Monodrámákat és stúdiószínházi előadásokat díjaztak Tatabányán
Öt napon át versengtek a színházak legjobb mono- és stúdiódrámái a tatabányai Jászai Mari Színházban. A március 23. és 27. köztt zajló MOST FESZT alatt tíz előadást, öt monodrámát és öt stúdiószínházi produkciót láthatott a fesztiválközönség, és ezeket a darabokat mérlegelte a szakmai zsűri is.
A stúdiószínházi előadások között a Heilbronni Katica (Stúdió K Színház), a Minden negyedik (Manna Produkció), az Elem (Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház), a Roletti avagy Jakab és János legendás barátsága (TÁP Színház – Füge Produkció) és a Törvényen belül (Narratíva Kollektíva) című produkciók szerepeltek a kínálatban. A monodrámáknál az Én, Iphigénia (Manna Produkció), az Alszanak a halak? (Móricz Zsigmond Színház), a Fekete-fehér (Ördögkatlan Fesztivál), az Élet-ritmusra (Szegedi Nemzeti Színház) és a Pornó (Weöres Sándor Színház) című előadások kerültek színre.
A fesztivál hagyományait követve a MOST FESZT 2022 során a meghívott versenyelőadások zsűri előtt mérethették meg magukat, a darabokról ezúttal Köllő Kata színikritikus, Töreky Zsuzsa színművész és Guelmino Sándor rendező, dramaturg formált véleményt.
A MOST FESZT 2022-n a szakmai ítészek a legjobb monodrámának Légrádi Gergely Fekete-fehér című darabját találták, mely Stefan Zweig Sakknovellája alapján készült. Az Ördögkatlan Fesztivál előadásában Göttinger Pált láthatta a közönség, a darabot Ujj Mészáros Károly rendezte.
A MOST legjobb stúdiószínházi produkciójának címét a Narratíva Kollektíva nyerte, Galgóczi Erzsébet Törvényen belül című drámájával, melyet Szenteczki Zita rendezett. Ehhez a színműhöz kapcsolódik a legjobb alakítás díja is, amelyet a Galgóczi-darabban nyújtott teljesítményéért Hajduk Károly vehetett át.
A fesztivál közönségdíját az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház közös bemutatója, Háy János Elem című darabjának színrevitele nyerte el, amelyet Bérczes László rendezett Kerekes Éva, Mucsi Zoltán és Rozs Tamás előadásában.
forrás: https://fidelio.hu
GÖTTINGER PÁL, HAJDUK KÁROLY, A NARRATÍVA KOLLEKTÍVA ÉS AZ ELEM CÍMŰ ELŐADÁS A MOST FESZT NYERTESEI
A 2022. március 23. és 27. között zajló MOST FESZT 2022 öt napja alatt tíz előadást (öt monodrámát és öt stúdiószínházi produkciót) láthatott a fesztiválközönség.
A stúdiószínházi előadások között a Heilbronni Katica – „A lehetetlent akarni, mint egyedül értelmes lehetőséget” (Stúdió K Színház), a Minden negyedik (Manna Produkció), az Elem (Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház), a Roletti avagy Jakab és János legendás barátsága (TÁP Színház – Füge Produkció) és a Törvényen belül (Narratíva Kollektíva) című produkciók voltak láthatók.
A monodrámák között a Én, Iphigénia (Manna Produkció), az ALSZANAK A HALAK? (Móricz Zsigmond Színház), a Fekete-fehér (Az Ördögkatlan Fesztivál), az Élet-ritmusra (Szegedi Nemzeti Színház) és a Pornó (Weöres Sándor Színház) című előadásokat láthatták a nézők.
A fesztivál a korábbi évek hagyományait folytatva a 2022-es évben is ITT ÉS MOST programokkal egészült ki.
Az előadások után az ITT ÉS MOST KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ keretében beszélgethettek az érdeklődők az előadásokat létrehozó színészekkel, rendezőkkel.
A fesztivál az ITT ÉS MOST KÓSTOLÓ elnevezésű gasztronómia programmal is kiegészült, ezúttal a bakonyszombathelyi Hugisajt kézműves termékeiből volt sajtkóstoló, a sajt mellé a bort pedig a neszmélyi N3 Borműhely biztosította.
A MOST FESZT előadások és az ITT ÉS MOST programok mellett, 2022. március 20. és 27. között A Vértes Agorájával és a Tulipános Házzal együttműködésben a MOST FESZT kiegészítő fesztiváljaként megszerveztük a MOST PLUSZ Tatabányai Összművészeti Napokat. Az érdeklődők Gryllus Vilmos, a Setup együttes, a FareMido Operatársulat, Mácsai Pál, Varró Dániel és Molnár György, a BrassTime, a Tűzmadarak cirkuszcsoport, a Kezeslábas Társulat, a Brass in the Five és Méhes Csaba, Szarka Fedor Guido, Náray Erika és zenekara valamint Illés Eszter és Bábel Klára programjain vehettek részt.
A fesztivál hagyományait követve a MOST FESZT 2022 során a meghívott versenyelőadások zsűri előtt mérethették meg magukat. A háromtagú zsűriben Köllő Kata, színikritikus, Töreky Zsuzsa, színművész és Guelmino Sándor, rendező, dramaturg foglaltak helyet.
A MOST FESZT 2022 díjazottjai:
A szakmai zsűri díjai
Legjobb monodráma előadás:
Légrádi Gergely / Fekete-fehér – Stefan Zweig Sakknovella c. kisregénye alapján
Az Ördögkatlan Fesztivál előadása
Játssza: Göttinger Pál
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Legjobb stúdiószínházi előadás:
Galgóczi Erzsébet / Törvényen belül
A Narratíva Kollektíva előadása
Rendező: Szenteczki Zita
Legjobb alakítás különdíja:
HAJDUK KÁROLY – Törvényen belül c. drámában nyújtott teljesítményéért.
A közönségzsűri díja
A szakmai zsűri mellett közönségzsűri is részt vett a fesztiválelőadások díjainak odaítélésében. A közönségzsűri tagjait a szervezők a fesztivál kezdete előtt azon nézők közül sorsolták ki, akik tíz előadásos, azaz a MOST FESZT 2022 valamennyi előadását tartalmazó bérletet vásároltak. A három tagból álló közönségzsűriben Kerekes László intézményvezető, Hofgesang Péter műszaki menedzser és Vaskó Tünde marketingvezető képviselte a nézők véleményét. A közönségzsűri által kiadott díj jellegét a fesztivál szervezői előzetesen nem határozták meg, így annak végleges formáját a közönségzsűri tagjai alakították ki.
Az Elem című produkció, az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház közös előadása Bérczes László rendezésében (Szereplők: Kerekes Éva, Mucsi Zoltán, Rozs Tamás) a MOST FESZT 2022 közönségzsűrijének díját kapta.
A közönségzsűri indoklása szerint Háy János sokakat megérintő témájú, kiválóan megírt szövegét az alkotók manírok nélkül, letisztult formában, katartikus interpretációban közvetítették, a játszók kisugárzása, egymással való kapcsolata pedig rendkívül hitelessé tette a darab színpadi megvalósítását.
forrás: https://szinhaz.online
(képek: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)
SZAVAKON TÚL BENEDEK MIKLÓSSAL: “ÉLNI KELL, TOVÁBB ÉLNI”
A Szavakon túl Kadarkai Endre saját fejlesztésű beszélgetős műsora, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. A mostani beszélgetésből kiderül, hogy mely legendás színész lépett Benedek Miklós tragikusan elhunyt édesapja helyébe, miért nem engedte, hogy bratyizzanak vele. Mesél Gobbiról, Schwajdáról, a távozásáról Alföldi Nemzetijéből. Elmondja, hogy miért bántódott meg, amikor abba kellett hagynia a tanítást, és beszélnek fiáról, Benedek Tiborról is.
A Szavakon túl Kadarkai Endre saját fejlesztésű beszélgetős műsora, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjú. Mindig 20 fogalmat kínál fel a vendégének. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen. Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fognak, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítják a beszélgetés tematikáját.
Benedek Miklós az új műsorban mesélt életének eddig kevéssé ismert eseményeiről. A színész a Nemzeti Színházból való távozása mellett fia elvesztéséről is vallott.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt 2009-ben bocsájtották el a Nemzetiből, hat társával együtt. Szerinte azért, mert Alföldi Róbert fülébe juthattak olyan dolgok, amiket korábban mondott. „Hogy az igazi ok mi volt, azt én nem tudom. Egyetlen darabjában sem játszottam, amit rendezett. Soha nem beszéltünk két szónál többet”.
A konkrét elbocsátásról szólva úgy fogalmazott:
“Azt a mondatot mondta, hogy nincs neki ideje arra, hogy elmagyarázza, hogy ő milyen jó rendező. Amit én értettem, hogy mi ez a mondat. De nem is nézett a szemembe, papírokat rendezgetett az ölében, lefelé nézett és így mondta” – emlékezett Benedek, aki nem vár bocsánatkérést és változatlanul tehetségesnek tartja a rendezőt.
Benedek egészsége szerencsére jó, de a lelke már soha nem lesz jobban fia elvesztése után. A háromszoros olimpiai bajnok, vízilabda szövetségi kapitány ifj. Benedek Tibor 2020 nyarán veszítette el küzdelmét a rákkal szemben. „Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik. Soha. De hát megtörtént és ezzel élni kell, tovább élni” – mondta a megtört színész. A tragédia után csak tehetetlenség és űr maradt. Unokája, Benedek Tibor fia azonban kísértetiesen hasonlít édesapjára, emellett imádja a vízilabdát is.
forrás: https://szinhaz.online
Nyert a Fekete-fehér a MOST Fesztiválon!
𝑨 𝒔𝒛𝒂𝒌𝒎𝒂𝒊 𝒛𝒔𝒖̋𝒓𝒊 𝒅𝒊́𝒋𝒂𝒊
Legjobb monodráma előadás
Légrádi Gergely
FEKETE-FEHÉR
Stefan Zweig Sakknovella c. kisregénye alapján
monodráma
Az Ördögkatlan Fesztivál előadása
Játssza: Göttinger Pál
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Legjobb stúdiószínházi előadás
Galgóczi Erzsébet
TÖRVÉNYEN BELÜL
dráma
A Narratíva Kollektíva előadása
Rendező: Szenteczki Zita
Legjobb alakítás különdíja
HAJDUK KÁROLY – Törvényen belül c. drámában nyújtott teljesítményéért.
Galgóczi Erzsébet
dráma
A Narratíva Kollektíva előadása
Rendező: Szenteczki Zita
𝑨 𝒌𝒐̈𝒛𝒐̈𝒏𝒔𝒆́𝒈𝒛𝒔𝒖̋𝒓𝒊 𝒅𝒊́𝒋𝒂
A szakmai zsűri mellett közönségzsűri is részt vett a fesztiválelőadások díjainak odaítélésében. A közönségzsűri tagjait a szervezők a fesztivál kezdete előtt azon nézők közül sorsolták ki, akik tíz előadásos, azaz a MOST FESZT 2022 valamennyi előadását tartalmazó bérletet vásároltak. A három tagból álló közönségzsűriben Kerekes László intézményvezető, Hofgesang Péter műszaki menedzser és Vaskó Tünde marketingvezető képviselte a nézők véleményét. A közönségzsűri által kiadott díj jellegét a fesztivál szervezői előzetesen nem határozták meg, így annak végleges formáját a közönségzsűri tagjai alakították ki.
Az ELEM CÍMŰ PRODUKCIÓ
a MOST FESZT 2022 közönségzsűrijének díját kapta.
A közönségzsűri indoklása szerint Háy János sokakat megérintő témájú, kiválóan megírt szövegét az alkotók manírok nélkül, letisztult formában, katartikus interpretációban közvetítették, a játszók kisugárzása, egymással való kapcsolata pedig rendkívül hitelessé tette a darab színpadi megvalósítását.
Háy János: ELEM
lemerülő játék
Az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház közös előadása
Rendező: Bérczes László
Szereplők: Kerekes Éva, Mucsi Zoltán, Rozs Tamás
Díszlet- és jelmeztervező: Cziegler Balázs
Dramaturg: Kiss Mónika
Zeneszerző: Rozs Tamás
Fénytervező: Mervel Miklós
Asszisztens: Rohály Hanna
Átadták a MOST Feszt díjait
Március 23. és 27. között zajlott a tatabányai Jászai Mari Színházban a MOST Feszt, a monodrámák és stúdiószínházi előadások versenye.
A szakmai zsűri döntése alapján a legjobb monodráma a Fekete-fehér, az Ördögkatlan Fesztivál előadása lett, amelyet Légrádi Gergely írt Stefan Zweig Sakknovella című kisregénye alapján. A produkciót Ujj Mészáros Károly rendezte, Göttinger Pál játssza.
A legjobb stúdiószínházi előadás Galgóczi Erzsébet Törvényen belül című művéből készült. A Narratíva Kollektíva produkcióját Szenteczki Zita rendezte. Az előadásban játszó Hajduk Károly a legjobb alakítás díját kapta.
A háromtagú tagjai Köllő Kata színikritikus, Töreky Zsuzsa, színművész és Guelmino Sándor rendező, dramaturg voltak.
A szakmai zsűri mellett közönségzsűri is részt vett a fesztiválelőadások díjainak odaítélésében. Döntésük alapján az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház előadása, az Elem kapta az elismerést. Az indoklás szerint „Háy János sokakat megérintő témájú, kiválóan megírt szövegét az alkotók manírok nélkül, letisztult formában, katartikus interpretációban közvetítették, a játszók kisugárzása, egymással való kapcsolata pedig rendkívül hitelessé tette a darab színpadi megvalósítását”. Az előadásban, amelyet Bérczes László rendezett, Kerekes Éva és Mucsi Zoltán látható.
forrás: https://kultura.hu
BOGÁNCSVIRÁG ÁPRILISBAN
Áprilisban a Krúdy Kamarában több alkalommal láthatják kedves Nézőink Bogáncsvirág című előadásunkat, bérletpótlásban pedig április 22-én pénteken.
Van egy lány, Fiona. Nem gyerek már, de eddig halogatta a felnőtté válást. Most viszont tragédia történik: szüleit elveszíti egy balesetben. A gyászmunka rémes: hozzá kell nyúlni a lakásban minden tárgyhoz, mindent át kell nézni. Az apja holmijai között különös iratokra bukkan – kiderül, hogy birtokokat örökölt a világ végén. Egy városi lánynak felfoghatatlan ez a hír, és mivel egyébként sincs miért maradnia az üres lakásban, nekiindul, hogy felfedezze magának a helyet, amelyről azelőtt sosem beszéltek neki.
Történetünk itt indul. Egy utazással. Egy megérkezéssel. Egy távoli, kopár, északi szigettel, messze benn az óceánon, ahová egy teherhajóra felkéredzkedett rémült fiatal nő érkezik az éjszaka közepén. Tél van, mindenütt sűrű köd – és a ködből kibontakozó idegenek: az új barátai.
Fiona sorra kifaggat mindenkit, és lassacskán világossá válik számára: egész eddigi életében hazudtak neki. A megbolygatott múlt pedig felkavarodik a köddel együtt, és hamarosan az életét fenyegeti.
A háttérben egy régi történet háborúról, kémekről, vesztesekről és árulásról – előttünk pedig egy mai: a felnőtté válásról, a felelősségről, az elhallgatásról. Arról, hogy hogyan mállik semmivé az, amit gyerekfejjel megingathatatlannak hittünk. És hogy ez igazából még nem katasztrófa: hanem egy napfelkelte ígérete. Ha észnél vagyunk.
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc, egy szünettel.
Online műsorfüzet: ITT
GÖTTINGER PÁL
BOGÁNCSVIRÁG
krimi egy lányról két felvonásban
Történetünk itt indul. Egy utazással. Egy megérkezéssel. Egy távoli, kopár, északi szigettel, messze benn az óceánon, ahová egy teherhajóra felkéredzkedett rémült fiatal nő érkezik az éjszaka közepén. Tél van, mindenütt sűrű köd – és a ködből kibontakozó idegenek: az új barátai.
Fiona sorra kifaggat mindenkit, és lassacskán világossá válik számára: egész eddigi életében hazudtak neki. A megbolygatott múlt pedig felkavarodik a köddel együtt, és hamarosan az életét fenyegeti.
A háttérben egy régi történet háborúról, kémekről, vesztesekről és árulásról – előttünk pedig egy mai: a felnőtté válásról, a felelősségről, az elhallgatásról. Arról, hogy hogyan mállik semmivé az, amit gyerekfejjel megingathatatlannak hittünk. És hogy ez igazából még nem katasztrófa: hanem egy napfelkelte ígérete. Ha észnél vagyunk.
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc, egy szünettel.
Online műsorfüzet: ITT
forrás: https://www.moriczszinhaz.hu
Fekete-fehér a MOST Feszten
Légrádi Gergely
Fekete-fehér
Stefan Zweig Sakknovella c. kisregénye alapján
monodráma
Játssza
Göttinger Pál
Rendező
Ujj Mészáros Károly
Az Ördögkatlan Fesztivál előadása
Március 25. 18.00
JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, TATABÁNYA - KAMARASZÍNHÁZ — 70 perc szünet nélkül
Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.
Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.
Tessék beszállni. A hajó hamarosan kifut. Ahogy a gondolkodási idő, amely a következő lépés megtételére rendelkezésre áll. Szóval? Beszáll? Leül? És lép végre-valahára?
***
Stefan Zweig utolsó művéből, a világsikerű Sakknovellából Légrádi Gergely írt színpadi adaptációt.
A Fekete-fehér Mirko Czentovic, egy délszláv (paraszt)fiú felemelkedésével indít, akiből világhírű sakkozó válik. Egy Miamiból induló tengerjáró fedélzetén utazva a történetmesélő és barátai szeretnének ismeretséget kötni az introvertált sakkozóval, akit a szokásos módon képtelenség szóra bírni. Egyikük Czentovic kapzsiságát kihasználva sakkpárbaja hívja ki. A világbajnok már könnyedén legyőzi őket, míg a második játékban, a bámészkodók sorában feltűnik dr. B. az osztrák ügyvéd, aki tanácsaival felkelti mindenki érdeklődését. Sőt, háttérből megszólaló tanácsaival sikerül remis-t elérni Czentoviccsal szemben. Ám rábírni, hogy ő játsszon szemtől szemben a világbajnok ellen nehéz feladat, mivel dr. B. igen egyedi körülmények között tanult meg sakkozni…
Alkotók
Szerző, dramaturg
Légrádi Gergely
Díszlet- és jelmeztervező
Fekete Anna
Hang
Balázs Krisztián
Rendezőasszisztens
Kovács Henrietta
Videó
Kritika
“Az előadás bő egy órában mutatja be az ember konfrontálódását az embertelen rendszerrel, leírja egy fogoly szenvedését, akinek semmi lehetősége nincs arra, hogy kapcsolatot teremtsen a külvilággal. Erőteljesen veti fel a megszállottság, a vakító önhit, a kapzsiság és a manipuláció kérdéseit.” – Korcsmáros Felícia, Index
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk.
Fotó: Rácz Gabriella
Jegypénztár: 06 20 400 4646 · jegypenztar@jaszaiszinhaz.hu
Szervezés: 06 34 323 064 · szervezes@jaszaiszinhaz.hu
Helyszín: Tatabánya, Népház utca 5.
forrás: https://www.mostfeszt.hu
1% a Katlannak
Hogy az Ördögkatlan milyen anyagi háttérrel rendelkezik e pillanatban (visszafogottan fogalmazunk: szerény háttérrel), arról nincs mit panaszkodni. Körülöttünk oly sok a nehézség, hogy magunk is tudjuk: vannak fontosabb megoldanivalók.
De ha valaki úgy érzi, segíteni akar és tud is, csendesen arra kérjük, ne feledkezzen meg rólunk, amikor azon rágódik, kinek ajánlja fel adója 1 százalékát.
Köszönjük, vigyázzatok Magatokra, mert jó lenne találkozni!
A Katlancsapat
De ha valaki úgy érzi, segíteni akar és tud is, csendesen arra kérjük, ne feledkezzen meg rólunk, amikor azon rágódik, kinek ajánlja fel adója 1 százalékát.
Köszönjük, vigyázzatok Magatokra, mert jó lenne találkozni!
A Katlancsapat
Újra megrendezi a MOST FESZT-et a Jászai Mari Színház
A Jászai Mari Színház 2015-ben azzal a céllal hívta életre MOnodráma és STúdiószínházi FESZTiválját, a MOST FESZT-et, hogy egy speciális seregszemle keretén belül biztosítson bemutatkozási lehetőséget a vidéki, a független és a határon túli társulatok monodráma és stúdiószínházi előadásaiból kiválasztott produkcióknak.
Ezek az előadások a színházkultúra talán legkülönlegesebb területének képviselői közé tartoznak, sem témaválasztásukat, sem a megvalósítás formanyelvét, helyszínét tekintve nem illeszkednek a fősodorba. Az általuk képviselt művészi érték azonban éppen a kevés néző befogadására alkalmas intim közeg, a monodrámát egyedül játszó színész jelenléte vagy a kísérletezőbb jellegű alkotói megoldások okán a színházi szcéna pótolhatatlan része. A szervezők a MOST FESZT évről évre történő megrendezésekor töretlenül hisznek abban, hogy a monodráma és a stúdiószínház az a két forma, mely megérdemel egy olyan speciális tematikájú fesztivált, mely 5 napon keresztül a legjelesebb alkotóknak szenteli a figyelmet. Ráadásul mára már megszámlálhatatlan azon alkotóközösségek száma, akiket a Jászai Mari Színház 2015 óta vendégül láthatott a MOST FESZT-en.
Crespo Rodrigo a MOST FESZT 2022 kapcsán így nyilatkozott: „Speciális helyzet a mostani. Két év után először idén, reményeink szerint sikerül eredeti időpontjában, azaz márciusban megrendezni a fesztivált. Különleges ugyanakkor a tekintetben is, hogy az évadban, szeptemberben találkozhattunk már egy “elhalasztott” MOST FESZT-en. A járvány által okozott rengeteg nehézség ellenére, mi itt a Jászaiban annak örülünk, hogy a 2021/2022-es lesz az a szezon, amikor két MOST FESZT-en is vendégül láthatjuk a nézőket.
És hogy a különleges élmények sorát tovább gazdagítsuk, ebben az évben az izgalmasabbnál izgalmasabb MOST FESZT előadások mellett, A Vértes Agorájával és a Tulipános Házzal együttműködésben megszervezzük a MOST PLUSZ Tatabányai Összművészeti Napokat. Azt a programsorozatot, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kitűnő élményeket nyújt majd a gyerekkoncert, az utcazene, a babaszínház, a gyerekelőadás, a jazzkoncert, a klasszikus zene vagy éppen az utcaszínház műfajában. És hogy a színház társművészeti ágai is szerephez juthassanak ezekben a napokban, az opera, az irodalom, a cirkusz és a képzőművészet jeles képviselőt is vendégül látjuk március 20. és 27. között Tatabányán.”
2022. március 23. és 27. között 5 monodráma és 5 stúdiószínházi előadást láthatnak az érdeklődők a Jászai Mari Színház Kamaraszínházában, nagyszínpadára épített nézőterén és nézőtéri büféjében. A stúdiószínházi előadások között a Heilbronni Katica – „A lehetetlent akarni, mint egyedül értelmes lehetőséget” (Stúdió K Színház), a Minden negyedik (Manna Produkció), az Elem (Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház), a Roletti avagy Jakab és János legendás barátsága (TÁP Színház – Füge Produkció) és a Törvényen belül (Narratíva Kollektíva) című produkciók láthatók.
A monodrámák között az Én, Iphigénia (Manna Produkció), az ALSZANAK A HALAK? (Móricz Zsigmond Színház), a Fekete-fehér (Az Ördögkatlan Fesztivál), az Élet-ritmusra (Szegedi Nemzeti Színház) és a Pornó (Weöres Sándor Színház) című előadásokat láthatják a nézők.
A MOST PLUSZ Tatabányai Összművészeti Napokon az érdeklődők Gryllus Vilmos, a Setup együttes, a FareMido Operatársulat, Mácsai Pál, Varró Dániel és Molnár György, a BrassTime, a Tűzmadarak cirkuszcsoport, a Kezeslábas Társulat, a Brass in the Five és Méhes Csaba, Szarka Fedor Guido, Náray Erika és zenekara, valamint Illés Eszter és Bábel Klára programjain vehetnek részt.
A fesztivál hagyományait követve a MOST FESZT 2022 során a meghívott versenyelőadások zsűri előtt mérethetik meg magukat. A háromtagú zsűriben Köllő Kata, színikritikus, Töreky Zsuzsa, színművész és Guelmino Sándor, rendező, dramaturg, foglalnak helyet. A közönségzsűri tagjait – szintén a korábbi évek hagyományát folytatva – a szervezők a fesztivál 10 előadásos bérletét megvásárló nézők közül sorsolják ki.
RÉSZLETES FESZTIVÁLPROGRAM
2022. március 23. szerda 18.00 – Nagyszínpad – monodráma
Závada Péter: Én, Iphigénia
dokumítosz egy színésznőre és három rendezésre
A Manna Produkció előadása
Játssza: Eke Angéla
Rendező: Sándor Dániel Máté, Gryllus Dorka – Soós Attila, Spáh Dávid
2022. március 23. szerda 20.30 – Kamaraszínház – stúdiószínházi előadás
Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica – „A lehetetlent akarni, mint egyedül értelmes lehetőséget”
Fordította: Petra Szabó Gizella
színmű
A Stúdió K Színház társulatának előadása
Rendező: Hegymegi Máté
2022. március 24. csütörtök 18.00 – Kamaraszínház – monodráma
Jens Raschke: ALSZANAK A HALAK?
Fordította: Szilágyi Bálint
monodráma
A Móricz Zsigmond Színház előadása
Játssza: Fridrik Noémi
Rendező: Pregitzer Fruzsina
2022. március 24. csütörtök 20.00 – Nagyszínpad – stúdiószínházi előadás
Minden negyedik
A Manna Produkció előadása
Rendező: Csábi Anna
2022. március 25. péntek 18.00 – Kamaraszínház – monodráma
Légrádi Gergely: Fekete-fehér
Stefan Zweig Sakknovella c. kisregénye alapján
monodráma
Az Ördögkatlan Fesztivál előadása
Játssza: Göttinger Pál
Rendező: Ujj Mészáros Károly
2022. március 25. péntek 20.00 – Nagyszínpad – monodráma
Cédric Chapuis: Élet-ritmusra
Fordította: Varsányi Anna
monodráma
A Szegedi Nemzeti Színház előadása
Játssza: Medveczky Balázs
Rendező: Hojsza Henrietta
2022. március 26. szombat 17.00 – Nagyszínpad – stúdiószínházi előadás
Háy János: Elem
lemerülő játék
Az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház közös előadása
Rendező: Bérczes László
2022. március 26. szombat 19.30 – Kamaraszínház – stúdiószínházi előadás
Vinnai András: Roletti
avagy Jakab és János legendás barátsága
playback színház
A TÁP Színház és a Füge Produkció előadása
Rendező: Vinnai András
2022. március 27. vasárnap 17.00 – Kamaraszínház – monodráma
Pornó
egyszemélyes játék, szünet nélkül
A Weöres Sándor Színház előadása
Játssza és rendezte: Csonka Szilvia
Rendező: Anger Zsolt
2022. március 27. vasárnap 19.00 – Nagyszínpad – stúdiószínházi előadás
Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül
dráma
A Narratíva Kollektíva előadása
Rendező: Szenteczki Zita
További információ a MOSZT FESZT és a Jászai Mari Színház weboldalain található.
forrás: https://papageno.hu
Göttinger Pál: A Ludovika ablakai
Jurányi Ház – Színház a város
Városi hangjáték
Írta és rendezte: Göttinger Pál
Előadja: Molnár Piroska
Helyszín:
Ludovika (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus főépülete)
Mikor érkezz a helyszínre, és honnan nézd az előadást?
Az előadást a homlokzattal szemben, a parkban, egy padon ülve érdemes végighallgatni, a nap bármely időszakában.
Hogyan működik az előadás?
Miután megérkeztél a helyszínre, foglald el a közönség helyét, tedd be a fülesedet, és indítsd el az okostelefonodon (amin mobilnetnek is lennie kell) annak a színdarabnak a hanganyagát, ami az adott helyszínen játszódik.
NEM GONDOLKODOM KARRIERBEN, MINDIG CSAK A KÖVETKEZŐ MUNKÁVAL TÖRŐDÖM.
Ötvös Andrásnak jól állnak a vígjátékok, a Balkon kilátással című Orlai produkcióban is számíthatott rá Kocsis Gergely rendező, amikor a világtól elbújó Alvin szerepét ráosztotta. A művészszínházaktól hogyan jutott el a csemegepultosig? – erről is kérdeztük a színészt.
A Jóbarátok egyik írójának, Will Cahounnak a komédiájában Alvin magányra kárhoztatja magát, s ha rajta múlik, marad is a lakásának a falai között. Mintha pánikbeteg lenne…
– Alvin szerintem egy balkon-mizantróp, de nem gondolom, hogy patologikus eset. Az igaz, hogy már jó ideje nem lépett ki a lakásából, mert itt érzi magát biztonságban. Taszítja őt a kinti agresszió, például az emberek magatartása az autós közlekedésben vagy egy zsúfolt bevásárlóközpontban, de ez normális. Egyszerűen elege lett az emberekből. Az internet segítségével tud dolgozni, vásárolni, stb., a sportmérkőzések jönnek a tv-n, ha nem kell elmenni leölni a mamutot, nem biztos, hogy ki kell mozdulni a lakásból. A covidnak „hála”, ez a magatartás ideig-óráig sokunknak természetes lett, a home office beköltözött az életünkbe. Tehát a darabban nem egy pánikrohamos ember mellé költözik egy nő, Karen (Péter Kata), s nem is az a kérdés, hogy kettejük között mi történik, hanem az, hogy hogyan.
A balkonjaikon keresztül ismerkednek – adott a másfél méter távolság, s hogy ez mit jelent, azt jól megtanultuk az utóbbi két évben.
– A másfél méter valóban segíti a távolságtartást – keretet ad, csak így tudunk megbeszélni mindent. Mikor elkezdtük próbálni az előadást, egyáltalán nem volt célunk kihegyezni ezt a covidra. A darabban hivatkozom Pintér Márton könyvére, aminek a címe: Kézikönyv emberi ragadozókhoz. Alvinnak ugyanis az erőszakkal van baja. A Ficzere Béla által játszott karakter, Karen előző párja egy agresszív alak, de tudjuk, nagyon közel van egymáshoz az önbizalomhiányos rimánkodás és a tettlegesség. Popper tanította még nekünk az egyetemen, hogy nincs nagyobb seb egy emberben annál, mintha visszautasítják. Én amúgy is annyira sérülékenynek, sebezhetőnek, nyomorultnak látom néha magunkat, két középkorú ember már annyi mindent hordoz magával, Karennak sem lesz egyszerű menete Alvinnal…
A vázolt társadalmi problémák is megjelennek a háttérben, de azért a Balkon kilátással mégis csak egy vígjáték…
– Ez egy szórakoztató előadás, nem is akar más lenni. A tapasztalatok és a közönség visszajelzései is azt mutatják, hogy rengeteg dolgon lehet röhögni azok közül, amik zavarnak minket.
A te pályád művészszínházi keretek között indult. A Máté Gábor-féle osztályból sokan Egerben kezdtetek a Csizmadia Tibor vezette Gárdonyi Géza Színházban, aztán a budapesti Katona József Színház tagja lettél, de előfordultál a KoMa Társulatban, a Merlinben, a Krétakörnél, 2017 óta viszont az Orlai Produkciós Iroda társulati tagja vagy, ahol minőségi bulvár színházat csináltok. Miért váltottál?
– Elegem lett abból, hogy a kőszínházi struktúrába befektetett munka és jelenlét nincsen köszönőviszonyban a bérezéssel. Ráadásul egyszerre több kollégámnak lett ebből elege: Mészáros Máténak, Járó Zsuzsának, Schruff Milánnak, Kovács Patriciának az egri csapatból. Orlai Tibor pedig azt mondta nekünk, hogy csináljatok, amit akartok, s akkor megcsináltuk Dömötör Andrással a Second life-ot és a Határátlépéseket, amik nagyon fontos előadások lettek. Az alkotó csapat tagjai Dés Enikő dramaturg, író és Benedek Albert író is. A közös műhelymunka számunkra az elmúlt években mindent vitt. S amúgy is: itt az Orlainál jó munkák vannak, jó dolgozni rendezőként Göttinger Pállal, Szabó Mátéval, Szikszai Rémusszal, Znamenák Istvánnal vagy most Kocsis Gergellyel. Nincs olyan ember ennél a társulatnál, akivel ne ülnék be boldogan a tájbuszba, márpedig sokat utazunk. Tibornál mi tényleg partnerként vagyunk kezelve, nemcsak a szavak szintjén, és meg tudunk normálisan élni.
Szerinted mi vonzza a közönséget az Orlai-produkciókhoz?
– Itt nincs rendezői kultusz, itt a színház a színészről szól, meg a nézőről. A színész behozza a színpadra a néző kérdéseit, s a néző tudja az ő saját történetét nézni a színésszel, ami egyébként is minden színház alapja kellene, hogy legyen. Én pont ugyanúgy próbálom itt a vígjátékokat, mint anno a Katonában Gothár Péterrel az Oszlopos Simeont vagy Ascher Tamással Trepljovot. Semmivel nem végzek kevesebb munkát.
Olyan, mintha magyarázkodnál.
– Igen, mert azt mondtad, hogy ahol most vagyok, az egészen más, ami csak annyiban igaz, hogy itt bulvár darabokat is kell játszanunk, hozzáteszem, hogy művészszínházakon felnevelődött generációként ugyanolyan szakmaisággal, mint amikor a művészszínházban dolgoztunk. Sőt, pluszban iszonyatos tréningként élem meg, hogy nagyon sokféle helyen kell játszani, ma itt, holnap ott, jobb és nehezebb körülmények váltogatják egymást. Azt, hogy sokfelé megyünk, én ajándéknak érzem, a színészetnek így köze van az ősi feladatához: a bőrén érzi az ember, hogy a színház a nézőről szól. Ahova mi megyünk vidékre, ott általában nincs színház, ott nem huszonhárom másik produkcióból lehet választani aznap este, ott látszik az embereken, hogy éhesebbek a szórakozásra, és mernek tele szájjal röhögni. De például ha A csemegepultos naplóját olyan közegben adom elő, ami sznob, tehát a közönség érintve érzi magát, akkor csak azért is egy kicsit keményebben játszom. De hívtak már meg a budafoki piacra is, ahol balhé kerekedett, a részegek beszóltak, kijött a rendőrség, közben és csak mondtam a csemegepultos-szöveget. Aztán akik beszóltak, leültek nézőként, s egyszer csak drukkerek lettek. Amikor így elkapom a közönséget az akadályozó körülmények ellenére, az nagyon jó! Amúgy meg komédiákat játszani jól, úgy, hogy közben csepegtessél komolyabb gondolatokat is, néha nehezebb, mint egy tragédiát előadni.
Sok filmben, tv-sorozatban is szerepelsz, nemcsak színházban. Ha kell választanod, van-e prioritás?
– A színház a lényeg. A jó színházi színészekből lesz a jó színész. A filmforgatás egy technikai dolog, egy potmétert átállítasz, és kész. S persze, például a Nagykarácsony című filmben egy csodálatos élmény volt nekem Tiszeker Daniékkal és a tűzoltókkal dolgozni, de a filmmel szemben az esti előadások a minden. A színházat minden este meg kell csinálni – ez nagyon jó benne. Az is nagyon jó benne, hogy élőben történik, teljesen esetleges, elmúlik… A színház energiaszolgáltató üzem, mondta Halász Péter. A fekvőtámaszokból a Határátlépésekben a csúcs 178 volt. Aztán az egyik jelenetben abbahagyom, s azt mondom, hogy elég volt ebből a hülyeségből! S ezt az életben is így gondoltam, azóta nem is edzek. Tehát nem akarom, hogy a fitnesz által diktált paramétereknek megfeleljek, miközben belehülyülök, s aztán vehetem a pszichológiai kézikönyveket…
Hogy érzed, most jó helyen vagy a pályádat illetően? Egyáltalán: szoktál ezen gondolkodni, vagy csak jöjjenek a feladatok?
– Az utóbbi – se visszafelé, se előrefelé nem gondolkodom. Semmit nem bánok, sőt. Most nagyon jó, az Orlainál szeretek a legjobban lenni. Ha másra nem, a covid megtanította ezt az önelégült emberiséget arra, hogy ceruzával kezelje a naptárat. Bármelyik pillanatban bármi történhet. Hogy mi lesz a jövő héten, még azt sem tudom, nemhogy öt év múlva. Márait idézem. „ha sorsom engedi…” Vannak munkák, s vannak emberek. Például most dolgoztunk a Balkon kilátással stábjával, s egy olyan viharvert, covid által sújtott, csudajó próbafolyamatunk volt, mint ide Lübeck. Nem gondolkodom karrierben, mindig csak a következő munkával törődöm.
forrás: https://www.theater.hu
Április a Momentánnál
Hopp, felkerültek áprilisi előadásaink!
És igen, jól látjátok: lesz Nulladik Óra, Radar Orvos Tóth Noémivel, Fröccs Almási Kittivel a családi mintákból való kitörésről és persze délutáni-esti RögvEstek és Rendezők Viadala.
Csapjatok le a jegyekre már most!
https://momentantarsulat.hu/jegyvasarlas
Fekete-fehér Budán
Légrádi Gergely írja:
Eddig sem nélkülözte az aktualitást, de most még égetőbb, hogy elgyere és megnézd a Fekete-fehér c. előadást, és benne a lélegzetelállító Göttinger Palit. A félreértések elkerülése végett: bár jónéhányszor azon veszed majd észre magad, hogy nevetsz, valójában mélyre fog menni. Én ott leszek.
Március 21., 19:00, B32 Galéria és Kultúrtér
Jegyek az alábbi linken és a helyszínen is kaphatók.
https://www.jegy.hu/.../legradi-gergely-fekete.../784435
Játssza: Göttinger Pál m.v.
Rendezte: Karoly Ujj Meszaros
A Jurányi is megmondta: színház az egész város
Rendhagyó színházi előadásokkal várja az érdeklődőket a Jurányi Ház.
Az elmúlt időszakban a színházak és a színházba járók nem voltak könnyű helyzetben. A budapesti Jurányi Ház tagjai elhatározták, hogy egy kísérleti előadás-sorozattal kilépnek a színpadról, és Shakespeare után szabadon megmutatják, hogy tényleg színház az egész város.
Új értelmet adunk a mindennapok megszokott helyszíneinek és történéseinek, és a körülöttünk zajló életből csinálunk színdarabot
– olvasható az előadás-sorozat beharangozójában.
Tényleg színház az egész világ
Összesen 14, egyenként körülbelül 15 perces előadást lehet végighallgatni. A rövid előadások Budapest különböző pontjain játszódnak.
Például:
Kovács Dániel Ambrus: Gólya (Margitszigeti Vadaspark)
Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely: Daráló (Központi Vásárcsarnok)
Pass Andrea: Az operaház őrzői (Andrássy út 22.)
Tasnádi István: Vérmező/Városmajor (Vérmező/Városmajor)
A közönségnek nincs más dolga, mint odamenni ezekre a helyszínekre, és átélni, ahogyan színdarabként új életre kelnek a minket körülvevő emberek, állatok, tárgyak és történések.
Az előadások a külvilágba, a közvetlen környezetünkbe, a legismertebb budapesti helyszínekre teszik át a színpadot, emellett újraértelmezik a hangjáték műfaját: „A nézők fülhallgatójában megszólaló monológok és dialógusok az egyes helyszíneken eléjük táruló látvánnyal együtt egy olyan színházi élményt hoznak létre, amilyenre korábban még nem volt példa.”
A színházkedvelő dolga egyszerű: megérkezik a helyszínre, elfoglalja a helyét, felteszi a fülhallgatót, és online elindítja az adott helyszínen játszódó színdarab hanganyagát. Fontos, hogy az érdeklődő valóban a kijelölt pontokon kapcsolódjon be a sztorikba, hiszen az előadások szereplői az ott lévő élő és élettelen dolgok, amely karaktereknek a színészek kölcsönzik a hangjukat.
forrás: https://index.hu
A ló, aki elvesztette a szemüvegét
mesejáték
Hannu Mäkelä
Rendezte: Vadász Gyula.
Szereposztás:
Szereposztás:
a ló - Rudolf Péter,
egér - Pathó István,
sün - Harkányi Endre,
varjú - Székhelyi József,
kutya - Vajda László,
Szeder tehén - Fónay Márta,
Eper tehén - Pányai Zsuzsa,
kereskedő - Tándor Lajos,
néni - Fáy Györgyi,
idegen - Kristóf Tibor,
kislány - Bakró Nagy Eszter,
kisfiú - Göttinger Pál,
mesélő - Földi Teri;
egér - Pathó István,
sün - Harkányi Endre,
varjú - Székhelyi József,
kutya - Vajda László,
Szeder tehén - Fónay Márta,
Eper tehén - Pányai Zsuzsa,
kereskedő - Tándor Lajos,
néni - Fáy Györgyi,
idegen - Kristóf Tibor,
kislány - Bakró Nagy Eszter,
kisfiú - Göttinger Pál,
mesélő - Földi Teri;
Március végén érkezik a MOST FESZT 2022 Tatabányára
Március 23. és 27. között rendezik meg a MOST FESZT 2022-t Tatabányán, amelyen az ország legjobb monodrámáit és stúdiószínházi előadásait tekintheti meg a közönség.
A tatabányai Jászai Mari Színház 2015-ben azzal a céllal hívta életre a MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivált (MOST FESZT), hogy egy speciális seregszemle keretén belül biztosítson bemutatkozási lehetőséget a vidéki, a független és a határon túli társulatok monodráma és stúdiószínházi előadásaiból kiválasztott produkcióknak. A szervezők a programsorozat évről évre történő megrendezésekor töretlenül hisznek abban, hogy ez a két színházi forma megérdemel egy olyan unikális tematikájú fesztivált, amely 5 napon keresztül a legjelesebb alkotóknak szenteli a figyelmet. Mára már megszámlálhatatlan azon alkotóközösségek száma, akiket a teátrum 2015 óta vendégül láthatott a MOST FESZT-en.
Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója a MOST FESZT 2022 kapcsán így nyilatkozott: „Speciális helyzet a mostani. Két év után először idén, reményeink szerint sikerül eredeti időpontjában, azaz márciusban megrendezni a fesztivált. Különleges ugyanakkor atekintetben is, hogy az évadban, szeptemberben találkozhattunk már egy “elhalasztott” MOST FESZT-en. A járvány által okozott rengeteg nehézség ellenére, mi itt a Jászaiban annak örülünk, hogy a 2021/2022-es lesz az a szezon, amikor két MOST FESZT-en is vendégül láthatjuk a nézőket. És hogy a különleges élmények sorát tovább gazdagítsuk, ebben az évben az izgalmasabbnál izgalmasabb MOST FESZT előadások mellett, A Vértes Agorájával és a Tulipános Házzal együttműködésben megszervezzük a MOST PLUSZ Tatabányai Összművészeti Napokat”.
Idén 5 monodrámát és 5 stúdiószínházi előadást láthatnak az érdeklődők, a produkcióknak a Jászai Mari Színház Kamaraszínháza, a nagyszínpad (kifejezetten erre az alkalomra épített nézőtérrel) és a nézőtéri büfé ad otthont. A stúdiószínházi előadások között a Heilbronni Katica (Stúdió K Színház), a Minden negyedik (Manna Produkció), az Elem (Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház), a Roletti avagy Jakab és János legendás barátsága (TÁP Színház – Füge Produkció) és a Törvényen belül (Narratíva Kollektíva) című produkciók mutatkoznak be. A monodrámák közül az Én, Iphigénia (Manna Produkció), az ALSZANAK A HALAK? (Móricz Zsigmond Színház), a Fekete-fehér (Ördögkatlan Fesztivál), az Élet-ritmusra (Szegedi Nemzeti Színház) és a Pornó (Weöres Sándor Színház) című előadásokat láthatják a nézők. A meghívott versenyelőadások a háromtagú zsűri (Köllő Kata, színikritikus, Töreky Zsuzsa, színművész és Guelmino Sándor, rendező, dramaturg) előtt mérettetik meg magukat. A közönségzsűri tagjait a szervezők a fesztivál 10 előadásos bérletét megvásárló nézők közül sorsolják ki.
A MOST PLUSZ Tatabányai Összművészeti Napokon az érdeklődők Gryllus Vilmos, a Setup együttes, a FareMido Operatársulat, Mácsai Pál, Varró Dániel és Molnár György, a BrassTime, a Tűzmadarak cirkuszcsoport, a Kezeslábas Társulat, a Brass in the Five és Méhes Csaba, Szarka Fedor Guido, Náray Erika és zenekara, valamint Illés Eszter és Bábel Klára programjain is részt vehetnek.
A részletes program a MOST FESZT oldalán olvasható.
forrás: https://deszkavizio.hu
A legpozitívabb az volt, hogy végig kitartott mellettünk a közönség
Csak eddig, a 2022-es évben összesen 11 előadás hiúsult meg a Szegedi Nemzeti Színházban betegség miatt, amely gyakorlatilag a színház teljes repertoárját érinti. Ez, illetve a koronavírus-járvány kitörése pedig lényegében egy teljesen új, szinte rögtönzött színházi metódusba kényszerítette a teátrumokat. De hogyan élheti túl ezt a helyzetet egy ekkora intézmény? Itt a Helyzet legújabb része!
Tavaly júliusban rekordszámú bemutatót jelentett be a közönségnek 2021/22-es évadjával a Szegedi Nemzeti Színház. A teátrum első premierje a Leonce és Léna volt január 14-én, méghozzá a főigazgató, Barnák László rendezésében, amit a kortárs magyar költészet és könnyűzene két meghatározó alakja, Závada Péter és Subicz Gábor hangolt újra.
A színház élete azonban, mint természetesen minden más területé, az utóbbi két évben rendkívül nehéz volt a koronavírus-járvány miatt, aminek túlélésére különböző megoldásokkal és rögtönzött ötletekkel tettek kísérletet – sikerrel.
Czene Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztense hosszú évek óta része a színház életének, aki tulajdonképpen a színház teljes működésére rálát. Elmondása szerint a két évvel ezelőtti lezárások híre éppen egy főpróba közepén érte a társulatot, aminek hallatán
„gyakorlatilag egymás vállára borulva, szó szerint sírtunk a hírtől.”
A kezdeti kivárások után persze nem tudtak ők sem nyugodni, így próbálkoztak korábban felvett előadások interneten történő újravetítésével, de volt olyan, hogy hangjátékokat rendeztek olyan előadásokból, amelyek monodrámák vagy kétszereplős darabok.
„A színház azonban egy élő dolog, amit lehet nézni online és hallgatni is lehet, de soha nem lesz ugyanolyan, mint a nézőtérről vagy a színpadról.”
A színház helyzete pedig most sem könnyű, hiszen az év első hónapjában eddig összesen 11 előadás hiúsult meg betegség miatt,
többek között a Szegedi Kortárs Balett táncjátékai, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának előadásában látható 1984, a 39 lépcsőfok, a Bohémélet, illetve az Időfutár is.
Ennek dacára Czene Zoltán úgy látja, hogy a közönség nagyon erős és kitart a színház mellett, olyannyira, hogy a bérletes látogatók közül sokan generációról generációra adják a bérleteiket, és mindig látja egy-egy széken a különböző családokat.
„Az elmúlt időszak legnagyobb pozitívuma, hogy nem pártoltak el tőlünk a nézők”
– fogalmazott, s ahogy az interjú során elmondta, több előadásra tulajdonképpen lehetetlen bejutni, így például a jelenlegi két „zászlóshajóra”, amely a Padlás, illetve az 1984.
Czene egyébként az 1984 rendezőasszisztense is, amely előadás azért különleges, mert Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását.
Arról, hogy milyen szempontok alapján állt össze az új évad programja, milyen a színházi lét, hogyan zajlanak az előkészületek egy új darabnál, hogyan lehet színre vinni egy social sci-fi-t, arról hosszabban beszélgettünk a Helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztensével, méghozzá a napfény városának teátrumában.
forrás: https://azonnali.hu/
