Ezen a hétvégén sem lesz hiány kulturális programokban a Balaton-parton

A strandidő mellé koncert, monodráma, irodalmi este és egy musical-paródia is jár!

Táncolnivaló és sokszínű zene Badacsonyban, a tavalyi év sikerkönyvének színpadi adaptációja Balatonföldváron, történelmi fikció és musical-paródia Balatonszárszón, és egy „szerepcserés” irodalmi este Balatonbogláron – Grecsó Krisztián és Beck Zoltán főszereplésével. Az előttünk álló hétvégén jó időben és kulturális programokban sem lesz hiány a Balaton-parton!

GRECSÓ KRISZTIÁN: VERA

DÁTUM: 2020.07.31. 20:30,

HELYSZÍN: BALATONFÖLDVÁR - BAJOR GIZI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Grecsó Krisztián tavaly megjelent sikerkönyvéből a Kőszegi Várszínház készített színpadi adaptációt. Az idén májusban bemutatott monodráma ezen a nyáron debütál a közönség előtt. A megható darab a nyolcvanas évek Magyarországán játszódik, a főhőse Vera (Grisnik Petra alakítja) próbál eligazodni a felnőttek világában, ami azzal is jár, hogy hazugságokkal is szembesülnie kell. 

Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? Ezekre a kérdéseket fejtegeti a könyv, és az annak nyomán készült darab, amelynek rendezője Göttinger Pál.

GUTENBERG! – KARINTHY SZÍNHÁZ

DÁTUM: 2020.08.01. 20:30,

HELYSZÍN: BALATONSZÁRSZÓ - CSUKÁS SZÍNHÁZ

Homonnay Zsolt és Peller Károly színművészek formabontó musicalje, ha úgy tetszik musical-paródiája, egy történelmi fikció, egy „lehetetlen történet”, amelynek főhősei arra vállalkoznak, hogy színészek és információk NÉLKÜL készítsenek sikerdarabot. Igaz, hogy ehhez ki kell találniuk az egészet, és az összes szerepet nekik kell eljátszaniuk, de még ez sem riasztja el őket a feladattól. És hogy milyen eredményre jutnak? Kiderül, a balatonszárszói Csukás Színház szombati bemutatóján, ahol a két nagyszerű és sokoldalú művész gondoskodik majd arról, hogy a nézők rekeszizomgörccsel hagyják el a nézőteret az előadás végén.

BECK@GRECSÓ – ZENÉS IRODALMI EST

DÁTUM: 2020.08.01. 20:30,

HELYSZÍN: BALATONBOGLÁR

Egy újabb irodalmi este, és egy újabb zseniális előadó-páros érkezik a Balaton-partra. Ezúttal Grecsó Krisztián, az ország legsikeresebb kortárs írója és Beck Zoltán, a hazai zenei élet egyik legmeghatározóbb alakja áll, vagyis ül színpadra, hogy aztán időnként szerepet cseréljenek. „Az írónál gitár van. A zenész meg felolvas”. De az este nem csak emiatt különleges: Grecsó Krisztián és Beck Zoli karantén utáni időszakban először a balatonboglári Kápolna-színpadon találkoznak (legalábbis a színpadon), és – ahogy ígérik – „beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik.” Igazi lélekemlő, nyári program, ahol a zenei aláfestés és a magvas gondolatok mellé festői panoráma társul. 

JÖN! JÖN! JÖN!

Kultkikötő születésnap – Budapest Bár koncert Balatonbogláron

DÁTUM: 2020.08.07. 20:30,

HELYSZÍN: BALATONBOGLÁR

A Kultkikötő 15. évadát egy hamisíthatatlan Budapest Bár koncerttel ünnepeljük. A balatonboglári eseményre a szervezők szeretettel várják a szabadtéri játszóhelyekre visszajáró közönséget és mindazokat, akik az eseményre váltott támogatói jeggyel szívesen hozzájárulnának ahhoz, hogy a kulturális programsorozat fennmaradhasson és tovább működhessen.


MONODRÁMA, IRODALMI ESTE ÉS EGY MUSICAL-PARÓDIA A KULTKIKÖTŐBEN

Táncolnivaló és sokszínű zene Badacsonyban, a tavalyi év sikerkönyvének színpadi adaptációja Balatonföldváron, történelmi fikció és musical-paródia Balatonszárszón, és egy „szerepcserés” irodalmi este Balatonbogláron – Grecsó Krisztián és Beck Zoltán főszereplésével. Az előttünk álló hétvégén jó időben és kulturális programokban sem lesz hiány a Balaton-parton!

Az előttünk álló hétvégén jó időben és kulturális programokban sem lesz hiány a Balaton-parton!

DÁTUM: 2020.07.31. 20:30,
HELYSZÍN: BALATONFÖLDVÁR – BAJOR GIZI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Grecsó Krisztián tavaly megjelent sikerkönyvéből a Kőszegi Várszínház készített színpadi adaptációt. Az idén májusban bemutatott monodráma ezen a nyáron debütál a közönség előtt. A megható darab a nyolcvanas évek Magyarországán játszódik, a főhőse Vera (Grisnik Petra alakítja) próbál eligazodni a felnőttek világában, ami azzal is jár, hogy hazugságokkal is szembesülnie kell. 
Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? Ezekre a kérdéseket fejtegeti a könyv, és az annak nyomán készült darab, amelynek rendezője Göttinger Pál.

DÁTUM: 2020.08.01. 20:30,
HELYSZÍN: BALATONSZÁRSZÓ – CSUKÁS SZÍNHÁZ

Homonnay Zsolt és Peller Károly színművészek formabontó musicalje, ha úgy tetszik musical-paródiája, egy történelmi fikció, egy „lehetetlen történet”, amelynek főhősei arra vállalkoznak, hogy színészek és információk NÉLKÜL készítsenek sikerdarabot. Igaz, hogy ehhez ki kell találniuk az egészet, és az összes szerepet nekik kell eljátszaniuk, de még ez sem riasztja el őket a feladattól. És hogy milyen eredményre jutnak? Kiderül, a balatonszárszói Csukás Színház szombati bemutatóján, ahol a két nagyszerű és sokoldalú művész gondoskodik majd arról, hogy a nézők rekeszizomgörccsel hagyják el a nézőteret az előadás végén.

DÁTUM: 2020.08.01. 20:30,
HELYSZÍN: BALATONBOGLÁR

Egy újabb irodalmi este, és egy újabb zseniális előadó-páros érkezik a Balaton-partra. Ezúttal Grecsó Krisztián, az ország legsikeresebb kortárs írója és Beck Zoltán, a hazai zenei élet egyik legmeghatározóbb alakja áll, vagyis ül színpadra, hogy aztán időnként szerepet cseréljenek. „Az írónál gitár van. A zenész meg felolvas”. De az este nem csak emiatt különleges: Grecsó Krisztián és Beck Zoli karantén utáni időszakban először a balatonboglári Kápolna-színpadon találkoznak (legalábbis a színpadon), és – ahogy ígérik – „beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik.” Igazi lélekemlő nyári program, ahol a zenei aláfestés és a magvas gondolatok mellé festői panoráma társul. 

MESÉS KIKÖTŐ
A Kultkikötő a legkisebbeket is szeretettel várja az alábbi helyszíneken. 

Ma kezdődne...

2020. július 28.

MA KEZDŐDNE…

Néhány mondat arról, mi nem történik ma (és ezt mindenki ki tudja egészíteni a maga mondataival!):

KM és BL nem rohangál (KM mezítláb), mint a mérgezett egér Nagyharsány területén, egyik kezét a fülére szorítva mobilon intézve a világ dolgait;

A Wombo nem fogadja a Narancsligetbe belépő, jobbára csíkos pólós látogatókat; 

Both Miki ukrán nénijei és bácsijai nem énekelnek végig az úton Ferihegytől a Katlanig, hogy aztán folytassák az éneket a megnyitóra betoppanva;

A k2 tagjai nem próbálják másnap bemutatandó ősbemutatójukat valamelyik portán;

A Faluturisták nem csattognak bele a megnyitó ünnepélyes közegébe;

A szervezők nem köszönik meg a színpadról a befogadó falvaknak és pincészeteknek (Nagyharsánynak, Kisharsánynak, Beremendnek, Villánykövesdnek, a Vylyannak és a Mokosnak), hogy elviselik, sőt szeretettel fogadják a sokezer látogatót; 

Beck Zoli nem énekli el a Csönded vagyok című dalt egyik védnökünk, Cseh Tamás tiszteletére;

Nem hívjuk fel másik védnökünket, Törőcsik Marit velemi otthonában, hogy azzal köszöntsük: Nem vagyunk normálisak!

A 13. Ördögkatlan Fesztivál ma nem kezdődik el.

Nem, nem, nem. ☹

*

2020. október 22.

HA… AKKOR…

Ha a vírus engedi, akkor 2020. október 22-én 17.00 órakor a Wombo fogadja a látogatókat a Narancsligetben, majd a szokásos megnyitót követően A jobbik részem címmel Bereményi Géza és Járai Márk estét láthatjuk-hallhatjuk a Narancsligetben, hogy aztán maradjunk a Middlemist Red-re vagy átsétáljunk a focipályára, ahol előbb Szabó Benedek és a Galaxisok, majd Szabó Balázs Bandája zenél; de elmehetünk a felújított Szoborpark amfiteátrumába is, ahol a k2 Színház Béke avagy a nagy Dionüszia című ősbemutatóját láthatjuk; ha csak nem Beremenden időzünk, ahol a színházteremben már kezdődik a Mulatság, de ha nem jutunk be, vagy eleve leakadtunk a Kovácsműhelyben, mert a Slam Poetry jobban érdekel, akkor éjjel ott bulizhatunk a Wombóval, akik a megnyitóról már átértek, és végre a Tószínpadon is fellépnek…

Most ezt nem folytatjuk, de ha a közeli jövőben nem történik valami fájdalmas bejelentés, akkor hamarosan elkezdjük kommunikálni az őszi Ördögkatlan Napok programjait.

Igen, igen, igen. 😊

A pandémia a mi világháborúnk

Interjú Orlai Tiborral

A pandémia, akár a többi színházat, az Orlai Produkciót is súlyosan érintette. Megkezdődtek a próbák, vannak bemutatók, mennek a régebbi előadások, de ott a levegőben: mi lesz, merre tovább. Színházról, határátlépésekről, a következő évadról is beszélgettünk Orlai Tiborral.

A színészek írták saját történeteikből a Határátlépések című előadást, ezzel indul a hosszú szünet után az Orlai Produkció. A te életedet mennyiben határozzák meg a határátlépések?

Sok határátlépés volt az életemben. A szakmában és a magánéletében is akkor tudsz sikeres és boldog lenni, ha képes vagy a saját határaidon mozogni, állandóan feszegetni, időnként átlépni azt. A komfortzónában maradni biztonságos, de azt a pluszt veszítjük el, amiért érdemes élni. Nekem talán a legnagyobb határátlépés az volt, amikor a sikeres orvosi műszer területről át mertem nyergelni a színház és a kultúra területére.

Az elmúlt évek bemutatói között nagyon sok olyan előadás van, amely feszegeti a határokat, tabutémákat dolgoz fel. Az Orlai Produkció életében mit jelent a határátlépés?

Volt egy sikeres ösvény, ami a minőségi szórakoztató színházi mezsgyét jelentette, de évek óta egyre több rétegszínházi előadást is merünk csinálni, ami jelentős határátlépés volt. Az, hogy hónapokig zárva voltunk, nem volt jegybevételünk, minket is nehéz helyzetbe hoz, a színészeknek minimális a jövedelme, az új darabokat a jegybevétel visszaforgatásából tudjuk finanszírozni. Ennek ellenére három kortárs magyar előadással indítjuk el az évadot. A Határátlépések a Second life alkotóinak egy újabb darabja, a színészek igaz történeteiből indul ki. A Second life-ban több fikciós elem volt, a Határátlépéseknél a történelem és a sors olyan mértékben kúszott az előadás alá, hogy ezek mind igaz történetek magánéletről, a szakmáról, társadalmi kérdésekről. A karantén időszakban kezdtük el próbálni, még zoomon, bizonytalan volt, lesz-e majd lehetőségünk a megszokott módon dolgozni. Kezdünk igazodni a kor adta helyzethez, és abban próbálunk színházat csinálni. Szinte mindent újra kellett tervezni, miközben semmire sem volt biztos válaszunk, a „mi lesz, ha” lehetőségre több variációt kidolgoztunk. A biztonság, a tervezhetőség alapjaiban rengett meg.

Ez a biztonság már két éve a tao megvonásával meginoghatott.

Igen, de az gazdasági szempontból érintette a színházakat. Most az alapjai rengtek meg. Hogy mikor játszhatunk megint a színházakban, mennyire kell a játszás stílusát átalakítani? A bizonytalanság most is fennáll, hisz a vírus második hulláma itt kering körülöttünk. Az első hullámot – drámai következmények nélkül – megúsztuk, de hogy milyen lesz a következő, csupa kérdőjel. Számolnunk kell a közönség reakcióival is, egy része nagyon örül, hogy végre újraindul a színház, sokan még kivárnak. S nekünk tudnunk kell korrekt, megértő, empatikus válaszokat adni.

Egy magánszínház sok tekintetben máshogy működik, mint az állami fenntartásúak. Gondolom, egészen máshonnan is tervez.

Teljesen máshonnan tervezünk, abban is látszik a különbség, hogy most szeptember-októberben megpróbáljuk pótolni, vidékre vinni az elmaradt előadásainkat, s az új bemutatóinkat hozzuk be a budapesti kőszínházi játszóhelyeinkre.

Az előadásaitok nagyjából a felét vidéken játsszátok, ez elég jelentős lábat jelent.

Bizonyos értelemben játszási kényszerünk van, hiszen ha az új bemutatókba befektetett tőke nem térül meg, az új előadások létrehozását kockáztatjuk. Ezért fontosak nagyon a vidéki vendégjátékok. Minél többször játszunk egy előadást, ha kicsi is az árrés, de a befektetett tőkét csökkent. Amikor elindult a pandémia, ijesztő volt, hogy egyáltalán nem lehetett látni, hogyan tudnak majd újraindulni a vidéki előadásaink. Úgy tűnik, a biztonsági előírások betartásával ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Számunkra nagyon fontos a biztonság, így amikor június elején elindultak a próbák, a Produkció minden próbáló és háttérben dolgozó tagjánál megcsináltattuk a szerológiai vizsgálatot. Szerencsére mindenki negatív volt, megnyugtató így dolgozni.

A különböző művészeti ágak gyorsabban vagy lassabban, de reflektálnak az emberiséget érintő katasztrófákra, ahogy ti is reagáltok háborúkra, a beszláni túszdrámára. Idő kell, eltávolodás, hogy beszélni lehessen ezekről vagy terápia az azonnali feldolgozás?

Ez a mi világháborúnk. Más formában, más körülmények között, de valami hasonló történés. Nem véletlen, hogy az évadot három olyan kortárs magyar drámával indítjuk, amelyek tágabb egyéni és társadalmi értelemben is reflektálnak korunk kihívásaira, jelenünk megpróbáltatásaira. Péterfy-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című drámájának központi témája a családon belüli erőszak; a pandémia fokozottan ráirányította a figyelmet a témára, az abúzus-történetekre. Amikor tavaly ősszel bemutattuk a 23 perc című előadásunkat, itthon nem nagyon fordult elő családirtás, a bemutató óta öt történt. Nem véletlen, hogy milyen témák jelennek meg a színpadon, ennek a szele már akkor itt volt, mint ahogy az abúzus-téma is igen erősen jelen van az alapjaiban hímsoviniszta értékrendű társadalmunkban, csak igyekszünk ezt hárítani. A Határátlépések egyértelműen reflektál minden olyan helyzetre – online oktatás, színházak helyzete, család –, ami a pandémia körül alakult, velünk zajlik. Az első kőszínházi – már ősszel próbáló – bemutatónk, Pass Andrea Nyakunkon a revizor című darabja egy színház belső története napjainkban, friss és fontos előadás lesz.

A szűkülő terekben, a tabukkal teli hétköznapokban mi a felelőssége egy színházzal foglalkozó embernek, mennyire tudatosan kell tágítani ezeket a tereket a színház nyelvén?

Feladatunk, kötelességünk. Bárki megnézi az elmúlt öt év repertoárját, látja, nagyon sok szőnyeg alá söpört témával foglalkoztunk és fogunk is, ameddig tehetjük.

Egy magánszínház, amely kevésbé kötődik állami támogatáshoz, bátrabb lehet?

Addig, amíg volt a tao, úgy gondolom, a magánszínház is bátrabb lehetett, a tao megszűnésével a mindenkori kultúrpolitikának való kiszolgáltatottság érezhetőbb lett. De ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy ne beszéljünk ezekről a kérdésekről. Az idei évad egyik bemutatója a Hamis hang, ahogy több korábbi előadásunk, a rasszizmussal foglalkozik. Olyan téma, amiről kötelességünk folyamatosan beszélni. Nem szabad a kultúrpolitika elvárásaihoz igazodni, azt az értékrendet kell a repertoárunkkal, nyilatkozatainkkal képviselnünk, amiben hiszünk. Nem aktuálpolitizálni, de az értékrendet egyértelműen tovább vinni, nyíltan felvállalni, ez a dolgunk.

Miben érződik, hogy kiszolgáltatottabbak lettetek?

Pályázatokon soha nem indultunk, de a taopótlás számunkra is kulcskérdés. Szeretnénk továbbra is betartani, hogy csak a taopótlási pályázaton indulunk. Magánszínház vagyunk, ha mi ezt vállaltuk, tudomásul kell vennünk, hogy nem az állami színházak, a függetlenek számára fenntartott pályázatokból kell részesülnünk, de azt is látnunk kell, hogy ma semmilyen színház nem tud meglenni normatív ártámogatás nélkül.

Mit gondolsz mindarról, ami most az SZFE-vel történik?

Ragályi Elemér levele, ami a nyílt párbeszédet szorgalmazza, nagyon szimpatikus. Hogy legyen párbeszéd arról, mi a jó, amit érdemes továbbvinni, s mi az, amin változtatni kellene. A szakmai indokokkal szembe kell nézni, de ehhez szakmai párbeszédnek kellene kialakulnia az SZFE kérdésében is. Ha ez meg tud valósulni, az jó, de mindenfajta diktátum, ami önkényesen változtat, az nem lenne szabad, hogy 21. századi megoldás legyen.

Van az Állj bele! projektetek, ami összefügg a Színművészetivel is.

Nagyon büszke vagyok rá, a drámainstruktorokon keresztül az SZFE-vel való együttműködésből indult el. Neudold Juli-Gáspár Máté osztályából két fiatal, Csikász Ági és Nagy Zsombor nálunk volt szakmai gyakorlaton. Nagyon tehetséges emberek, fontos új gondolatokat és vérkeringést hoztak az életünkbe. Egyre több előadásunkkal próbálunk nyitni a fiatalabb közönség felé is, de ehhez borzasztóan fontos, hogy az Állj bele! projekthez hasonló közösségi színházi formák egyre nagyobb teret foglaljanak el nálunk, és a közönségünk ebben partner legyen. Ahogy arra is oda kell figyelnünk, hogy a Belvárosi Színház hagyományosabb, és a Jurányiban játszott előadásaink alternatívabb nézőit közelíteni tudjuk egymáshoz.

Gond, ha a három játszóhelynek nagyon más a célközönsége?

Egyáltalán nem, sőt jó, ha van, de nagyon fontos szempont a közönség edukálása, folyamatos új dolgokkal való szembesítése; a színházak jövője ettől függ. Ezért támogatom a független színházakat; olyan progresszív szellemet jelentenek, ami nélkülözhetetlen a színház megújulásában. Hogy a színház aktuális, hosszú távon fennmaradó szórakozási forma maradjon.

Mennyire vagy progresszív?

Annak gondolom magam, nyitott vagyok mindenféle új formára, új színházi nyelvre, sok fiatal rendező dolgozik nálunk. Kötelező a folyamatos megújulás, nem lehet a színházi szcénában maradian gondolkodni. Ha nem haladunk a korral, elmos minket az online világ. Válaszolni kell a kihívásokra.

A biztos működéshez évekre előre kell látni. Hogy lehet most tervezni?

Amiben messze előre látok, hogy az alkotói közösségünket fenn szeretném tartani, és hosszú távon meg szeretném teremteni az egzisztenciális biztonságukat. Ez fajsúlyos döntés, alapja lehet egy hosszú távú együttműködésnek. Másrészt egyre erőteljesebben olyan témákban szeretnék gondolkodni, ami a hétköznapi kérdésekre reflektál. Erre ma nagy igény van, ami nekünk is irányt mutat.

Amiről beszélsz, az egyfajta szervezeti átalakítást is jelentene.

Nem feltétlenül szervezetit, mert az alkotóközösség megmarad ebben a formában. Semmiképpen sem szeretnék egy társulati forma fele elmenni, egy 21. századi magánszínháznak nem ez a megfelelő forma. A projektalapú színházban sem hiszek. A kettő közötti átmenetben gondolkodom, ahol a színészeket is bevonó alkotói műhelymunkák jönnek létre. Azoknál az előadásoknál, ahol a színészek a saját történeteiket dolgozzák fel, jogdíjat kapnak. Ez is újfajta gondolkodás, eddig nem volt jellemző a színházi szcénában.

„MINDENT A NULLÁRÓL KELLETT FELÉPÍTENI” – 15 ÉVES A KULTKIKÖTŐ

„Nem volt semmi kapaszkodónk, mindent a nulláról kellett felépíteni. Ebből a szempontból nagyon hasonlít ez az évad a legelsőre” – így emlékszik vissza Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója arra a pillanatra, amikor felmerült a lehetőség, hogy az idén 15 éves rendezvénysorozat 2020-as jubileumi évada elmarad.

Aztán végül nem maradt el: a maroknyi stáb csodával határos módon elindította, és meg is valósítja a sokadszor újratervezett – a nyár folyamán összesen 130 felnőtt- és gyerekprogramot felvonultató – kulturális programsorozatot.

Hogyan készült ez a minden szempontból formabontó jubileumi évad? Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a szervezőknek a járványhelyzetben? Hányszor kellett újratervezni az évadot? Mit kérnének a főszervezők, ha lenne három kívánságuk? Erről is beszél Nagy Viktor, alapító igazgató és Nemes Zoltán, ügyvezető igazgató a szülinapos Kultkikötő videó-sorozatában.


A következő programokat ajánljuk:

PÉLY BARNA koncert
DÁTUM: 2020.07.25. 20:30
HELYSZÍN: BALATONSZÁRSZÓ – CSUKÁS SZÍNHÁZ
A blues, a soul, és a funk alapvető stílusjegyei ötvöződnek majd Pély Barna balatonszárszói koncertjén, ahol az Artisjus-díjas zenész a műsort saját magyar és angol nyelvű szerzeményei mellett néhány feldolgozással fűszerezi.
„Úgy érzem, hogy szólóban azokat az utakat tudom bejárni, amiket zenekarral nem. Gyerekkorom óta zenekarokban zenéltem, így nem volt lehetőségem megtapasztalni például, hogy milyen, amikor egyedül kell eldöntenem valamit. Úgy éreztem, ki kell próbálnom, hogy mire vagyok képes egyedül a színpadon” – nyilatkozta az előadás kapcsán Pély Barna.

A GRUND – vígszínházi fiúzenekar! koncertje
DÁTUM: 2020.07.25. 20:30,
HELYSZÍN: BALATONBOGLÁR
A GRUND – vígszínházi fiúzenekar 2017. május elsején alakult, a Vígszínház 121. születésnapján adta első koncertjét. A zenekar tagjai mindannyian a Dés-Geszti-Grecsó: A Pál utcai fiúk című nagy sikerű zenés játék vígszínházi ősbemutatójának szereplői: Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és a zenekarvezető: Fesztbaum Béla. A zenekar egyre bővülő repertoárján helyet kap A Pál utcai fiúk számai mellett, több legendás vígszínházi sláger, jól ismert Presser dal és természetesen néhány kedvenc a hazai és a külföldi klasszikus rock világából.

Grecsó Krisztián: Vera – Kőszegi Várszínház
DÁTUM: 2020.07.31. 20:30,
HELYSZÍN: BALATONFÖLDVÁR
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az.
Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat.
Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki.

„Megtekert” bohózat - A Hogy szeret a másik című előadásról

Három házaspár életébe és élethelyzeteibe enged bepillantást Alan Ayckbourn Hogy szeret a másik című vígjátéka, amelyet a Nagyerdei Szabadtéri Színpad közönsége 2020. július 24-én este láthatott Debrecenben az Orlai Produkciós Iroda művészei jóvoltából.

A házaspárok élethelyzeteinek kiindulópontját egy megcsalás képezi: az egy cégnél dolgozó férjek közül a főnök, Frank (Pataki Ferenc) felesége a férje egyik beosztottjával, Bobbal (Ötvös András) „kavar”, de hogy ez ne derüljön ki, a legutóbbi légyottjuk idejére, szerda estére alibiként mindketten azt találják mondani a párjuknak, hogy egy harmadik cégbeli kolléga, William (Nagy Dániel Viktor) és felesége, Mary (Edvi Henrietta) házasságát igyekeztek megmenteni. Úgy, hogy Bob elvileg Williamat vigasztalta némi alkohol mellett, amiért a felesége állítólag tilosban jár, Frank felesége, Fiona (Ullmann Mónika) pedig Maryt a csélcsap férje miatt…

Az alibi persze, mint minden vígjáték esetében, ingatag lábakon áll, de tökéletes kiinduló helyzet a szálak összegabalyodásához és rendezői „összegabalyításához”. Mert Göttinger Pál, a darab színpadra álmodója egy ilyen bonyolult históriát láttatandó hagyományos bohózati elemekkel él ugyan, de ezt igencsak sajátosan teszi, s ezáltal magas nívót kölcsönöz a produkciónak. Hiszen, amikor bohózatot nézünk, a jelenetek általában úgy zajlanak, hogy az vagy azok, akiről vagy akikről épp szó van, nincsenek a színen, így (elvileg) mi, nézők, jóval informáltabbak vagyunk a szereplőknél, mert hamarabb értesülünk a történésekről, mint azok, akiket érintenek. Ennél a produkciónál viszont, Göttinger sajátos, „megtekert” rendezésében egyszerre van a színen az is, akiről szó van, és az is, aki róla beszél, viszont, hiába az egymással párhuzamos, és tumultuózus jelenetek sokasága, a szereplőknek itt is úgy kell játszaniuk, mintha nem látnák és nem hallanák egymást. Hogy ez hogyan lehetséges?

Például úgy, hogy a kezdő jelenetben egyszerre látjuk a színen a Frank-Fiona és a Bob-Terry házaspárt arról a bizonyos szerdáról beszélni. Miközben a két házaspár lakását egyszerre ábrázoló frappáns díszletek és jelmezek azonnal jelzik Frankék és Bobék anyagi különbségét, azt is érzékeljük, hogy a kisgyermekes Bobéknál jóval több a feszültség, mint a gyermektelen, látszólag inkább a „homokba dugom a fejemet”- elvet követő Frank-féle otthonban. De ezt a szemléletbéli különbséget, ami a későbbiekben majd a megcsalás tényének a kezelésére is kihat, nemcsak az eltérő miliőből érzékeljük, hanem a párhuzamos cselekedeteikből is, abból, ahogyan egymás mellett reggeliznek, ahogy egymás mellett indulnak munkába, ahogy egymással házaspárokként beszélnek. Ez a kezdő, párhuzamos szituáció ― amely aztán végig jellemző a rendezésre ― egyfelől a néző rendkívüli koncentrációjára épít: nagyon kell figyelnünk a „kettős” élet minden egyes szegmensére, hogy nem maradjunk le egyetlen, ezt a házaspár-háromszöget befolyásoló történésről sem. Illetve, ez a fajta „bohózatmegtekerés” a színészektől is különös és különleges színpadi jelenlétet igényel: hisz nekik úgy kell tenniük, mintha egyedül folytatnák a partnerükkel a párbeszédet, s nem lenne ott mellettük legalább még két ember. Mindez a polifon és szimultán jelenlét pedig azt eredményezi, hogy a mindkét fél által kimondott, sokszor azonos tartalmú vagy azonos utalásrendszerrel bíró mondatok reflektálnak egymásra, remek helyzetkomikumok alapját képezve.

A párhuzamos jelenetek csúcspontja az, amikor a harmadik házaspárt, Maryt és Williamet Bobék és Frankék is meghívják vacsorázni, az ominózus szerda utáni csütörtökre és péntekre. De a színpadon ez a csütörtök és péntek ismét összemosódik a párhuzamosan ábrázolt vacsorajelenetekkel, az egymás mellé tolt asztalok kétféle menüsorával. Ami azért fontos, mert itt kapunk képet a vacsorameghívott harmadik házaspárról is. Az autisztikus vonásokkal bíró, különc Maryről, akiről végképp nem lehet elképzelni, hogy megcsalja a férjét, és a szolgalelkű Williamról, s arról, hogy őket kettejüket igazából a vegetatív folyamataikon kívül más nem nagyon érdekli (mint arról tudomást szerzünk,„megtekeri” őket a vacsorához elfogyasztott Sherry).

A történet előrehaladtával persze annak a bizonyos szerdának a léce egyre inkább rezeg, s a kezdő jelenet kétféle házassági miliőjéből fakadóan a felek ennek a hamisságára is máshogy jönnek rá. Terry, amikor leesik neki, hogy Bob, a férje hazudott neki (Grisnik Petra nagyjeleneteként), tombol, leissza magát, míg Frank úriember módjára viselkedvén elméleteket, s ezáltal további bonyodalmakat sző, hogy még csak véletlenül se kelljen a felesége hűtlenségével szembenéznie…

Frank szálbonyolító tevékenysége pedig még rengeteg fordulatot és párhuzamos jelenetet eredményez, s ezzel egy fergeteges estét a kikapcsolódni vágyók számára. Miközben ― hangsúlyozom ― a kikapcsolódás itt jó értelemben véve a nézőtől is erős jelenlétet igényel, hogy az amúgy elgondolkodtató, párhuzamos helyzetkomikumok sokaságát végig követni tudja. Az összeszokott csapatot alkotó színészek játéka azonban végig annyira pazar, hogy a bonyodalmak befogadhatóságának ők végképp nem szabnak gátat.

Az alkotók:
Játsszák: Ötvös András, Grisnik Petra, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor, Edvi Henrietta
Író: Alan Ayckbourn
Fordító: Zöldi Gergely

Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Cselényi Nóra
Plakát: Csáfordi László
Rendezőasszisztens: Skrabán Judit

Rendező: Göttinger Pál, Junior Prima-díjas

Producer: Orlai Tibor

Fotók: orlaiprodukcio.hu

Gyürky Katalin

Kés, villa, olló: szólisták a Kőszegi Várszínházban

Várakozó csend, felhők és madárszárnyak összekoccanása: névsorolvasás a Kőszegi Várszínházban. Gergye, Grisnik, Mészáros. Ki jön ki a táblához? Ki kezdi a felelést?

Induljunk el a kályhától. Peter Brook mondja, hogy bármely üres tér kinevezhető színpadnak. És ha valaki átmegy ezen az üres téren, valaki más pedig pedig figyeli, létrejön a színház. De Brook rögtön hozzáteszi: ha színházról beszélünk, mégse pontosan erre gondolunk. Hogy mire, azt nehéz nyakon ragadni (vörös függöny, reflektorok, csönd és nevezés stb.). Néha azonban megvalósul a tiszta színházi képlet: valaki megjelenik az üres térben, másvalakik pedig nézik. És el vannak bűvölve.

A Kőszegi Várszínház friss kínálatában most három különleges, figyelemre méltó szólóelőadás szerepel. Monodráma, monológ, monotánc, de nem monodráma, nem monológ, nem monotánc. Titokban mindig vannak még mások is a színpadon, talán éppen ebben rejtőzik a színház.

Aki volt – és aki jön is még: Grisnik Petra és Vera


Grisnik Petra Vera című egyszemélyes bemutatója Gelencsér Ildikó ötletéből született meg. A Kőszegi Várszínház művészeti vezetőjének képzeletében jelent meg először a színpadon Grecsó Krisztián (lány)regényének tizenegy éves, a 80-as években Szegeden eszmélkedő hőse, Vera, méghozzá Grisnik Petra előadásában. Ez az a helyzet, amikor a valóság képes állni a sarat a képzelettel folytatott versenyfutásban. A regényből maga a színésznő készítette el a színpadi átiratot (a szerzőtől szabad kezet kapott), a rendezői szerepet Göttinger Pál vállalta. A veszélyhelyzet okán zártkörű várszínházi premieren ott volt Grecsó Krisztián is, elismerően nyilatkozott a látottakról. A felnőtté válás beavatásregénye a Vera, amely eredetileg a kislány nézőpontjából, de szerzői hangon szól. A színpad azonban egyes szám első személyt, hús-vér jelenlétet kíván. Az átiratban Vera szólít meg minket, Grisnik Petra által. De itt vannak a többiek is: a színésznő a hangjával, a gesztusaival a lovagterem emelt színpadára hozza („életre kelti”) a regény más szereplőit. Grecsó Krisztián nem egy regényjelenete különben is színpadért kiált. Trifusz Péter díszlete egyfelől Christót, a nevezetes csomagolóművészt idézi, másrészt ezek a gondosan becsomagolt, stilizált épületek az emlékezés gesztusát hozzák létre: „Csomagodat ne bontsd ki, / ha végínségre jutsz. / Azért véredet ontsd ki, / amiért sírni tudsz.” (Így kezdődik József Attila Biztatója.)

Az emlékezés érzetét erősíti az a díszletelem is, amely a legaktívabban részt vesz a játékban: a sokfunkciós, múlt századi (és ennyi időmeghatározásnak pont elég), masszív iskolapad. Ha kell, bábos paraván, ha kell, lóhát. Játszik, ahogyan a gyerekek. Megmutatja, hogy Verának hogyan kell szétfeszítenie, átlépnie a saját határait. Eszköz, kellék más szinte nincs is. Na jó, előkerül még a kellő pillanatban egy jókora olló (gyerek kezébe nem való). A karanténbemutató után augusztusban Vera ismét a várszínház műsorán.

Aki volt: Mészáros Máté és Fibinger meg a gyógyíró


Ha Vera az iskolapadot növi ki, akkor Fibingernek, Parti Nagy Lajos antihősének a pulpitussal gyűlik meg a baja. A szerző ismeri és megírta a test angyalát, Az étkezés ártalmasságáról című, eredetileg prózaként (regényként, előadás műfaji megjelöléssel) megjelent művében pedig a test ördöge jelentkezik, végzetes túlsúly képében.

Hogy a szövegnek teste van, azt a Parti Nagy típusú szerzők érzékeltetik igazán. Ez a szövegtest egy ideje a színpadon is megtestesül, a színpadi átiratot szintén Parti Nagy Lajos jegyzi. Az Orlai Produkció és a FÜGE előadását a Kőszegi Várszínház hívta meg a lovagterembe, amelynek emelt kukucskaszínpada autentikus tömpemizséri helyszín ehhez a kalandos, önmagát megsemmisítő termékbemutatóhoz. Mészáros Máté itt mondta el csütörtökön este „a legkövérebb magyar ember” mindenféle mederből kicsorduló, mégis – vagy pont ezért – a pulpitusba szoruló, tragikomikus, groteszk és heuréka-élményt nyújtó óriásmonológját.
Mestermunka, amelybe a színésznek estéről estére bele kell halnia. Jelen volt még Ilike („I like”), körülbelül úgy, mint Columbo felesége, és ott settenkedett a függöny mögött a szegény Nyuhin, aki Csehov nyomán a dohányzás ártalmasságáról szeretne már több mint száz éve folyton előadást tartani egy vidéki társaskör színpadán, aztán sok más mellett hamar kiderül, hogy mindig nagyon éhes.

A kisember kapaszkodókat keres, mert nem érti a világot. A világ befoghatatlan, ésszel fölérhetetlen abszurditása jelen esetben abban is megnyilvánul, hogy a saját gyártású, állítólag csodákra képes fogyasztószer, az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyíró (valójában valószínűleg Unicum, mert semmi sem az, aminek látszik), vagyis maga a tömpemizséri közönségnek ajánlott, piedesztálra emelt Termék végül Fibinger vesztét okozza. Mert Fibinger voltaképpen nem is eszik, hanem iszik, de azt folyamatosan. Mégsem mehetünk el szó nélkül a gyógyíró mellett. Az író egyfelől prózai művek szerzőjét jelöli, másfelől meg a lexikon szerint a tejföl köpülésekor, a vaj kiválása után visszamaradó savanyú folyadékot, amely összetételét tekintve leginkább a lefölözött tejhez hasonlít.

Hogy a kétféle jelentés között van-e mélyebb összefüggés, mindegy is, hiszen Parti Nagy Lajos létrehozta ezt a kapcsolódást. A magyarságot az étkezés, vagyis az élet ártalmaitól megmentő gyógyíró egyfelől tehát nincs, másfelől meg van: sok terebélyes és kevésbé terebélyes szövegtest formájában. Testes szószínház ez, a javából. Nagyon megtapsoltuk Mészáros Mátét, aki másfél óra sziporkázás után Fibingerként ott maradt a pulpitus fogságában, színészként azonban kiszabadult.

Aki mindig visszatér: Gergye Krisztián


Egészen már összefüggésben jelenik meg a test Gergye Krisztián táncos-koreográfus előadásaiban. A múlt évi kőszegi szólóbemutatójában eloldozta magát a földtől, hamarosan a fény és a sötétség titkait keresi: testetlen testekkel lép párbeszédbe.

Gergye Krisztián képeiből Levitációk címmel látható kiállítás a lovagteremben. Az egyik képből születik meg az idei bemutató.

Ölbei Lívia

Keleten a helyzet – heti színházi ajánló

Debrecen, Nyíregyháza, Gyula, Gödöllő és Pest – az előttünk álló napokra a keleti országrész eseményei közül válogattunk. Jórészt szabadtéri és zenés előadásokat, de van közöttük vígjáték és londoni színházi közvetítés is.

Az egyik legfontosabb londoni színházból, az Old Vicből Sally Field és Bill Pullman főszereplésével láhatjuk Arthur Miller Édes fiaim című darabját, ami 1947-be és Amerikába visz bennünket. Egy múltbéli zűrös ügy és a súlyos családi csapás ellenére Joe és Kate Keller sikeres polgárnak mondhatja magát. Otthont építettek, felneveltek két fiút és Joe sikeres vállalkozó. Életüket mégis beárnyékolja, hogy legidősebb fiuk elesett a háborúban. Egykori menyasszonya feltűnésével pedig a hosszú időre eltemetett igazságok ismét felszínre törnek. (Július 23. Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház) 

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság? Az angol vígjáték koronázatlan királyának, Alan Ayckbournnek Hogy szeret a másik című darabjából kiderül. (Július 24. Debrecen, Nagyerdei Szabadtéri Színpad) 

Az Úri muri főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást. Az előadást Szőcs Artur rendezi, a főbb szerepekben Nagyidai Gergő, Kuthy Patrícia, Mertz Tibor és Litauszky Lilla látható. (Július 23-26. Nyíregyháza, Rózsakerti Szabadtéri Színpad) 

Ide kapcsolódik: Karády Katalin, a romantikus végzet asszonya-imázs megteremtője A 110 évvel ezelőtt született, 30 évvel ezelőtt meghalt Karády Katalint, a titokzatos, az ünnepelt, a rajongott, az áhított dívát ezúttal a Gestapo 525-ös számú cellájában látjuk és halljuk (még énekelni is!). Pedig ez egy „olyan produkció, / sztárprodukció, / világpremier, / egyedi és megismételhetetlen produkció, / melyet senki sem láthat a két szemével”. Miközben mennyire szeretnénk tudni „hogyan kell titokzatosnak lenni, / hogyan kell izgatónak lenni, / rejtélyesnek, bestiának, jégkirálynőnek, szivárványnak… / huhh…!” Darvasi László darabjában Bartha Boróka lép színre. (Július 26., Gyulai Várszínház)   

Mikor nem írok verset: nem vagyok – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán egy bárpultnál fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg Maya is, meg az összestöbbinő, van igazi, élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, a Kezdhetek folytatódni, Pál András és Rozs Tamás közreműködésével, ahol Petri is ott volt. (Július 27. Budapest, Radnóti Tesla Labor) 

A párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét. Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves fiatalemberben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget. Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek. Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul. Émile Ajar Salamon király szorong című műve Jordán Tamással, Hernádi Judittal, Mohai Tamással és Sipos Verával látható. (Július 29. Gödőllő, Művészetek Háza) 

A Padlás egy titokzatos hely föld és ég között, ahol mindenki keres valamit, valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal; Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök egy veszélyes bűnözőt üldöznek, a szellemek pedig több évszázada bolyonganak Révészt keresve, akitől végső megnyugvásukat remélik. Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a Padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán klasszikus musicalje a Csokonai Színház előadásában kicsiknek és nagyoknak. (Július 29., Debrecen, Nagyerdei Szabadtéri Színpad) 

Kávészünet Grisnik Petra színművésszel

„Jövőre veled ugyanitt?”

A Kőszegi Várszínházba járóknak Grisnik Petra neve nem ismeretlen. Tíz éve már fellépett a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című produkcióban. A színház tavalyi saját produkciójában, a Csoportterápiában is szerepelt, most májusban pedig a karantén időszakban Grecsó Krisztián Vera című művét vitte színpadra.

A Kőszegi Várszínházba járóknak Grisnik Petra neve nem ismeretlen. Tíz éve már fellépett a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című produkcióban. A színház tavalyi saját produkciójában, a Csoportterápiában is szerepelt, most májusban pedig a karantén időszakban Grecsó Krisztián Vera című művét vitte színpadra. Az előadás kuriózuma, hogy maga dolgozta át, és egyes szám első személyben adta elő a monológot. A veszélyhelyzetre tekintettel civil közönség nélkül, kameráknak játszott, a felvétel kizárólag dokumentációs céllal készült, nem lesz nyilvános. Akik pedig beférnek a Lovagterembe augusztus 10-én -akkor tűzik ismét műsorra- élőben is élvezhetik a remek előadást. Hálával említi Gelencsér Ildikó nevét, akinek a fejéből a regény olvasása közben pattant ki az ötlet: - ezt Petrának kell előadnia! Olvasom a könyvet, látom az arcodat és hallom a hangodat. Mintha Grecsó rólad mintázta volna Verát –mondta neki a telefonba. Grisnik Petra játszott már Szombathelyen a Weöres Sándor Színházban is A nyolc nőben, amit a férje rendezett. Az év eleje óta futó Drága örökösök című sorozatban is láthattuk. Mire e sorok megjelennek már Az öreg híd alatt című darabot is bemutatták. Sajnos, csak egyszer. De ez az előadás is rögzítésre került. A tervek szerint jövőre ez lesz a kőszegi várszínház saját produkciója. Mint ahogy a Verát, úgy Az Öreg híd alatt című előadást is Göttinger Pál, Grisnik Petra férje rendezte. Az utóbbit ráadásul ő is írta. Petra horvát nemzetiségű, Pécs mellől származik, a Kaposvári Egyetem színművészeti szakán végzett. A városban három évet a főiskolán, hatot pedig a Csíky Gergely Színházban töltött. Egy ideje a Junior Príma-díjas és Nagymama-díjas színésznő szabadúszó. Örül, hogy végre kimozdulhatott a járvány miatti bezártságból. Elmondása szerint szociomán-típus, aki teljesen függ a környezetétől. Furcsa volt az on-line kapcsolat a szerepeivel, meg a barátaival. Ezalatt döbbent rá, hogy milyen szuper élete van, pontosabban volt a karantén időszak előtt és mielőbb azt kéri vissza, azt szeretné tovább élni. Férjével a kényszerű bezártság inkább ünnepély volt, hisz munkájuk okán oly keveset voltak együtt. Óriási öröm, hogy ezúttal a férje írta és rendezte darabban is együtt játszanak.
-Mostanában a karantén időszakon kívül főleg Budapesten dolgozom, de megfordultam már számos vidéki színházban, melynek megvan a maga bája, rengeteg új embert ismertem meg. Jót is tesz a színésznek, ha nem mindig ugyanazokkal a partnerekkel lép fel. Itt Kőszegen is ahányan vagyunk, annyi színházból jövünk. A nyári színháznak az a lényege, hogy valami örömteli dolog szülessen, hogy közönségbarát szórakoztató előadás legyen, amit nézni is jó, de csinálni is. Legyen benne sok humor. Min tudunk a legjobban nevetni? A szélsőségeken! A karakterformáláshoz is olyan löketet ad a színésznek, amik a kőszínházban nem biztos, hogy megvannak, mert ott más körülmények között születik egy produkció.
-Az Ördögkatlan Fesztivál -egyik helyszíne Nagyharsány, számos más falu mellett - is elmarad a nyáron, helyette őszre terveznek egy 4-5 napos rendezvényt. Kicsit az is más lesz, mint minden az idén, de a lényeg, hogy együtt legyünk, megöleljük az ismerőseinket és jól érezzük magunkat. Így vagyok Kőszeggel is. Vannak olyan helyek, amelyekhez közeledve gyorsabban ver az ember szíve és izgatott lesz. Amikor meglátom a Kőszeg táblát, mindenem lelassul, megnyugszom és azt érzem, nagyon biztonságban vagyok. Itt mindenkinek fontos, hogy én jól érezzem magam, otthon érezzem magam és tényleg otthon tudom érezni magam. Nagyon különleges érzés. Azért is, mert olyan nagyon ritkán van, hogy az ember olyan csapatban dolgozik, ahol mindenki csak azért van, mert itt szeretne lenni, sehol máshol.
-Az idei kőszegi várszínházi saját bemutatónk Az öreg híd alatt címet viseli. A férjem írta a darabot, ő rendezi és szerepel is benne, ő az öreg vikárius. A történet nagyon hétköznapian indul egy kis írországi faluban a kocsmába, amely Mrs Flannigan tulajdona. Megismerjük a helyi lakosokat, mint az ivó öreg „bútordarabjait”. Mindenki idejár, mindenki ismer mindenkit. Csipkelődnek, ugratják egymást, számonkérnek, de mégis nagy szeretet és összetartás van közöttük. Abban a pillanatban, amikor a darab kezdődik, óriási vihar tombol. Leszakad a bekötőút és nem lehet a fault elhagyni. Odajönni is csak egy nagyon veszélyes tengerparti ösvényen lehet. (Többször elhangzik, hogy ott életveszélyes közlekedni.) Az eseménytelennek tűnő, elszigetelt kis településen aztán váratlanul felbukkannak rejtélyes idegenek, akik valószínűleg a veszélyes ösvényen jöttek. Vajon miért kockáztattak? Közben előkerül a falu egyetlen hajléktalanja, akit a víz kiönt az öreg híd alól. A többiek pátyolgatják, bátorítják. Lassan kiderül, az idegenek rejtélye, mely mindenkire hatással lesz. Megjelenik egy nagyhatalmú ember, akire senki nem számított. Ezen bonyodalmak tanúi vagyunk. Végül amire az egész cselekmény kifut, abban a pillanatban, hogy valahogy az ő életük is megváltozik, más vágányra terelődik, bemondja a rádió, hogy elfogadták a brexitet. És mostantól minden másképp lesz, de senki nem tudja, hogy lesz az a másképp. Itt van vége az előadásnak.
-Akit én alakítok a darabban az Mrs Poltergeist, -magyarul Kopogószellem- , a kocsmatulajdonos,valójában mrs. Flanningan anyósa, de egyszerűen szólítsuk csak nevén, Pötyi mamának. Egy nyolcvan körüli asszonyság. Korban távol áll tőlem, de imádom a személyiségét, egyáltalán nem tartom pejoratívnak, ha valaki karakterszínész. Óriási empátiával, érzékenységgel igyekszem - hogy sikerül-e, azt döntse el a néző- tőlem távol álló karakterek bőrébe bújni. Szeretem, hogy ki lehet találni, hogyan mozog, hogyan beszél, milyenek a gesztusai, hogyan nyúl a tárgyakhoz, hogyan viszonyul a többi emberhez. Pötyi mama abban is különleges alkat, hogy a hőskorban még az IRA-nál volt, félkatonai múlttal rendelkezik. Kemény asszony, meggyötörte az élet, de ő az, aki mindenen túlteszi magát, a jég hátán is megél és egy elpusztíthatatlan bölcs öregasszony. Tulajdonképpen a háttérből mindenkinek vágányon tartja az életét és akármi is van, rendet vág. Ő hosszú életében azt tanulta, hogy az életben mindig menni kell előre, nem szabad beleragadni, nem szabad sajnálkozni, nem szabad feladni, nyomni kell. Kemény jellem. Nagyon kedvelem őt. Elárulom, a figurának volt is egy kis előzménye. Egyszer azon gondolkodtam, hogy milyen öregasszony leszek. Mondtam a férjemnek, hogy egy olyan néni szeretnék lenni, aki nem Petra néni -mert az nagyon béna- hanem legyek Pötyi néni. A gyerekek az utcában majd rám kiabálnak és egy agyon dohányzott hangom lesz, kicsit mogorva, de nagyon szeretnivaló, mindenben rendet vágok, majd a tornácon pöfékelek. Kicsit ez ihlette a Palit, amikor megformálta Pötyi néni alakját. Nagyon jó érzés, az ember ritkán jut ennyire szélsőséges karakterhez. Nagyon be lehet dobni a gyeplőt, nagyon nagy energiát lehet beletolni, nem apróságokon múlik, hanem nagy gesztusokon.
-Születési hibám az optimizmus és a vidámság. Boldog vagyok ezért az egy előadásért is. Úgy mentünk neki, hogy most ezt a fióknak csináljuk, és annál ez az egy is sokkal-sokkal jobb.
És akik most nem tudták megnézni a darabot, vigaszul elmondjuk, hogy jövőre a Kőszegi Várszínházban nyolc alkalommal játsszák Göttinger Pál: Az öreg híd alatt című komédiáját. Tehát jövőre veled ugyanitt!

Kiss János

A dehir.hu a "Hogy szeret a másik"-ról

Göttinger Pál: ki vagyunk éhezve a hús-vér közönségre


Debrecen - Az angol humor kedvelői számára kihagyhatatlan brit vígjáték, a Hogy szeret a másik című produkció érkezik a Nagyerdei Szabadtéri Színpadra.

Az angol humor kedvelői számára kihagyhatatlan klasszikus brit vígjáték, a Hogy szeret a másik című produkció július 24-én érkezik Debrecenbe. A bohózat, amelyet Göttinger Pál rendez, egyúttal országos premier is lesz a Nagyerdei Szabadtéri Színpad deszkáin, miután a tavaszra tervezett győri és budapesti bemutatót a járványhelyzet miatt kénytelen volt elhalasztani a társulat. A közelgő debreceni előadás kapcsán az előkészületekről, a színészi játékról és a mindig érvényes üzenetről kérdeztük a Junior Prima-díjas rendezőt.

Dehir.hu: Néhány nap múlva itt a bemutató. Hogyan haladnak a próbákkal, várják már a találkozást a közönséggel?

Göttinger Pál: Szerencsére már volt alkalmunk egy zártkörű főpróbát tartani egy budapesti próbateremben, tehát aránylag jól állunk. Bízom abban, hogy sikerül könnyed, játékos és valóban szórakoztató estét varázsolni a Nagyerdei Szabadtéri közönségének, amit a társulattal együtt már nagyon várunk. Miután sokan március óta nem láttunk élő nézőt, ki vagyunk éhezve a hús-vér közönségre, különösen a debreceni nézőkre. Így annak a kihívásnak is, hogy egy kamaradarabot az eredeti elgondolásnál jóval nagyobb méretű debreceni színpadra kell alkalmazni, örömmel igyekszünk megfelelni. A csapat emiatt pár nappal korábban is érkezik a helyszínre, hogy "belakjuk" a színpadot, otthonossá tegyük az egészet, hogy aztán a legjobb formáját hozza a produkció.

Dehir.hu: Az előadás három pár egyre szövevényesebbé váló titkos szerelmi kapcsolatairól szól. Mi adja a történet erejét, érdekességét?

Göttinger Pál: Ennek a darabnak a műfaja bohózat, ami a vígjátékon belül is egy nagyon szigorú kategória, a maga műfaji kötöttségeivel. A Hogy szeret a másik egy hatvanas években íródott angol darab, a szerzője Alan Ayckbourn. A bohózat már akkor is nagyon közismert (és kissé elcsépelt) műfaj volt, ezért az író csavart egyet a máskor szigorú műfaji kereteken. Persze itt is megcsalások és a megszégyenülés elkerülésére irányuló rafinált cselvetések állnak a középpontban, de a szerző ravaszságának köszönhetően mégis mást kapunk, mint a közismert bohózatoknál. A szereplők egy térben, de a cselekmény szerint két külön helyszínen játszódó jeleneteket játszanak egymás mellett, így a nézőnek kell mozaikokból összerakni az egyébként igen fordulatos és vicces cselekmény egészét. Mikor ez megvan, tovább tekeri: a szereplőknek bizonyos jelentekben már két külön napot is el kell játszani, gyakran mondatonként ugrálva az időpontok és helyszínek között. Ez jó nagy agymunkát igényel az egyébként remek színészgárdától, igen szórakoztató és virtuóz is. Rendezőként öröm volt nézni őket – nézőként is annak ígérkezik.

Dehir.hu: Ahogy ön is fogalmazott, remek a szereposztás. Ötvös András, Grisnik Petra, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor és Edvi Henrietta. Ők mennyire élvezték a próbákat?

Göttinger Pál: Valóban élvezetes, de azért megfeszített munka van mögöttünk. A koronavírus-helyzet, majd az azt követő karantén ugyanis kettévágta a próbafolyamatot. Márciusban mindössze 10 napot tudtunk próbálni, az elmúlt hetekben pedig a megszokottnál jóval kevesebb idő alatt kellett befejezni a munkát. Szerencsére a darab annyira engedékenyen adta magát, hogy a színészek hamar otthonosan és élvezettel kezdtek el játszani benne. A bohózati karakterek is hamar elkezdtek működni, a kicsit balfék férj, a kicsit lelkiismeretlen szerető, a kicsit őrlődő feleség. Ezek őstípusai a műfajnak, amely a könnyű szórakoztatás mellett valójában az emberi alávalóságot taglalja. Azt, hogy az ember meddig merészkedik el, hogy megússza a megszégyenülést, mit enged meg magának, hogyan terrorizálja a körülötte lévőket. Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor előbújik a karikatúra mögül az igazi ember – ilyenkor a néző már voltaképp önmagát nézi és önmagán nevet. Ez a darab persze nem társadalmi dráma, nem is arra való, de a sima térdcsapkodásnál azért többet ígér. 

Dehir.hu: Mi van a tarsolyban, mivel készül a közeljövőre nézve?

Göttinger Pál: Három előadás bemutatójára is készülök, mert bár a karantén hónapjai alatt egy idő után már próbálhattunk, de nézők előtt eddig nem játszhattunk. Így most azon fogunk dolgozni, hogy ezeket végre a közönség is láthassa. Az egyik ez az Orlai-féle előadás, a másik kettő pedig a Kőszegi Várszínház produkciója. Ezek az elkövetkező hetek feladványai. Aztán pedig szerzőként és rendezőként is dolgozni fogok Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban, és remélhetőleg az Operabeavató-sorozat is újraindulhat Budapesten és Szegeden is. És közben már születőfélben van a rákövetkező évad terve is, rendezői és színészi feladatokkal, új kihívásokkal és célokkal.

A "Hogy szeret a másik" című színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre. 

Időpont: 2020. július 24., péntek 20.30. Esőnap: július 25. Az előadás hossza (egy szünettel): kb. 120 perc. Helyszín: Nagyerdei Szabadtéri Színpad, Debrecen, Nagyerdő. Kapunyitás: 20.00.


KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZ – “FÉLIDEI” HELYZETJELENTÉS A FESZTIVÁLRÓL

A Kőszegi Várszínház 2020-ben immár 39. évadát tartja. Az elmúlt közel négy évtizedben még nem volt példa az idei különleges működésre: első alkalommal tartottak májusban bemutatót, és még sosem játszottak augusztus végéig.

A Kőszegi Várszínház közleménye:

2020-ban a pandémiás helyzet tavasszal kedvezett az alkotói folyamatoknak. Grisnik Petra a bezártság ideje alatt tudta átdolgozni Grecsó Krisztián Vera című művét, melyet Ő is játszik. Göttinger Pál ekkor írta meg Az Öreghíd alatt című művét, melynek társalkotói (zene: Sebesi Tamás, Némedi Árpád, dalszöveg: Máté Zsolt) is ekkor véglegesítették a darabot. E két új mű az EMMI Előadóművészeti Többlet Támogatása révén születhetett meg.

A Vera május végi zárt bemutatója után, már több helyszínre lekötött felkérése van. Az Öreghíd alatt próbái még a karantén időszakban kezdődtek és már teljes nézőtér előtt sikerült bemutatni. A színészegyeztetések miatt a hosszabb szériás sorozat 2021-ben kerül színre.

Közben nagy sikerű vendégelőadásokkal folytattuk az évadot, melyet egy nagyon fontos közös bemutató szakított meg. Lili és a bátorság címen a Mesebolt Bábszínházzal és a Vojtina Bábszínházzal hoztunk létre egy alsó tagozatosoknak szóló premiert, melynek témája az abúzus, a felnőttek hatalommal való visszaélése. A fontos társadalmi témát feldolgozó darab után közös beszélgetésen vettek részt a szülők és gyerekek külön-külön csoportban.

A hátra lévő időben vendégelőadások sora és két újabb közös bemutató vár ránk. Gergye Krisztián kőszegi születésű kortárs táncos tavalyi előadásának anyagából készült egy kiállítás, mely az évadban megtekinthető a vár lovagtermében. A színpadon is folytatja a Levitációt: Ahol a sötétség címmel hozunk létre társulatával bemutatót.

A megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Soltis Lajos Színházzal közösen állítjuk színre a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mesedarabot. Az eljövendő színházlátogató közönség kinevelését is célzó előadás klasszikus történetet mesél el új köntösben.

Idén újra rendezünk ingyenes programsorozatot Főtéri Zenés Esték címmel, igényes szórakozást biztosítva a színházba érkező közönségnek és a hátrányos helyzetű lakosoknak. Művészeink (Göttinger Pál, Trokán Nóra, Némedi Árpád, Ullmann Mónika) is csatlakoztak a Köszönjük Magyarország programhoz, melynek eredményeképp augusztus végén 5 ingyenes előadást tartunk a védekezésben kulcsszerepet játszó polgároknak (egészségügy, katasztrófavédelem, rendőrség, közszolgáltatások biztosítói, etc.).

A Vera című mondorámát beajánlottuk a Déryné programba, remélve, hogy sok kis településre lejuthat e technikailag is egyszerű monodráma. A Déryné programban mind szabadtérre, mind zárt térben várunk előadásokat, többek közt látható lesz a Déryné Társulat saját előadása a Déryné Ifjasszony is.

Őszi-téli-tavaszi bérletsorozatunkba idén nem csak gyermekszínházi előadásokat tervezünk, hanem történetünkben először felnőtt kamaraszínházi bérletet is hirdetünk. A sok program és új bemutató nem jöhetett volna létre az EMMI Szabadtéri színházaknak kiírt pályázata és a TAO-t felváltó Előadóművészeti Többlet Támogatás nélkül. E mellett kiemelkedő támogatónk a Szerencsejáték Zrt.


Kalandra Fül! Fesztivál 2020

Klasszikus zenei gyerek- és családi fesztivál
2020. augusztus 22-23.
Budapest Music Center (1093 Budapest, Mátyás u. 8.)

A Kalandra Fül Fesztivál Magyarország első klasszikus zenei fesztiválja, amely kimondottan gyerekeknek, kisgyermekes családoknak szól. Ezen a két napon egy helyre gyűjtöttük a legjobb, legviccesebb és legszerethetőbb előadásokat, amelyek mind egy célt szolgálnak: szórakoztatva közel hozni a klasszikus zenét a gyerekek szívéhez. A fesztivál házigazdája az Óbudai Danubia Zenekar, akik innovatív előadásaikkal az elmúlt években lelkes gyermekek ezreinek bizonyították, hogy a klasszikus zene mennyire menő tud lenni. A fesztivál művészeti vezetője Hámori Máté, több tucat újító előadás megálmodója és a zenei utánpótlás-nevelés kiemelkedő alakja. Várunk mindenkit az első Kalandra Fül Fesztivál programjain a BMC-ben!

1. nap – 2020. augusztus 22., Budapest Music Center


(1093 Bp. Mátyás utca 8. )

2020. augusztus 22. 10:00

ZENESZTORIK


A zene rövid története általános iskolásoknak Kr.e. 100.000-től napjainkig.

Mi a csuda az a zene? És miért találta ki az ember, hogy zenélni akar? Mire jó, és hogy lehet, hogy a legősibb hangszerek sok tízezer évesek? Mit énekeltek a szerzetesek a középkorban, és mire táncoltak az ősemberek? Mi a közös a keringőkben és az afrikai konga zenében? Annyi mindenről tudnánk mesélni… és fogunk is! 45 percbe sűrítettük a zene százezer éves történetét, a csontfurulyától a Star Wars-ig. Lesz tánc, közös konga-parti, rizsporos paróka, és minden, ami a fúvósok csövén kifér.Minden, amit a zenetörténetről tudni akarsz, de még nem merted megkérdezni.Közreműködnek: az Orkesztika Alapítvány táncosai

Vezényel: Hámori Máté


2020. augusztus 22. 11:30
RÍMES BÁL A ZENEKARBAN

Rímekbe szedett interaktív hangszerbemutató Benjamin Britten műve nyomán

Mennyiféle hangszer csücsül egy nagyzenekarban, és mindegyik egészen mást csinál… Hogyan lesz ebből összhang, és miben különböznek egymástól a hangszerek? Melyik tud csiripelni és melyiknek „acélosan brutál” a hangja? Melyik nagytestű hangszer rejt érzékeny szívű játékost, és mire való egyáltalán a karmester?Erre a sok kérdésre ad szórakoztató választ az Óbudai Danubia Zenekar koncertje, ahol rímekbe szedve mutatja be a házigazda, Hámori Máté a zenekar hangszereit és műhelytitkait. Ráadásul még egy szerencsés hallgató karmesterként is kipróbálhatja magát a zenekar előtt!
Vezényel és mesél | Hámori Máté


2020. augusztus 22. 15:00
OPERAJÁTSZÓHÁZ DINYÉS DÁNIELLEL

Az Operajátszóház egy olyan interaktív foglalkozás, ahol a gyerekek megtanulják aktívan, játszva hallgatni az operát. Az énekesek és a zenekar közelsége szó szerint kézzel foghatóvá teszik számukra az élményt. Dinyés Dániel garantálja az aktív részvételt miközben az operák zenei mondanivalóját próbálja megvilágítani közérthetően.


2020. augusztus 22. 18:00
Jammal dzsemmel


Beatbox, azaz szájdob: Fekete János Jammal egyszemélyes nagyzenekarának hangszerei mind ott lapulnak a torkában. A zenész nemcsak mondja, de meg is mutatja, hogy szájjal minden utánozható: a kinyíló ajtó vagy a fékező autó hangja, de még akár a zuhanyzó sűrű zajai is. A pódiumon ezúttal életünk hangjai jelennek meg, azok a hangok, amelyeket már meg sem hallunk, mert annyira természetesek számunkra. De mi történik, ha nem a megszokott módon találkozunk velük? Figyeljünk csak egy kicsit: zene, mese, történet kerekedik belőlük..
A Kalandra Fül Fesztiválon egy új kísérletnek leszünk tanúi. Jammal egy teljes szimfonikus zenekarral keveri a beatbox adta lehetőségeket.

Kísérőprogramok: Dés András Dobterasza, Szeőke Kata festőkuckója, a Zeneautomaták és még sok apró meglepetés.

2. nap – 2020. augusztus 23., Budapest Music Center

(1093 Bp. Mátyás utca 8. )

2020. augusztus 23. 10:00
HANGFESTETT TÖRTÉNETEK LACKFI JÁNOSSAL

A jó meséknek dallama van, mi pedig arra vállalkozunk veletek együtt, hogy ezen a délelőttön Lackfi János legszebb / legviccesebb / legfurább történetei mögé felfessük a hozzá való zenéket. Mi hozzuk az alapokat: egy szimfonikus zenekart, sok-sok hangszert nektek is, kódszavakat és jelnyelvet – egy igazi közösségi zenés improvizációt, amiben mindenki zenekari taggá válhat. És még szolfézs sem kell hozzá… egyszóval nem érdemes kihagyni!

Szóvarázsló – hangfestő Lackfi János
Karmester – hangfestő Hámori Máté

2020. augusztus 23. 11:30
ROLL OVER BEETHOVEN

Mint tudjuk, Beethoven a zene Mozartja. Magyarul: minden klasszikus zenészek alfája és omegája, a legnagyobb lázadó, a legvagányabb rokker, aki a zenét a sarkaiból fordította ki, aki a sorssal is dacolt: pá-pá-pá-páááám!
Ezt a szuperhőst hozzuk el, szűk egy órában bemutatva, hogy hogyan is lehet egy kétszáz éves zene ma is kemény, feszes, forradalmi, pörgős és megdöbbentően érzékeny egyszerre. Lesz zongorázás, zenekari lárma, süketség-szimulátor és sok minden más. Csak erős idegzetűeknek!

Közreműködik | Szemenyei János
Házigazda-karmester és mesélő | Hámori Máté

2020. augusztus 23. 15:00
Dobszay-Meskó Ilona – Tarr Ferenc | FEHÉRLÓFIA


A Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese. Évszázadok óta adódik szájról szájra, hiszen olyan sok bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára.
Dobszay-Meskó Ilona, kortárs zeneszerzőnő és Tarr Ferenc, szövegíró ezért is döntött úgy, hogy ebből a csodálatos meséből modern hangzású zenejátékot készít.
Céljuk egyrészt ezt az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon előadni, ugyanakkor céljuk az is, hogy a legfiatalabbak a darabot hallgatva kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához
Mesél | Lukácsházi Győző
Vezényel | Dobszay-Meskó Ilona

2020. augusztus 23. 18:00
Jazzikus és Klazz

MAO és AKKORD Innenonnan

Igazi kuriózum lesz a Kalandra Fül Fesztivál záró koncertje. A Modern Art Orchestra az egyik legismertebb hazai jazz big band. A nem mindennapi formáció 2005 októberében, a zenekarvezető, Fekete-Kovács Kornél kezdeményezésére alakult meg a magyar jazz- és klasszikus zenei élet akkori legkiválóbb fiatal muzsikusaiból. A zenekar és vezetőjük szerint minden gyerek fogékony a zenére, és ezt időről időre be is bizonyítják. Most sem lesz másképp: a zenekar kifejezetten erre az alkalomra egyórás műsorral készül elsősorban a 8–14 éves korosztály számára, amely igénybe veszi a teljes nagyzenekart is, és amelyben rövid tételekből áll össze a program klasszikus zenei átdolgozásokból.


Kísérőprogramok: Dés András Dobterasza, Szeőke Kata festőkuckója, a Zeneautomaták és még sok apró meglepetés.

forrás: https://odz.hu/

Klassz a Parton - Balatonalmádi 2020

KLASSZ a pARTon! fesztivál 2020 

Ingyenes nyáresti koncertek Érdi Tamás zongoraművésszel és zenész barátaival

Művészeti vezető: Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
Rendező: Cimbora Alapítvány
Producer: É Szabó Márta

A KLASSZ a pARTon! klasszikus zenei fesztivált 2015-ben alapította Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművész.

A Cimbora Alapítvány a KLASSZ a pARTon! fesztivál megrendezésével több célt valósít meg:
– a klasszikus zene népszerűsítését,
– fiatal tehetségek bemutatását,
– több generáció megszólítását,
– az ingyenesség biztosításával a kultúrához való széleskörű hozzáférés lehetőségét,
– a minőségi turizmus fejlesztését.

Az ország turisztikai fejlesztését hosszútávra meghatározó program, a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030”, a Balaton Régió egyik kulturális vonzerejeként említi fesztiválunkat. 2017-től programunk a Magyar Fesztivál Szövetség tagja, 2018 óta a MOL Nagyon Balaton rendezvénye, kiemelt együttműködő partnerünk a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt.
2020. július 12. és augusztus 29.között hatodik alkalommal rendezzük meg a KLASSZ a pARTon! Fesztivált a Balaton Régióban. A járvány és a hosszú bizonytalanság ellenére a Balatonnál 41 programmal, kiváló magyar zenészekkel, köztük számos tehetséges fiatallal várjuk a klasszikus zenét kedvelő közönséget.

A járvány miatti újratervezett programban kizárólag magyar előadókat hívtunk meg, mivel kötelességünknek éreztük, hogy ezzel segítsük őket ebben a nehéz helyzetben.Balatonalmádiban augusztus 2-án a hagyományoknak megfelelően Érdi Tamás zongoraestje nyitja a programokat. Ezt követi Simon Izabella zongoraművész és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar Mozart estje. Fellép Bálint János és Vékes Erzsébet, valamint Váradi Judit és Puskás Levente duója. A MOL Alapítvány tizenéves tehetségei Balog Benedek (cselló), György-HorváthZente (hegedű) Nemes Réka fuvolaművésszel és Hotzi Panni zongoraművésszel szerepelnek. Különleges programmal várja a közönséget Balog József zongoraművész, Illés Eszter fuvolaművész és Rohmann Ditta gordonkaművész kamaraprogramja. A tavalyi nagy siker után most Almádiban hallható Dinyés Dániel Operabeavató előadása.

ALAN AYCKBOURN: HOGY SZERET A MÁSIK



Fordította: Zöldi Gergely


Szereplők:
Ötvös András
Grisnik Petra
Pataki Ferenc
Ullmann Mónika
Nagy Dániel Viktor
Edvi Henrietta

Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Cselényi Nóra
A rendező munkatársa: Skrabán Judit

Plakát: Csáfordi László

Rendező: Göttinger Pál
Producer: Orlai Tibor

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bob-nak és William-nek. Bob-nak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság? A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre. Az előadás a Vaskakas Bábszínház (Győr), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében jött létre.



Hogy szeret a másik - előadásfotók



Pali a Firkinben a Barba Negra Trackben

Hogy szeret a másik - előadásfotók



A képre kattintva galéria nyílik.

A Szombathelyi TV a kőszegi évadról

A Szombathelyi TV az Öreghídról




Az ír-észak-ír határon egy kis falu kocsmája a helyszíne Az Öreghíd alatt című darabnak, amely a kőszegi várszínház idei nagyszínpadi produkciója. A történet hőseinek megszokott életét alaposan felforgatja a brexit híre, amely kettévághatja a falut. Az iszogatós, beszélgetős estén egy hurrikán, tragédiák sora, és a helyi maffia főnökasszonyának megjelenése alapjaiban változtatja meg az életüket.

Göttinger Pál – rendező
„100 évnyi meló volt abban, hogy ott ne lőjenek, ne robbantsanak, és akkor a semmiből jön egy ilyen bürokratikusnak tűnő marhaság, hogy bedől, amiért az emberek tényleg ontották a vérüket. Ez volt az alaphelyzet, ami érdekelt engem, aztán egy csomó más feladvány is volt vele, mert a szerelmes történetet meg egy időtlen történetet is szerettem volna, ami az aktualitásba nem tapad annyira bele.”

A darab írója Göttinger Pál, aki rendezője és egyik meghatározó karaktere is az előadásnak. Epres Attila évtizedek óta visszatérő szereplője a várszínház produkcióinak, idén a vak hajléktalant alakította. Az idős Pötyi néni szerepében pedig Grisnik Petrát láthatta a közönség.

"Eszünkbe jut a szagod és minden jó szavad közülünk való testvérünk az öreg híd alatt."

Nagyszínpadi produkciót egyetlen ősbemutatón láthatta csak a közönség. Az idei évad nem csak a koronavírus-járvány miatt lett egészen különleges.

Pócza Zoltán – igazgató, Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
„Amikor a darabra készültünk, akkor a szerző már a színészekre írta a szerepeket, tudtuk, hogy kik fognak játszani benne. A dalok is úgy születtek, hogy az adott színésznek az énekhangjára, habitusára születtek meg a zenék, és remélem, hogy ez is ennek a darabnak az előnye lesz, amit idén csak vasárnap egy alkalommal tudunk játszani, aztán majd jövő évben tervezzük többször, egy hosszabb sorozatban.”

A kőszegi várszínház idei programsorozata augusztus 22-éig várja a közönséget.

Kihirdette 2020/21-es évadát a Móricz Zsigmond Színház

Elérkezett az évnek az az időszaka, amikor a színházak sorban bejelentik, milyen bemutatókkal várják nézőiket jövőre. A már eddig kihirdetett évadokat ide kattintva böngészhetitek át.

Izgalmas és sokszínű évaddal érkezik a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház: a 2020/21-es évadban is számtalan új bemutatóval készül a teátrum, amelyeket a szakma élvonalbeli rendezői visznek majd színre.

A kiváló alkotók között van Keresztes Attila, aki nem először dolgozik már Nyíregyházán, most Brecht egyik klasszikusát, a Kurázsi mama és gyermekeit rendezi majd a színházban. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadás A Napsugár fiúk, amely azért is igazán különleges lesz, mert ezzel a darabbal búcsúzik a színháztól és a pályától is Puskás Tivadar, aki már 20 éve tagja a nyíregyházi társulatnak. Ráadásul az előadásban fiával, Puskás Petivel léphet színpadra, aki vendégszínészként csatlakozik a csapathoz az új évadban. Az Új stílusgyakorlatok című előadás megrendezésével tér vissza a városba Olt Tamás, a teátrum korábbi főigazgatója pedig saját darabját a Bogáncsvirágot viszi színre. Mind ezek mellett megrendezésre kerül a Szentivánéji álom, A kripli és a Funny Girl is.

Ha pedig ez mind nem lenne elég, új nevek is bemutatkoznak majd a következő évadban. Kovács D. Dániel A rovarok élete című orosz regényt, Vidovszky György pedig A csillagszemű juhász című népmese feldolgozását állítja színpadra. A teátrum művészeti vezetője, Horváth Illés pedig két produkciót rendez majd: az évad első nyári bemutatójaként az Édes Charity című Broadway-musicalt, valamint a Szaffi című rajzfilm színpadi változatát. Az új rendezőkön kívül új vendégművészeket is láthat majd a közönség, többek között Géczi Zoltánt, Szalay Bencét, Puskás Petit és Dallos Bogit.

A következő évadra már kaphatóak az új bérletek, az előző évadban vásárolt bérletes helyeket érintő bérletmegújításra pedig július 19-éig van lehetőség (azt követően már az új bérlők is igényt tarthatnak a régi bérlők helyére).

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház bemutatói a 2020/21-es évadban:
  • Nagyszínpad:
    • Jókai Mór kisregénye és Dargay Attila rajzfilmje alapján: Szaffi (mese, bemutató: 2020. október 2., rendező: Horváth Illés)
    • Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (epikus dráma, bemutató: 2020. október 17., rendező: Keresztes Attila)
    • Neil Simon: A Napsugár fiúk (vígjáték, bemutató: 2020. december 5., rendező: Mészáros Tibor)
    • Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász (mese, bemutató: 2021. január 15., rendező: Vidovszky György)
    • William Shakespeare: Szentivánéji álom (vígjáték, bemutató: 2021. február 13., rendező: Szőcs Artur)
    • Jule Styne – Bob Merrill – Isobel Lennart: Funny Girl (musical, 2021. március 27., rendező: Szente Vajk)
  • Krúdy Kamaraszínpad:
    • Martin McDonagh: A kripli (fekete komédia, bemutató: 2020. szeptember 11., rendező: Halasi Dániel)
    • Raymond Queneau ötlete alapján Olt Tamás – Váradi R. Szabolcs: Új stílusgyakorlatok (variálós derűre hangolós, bemutató: 2020. október 30., rendező: Olt Tamás)
    • Viktor Pelevin: A rovarok élete (regény adaptáció, bemutató: 2020. december 11., rendező: Kovács D. Dániel)
    • Göttinger Pál: Bogáncsvirág (krimi, bemutató: 2021. április 16., rendező: Göttinger Pál)
  • Rózsakert Szabadtéri Színpad:
    • Neil Simon – Cy Coleman – Dorothy Fields: Édes Charity (musical, bemutató: 2020. augusztus 16., rendező: Horváth Illés)
  • Művész Stúdió:
    • Veres András: A púpos lovacska (mese, bemutató: 2020. augusztus 29., rendező: Varga Péter)
    • Bartók Béla és Balázs Béla táncjátéka alapján: A fából faragott királyfi (mese, bemutató: 2021. március 12., rendező: Sediánszky Nóra)
    • Mosonyi Aliz: Szekrénymesék (zenés játék bábokkal, rendező: Varga Péter)

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed