"MEGHACKELEM A SZTORIT” - INTERJÚ SCHERER PÉTERREL

Gyulay Eszter, Sárosdi Lilla és Scherer Péter előadását, a Vakságot néhány tantermi és számos Kolibri Színházbeli játék után idén nyáron, augusztus 2-án az Ördögkatlan Fesztiválon tekintheti meg az érdeklődő közönség. A sajátos módszer mentén, csoportmunkában megalkotott monodráma tisztán színházi eszközökkel szól társadalmi felelősségvállalásról és toleranciáról. A darabról és az Ördögkatlanról Scherer Pétert mint színészt, mint a Vakság rendezőjét és mint a katlanbéli busz-színház utaskísérőinek idei vezetőjét Mucsi Emese kérdezte.

A Vakság alapgondolata, a vakság mint téma munkatársadtól, Gyulay Esztertől származik. Hogyan zajlik köztetek egy ilyen ötletelés?

Az együttműködésünk egyik előzményének tekinthető a Klamm háborúja című darabom, amit a Kolibriben játszom. Nekem ez az első ilyen iskolaszínházi előadásom, amit tantermekben, oktatási időben is szoktam játszani. A Klamm háborúja egy egyszereplős dráma, egy tanár monológja a diákjaihoz. Az előadások során nagyon megszerettem ezt a műfajt. Eszternek is voltak ilyen munkái, és egyszer csak azt mondta nekem, hogy mi lenne, ha csinálnánk közösen egy drogos darabot. Úgy, hogy én rendezem, Kovács Krisztián játssza – ő egy nagyon jó alkat ehhez a szerephez – és hárman közösen találjuk ki a szöveget. Ebből az elképzelésből lett A gyáva, egy heroinista fiú történetét bemutató darab. Ez tényleg nagy sikert hozott. Mindenféle díjakat nyertünk vele, most utoljára a Kaposvári Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennáléról vittük el a fődíjat. Ezt követően vetette fel Eszter, hogy mi lenne, ha csinálnánk még egy hasonló projektet, ami valamilyen módon a fogyatékkal élők problematikáját vinné a diákok elé? Mi lenne, ha a toleranciáról, a másság elfogadásáról beszélhetnénk egy vak ember története kapcsán? Be is adtunk végül egy pályázatot, bár ekkor még semmi sem volt kidolgozva. Csak azt tudta Eszter, hogy jó lenne, ha ez a darab egy vak lányról szólna. Eredetileg kétszereplős munkaként indult, de aztán máshogy alakult. Végül egyszereplős lett, Sárosdi Lillával a főszerepben. Az egész idő közben nagyon sokat változott, folyamatosan alakult.

A Vakság szövegkönyve vak emberek beszámolói alapján, szakértők bevonásával, saját történetekkel kiegészítve született meg. Hogyan történt ez pontosan? Hogyan találtátok meg a megfelelő embereket (Vakok Szövetsége, Láthatatlan kiállítás stb.)? Hogyan zajlott a felkészülésetek?

A gyávához több anyagunk volt, a Vakság felkészülése viszont nehezebben ment. Jártunk a Láthatatlan kiállításon és az Ability Parkban. Mindkettő nagyon tanulságos volt, bár az ott szerezett élményeket kevésbé tudtuk beépíteni, mint az ott lévő emberekkel megesett találkozásokat és beszélgetéseket. Ezek nagyon klasszak voltak. Például az Ability Parkban megismerkedtünk Keskeny Anitával, egy hihetetlenül vagány csajjal, aki született vak. Ő a Bárka Színházban is játszik. Óriási sztorikat mesélt, amikről mind a ketten éreztük Eszterrel, hogy ha nem is ezek fogják adni a mit történetünk gerincét, akkor is bele tudunk majd néhányat építeni a szövegbe. És valóban így történt, ezekből hármat-négyet bele is szőttünk a Vakságba.



A színészi és a pedagógusi tapasztalatod hogyan működött együtt a darab kialakítása során?

Azt a munkamódszert, ahogy ezek az előadások születnek, én diákokkal kísérleteztem ki. Egy színészsuliban tanítok, a Keleti István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Művészeti Szakközépiskolában. Már ötödik éve minden évben csinálok egy-egy osztállyal egy két és fél hónapos színészmesterség-kurzust. Minden alkalommal egy-egy diák másfél-két órát mesél saját magáról. Én utána, vagy már közben is mazsolázok ebből a meséből. Ami tetszik, vagy úgy érzem érdekes, fájdalmas, vicces, nehéz vagy tragikomikus, azt kiválasztom. Azután vagy rögtön feladok a mesélőnek egy feladatot, vagy ott helyben meghackelem a sztorit. Én ezt így hívom.

Mit jelent a hackelés nálad, mondanál egy példát?

Egy alkalommal az egyik lány elégedetlen volt az orrával, túl nagynak találta. Én mondtam neki, hogy írjon erről egy verset. A diák verséből és az azt követő kommentárjából kiderült, hogy valamikor rájött, hogy az apjának szeretője van. Csalódottságában mindkét félt megátkozta. Nem sokkal ezután – nyilván nem az átok miatt – az apja és a szerető férje is meghalt. Mondtam neki, hogy ez nekem nagyon teszik, és mi lenne, ha az egész gyakorlatot abból indítanánk, hogy ő boszorkány, ezért az átkai hatnak. A végén az orros verset pedig annál a pontnál tennénk bele a feladatba, amikor rájön, hogy azért van ilyen orra, mert ő a vasorrú bába. A verset végül úgy mondta el, hogy egy lámpával profilból megvilágítottuk őt, így a falra vetült szavalás közben az orr óriási árnyéka. Szenzációs jelenet lett úgy, hogy benne volt az a fájdalmas felhang is, hogy ez tényleg a lány apjának a története volt. Valahogy így keveredik e módszer mentén fikció és valóság.

Ez közelít a pszichodrámához is, nem?

Igen, csak az a különbség, hogy nálam hihetetlen fontos, hogy ez nem csak gyógyító jellegű. Ha mellesleg az is, akkor annak én örülök. Nekem az a legfontosabb, hogy színházilag értékes és értékelhető legyen minden, ami így születik. Ennek érdekében még olyan pici árulásra is hajlandó vagyok, amit egy pszichológus nem csinálna meg. Mondjuk egy elmesélt történetből két vagy három külön szereplőt én önkényesen egybeolvasztok, amit így rögtön el is tud játszani egy személy az előadásban. Ilyet valószínűleg egy pszichológus nem tehetne meg. Én meg azt mondom, hogy nem érdekel, mert így jobban adja magát. De még a nagyon intim történetek esetében is hagyják, hogy szabadon dolgozzak. Ez bizalmi kérdés. Érzik, hogy nem fogok ezzel visszaélni, vagy valami olyat csinálok belőle, ami jól működik majd. Vagy fájdalmas lesz vagy vicces, vagy mindkettő. Az a legjobb.

Hogyan alkalmaztátok ezt a módszert a Vakság munkafolyamatában?

A Vakság előkészületei során Lillát megkértem, hogy meséljen a saját életéről, a szüleiről, a gyerekkoráról, az édesanyja elvesztéséről, bármiről. Ezt felvettük videóra. Utána ezt a történetet Eszter kiírta papírra, így kaptuk meg a szöveg gerincét. Ezekből a vele valójában megtörtént eseményekből választottuk ki azokat a történetrészeket, amik illettek a mi témánkhoz. Majd ehhez a saját narratívához fűztük hozzá a több forrásból merített vak-történeteket is, mintha vele estek volna meg. Ilyen módon keletkezett egy félig igaz, félig fikciós sztori, ami Vak Lilla története Sárosdi Lilla előadásában. Kovács Krisztián is Krisztián maradt A gyávában, csak Drogos Krisztián. Ez a legfontosabb és legizgalmasabb eleme a módszernek, hogy hogy’ lesz valaki magánéletéből történet, dráma, vagy önmagánál többet jelentő színdarab.

A módszer része a fiktív és a valós elemek vegyítése. Vártok ettől az eszköztől valamilyen speciális hatást?

Azt várjuk tőle, hogy jó legyen az egész. Ez az egyik útja az ilyen egy-két szereplős pici daraboknak. Nagyon személyesnek kell lenniük. Nálunk a dokumentumszerűség és a személyesség rendkívül fontos. Ez a két előadás semmit nem érne, ha nem Krisztián és nem Lilla játszanák, és nem ilyen színvonalon. Ezt a szöveget el tudná mondani bárki. De az, amikor Lilla azt mondja, hogy: „Nekem vidám gyermekkorom volt. Volt egy rét, ahol rengeteget röhögtem. Ez olyan volt, mint egy GPS, mert mikor anyámék nem tudták, hogy hol vagyok, akkor kinyitották az ablakot, és a röhögésemről beazonosították a tartózkodási helyem.” Ezután nagyon el kezd röhögni a színpadon, és közben elmeséli, hogy mi mindenen tud így kacagni. Ez teljesen lényegtelen, de mivel ez nagyon ő és szenzációsan csinálja, beletettük. Miért ne lehetne ilyen bolondos a vak lány gyerekkorában, felnőttként meg másmilyen?

Hogyan választottad ki Sárosdi Lillát erre a szerepre?

Korábban hat évig dolgoztam vele együtt a Krétakörben. Úgyhogy jól tudtam, hogy ő egy szenzációs csaj. Amikor A gyávát megnézte Lilla, nagyon sírt, annyira tetszett neki. Odajött hozzám és mondta nekem, hogy Pepi ez marha jó, és megkért, ha egyszer van valami ötletünk, akkor gondoljunk rá. A Vakságot eredetileg Katona Lacival akartuk csinálni, mert ő nagyon jól zenél, barátunk is, és benne van a kft.-nkben is. Úgy volt, hogy ő lesz a vak fiú. Mivel Lilla is bejelentkezett, őt is bevettük. Végül Laci mégsem tudott jönni, így Lilla lett az egyedüli szereplő. És szuper lett.

Mennyire maradt improvizatív az előadás azután, hogy összeállt a szövegkönyv?

Bele lehet improvizálni, de annak minimum azon a színvonalon kell lennie, amit közösen kifejlesztettünk. Ha idő közben belejön valami jó, azt meg is szoktuk tartani. A szövegkönyvbe is beleírjuk. De nem azt mond a színész, amit akar, viszont az egész úgy hangzik. Ha jól megy az előadás, akkor a néző azt gondolja, hogy Lilla most ezt tényleg elmesélte az életéről. Az első tizenöt percben no comment bejön, és egy ún. vak-stand-up-ot mond, ami az én agymenésem volt. A vak történetekből álló magánszámba különböző filozofikusabb történeteket és pár Woody Allen-es geget is beleillesztettünk, hogy az egészet elkönnyítsük egy kicsit. Hogy nevessenek. Ezt az egészet Lilla olyan profin csinálja meg a játékával, mimikájával, hogy mindenki azt gondolja, aki nem ismeri őt, hogy egy vak csaj. Aztán egyszer csak leveszi a szemüvegét, kinéz és azt mondja: „Nekem egy éves koromig volt apukám, asszem.” Innen kezd el magáról beszélni. Később értjük csak meg, hogy a darab eleje egy flashback. Ott látjuk azt a vak lányt, aki az elbeszélés végére lesz belőle. Mert Vak Lilla egy szerzett látássérült. Hogy ne született vakot csináljunk, azt egy szakember javasolta nekünk, Dr Somlai Judit csodálatos szemészorvosnő. Szerinte az, ha valakinek el kezd fájni a feje, majd kiderül, hogy ki kell műteni mindkét szemgolyóját, nehezebben átugorható téma, mintha valaki vaknak születik.

Idén amellett, hogy hozod a Vakságot és a Mulatságot a Katlanba, még a Buszszínházat is te fogod vezetni. Milyen élmény színészként egy ilyen helyzetben játszani?

Én inkább az interakció híve vagyok. Olyan interakciókat szeretek kidolgozni a közönséggel, ami őket hozza helyzetbe és ők játszanak. Szeretem. Most idén én leszek ennek a vezetője. Eddig csak benne voltam, de már így is volt pár ötletem. Tavaly például szenzációs volt, hogy Dr. Göttinger Pali művészettörténésszel, aki nagyon jól dumál, kitaláltuk, hogy ez egy kultúrbuszjárat legyen. Néhány szobrot ki is hoztunk a szoborparkból, és kiraktuk az út mellé, hogy az utasok megnézhessék. Volt két hülye, akik motorral előrementek, és különböző figurákat mutattak be alsógatyában. A téma a Férfiszerelem a görög mitológiában volt, erre ők fehér lepedőkkel borzalmas marhaságokat csináltak bent a búzatáblákban, miközben Pali mindezt a legnagyobb komolysággal elemezte. Majd egyszer csak megállt a busz és közöltük az utasokkal, hogy egy fantasztikus élményben lesz részük, ugyanis Kovács István buszsofőr megmutatja mindenkinek a busz motorját. Megnéztük azt a mocskos, olajos, forró szörnyűséget. Lehetett kérdezni is, hogy hány köbcentis, milyen idős, persze mindez senkit sem érdekelt, de nagyon derűs volt az egész. Idén lesz pár új ember. Megnéztem Köles Feriék rendhagyó idegenvezetését, amit a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben csináltak. Ők is be lesznek vonva ebbe a programba, új inspirációkat remélünk tőlük. Majd meglátjuk, hogy pontosan mi lesz. A lazaság az borítékolható. Napi egy járat lesz általában dél körül. Azért csak egy, mert készülni kell rá. Lesz zene és catering is, mint egy izgalmas repülőúton. Jó buli lesz.

Szerző: Mucsi Emese

Egy józan hang lentről, az árokból

Vas András

Az idén ötödik alkalommal ad otthont Kisharsány, Nagyharsány és Palkonya az Ördögkatlan-fesztiválnak, melynek egyik főszervezője Bérczes László, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője. Akinek tavaly majdnem el kellett adnia a lakását a fesztivál miatt.

– Az idén is veszélyben az otthona?
– Hagyjuk... – felelte Bérczes László. – A költségvetés papíron most rendben van, ám nehezíti a dolgot, hogy 8-9 millió forintot meg kell előlegeznünk. Nagyjából 57 millió a büdzsé, áfával azonban 65 millió, s ugyan a különbözetet egyszer majd visszakapjuk, ám most kell fizetnünk. A Nemzeti Kulturális Alaptól is kaptunk 27 milliót, ám ebből kilencet a jövő évi keretük terhére, amit csak januárban kapunk meg, viszont most kell felhasználnunk. Persze halogathatnánk a kifizetéseket, ám négy év bizalmát nem szabad elveszíteni.

– Amikor belevágtak, biztos nem gondolt rá, hogy közgazdászkodnia kell majd...
– Eszembe sem jutott! Anno a Művészetek Völgyénél hat éven át mi szerveztük az egyik falu programját, ám ott a Völgy vezetése megteremtette hozzá a keretet, nekünk csak a jó rész jutott, a tejföl nyalogatása. Ez most is megvan, nagyjából november-december környékén, amikor Mónival, a kedvesemmel, akivel együtt találtuk ki és együtt szervezzük az Ördögkatlant, tervezgetünk, ötletelünk, álmodozunk. Aztán jön a megvalósítás, mely jóval több munka, mint gondoltuk.

– A Katlan is kezd elüzletiesedni?
– Egyelőre nem, de reális a veszély. Azt hiszem, az idei fesztivál lesz a fordulópont. Még mindig emberi léptékű, de figyelnünk kell rá, nehogy túlnőjje magát.

– A gyerekek mindig felnőnek...
– Talán leszünk annyira okosak és bátrak, hogy (vissza)lépni tudjunk. Nem akarunk, nem fogunk felnőni.

– Egyszer azt mondta, addig jó a Katlan, míg a kosár elfér kettejük tenyerén. Már lelóg?
– Nagyon... Kezdünk túlmenni a határon. De legalább észrevesszük.

– Nagyban már nem lehet öt napra egy Másik Magyarországot létrehozni?
– Nem is tudom... Van egy csapat, mely nem a haszon miatt csinálja ezt az egészet. S ebbe beletartozik a gazdasági vezetőtől a honlap kezelőjéig, a műszaki vezetőtől a stábig sok-sok ember, még a vendéglátós is, aki nem tőlünk függetlenül állapítja meg a sör vagy a kolbász árát. Ez a gárda azonban csak a mostani kereteket győzi.
– Megéri egy színházi évad után ennyi gondot a nyakába venni? Nem lenne jobb egyszerűen pihenni, feltöltődni?
– Naponta felteszem a kérdést: miért csináljuk?

– És?
– Önző az ember, jót akar magának. Bennem például elképesztő szeretetéhség munkál. Egyszerűen szeretetet gyűjtök a Katlanban!

– Emiatt kerüli annyira a konfliktusokat? A mai, szakadékkal szabdalt színházi világban szinte az egyetlen, aki mindkét oldallal szót ért.
– Szót próbálok érteni. De ez egyre nehezebb. Viszont hogy a dolgok jól működjenek, kell a párbeszéd.

– Szélmalomharcnak tűnik...
– Nem akarok Don Quijote-i szerepben tetszelegni, de egyszerűen nem tudok más lenni. Nem hiszek a konfliktusban.

– Egy 21. századi idealista... Másképp nehezen magyarázható, hogyan is képzeli, Mohácsi János és Vidnyánszky Attila egyszerre rendez majd a Csikyben...
– Pedig nem lehetetlen vállalkozás. Egyelőre nem megy, de nem adom fel! A két név ugyanis nemcsak két ember, két nagyszerű rendező, hanem a két oldalt is szimbolizálja. Amúgy Mohácsi és Vidnyánszky gondolkodása a színházról – éppen Mohácsi nyilatkozott erről okosan nemrég – sokkal közelebb áll egymáshoz, mint az utóbbi mögött álló, őt pajzsként használó középszerű színházcsinálók hiszik.


– A Csiky ugye, nem ide tartozik? Tényleg, tetszett az idei évad?
– Részben megvalósultak az álmaim.

– Diplomatikus...
– Igazából csak novembertől voltam itt, előtte Szabadkán rendeztem. S rájöttem, tanulnom kell a türelmet. Egyetlen évadtól nem várhatom, hogy minden álom megvalósuljon. Például, hogy elfogadtassam magam.

– Nehezen ment?
– Ne tegyük múlt időbe! Bizonyára nem mutattam még fel annyit, hogy így legyen. És talán akaratlanul is túl sok téves előítélet dolgozik bennem – de igyekszem úrrá lenni ezen. Ezt segíti, amikor felfedezek egy-egy remek színészt Kaposvárott. Szerencsére vannak, számosan.

– A helyzet sem volt ideális: az elmúlt években meglehetősen zűrzavaros időket élt meg a társulat...
– Folyamatos ideiglenesség volt a vezetőségben. Babarczy László talán már abba akarta hagyni az utolsó éve előtt, Znamenák Istvánt egy évre nevezték ki, Schwajda György pedig elsősorban a rekonstrukcióra készült. Talán most, Rátóti Zolival jön valami folytonosság. S nemcsak művészetileg, hanem működésben is.

– A megfelelő kultúrpolitika hiánya, hogy idáig fajult a helyzet? Hiszen az elmúlt években a színházi világból jórészt csak balhés ügyeket lehetett hallani.
– A rendszerváltozás óta (is) hiányzik a normális kulturális vezetés, politikai oldaltól függetlenül. Ha volt is kultuszminisztérium, mindig az utolsó helyen kullogott a hierarchiában. S az irányítók is inkább a fentről érkező diktálásnak megfelelőek voltak, mintsem következetes, öntörvényű és felelősséget vállalni merő, igazi személyiségek. És ez nemcsak a színházon látszik, de a múzeumon, a filmen, a könyvön. Ami amellett, hogy elkeserítő, de óriási taktikai hiba is a hatalom részéről.

– Pesten ez jobban érződött, ezért jött Kaposvárra?
– Személyes okokból váltottam. A Bárkának amúgy teljesen más a feladata, mint egy vidéki színháznak.

– Mégis hallani olyan hangokat: rétegszínházat csinálnak Kaposváron, el akarják „bárkásítani” a Csikyt, eltörölni a Kaposvár-jelenség emlékét is.
– A rétegszínház nemes szándék lenne, ám egyben butaság is. A Kaposvár-jelenség pedig már elmúlt, s nem lehet folytatni. Annak idején fanatikus Csikybe járó voltam, életem fontos élményeit köszönhetem a színháznak, ám ennek több, mint egy évtizede vége. Ami utána volt: a Mohácsi-rendezések. A jelenlegi szándék, hogy igényes és minőségi, közönségbarát művészetet csináljunk. Aztán vagy sikerül, vagy nem...

– Mint tavaly A kéz és a IV. Henrik?
– Ötletszinten jó volt, megvalósulásban közepes. Előbbi egy üres térben, a csupasz színpadon, egy folyamatosan jelenlevő csapattal talán jobban ütött volna, Tim Carrollnak pedig elképesztő rendezéseit láttam a Bárkában és a Globe-ban, itt azonban talán mert megriadt a nem igazán nyitott társulattól, nem sikerült neki. S éppen ez alapján nehéz beszélni a jövő évadról is: ez nem szék, hogy ott az alapanyag, s iparosmunkával csak össze kell rakni.

– A kísérletezőkedv azért megmaradt. Ismét előrukkolnak egy ősbemutatóval. Illetve féllel, hiszen A helység kalapácsát már a Katlanban is bemutatják.
– Papíron minden a siker mellett szól, hiszen a szerző nem akárki, a zenét pedig az a Ferenczi György írja, aki korábban már jónéhány Petőfi-verset megzenésített, méghozzá nagyszerűen.

– Nehéz feldolgozni, ha nem sikerül? Vagy éppen erre jó a futás? – Akkor is futok, ha jó a kedvem. Persze stresszoldásnak is kiváló. De a napi hat kilométer leginkább azt jelenti, biztosan csináltam valami megfoghatót. Mert a színházban hiába dolgozik akár egész nap az ember, nem biztos, hogy lesz ilyesfajta látszata. Főként, hogy nem vagyok túl aktív rendezőként – egyébként akkor talán könnyebben el is fogadnának. Ám a kicsi, piszmogó műhelymunkához értek, ritkán, kicsi csapattal szeretek és tudok dolgozni. És csak akkor, amikor valami igazán foglalkoztat. Megengedhetem magamnak a luxust, hogy akkor rendezzek csak, ha tényleg nagyon meg akarok valamit valósítani. S az esetlegesen hiányzó mesterségbeli, gyakorlati tudást személyességgel pótolom.

– Ez a tanári pályából ered?
– Vélhetően. Erősségem az empátia, megértem, mit akar mondani a másik. S ezért is tudok, legalábbis szeretnék tolmácsolni két egymást nem értő között. Akik általában az általuk ásott árok két oldaláról acsarkodnak egymásra. Én meg lenn vagyok az árokban. De jó ott nekem. Úgysem tudom, melyik oldalon másszak fel. Maradok lent. Az is ad is egy kis derűs bölcsességet, amikor látom a feleket egymásra kiabálni, de a nagy hangzavarban nem veszik észre, hogy ugyanazokat a szavakat mondják...



Bérczes László

Mi is lehetett volna más egy tiszanánai kisfiúból, akinek tanár az édesapja, mint pedagógus. Angoltanárként diplomázott, s egy szolnoki gimnáziumban kezdett tanítani, ám valami elképesztő erő húzta a színház felé. Eleinte csak írásban jelentkezett, a Film, Színház, Muzsikában, a Magyar Naplóban és a Színházban jelentek meg cikkei, hogy aztán 1996-ban nagy fába vágja a fejszéjét: létrehozták a Bárka Színházat. Másfél évtizeden keresztül a fővárosi színházi életbe új színt-hangot-gondolkodásmódot hozó teátrum ügyes-bajos dolgait intézte, s terelgette a rétegszínház művészeti életét a magyar kultúra rögös útján, időnként rendezőként is megmutatta magát, ám tavaly hirtelen váltott, s művészeti vezetőnek Kaposvárra szerződött a Csiky Gergely Színházba.

Egyúttal közelebb került a dél-baranyai Kisharsányhoz, Nagyharsányhoz és Palkonyához, vagyis az Ördögkatlanhoz: a művészeti-kulturális fesztivált négy esztendeje hozta létre kedvesével, Kiss Mónival, s az idén ötödik alkalommal adnak lehetőséget a látogatóknak, hogy néhány napra felfüggesszék a rohanó élettempót, valóban időt töltsenek el egymással és, valódi párbeszédek alakuljanak ki köztük, fűben heverve hallgassak jó zenéket, kortyoljanak hozzá jó borokat, és még az is előfordulhat, hogy őszintén rámosolyognak egymásra.

Nem vagyunk normálisak – mondta a fesztivál fővédnöke, Törőcsik Mari az Ördögkatlan szervezőiről, s nem merve ellentmondani a Nemzet Színészének, ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni: addig jó, míg így marad. 
 

Az Ördögkatlanban mindenhol színház van

A cirkuszban, a buszon, a tornateremben, az utcákon, a faluházban, a Szoborparkban és még…mindenhol színházaznak az augusztus 1. és 5. között megrendezendő Ördögkatlanban.

Galapiat Cirque: Risque ZérO
Kisharsányban egész hétre letáborozik, és felállítja óriási cirkuszsátrát a francia cirkuszszínház. A társulat hat művésze a francia Nemzeti Cirkuszművészeti Iskolában, majd a Nemzeti Cirkuszművészeti Központban tanult, ahol 2006-ban és 2007-ben végeztek. A Risque ZérO olyan cirkuszi előadás, amely szuperhősöket vonultat fel egy, a gyermekektől kölcsönzött univerzumban, az ő játékaikkal és kapcsolataikkal. Valós világ, amelyben unokatestvérek jönnek össze, hogy a hátsó udvarban játsszanak, átváltozzanak, maguk mögött hagyva a valóságot, hogy egy különös álomba, egy fantasztikus mesébe merüljenek.

A folyamatos mozgásban lévő előadás olyan kollektív, a mindennapokból, a cirkuszi sátor körüli jó és rossz napokból táplálkozik, amelyek az egész társulatot lendületben tartják. Épp ezért a Risque ZérO előadása minden alkalommal egyedi. Bevonja közönségét. Örvénylik. Tele van kanyarokkal, örvényt hoz létre és szédüléshez vezet. Az előadás nem a veszélyről szól, a műsor maga a veszély. Veszélyezteti a történetet, amelyet elmesél. Kiteszi magát a misztérium, az érzelmek, a légvárak, a reszketés, a kellemetlenség, a vereség, a sikolyok veszélyének. A csend és néha a túl nagy zaj veszélyének. A műsor a megosztás és a szabadság hajthatatlan vágya között lebeg. 

Pintér Béla és Társulata
Pintér Béla és Társulata először jár a Katlanban, mindjárt két előadással, melyeket kétszer játszanak majd. A Szutyok számos díjat bezsebelt a tavalyi POSZT-on, aKaisers TV Ungarn viszont sokak megdöbbenésére nem került az idei versenyprogramba, azaz Baranyában itt, a fesztiválon láthatjuk először. 
A társulat krédója szerint az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján – a szó egészséges értelmében vett – nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, mely összes darabjukat jellemzi. Sikereiknek köszönhetően a társulatot ma az egyik legjelentősebb és leginvenciózusabb színházi alkotóműhelyként tartják számon. 

Les Aphostrophés
Performance négy bűvészre és egy zenészre. A francia bűvészcsapat egy zenésszel kiegészülve bűvésztrükkökkel, zenével és tánccal, hozzáértő kézzel, abszurd történetekkel és magával ragadó humorral borítja a napirendet, és keveri össze a térben talált tárgyakat. Egy kávézó teraszán, egy bolt bejáratánál, vagy az utcán is összefuthatunk a különös társasággal. Hagyjuk, hogy a harmonika vezessen bennünket és táncba vigyen…. mindhárom faluban!!

Buszszínház
Az Ördögkatlan nagy találmánya a Buszszínház. Örök élmény azoknak, akik mit sem sejtve éppen a katlanbuszon ülnek, amikor „megtámadja” őket a BuszSzínház legénysége. Amikor Kisharsányban felszálltak, meg sem fordult a fejükben, hogy az út végén Törőcsik Mari várja majd őket, akinek az úton gyurmaszobrokat formáznak, tortát sütnek, verset írnak, életműdíjat fogalmaznak… hogy Palkonyán felszállva a Vylyan terasznál bukkannak fel, és az őrült Kapával és társaival (ne feledkezzünk meg szegény Huszár Zsoltról, akit ott láttunk utoljára) hordótemetést rendeznek majd, vagy hogy Sumi quadját üldözik a busszal, és megcsodálják a quadon gimnasztikázó Pepét… 

Szóval idén is lesz BuszSzínház, és a szervezők azt remélik, Kapához és Pepéhez csatlakozik majd Szikszai Rémusz és „vádlis” csapata, Göttinger Pál, aki az első BuszSzínházak vezető utaskísérője volt, no meg a Pintér Béla Társulat mindenre kapható tagjai, és perszefelvidéki színészek, nem beszélve a kaposvári és pécsi fiatalokról, köztük a friss Jászay-díjas Köles Ferencről.

Caligula helytartója
A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve. Az előadást, melyet a Színikritikusok Céhe tavaly beválogatott a legjobb független produkciók közé, a Szoborpark csillagos ege alatt tekinthetik meg a Katlanlakók.

A helység kalapácsa – ősbemutató
Petőfi vígeposzához ki más írhatott volna zenét, mint Ferenczi György. A kaposvári Csiky Gergely Színház ifjú színészei pedig felszabadultan játszanak a zenés vásári komédiában. „Két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm. Velem sem történt ez másként. Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Tanuljátok meg, mi a költő, mert én most megtanultam.Volt egy poros doboz lerakva a földre, kinyitottuk, és orrba vágott minket egy szellem – ez Petőfi. Elkezdtünk vele foglalkozni, és a dalaink 90 százalékát kiszórta. Kőkemény kritikusként belépett az életünkbe. Petőfi kőkemény, kegyetlen. Megismertem a költészetét – most már viszonylag jól ismerem – és ha az ember leszámol a sztereotípiákkal, és nyitott tudattal megy neki, akkor fantasztikus élményben lesz része. A legtöbb helyen azt látom, hogy tizenhat éves srácok és lányok teli torokból, csukott szemmel, foggal fölfelé ordítják a Petőfi-verseket, úgy, ahogy tőlünk hallhatták. Ez nagyon megtisztelő és egyben nagyon veszélyes feladat, mert Petőfi-verseivel az ember egy másodperc alatt hiteltelenné válhat" – mondja Ferenczi György. 

Mindezek mellett olyan előadások várják az igényes színház kedvelőit, mint aVidovszky György rendezte East Balkán a Bárkáról, a Nézőművészeti Kft és a Kolibri Színház Vakság című előadása, a szentesi drámatagozatosok már meglévő és a Katlanban helyben alakuló előadásai, a Hegedűs D. Géza által megszólaltatott, monodrámává írt Camus-regény, A pestis, A telefondoktor, és még sok minden más.

A gyerekeket is a legfinomabb csemegékkel várja a fesztivál: a Bóbita Bábszínházzal, a Hepp Truppal, a MárkusZínházzal és számos foglalkozással, ahol ők maguk lesznek színházcsinálók (várja őket a Mesekotyvasztó). Ha a felnőtteknek van kedvük egy kis improvizációhoz, nézzenek be a Felvidéki Beugróra!

Végre hallom a tapsot

Szabó Borbála sokáig nem tudta eldönteni: színésznő legyen-e, vagy író. A Táncsics Gimnázium amatőr társulatában csupa főszerepet kapott: Rosalindát az Ahogy tetszikben, Celiméne-t A mizantrópban. A besöpört díjak ellenére úgy érezte: ügyesen játszik, talán még szép is, de nem elég tehetséges. Másképp állt – és áll azóta is – a helyzet az írással. SZÉKELY ILONA portréja.

A középiskolás években irodalmi pályázatokon indult, s az egyiken összetalálkozott Varró Danival. Versekben Dániel, novellákban Borbála tűnt sikeresnek. El is határozták, hogy megalapítják a Szabó–Varró-szerzőpárt. A barátságból költemény is született: „Zizzen a szívemen szerelem szőrszála, ha hallom a neved, Borbála, Borbála.” A közös mű azonban még váratott magára.

Matekból és fizikából folyton bukásra állt. Otthon is zűr volt: elvált szülők, alkoholba, depresszióba süllyedt felnőttek. Bori ritkán járt haza, észre sem vették, ha nem aludt a szobájában.

Anyu szociológus volt, apu közgazdász. Tizenkét éves voltam, amikor elváltak. A családi viták elől az irodalomba menekültem. Nem olvastam túl sok könyvet, de amit éppen a kezembe vettem, azt nagyon lassan olvastam, sokáig hordoztam magamban. Olyan volt, mintha lenne egy másik családom. Kosztolányit vagy Katona Józsefet közelebb éreztem magamhoz, mint a saját rokonaimat. Édesanyám pedig támogatott, elkísért az írópályázatokra, hitt bennem. Érettségi előtt már úgy gondoltam: író leszek, vagy öngyilkos.

A magyar szakon lírát, epikát, észt nyelvet és műfordítást tanult, majd hamarosan férjet is talált: Nényei Pál szintén drámaíró. 

– Pál hétgyerekes katolikus család sarja, magam sem gondoltam, hogy ennyire egymásba szeretünk. Addig én még nem nagyon láttam templomot belülről. Egyre jobban vonzott világának békéje, rendje, ami az én környezetemből hiányzott. Pál Pannonhalmán kapott világi tanári állást, ezért leköltöztünk. Előtte még jártam egy évig a Színművészeti Egyetemre, színháztudományt, dramaturgiát tanultam, s többek között Upor László, Karsai György és Kárpáti Péter voltak a tanáraim. Pannonhalmán szinte kizárólag anyuka voltam: első két gyerekünk, Zoárd és Klára már ott született.

Bori a bencés gimnáziumban tartotta gyakorlótanításait, színjátszó kört is vezetett a férjével, de az anyaszerep miatt egy időre feledte írói ambícióit. A babakocsi mögött kissé tanácstalannak érezte magát, bűntudat gyötörte, hogy nem egészen boldog. Fent a hegyen pezsgett az élet, híres zongoraművészek adtak koncertet, lent a faluban Bori csak a homokozóig és a zöldségeshez jutott el. Nényei Pál eközben megnyert egy drámaíró-pályázatot. 

– Hat év után végül miattam jöttünk vissza Pestre. Eleinte hiányzott Pannonhalma nyugalma, de írhattam, s nekem is elindult valami a pályán. Sosem felejtem el, milyen barátságokat kötöttem ott, és miközben hajat vágtam a szerzeteseknek, a kereszténységről beszélgettünk. Felfedeztem, hogy ez drámai vallás. A lényege, mint a művészetnek: a paradoxon. A leggyengébb egyben a legerősebb, aki akkor győz, amikor elbukik. 

Bori elkezdett tárcákat írni egy havonta megjelenő magazinnak – némelyikből később színdarab lett –, majd következtek a színházi munkák. Göttinger Pál rendező még a Színművészeti Egyetemről ismerte Borit, ő vetette fel, hogy írhatna egy mesedarabot. Ekkor Szabónak eszébe jutott Varró. A kamaszkori terv a Líra és Epika című mesedarabban vált valóra. Bori írta a történetet, a drámát, Dani pedig a versbetéteket. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló művet Nyíregyházán Göttinger, a Budapesti Bábszínházban pedig Mácsai Pál rendezésében vitték sikerre. S habár sokan nem tudták, kicsoda Szabó Borbála, a darab 2009-ben elnyerte a színikritikusok díját a legjobb kortárs dráma kategóriában.

A Katonában műfordítóként Gothár Péterrel dolgozott együtt (Schimmelpfennig: Golden Dragon), a Bárka Színházban pedig Esterházy Péter Harminchárom változat Haydn-koponyára című darabjának dramaturgja volt.

– A gimnáziumban rajongtam Esterházyért, és most is csodálatos embernek és írónak tartom, de amikor a darabját próbáltuk, már rég tudtam, hogy az ő művészete nem az én utam. A Haydn-évforduló kapcsán sokszor találkoztunk, leveleztünk, időnként javasoltam, hogyan fűzzük tovább a drámát. Udvariasan szemtelenkedtem. Végül jó előadás kerekedett a Bárkában, de ez a munka arra is ráébresztett, hogy nem vagyok igazán jó dramaturg, mert folyton abból indulok ki, én hogyan írnám meg a darabot.

Ősz óta Kecskeméten a Bánk bánra járnak a népek. Még a diákok is állva tapsolják a kötelező opust. Ebben Borinak nem kis érdeme van, ugyanis Katona József nyelvét értő gonddal leporolta. Ilyesmivel utoljára Illyés Gyula próbálkozott.

– Mindig sajnáltam szegény Katonát, hiszen életében sem színészként, sem drámaíróként nem ismerték el. Nem volt negyvenéves, amikor meghalt. Itt van ez a csodálatos darabja, drámailag fantasztikus, nyelvében viszont nagyon nehézkes. Még évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy egyszer segíteni fogok neki. A barátnőm, Hárs Anna dramaturg szólt, hogy Kecskeméten bemutatnák a Bánk bánt Bagó Bertalan rendezésében, volna-e kedvem dolgozni a szövegén. Bújtam a Bánk bán-szótárt, vigyáztam, hogy ne sérüljön a mű. Örültem a felkérésnek, de a legjobb érzés az, hogy most végre hallom a tapsot, amiből a szerzőnek sosem jutott.

Az idei POSZT-on a szakmai zsűri Borinak ítélte a „legjobb dramaturgiai munka” díjat a Bánk bán szövegéért.

Az utóbbi öt évben Szabó Bori több saját darabot írt, s közben világra hozta Balázst, aki már óvodába jár.

A Magyar Narancs a Gyógyírről

Fullajtár Andrea és Őze Áron vadul chatel a sikerregény színpadi változatában.

„Remek ritmus, kidolgozott ívek egészen a végéig – ami persze lehet meglepő vagy szokványos, de mindenképp csattanós. Jól szórakozunk – és akinek kedve van, akár magára is ismerhet, és jót röhög majd a következő végigchatelt fél éjszakán.” Aki a maga teljességében szeretné olvasni kritikusunk like-okkal teli recenzióját, mindenképp kattintson ide, aki viszont élőben is megtapasztalná a kidolgozott íveket, annak ott a helye az Óbudai Társaskörben, ahol ismét színre kerül Daniel Glattauer e-mail regényének színpadi változata, melyben Fullajtár Andrea és Őze Áron, valamint két számítógép játssza a főszerepet. Utóbbiakon sűrű e-mail váltásokkal kommunikál egymással a két főszereplő, akik egy véletlen során akadtak össze a virtuális térben, s ha már egy kóbor e-mailnek hála így esett, hát nem kímélik egymás mailboxát.


Videó az Ördögkatlan sajtótájékoztatójáról

Színes évad a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban - 71 fő volt az átlag nézőszám

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház július 7-én zárta a 2011/2012-es évadot, melyet a nyitottság és a kedvesség jellemzett, valamint a jelenre és jövőre való odafigyelés; Ídén összesen 12.207 nézőt fogadott a Színház, az eddigi legsikeresebb TESZT-et szervezte, számos együttműködés született, valamint jelentős román, magyar és szerb alkotókkal színesítette Temesvár kulturális palettáját.


Két naponta egy-egy előadás
A 2011/2012-es évad tíz hónapját a bőség jellemezte. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 172 előadást kínált nézőinek: ezek közül 50-et a Stúdió Teremben, 45-öt a Nagyteremben, 18-at egy kisbuszban, valamint 72-őt városon és országon kívül. Négy bemutatóra (Deviancia, Immanuel Kant, Furnitur és Borsszem Jankó) és két előbemutatóra (Peer Gynt és Vagabondó) került sor, az elmúlt évadokból pedig 10 előadás lett műsoron tartva.

Az előadások számát figyelembe véve a legsűrübb hónap október volt, 31 előadással, majd május 29 és január 22 előadással. A nézőszámot tekintve a május hónap volt a legforgalmasabb 2868 nézővel, március 1594 nézővel és október 1488 nézővel. Az évad legnézettebb előadásai a Zián és Kopik (3032 néző), a Prah (1677 néző) és a Deviancia (734 néző) voltak. A 2011/2012-es évadban a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház átlag nézőszáma 71 fő volt.

Vendégelőadások és néző-mozgató tevékenységek
Az alig lezárt évad egyik ismérve a Színház által létrehozott együttműködések különböző helyi kulturális intézményekkel, országon belüli és kívüli önálló színházakal, valamint a közönségnek szóló és ezt bevonó akciók.
A Színművészeti Egyetemmel és a Központi Egyetemi Könyvtárral létrejött kapcsolat számos román nyelvű felolvasó színházi estet eredményezett, a Francia Kulturális Központtal való pedig lehetőséget nyújtott arra, hogy a közönség megtekinthesse a Le grande large produkciót. Az évad meghívott előadásai közé tartoztak a ColectivA (Kolozsvár, Románia) és a Pataky Klári Társulat (Budapest, Magyarország) produkciói.
A közönség gyakran betekintést nyerhetett a színházi alkotás folyamatába különböző versenyek megszervezése által, valamint a nyílt próbákon vagy előadások utáni közönségtalálkozókon részt véve. Ugyancsak ebben az évadban a Színház bevezette mint opciót az online jegyvásárlást, valamint ajándékokat osztogatott nézőinek különböző ünnepek alkalmával, mint pl. a Színház Világnapja, Nőnap vagy Bálint-nap.


Elismert rendezők, fiatal tehetségek, kortárs és klasszikus szövegek
Az évad négy bemutatója és két előbemutatója újra megerősíti a Színház művészi identitását, mely a klasszikus értékeket egyesíti a legújabb színpadi kifejezésmódokkal, anélkül hogy figyelmen kívül hagyná a legfiatalabb nézőinek szóló műfajokat.
A publikumnak lehetősége nyílt megismerni két nagy drámaíró klasszikus szövegeit megismerni: a Thomas Bernhard által írt Immanuel Kant-ot és Henrik Ibsen Peer Gynt-jét. Ugyanakkor, a Színház repertoárjában fölbukkantak kortárs szövegek is: Vinnai András Furnitur-ja és Németh Ákos Deviancia szövege.
A temesvári Csiky Gergely Állami Színház az elmúlt évadban két magyar szöveget vitt színre, kettőt a világirodalomból, egy cseh regényt alkalmazott színpadra, valamint magyar, román és cigány népmeséket.
A meghívott rendezők elismert nevek mint Alexandru Colpacci vagy Horváth Csaba, valamint Peter és Zheni Pashov, másfelől fiatal tehetségek, mint Göttinger Pál vagy Csató Kata.

Turnék és fontos fesztiválok
A Temesvári küldetése mellett, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház megerősítette az eurórégióban vállalt szerepét az eddigi legsikeresebb TESZT megszervezése, valamint a székhelyen kívül bemutatott 72 előadás által.
Idén a Színház részt vett a sepsiszentgyörgyi Reflex 2 Nemzetközi Színházi Biennálén, a debreceni Deszka Fesztiválon, a nagyváradi Rövid Dráma Fesztiválon, a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviumán, az aradi EuroUnderground Nemzetközi Színházi Fesztiválon, a brassói EuroArt Fesztiválon, a szegedi THEALTER U21 plusz fesztiválon, valamint az Avignon Off Színházi Fesztiválon. 
Idén a TESZT – Eurorégiós Színházi Találkozó május 19. és 27. között zajlott. A rendezvény keretén belül 16 előadás került bemutatásra, 4 koncert, 1 könyvbemutató, 1 plakátkiállítás és egy színházi témára épített gasztronómiai verseny. A találkozón, mely először hozta össze Temesvár mind a négy színházát, 1923 néző vett részt, akik közül 250 igényelt fülgallgatós fordítást. A rendezvény során zárt körű rádió működött, faliújság készült, reklámfelületként pedig a város egyik villamosa szolgált, mely mai napig hordozza magán a TESZT és Színház logóit.
Az elmúlt évadban a Színház Budapesten, Újvidéken, Szegeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és számos egyébb Temes megyei helységben túrnézott.


Egyéni teljesítmények és fontos díjak
A Színház előadásai és színművészei számos jelentős díjjal lettek jutalmazva. Az évad leforgása alatt az intézmény számos alkalmazottja együttműködött a temesvári német és román nyelvű, valamint a szerbiai magyar nyelvű színházakkal.
A Prah című előadás elnyerte a nagyváradi XVII. Rövid Dráma Fesztivál Legjobb előadás-díját, valamint a Legjobb női alakítás-díját (Szász Enikő).
Molnos András Csabát díjazták a Vajdasági Drámaíró Versenyen, Borbély B. Emília és Lőrincz Rita pedig megkapta a 2011-es Pro Cultura Timisiensis díjat.
Dukász Pétert Bánffy Miklós díjjal tüntették ki egész eddigi munkásságáért.
Tokai Andrea és Magyari Etelka együttműködött a Temesvári Mihai Eminescu Nemzeti Színházzal és a Temesvári Német Állami Színházzal, miközben Dukász Péter az Újvidéki Színház színpadán lépett fel.

TM-T
TH

Képek az EFOTTról

Gyógyír 50

Tavaly nyáron mutatta be az Orlai Produkció a Daniel Glattauer bestselleréből készült Gyógyír északi szélre című előadást. Az Óbudai Társaskör, a Kultkikötő és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében létrejött produkció a jubileumi, 50. előadást a bemutató helyszínén, az Óbudai Társaskörben tartja, ahol júliusban nyolc alkalommal is műsorra tűzik a produkciót.

„A történet szerint egy félregépelt e-mail cím miatt levelezni kezd egy nő meg egy férfi, és szinte akaratlanul, de függőjévé válnak ennek a kapcsolatnak. Egyszerűen nem bírják abbahagyni. A tétnélküliség miatt – hiszen nem is ismerik egymást – egyre bizalmasabb viszonyba kerülnek, míg végül olyannyira fontossá válnak egymás számára, hogy feldúlják a saját életüket” – fogalmaz Göttinger Pál az előadás rendezője.

A történet érdekessége, hogy szereplői soha nem találkoznak egymással: Leo és Emma csak e-mailen érintkeznek, így járják be a szerelem csúcsait és hullámvölgyeit. A magát kereső, roppant racionális, jellemzően hűvös és egzakt Leo Leike szerepében Őze Áron, a megnyugodott családanyából a nőiség és nőiesség teljes skáláját bejáró Emmi szerepében Fullajtár Andrea látható.

„Ez egy színészközpontú előadás, nem is nagyon lehetett más, hiszen két egészen kiváló színészről van szó. Tudtuk, hogy előadás sikere tulajdonképpen azon fog múlni, hogy Leo és Emmi között úgy is tud-e sisteregni a levegő, hogy a darab szerint semmilyen fizikai kontaktus nincsen közöttük. Az ötvenet enélkül nem tudtuk volna elérni.”

Az 50. előadás július 18-án az Óbudai Társaskör kertjében lesz. Augusztus végén a nyíregyházi VIDOR Fesztivál versenyprogramjában szerepel a produkció, októbertől pedig ismét a budapesti Belvárosi Színházban találkozhat rendszeresen a közönség az előadással.

Forrás: Orlai Produkciós Iroda / http://reflektorfeny.hu/

FIRKIN @ KŐSZEG


LŐRINCZ RITA ÉS BANDI ANDRÁS ZSOLT LETTEK AZ ÉVAD SZÍNMŰVÉSZEI

Az idei szavazatok alapján a Deviancia, Immanuel Kant és Furnitur előadásokban fellépő Lőrincz Rita és Bandi András Zsolt lett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2011/2012-es évadának színésznője, illetve színésze.

Társulatunk két tagját az OTP Bank jelen levő képviselői jutalmazták egy hagyományos ünnepség keretén belül, ahol a társulat többi színművésze és a sajtó által megadott szavazatokat alapján dőlt el az idei díjazottak személye.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház gratulál a díjazottaknak, valamint köszönetet mond támogatóinak.

forrás: http://tm-t.ro/

FIRKIN @ ALSFELD


ITT A VIDOR FESZTIVÁL PROGRAMJA!

Ebben az évben a korábbiaknál több idő áll a VIDOR Fesztivál színházi versenyprogamjára kíváncsi színházszeretők rendelkezésére: a jegyárusítás már július 16-án elkezdődik.

Hazánk egyik legjelentősebb kulturális nagyrendezvénye, a nyíregyházi VIDOR Fesztivál, azaz a Vidámság és Derű ORszágos seregszemléje idén augusztus 24. és szeptember 1. között, immár tizenegyedik alkalommal várja a nézőket a Móricz Zsigmond Színházban!

A nagyszínpadon és a Krúdy Kamarában színre kerülő darabok listája mától olvasható a Móricz Zsigmond Színház honlapján és a Színház.hu-n. Olyan előadásokat tekinthetnek meg, mint a Furcsa pár Gálvölgyi Jánossal és Szervét Tiborral, a számos díjat besöpört Portugál, A nagy négyes, vagy Jordán Tamás stand-up estje. Többek közt Kovács Patríciát, Fullajtár Andreát, Őze Áront, Gáspár Tibort, Lukáts Andort, Mucsi Zoltánt, Benedek Miklóst, Kováts Adélt, Csányi Sándort, Ónodi Esztert és Kern Andrást is láthatja majd a VIDOR Fesztivál közönsége.

A színházi versenyprogramba az elmúlt évadban bemutatott vígjátékokból válogatott 8 nagyszínpadi és 8 kamara produkció kapott meghívást. A hat tagú zsűri elnöke Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező. A zsűri többi tagja az önként jelentkező színházrajongók közül sorsolás útján kiválasztott öt szerencsés néző.

A színházi versenyprogram jegyeinek értékesítése július 16-án, hétfőn veszi kezdetét. Személyesen aSzínház Jegyirodájában (Nyíregyháza Országzászló tér 6.) válthatók belépők, illetve idén először, az érdeklődők interneten is megvásárolhatják jegyüket a Jegymester webáruházában (www.jegymester.hu) és jegyirodai hálózatában!


A VIDOR Fesztivál 2012. évi színházi versenyprogramja:


Nagyszínpad

Augusztus 25. szombat 1900 
Katona József Színház, Kecskemét - Csiky Gergely: Buborékok
Rendező: Mohácsi János
Főszereplők: Márton András, Sára Bernadette, Sirkó László
Augusztus 26. vasárnap 1900 
Madách Színház, Budapest – Neil Simon: Furcsa pár
Rendező: Márton András
Főszereplők: Gálvölgyi János, Szervét Tibor, Laklóth Aladár
Augusztus 27. hétfő 1900 
Pintér Béla és Társulata, Budapest - Pintér Béla: Kaisers Tv, Ungarn 
Rendező: Pintér Béla
Főszereplők: Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Enyedi Éva 
Augusztus 28. kedd 1900 
Jászai Mari Színház, Tatabánya - Egressy Zoltán: Portugál
Rendező: Hargitai Iván
Főszereplők: Fridrik Noémi, Janik László, Egyed Attila
Augusztus 29. szerda 1900 
Orlai Produkciós Iroda, Budapest - Ronald Harwood: A nagy négyesRendező: Gálffy László
Főszereplők: Molnár Piroska, Benedek Miklós, Vári Éva
Augusztus 30. csütörtök 1800 
Radnóti Színház, Budapest - Georges Feydeau: Bolha a fülbe 
Rendező: Mohácsi János
Főszereplők: Gazsó György, Csányi Sándor, Kováts Adél
Augusztus 31. péntek 1900 
Katona József Színház, Budapest - Kovács Dániel – Vinnai András: Virágos MagyarországRendező: Kovács Dániel
Főszereplők: Bodnár Erika, Ónodi Eszter, Elek Ferenc
Szeptember 01. szombat 1900 
Vígszínház, Budapest - Molnár Ferenc – Fesztbaum Béla: MonokliRendező: Fesztbaum Béla
Főszereplők: Tahi Tóth László, Kern András, Halász Judit


Kamara versenyprogram - Krúdy Kamara

Augusztus 25. szombat 1800 és 2200 
Sanyi és Aranka Színház, Budapest – Fekete Ádám: Puccs 
Rendező: Andrássy Máté
Főszereplők: Sipos Vera, Andrássy Máté, Kádas József
Augusztus 26. vasárnap 1800 és 2200 
Gólem Színház, Budapest – Vinnai András: Lefitymálva 
Rendező: Borgula András
Főszereplők: Lukáts Andor, Nagy Mari, Bánki Gergely
Augusztus 27. hétfő 1800 és 2200 
MaNNa és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása, Budapest – Mohácsi István: Francia rúdugrásRendező: Mohácsi István
Főszereplők: Kovács Patrícia, Pál András, Felhőfi Kiss László
Augusztus 28. kedd 1800 és 2200 
Pinceszínház, Budapest – Székely Csaba: Bányavirág 
Rendező: Csizmadia Tibor
Főszereplők: Kaszás Géza, Széles László, Bozó Andrea
Augusztus 29. szerda 1800 és 2200 
HOPPart Társulat és a Kőszegi Várszínház közös produkciója - Jánossy Lajos-Kárpáti Péter: Hajrá HáryRendező: Novák Eszter
Főszereplők: Egyed Attila, Chován Gábor, Kiss Diána Magdolna
Augusztus 30. csütörtök 1800 és 2200 
Orlai Produkciós Iroda, Budapest - Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélreRendező: Göttinger Pál
Főszereplők: Fullajtár Andrea, Őze Áron
Augusztus 31. péntek 1800 és 2200 
Budaörsi Játékszín - Yasmina Reza: MűvészetRendező: Pajer Róbert
Főszereplők: Gáspár Tibor, Magyar Attila, Szakács Tibor
Szeptember 01. szombat 1800 és 2200
Weöres Sándor Színház, Szombathely – Széllel szembe - Jordán Tamás stand up estje

Fehér Elephánt ajánlója az Ördögkatlanról

ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya aug 1-5


A levitézlett Művészetek Völgye szerepét fanatikus lendülettel veszi át az Ördögkatlan! Az obligát Quimby, Kiscsillag koncertek mellett olyan legendák, mint a Kanizsa csillagai! Ám a legfontosabb a színházi menű, élesszemű válogatás az évad nagyrészt alternatív sikereiből. Pintér Béla: Kaisers TV, Ungarn és a félelmetes Szutyok, Hegedűs D.Géza Camus Pestis-ével, a Best of 2011 East Balkán és a kaposvári fiatalok bemutatója: A helység kalapácsa. A nagyharsányi programok mellett nem vall szégyent Palkonya sem: ott a kifejezetten alternatív darabok mennek. A telefondoktor Göttinger Pál címszereplésével, az egyszemélyes színház nagymestere, Gál Tamás a Nagyidai cigányok-at hozza, Kiss Eszter pedig a Szabó Lőrinc szerelmi háromszög monodrámáját /Hullám és gumikötél/. Sárosdi Lilla a Krétakör Vakság-ában remekel. Nem is elég az az öt nap ennyi minden befogadásához! Ki ne hagyjuk a kaposvári II-osok Helené-jét, ők már a Szisziphoszzal bizonyítottak!

FIRKIN @ HÖRSTEL

SZÍNHÁZI LELTÁR

Mi történt az idei évadban az erdélyi színházakban?


A legtöbb bemutató a szatmári Harag György Társulatnál volt, a legtöbb díjat a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciója, a Bányavirág kapta.


A színházak már vakációznak, az évadzáró műsorok mindegyik színházban lezajlottak - volt ahol külön kis műsorral készült a társulat, és volt, ahol az utolsó előadás végén koncerttel búcsúztak. 

A jövő évi tervekről a legtöbb színház csak ősszel nyilatkozik, de így is sikerült néhány címet és nevet megtudni a következő évad programjaiból. Az idei év egyik legsikeresebb előadása a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának és a Yorick Stúdiónak a közös produkciója, a Bányavirág. Az alábbiakban azokról a színházakról olvashattok, amelyekkel sikerült felvenni a kapcsolatot, még mielőtt mindenki szétszéledt a nyári szünetre. 


Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy 

Kilenc bemutatója volt a Tamási Áron Színháznak, ebből három nagytermi, három kamaratermi és három gyerekelőadás. A Nagyteremben Katona József Bánk bánját (Bocsárdi László rendezése), László Miklós Illatszertár című darabját (Béres Attila rendezése), és Csehov Ivanovját (Anca Bradu rendezése), a Kamarateremben Mrożek Egy nyári nap című darabját (Zakariás Zalán rendezése) és Szophoklész Trakhiszi nők című tragédiáját (Balogh Attila rendezése), a színház új stúdiótermében pedig Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című lengyel kortárs komédiáját (Zakariás Zalán rendezése) láthatták az érdeklődők. 

A gyerekközönséget Benedek Elek A só című meséje alapján készült Sómese című produkcióval, Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című szövegének a színpadi adaptációjával, és a Fülenagy, a kíváncsi kiselefánt című bábelőadásnak egy UV-technikával és új szereposztással készült felújított változatával várta a társulat. Mindhárom gyerekelőadást Nagy Kopeczky Kálmán rendezte. 

Az előadások mellett a színház kiemelkedő rendezvénye a Reflex 2 Nemzetközi Színházi Biennálé volt (2012. március 16-30.): Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország és Románia neves színtársulatainak előadásában a legújabb kortárs színházi törekvésekkel találkozhattak az érdeklődők. A fesztivál tizenöt napja alatt 26 színházi előadás és 39 kísérőesemény zajlott le; a nézőszám pedig meghaladta a 7 ezret. 

Bocsárdi László, a színház igazgatója kapta a legjobb rendezésért járó díjat a Román Színház Szövetség (UNITER) minden évben megrendezett gáláján. A rendező a craiovai Marin Sorescu Színházban megrendezett Caligulával érdemelte ki a kitüntetést. 


Kolozsvári Állami Magyar Színház 

A kolozsvári színház idén hét darabot mutatott be, ebből három stúdió-, négy pedig nagytermi előadás volt. A nagytermi előadások a következők voltak: Lakatos Róbert és Felméri Cecília Drakulatúra - avagy A Brand Stroker projekt(r. Lakatos Róbert), Alfert Jarrytól az Übü király (r. Alain Timar), Frank L. Baum – Zalán Tibor: Óz, a nagy varázsló (r. Puskás Zoltán), Charles Mee: Tökéletes menyegző (r. Karin Coonrod). A stúdióelőadások címei: Thomas Vinterberg – Mogens Rukov – Bo Hr. Hansen: Születésnap (r. Robert Woodruff), Henrik Ibsen: Hedda Gabler (r. Andrei Şerban) és August Strindberg: Julie kisasszony (r. Felix Alexa). 

Emellett még műsoron volt 11 darab az előző évadokból. Az Andrei Şerban által rendezett előadásokra idén is nehezen lehetett jegyeket kapni, a Ványa bácsit (Csehov) és aSuttogások és sikolyokat (Ingmar Bergman) mindig telt ház előtt játszotta a társulat. 

A társulat a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján az Übü királlyal szerepelt, a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) és a Reflex fesztiválon a Hedda Gablerrel vettek részt, a Bogotai Színházi Fesztiválon a Leonce és Lénát adták elő, a Színházi Kollokviumon a Megöltem az anyámatc. darabot, a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztiválon aSuttogások és sikolyokat játszották. Bogdán Zsolt és Kézdi Imola magyar állami kitüntetésben részesült, Senkálszky Endrét a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával tüntették ki, Hatházi András pedig a Bánffy Miklós vándordíjat vehette át. 

Albert Csilla és Dimény Áron Megöltem az anyámat című előadását díjazták a gyergyószentmiklósi IX. Nemzetiségi Színházi Kollokviumon. Visky András drámája a Román Közszolgálati Rádió különdíjában részesült. Kató Emőkét a Legjobb női mellékszereplő díjára jelölték Else szerepéért aSzületésnap című előadásban, Bodolai Balázst pedig a Legjobb férfi mellékszereplő díjára tartották esélyesnek Helmuth von Sachs szerepéért, ugyanebben az előadásban. 

Csíki Játékszín, Csíkszereda 

A Csíki Játékszín 5 bemutatót, 152 előadást és kb. 36 ezer nézőt tudhat maga mögött. A 2011/12-es évadban a következő előadásokat tűzték műsorra a nagyszínpadon felnőtt- és ifjúsági bérleteseiknek: Molière Tudós nők(komédia), rendező: Porogi Dorka, Jókai Mór – Darvas Ferenc – Váradi Szabolcs Gazdag szegények (zenés vígszínmű) rendező: Schlanger András, Örkény István Tóték(tragikomédia) rendező: Victor Ioan Frunză, Móricz ZsigmondBúzakalász (színmű) rendező: Parászka Miklós. A Búzakalászvolt a legnépszerűbb előadásuk, ezt követte a Gazdag szegények és a Tóték. 

A következő évadra 4 bemutatóval készülnek: Gádor Béla - Tasnádi István: Othello Gyulaházán (r. Lendvai Zoltán), Müller Péter - Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi: Isten pénze (r. Somogyi Szilárd), I.L. Caragiale - Parti Nagy Lajos:Karnebál (r. Sorin Militaru), Bulgakov: Képmutatók cselszövése (r. Porogi Dorka). 


Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós 

Öt bemutató és egy koprodukció szerepelt a Figura Stúdió programjában az elmúlt évadban. Az öt bemutató cím szerint: Dézsi Szilárd rendezésében H. C. Andersen – J. Svarc: Hókirálynő, Béres László rendezésében a Sebestyén Rita által írt Kantarzsíni bolhapiac, Goda Gábor rendezésében az Arany-légy, valamint a Szép új világ Victor Ioan Frunză rendezésében. A koprodukciót a Szent Miklós Kamaraegyüttessel együtt készítette a társulat, címe: Szent Miklós-legenda. 


A Figura a hagyományokhoz híven fesztivállal indított, 2011 őszén, szeptember 30. és október 9. között zajlott a Nemzetiségi Színházi Kollokvium kilencedik kiadása, amelyen 23 színházi előadás volt látható, valamint könyvbemutatók, koncertek, szakmai beszélgetések egészítették ki a programot. 

A Figura Stúdió Színház 9 fesztiválon vett részt az elmúlt évadban: Atelier Fesztivál – Nagybánya, Underground Fesztivál – Arad, A Tánc Fesztiválja – Veszprém, Tánc Tavasza – Székelyudvarhely, Határon Túli Magyar Színházi Szemle – Budapest, Thália Színház, Egri Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi Gyerekszínházi Fesztivál – Bukarest, Nemzetiségi Színházi Kollokvium – Gyergyószentmiklós és a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja. 

A Goda Gábor által rendezett Arany-légy Veszprémben A Tánc Fesztiválján fődíjat kapott. A fesztivál a magyar kortárs táncélet egyik legkiemelkedőbb rendezvénye, a Figura Stúdió Színház volt az egyetlen erdélyi résztvevő. 

Csíki Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár 

A Csíki Gergely Állami Magyar Színház még nem zárta be teljesen az évadot, ugyanis július 7-én lesz még egy előbemutatójuk, Karel Čapek Vagabondóját Peter Pashov és Zheni Pashova rendezésében ekkor tűzik műsorra. 

Emellett 4 bemutatójuk és még egy előbemutatójuk volt az évadban: Németh Ákos Devianciáját, Thomas BernhardImmanuel Kant c. darabját (r. Alexandru Colpacci), Vinnai András Furniturját (r. Göttinger Pál), Borsszem Jankót (r. Csató Kata) és Henrik Ibsen Peer Gyntjét (r. Horváth Csaba) játszották. Ezeken kívül még 10 előadás volt műsoron az előző évadokból. Összesen 172 előadása és 12207 nézője volt a színháznak. 

A társulat részt vett a Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválján, a sepsiszentgyörgyi Reflex Színházfesztiválon, a debreceni Deszka Fesztiválon, az Erdélyi Színházak Kollokviumán, a nagyváradi Rövid Dráma Fesztiválon és az Avignoni Fesztiválon. 

Megszervezték idén is a TESZT-et (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó), melynek keretében 13 meghívott előadás került bemutatásra és közös produkción is dolgoztak a budapesti Forte Társulattal, a Peer Gynten. A legnézettebb előadás a Zián és Kopik c. darab volt (r. Palocsay Kisó Kata), ezt követi Spiró György drámája, a Prah László Sándor rendezésében, harmadik helyen pedig Németh ÁkosDevianciája áll. Az évad egyik különlegessége még mindig aMady-baby, ez a darab egy buszban játszódik, ahol a férőhelyek száma 14. 


Harag György Társulat, Szatmárnémeti 

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt idén a legtermékenyebb, a 2011/2012-es évadban 10 bemutatójuk volt: Ruzante: Az anconai özvegy (r. Keresztes Attila), Füst Milán: Boldogtalanok (r. Radu Afrim), Kővé vált királyfi (r. Szilágyi Regina), Dés László – Nemes István – Böhm György – Horváth Péter –Korcsmáros György: Valahol Európában (r. Balogh Attila), Darvasi László: Trapiti (r. Szilágyi Regina), Petőfi Sándor: A helység kalapácsa - felolvasószínház (r. Galló Ernő), Dsida Jenő: „...nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…”; - előadóest (r. Szugyiczky István), William Shakespeare: Szentivánéji álom(r. Keresztes Attila), A három kismalac és a farkasok – kesztyűbáb-előadás (r. Bandura Emese), Bábok (Szép Ernő A hasbeszélő című egyfelvonásosa alapján rendezte Bessenyei Gedő István). 

A színház hatodik alkalommal szervezte meg a Sorompók Nélkül Nemzetközi Multikulturális Fesztivált, ahol 7 magyar nyelvű vendégelőadást láthatott a közönség, ebből hatot román feliratozással, illetve a román nyelvű előadások közül négyet magyar felirattal tekinthettek meg az érdeklődők. 

A társulat szerepelt a gyergyói Nemzetiségi Színházi Kollokviumon, Budapesten a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén és Kisvárdán a Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválján. A színház a Keresztes Attila rendezte Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című előadásáért a Gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon a román közszolgálati rádió díját kapta meg. 

A Román Színházi Szövetség (UNITER) 2012-es debütdíjára jelölték Balogh Attilát, a társulat alkalmazott rendezőjét, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezettTrakhiszi nők című előadás színreviteléért. Keresztes Attilát 2012-ben harmadik alkalommal jelölték a legrangosabb szegedi színházi kitüntetésnek számító Dömötör-díjra, a legjobb rendező kategóriában a szegedi Hedda Gabler című előadás színreviteléért. 

Tompa Miklós Társulat, Marosvásárhely 

A Tompa Miklós Társulat Marosvásárhelyen összesen 144 előadást tartott, amit közel 28 ezren láttak, ez a nézettség az előző évadhoz képest 40%-os növekedést jelent. A társulat az idei évadban kilenc bemutatót tartott, ebből hármat a nagyteremben (Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, r. Parászka Miklós, Verebes István Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti című zenés vígjátéka Kányádi Szilárd irányításával, Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán, r. Harsányi Zsolt), hatot a kisteremben láthatott a közönség (Lovassy-Cseh Tamás Vale –; Búcsú, Székely Csaba Bányavirágja Sebestyén Aba rendezésében, Székely János Hugenották, r. Szélyes Ferenc, Háy János A Gézagyerek című istendrámáját Rusznyák Gábor rendezte, Medgyessy Éva Rekviem egy házért, r. Kovács Levente, Eduardo de Filippo A komédia művészete, r. Kövesdy István). 

A szeptemberben Gyergyószentmiklóson rendezett IX. Nemzetiségi Színházi Fesztiválon Dorota Maslowska Két lengyelül beszélő szegény román és Székely CsabaBányavirág című előadásaikkal vettek részt. A Bányavirágelnyerte a legjobb előadás és a közönségzűri díját is. A Pécsi Országos Színházi Találkozón a szakmai zsűri döntése alapján a Bányavirág a legjobb előadásnak járó díjat hozta el. A XXIV. Magyar Színházak találkozóján a darab Kisvárda város közönségdíját kapta. 

A társulatnál már folynak a következő évad előkészítésének munkálatai: elkezdődtek Szörényi Levente és Bródy JánosKőműves Kelemen című rockballadájának próbái. Az előadást Somogyi Szilárd, a Budapesti Operettszínház fiatal rendezője állítja színpadra. Az előadás tervezett bemutatója szeptember 14-e. 

Az évad első felében a kisteremben bemutatásra kerül Ion Luca Caragiale Megtorlás című drámája Kincses Elemér rendezésében és Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiája Porogi Dorka színrevitelében. A szilveszteri bemutatót Harsányi Zsolt jegyzi, majd az évad második felében Keresztes Attila Gorkij Éjjeli menedékhelyét rendezi, Kövesdy István Kovásznai György Csontváry című drámáját viszi színre.

ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL - FRANCIAORSZÁG ÉS A FELVIDÉK A DÍSZVENDÉG

Franciaország és a Felvidék a díszvendége az 5. Ördögkatlan Fesztiválnak, amely augusztus 1. és 5. között költözik Dél-Baranya három kis falujába, Nagyharsányba, Kisharsányba és Palkonyára.


Franciaország többek között egy cirkuszszínházzal, a Galapiat Cirque-kel készül, a Felvidékről számos kiállítás, előadás és fellépő érkezik az Ördögkatlanra, amelynek idei személyes díszvendége lesz Böröcz András, Rutkai Bori, Beck Zoltán a 30Y-ból, valamint Pintér Béla és Társulata - hangzott el a fesztivál csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Bérczes László szervező elmondta: miközben rengeteg koncert lesz, minden művészeti ág legjavát szeretnék felmutatni. A rendezvény középpontjában a színház áll, a fesztivál a kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös produkciót hoz létre: A helység kalapácsa - zeneszerző: Ferenczi György - premierjét a megnyitó esten tartják Nagyharsányban.
A programok jelentős része Franciaországból érkezik vagy ahhoz kötődik: a cirkusz mellett lesznek koncertek, kiállít egy képzőművész, francia utcai bohócok és zenészek járják be a három falut. Julien Couzy, a Francia Intézet igazgatóhelyettese elmondta: nem az volt a céljuk, hogy átfogó képet nyújtsanak a francia előadóművészetekről, inkább olyan alkotókat kerestek, akik valami újat, izgalmasat mutatnak be. Mint kiemelte, minden területen az újdonság megmutatására törekedtek, erre példa a Galapiat társulat: a fiatal csapat az újcirkusz-irányzat képviselője, a zene és a mozgás is fontos szerepet játszik előadásukban.

Bérczes László szólt arról, hogy a fesztivál védnöke Törőcsik Mari, "örökös védnöke" pedig a 2009-ben elhunyt Cseh Tamás. Elmondta, hogy a fesztiválon bemutatkozik az Országos Széchényi Könyvtárban létrejöttCseh Tamás-archívum, minden nap tartanak egy-egy beszélgetést, filmvetítést. A kiállítások közül a Színház az egész... című Koncz Zsuzsa-emlékkiállítást emelte ki. Mint hangsúlyozta, a tavasszal elhunyt Koncz Zsuzsa a legnagyobb magyar színházi fotós volt. Az ő képeiből látható kiállítás a fesztiválon.

A rendezvényen Pintér Béla és Társulata két előadással szerepel: a számos fesztiváldíjat nyert Szutyokkal, valamint az idei évad bemutatójával, a Kaisers TV, Ungarnnal. A települések tornatermeiben, faluházaiban az idei színházi évad különleges alkotásai várják a nézőket. Bemutatják az East Balkánt, a Bárka Színház produkcióját, Albert Camus A pestis című művét Hegedűs D. Géza előadásában, emellett a Caligula helytartóját és a Vakságot is láthatja a közönség. A Mulatság című produkció, illetve a BuszSzínház szintén várja az egyik faluból a másikba utazókat.

A fesztivált hagyományosan a nagyharsányi focipályán a Quimby koncertje nyitja és a Kiscsillag fellépése zárja. A kettő között olyan zenekarokkal találkozhat a közönség, mint Franciaországból a Wombo Orchestra, aGran Kino - amely vetítéssel egybekötött koncertet ad -, és a Les Touffes Krétiennes, amely a Besh o droM-mal közösen lép fel. Olaszországból érkezik a La Tresca, emellett Péterfy Bori, a Specko Jedno, a Kistehén Melankólikusok, valamint a 30Y is a fesztivál vendége.

A klasszikus zene iránt érdeklődők találkozhatnak a Dolce hegedűegyüttessel, Várdai Istvánnal és Baráti Kristóffal, Ágoston Bélával és Mizsei Zoltánnal. A dzsessz, a világ- és népzene kedvelői Dresch Mihály, Sárik Péter és Berki Tamás, valamint Juhász Gábor és Gyémánt Bálint produkcióját választhatják, de fellép aKanizsa Csillagai, Ferenczi György és Lajkó Félix is.

A Mediawave filmes és fotós tábora Kisharsányban várja az érdeklődőket. A családi programok között megtalálható Halász Judit, a Bóbita Bábszínház, a Kolompos együttes és a MárkusZínház neve.

Bérczes László tájékoztatása szerint a fesztivál 57-58 millió forintos költségvetésének mintegy fele pályázati úton elnyert támogatás, a másik felét elsősorban a jegybevétel teszi ki. A jegyárak tavaly óta nem emelkedtek; a fesztivált szeretnék megtartani a "mezítlábasoknak", a rendezvényre nem az "úri közönséget" várják.
A programokról bővebb információ a www.ordogkatlan.hu honlapon olvasható.

MTI

Gyógyír északi szélre - Kaposvár

ÉVADÉRTÉKELŐ: KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ - Erősítsen az én haragom

Hogyan értékeljük a kaposvári színház 2011/2012-es évadát?

A 2011/12-es kaposvári színházi évad öt nagyszínpadi előadásából négyet láttam - a Tim Carroll rendezte IV. Henriket nem -, a négy stúdió-bemutatóból kettőt - a Kocsis Pál által színre vitt Színházi bestiák, illetve aSchwajda Gergő rendezte A szent család maradtak ki -, a két gyermek- és ifjúsági előadásából egyet néztem meg - a Vidovszky György jegyezte A Pál utcai fiúkról lemaradtam -; a felolvasó-színházi játékokat az üdvözlendő újdonságok közé sorolom azokat, bár vaktában , ugyanis egyet sem volt szerencsém látni.

A fent soroltak közül kettőt kétszer is - nem véletlenül. Háy Jánost és Lovasi Andrást a kortárs irodalom (és zene) legjobbjai közt tartjuk számon: hogy a színház új vezetése első önálló évadjában egyik fontos bemutatkozásnak az általuk jegyzett A kéz című szerzeményt szánta, igazán frappánsnak ötletnek tűnt. Aztán megírtuk, milyennek láttuk: másodszorra már az erényeire is tudtunk figyelni, mert elsőre - a szerzőkre bazírozva - valami szívhez szólót vártunk, olyat, amiben persze ott a tőlük már elvárt erős önreflexió.

Az előadás rendezője, Göttinger Pál (immár a színház állandó rendezője) az évadban egy másik nagyszínpadi munkát, a Finitót is színre állította, rendezői beugrással. Felteszem, elsősorban ezért volt tele a legkézenfekvőbb megoldásokkal Tasnádi István kedvelt és sokat játszott darabja, amely így sápadt, erőtlen, semmitmondóra sikerült.

S mintha ebben a munkában jelent volna meg leginkább, hogy az évad első bemutatóját nem tudta feldolgozni a társulat: A régi nyár című Lajtai-Békeffi szerzőpáros slágerekkel, remek szerepekkel, ügyes kis párbeszédekkel, és jó dramaturgiával felépített előadásának főszerepeit meghívott vendégművészek játszották.Kerekes Éva hozott is egy jó svungot, ami az ő meghívását - mondván, ebben a városban nőtt fel - legitimálta is. Koltai Róbert azonban, aki valaha ezen a színpadon bizonyította, milyen remek színész, most olyan kínos volt, hogy tényleg nem győztem máshova nézni, hogy ne lássam, mivé lett, Ivancsics Ilona Szomszédokból hozott negédessége pedig értelmezhetetlen volt. Seress Zoltán megoldotta a feladatát, bár azt itt a társulatban többen is hoztak volna. S mert Szabó Máté rendezése nem követte a kaposvári hagyományokat - hogy a pincér, a szobalány vagy az ajtónálló (mert csak ilyen szerepek jutottak a társulat tagjainak) is tényleges színészi munka legyen -, így az előadás csalódást kelthetett a régi nézőkben.

Nyilván nem lehet egy évad alapján számon kérni azt, melyik színész milyen lehetőségeket kapott, hogyan "gondolkodnak benne", mert a szerencsétlen váltásokkal terhelt több év után nem mindegy, milyen előadásban - s itt nem közönségsikerre, még csak nem is osztatlan szakmai sikerre gondolok - vesz részt adott színész. A pályájuk elején tartók, az hiszem, nehezebben viselnek egy olyan évadot, amelyben nincs részük kölcsönös bizalmi helyzetben magas szakmai színvonalú munkát végezni, mint ahogy egy ismert és elismert művésznek - így például Kocsis Pálnak, aki a társulat egyik vezető színészévé lett az évek és a nagyszerű feladatok során.

Bár ő éppen részt vett az évad legsikerültebb előadásában, az Antigonéban, amellyel ahogy ő, többek is búcsúztak a társulatból. Nem állítom, hogy a világ legtökéletesebb előadása volt, de érdemes volt kétszer is nézni, mert Rusznyák Gábor a színháztörténet, de egyáltalán a kultúránk talán legnagyobb sztoriját állította érthető, hűvös és forró, játékos, humoros formába színre, ugyancsak búcsúzóul. Sajátos módon ezzel az előadással - amely arról szól, hogy egy ember (nő) a maga igazáért, az isteni igazságért szembemegy a hatalommal (egy férfival, aki későn érti meg a világot, és saját magát is) - vége is ért egy korszak.

Az Amint a mennyben programadó munkájának Rátóti Zoltán igazgató volt a főszereplője. A világhírű karmester egy kis svéd faluba menekül a népszerűség/celebség elől, ahol hamarosan átveszi a helyi énekkar irányítását emberi és szakmai csodákat téve, ám a templomi kórusversenyen, a nagy megmértettetés előtt meghal. Ha ez egy metafora, akkor ennek ellenére kívánok innen is jó egészséget Rátóti Zoltánnak, de mindenekelőtt a védelmére szeretnék kelni, mert a történeten túl olyan helyzetbe hozta Funtek Frigyesrendező, amivel, mint színészt, leértékelte, kiárusította. És készséggel elhiszem, hogy ez az előadás egyébként zajos közönségsiker, de amelyik színháznak ez a szempont irányadó, annak annyi. Tudom, könnyen beszélek, mert nem nekem kell birkózni azokkal a körülményekkel, amelyek szerint - nyilván egyszerűsítek - a fenntartó mindenekelőtt nézőszámot (és minél kevesebb kiadást) akar, nem pedig jó színházat. Annak azonban, aki csinálja, mindenekelőtt jó színházat kell akarnia, nem pedig népszerűt - a kettő egyébként nincsen kiszámítható viszonyban egymással.

Ennél sokkal szerencsésebb volt a tényleges évadnyitó előadás, amelyben két remek színésszel ismerkedhetett meg stúdióközelről a közönség: Kaszás Gergővel és Takács Katival, aki azóta Kaposvárra is szerződött. Valló Péter, mondhatjuk, jobb helyzetben is volt: egy karakteres, jól megírt kortárs darabot, Sofi Oksanen Tisztogatását állította színre kedvvel játszó színészekkel, jó munkát kínáló szerepekkel - igaz, nem lett ez egy életre-halálra szóló munka, annál jóval konformabbra sikerült -; de a színészekről sugárzott a próbaidőszak nyugodt, érzelmileg is megalapozott munkája mindenképpen dicséri a rendezőt. És akkor még, előre, jobban sikerültnek gondoltam ezt az első évet, úgyhogy kevésbé is gondoltam ilyen jónak az előadást.

Meglehet, ugyanez hat rám - csak évad végén éppen fordítva: Pán Péter kedves meglepetés volt, mert bár ki nem állhatom a gyermekmusicalt (helytelenítem, hogy a gyermekeket, akik éppen a világ finomságait és a saját figyelmüket is tanulják, nagy látványos, a műfaji adottságoknak megfelelően sztereotípiákból építkező, elég elnagyoltan, de kiszámítottan és biztosan ható előadással mulattassuk), ám Kelemen Józsefrendezésében szabályos - bár szabályokkal be is határolt - előadásban olyan színészet, olyan játék is megjelent, ami majdnem rácáfolt a fenti előítéleteimre is. Persze Gyuricza István fölött nemcsak akkor nyílik meg az ég, ha Kreónt játszik, de akkor is, ha Hookot, s ebben szerepe van a többi színésznek, rendezőnek, és mit tudhatom én, még minek.

Sok rosszat mondtam el erről az évadról és kevés jót, de ennyi idő alatt - és ezt tényleg nem formaságból mondom - nem derülhet ki, milyen színházat is akar, tud egy új vezetés: jól van, majd holnap.

forrás: http://fidelio.hu/

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed