyűlölet. Túl vagyunk egy migránsszavazáson, amikor egyszerű emberek olyan mondatokat fogalmaztak meg általuk nem ismert népekről, emberekről, bármilyen tudás nélkül, csak egy populista kommunikáció következményeként, amiket nagyon ijesztőnek éreztem. Az időzítés emellett azt is jelenti, hogy figyelni kell, mikor milyen előadásokat mutat be a többi színház: nem jó, ha egy időben több hasonló darab fut. Ehhez meg kell próbálni alkalmazkodni, tolni akár egy fél évadot a bemutatón: nem szabad egymással szembemenni, mert azzal nem erősítjük, hanem gyengítjük egymást.  És az is fontos, mikor, az életének milyen pillanatában játsszon el egy színész egy olyan szerepet, amiről úgy érezzük, neki való lenne. Erre is jó példa a Száll a kakukk fészkére: úgy gondolom, Szabó Kimmel Tomi pont akkor kapta meg a főszerepet, amikor színészileg és emberileg is a legjobb pillanatban volt: színészileg adni, emberileg pedig kapni tudott tőle.
  6. Harmonikusan együtt gondolkodó alkotócsapat. A Belvárosi Színház speciális, furcsa tere miatt, és mert minden előadásunk folyamatosan utazik, nagyon összetett rendezői-díszlettervezői együttgondolkodásra van szükség, hogy a díszletek ugyanúgy működjenek hagyományos színházi térben és adott esetben kisebb városok művelődési házaiban is. Úgyhogy nagyon lényeges, milyen alkotógárdát hozunk létre: át tudják-e venni ők is a mi szempontjainkat, egy irányba tudnak-e gondolkodni velünk? A mi esetünkben a „háttéremberek” is az alkotócsapat tagjai: fontos, hogy mindenütt működjön, amit a rendező megálmodott, és sehol ne sérüljön az előadás az új és új helyszínek miatt. Nyilván soha nem lehet elérni – és cél sem lehet –, hogy puszipajtások dolgozzanak együtt, hiszen egy nagyszínpadi előadás húsz ember közös munkája. De az lényeges, hogy hasonló értékrendet képviselő, hasonlóan alázatos, empatikus alkotócsapat dolgozzon együtt. A saját tapasztalatom alapján ez is fontos, mert ha valaki nem száz százalékig támogatja a produkciót, ha fenntartásai vannak az előadással kapcsolatban, akkor abból nem lesz siker. A legjobban sikerült előadásainkra jellemző, hogy a résztvevők ezer százalékosan odatették magukat, azonosultak a feladattal. Nem hiszem, hogy kényszerből vagy csak egzisztenciális okokból lehetne jól dolgozni. Olyan persze előfordult, hogy egy színésznek, bár mindent megcsinált, félelmei voltak, szorongott, hogy senkit nem fog érdekelni, senki nem fog visszajelezni. De onnantól kezdve, hogy az előadás először lement közönség előtt, és először volt visszaigazolás, szárnyakat kapott.
  7. Emberi viszonyrendszer a közönséggel. Nem szabad, hogy a színház belterjes legyen, mert nem egy szűk szakmai rétegnek vagy az elitnek szól. A színháznak széles közönségréteget is meg kell tudnia szólítani – miközben persze vannak rétegszínházi előadások is. Mivel mi állami támogatás nélkül működünk, sokkal nagyobb súlya van a közönség visszajelzésének és a hozzáállásának a darabjainkhoz. Ez nyilván máshol is fontos, de nálunk még inkább, hiszen az egyetlen bevételünk a jegybevétel: abból – és a jegyeladás után kapható taóból – kell fenntartanunk magunkat, abból kell tudni felépíteni az új évadot, és abból kell tudni annyit félretenni, amennyiből megszülethetnek az új darabok. A közönség tiszteletét ki kell vívni, és ehhez nagyon fontos a személyes viszony. Oda szoktam figyelni arra, hogy ha bármilyen emailt kap az iroda, arra személyesen válaszoljak, és hogy a Pozsonyi Pikniken és a mikulásnapi vásárunkon egész nap ott legyek a pénztárban, és mindenkit meghallgassak. Nem szeretem a producer urazást, az igazgató urazást: egyenrangúak vagyunk a közönséggel. Ilyenkor persze ki vagyunk téve a kevésbé kellemes mondatoknak is – hogy ebben a színházban nem lehet jól hallani, vagy hogy nem volt kedves a jegyszedő –, de ez is része az emberi viszonyrendszernek. Sok színház törekszik arra, hogy közösségi teret hozzon létre a nézők számára, ez a Katona József Színházban például a Kantin, nálunk pedig ezek a vásárok. A közönséggel szemben alázatosnak kell lenni, ami nem azt jelenti, hogy a kiszolgálásuk a legfontosabb. Meg kell próbálni olyan körülményeket teremteni, amivel támogatni lehet a színházba járási szokásaikat. Az utóbbi időben például észrevettük, hogy vasárnap és a téli időszakban sokkal népszerűbbek a délutáni, mint az esti előadások, úgyhogy most már lehetőség szerint így alakítjuk ki a műsort. A közönség tart fenn minket: ezt tudomásul kell venni, és figyelembe kell venni az elvárásaikat. De vannak olyan előadások, amelyekről pontosan tudom, hogy a közönség egy rétege nem fog eljönni. A Happy Endingről például tudtam, hogy a rákkal való szembenézés sokak számára túl rémisztő lesz, de ugyanezt tapasztaljuk az Egyasszonynál is: vannak nézők, akiket érdekelne, de egész egyszerűen nem merik kitenni magukat annak a drámai helyzetnek, ami abban érvényesül. És nem is véletlenül: eddig 17-18 olyan előadás volt az Egyasszonyból, amikor valaki rosszul lett a nézőtéren. Nekünk is meg kell értenünk, hogy nem egyformán dolgozzuk fel a traumákat, a színpadon látott helyzeteket. Nem szabad ugyanazt a hozzáállást várni mindenkitől. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy egyre növekszik az igény a szórakoztató előadások iránt: sokkal nehezebb világot élünk ma, amikor az emberek jó része napi 12-13 órát dolgozik, úgyhogy el kell fogadnunk, hogy amikor eljutnak színházba, nem feltétlenül akarnak további szorongást okozó témákkal találkozni. De az már a mi felelősségünk, hogy olyan előadásokat mutassunk be, amelyek bár szórakoztatóak, mégis van mélyebb tartalmuk, jelentőségük, és a néző nemcsak annyit tud utána magával vinni, hogy milyen jót nevetett, hanem gondolatokat is, amelyeket felhasználhat bizonyos élethelyzetekben.
  8. Rugalmasság, gyorsaság, hatékonyság. Mi könnyebb helyzetben vagyunk, mint a kőszínházak. Sokszor előfordult, hogy hallottunk egy darabról, vagy hirtelen felmerült egy lehetőség, amire azonnal lecsaptunk, és két-három hónap múlva már be is mutattuk az előadást. A hatékonyság pedig azért is nagyon fontos, mert állami támogatás nélkül kevés emberrel kell tudnunk úgy működni, hogy az ne hasson károsan a művészi munkára. Adott esetben egy díszítő kellékezzen is, egy világosító is segítsen a díszletépítésben, a súgó és a rendezőasszisztens ugyanaz legyen. Máskülönben nem tudom felvenni a versenyt a kőszínházakkal.
  9. Vizuális megjelenés, marketing és szájhagyomány. A plakát is az alkotás része. Vissza kell adnia az előadás hangulatát és gondolatiságát, másrészt szerepelnie kell rajta a színészek arcának is – ez megint csak a színészközpontúság része. Fontos, hogy meg tudjanak jelenni a fiatal színészeink is, hogy ők is ismertté válhassanak. Fontos, hogy mikor kezdődik el egy produkció reklámozása. Lényeges, hogy eleve kigondoljuk, milyen közönségrétegnek szól az előadás, és azokat a kommunikációs formákat aknázzuk ki, amelyik az adott szegmens által vásárolt vagy látogatott újságok, online felületek vagy kültéri felületek. Lehet, hogy a hagyományos marketingeszközöket ma már nem is kell alkalmazni. Bár igyekszünk önálló arculatot kialakítani, mindig projektközpontúan gondolkodunk – de fontos, hogy az előadások kommunikációja egymásra épüljön, egymást erősítse, egy irányba tereljen. Egy előadás sikeréhez legalább olyan mértékben hozzátartozik az, hogy mi terjed el róla, mint az, hogy mekkora összeget költünk a reklámozására. És ez Budapestre és a vidéki vendégjátékokra is igaz. Többször előfordult, hogy egy budapesti sajtóbemutató után felhívott egy-egy vidéki partnerünk, hogy nekik már szóltak, ezt az előadást mindenképp hívják meg a következő évadban. A szájhagyomány fontosabb, mint gondolnánk. És ehhez szervesen hozzátartozik a Facebook és az ott megjelenő – akár pozitív, akár negatív – kommentek. Nagyon nem mindegy, hogy ezekre hogyan reagál egy színház, mert az is a szájhagyomány része lesz. Effektíve nyilván nem lehet befolyásolni, mert ha valami rossz, akkor arról úgyis az fog elterjedni, hogy rossz, de azzal már lehet foglalkozni, hogy mindezt hogyan kezeljük.
  10. Arculatépítés. Lehet, hogy van, akinek nem elég magvasak az Orlai Produkciós Iroda előadásai, és vannak, akik nagyon hisznek ebben a fajta színházban. De azt, hogy ne próbálnánk egységes arculatot kialakítani, nem lehet mondani: amikor elhangzik, hogy az Orlai Produkciós Iroda bemutatója, a közönség legnagyobb része pontosan tudja, hogy nagyjából mire számíthat, és hogy fogja érezni magát nálunk. És az arculatépítésnek az is lényeges eleme, hogy mindig kísérletezni kell, folyamatosan egyre mélyebb, gondolatgazdagabb nagyszínpadi produkciókat is be kell mutatni. Folyamatosan nyitottabbá kell tenni a kialakult törzsközönségünket a magvasabb gondolatú előadások iránt. Ők pontosan látják a különbséget a nagyszínpadi és a stúdiószínházi előadások között. És pontosan érzékelik azt is, ami mindig fontos volt és fontos is marad számunkra: hogy reflektáljunk a mai magyar közéletre.
A magánfinanszírozásból működő produkciós iroda tíz éve indult azzal a céllal, hogy széles közönséget elérő, szórakoztató, de azért mindenképpen minőségi előadásokat hozzon létre. Az így termelt profitot az iroda nemcsak a következő előadások létrehozásába forgatja vissza, de koprodukciók keretén belül évek óta létrehoz független színházi, „alternatív”, kísérletező, kis közönséget elérő előadásokat is, újabban pedig évente több monodrámát is – mint A csemegepultos naplója, az Egy őrült naplója, az Egyasszony vagy legutóbb Az étkezés ártalmasságáról című Parti Nagy Lajos-szöveg.
Mostanra az Orlai Produkciós Iroda évadonként 5 nagyszínpadi és 2-3 stúdióelőadást mutat be, és most éppen 28 előadást tart repertoáron, amelyek havi 28-30 este futnak a Belvárosi Színházban (ez bérleti szerződés alapján állandó játszóhely lett), de emellett külső helyszínen – például a Jurányiban – még havi 20-25 előadás fut. És most már tulajdonképpen „társulata” is lett az irodának: bár nincs a kőszínházakéhoz hasonló társulati szerződés, Orlai Tibor több színésszel kötött évi két új bemutatót garantáló szerződést. Bár ők máshol is játszanak, de az Orlai Produkció bemutatói előnyt élveznek náluk az évados egyeztetésben.
A virtuális társulat tagjai: Hernádi Judit, Benedek Miklós, Kovács Patrícia, Schruff Milán, Szabó Kimmel Tamás, Mészáros Máté, Nagy Dániel Viktor, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Ötvös András és László Lili, valamint a rendezők közül Pelsőczy Réka, Göttinger Pál, Szikszai Rémusz és Znamenák István.
forrás: http://index.hu/

REKORD NÉZŐSZÁMOT HOZOTT AZ ÉVAD NYÍREGYHÁZÁN

Az alábbiakból kiderül, mi vár a jövő évadban Nyíregyházán.

Egy sikeres, rekord nézőszámot hozó évad után egy direktornak aligha kell azon gondolkodnia, hogy a társulat összetételén jelentősen változtasson, mondta Kirják Róbert a Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója, aki szerint a nézők egyértelmű tanúbizonyságot tettek a színészek és alkotók mellett.

“Ezek után csak egy dolgot érdemes tenni: folytatni az elkezdett irányt, vagyis még erősebb társulatot kell kovácsolni” – fogalmazott a direktor, aki örömmel jelentette be, hogy a színészek a következő évadban is kiváló rendezőkkel dolgozhatnak együtt, amely mellett komoly műhelymunkára lehet számítani.

A szakma által számos rangos elismeréssel díjazott vendégei mellett öt olyan rendező állít színpadra darabot, akik vagy korábban kötődtek szoros szálakkal a társulathoz, jelesül Olt Tamás és Tucker András, vagy épp most is aktív színészei a teátrumnak: Puskás Tivadar, Urmai Gábor, valamint Sediánszky Nóra, aki a dramaturgi és művészeti tanácsadói feladatai mellett rendezőként – ráadásul saját Carmen-adaptációjával – végre Nyíregyházán is bemutatkozik. Ragaszkodván a színház eddigi nyitottságához, folytatódik az együttműködés az Orlai Produkciós Irodával, és várhatóan a következő évadban is számolhatunk a Mucsi Zoltán és Scherer Péter által fémjelzett Nézőművészeti Kft. előadásaival.

Öt előadás a nagyszínpadon

Az igazgatói pályázatában tett ígéreténe megfelelően Kirják Róbert ügyvezető igazgató a következő évadra változtatott a műfaji arányokon: kettő helyett egy zenés produkció, ellenben két vígjáték kerül műsorra, amelyek mellett egy magyarországi ősbemutató és egy viszonylag ritkán játszott klasszikus dráma várható a nagyszínpadon.

Az első bemutató a korábbi évekhez képest csaknem egy hónappal hamarabb, szeptember 9-re tűzte ki a színház. Ken Ludwig világhírű detektívtörténetét, a Sherlock Holmes – A sátán kutyája című művét Szente Vajk rendezésében ismerheti meg a közönség. A darab különleges látványvilága mellett a mindösszesen öt színész bravúros alakítását a szokatlanul sok öltözés és figura garantálja, hiszen csaknem ötven karaktert fognak megjeleníteni. A színházigazgató felhívtam a figyelmet a kettős szereposztásban játszó Ullmann Mónikára, aki Kuthy Patríciával osztozik a szerepen, illetve szerepeken.

A második nagyszínpadi bemutató László Miklós romantikus komédiájának rendezésével a korábbi tervekkel ellentétben a színház vezetése Pelsőczy Réka helyett egy szintén Jászai Mari-díjas, valamint a Színikritikusok-díját immáron tízszer, a POSZT legjobb rendezéséért járó díját ötször is elnyert rendezőt, Mohácsi Jánost bízta meg. A szakma és a közönség számára egyaránt megbecsült művész csaknem húsz év elteltével tér vissza Nyíregyházára, hiszen 1998-ban már dolgozott a nyíregyházi társulattal rendezőként a Krétakör című darabban.

Ugyancsak visszatérő rendezőnek számít Szőcs Artur, aki a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjeként legutóbb az Idősutazás című darabbal tette le nálunk a névjegyét, a következő évadban pedig a musical irodalom egyik legismertebb darabját, a Chicagót értelmezheti újra.

A jövő évadban is játszanak klasszikus szerzőtől: Friedrich Schiller Don Carlos című drámáját szintén egy olyan rendező álmodja színpadra, aki először dolgozik a társulattal – ő Szabó Máté, aki ugyancsak a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, illetve korábbi megbízott igazgatója. A címszerepben Horváth Illés vendégművész játékát élvezheti a publikum.

Kirják Róbert a nagyszínpadi rendezők legfiatalabbjára, Fehér Balázs Benőre is felhívta a figyelmet, aki a közelmúltban a Katona József- és a Radnóti Miklós Színházban is nagy visszhangot keltő előadást rendezett. A jövő évadban a bohózatirodalom közismert szerzőjétől, George Feydeau-tól A hülyéje c. remekművet állítja színpadra.

A MŰvész Stúdióban is lesz felnőtt előadás

A 2017/18-as évad műsorelosztásában további változás, hogy a Krúdy kamaraszínpad mellett a MŰvész Stúdióban is lesz felnőtt előadás, mégpedig Sediánszky Nóra A név: Carmen című Prosper Mérimée nyomán írt és rendezett darabja – Kosik Anita főszereplésével és élő zenével. A humor különböző árnyalatainak felmutatásában jeleskednek a kamaraelőadások rendezői: Göttinger Pál a Leenane szépe című tragikomédiájával; Koltai M. Gábor Asszony asszonynak farkasa című Thomas Middleton magyarországi ősbemutatót jelentő vérdrámájával; valamint Végh Zsolt A rózsák háborúja című fekete komédiájával. Végh Zsoltot szintén először köszöntheti a társulat, aki pályafutása alatt nem csak sokoldalú tapasztalatokat szerzett (író, rendező, operatőr, forgatókönyvíró, színész), de emellett olyan kultikus filmek is az ő keze munkáját dicsérik, mint a Libiomfi, uristen@menny.hu és még számos független magyar film.

Gyermekelőadások ismerős mókamesterek műhelyeiből

A gyermekeknek készülő előadások rendezői valamennyien ismerősek a színházban és jól ismerik a közönséget a legkisebbektől az értettebb korosztályig. Olt Tamás, aki jelenleg a Nemzeti Színház társulati tagja a nagyszínpadon bemutatásra kerülő Gothár Péter-Selmeczi György jegyezte Diótörőt rendezi élő zenével. Tucker András, a Móricz Zsigmond Színház egykori társulati tagja, jelenleg a Budapesti Operettszínház segédrendezője A kék pék című interaktív gyermekelőadással tér vissza a teátrumhoz. Puskás Tivadar a Függöny fel! hangos sikert aratott rendezése után Csukás István Mirr-Murr kalandjaival örvendezteti meg a gyerekeket, Urmai Gábor pedig a Maszmók Afrikában című zenés gyermekdarabbal debütál rendezőként a színházban. Ugyancsak ismerős rendező, legutóbb a Tündér Lala színrevitelével büszkélkedhető Halasi Dániel rendezésében érkezik hozzánk A dzsungel könyve. A gyerekek ezúttal az egri Harlekin Bábszínháznak köszönhetően egy különleges bábelőadás formájában ismerhetik meg Maugli történetét.

Új kedvezmények és pozitív változás a bérletátírás rendszerében

A Móricz Zsigmond Színház Szervező- és Jegyirodája 2017. június 22-én kezdi a bérletértékesítést, melynek keretében az előző évadban vásárolt bérletes helyeket érintő bérletmegújításra június 22. és július 14. között van lehetőség. Ezt követően az új bérlők is igényt tarthatnak a régi bérlők helyére. Kirják Róbert felhívta a figyelmet, hogy a bérletesek számára a színház vezetése azzal fejezi ki köszönetét, hogy a VIDOR Fesztivál hivatalos jegyértékesítése előtt egy héttel a bérletes nézők számára korlátozott számban elővásárlási jogot biztosít a fesztivál előadásaira. További kedvezményt jelenthet a Szabadtéri Színpad látogatóinak, hogy a szabadtéri előadások napján a következő évad bérleteit 10% kedvezménnyel válthatják meg a helyszínen felállított mobilpultnál.

Azok számára pedig, akik igényelnék bizonyos előadások bérletes időpontjának elcserélését, az igazgató kezdeményezésére egy új, felfogásában rugalmasabb, ugyanakkor szabályait tekintve – az esetleges félreértések elkerülése érdekében – kötött rendszert vezetett be. További részletekkel kapcsolatban a mai naptól nyilvánosságra hozott műsorfüzetben és a Szervező-és Jegyiroda munkatársainál lehet érdeklődni.

A Kelet-Magyarország a nyíregyházi évadról


Családi játszmák - próbafotók

CSALÁDI JÁTSZMÁK - próbafotók

Komédia lelki szúnyogcsípésekkel – Családi játszmák a Belvárosi Színházban

Nyáron sem maradunk Orlai-produkció nélkül: a Belvárosi Színházban június 27-én mutatják be Sam Holcroft Családi játszmák című intellektuális komédiáját. A szerepeket ,,nagyágyúk”, Ötvös András, Réti Adrienn, Járó Zsuzsa, Szikszai Rémusz, Kútvölgyi Erzsébet, Papp János és Csikász Ágnes játsszák, a rendező Göttinger Pál. „Bár komédiáról van szó, azért olyan könnyű nyári viseletre gondoljanak a nézők, amely alatt nagyon sok elkapart, vérző szúnyogcsípés van” – fogalmazott Ötvös András. 

Az Orlai Produkció Zöldi Gergely fordítóval rendszeresen körülnéz a világban, és az egyik kutatóútjukon találtak rá Sam Holcroft darabjára, amely 2015-ben nagy sikert aratott a londoni Nemzeti Színházban. A mű meg nem választható kapcsolatainkról, a szülő-gyerek viszonyról, a rokoni szálak lelki kuszaságáról szól. Az alaphelyzet egyszerű: összegyűlik a família egy családi ünnepre, megérkezik a szülői házba a két fiútestvér, akik magukkal viszik a saját családjukat. Ahogy ez lenni szokott, amint egy asztalhoz kényszerülnek a különböző életformák és gondolkodásmódok, felszínre kerülnek a frusztrációk, a kényszerképzetek, a rokonszenvek és az ellenszenvek. A darab azonban több ennél: közös komédia és cinkos játék is a közönséggel.

Írói ravaszság folytán ebben a darabban a szereplőknek – mint egy szerepjátékban – meghatározott szabályok szerint kell viselkedniük, vannak fix tulajdonságaik, erősségeik, gyengeségeik, fegyvertáruk. A szerző minden jelenetnél pontosan lekottázta, milyen szabályok vannak érvényben az egyes szereplőknél, illetve mely pluszszabályokkal egészülnek ki a következményekkel járó megszólalásoknál. Például X szereplő nem hazudhat, csak ha ül, vagy amikor újra hazugságba kerül, akkor ennie kell. Nem tudja tovább mondani a mondatát, amíg nem talál egy ülőhelyet vagy nem kezd el falatozni. A szabályokat kiírva, végig jól láthatóan szemlélheti a közönség, de a szereplők nem tudják, milyen felirat van a fejük fölött. A játékosok megpróbálják valahogyan belemanőverezni magukat a szabályba, amiből persze részint konfliktusok, részint kacagtató helyzetek támadnak. A nézők számára külön élvezet, hogy beavatottként láthatják azt a kínkeservet, amellyel a szereplők igyekeznek egymás előtt leplezni a titkaikat és a hazugságaikat. Kicsit a Momentán Társulat, illetve a Beugró produkcióiból ismert improvizációs játékokra hajaz majd az előadás.

A darab címében szerepelő játszmák szó két jelentést is fed: egyrészt a különleges előadásmódot, másrészt azokat a pszichológia értelemben vett emberi játszmákat, amelyek a valódi intimitás pótlékaiként szolgáló érzelmi-cselekvési öntőformák. Sok konfliktussal járó küzdelem, hogy a családi élet ne alakuljon át díszletté, paravánná, ahol mindenki mindenkivel nagyon korrekt viszonyban van, csak éppen semmi közük egymáshoz. A Családi játszmákban befutott ügyvédek a gyerekek, akiket még mindig úgy kezelnek a szüleik, mintha az orrukat sem tudnák egyedül megtörölni.

,,Amikor ezen a családi fészken belül vannak, gyerekeknek tekintik őket, ugyanakkor feleségeik, barátnőik, gyerekeik, saját örömeik és válságaik vannak, esetenként tehát felnőttként kell viselkedniük. Nagy játékteret kapnak azzal, hogy lehetőségük van egyik helyzetből a másikba menekülni, és vissza” – mondja a rendező, Göttinger Pál. – ,,A nézőnek nincs más dolga, mint saját élményein keresztül belehelyezkedni a történetbe – hogy aztán hazafelé a villamoson vitázhasson vég nélkül, hogy végül is kinek volt igaza. A család egyik féltekéje szerint egy karácsonyi ebédnek akkor van értelme, ha szépen lebonyolódik, minden rendben van, a másik brancs pedig azt gondolja: ez az egyetlen alkalom, hogy értelmesen szót váltsanak egymással, ne a semmiről beszélgessenek udvariaskodva, hanem a tényekről, elhallgatásokról, fájdalmakról. A két félteke összecsap. Ez a helyzet szerintem mindenkinek ismerős, nekem is.”

Ahogy mindannyiunknak, az alkotóknak is vannak tapasztalatai arról, hogyan kell úgy föllépni egy túlgondoskodó szülővel szemben, hogy ne bántódjon meg, de lassan leálljon. Bizonyára sokan próbálták már behúzni a kéziféket, ha ünnepi ebéd közben például a szakmai sikereik vagy kudarcaik is terítékre kerültek. Ezek a konfliktusok úgy mulattatják majd a nézőket nyáresténként, hogy azért egy-egy lelki szúnyogcsípés helyeit is vakargatniuk kelljen az előadásról hazafelé tartván.

L. Horváth Katalin

„A színész mindig magáról vall”

Szíjjártó Anita

Új fejezet kezdődött az életében: nemrég született meg második kislánya, elhagyta a Katona József Színházat, ahol hat évig játszott, most pedig szabadúszó, és az Orlai Produkciós Iroda friss darabjában, a Családi játszmák című komédiában fog szerepelni. Az előadás igazán formabontó: a színészek kivetítőn látható utasítások szerint játszanak. Ötvös András színművésszel beszélgettünk.

A történet alaphelyzete egyszerű, karácsony alkalmából összegyűlik a család, hazajön a két fiútestvér (Ötvös András, az öcs és Szikszai Rémusz, a bátyja) a szülőkhöz (Kútvölgyi Erzsébet és Papp János), és hozzák magukkal saját családjukat. Ahogy ez lenni szokott: frusztrációk, kényszerképzetek, rokonszenvek és ellenszenvek kerülnek felszínre. A darab azonban több ennél: közös komédia és cinkos játék is a közönséggel. A szereplők viselkedésének egyszerűnek tűnő, de szigorú szabályait ugyanis a nézőtéren tudni lehet majd előre, így a közönség végig beavatottként láthatja lelepleződni azokat a titkokat és hazugságokat, amelyeket a szereplők egymás elől rejtegetnek. Ezen keresztül pedig mindenki kacagtató és önironikus szabályszerűségeket olvashat le önmagáról is: mi, emberek hogyan tesszük élhetővé és elviselhetővé a társas érintkezést és ezáltal magát az életet – szól a darab ismertetője.

A darabban Matthew-t, a fiatalabb testvért alakítod. Hogyan kell őt elképzelnünk?

Matthew ügyvéd, akiről a szövegkönyvünk így ír: „Ha másoknak nem tudok örömet okozni, akkor nem lehetek boldog. Elismerést kell kapnom, mindig azt kell tennem, amit várnak tőlem. Pótcselekvés: evés.” Plusz a szórólap szerint rögeszméje, hogy alkalmatlan.

Első hallásra – számomra legalábbis – nem annyira megnyerő figura. Neked színészként viszont muszáj megtalálnod benne valamit, amit magadévá tudsz tenni.

Matthew vagy bármilyen szerep esetében nekem a legfontosabb azt megtalálni, hogy mi az adott alak erőssége, gyengéje, miért lehet őt mindennek ellenére szeretni. A lényeg: minden egyes szerepben a színész saját magáról vall. A sava-borsa ennek az előadásnak egyébként az, ahogy meg van írva. A cél nem a karakterek részletgazdag fölfestése, hanem a sokszereplős jelenetekben a különböző stratégiák működtetése, az ember saját hazugságainak vagy stratégiáinak fölnagyítása, megmutatása Matthew-n keresztül. Azt szoktam megnézni, hogyan lehet a saját személyiségemen át formát adni azoknak a félelmeknek, szorongásnak és vágyaknak, amelyek betűkbe vannak szedve.

Azt mondod, minden szerep esetében magáról vall a színész. Mi a helyzet akkor, ha teszem azt: egy gyilkost kell alakítani?

Kosztolányi Dezső így ír az Esti Kornélban: „Pusztán ezzel mégse magyarázható magatartása. Azzal sem, hogy ő »jól nevelt fiú« volt. Azzal sem, hogy félénksége, élénk képzelete határozatlanná tette, és gyakran, mikor a veszedelemtől futott, ez hajszolta bele a veszedelembe. Azzal sem, mintha valami túlontúl kegyes lélek lett volna, a szó köznapi értelmében. Sok kegyetlenség lakozott benne, sok vérengző, gonosz ösztön. Csak ő tudta, hogy mint kisdiák mit művelt a szegény legyekkel és békákkal a mosókonyhában berendezett titkos kínzókamrában. Itt ő meg unokaöccse konyhakéssel boncolták föl a békákat s öreganyjuk macskáit is (…) Kellő esetben bizonyára gyilkolni is tudott volna, mint minden ember. De attól, hogy valakit megsértsen, jobban félt, mint hogy megöl valakit.”

Tehát ha gyilkost kellene eljátszanom, akkor el kellene gondolkoznom azon: mikor képes az ember ölni. Mert az ember képes ölni. Van olyan élethelyzet, amikor az ember rákényszerül – például háború esetében –, és van olyan szeretett ember, aki miatt megtennénk, akár ezt is. Az ösztönök mindenkiben ott szunnyadnak, és bizonyos körülmények előhozhatják azokat belőlünk.

Pár szóban már utaltál az előadás különlegességére, amely a megvalósításban rejlik. Összefoglalva: a nézők a darab közben kivetítőkön látnak bizonyos instrukciókat, melyeket nektek követnetek kell úgy, hogy közben az általatok megformált karakter elvileg erről mit sem tud.

Az előadás tere fölött egy képernyőn megjelennek az egyes szereplő játékszabályai. Ezt mi valóban úgy fordítottuk le, hogy az alak, akit játszunk, nem ismeri ezeket, de a színész igen. Így lesz picit sportközvetítés jellege. A nézőt egyrészt szórakoztatja, hogy plusz játékban vesz részt, másrészt az előadás – a szabályok segítségével – fölnagyítja azokat a stratégiákat, az önzés hálózatait, amelyek egy családban megtalálhatók.

Miközben próbáltok, eszedbe jut a saját családod, a stratégiáid?

Persze. Sőt: a jeleneteknél úgy is segítjük egymást, hogy a személyes családi cirkuszainkból merítünk. Nagyon igazi és érthető ezért minden, hiszen sok élményanyag van mindegyikünkben.

A kivetítőkön olvasható instrukciók mennyire vannak kőbe vésve?

Teljesen. Egytől egyig. Az is, hogy a mondat elején, közepén jelenik-e meg, és az is, mikor ér véget. Nagyon erősen megírt kotta ez, amelytől nem lehet eltérni. Mondok egy példát: Matthew egy idő után csak akkor hazudhat, ha leül, egy idő után pedig csak akkor, ha leül és eszik. Ezért én le sem ülhetek akkor, ha igazat mondok, nehogy megzavarjam a nézőt. Ez azért jó, mert nagyon erősen korlátoz minket, amiből erőteljes szabadság, élő és dús játék fakadhat. Olyan akadályok ezek, amelyek termékenyek.

Abból, amit mesélsz, nagyon úgy tűnik, hogy mindez óriási koncentrációit igényel tőletek. Improvizációnak pedig egyáltalán nincs helye.

Még nincs, de majd lehet – persze, ezeket a szabályokat betartva. Nekem mindig ugyanott kell majd ülnöm, de, mondjuk, a nap adottságaihoz megfelelően bedobhatok egy mondatot, melyre a kollégáim is nyilván az adott sajátosságok szerint reagálnak. Egy kis variáció pedig láncreakciót okozhat, valami olyan indulhat el, amelyre nem számítok. Egyébként a nagyon erős szabályrendszerrel működő darabokban jó igazán improvizálni. Nehéz, de rendkívül izgalmas. Improvizálni persze csak bejáratott előadás esetében lehet.

Amit természetesen egy alapos tanulási folyamat előz meg.

Önmagában a történet, a karakterek és a szituációk egyáltalán nem bonyolultak, a 115 oldalas szövegkönyv viszont nagyon határozott, erős kotta, melyet úgy, ahogy van, meg kell tanulni. A kollégáimban és talán a bennem is meglévő ember- és helyeztismeret segít működtetni a darabot. A nehézség itt a repetitív begyakorlása ennek, hiszen teljesen magunkévá kell tennünk, a testünkbe, az idegrendszerünkbe kell beleültetni.

Hogyan került a kezedbe a darab?

Bár korábban is volt róla szó, hogy A csemegepultos naplója után újra együtt fogunk dolgozni Orlai Tiborral, most én kerestem meg őt. Mondtam neki, hogy eljövök a Katonából, és vele szívesen dolgoznék, ő pedig azt válaszolta: ő is velem. A Katonában azért mondtam fel, mert nem tudok megélni az ottani fizetésből. Szerettem ott lenni: jó a társulat, és nehéz, de nagyon hálás feladatokat kaptam. Ugyanakkor Tiborral és Göttinger Palival is remek volt a közös munka A csemegepultos naplója kapcsán, sőt nekem az is nagyon tetszett, hogy a darabbal bejártuk az országot. Mindemellett az Orlai Produkciós Irodánál az Együtt. Szabadon. szlogen alatt elindult egy fiktív társulat kialakítása, amelyben például a volt egri színészek közül Schruff Milán is benne van. Ez nagyon vonzó, ahogy az is, hogy olyan emberekkel is együtt dolgozhatom, akikkel eddig még nem. Üdítő és izgalmas új színészekkel találkozni, velük játszani. Hat évet töltöttem egy helyen, eljött az ideje, hogy máshol is kipróbáljam magam.

Nem bizonytalan ez a szabadúszás? Hiszen a Katonában mégiscsak szerződéses színész voltál.

De, az, ugyanakkor azt se mondanám, hogy a jövő évadom bizonytalan, mivel négy bemutatóm is lesz, mind Orlai Tibornál. Szikszai Rémusz rendezi az Oroszlán télen című darabot Gálffi László és Hernádi Judit főszereplésével, melyben Schruff Milán és Mészáros Máté mellett én is játszom. Znamenák István rendezi a Dühöngő ifjúságot, melyben Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa és Szabó Kimmel Tamással állok színpadra. Dömötör András Second life: mi lenne, ha nem ez lett volna az életünk/foglalkozásunk témával készít olyan előadást, amelyben az egykori Máté Gábor-osztály színészei szerepelnek. Ez egy újfajta AlkalMáté-kör, olyanok, akik Orlai körül vannak. Nyáron pedig Göttinger Pali rendez egy darabot, melyben nyolc fiú fog játszani. Szóval ez most biztonságot jelent, de amúgy az egész élet bizonytalan.

Igen, de az még nagyobb felelősség, ha az embernek családja is van, pláne úgy, hogy neked nemrég született meg a második kislányod.

Pontosan a családom iránti felelősségből hagytam ott a Katonát, és annak reményében, hogy szabadúszással több helyen tudom megkeresni azt az összeget, amelyből meg tudunk élni. De azt érzem, hogy én ettől nem félek. Ahogy attól sem, ha nem leszek színész. Nekem már a főiskolán is volt egy időszakom, amikor azt hittem, mást fogok csinálni. De félreértés ne essék: imádok színész lenni. Ám ha az élet úgy hozza, hogy abba kell hagynom ezt a pályát, akkor sem fog összedőlni a világ. Ottlik Gézánál olvastam egyszer, hogy lényünk kisebbik része választ csak foglalkozást. A nagyobb része ugyanolyan körvonalazhatatlan, mint gyerekként. Ha az ember beírhatja a személyigazolványába – mondja Ottlik –, hogy író, és tegyük fel: az is, azért ne vegyen rá mérget. Amikor az ember kettesben marad magával, jó néha összekacsintani és azt mondani, hogy nem íróként tekintek magamra, hanem inkább egy ürgeként, aki mindenféle dolgai után szaladgál. És egyáltalán nem kézenfekvő, hogy író. Ha már itt tartunk: én elsősorban apuka vagyok, nem színész.

Visszatérve a darabra: mi fogott meg benne?

Minden: a történet, az alkotógárda és az ismerős helyzetek. Mikor az első olvasópróbán átvettük a darabot, folytak a könnyeim. Üde, jó humorral fűszerezett story, melyben vannak olyan pillanatok, amelyek sunyin, észrevétlenül meg tudják marni az embert. És akkor mi van? Ezen gondolkoztam, míg jöttem az interjúra. Az van, hogy jó látniuk az embereknek a színházban, ha más is bajban van. Nem káröröm ez, hanem öröm azért, hogy más is küzd azzal, amivel én, és ez felszabadító tud lenni, ahogy az is, hogy mindezt együtt éljük át. Sőt az is lehet, hogy később, egy családi veszekedés alkalmával valakinek eszébe jut, mit látott a Belvárosiban, és talán hamarabb ki tud majd békülni.

Ha már a békülésnél tartunk: te mennyire tudsz kibékülni a #Sohavégetnemérős című mozifilmmel, melynek egyik epizódjában te is játszol? Hogyan élted meg a forgatást?

Nem vagyok filmforgatós színész – eddig egy nagy filmem volt, az Isteni műszak, amelyért hálával tartozom, mert fantasztikus élmény volt. Mikor a #Sohavégetnemérősből az én epizódomat elolvastam, azt éreztem, hogy nem bugyuta, és hogy nagy lehetőség a magamfajta pocakos alaknak, aki az egész fizimiskájával ellentmond a minket körülvevő fitneszkultúra paramétereinek. Amikor a próbafelvételre elolvastam a jelenetet, eszembe jutott egy főiskolán történt eset: negyedikesek voltunk, és épp Gogol Háztűznézőjét próbáltuk, amelyben Schruff Milán játszotta a főszerepet. Volt valami bonyodalom az egyik jelenet körül, amikor is felszólt Gothár Péter Milánnak: „Te hülyegyerek! Azt hiszed, hogy egy nő azért szeret beléd, mert ilyen szétálló füleid vannak? Nem. Egy nő azért szeret beléd, ahogy a dolgokról beszélsz.” A történet elolvasásakor tehát láttam magam előtt egy sportpapucsos, pocakos balatoni fiút, aki egy nagyon pesti, ájfonos-blogger-vloggeres lánnyal van összebilincselve, és mivel így az egész napot együtt töltik, a végére közel kerülnek egymáshoz – merthogy a lány azzal van szívesen, aki megnevetteti, aki felelősséget vállal egy-egy szituációban. Én mindezt beleláttam abba az epizódba, és így is mentem el a próbafelvételre.

Az is fontos, hogy a stáb nagyon összejött, annak ellenére, hogy az egyes epizód színészei külön forgattak, csak a végén, a Wellhello-koncerten találkoztunk. Talán olyasmit éreztem, mint az Isteni műszaknál, hogy ez egy jó csapat, ami szerintem a filmen is látszott. Sok fiatal színész van benne, lehetőséget kaptak a frissen végzettek is, és jó, hogy van egy film, amely meg akarja szólítani a fiatalokat a Wellhello-slágereken keresztül, és az ő problémáikról akar beszélni. Plusz humort is láttam benne, szóval jól sikerült filmnek érzem.

Sam Holcroft intellektuális komédiája, a Családi játszmák 2017. június 27-től látható a Belvárosi Színházban. Az előadásban Ötvös András mellett Réti Adrienn, Járó Zsuzsa, Szikszai Rémusz, Kútvölgyi Erzsébet, Papp János és Csikász Ágnes szerepel. Rendező: Göttinger Pál.További előadások: június 28., 29., 30.

Szíjjártó Anita

Bérletek kaphatók!

Új helyszíneket, több koncertet és rengeteg meglepetést kínálnak a Nemzeti Filharmonikusok a június 9-én megkezdődött bérletárusításuk során. A hangversenyeket a Müpában, a Zeneakadémián, az Olasz Kultúrintézetben, a Pesti Vigadóban és négy különböző templomban tartják. A kedvezményes bérletek online és az ismert jegypénztárakban is megvásárolhatók szeptember 25-ig.

„Maga a zene a kommunikáció és mi nem egyedülálló ételeket kínálunk, hanem egy komplett menüsort. Nem önmagában álló hangversenyeket kínálunk a hallgatónak, hanem teljesen bérleteket, amelyeknek íve van, belső összefüggései vannak, hangversenyek rímelnek vagy kontrasztálnak egymással, ez ad egyfajta szellemi értelemben vett kulináris élvezetet” – mondta Hamar Zsolt zeneigazgató. Bérleteiket azokról a kiváló karmesterekről nevezték el, akik fontosak és meghatározó szerepet töltöttek be az együttes történelmében. Hármas jelszavuk, az ÉRTÉK, ÉLMÉNY, ARÁNY, amelyeket a hagyományokra építve fogalmaztak meg. „ÉRTÉK, ahogy azt Kocsis Zoltántól megtanultuk, ÉLMÉNY, ahogyan azt Kobayashi Ken-Ichiro mestertől megtapasztaltuk, és ARÁNY abban a klasszikusan vett értelemben, amely Ferencsik Jánost jellemezte mozdulataival és rezdülésével” – fogalmazta meg az új zeneigazgató.

A Ferencsik János-bérlet nyolc hangversenyének a Müpa ad otthont. A nyitókoncerten, szeptember 25-én Ránki Dezső zongoraművész lép színpadra. Hamar Zsolt vezényletével elhangzik Kodály Nyári este című szerzeménye, Liszt A-dúr zongoraversenye és Dohnányi I. szimfóniája. A sorozatban olyan sztárok is fellépnek, mint a világszerte ünnepelt Bertrand de Billy, Keri-Lynn Wilson, aki hosszú idő után az első női karmester az együttesnél és Pendereczky II., Karácsony szimfóniája mellett Mahler csodálatos IV. szimfóniáját vezényli. A sorozat záró előadásán, május 19-én a világhírű Julian Rachlin vezényel, aki az est során a zeneirodalom egyik legszebb alkotását, Mendelssohn e-moll hegedűversenyét is megszólaltatja.

A Zeneakadémia patinás Nagytermében a Kobayashi-bérletben hat alkalommal egy-egy külföldi vendégművész is fellép. Suren Bagratuni, az örmény születésű művész Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral november 20-án. François Lelux a január 20-ai estén szólistaként és karmesterként is színpadra lép. Carlo Montanaro és Kovács János visszatérő karmesterek a Nemzeti Filharmonikusoknál. A sorozat utolsó hangversenyén május 6-án a magyar közönség egyik ünnepelt művésze áll a karmesteri pulpitusra: Kobayashi Ken-Ichiro, a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya vezényli a róla elnevezett bérlet utolsó hangversenyét, két Esz-dúr hangnemű Beethoven-művet. Az est szólistája Kaneko Miyuji, az 1989-ben született japán-magyar zongoratehetség, aki azt vallja: játékára Kocsis Zoltán hatott döntően. A Kocsis-bérlet öt rendhagyó előadásán olyan szerzők és előadók hallhatók, akik a géniusz személyéhez köthetőek. Az Olasz Kultúrintézetben valamennyi alkalommal megszólaltatnak egy-egy Kocsis átiratot. Elhangzanak majd Liszt Obermann völgye, Rachmaninov Etűd-tablók (részletek), Debussy Image oubliée, Ravel Couperin sírja és Liszt Ünnepi nyitány Goethe születésnapjára című művei Kocsis Zoltán átiratában. A sorozat egyik fellépő vendégművésze Kocsis Krisztián, és a szólistaként és karmesterként is közreműködő Berkes Kálmán, Rácz Zoltán és Kelemen Barnabás.

A Pesti Vigadóban a Lukács Ervin bérletben 4 alkalommal kizárólag magyar szerzők művei szerepelnek, magyar vendégművészek közreműködésével. A bérletnyitó előadás első szólistája Banda Ádám hegedűművész, aki Durkó Zsolt Hegedűversenyét szólaltatja meg, Boldoczki Gábor Balassa Sándor Trombitaversenyét kelti életre, Kocsár Miklós Elégia című művét Bogányi Bence fagott művész tolmácsolja, és Rohmann Ditta gordonkaművész Dubrovay László Gordonkaversenyét adja elő. Szintén újdonság a Templomi bérlet. Négy hangverseny, négy különböző helyszínen. A Szent István Bazilika nyitja sort, majd a Pozsonyi úti Református Templom, a Mátyás templom és a Dohány utcai Zsinagóga várja a nagyközönséget. A Somos Csaba irányításával működő mintegy 80 tagú Nemzeti Énekkar Brahms Német requiemjét, és Bach h-moll miséjét is megszólaltatja. Folytatódik a nagysikerű Próbatermi vendégség című sorozat, amelynek mindhárom alkalommal Batta András zenetörténész lesz a házigazdája. A délután 18 órakor kezdődő hangversenyeken a klasszikus, romantikus és kortárs kamara- és kórusművek kerülnek bemutatásra a zenekar és a kórus művészeinek tolmácsolásában.
Operamacera – ezt a címet viseli a családi matiné, amelynek továbbra is a Fesztivál Színház ad otthon. Álruha, intrika, zűrzavar, szerelem – vérbeli komédia Rossini halhatatlan operája, A sevillai borbély, amely december 3-án lesz hallható. Az Operamacerák sora a kacagtató, fordulatokkal teli Figaró-történettel folytatódik. Az alkotók Mozart örök becsű vígoperáját szedik ízekre, analizálják és rakják újra össze a közönség szeme láttára, és vélhetően legnagyobb csodálkozására. A sort Donizetti hatvannegyedik (!) operája, a komédia, a zeneirodalom egyik legszórakoztatóbb vígoperája, a Don Pasquale zárja. Dinyés Dániel karmester–zeneszerző és Göttinger Pál rendező a műveket oly módon viszik a színpadra, hogy a közönség nem csak passzív, ám jól szórakozó megfigyelőként van jelen, hanem az alkotói folyamatba való betekintés révén részesévé válik a mű születésének, megismeri kulisszatitkait. A műhelymunkában a két alkotó, nagyszerű énekesekkel együtt egy elképzelt előadás afféle rendelkező próbáját tartja előttünk, a zenei és történetmesélő elemzéstől kezdve az énekesek színpadon tett első lépéséig.

Bérleten kívül október 20-án a Pesti Vigadóban Somos Csaba vezényletével emlékeznek a kiegyezés évére. Az est során többek között elhangzik Mihalovics Ödön Gyászzene Deák Ferenc emlékére című műve. Liszt Esz-dúr zongoraversenyét Sakata Tomoki szólaltatja meg. Régi hagyomány, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Müpa közösen Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével, e halhatatlan karácsonyi történettel, A diótörővel ünnepel, július utolsó három hétvégéjén, 15-én, 22-én és 29-én pedig Martonvásáron Beethoven egy-egy csodálatos műve csendül fel. A páratlan hangulatú szabadtéri hangversenyeken Kovács János, Medveczky Ádám és Somos Csaba dirigál.

A koncertekről és a jegyvásárlásokról bővebb információ itt kapható: https://nfz.jegy.hu/

Fotó: filharmonikusok.hu/Wágner Csapó József / http://www.kultura.hu

" Csak szeressék a nézők! Ez a legfontosabb!" - Kútvölgyi Erzsébet az Orlai Produkció legújabb bemutatójában

Javában zajlanak Sam Holcroft Családi játszmák című vígjátékának próbái. Az Orlai Produkciós Iroda előadását június 27-én a mutatják be a Belvárosi Színházban. A történet egyszerű: összegyűlik a família egy családi ünnepre, megérkezik a szülői házba a két fiútestvér, akik magukkal viszik a saját családjukat. Amint egy asztalhoz ülnek, felszínre kerülnek a frusztrációk, a kényszerképzetek, a rokonszenvek és az ellenszenvek. Az előadás azonban több ennél: közös komédia és cinkos játék is a közönséggel. A szereplők viselkedésének szigorú szabályait ugyanis a nézőtéren tudni lehet majd előre, így a nézők beavatottként láthatják, miként lelepleződnek le a titkok és hazugságok. Az intellektuális komédia mamaszerepét játszó Kútvölgyi Erzsébettel beszélgettünk.

A darab rendezője, Göttinger Pál azt mondta: Kútvölgyi Erzsébettel ünnep minden együtt töltött perc.
Jaj, nagyon jólesik, hogy ezt mondja, de én csak botladozom ott a fiatalok között, akiket nagyon imádok, és rengeteget tanulok tőlük. Kapkodom a fejemet, hogy fölkapaszkodjak hozzájuk. Irdatlan mennyiségű szövegem van, mint Edit – egy mániákus, eszement nő – mindig én dobom be a témákat, sokszor nagyon hasonló dolgokat kell mondanom, és félek, nehogy véletlenül eszemet veszítsem és átugorjak valamit. Szerintem ez a dicséret egy kicsit a koromnak szólt.

Megkérdeztem a fiatalabbik fiadat alakító Ötvös Andrást, nincs-e zavarban attól, hogy most először találkozik színpadon veled, egy ,,nagyágyúval”. Azt mondta: nem zavar, hanem mérhetetlen munkajátékkedv, oda-vissza kíváncsiság működik a próbákon.
Így van. Egyszerűen el vagyok ragadtatva a partnereimtől, és éppen Andrásnak mondtam, hogy ne haragudjon, csak ötödik gyerekem lehet, mert négy már van, de ötödiknek befogadom. Hatalmas clown. De ugyanilyen zseniálisak a többiek is. Nem viszontudvarlásból mondom: Göttinger Pali varázslatos, színházszerető színész-rendező, rendező-színész, aki pontosan tudja, milyen mondatok kellenek egy ilyen nem egyszerű darabhoz. Mert ez a darab csak látszólag egyszerű. A Családi játszmák címből nagyjából mindenki ki tudja találni, hogy miről szólhat, az első pillanattól kezdve lehet sejteni, hogy ki kivel szűri össze a levet, mit csinál, válnak-e vagy nem. A száztíz oldalból nyolcvanöt-kilencven eléggé mulatságos, a labda, amit meglökünk gurul, gurul, és csak a legvégén derül ki, hogy a szakadék felé, amibe bele is zuhan. A mi feladatunk az, hogy a nézők élvezzék a gurulást, és Pali ezt remek humorral, nagyon jól vezeti. A családban mindenkinek megvan a maga őrült mániája, az előadásban kivetítik a fejünk fölé, hogy ki-ki éppen milyen szabály szerint cselekszik. Az egyik attól nyugszik meg, hogy súrol, suvickol vagy gyógyszert kap be, a másiknak addig kell beszélnie, amíg nem röhögnek rajta, a harmadik akkor őszinte, ha leül és eszik, ha feláll, akkor hazudik. Edit, a mama, akit én játszom, semmilyen elektronikus izét nem tűr meg az asztalon, mert azokat ki nem állhatja, de ráfogja a férjére. Francis, a férj, tolókocsiban van, magatehetetlen, olyan, mint egy saláta, és Edit mindig arra hivatkozik, hogy ,,Francis ragaszkodik hozzá”, ,,Francis ezt nem szeretné”.

Plusznehézség, hogy nem csak a szöveget kell bevésni, hanem a mániákat is?
Hajjaj! A súgónk azt is bemondja, hogy ,,iszik”, ,,gyógyszert szed be”, ,,felugrik”, ,,leül”, ,,eszik” – meg kell tanulnunk ezeket a gesztusokat is. Nekem például nagyon sokszor kell gyógyszert bekapnom. A szövegkönyv szerint Edit egy Zolpadin nevű tablettát kapkod, aztán amikor az elfogy, felold egy gyógyszert, és azt issza. Ha nem tud éppen súrolni, takarítani, csetreszelni, akkor nyugtatókat kell szednie, hogy egyáltalán életben tartsa magát. Amikor mindent elvonnak tőle, számon kér és fölrobban, majd a falrengető kiborulás után, egyik pillanatról a másikra megtalálja a partvisát vagy a törlőrongyát, mintha mi sem történt volna, takarít tovább, és szelíden megkérdezi, ,,na, kié ez a cipő?”. Nagyszerű szerep, nagyon szeretem.

Mélyre kell ásnod ahhoz, hogy előbányászd magadból Editet?
Mindenkinek megvannak a maga kis pipifaxai. Van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy jobb lábbal keljen ki az ágyból, és meg van bolondulva, ha valaki kigurítja, és véletlenül bal lábbal sikerül. Viccnek tűnik, de tényleg van olyan is, aki mániákusan igazgatja a törölközőket. Nekem például a nyilvános WC-k nagy papírgurigáival gyűlik meg a bajom. Mindig van olyan előző WC-használó, aki úgy rántja ki a papírt a tartójából, hogy utána nem marad ott kilógó vég, amivel ki lehetne húzni. És akkor el kell kezdeni kaparászni, hogy hol a túróban van a vége. Amikor ilyen helyzetbe kerülök, mindig azt kívánom, hogy az, aki előttem használta a papírt, jöjjön most ide, és kapargassa ki nekem a guriga kilógóját. Micsoda hülyeség ez, ugye? De tele van az életünk ilyen apróságokkal, csak nem nagyon merjük bevallani, mert azt gondoljuk: az már az autizmus, ha valaki ilyesmin felkapja a vizet. Szóval, nem kell nagyon mélyre ásni, mert a saját életemben, a gyermekeim, a barátaim életében, a szomszédaiméban, mindenhol látom a pipifaxokat. Nagyobbik nevelt lányom imádja leszedni a morzsákat. Persze, azt le kell szedni, de nem minden szelet után, mert úgyis jön a következő kenyérvágás, hanem mondjuk húsz perc múlva, az ebéd végén. (Nevet.) A Családi játszmákban – színházi nagyítóval – mindenki magára ismerhet, vagy ha ahhoz nincs bátorsága, akkor a szomszédjára.

Nem rövid a szokásos próbaidőszak a Családi játszmákhoz? Eléggé komplikáltnak tűnik a feladat.
Amikor már csak egy hét lesz hátra, ki fog derülni, hogy juj de jó lenne még plusz két hét. Annál is inkább, mert az előadás végén egy igazi, fergeteges anarchia lesz a színpadon, cseréptöréssel, tányértöréssel, asztalborogatással. Edit azt mondja, hogy a szabályoknak – edd meg a zöldséget, ne késs el, tiszteld az öregeket – megvan a maguk haszna, szabályok nélkül anarchia lenne, de a legvégén éppen ő kezdi el szétrombolni a tüchtigen tartott konyháját. És ebbe a rombolásba mindenki beszáll.

Úgy képzelem, jó érzés lehet ekkorát tombolni a színpadon.
Úgy tűnhet, hogy ez felhőtlen öröm, de nem az, mert ha valaki felelőtlenül csinálja, akkor egy kipattanó tányérdarabtól a nézők is és mi is megsérülhetünk. Ez nem olyan önfeledt dobálózás, mint amikor a homokozóban szórjuk a homokot. Azzal nincs semmi gond, majd kimossuk a hajunkból. Amire most készülünk, veszélyes lehet, nagyon ki kell találni, hogy hogyan vigyázzunk egymásra. Már a rendelkező próbán azt mondtam, hogy tüchtig Editként valahova be kell építenem, hogy leszedek az asztalról minden olyan törékeny tárgyat, aminek a szilánkjaitól akár csak egy apró sérülést is szenvedhetünk. Nem lehetünk ön- vagy közveszélyesek. Ha nagy verekedés vagy rombolás van a színpadon, mindig azt kell a legeslegjobban bepróbálni. A nézők hatalmas tombolást látnak majd, de mi közben nagyon-nagyon fegyelmezettek leszünk.

Civilként volt arra példa, hogy önfeledt örömmel összezúztál valamit?
Fiatalkoromban volt egy mustárfajta, amit kis műanyag tetős üvegpohárban lehetett kapni. Azt nagyon szerettem, kimostam és gyűjtöttem a poharakat. De nem azért, hogy majd igyak belőlük, hanem azért, hogy ha indulatos vagyok, legyen mit előkapnom. Színpadon, az írott műhöz hűen trágárkodhat az ember, de civilben nagyon nem szeretem, ha valakinek fekália csurog ki a száján, különösen ha egy nő száján. Nem is tudok igazából káromkodni, nem találom meg azokat a szavakat, amiket úgy egymásba tudnék fűzni, hogy kijöjjön belőlem az indulat. Ezt a mustárospoharak végezték el. Amikor indulatos voltam, elővettem ezeket a poharakat, és durr, egyet odavágtam, aztán durr, még egyet. Ha nagyon dühös voltam, akkor a harmadikat is. És mikor ment ki belőlem a düh? Amikor elröhögtem magam, hogy a fene enné meg, most söprögethetem az üvegdarabokat. Néha örömöt is okoz, ha az ember odavág valamit. Persze olyan helyen kell csinálni, hogy nagyon nagy kárt okozzon.

Mennyi időbe telt a Családi játszmák és a vígszínházi munkáid egyeztetése?
Eszenyi Enikő mint igazgató szereti bebiztosítani magát, ami érthető, és amíg nem tudta pontosan, mikor lesz rám szüksége, nem mondott igent Orlainak. Tibor nagyon rendes volt, mert várt rám vagy két hónapot. Hálás vagyok neki, merem remélni, hogy rászolgálok a türelmére, és nagyon jó előadás lesz ebből a pazar darabból.

Ennyi idő után, ennyi szereppel a hátad mögött még mindig van benned szorongás?
Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok a korombeli kollégák között, de egyre több bennem a szorongás. Úgy kezdtem a pályámat, mint egy tejbe esett légy, de tudtam, hogy valamilyen módon majd kijövök a szárnyacskámmal a tejből. Ki is jöttem. Most viszont rettegek, hogy úgy átnedvesedik a legyecske szárnya, hogy nem tud kijönni a tejből. Általában akkor múlik el a szorongásom, amikor bent vagyok a színpadon. Önálló estem, monodrámám nem volt soha, azt szeretem, ha vannak partnereim, de ahogy öregszem, egyre jobban félek attól, hogy a másikat ott hagyom a slamasztikában. Ha magamat leégetem az első hat percben, hát istenem, van még hatvan vagy száz perc, majd helyrehozom, háttal a nézőknek kacsintok, hogy jaj, mellényúltam, ne haragudjatok, de hogy valakit ott hagyjak, mert ugrok, rossz végszót adok neki vagy nem szerepelek jól, az borzalom.

Volt olyan egyáltalán, hogy nem szerepeltél jól?
Persze. Mindig arra törekszünk, hogy jók legyünk, de olyan nincs, hogy valaki mindig jó. Az kizárt. Arra törekszem, hogy a tehetségemet soha ne hagyjam otthon, az mindig ott legyen velem a színpadon, biztonságérzetet kapjak a szövegtudástól, a partnerektől, a rendezőtől, és ugyanezt adjam is, de egyre inkább vallom, hogy nem magunknak kell színházat csinálnunk, hanem a nézőknek. Az önmegvalósító színházakat nem nagyon szeretem. Azokat szeretem, akik pontosan tudják, hogy az ott ülő nézőkhöz kell beszélni, nekik kell felismerést, önismeretet, gondolatokat, érzelmeket, katarzist adni. Harmadévesen, amikor a Vígbe kerültem, még fogalmam sem volt semmiről, csak az ösztöneim dolgoztak, az eszem alig. Most már nagyon-nagyon nem szabad, hogy csak az ösztöneim dolgozzanak.

1973 óta vagy a Vígszínház tagja. Soha nem akartál elmenni onnan?
Hűséges típus vagyok, és egy ideje úgy érzem, hogy ha több nem is, egy tenyérnyi darabja vagyok a Vígszínháznak. Amikor elmentem volna, nem a színházamat akartam elhagyni, hanem a pályát. Az egész szakmát a hátam mögé dobtam volna, mert nagyon elegem lett a pofavágásokból, a sok hazugságból, mindenből. Néha azt éreztem, hogy felkészültebb vagyok, mint a környezetem. Amikor már értettem is a szakmámat, sokszor a kelleténél mélyebben is beleláttam. Gépszerűen ment, ment a munka, és ha a fogaskerékbe beakadt egy tehetség, nem vettek róla tudomást. Jöttek a fiatalok, láttam, hogy följön egy tehetség, mint a csillag az égen, és eldobják. Annyi rossz tapasztalat gyülemlett fel bennem, hogy egyszer csak eldöntöttem: nem vállalok közösséget azzal, ami körülöttem zajlik. Nem depresszió volt, hanem ésszel hozott elhatározás.

De – szerencsénkre – nem hagytad el a pályát. Mi fordított vissza?
Megbeszéltem a férjemmel, akivel azóta is boldogan együtt élünk, hogy mivel remekül takarítok, jól főzök, elmegyek házvezetőnőnek, de még megnézek a Szkénében egy előadást, aminek jó hírét hallottam. Ez a Bolondok iskolája volt a Maladype-vel, Balázs Zoltán rendezte. És bizony a tizenkettedik percben azt éreztem, hogy oda kell rohannom és csinálnom kell. A fiziológia részem, az izmaim, az idegrendszerem hirtelen oda kívánkoztak. És mit ad Isten, most a Maladype Dada Cabaret-jában benne is vagyok, Vlagyimir Iljics Lenint játszom – boldogan. Ez egy vérátömlesztés nekem. A Családi játszmák is vérátömlesztés. Új energiát ad, fiatalít. Ilyenkor pezsegnek a molekulák. Nagyon-nagyon jó érzés. Csak szeressék a nézők! Ez a legfontosabb. 

L. Horváth Katalin 

„BEST OF” PROGRAMOK A TIZEDIK ÖRDÖGKATLANON

Érkezik a tizedik Ördögkatlan Fesztivál, ahol ebben az évben is számos kiállítás, zenei, színházi, irodalmi és filmes program, valamint cirkusz is várja az érdeklődőket. Az idei rendezvény, amely augusztus 1. és 5. között látogatható, egyfajta jubileumi Best of Katlan is lesz, miközben új műsorokkal, projektekkel is készülnek a szervezők.

Az ötnapos mulatság díszvendégei között lesz idén Krasznahorkai László Kossuth- és Man Booker-díjas író és Hajdu Szabolcs (Ernelláék Farkaséknál) rendező, színész, valamint a Szkéné Színház, a Fonó Budai Zeneház és a Kolonits Klára-Dinyés Dániel páros is.

Az Ördögkatlan Fesztivál idén is több helyszínen várja a mindennapokból kiszakadni vágyókat Baranya megyében: Beremenden, Kisharsányban, Nagyharsányban, Villánykövesden, Palkonyán, a Mokos Pincészetben, a Vylyan Pincészetben és a Szársomlyói Szoborparkban. A rendezvény a két védnökétől, Törőcsik Maritól és a 2009-ben elhunyt Cseh Tamástól kölcsönzi az értékrendjét; fontos a nyitottság, a kíváncsiság, a személyesség, a minőség, az emberség és a szeretet.

Ízelítő a 2017-es programból:

Cirkusz: Galapiat Cirkusz és workshop

Színházi előadások: Szkéné Színház (A halottember, Kutyaharapás, Eztrád, Kohlhaas, Szívszakadtig), Orlai Produkció (Kétely, Egy őrült naplója, Az étkezés ártalmasságáról) Vígszínház (Kelet-Nyugati Pályaudvar), Csiky Gergely Színház (Rivaldafény, Kövek a zsebben, Prah), Faluturisták, K2 Társulat (Beremendi lakodalom, avagy utoljára kirúgjuk az oldalát), a Vaskakas és az ESZME közös előadása (Az időnk rövid története), Ördögkatlan Produkció (Mulatság), Ördögkatlan – Művésztek völgye Produkció (Színészautomata) – Nézőművészeti Kft. (Testvérest), Forte Társulat (Toldi), Hajdu Szabolcs (Kálmán- nap, Ernelláék Farkaséknál), Jordán Tamás: Szabad ötletek jegyzéke, Tünet Együttes (Sóvirág), In memoriam Kaszás Attila (Szarvas József), Aradi Kamaraszínház (Hess), A NŐ illata, (László Boldizsár és Schell Judit), Jövőtánc (Kovács Gerzson Péter – Alexander Balanescu, Gergye Krisztián – Zombola Péter, Krámer György – Kovács Gábor, Gera Anita – Gera Gábor, Lőrinc Katalin – Lőrinszky Attila), Kaposvári Színművészeti Egyetem (Romeo és Júlia), Budapesti Színművészeti Egyetem (Roberto Zucco, Fondor és szerelem)…

Gyerek- és családi programok: Bóbita: Bűbájos lakat, Halász Judit: Csiribiri, Rutkai Bori: Pizsamátor, Jankovics Anna: Világgá mentem, Szalóki Ági: Körforgás, Bóbita: Ördögszántotta hegy, Meseladik, Gólyalábasok…

Koncertek: Quimby, 30Y, Kiscsillag, Wombo Orchestra (FR), Besh O Drom, Péterfy Bori & Love Band, Irie Maffia, Hiperkarma, Másik János Heart Rock Company, Summer Rebellion, Rengeteg, Szabó Benedek és a Galaxisok, Barabás Lőrinc Quartet, Ferenczi György és a Rackajam, Csík Zenekar, Light in Babylon, Bezzegakurvabeckek, Müller Péter Sziámi And Friends Zenekar, Lajkó Félix és Alexander Balanescu, Sárik Péter trió, Singas, Both Miklós, Cabaret Medrano, Budapest Bár, Cohen-Cseh Tamás est, Dresch Vonós Quartett, Kollár-Klemencz László, Muzsikás, Góbé, Cimbaliband, Romunglo Gypsy Band, Újzenekar

Komolyzene: Verdi Reqiuem, Verdi operagála, Vocapella – Bartók nőikarok, Zalaegerszegi Leánykar…

Caminus: Göttinger Pál, Grisnik Petra, Elek Ányos és Pál András – valamint: Börtönrádió, Veled Kerek Gyerektábor, Móricz Zsigmond Színház, Momentán Társulat, Pesti Magyar Színiakadémia, Vinnai András és a Dumaszínház, Wombo Orchestra, Besh O droM, Jordán Adél és a Puszi, Hajdu Szabolcs, Dés András Trió, Nublao, Kale Lulugyi, Romungro Gipsy Band, BEKVART színészzenekar, Á la cARTe, Szarvas József, Szőke Szandra Quintet, Asaran Earth Trio, Ed Is On

Irodalom: Krasznahorkai László, Háy János, Jelenkor beszélgetések – Kiss Tibor Noé, Térey János, Margó beszélgetés – Peer Krisztián, Slam Poetry, Petri-est

Kiállítások: Stekovics fotók, Németh Levente: Képregény, Pina Bausch emlékkiállítás, Kisteleki Dóra: „Csillaggal behintett terek”, Kaszás Attila fotókiállítás, Révai Sári, Rutkai Bori, Simon Edina, Wahorn András, Cseh András, Matt B (francia képzőművészeti Live Performance)

Film: Ernelláék Farkaséknál, Malter-vetítések (kisjátékfilmek), Sziklavetítés (Szoborpark)

forrás: http://kulter.hu

Brit zeneszerző is ellátogat az 5. Kórusok Éjszakájára

2017. június 10-én énekhanggal telnek meg a józsefvárosi Palotanegyed utcái, terei es patinás belső udvarai az 5. Kórusok Éjszakája alkalmából. Az este folyamán több mint 70 minikoncertet hallhatnak a fesztivál látogatói hazai és külföldi amatőr kórusok előadásában, akik a szervezőkkel együtt vallják, hogy a közös éneklés összehoz és összeköt mindannyiunkat.

Az 5. Kórusok Éjszakájára ellátogat Jonathan Dove brit zeneszerző is, akinek Tóbiás és az angyal c. közösségi operáját néhány hónappal ezelőtt adta elő Budapesten a Csíkszerda kórusa Göttinger Pál rendezésében és Tóth Árpád vezényletével. A neves brit zeneszerző – többek között – új kórusoperájához gyűjt inspirációt a budapesti Kórusok Éjszakáján.

A fesztivál kilenc beltéri helyszínén tartandó koncertek mellett számtalan szabadtéri flashmob színesíti majd a józsefvárosi közterek, utcasarkok, erkélyek, teraszok hangulatát ezen a kora nyári éjszakán. A rendezvény jó hangulatáról a fellépő kórusokon kívül az a közel száz önkéntes is gondoskodik, akik szintén hisznek a közös éneklés örömében.

A rendezvényre jegyek elővételben online is kaphatóak a Kórusok Éjszakája weboldalán, de a városrészt elárasztó, konzervdobozokból kisarjadó zöld búzanövényekkel a szemfülesek jegyeket is nyerhetnek a Kórusok Éjszakájára. A búza a test táplálékát, a kenyeret szimbolizálja, míg a zene lelki táplálékul szolgál mindannyiunk számára. A nyereményjáték lényege, hogy a Kórusok Éjszakája matricákkal ellátott konzervdobozokat és az azokban lévő növényeket a Palotanegyed különböző pontjain helyezik el Csíkszerda kórus tagjai. A feladat csupán annyi, hogy ha sikerült megtalálni ezeket a dobozokat, akkor a róluk elkészített fotókat a Kórusok Éjszakája Facebook-oldalára töltsék fel a játék résztvevői.

A programra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

A teljes program elérhető a Kórusok Éjszakája weboldalán.






Menház Színpad - showreel





Kedves Nézőink, Kedves Támogatóink!

Véget ért 2. teljes évadunk, ennek tiszteletére készítettünk egy kis összefoglaló videót, amelyben mindenki szerepel, aki fellépett a Menház Színpadon ezen két év alatt.

Több helyen, többféle módon leírtuk már, hogy ez a színház nem jöhetett volna létre és nem is működhetne Önök nélkül. Nem tudjuk elégszer megköszönni.


Tartsanak velünk továbbra is. Találkozunk októberben!

Gáti Oszkár, a Jegypénztáros...

----------------------------------

Eddigi előadóink névsora:
Bálint András
Bede Fazekas Csaba
Béres Ilona
Bezerédi Zoltán
Bíró Kriszta
Bródy János
Csákányi Eszter
Csányi Sándor
Csuja Imre
Fullajtár Andrea
Galkó Balázs
Gerendás Péter
Göttinger Pál
Grecsó Krisztián
Grecsó Zoltán
Györgyi Anna
Harsányi Attila
Haumann Péter
Hegedűs D. Géza
Hirtling István
Horváth Lili
Huzella Júlia
Jordán Tamás
Kálloy Molnár Péter
Katona László
Kerekes Viktória
Kern András
Kiss Mari
Koltai Róbert
Kovács Krisztián
Kulka János
Laár András
Lábodi Ádám
Lázár Kati
Ludányi Quartet
Lukács Sándor
Mácsai Pál
Malek Andrea
Mucsi Zoltán
Nagy-Kálózy Eszter
Oláh Ibolya
Ötvös András
Parti Nagy Lajos
Pogány Judit
Presser Gábor
Rózsa Gábor
Röhrig Géza
Rudolf Péter
Sándor György
Scherer Péter
Sohonyai Attila
Spiró György
Stohl András
Szabó Győző
Szabó-Rajczi Katalin
Szacsvay László
Székhelyi József
Szilágyi Tibor
Szirtes Balázs
Szulák Andrea
Tordai Teri
Trokán Péter
Udvaros Dorottya
Vári Éva

Kórusok Éjszakája 2017

Mi az a Kórusok Éjszakája?


A Kórusok Éjszakája amatőr kórusfesztivál, a nyári budapesti kulturális élet pezsgő rendezvénye. 2017. június 10-én lesz a jubileumi 5. Kórusok Éjszakája a Józsefvárosi Palotanegyedben. A szervezők meggyőződése, hogy énekelni mindenki tud, és a kóruskultúrát nem kell koncerttermekbe zárni. Az éneklés felüdít, megszépít, fellelkesít, megmozgat, összhangba hoz, és együttműködésre sarkal, sőt, kimondottan egészséges is. Ennek szellemében a hazai amatőr kórusok mellett idén Kanadából, Görögországból és Szlovákiából is csatlakoznak kórusok a fellépők sokaságához, hogy a 65 koncert valamelyikén éneklésre bátorítsák a fesztiválra ellátogató közönséget. A sok kórust 6 stílus-kategóriába sorolták: népzene, klasszikus, könnyűzene, kortárs, régizene, gyerekkórus. Így minden koncertsávban többféle stílusból válogathat a közönség, de akkor is élvezetes az este, ha letáborozunk a kedvenc helyszínünkön, és átadjuk magunkat az érkező kórusoknak. A fesztivál záróakkordja pedig a közös éneklés a Pollack Mihály téren 23:30-kor. Itt garantáltan mindenki énekelni fog. Találkozzunk a Palotanegyedben június 10-én 16:00 órától! Jegyek elővételben itt a honlapon, vagy a helyszínen is válthatók!

Mikor és hol lesz a Kórusok Éjszakája?


2017. június 10-én, szombaton 16 órától éjfélig Budapesten, a józsefvárosi Palotanegyedben, a Mikszáth Kálmán téren és környékén.

Mit jelent pontosan a Mikszáth Kálmán tér és környéke? Honnan tudjam, hogy akkor most hol lesz?


A Palotanegyed változatos helyszíneit, belső udvarokat, erkélyeket, tereket. Mindezek megtalálhatóak a műsorfüzetbeli térképen Néhány helyszín és program azonban meglepetés, járj nyitott füllel!

Mi az, hogy éneklő utca?


Az éneklő utca a Kórusok Éjszakája nyitánya, mely 16 órakor kezdődik a Kálvin téri aluljáró kijáratánál. A következő egy órában a Baross utca sétálós szakaszán, majd az Ötpacsirta utcán keresztül egészen a Pollack Mihály tér sarkáig fognak dalra fakadni a házak, az ablakok, a növénydézsák, a szökőkutak, a lámpaoszlopok és macskakövek, köztük pedig a fesztivál fellépő kórusai 1-1 perces bemutatkozó koncerteket tartanak, egymásnak adva át a hangot. Énekszó zengi be az útvonal minden zegét és zugát, dudorászás szűrődik ki a kapualjakból, füttyszó a szobrok mögül, dallamfoszlányok úsznak a levegőben a padok körül, majd olvadnak eggyé az antikváriumos bódé ablakait zörgetve.

Hogyan lehet jegyet venni a programokra?


Vehetsz előre jegyet online (erről további infókat itt találsz), illetve a helyszínen több infopultot is felállítunk, melyeken június 10-én az alábbi időpontoktól lehet jegyet vásárolni
A Pollack Mihály téren 12:00-tól
A Mikszáth Kálmán téren 14:00-tól
A Lőrinc pap téren és a Kálvin téren 15:00-tól 22:00-ig

Az elővételben megvásárolt jegyek a Pollack Mihály téren vehetők át 12:00-tól.

Milyen jegyek vannak és mennyibe kerülnek?

15 éves kortól felnőtt jegyet vehetsz, mely 2000 forintba kerül, de ha online veszed meg elővételben, akkor csak 1600 forint!
Gyerekjegy is van, 7-14 éves kor között, ez 800 forintba kerül. 6 éves korig a rendezvény ingyenes!
Újdonság a családi jegy, mellyel 4500 forintért 2 felnőtt és 3 gyerek látogathatja meg a fesztivált. Ha családi jegyet veszel, minden további gyerekjegy kedvezményesen csak 500 forintba kerül.
Idén támogatói jegyet is vásáolhatsz, ez 3000 forintba kerül. A támogatói jeggyel a Csíkszerda Egyesületet támogatod. Támogatói jegy vásárlásakor - ha kéred - kipostázzuk neked a jegyet, és felkerülsz a támogatóink listájára.

Mi lesz, ha esik az eső?


A legtöbb program rendelkezik esőhelyszínnel, ha ezeket használjuk, időben tájékoztatunk a helyszínen és a honlapon is. Ugyanakkor az utcákon is énekelni fogunk, ha esik, ha fúj, ezért az időjárásnak megfelelő öltözet ajánlatos.

Honnan tudhatom majd a helyszínen, hogy melyik koncert hol lesz?


A helyszínen térképes műsorfüzetek segítik majd az tájékozódást. De a mobilodon is nézheted a weboldalon található programot!

Úgy látom, a programok szabadtériek. Be lehet vinni kutyát?


A szabadtéri koncertek is zárt falak között zajlanak, amelyek háziállatot egyelőre nem tudnak fogadni.

Gyerekkoromban énekeltem kórusban egy hétig és nagyon gáz volt, miért jó nekem, hogy ilyet kell hallgatnom?


A Kórusok Éjszakáján rengetegféle zenei műfajt hallgathatsz: klasszikust, könnyűt, kortárs zenét, régizenét, népzenét, illetve gyerekkórusokat is. Egyetlen közös van ezekben a produkciókban: mindegyik a cappella, vagyis hangszeres kíséret nélküli. Valamint minden kórus azért fakad dalra, mert örömet okoz nekik, mely öröm és élvezet talán rád is átragad róluk. Ízelítőül az Instagram oldalunkon és a YouTube-csatornánkon találhatsz egy-két korábbi képet és videofelvételt, valamint a Letöltés oldalon megnézheted a korábbi záródalokat!

Mennyire családbarát a program? Hozhatom a nagymamámat? Le fog tudni ülni?


A koncerteken lesznek ülőhelyek, az utcákon pedig padok. :)

Kik szervezik a Kórusok Éjszakáját?


A Kórusok Éjszakáját a Csíkszerda Egyesület önkéntesei szervezik.

Felléphetek a kórusommal a Kórusok Éjszakáján?


A Kórusok Éjszakájának programja megtelt. Azonban ne felejtsd el, hogy a rendezvény végén közös éneklés lesz, melyen mindenki fellépő!

Hova fordulhatok, ha bármi kérdésem van?


A Kapcsolat menüpont alatt megtalálod minden elérhetőségünket, és üzenetet is küldhetsz nekünk!

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed