Sokszemközt – Pályázat színházpedagógiai programban való részvételre középiskolai osztályok, színjátszó csoportok részére

A Pesti Magyar Színház színházi pályázatot hirdet színházpedagógiai programban való részvételre 9-12-es középiskolai osztályok, színjátszó csoportok részére a “KiBelátó Program” keretében.
A pályázat célja

A KiBelátó Program keretében a színház hosszabb távon kíván együttműködni egy-egy osztállyal, aktuálisan két projekt kapcsán.
Pályázók köre

Pályázatot nyújthat be bármely Pest megyei 9-12-es középiskolai osztály (max. 40 fő), vagy azonos korosztályú diákszínjátszó csoport (min. 15 fő).
A pályázat részletei

A program keretében hosszabb távon kívánunk együttműködni egy-egy osztállyal, aktuálisan két projekt kapcsán. Egy-egy projekt hat alkalmat, plusz az előadás megtekintését öleli fel. A projekt során a résztvevő osztályok alkotó partnereivé válnak a színházi szakembereknek – lehetőség nyílik a rendezővel, a színészekkel való együtt gondolkodásra, ötletelésre, ami közben a résztvevő csoport megismerkedik az adott előadással, annak történetével és választott színházi nyelvével egyaránt.

A nyertes pályázó által vállalandó egyedüli költség az előadásra váltott jegy ára (3000 Ft/fő).
Az I. projekt
Az előadás címe: Közellenség
Az előadás rendezője: Vidovszky György
Bemutató: 2013. december 4.
A csatlakozó projekt tervezett kezdése: 2013. novemberének első hete
A II. projekt
Az előadás címe: Rómeó és Júlia
Az előadás rendezője: Nagy Péter
Bemutató: 2014. március 7.
A csatlakozó projekt tervezett kezdése: 2014. január utolsó hete

A program menete:

  • az első alkalom az ismerkedés jegyében telik – az osztály és a projektet vezető színházpedagógusok találkoznak itt egymással. A foglalkozás időtartama: 45 perc.
  • a középső fázisban, amely négy alkalmat ölel fel, az előadásra fókuszálva dolgozunk; ebből kettőt az iskolában, kettőt a színházban tartunk meg, együttműködve az alkotókkal. A foglalkozások időtartama kb. 90 perc.
  • ezt követi az előadás, mint közös produktum megtekintése – az előadás után sor kerül egy rövid beszélgetésre. A beszélgetés időtartama kb. 60 perc.
  • a program zárásaképp találkozunk még egyszer, ahol összefoglaljuk, hová jutottunk, mi született meg, és mi nem. A foglalkozás időtartama: 45 perc.

Figyelem! A PályázatMenedzser.hu csak a pályázat legfontosabb elemeit publikálja. A teljes kiíráshoz látogassa meg a kiíró honlapját.
A pályázat benyújtása

Határidők:
I. projekt esetén: 2013. október 20.
II. projekt kapcsán: 2014. január 10.

Benyújtás:
a kitöltött jelentkezési lapot a szinhazpedagogia@mszinhaz.hu e-mail címre várjuk
lehetőség van az I. és a II. projektre egyaránt pályázni – ebben az esetben két jelentkezési lapot kérünk kitölteni
További információ

A programról és az előadásokról további információkat talál a www.magyarszinhaz.hu-n, valamint a KiBelátó Program facebook oldalán!

szinhazpedagogia@mszinhaz.hu
Tekintse meg a teljes pályázati kiírást!

Jelentkezési lapok



Pályázati kiírás


Képek a FIRKIN ötödik születésnapjáról

5 éves a FIRKIN

Regős Amarilla

Múlt pénteken ünnepelte 5. születésnapját a Firkin együttes, melynek alkalmából hatalmas bulival örvendeztették meg rajongókat.

A FIRKIN együttes 2008-ban alakult és első albumuk, a Firkinful Of Beer 2009-ben már rögtön aranylemez lett. Innentől kezdve a zenekar pályája rögtön ívelt is felfelé. Azóta még négy albumuk jött ki és több díjat is bezsebeltek Magyarországon és külföldön egyaránt. Európában Svájcban, Németországba, Angliában, Csehországban és nagy más városokban is megforultak, de már a tenegertúlt is magukévá tették egy kanadai turné alkalmával. Külföldön ugyanúgy a szívükbe zárták a magyar együttest, mint itthon, Kanadában és Németországban négy hónapig a slágerlistán élén álltak számaik.

Az együttes egyébként ír népzenét ötvöz rock- és kocsmazenével, de az Igyunk pálinkát albumukon magyar és székely dallamokat is feldolgoznak. A zenekar tagjai mind képzett zenészek, akiket tetőtől talpig átitat az ír kocsmahangulat, a whisky és a Guinness. Aki színházi berkekben otthonosan mozog, annak ismerősen csenghet Göttinger Pál, az egyik gitáros-énekes, neve, aki a zenélés mellett rendezéssel is foglalkozik, több színház is játssza darabjait.

Itthon egyre jobban nő Firkin népszerűsége, annyira hogy a pénteki 5. születésnapi koncertjükön a Barba Negrában telt ház előtt sikerült játszaniuk, ahol hálásan fogadta őket a közönség, a dalaikat egytől egyig kívülről fújták. Az együttes előtt még fellépett a Gypo Circus zenekar, akik szintén folkot kevernek a rock zenével, csak ők magyar vonulatban. Két vendégénekesnő is megjelent a Firkin élén az este, az egyik hölgy egy szintén ír kocsmadalt adott elő, a másik előadó, a Kormorán énekesnője, pedig egy angol nyelvű balladát. Tetőpontja volt az estének, amikor egyik lírai dalukat egy vonósnégyessel adhatták elő, így megadva a különleges, ünnepi jellegét az eseménynek. A koncertet az is színessé tette, hogy nem kronológiailag haladtak a zenék előadásában, hanem régit újat össze-vissza játszottak egyaránt, így nem lehetett alkalma pihenni a közönségnek, nem mintha szerettek volna, volt itt vadulás, pogózás mindenestül. Én, mint „Firkin-szűz” mentem oda, de teljes szerelmesükként jöttem el, az biztos, hogy a következő koncertjükön már az első sorban fogok tombolni zöld lóherés Firkin pólóban.

FIRKIN 5. - Születésnap szeptember 27-én!


Jegyek online rendelhetők-vásárolhatók a TEX (Eventim) hálózatában: elővételben szeptemberben 2200 Ft, a helyszínen 2900 Ft!
Jegyek személyesen vásárolhatók, 2200 bruttó forintért, az alábbi helyeken:
Čech In söröző (1065 Bp., Lázár u. 7.) Nyitvatartás: minden nap 16:00-01:00, vasárnap ZÁRVA. Ha már ott jársz, kóstolj bele valamelyik cseh nedűbe! : )
Barba Negra Music Club recepciója (1117 Bp., Prielle Kornélia u. 4). Nyitvatartás: szeptember 9-től minden nap 14:00 - 20:00, vasárnap ZÁRVA.

A ZaOl oldal a Firkinről

A fuvola és a hegedű csupán színező

Vad magyarok, akik különleges játékmódjukkal újították meg az ír-punk kocsmazenét. Így írtak az amerikai szaksajtóban a Firkin zenekarról, amely valóban egyedi hangzásvilágot képvisel a mind népszerűbb irányzaton belül.

A közel öt esztendeje alapított Firkin vezetője, a fuvolás Péter János szerint mindez hízelgő rájuk nézve, hiszen az ír kocsmazene egyik legjelentősebb bázisa ma már Amerikában található, s innen valók a stílus legnagyobb jelenkori sztárjai, az idei Sziget fesztiválon is vendégszereplő Flogging Molly, valamint a Dropkick Murphys. 

– Mi magunk sem értettük, hogy miért bennünket hívnak a nagy nyugat-európai fesztiválokra főzenekarnak, amikor ott van a rengeteg ír, amerikai vagy kanadai előadó, akik ráadásul köszönhetően saját országuk pénzügyi támogatásának, gyakran még olcsóbbak is, mint mi vagyunk – ismerte el Péter János. 

– Persze a drágaságunk nem abból fakad, hogy olyan nagy fellépti díjat kérnénk, hanem szemben az említett országok zenekaraival, mi mindenféle támogatás nélkül megyünk külföldre. Ez egyébként minden magyar zenekarra igaz, tehát a legtöbb nemzettel szemben mi egyfajta versenyhátránnyal küszködünk. Amikor rákérdezünk – megtettük ezt már Kanadában és Németországban is – mindig ugyanazt a választ adták a szervezők: „mert jók vagytok”. 

Ez borzasztóan megtisztelő, hiszen a Firkin egy szerény zenekar, amely Magyarországról próbál kilépni a világpiacra, ahol a stílus vezető zenekarai között játszhat. Idehaza talán nem is látjuk valójában az értékét annak, amit csinálunk, nem is tudjuk felfogni, hogy a nemzetközi piacon hol a helyünk. Nem rangsort akarnék állítani, mert zenében azt nagyon nehéz, s talán nem is volna ildomos. de azt gondolom, mi, magyarok, hajlamosak vagyunk rá, hogy alábecsüljük saját magunkat. Péter János úgy véli, a Firkin népszerűsége talán annak köszönhető, hogy zenéjükben különböző hatások keverednek.

Miután a tagok különböző zenei előélettel rendelkeznek, így hozták magukkal önnön zenei világukat. Saját hatásaikat a blues-ból, a rockból, a klasszikus zenéből, de a jazz-ből is. Ezáltal kialakult egy csak rájuk jellemző érdekes mixtúra, amely egyszerre populáris, ugyanakkor az igényes zenehallgatók is megtalálhatják benne azon finomságokat és ínyencségeket, amiket zenészként saját maguk is nagyon fontosnak tartanak. A Firkin életében a 2013-as esztendő egy fontos változást is hozott, az együttesből névleg távozott az egyik frontember, az akusztikus gitáron játszó, s időnként éneklő Göttinger Pál. Péter János szerint ez már régóta benne volt a levegőben, a zenészt nagyon leterhelték a színházi munkái. 

– Tudni kell, hogy Göttinger Pali alapvetően egy rendkívül jó színházi rendező, akit a Magyar Színház művészeti vezetőjének neveztek ki – sorolta tovább a Firkin vezetője. – Eddig is nagyon sok elfoglaltsága volt, most azonban hirtelen annyira besűrűsödött a teendője, hogy tovább már nem lehetett összegyeztetni a Firkin pályafutását az ő színházi karrierjével. Ezért arra jutottunk, hogy a nagyobb koncerteken fellép velünk, ilyen volt idén nyáron a Művészetek Palotájában és a Szigeten adott koncertünk, de egyébként nélkülözni kényszerülünk őt. 

Pali extravagáns és intenzív személy a színpadon, de az alkotói folyamatokban eddig sem vett részt, így a Firkin zenéjét illetően nem hoz nagy változást távozása. A szövegeinket mindig is énekesünk, Marthy Barna írta, a zenét pedig közösen raktuk össze, mindenki hozott ilyen-olyan ötletet, hol saját kútfőből, hol felfigyelve egy-egy jó dalra, amit aztán együtt átdolgoztunk, a magunk arcára formáltunk.Az együttes zenéjét illetően Péter János annyit mondott még el: bár alapvetően sokan a fuvola és hegedű révén kedvelték meg dalaikat, ám ezek csakis színező hangszerek. 

Az ír-punk kocsmazenében mindig is a gitárok, a dob, illetve az ének domináltak. Persze az nagyban hozzájárult hírnevük alakulásához, hogy a hegedűs Virág Lilivel együtt mindketten rengeteget ugrándoznak – ahogy ő fogalmazott: pattognak – a színpadon, s időnként szólóznak is, a Firkin koncepciójában mégsem az övék lett a főszerep.A zenekar közben már egy újabb albumra is készül, jövő év elején, várhatóan februárban jelenik meg a Firkin harmadik sorlemeze, ami valójában már az ötödik kiadványuk lesz. Az első két nagylemezük után ugyanis egy olyan albumot készítettek, amely korábbi sikerdalaik magyar nyelvű változatait tartalmazta, míg ez év nyarán egy koncertlemezt jelentettek, amely hűen tükrözi élő fellépéseik szilajságát.

forrás: http://zaol.hu/

„Fedezd fel magadnak az OPERÁT!”

Erdély zenei életének egyik fellegvára a Kolozsvári Magyar Opera 2013/2014 évadjának figyelemre méltó ajánlatát ismertette az Operaház igazgatója, Szép Gyula, aki közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatóra meghívta a Kolozsváron működő Francia Kulturális Intézet nemrég kinevezett igazgatóját, Benoît Bavouset-et is.

A 2013/ 2014-es évad bemutatói

Az intézmény évadnyitó előadása az operairodalom egyik nagyon ritkán játszott darabja, francia nyelvű. Szerzője, a rendkívül kalandos életet élő Gioachino Rossini. Az Ory grófja – című, két felvonásos vígopera országos bemutató előadását szeptember 22.-én, délután 18 órától láthatja a közönség. A francia nyelvű előadásnak magyar és román feliratozása is van. Rendezője Szabó Emese. Vezényel Jankó Zsolt.

Benoît Bavouset francia nyelven elhangzott szövegében annak az örömének adott hangot, hogy az egyébként ritkán játszott vígoperát előadja a társulat. Franciás eleganciával, ecsetelvén országának kulturális téren való tevékenységét. Ugyanakkor jelezte, szerinte Ory gróf már Kolozsvár utcáin sétálgat.

Szép Gyula elmondta, a 2013-2014-es évadban még négy bemutató előadást tartanak. Köztük Verdi –Schiller –trilógia: Giovanna d’Arco, a Haramiák és a Luisa Miller című darabok országos bemutatója 2013. december 6-7-8.-án, együttműködésben a Magyar Állami Operaházzal.

Giovanna d’Arco rendezője Zakariás Zalán. Művészeti vezető Selmeczy György. Díszlet: Csíki Csaba. Jelmez: Kiss Zsuzsa. Szereplők Covacinschi Yolanda, Cristian Mogoşan Rétyi Zsombor, Balla Sándor, Gáspár István.

Haramiák rendezője Göttinger Pál. Szereplők: Egyed Apollónia, Kiss B. Attila, Daróczi Tamás, Massányi Viktor, Sándor Árpád.

Luisa Miller című előadás rendezője Szőts Artúr. Szereplők: Kolonits Klára, Károlyi Katalin, Veress Orsolya, Pataki Adorján, Busa Tamás, Kovács István, Szilágyi János.

A Budapesti Operettszínházzal együttműködésben, Lehár Ferenc: A mosoly országa-című operett bemutató előadása 2014. április 3.-án lesz. W.A. Mozart: Figaro házassága-című bemutató előadást 2014. május 29.-én, láthatja a közönség.

A Kolozsvári Magyar Opera kínálata szerintem nagyon figyelemre méltó. Látszik, a város közönségének ízlését messzemenően ismerve, igyekeztek minél teljesebben kielégíteni, amit jelez az a szórólap, amelyben a következő felkiáltó mondat olvasható:„Fedezd fel magadnak az OPERÁT!”

A sajtótájékoztató egyik érdekes mozzanata az ötletgazda Bardon Tony szereplése, aki nem rég szép eredménnyel tért haza egy Rossini fesztiválról. Barabás Zsuzsával kettesben, Incze G. Katalin zongorakíséretével áriákat énekeltek a bemutatandó vígoperából.

G. Rossini Ory grófja-című vígopera bemutatója

A vígopera főszereplője a mániákus szoknyavadász Ory gróf. Az első felvonásban szerzetesnek adja ki magát, míg a második felvonásban apácának öltözik azért, hogy az imádott hölgyet minél könnyebben meghódítsa, magáévá tehesse. Vezényel: Jankó Zsolt. Szereplők: Adéle de Formoutiers grófnő: Covacinschi Yolanda/ Vigh Ibolya. Isolier: Iulia Merca, Barabás Zsuzsa. Ory gróf: Bardon Tony. Alice: Chiuariu Lívia. Ragonde: Veress Orsolya, Mányoki Mária. A kormányzó: Sándor Árpád. Raimbaud: Balla Sándor. Díszlettervező: Lőrincz Gyula. Jelmeztervező: Szabó Emese. A kolozsvári előadás országos bemutató.

A romantika mesés világában a célt szentesíti a találékonyság, ami a kívülállónak nevetséges is, lehet. Ezt a világot tükrözi Gioachino Rossini halhatatlan zenei világa, mely biztosan, lebilincseli dallam gazdagságával, virtuozitásával, könnyed franciás eleganciájával a XXI. század nézőit is. Aki felüdülni akar Gioachino Rossini zenei világától, az nem bánja meg, ha megnézi ezt az előadást.

A sajtótájékoztató után megkérdeztem Szép Gyulát, az anyagi hátteret ki biztosítja?

- A Kolozsvári Magyar Opera fizetési hátterét a Román Kulturális Minisztérium támogatásából fedezzük, és az önkormányzat is támogatja. A Verdi trilógiát a Budapesti Operaházzal, a Budapesti Operettszínházzal „A mosoly országa” című operettet valósítjuk meg. Természetesen támogatók után járunk, és bizonyos forrásainkat megpróbáljuk kihasználni. Kolozsvárnak vannak olyan gazdasági erői, melyek, ha nehezen is, de tudnak valamit az Operaház felé nyújtani. Ennek a pénzkeresésnek a következménye volt, hogy a Kolozsváron működő Francia Kulturális Intézet is felkerestük, sikerrel.

Szabó Emese rendező opera buffát, vígoperát még nem rendezett. Mivel többször rendezett daljátékot és operát, most megpróbálkozott, szerintem sikerrel, vígjátékot rendezni.

Csomafáy Ferenc

Koltai Tamás a Vidéki Színházak Fesztiváljáról az ÉSben


A Magyar Narancs ajánlója a Mozgófényképről

Horthy a színpadon

H. M. mellett Karády Katalin és Jávor Pál is fellép a Radnótiban.

Korabeli slágernek tűnő dalok és korabeli filmsztároknak tűnő szereplők – ezt kínálja a Radnóti Mozgófénykép című produkciója. Aki netán ráismerne a színen felvonuló szereplőkben a két világháború közti antivilág legnagyobb filmsztárjaira, Törzs Jenőre, Perczel Zitára, Ráday Imrére, Karády Katalinra, Jávor Pálra, Kabos Gyulára vagy Turay Idára, az semmiképpen sem a véletlen műve, hiszen Nényei Pál darabjának szereplői úgy lettek kitalálva, hogy a megszólalásig – vagy tán még azon túl is – hasonlítsanak a Horthy-korszak mozgóképvilágának nevezett sztárjaira. És ha már a róla elnevezett korban vagyunk, úgy illik, hogy maga Horthy Miklós is megjelenjen a színpadon – s ezt meg is teszi Bálint András megformálásában. A korabelinek tűnő szereplőknek Dinyés Dániel és Hajós András írt korabeli slágereknek tűnő dalokat.

Forrás: http://magyarnarancs.hu/

Folytatódik a Független Thália Projekt

Folytatódik az új évadban a Független Thália Projekt (FTP). A tavaly útjára indított sorozat keretében a független társulatok előadásai teret kapnak a Thália stúdiószínpadain.
A Thália Színház és a FÜGE Produkció együttműködésében megvalósuló FTP 2013/14-es évadának repertoárját a két szervezet közösen alakítja ki. A FÜGE a produkciók létrejöttét segíti, a Thália elsősorban a színpadi bemutatkozásról, repertoáron tartásról gondoskodik - olvasható a FÜGE Produkciónak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az idei évadban a Thália Színház több előadás létrehozását koprodukciós partnerként támogatja anyagi hozzájárulással vagy színészei részvételével.
"A Thália Színház saját társulatával létrehozott produkciói mellett továbbra is fontos szerepet kap a befogadó színházi jelleg, és e koncepción belül a szoros kötelék fenntartása a független színházi szcéna meghatározó társulataival, alkotóival" - áll a kommünikében.
A tavalyi évadban összesen 13 különböző előadás szerepelt az FTP programjában, havi egy-két alkalommal léptek fel olyan neves társulatok, mint a HOPPart, a Tünet Együttes vagy a KOMA.
A Független Thália Projekt újdonsága, hogy idén számos új előadással jelentkeznek a társulatok, így a produkciók többsége kifejezetten a Thália stúdiótereibe készül. Szeptemberben a Gólem Színház Mamelosn című produkciója nyitja a bemutatók sorát, majd október elején a Bohócok a láthatáron gyerekeknek szóló előadása nyújt új színt a kínálatban Űr-Zűr címmel.
Novemberben két produkció premierére várják a közönséget: Máthé Zsolt egy zenés Szentivánéji álom-átiratot rendez, majd a KV Társulat Rába Roland rendezésében mutatja be új darabját. Az évad második felében láthatja a közönség a FÜGE tavaszi TITÁNium-pályázatának egyik díjazott produkcióját, a filmrendezőként ismert Bodzsár Márk első színházi rendezését W. úr üzen címmel.
A Thália Színház Fiatal Rendezői Projektjének nyertesei, Radnai Márk és Vékes Csaba szintén tavasszal mutatják be új előadásaikat. Az évad végén a HOPPart Társulat a Fekete Péter elszabadul című zenés produkciója zárja a sort Kárpáti Péter rendezésében.
Műsoron maradnak a tavalyi évad legnépszerűbb produkciói, köztük a KOMA Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut című előadása és a Telefondoktor című monodráma Göttinger Pállal a címszerepben. Továbbra is a Mikroszínpadon várja a nézőket a Szeret...lek című darab Pelsőczy Réka rendezésében, a HOPPart Társulat és a Manna Produkció gondozásában. A sorozat része a Manna másik előadása is, a Szentivánéj Pelsőczy Rékával és Kocsis Gergővel a főszerepben. A Nézőművészeti Kft. ifjúsági előadási közül az új évadban is látható A gyáva és az Ady/Petőfi című darab Scherer Péter és Kovács Krisztián előadásában. Az Ady/Petőfi előadása végén minden alkalommal egy-egy kortárs költő a szereplők vendége.
A Thália Színház és a FÜGE együttműködésének kommunikációs és szervezési hátterét a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának nyertes pályázata teszi lehetővé - áll a közleményben.

A "Mezei Méző" blog az Othello... vendégjátékáról

Gádor Béla-Tasnádi István: Othello Gyulaházán | MakkZs | Szólj hozzá!

Bevezető (nem rövid, sok a kitérő - bocsánat – át lehet ugrani, lsd.Konkrétan az előadásról)

Az elmúlt tíz évben a kaposvári a hatodik társulat, amelyik elővette (2012 decemberében) a darabot, amelyet Tasnádi István írt Gádor Béla kisregényéből. (Készült 1966-ban egy népszerű filmváltozat is, Zsurzs Éva rendezésében, emiatt is sokan ismerik.)

Arra, hogy miért nyúlnak hozzá előszeretettel a vidéki igazgatók ( a 2008-as rendezés a József Attilában volt, a többi öt vidéken), könnyen magyarázatot lehet találni. Indokait ki is fejtette az előadás előtti interjúban Rátóti Zoltán, aki 2010-ben Schwajda György halála után lett Kaposváron igazgató és azóta próbálkozik a színház új arculatának kialakításával és az ehhez alkalmazkodó, koncepcióját elfogadó társulat összekovácsolásával. Kevés hálátlanabb feladata lehet egy új igazgatónak, mint egy ilyen radikális váltás levezénylése, hiszen bár a kaposvári társulat többszörös átalakuláson ment át, de 1971 és 2008 között egy irányba haladt és elég sikeresen, művészszínházi igényekkel, de műsorát tekintve a népszínházakéhoz hasonló választékkal dolgozott. Pusztán a darabcímeket nézve nehéz lenne azt megállapítani, hogy radikális változás ment végbe.

Rátóti Zoltánnak annyi szerencséje azért volt, hogy már Schwajdától vette át a stafétát, aki megkezdte Kaposvár átformálását, mégpedig a Szolnokon már bevált populárisabb színház mintájára. Két-három év nem elég markáns átalakításra, mondta Rátóti, annak a bizonyítására pedig főleg nem (teszem hozzá én), hogy jól mérte fel a közönség igényeit és a kaposváriak valóban új korszakra vágytak. Ha két ciklusban is igazgathat, akkor fog látszani igazán, hogy honnan hová jutott el. (Megjegyzem: sosem értettem, hogy egy jó színész miért akar igazgatni, adminisztrálni, amikor így egyértelműen kevesebbet léphet a deszkákra. A vándorszínészet korában a direktorok és a rendezők is azokból váltak, akik éppen gyengébb színészek voltak…) Én a kaposvári társulat pillanatnyi állapotáról teljes képet formálni már azért sem tudok, mert mindössze egy tavalyi produkciójukat, a Tháliával együttműködve készült Vaknyugatot láttam, az pedig sok régi előadásnál is színvonalasabb volt, amelyekhez mondjuk a kilencvenes években volt szerencsém, amikor még vidékre is el tudtam utazni egy-egy előadás miatt.

Az Othello Gyulaházán épp az igazgatói dilemmákról szól: mit mutassanak be, Marica grófnőt vagy Shakespeare-t? Ahogy a címből is látszik, némi szelíd minisztériumi ráhatás eredményeként az Othellora esik a színház vezetőségének a választása. Az olvasópróbától a bemutatóig tartó hat hét a cselekmény ideje. Azzal nem érdemes most szőrözni, hogy egész évadot v. bérletet szoktak tervezni, ezt hagyjuk. Rátóti elmondása szerint sávokban gondolkodnak Kaposváron, azaz minden kiválasztott műfajból évadonként rendeznek egyet, így kiegyenlítetten van klasszikus, zenés darab, vígjáték, színmű, stb. (Az igazgatói interjúkból kivétel nélkül ez derült ki, másként nem is lehet, ha talpon akarnak maradni. Bár van egy érzésem, hogy egy csak zenés darabokat játszó együttes azért nagy ellenérzésbe nem ütközne sehol, csak szörnyen költséges lenne a zenekar-tánckar-énekkar használata minden egyes estén. Melyik vidéki város tudná az Operettszínházat működtetni?)

Az Othello Gyulaházán a vígjáték kategóriája, amely bónuszként még kicsit zenés is. 19 bérlet van Kaposváron, és ha nagyon megy valami, akkor még 2-3-szor „szabadon” is eljátszható. Ez a legtöbb, amire törekedni lehet. Óriási dolog, hogy a decemberi bemutató át tudott kerülni erre az évadra is, amely egyértelműen jelzi, hogy a közönség szereti nézni és jól szórakozik.

Én is jól szórakoztam, majdnem ugyanolyan jól, mint 2008-as Méhes László-féle rendezésen, a József Attilában. Akkor is és most is egy váltáson átmenő társulat vett részt a produkcióban. Méhes rendezésében önirónia jelent meg, hiszen ebben az időszakban kezdte felváltani a színház közönségbarát vígjátékait és bohózatait Zsótér Sándor és Horváth Csaba néhány munkája, ráadásul a nagyszínpadon és nem a stúdióban, ahol addig is voltak „komoly” előadások. Erre a profilváltásra és ennek buktatóira reflektált a színház, és eléggé ültek is a poénok. (A reformer rendező Zöld Csaba alakításában lényegében egy jópofa Zsótér-karikatúra volt.) Ennyi idő után is nyilvánvaló, hogy ezek az új szellemiségű előadások nem mind voltak jók, de az is valószínűsíthető, hogy Mácsai Pálhoz hasonlóan, Méhesnek is sikerült volna a váltás, ha kap hozzá időt. A harmadik ciklusra már biztosan.

A darab a giccses népszínház és a rossz rendezői színház paródiáját is hozza (Gádor Béla humorista volt, így ez nem meglepő). Kaposvár esetén már nemigen működik a megfeleltetés. Nem jut eszünkbe az előadásról az aktualizálás, így nem ül a választás szerencsésen, esetleg egy „magyarázom a bizonyítványomat” –helyzetnek tűnik. Ez a darab mindig nagyszerűen szájbarágja, hogy bizony, a közönség igénytelen és a vacak zenés blődlire inkább vevő, mint az igényes művészdarabokra. (Milyen igaz. Minden betétnél tapsolunk, hiába, a Csárdáskirálynő slágerei hatnak, még ha sablonos a tánc és nem elég szép az énekhang, akkor is.)

(És itt már végre konkrétan az előadásról lesz szó, valamivel kevesebb csapongással):

Amint az igazgatói tájékoztatón kiderült, a rendező, Göttinger Pál készen kapta a darabot, nem az ő vágyálma volt, hogy éppen ezt színpadra vihesse. Mit kezdett vele?

Ebben az előadásban a rossz színház paródiáját látjuk mindkét műfajban, annyi különbséggel, hogy másként rossz az operett és másként a dráma. Utóbbi a „fizikai színház” bírálatának tűnik, amely valóban szörnyen unalmas, ha semmi kapcsolat nincs a darab és a mozgás között. Az irányzat Magyarországon leginkább Horváth Csabához kapcsolódik, akinek én láttam rossz és zseniális alkotását is, éppen attól függően, hogy az adott darabhoz mennyire volt alkalmas a választott formanyelv. (A nagy füzetet mindenkinek látnia kellene, az a JÓ példa, amikor igazán működik.) És itt jön a tájékozatlanságom, elkezdtem azon gondolkodni, hogy ugyan a Kaposváriaknak az utóbbi időben mennyi tapasztalatuk lehetett épp ezzel a színházi iskolával. Egészen más az, ha az előadás premierje előtt volt egy-két ilyen kísérlet, amely látványosan becsődölt. Ez esetben szervesen kapcsolódna a paródia a közönség élményeihez. (Szerintem nem volt, de akár lehetett is.) Az Othello-próbákon a színpadra tett mozgássorok olyan mértékben öncélúan értelmetlenek, hogy ehhez képest valóban csak a Marica grófnő felújításra szavaznánk mi is. Ha ez volt a cél, ezt elérte az előadás.

A rutinosan lebonyolított Csárdáskirálynő előadás-részletei is túl hosszúak voltak, hagyta a rendező, hogy a közönség élvezze a jól ismert dallamokat. Mind a próbákból, mind ezekből a betétekből kevesebb szerencsésebb lett volna, ha kicsit karcosabb előadást akartak volna létrehozni. Ami „igazi” színház lehetne: ami még előadás és próba között van, a büfé-jelenetek illetve mindaz, ami a takarásban történik.

Nagyon jó megoldás a Csárdáskirálynő közben elforgatni a színpadot és megmutatni a civil nézőknek, hogy milyen a színház hátulról. (Rátóti a darabnak ezt a vonzerejét is kiemelte, hogy ezáltal beleláthat a közönség a színészek valódi életébe.) Cziegler Balázs alkalmas díszletet tervezett a koncepcióhoz, ott az operettes lépcsősor, ahogy kell, az meg nem számít, hogy az oszlopok kicsit sem látszanak valódinak. Ez is a szándék, ezzel is kiemelődött, hogy ez mindössze egy alacsony költségvetésű színház díszlete.

Látjuk a súgót, aki egykor színésznő akart lenni, most pedig munka közben is köt és intrikál (Takács Kati), halljuk, hogy a két vezető művész (Sarkadi Kiss János, Csapó Virág) a szerelmi kettős közben is privát beszélgetést folytat. Rombolják az illúzióinkat rendesen. Ezeknek a jeleneteknek az lehet a jó üzenete, hogy a néző jobban teszi, ha a saját érdekében nem megy hátra a művészbejárón. Ugyanolyan kisszerű emberek a színészek is, fúrják egymást, könyökölnek, helyezkednek. A színészek egyedül az új rendezővel szemben alkotnak társulatot, összezárnak, kivéve az elnyomott drámai szendét, aki eléri, hogy ő legyen Desdemona (Grisnik Petra).

Az ütött-kopott büfé nem tudom, hogy hasonlít-e illetve mennyiben a kaposvári színházéra, de néhány vonásában az itt folytatott jelenetek így is felidéztek régi legendákat. Az „aranykorban” a társulat elvileg minden idejét itt töltötte, a frissen szerződötteket csak egy próbaév után fogadta be, stb. Akkor még talán itt volt a legjobb vidéki színésznek lenni. Az, hogy most a „kaposváriság” értékelése megváltozott, hogy most a Csiky Gergely egy a sok azonos helyzetű vidéki színház között, nem lehet könnyű a régi tagok számára. Legalább a vidéki színészlét problémáit most kijátszhatják ezzel az előadással, miközben sikerük is van.

A darabban van néhány színházon kívüli jelenet is. Otthonukban látjuk a színház vezető művészét harmadik feleségével, aki még pályakezdő. A szereplőválasztással a rendező el is dönti az üzenetet: ez a két ember Sarkadi Kiss János és Grisnik Petra alakításában össze nem illő pár. Ahogy Desdemona és Othello sem az, ránézésre. Sarkadi néhány mondatánál először azt hittem, hogy lesz az előadásba beépítve Vidnyánszky-paródia is (nem lett, a színész alkatilag némi hasonlóságot mutat ugyan a kaposvári egyetem rektorhelyettesével, de ennyi). Grisnik Petra színésznője jobban illene az új főrendezőhöz (Takács Géza), de az előadás mégis megpróbálja elhitetni, hogy a magas szőke fiatal lány az eltunyult és már kissé pocakos vezető színészt szereti még mindig, hiába van ráadásul még elhanyagolva is. Ez azért nem válik hitelessé. A két szereplő legerősebb jelenete kétségtelenül az, amikor Desdemona megfojtását játszanák el. A közönség, amelyik giccses operettekre vágyik, mint tudjuk, most az Othellóra azért tölti meg a premieren a színházat, mert elterjesztik a városban, hogy a féltékeny hősszerelmes valóban meg fogja fojtani a feleségét a színpadon. Ezek szerint a giccsnél a nézők még inkább vágynak valódi érzelmekre és valódi vérre. Az intrika olyannyira sikerül, hogy még a színésznő maga is elhiszi a szóbeszédet. Ebben a felfokozott várakozásban, ráadásul premier estéjén igazi színház születhetne, a szereplőkről lefoszlik minden sallang, de aztán beavatkozik a tűzoltó és mégis jönnie kell a Hajmási Péternek, hogy lezárják a félbeszakadt előadást.

A paródia ezzel a cselekmény-bonyolítással kifejezi, hogy nincs esély, marad a provincializmus, marad az operett és nem lesz újabb próbálkozás. A művészszínházasdi csak zsákutca.

Eddig némileg ide-oda szökellve, szó esett sok mindenről, a színészi alakításokról kevésbé. Ez hálás darab, sok színész arathat benne sikert, vannak tapsos táncszámok és jó poénok. Valószínűleg élvezik is a játékot, különösen azok, akik mind a Csárdáskirálynőben, mind a próbákon kapnak esélyt a ripacskodásra. Gondolok elsősorban Nyári Oszkárra, aki táncoskomikusként is elemében van. A kiemelt főszereplők korrektül eljátszották a figurát, de Sarkadi esetén többnek éreztem volna, ha az általa játszott vezetőszínészben sikerül megmutatnia a régi tehetsége szikráit is. Az általa játszott karakter, benyomásom szerint már túlságosan lezüllött ahhoz, hogy még visszafordítható lenne a lejtőn. Az az egy ágy-jelenet a végén ehhez kevés volt. Igazán mélynek és igazinak egyetlen szereplő játékát éreztem, aki beletette azt a pluszt, amelytől – ha mindenki más is így tesz – az egész előadás többé válhatott volna egy szórakoztató, kellemes színházi esténél. Kelemen József direktora az. A szocializmus idején játszódik az előadás, amikor még nagyon számított, hogy mit szól a párttitkár, a minisztériumi képviselő a színház munkájához, támogatja-e a felsőbbség vagy nem. Az igazgató sokat veszthet, őt tudják a leghamarabb kidobni, a színészek pedig a váltás ellenére is a helyükön maradnak. Ő az, akinek felelnie kell a gazdálkodásért is, tehát szakmailag és anyagilag is sikeres, nézett színházat kell vezetnie, sőt színészként játszani – az is költségcsökkentő tényező. Ezeket a súlyokat, az örökös alkalmazkodás nehézségeit is érezzük, de azt is, hogy ez az igazgató voltaképp színész, aki megbír a legdilettánsabb rendezői instrukcióval is. A színész mindig túlél, megússza az összes őrületet és reménykedik, hogy a következő bemutatóval több szerencséje lesz. Kelemen József éppolyan minőségű színházat játszik, amilyet korábban is. Mindig jó volt nézni, nem adja alább a szintet, minden mondatát igaznak érezzük. Csak miatta is érdemes volt megnézni az előadást. 

Benyomásom szerint ezzel az előadással nincs pechje se a színészeknek, se a nézőknek, mert jó este volt ez a csütörtök, ez még most hétfőn is világos. De az is az, hogy ennél sokkal több is lehetett volna. Majd legközelebb, meglátjuk mi lesz a következő vidéki fesztiválon, mit hoznak a kaposváriak.

Négy országos bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera

FERENCZ ZSOLT

– Nevezhetném ezt az előttünk álló időszakot az országos bemutatók évadának, hiszen december közepéig négy országos bemutatót tartunk. Nem valamilyen ismeretlen vagy esetleg új, jelenkori zeneszerzők műveit rántjuk elő, hanem az operairodalom talán legismertebb zeneszerzőinek műveiből láthat néhányat a közönség – hangsúlyozta Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója tegnap délben tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: elsőként Gioachino Rossini Ory grófja című vígoperáját játsszák szeptember 22-én, vasárnap délután 6 órától, a francia nyelvű produkciót magyar és román nyelven feliratozzák. A budapesti bemutatók után, december 6-a és 8-a között Verdi Schiller-trilógiáját tűzik műsorra, a Magyar Állami Operaházzal együttműködve, Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére. Mint kiderült, a látványvilágában egységes trilógiát három fiatal rendező viszi színre: Zakariás Zalán (Szent Johanna/Giovanna d’Arco), Göttinger Pál (A haramiák) és Szőts Artúr (Luisa Miller).

A Budapesti Operettszínházzal együttműködve 2014. áprilisában mutatják be Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében, május végén pedig, az évad utolsó bemutatójaként MozartFigaro házassága (r.: Novák Péter) című operáját tekintheti meg a közönség. – Az elmúlt évek, évtizedek egyik legmerészebb évadát nyitjuk – mondta a folytatásban Szép Gyula, aki arra is kitért, hogy a korábban játszott előadások közül is több szerepel az idei repertoárban: januárban például a huszadik század két jelentős zeneszerzőjére, Igor Sztravinszkijre és Bartók Bélára emlékeznek a Tavaszi áldozat és A kékszakállú herceg vára előadásával, de ugyanakkor visszatér a Valahol Európában című nagysikerű musical, és természetesen idén is lesz szilveszteri szórakoztató műsor. – Remény van arra is, hogy Orbán György Bűvölet című operáját Kolozsváron is bemutassuk, erről egyelőre nem tudok részleteket mondani – fűzte hozzá az igazgató. A Bánffy Miklós-emlékév keretében, immár a 2014/2015-ös évadban szeretnék a nagyközönségnek megmutatni azokat a jelmezterveket, amelyeket Bánffy az 1917-es Kékszakállú-bemutatóra készített.

A vasárnap esti bemutató előtt, már a tegnapi sajtótájékoztatón találkozhattak az érdeklődők az Ory grófja alkotóival, akik érdekes részleteket árultak el az előadás múltjáról és jelenéről. Nagy Ibolya korrepetitor megjegyezte: vitathatatlan a darab művészeti értéke, ezt igazolja az 1828-as ősbemutató utáni kritika is. Berlioz, a kor éles tollú kritikusa, Rossini ellenlábasa ugyanis elragadtatással írt az előadásról, és véleménye szerint a mű „zenei szépségeiből két vagy három opera sikerét is biztosítani lehetne”. A korrepetitor arra is utalt, hogy a ’60-as évektől kezdődően szinte minden évtizedben megjelent egy-egy új lemezfelvétel az Ory grófjáról, és büszkén nyugtázta, hogy a mostani kolozsvári előadás ötletgazdája és címszereplője, Bardon Tony tenor Rossini legelismertebb szakértőinek mesterkurzusain vehetett részt az elmúlt időszakban. – Mostanság egyre több helyen állítják színpadra a produkciót eredeti nyelven, nemzetközi szólisták közreműködésével: 2008-ban Stuttgartban, majd 2011-ben másik három helyszínen mutatták be a vígoperát, a metropolitanbeli előadást pedig élőben követhette a magyarországi közönség a Művészetek Palotájában – sorolta Nagy Ibolya, aki a magyar nyelvű produkciók közül a 2010-es szegedi előadást említette, amelyben Adéle szerepét Miklósa Erika játszotta.

A bemutató létrejöttét támogató kolozsvári Francia Kulturális Központ képviseletében Benoît Bavouset, újonnan kinevezett igazgató volt jelen a találkozón, aki Bardon Tony remekbe szabott Ory grófját dicsérte. – Uraim, azt ajánlom önöknek, hogy vigyázzanak a feleségeikre, Ory grófja ugyanis Kolozsvár utcáin jár-kel – jegyezte meg az igazgató.

Jankó Zsolt karmester kifejtette: a darab zenéje már az első pillanattól fogva meggyőzte arról, hogy érdemes színre vinni az előadást, és reménykedik abban, hogy a közönség is szeretni fogja. – Rossini operáját a bel canto korszak vége fele mutatták be Párizsban, amikor a zeneszerzők szinte hangszerként bántak az emberi hanggal. Ezért olyan nehezen énekelhető, a rengeteg díszítéssel, ugrásokkal, kitartott hangokkal – magyarázta, majd Bardon Tony, valamint az országos bemutató utáni előadásokban Isolier-t játszó Barabás Zsuzsa adott elő néhány áriát a műből, Incze G. Katalin kíséretében (vasárnap este Iulia Merca mezzoszopránt, a kolozsvári román opera művészét láthatja a közönség ebben a szerepben).

Szabó Emese, az Ory grófja rendezője és jelmeztervezője elismerően nyilatkozott a kétfelvonásos előadás művészeiről (Bardon Tony mellett Covacinschi Yolandáról, Balla Sándorról, Sándor Árpádról stb.), mint mondta, kiváló hangi adottságuk lehetővé teszi, hogy a legjobbat nyújtsák, a hangulatról pedig Lőrincz Gyula díszletei is gondoskodnak.

Roppan a gerinc

Két szórakoztató könnyedségbe, a Kaposváron műsorra tűzött Othello Gyulaházán című bohózatba, és a Sárga Liliom szolnoki előadásába betüremkedik a valóság. Ezek a darabok, bár alapvetően laza szórakoztatásnak szánták őket, elkezdenek arról a káoszról, fásult megfáradtságról szólni, amiben élünk.

Az Othello Gyulaházán a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában, melyet most a Vidéki Színházak Fesztiválján, Budapesten, a Tháliában is láthattunk, a magyar színház egyik alapkérdéséről beszél, ha fölöttébb könnyed, bohózati formában is. A darab története szerint az isten háta mögötti, rutinos, ripacskodó színházba odahelyeznek egy fiatal főrendezőt, aki túlbuzgón, tapasztalatlanul, de nagy kezdőlendülettel, Shakespeare-t akar játszani begyepesedetten előadott operettek helyett. Fel akarja rúgni a hierarchiát, melyben mindig ugyanazok kapják az ugyanolyan típusú szerepeket. Felkavarja az állóvizet, jut is némi eredményre, de erősen kérdéses, hogy ebből lehet-e tovább építkezni, vagy minden marad a régiben, visszatér a rutin és a fásultság.

Rögtön a kezdőjelenetben a Csárdáskirálynőből látunk részletet, jó dagályosan, giccsbe hajlóan, kulisszahasogatóan, a társulat primadonnája, Csapó Virág megszemélyesítésében, kiereszti, közben akár röcögteti a hangját, hamisan széles gesztusokat használ, mindenre rátesz több lapáttal. Röhejes. Azon nyomban ízelítőt kapunk belőle, hogyan is játszik ez a gyulaházi társulat. Gádor Béla annakidején meglehetősen mulatságosan írta meg a témát, Zsurzs Éva a hatvanas évek közepén frenetikus és igencsak sikeres, gyakran ismételt tévéfilmet forgatott belőle, olyan nagy színészekkel, mint Básti Lajos, Törőcsik Mari, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Domján Edit. Színpadon szintén sikert aratott ez a könnyed, mégsem tartalmatlan história, például úgy öt éve Méhes László rendezte laza profizmussal, nem minden áthallás nélkül, a József Attila Színházban. Ahová már Tasnádi István írta színpadra Gádor kisregényét, nagyjából ezt a verziót használják most is. 
Göttinger Pál kaposvári rendezése ugyancsak gördülékeny. Bár nem mindig kellően parodisztikus, túl sokat hagyatkozik operett részletekre, olykor nem is kellő iróniával, hadd andalodjon a publikum, abból olyan nagy baj azért nem lehet. 

De közben képet kapunk egy vidéki társulatról, amelynek tagjai bár ellustultan megmerevedtek, olcsó eszközökkel élnek, kedvelhetők. Sarkadi Kiss János egészen elsőrangúan hozza az öblös hangú drámai hőst, akit az új főrendező féltékennyé tesz, így mindenki attól tart, hogy a premieren megfojtja a Desdemonát alakító feleségét, aki féltékenységének oly heves tárgya. Sarkadi Kiss megmutatja hogyan megy föl az eltespedt színészben a pumpa, hogyan száll el az agya, és tényleg megvan a kockázata, hogy vadállattá válik. Grisnik Petra az addig néhány mondatos szerepeket játszó, háttérbe szorított kis szende, akinek éppen az új főrendező nyitja fel a szemét. Emiatt a féltékenység. 

Takács Géza adja a főrendezőt, aki világmegváltó hevülettel, buzgómócsing módjára igyekszik ripsz-ropsz száznyolcvan fokos fordulatra rábírni a társulatot. És ebből aztán lesz ne mulass! Kelemen József egészen remek olyan igazgatóként, aki mindent próbál kiegyensúlyozni, és ezért ide is, oda is kényszeredetten mosolyog. Takács Katalin a minden lében kanál, kotnyeles súgó. Nagyszerű figurák sorjáznak. Végül nincs tragédia, de azért valami létrejön Gyulaháza színpadán, ami már-már az igazi színházra hasonlít, majd úgy fejeződik be a produkció, hogy az Othello előadása abszurd módon, mindenféle bakik folytán, "átúszik" a Csárdáskirálynőbe, vagyis visszatér a társulat a régi, bevált, elaggott játékstílusához. Nem lehetett megváltani a világot, sőt még Gyulaházát sem. 

Helyi világmegváltó szándéka van a Sárga Liliom című, több mint száz éve keletkezett Bíró Lajos színmű Peredy Jenő nevű orvosnak is. A szolnoki Szigligeti Színház produkcióját szintén a Tháliában láthattuk. Peredy lázad benne a konzervatív úri klikk panamái ellen. Az elégedetlenkedők, a radikális polgári progresszió képviselői őt akarják vezérüknek. A hatalom pedig, ahogy sokakat, meg akarja vásárolni, hogy kiiktassa a küzdőtérről. Ez nem rögtön ilyen drámai, ahogy elmondom, sem a darabban, sem Balázs Péter rendezésében. Főleg szórakoztató elemek követik egymást, népszínműves momentumok, cigányzenekarral, mulatozással, nótázással, hangoskodással, mintha nem is járnánk különösen messze Gyulaházától. Ehhez társul egy szerelmi szál, a főkorrupt, magát szinte minden szempontból törvényen kívül helyező főherceg totálisan szerelmes lesz a doktor húgába. 

Aki végül majd be is adja a derekát, de az apja csak nem akarja ugyanezt tenni. Amíg végső választás elé nem állítják, lassacskán csörgedezik a cselekmény, fölvonulnak a korabeli Magyarország figurái, akik feltehetően olyan nagyon nem is különböznek a mostaniaktól. Karczag Ferenc főkapitányként annyira erősen grimaszolva érkezik a színpadra, mintha egy rossz gyerekelőadásba belépve azt akarná kapásból jelezni, hogy ő aztán gonosz a javából. Hát mit mondjak, ármánykodik eleget. Dósa Mátyás a nagyhercegként mintha mindenre rátenne még egy lapáttal, erősebben dülöngél, mint a valódi részegek szoktak, hadonászik, túlgesztikulál, látványosan, első ránézésre romlott fajta ő is. Molnár László doktora sem hagy kétséget afelől, hogy ő meg a született jóember. Ebben a típusú színházban szeretik hamar tájékoztatni a nézőt, hogy mihez is tartsa magát. Molnár Nikolett a doktor húgaként pedig szép, okos, de a szerelem miatt végül is, erőteljesen eltér attól, amit a bátyja kívánna tőle. 

Mindez a legvégén válik meglepően izgalmassá, feszültté, az élet, mintha kéretlenül is bekövetelné magát a deszkákra. Arról van szó, hogy a már letartóztatott, megalázott orvost kiélezett helyzetben, végső választás elé állítják, hogy vagy fölfelé buktatva kórházigazgatónak nevezik ki, vagy mindenkitől elzárva mehet az idegbetegek közé, a totális süllyesztőbe. Körülállják a hatalmasok. Először behízelgő szóval, majd fenyegetve győzködik. De ő úgy tűnik, nem hajlik, nem és nem. Beszélni akar a barátaival, akikkel vállvetve lázadt, arra hivatkozik, hogy őket nem árulhatja el. Azok csitítják, bíztatják, fogadja el, amit felajánlottak neki. Kiderül, hogy ők már rég elfogadtak valami sarzsit, és cserébe búcsút mondtak az elveiknek. Hivatkoznak mindenféle körülményekre, családra, megideologizálják, hogy megroppant a gerincük. A doktor csak csodálkozik, nem akar hinni a fülének, de még mindig ellenáll. A hatalmasságok már kimennek a helyiségből, egy főhadnagy, a lehető legzártabb ajtók mögött még bízik a rábeszélő képességében. 

Barabás Botond játssza, felháborodás, dörgő hang helyett, hideg ésszel elmagyarázza, hogy vagy behódol, vagy visszafordulhatatlanul kicsinálják. Csak jobb sikeresnek és jómódúnak lenni, mint elevenen elrohadni. Az egyenes gerincnél előnyösebb a siker és a jómód. A doktor még próbálkozik, hogy de mi lesz a szegényekkel, akikért igyekezett kiállni, a cinikus válaszból megtudhatja, hogy velük olyan nagyon soha, senki nem törődött azok közül, akik fölül voltak. Árulásért, klikkbe tartozásért, korrupcióért, azért, ha valaki beáll a sorba, jókora jutalomfalat jár, szól a tanmese, ami manapság abszolut aktuálisnak tűnik. 
A könnyed szórakoztatás, tán minden szándék nélkül, keményen rólunk kezd szólni. Megáll a levegő. A produkció végén, valahogy szembe kell néznünk önmagunkkal.

Bóta Gábor / Népszava

Különdíjat kapott az Othello Gyulaházán

Vas András

A kaposvári Csiky Gergely Színház Othello Gyulaházán című produkciója a Kultúra.hu portál különdíját érdemelte ki a Vidéki Színházak Fesztiválján.

A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata sem maradt elismerés nélkül a budapesti Thália Színházban a hétvégén véget ért Vidéki Színházak Fesztiválján (VSZF): a teátrumOthello Gyulaházán című produkciója – Göttinger Pálrendezése – a Kultúra.hu portál különdíját érdemelte ki. A fővárosi teátrum második alkalommal szervezte meg a VSZF-et, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a Budapesten kívüli teátrumoknak. A fesztiválon tizenegy produkciót – nyolc nagyszínpadi és három stúdióelőadást – láthatott a fővárosi közönség.

A legjobb előadásnak járó díjat végül a kecskeméti Katona József Színház Hangyaboly című produkciója kapta, a legjobb férfi szereplőnek Besenczi Árpádot választották a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Üveganya című előadásában nyújtott teljesítményéért. A legjobb női alakítás díját Ráckevei Anna vehette át a debreceni Csokonai Színház Jászai című előadásának címszerepéért, a legjobb mellékszereplő pedig díjat Kerekes Éva lett a tatabányaiJászai Mari Színház Édes Anna című előadásában nyújtott alakításáért.

A Jókai Anna író, Molnár Piroska színművész, Szekeres Adrien énekesnő, Jónás István, a Magyar Rádió Zrt.vezérigazgatója és Kovács István olimpiai és világbajnok ökölvívó alkotta zsűri különdíját a Pécsi Nemzeti SzínházPicasso kalandjai című produkciója nyerte el. A Magyar Teátrum című lap a legígéretesebb fiatal színészt jutalmazta, az elismerést a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház Tigris és hiéna című előadásában nyújtott alakításáért Vaszkó Bence kapta, aki 2009-ben végzett a Kaposvári EgyetemenMohácsi János színészosztályában. A Vidéki Színházigazgatók Egyesülete Szabó Gabinak, a szegediNemzeti Színház Pipás Pista című előadásának címszerepéért ítélte oda díját. Az MTVA díját – megosztva – a Veszprémi Petőfi Színház Adáshiba, valamint aBékéscsabai Jókai Színház Lear király című produkciója kapta.

A kecskemétiek előadása nyerte a Vidéki Színházak Fesztiválját

A kecskeméti Katona József Színház Hangyaboly című produkciója lett a Vidéki Színházak Fesztiváljának legjobb előadása. A szombaton késő este tartott budapesti díjkiosztón a házigazda Thália Színház öt elismerése mellett különdíjakat is kiosztottak.
A legjobb férfi alakítás díját Besenczi Árpád kapta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Üveganya című produkciójában nyújtott teljesítményéért.
A legjobb női alakítás díját Ráckevei Anna vehette át a debreceni Csokonai Színház Jászai című előadásának címszerepéért.
A legjobb mellékszereplőnek járó díjat Kerekes Éva kapta a tatabányai Jászai Mari Színház Édes Anna című előadásában nyújtott alakításáért.
A zsűri különdíját a Pécsi Nemzeti Színház Picasso kalandjai című produkciója nyerte.

A zsűri tagjai Jókai Anna író, Molnár Piroska színművész, Szekeres Adrien énekesnő, Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója és Kovács "Kokó" István olimpiai és világbajnok ökölvívó voltak.

A Magyar Teátrum című lap a legígéretesebb fiatal színészt jutalmazta: az elismerést Vaszkó Bence a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház Tigris és hiéna című előadásában nyújtott alakításáért kapta. A Vidéki Színházigazgatók Egyesülete Szabó Gabinak, a szegedi Nemzeti Színház Pipás Pista című "tanyawestern" előadásának címszerepéért ítélte oda díját.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) díját megosztva kapta a Veszprémi Petőfi Színház Adáshiba című előadása, valamint a Békéscsabai Jókai Színház Lear király című produkciója. A Kultúra.hu a Kaposvári Csiky Gergely Színház Othello Gyulaházán című produkcióját jutalmazta.

A fővárosi teátrum második alkalommal szervezte meg a Vidéki Színházak Fesztiválját azzal a céllal, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a Budapesten kívüli teátrumoknak. Az egy hete kezdődött fesztivál ideje alatt összesen tizenegy produkciót - nyolc nagyszínpadi és három stúdióelőadást - láthatott a Thália Színházban a fővárosi közönség. A fesztivált 22 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap.

forrás: http://index.hu/

Nem történik mindig varázslat

A színházi függöny mögé enged bepillantást a kaposvári Csiky Gergely Színház Othello Gyulaházán című darabja, melyet szeptember 12-én játszanak a Vidéki Színházak Fesztiválján. A közönség szemtanúja lehet annak, hogy a féltékenység és a versengés kereszttüzében végül hogyan születik meg egy előadás. Grisnik Petra színésznővel beszélgettünk.

Az Othello Gyulaházán a közönség számára ismeretlen oldaláról mutatja meg a színházi világot, mely sokszor bővelkedikféltékenységben, intrikákban, versengésben, míg szépen lassan megszületik egy előadás. Milyen erről, a csak általatok ismert színházi közegről játszani?

Érdekes volt, nagyon sokat kellett tanakodnunk a jeleneteken. Van például egy konkrét próbajelenet a darabban, amely rengeteg humoros dolgot tartalmazott számunkra és csak később jöttünk rá arra, nem biztos, hogy ezt a közönség is érteni fogja majd. Mert, amit mi belülről jól ismerünk, értünk és amin remekül tudunk szórakozni, az nem feltétlenül lesz számukra is világos. Ezért igyekeztünk inkább egy olyan nyelvet találni, amellyel egyértelmű jelzéseket adunk; néhol picit groteszk, néhol pedig idealizált módon ábrázoljuk, hogyan próbálnak a színészek. Igyekeztünk meghagyni az emberek fejében azt a képzetet, hogy milyen fantasztikus varázslat történhet a színpadi próbákon.

Miért, legtöbbször nincs varázslat?

Nem minden esetben. Van, hogy hosszú időbe telik, míg megszületik, illetve van, amikor ajándékba érkezik egy váratlan, délelőtti próbán.

Mi jelent számodra Pálmai Viola, a drámai szende szerepe? Milyen ő?

Mint minden drámai szende, ismertebb nevén naiva, ő is az a fajta törékeny, érzékeny, de nagy drámai erővel bíró karakter, aki általában olyan darabokban fordul elő, amelyekben a férfi főszereplő a hangsúlyosabb.
Színészként az ember kétféle szituációval találkozhat: amikor az eljátszandó karakter nagyon hasonlít rá, illetve amikor nem. Viola szerepében épp az az érdekes számomra, hogy összecsúsznak a határok: sokban hasonlítunk, ugyanakkor tőlem rendkívül távol állnak azok a fajta bután, rosszul szerető emberek vonásai, akik minden megaláztatás ellenére még a párjuk mellett maradnak. Viola másfelől nagyon harcos nő, akivel épp abban az életszakaszában találkozhatunk, amikor megelégeli, hogy béna, és elkezd kiállni magáért. Az, hogy sikerül-e elérni a célját vagy sem, titok marad.

Miért ajánlanád a közönségnek a darabot? Mi szeretsz benne?

Adott egy izgalmas és szórakoztató történet remek karakterekkel, és közben még becsúszik egy kis Csárdáskirálynő is. Emellett az előadás azért lehet érdekes, mert olyan részét mutatja meg a színháznak, amely a közönség számára egyébként láthatatlan.
Személy szerint azért áll hozzám közel a darab, mert olyan konfliktusokat tudok általa színpadon feloldani, melyek civilként megnehezítenék a helyzetemet.
A darabban az új igazgató megjelenése felvet egy központi kérdést: milyen műfajjal folytassák, Othellót vagy Csárdáskirálynőt látna szívesebben a közönség a színpadon? Játszottál többek közt népszínművekben, zenés, prózai, gyerek- és ifjúsági előadásokban egyaránt. Melyik műfaj állt hozzád a legközelebb?
Nem ragaszkodom műfajokhoz és kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy nem skatulyáztak be: előfordult, hogy kis eltéréssel játszottam kedves kislányt, egy másik darabban pedig megerőszakolt szovjet prostit. Ez a sokszínűség annyi kihívást állít az ember elé, hogy mindig frissen tartja az agyát és örök izgalommal tölti el. Nagyon szeretem, hogy ilyen sokszínű palettán mozoghatok és mindent kipróbálhatok – kalandos.

Pályádat a Pécsi Horvát Színházban kezdted. Milyen tapasztalatokat szereztél ott? Milyen volt az első érintkezésed a szakmával?

Tizenhárom éves voltam – nagyon kicsi és nagyon szerelmes a „színházasdiba” –, amikor elkezdtem ott dolgozni. Ami rendkívül vonzó volt, és a mai napig is az, hogy a társulat 99 százaléka teljesen amatőr színészekből áll, így mindenki szívszerelemből csinálta ezt a munkát és ez elképesztő energiákat szült. Hatalmas felszabadultságot lehetett megélni az által, hogy nem voltak kényszerek: azért vettünk részt a próbákon, mert szerettünk volna, nem pedig, mert muszáj. Emellett persze missziós ügy életben tartani a horvát kultúrát, nyelvet és színjátszást az anyaországtól távol. A távolból ugyan, de nagyon szurkolok nekik, hogy ez még sokáig sikerüljön.

2011-ben Junior Prima Díjat kaptál, korábban vidéki színésznő még sosem részesült ebben az elismerésben. Hogyan befolyásolta a pályádat a díj? Milyen célt tűztél magad elé a pályával kapcsolatban?

A szakmai életemen nem sokat változtatott, azonban nem is voltak ezzel kapcsolatos elvárásaim. Számomra már az hatalmas megtiszteltetés, hogy Molnár Piroska jelölt a díjra – ennél nagyobb elismerésre nem is számítottam. Nagyon hálás vagyok a bizalmáért.
Céljaim között szerepel, hogy egyszer Pesten dolgozzam. Lehet, régimódi vagyok, de én még mindig hiszek a kőszínház intézményében. Felemelő lehet egy olyan társulathoz tartozni, ahová mindennap örömmel megy be az ember. Emellett szeretnék még vagy 100 évig játszani.

Miben láthat téged legközelebb a közönség?

A következő bemutatóm szeptember 19-én lesz, Kaposváron. Tóth Géza rendezésében a kortárs lengyel író, Thomas Mann 111 című művét visszük el középiskolákba, kollégiumokba egy tantermi előadás keretében. A darab a családon belüli erőszakról, a devianciáról, a kommunikáció csődjéről és a szeretetlenségről szól. A történet során megfigyelhetjük, hogyan juthat el egy teljesen átlagosnak gondolt, panelben élő család odáig, hogy a fiú meggyilkolja a saját szüleit. Ez egy teljesen új kihívás az életemben, sosem játszottam még úgy, hogy a közönség egy karnyújtásnyira legyen tőlem. A másik dolog, ami félelmetes számomra, az a kamaszok reakciója: ők egy rögtön ítélő bíróság, és ha valami nem tetszik majd nekik a játékunkban, azt azonnal érzékelni fogjuk.

(Szerző: Filákovity Radojka)

Belépő c. műsor

A Belépő 2013. szeptember 12-i adása, benne az Othello Gyulaházán is szóba kerül.

ALMASZÓSZTÓL VONALHÚZÁSIG

Sajtótájékoztató a Magyar Színházban - JEGYZET

A Magyar Színház szeptember 10-én tartott sajtótájékoztatójának két legfontosabb híre az alábbi volt:
1. A színház gazdálkodása stabil.
2. Almaszósz-szereplőválogatás lesz szeptember 19-én.


Persze ezek mellett még egyéb fontos dolgokról is esett szó (Őze Áron igazgató elmondott minden kötelezőt uniós pályázatról, energetikai felújításról, régi tervekről és új társulati tagokról), de nem véletlen, hogy leginkább a két fenti információ ragadt meg bennem. Mindkettő jellemzi napjaink színházi világát. 
A nemzetgazdasági miniszter és a színházigazgató abban hasonlít egymáshoz, hogy mind a kettő bizalomvesztéstől retteg a válságban. Ha egy színházról - akár alaptalanul is - elterjed, hogy gazdasági csőd szélén áll, elpártolnak tőle a támogatók, később a nézők is. Egy ország esetében is hasonló a következmény: előbb a befektetők oldalognak el, majd a kvalifikált munkaerő „vált máshová jegyet". Ebben a műfajban a rosszindulatú híresztelés ugyanolyan káros, mint az alaptalan sikerpropaganda. A tuti megoldás az (mindenki számára), hogy tényleg rendbe kell tenni a gazdaságot, és utána nyugodtan lehet az igazságot propagálni. Marczis Béláné, a Magyar Államkincstár költségvetési főfelügyelőjeként abszolvált igen hiteles beszámolója engem meggyőzött arról, hogy a Magyar Színházban még a működési támogatás állandó csökkenése ellenére is alapvetően rendben van minden (még az esetleges vesztes munkaügyi perekből eredő kötelezettségekre is lesz fedezet). A szigorú főfelügyelő asszonyról egyébként tökéletesen el tudom képzelni, hogy ha a büféfolyosón céltalanul elgurul egy ötforintos, ő azt a színház legtávolabbi zugában is meghallja, és legott intézkedést foganatosít a pazarlás megakadályozására. 
E nem is kissé teátrális vízióval szeretnék a gazdaságból átlépni az Almaszószba, illetve a színház világába. Böszörményi Gyula Almaszósz című zenés mesejátékának november 9-én lesz a bemutatója a Nagyszínpadon, és - ez a színház varázsa - még nincsenek meg a premier főszereplői. Ezért szeptember 19-én szereplőválogatás lesz, ahol „9-12 éves mozgékony, élénk, jól éneklő gyerekek" jelentkezését várják a valogatas@mszinhaz.hu címen (a jelentkezési határidő: szeptember 15.).

Göttinger Pál főrendező szerint a befutók minden bizonnyal az Alma együttes sztárjaivá válnak majd. A májusban kinevezett főrendező elég részletesen ismertette az évadtervet (az új bemutatók listáját a cikk végén az olvasó számára is elérhetővé teszünk), tájékoztatójának tanulságát röviden így tudnám összefoglalni: az adottságok és a kényszerítő körülmények között a társulat tagjai mindent megtesznek azért, hogy a Magyar Színház valóban korszerű „ifjúsági és családi" színház legyen. Az évadterv, a darabok és a stáblisták ismeretében erre komoly esélyük is van.

A felszólalók közül Márton Gábor Csaba színész-drámajátékvezetőt feltétlenül kiemelném, és nem csak azért, mert saját bevallása szerint ez alkalommal vesztette el sajtótájékoztató-szüzességét, hanem mert előadásában igazán imponálónak tetszett a színház Ki-Belátó programnak elnevezett színházpedagógia-programja. Az elnevezés logikusan épül a színház mottójára is („Ahol a láthatatlan láthatóvá válik"), de lényegesebb, hogy alaposan átgondolt és kidolgozott koncepció mentén, partneri viszonyra alapozva iskolásokkal, iskolákkal és tanárokkal, azzal kecsegtet, hogy sikeres megvalósításával színházértő közönség fog felcseperedni a Magyar Színházban. Márpedig ha színház az egész világ, akkor az, aki a színházat érti, a világot érti. És akkor már hazudni sem könnyű neki.

(KCs)

Az intézmény léte volt a tét

Ha az összes folyamatban lévő munkajogi pert elveszítik, akkor sem omlik össze a teátrum költségvetése - mondja Őze Áron, a Magyar Színház igazgatója. A színház nehéz, fájdalmakkal teli időszakon van túl, de a direktor több új társulati taggal, új főrendezővel és gazdag szakmai programmal vág neki az új évadnak.

- A Magyar Színháznak 2011-ben még 130 milliós tartozása volt, mára ez 20 millióra csökkent. Milyen áron tudták ezt elérni? 

- Egyrészt jelentősen csökkentettük a létszámot, több mint száz munkatársat kellett elküldenünk. Másrészt szinte a pincétől a padlásig mindent kisöpörtünk, vagyis összevontunk szervezeti egységeket, munkaköröket, átvizsgáltuk és módosítottuk lényegében az összes szerződésünket.

- Ön színházon belülről lett igazgató a társulat támogatásával. Mégis meg kellett válni sok kollégájától, nem bánta meg, hogy ezt vállalta? 

- Nagyon nehéz időszakon mentem keresztül. Én ebben a színházban nőttem fel, szinte mindenkit jól ismertem. Amikor rákényszerültünk a létszámleépítésre, igyekeztem ezt a helyzeti előnyt kihasználni, vagyis szurkálódás és kivéreztetés nélkül szemtől szembe megmondani mindenkinek, mire számíthat. Próbáltam tehát a lehető legemberibb módon eljárni. De nem kívánom senkinek, hogy hasonló helyzetbe kerüljön és egy ilyen folyamatot kényszerből végigcsináljon. Azokba próbáltam kapaszkodni, akiknek az érdekében ezt meg kellett tennem. 

- Azt hogyan tudta feldolgozni, hogy több korábbi kollégája egyáltalán nem titkolta, hogy csalódott önben? 

- Ezt nem lehet e nélkül megúszni. Aki úgy gondolja, hogy lehet, az nem volt még ilyen helyzetben. Ahhoz, hogy egy válás normális módon történjen meg, két félre van szükség. Nekem nem volt más választásom, hiszen az intézmény léte volt a tét. Több olyan esetet tudnék mondani, amit nagyon sajnálok, hogy végül válással végződött. 

- Sokan megdöbbentek azon, hogy például Béres Ilona is a létszámleépítés áldozata lett. 

- Nagyon sajnálom, hogy Béres Ilona már nem tagja a társulatnak és azt is, hogy az elválást nagyon rosszul élte meg. Ez a történet személyesen az én kudarcom is. 

- Moór Marianna éppen a Népszavának panaszolta el, hogy az örökös tagsággal járó illetmény megvonását sem kommunikálták megfelelően. 

- Ehhez is kényszerből kellett hozzányúlnunk. Nem eget verő összegről van szó, hiszen személyenként havonta húszezer forintot kaptak korábban az örökös tagok. De sajnos ezt sem engedhettük meg magunknak. A fizetések viszont szinte csodával határos módon az elmúlt két évadban egy alkalommal sem csúsztak, ennek nagyon kemény ára volt, többek között az örökös tagsággal járó illetmény megszüntetése. A harcot nem adtuk fel, jó lenne, amennyiben lehetséges, a jövőben visszaállítani ezt a konstrukciót. 

- Májusban egy közleményben cáfolta, hogy a színház gazdasági összeomlását eredményezné, ha az elvesztett munkajogi perek költségeit ki kellene fizetni. Miből fedeznék ezeket a kiadásokat? 

- Ebben a témakörben sajnálatosan sok bulvár színvonalú híradás jelent meg. Gondolkodtam is azon, hogy hitelrontás címén pereket indítok.

- De úgy tudom, mégsem perelt? 

- Nem, mert inkább a jövővel akartam foglalkozni, nem a múlttal. Ezekre a kiadásokra fel vagyunk készülve, még a legrosszabb eshetőségre is. Ha a folyamatban lévő munkajogi perekben a számunkra legkevésbé kedvező forgatókönyv valósulna meg, arra is fel vagyunk készülve. Nem fog összeomlani a színház költségvetése.

- Tavaly májusban meghirdették, hogy profilt váltanak, vagyis gyermek és ifjúsági színházzá válnak. Ez az ötlet, hogy jött? 

- El kellett döntenünk, hogy a szakmának készítünk előadásokat vagy a közönségnek. Nem akartam bulvárirányba elvinni a színházat. 

- Két minisztériumi színház is gyakorlatilag megszűnt, a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín, utóbbi később magánszínház lett. Nem akartak az ő sorsukra jutni és ez volt a menekülő út?

- Így is felfoghatjuk. 

- Tavasszal az is felröppent, hogy összevonják önöket a Nemzeti Színházzal. 

- Igen, de ma már erről nincs szó. Egyébként jegyárat sem emelünk és ősztől a 
ruhatárat is ingyenessé tesszük. Nagy esélyünk van arra, hogy nyerjünk egy komoly összeget egy uniós energetikai pályázaton. 

- Miért egy fiatal rendezőt, Göttinger Pált választott főrendezőnek? 

- Korábban már rendezett nálunk egy Háy János darabot, már akkor "kinéztem" őt. Később egy magánszínházi produkcióban is együtt dolgoztam vele, sokat beszélgettünk és végül sikerült megnyernem őt, hogy vállalja el a főrendezői posztot. 

- Most érkezik néhány új társulati tag - Lovas Rozi, Takács Géza, Szalay Kriszta és Szemenyei János zenei vezető -, de többen máshol folytatják azok közül, akikkel korábban nagy közös terveik voltak. 

- Pál András a Radnóti Színházban, Györgyi Anna Miskolcon folytatja. Horváth Lajos Ottó a Nemzetihez szerződött, de nálunk is játszik majd vendégként egy főszerepet. A többiek maradtak, az újakkal együtt ez egy nagyon erős társulat. Tíz bemutatót tervezünk, nagyon izgalmas időszak elé nézünk.

- Ön színészként is feltűnik majd a saját színházában, ez szintén újdonság. 

- Amikor igazgató lettem, színészként a saját színházamban azonnal felmondtam. Végül beláttam, a társulatnak és talán a marketing szempontoknak is jót tesz, ha vállalok ismét szerepet a Magyar Színházban. Felbukkanok majd a Rómeó és Júliában, az Almaszósz című, gyerekeknek szánt produkcióban és Bérczes László rendezésében Jon Fosse: Tél című kétszereplős darabjában. Egyébként vendégként több helyen is láthatnak színészként. 

- Még másfél évad van hátra a mostani igazgató ciklusából. Pályázik újra? 

- Igen, szeretnék pályázni. A biztonság megteremtése után jó lenne majd ennek a nagyon nehéz időszaknak a gyümölcseit is learatni.

Balogh Gyula / Népszava

Újabb kihívások előtt a Magyar Színház

Tíz bemutatóval kezdi az évadot a Magyar Színház, amely nemcsak repertoárjában, de kísérő programjaiban is a fiatalokra helyezi a hangsúlyt. A nehéz gazdasági helyzetben levő intézmény tavaly decemberre minimalizálta adósságállományát, most pedig KEOP pályázatból korszerűsítene. „Az ötleteken van a hangsúly, nem a ráköltött forintmilliókon” - mondta el Göttinger Pál, a színház új főrendezője az évadnyitó sajtótájékoztatón kedden.

Első premierként a Szerb Antal egyik leghíresebb regényéből született Holdvilág és utasa című darabot mutatja be a Pesti Magyar Színház szeptember 21-én. 

Őze Áron igazgató elmondta, most a tavaly beadott 500 millió forintos KEOP-pályázat elbírálására várnak, a támogatásból korszerűsítenék a ház energetikai rendszerét, amelyen 1966 óta nem történt fejlesztés. 

Marczis Béláné költségvetési főfelügyelő beszámolt a színház gazdasági helyzetéről is. Emlékeztetett, hogy a revizorokat 2010-ben a nemzetgazdasági miniszter jelölte ki azokhoz az állami intézményekhez, ahol az adósságállomány meghaladta az eredeti költségvetés 3,5 százalékát. Mint elmondta, az intézmény 2011 novemberében meglévő, mintegy 130 millió forintos adósságállományát tavaly novemberre sikerült 20 millióra csökkenteni. Ehhez felülvizsgáltak minden, a színházzal együttműködő vállalkozással kötött szerződést, melyek egy részét megszüntették vagy kedvezőbb feltételekkel újrakötötték. A racionalizálás keretében csökkentették a létszámot, illetve több bérleményt visszaadtak az önkormányzatnak. A főfelügyelő cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a munkaügyi perek miatt a színház gazdasági helyzete megrendülne. Mint mondta, az ezzel összefüggő kifizetések fedezete a ház rendelkezésére áll. A színház éves büdzséje mintegy 750 millió forint. 

Az új főrendező a társulat tagjaira szabott előadásokkal készült az évadra. Egyértelműen színészekre választott darab Terje Nordby norvég drámaíró Jégszirom című műve. „Ez a darab a színház szlogenjének – Ahol a láthatatlan láthatóvá válik – zászlóshajója”. Göttinger Pál hozzátette, meg kellett birkózniuk a nézőszámmal is, hiszen a mai színházi irány a 200-250 fős előadás, nekik viszont ilyen színháztermük nincs. „Az ötleteken van a hangsúly, nem a ráköltött forintmilliókon” - jelentette ki. 

A színház az elmúlt évadban profilt váltott és ifjúsági és családi színházként működik tovább. Idén olyan rendezőket, szakembereket hívtak meg, akik jártasabbak gyermek- és ifjúsági színház világában. Vidovszky György rendezi például a Közellenség című, felnőttekhez és fiatalokhoz egyaránt szóló darabot. Bereczki Csilla pedig bábos előadás formájában viszi színre az Utazás a koponyám körül-t. A pályaválasztásról szól a Vonalhúzás, amelyet Göttinger rendez. 

A profilváltás másik eleme a jövőre induló KiBelátó Komplex Színház-pedagógiai Program, amellyel az iskolákat célozzák meg. A beavató foglalkozásokon a különböző színházi műfajokkal, formákkal ismertetik meg az érdeklődőket, míg a feldolgozó órák keretében az egyes előadásokban előkerülő témákat vitatják meg. 

Az Utas és holdvilágot is színre viszik a Magyar Színházban

Tíz bemutatót tervez az idei évadban a Magyar Színház, ahol első premierként a Szerb Antal művéből született Holdvilág és utasa című darabot láthatja a közönség jövő szombaton.

Őze Áron igazgató a színház keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a múlt évben beadott európai uniós pályázat elbírálására várnak: a mintegy 500 millió forintos támogatással az 1966-ban átadott színház teljes energetikai felújítására lehetőség lenne.

A színház gazdasági helyzetéről a költségvetési felügyelő számolt be. Marczis Béláné elmondta: az elmúlt évad óta ifjúsági és családi színházként működő intézményben 2011 novemberében a lejárt tartozások aránya mintegy 130 millió forint volt, amelyet sikerült a kritikus szint alá csökkenteni, ez ma 20 millió forint, amely azonban vitatott követelés.

Az elmúlt két évben a közalkalmazotti dolgozók harmadától, 120 embertől kellett megválnia a színháznak, jelenleg 132 dolgozója van a teátrumnak. A költségvetési felügyelő szólt arról, hogy a még folyamatban lévő munkaügyi perekből származó kifizetések fedezete - a legrosszabb eshetőséget figyelembe véve - rendelkezésre áll.

Őze Áron a sajtótájékoztatón felidézte, hogy májusban új főrendező érkezett a színházhoz Göttinger Pál személyében. A társulathoz az idei évadtól csatlakozott Szalay Krisztina, Lovas Rozi és Takács Géza színművész, Perczel Enikő dramaturg, Szemenyei János zenei vezető, Gálos Orsolya sajtóreferens, valamint Márton Gábor és Kámán Orsolya, a színházpedagógiai program vezetői.

Göttinger Pál ismertette a 2013/14-es évad műsorát. A Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye nyomán született darabot, Forgách András Holdvilág és utasa című művét Harsányi Sulyom László rendezésében mutatják be, az előadást a nagyszínpadon, a leeresztett vasfüggöny mögötti térben láthatja a közönség. Az ifjúságnak szóló előadás főszereplője a társulat új tagja, a kaposvári színháztól érkezett Takács Géza.

A következő művet szintén Harsányi Sulyom László állítja színpadra, a kiszolgáltatottságról szóló norvég darabnak, Terje Nordby Jégszirom című drámájának bemutatóját - Balsai Móni, Gémes Antos és Gula Péter szereplésével - október 31-én tartják a stúdiószínpadon. Az óvodások és kisiskolások számára készülő előadás, Böszörményi Géza Almaszósz című darabjának premierje november 9-én lesz a nagyszínpadon. Az Alma Együttes zenéjével, Horváth Patrícia rendezésében készülő mesejátékhoz gyerekszereplőket keres a színház, szeptember 15-ig várják a jelentkezéseket.

Tasnádi István Kleist elbeszélése nyomán született, Közellenség című művét Vidovszky György rendezésében, az egyébként a Nemzeti Színházhoz szerződő Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzik műsorra december 21-én. A nagyszínpadon látható előadást 14 éves kortól ajánlja a színház.

Federico García Lorca Vérnász című művét Horgas Ádám rendezésében, koreográfiájával és Oláh Ibolyával közösen készített zenével és szereplésével mutatják be december 22-én a stúdiószínpadon. A hagyományos és mozgásszínházi megoldásokkal készülő előadást 16 éves kortól ajánlják.

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című művét Laboda Kornél átiratában mutatják be Bereczki Csilla rendezésében, Cserna Antal főszereplésével 2014. február 1-jén. Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját március 14-én tűzi műsorra a színház, Horváth Illés és Lovas Rozi főszereplésével, Nagy Péter rendezésében. Mindkét előadás a stúdiószínpadon látható.

A kaposvári Csiky Gergely Színházzal közösen mutatják be Jon Foss Tél című művét Bérczes László rendezésében, Mészáros Sára és Őze Áron főszereplésével. A produkció szintén a Sinkovits Imre nevét viselő stúdiószínpadon látható, a premiert 2014 áprilisában tartják.

Stephen Sondheim Into The Woods munkacímmel említett mesemusicaljét Harangi Mária rendezésében viszik színre. A 12 éves kortól ajánlott előadás bemutatóját április 26-án tartják a nagyszínpadon. Vonalhúzás címmel Göttinger Pál rendezésében tűzik műsorra a pályaválasztásról szóló darabot, amelyet 2014. május 17-én láthat először a közönség. Az előadást gimnazistáknak, pályaválasztás előtt állóknak ajánlják.

A színházpedagógia programról szólva elhangzott: elképzelésüket a színház mottójára - "ahol a láthatatlan láthatóvá válik" - építették KiBelátó program elnevezéssel. Az előadásokhoz kapcsolódva feldolgozó foglalkozásokat, valamint a színházi műfajba beavató programokat szerveznek. Emellett egy-egy osztállyal együttműködve - egyes előadásokhoz kapcsolódva - már a próbaidőszak alatt találkoznak az alkotók a diákokkal, akik így ötleteket adhatnak az előadás megszületéséhez.

Az Agárdy Gábor emléklánc idei díjazottja Tóth Sándor színművész. A színház számos önkormányzati bérleményétől megvált, és úgy tűnik, együttműködés jön létre az Arany 10 kulturális központtal, az intézmény próbatermet biztosít számukra és a Pesti Magyar Színiakadémiának is helyet ad. A jelenleg futó darabok műsoron maradnak. A társulattól Horváth Lajos Ottó, Pál András, Kubik Anna és Györgyi Anna távozott.

forrás: http://hvg.hu/

KiBelátó – a Magyar Színház komplex színházpedagógiai programja

BEVEZETÉS

Azt hiszed, hogy átlátszó. Belelátsz, és akkor meglátod – a láthatatlan látható.
Ez egy kilátó, a falak felett átlátó, az átlátszót is meglátó.
Előttünk, hogy láttassunk, hogy amit szeretnél, kilátóról láthasd, átláthass és beleláthass, legyen az is átlátszó – ahol a láthatatlan láthatóvá válik.

A Magyar Színház profilváltáson ment keresztül, a 2012/13-as évadtól kezdve mint ifjúsági és családi színház működik. Ennek a változtatásnak a következő eleme a 2013/14-es évadban beinduló komplex színházpedagógiai program.
Kulcsszavaink a kíváncsiság, a felfedezés, a kísérlet és a párbeszéd. Szeretnénk nem csupán szolgáltató lenni – célunk, hogy a Magyar Színház a közönsége és kiváltképp a felnövő generáció partnerévé váljon.

SZÍNHÁZPEDAGÓGIA

Bár sok fül számára még ma is újdonságként hathat a színházpedagógia kifejezés, az utóbbi 15 évben számos színház fogott bele olyan programba, melynek célja, hogy a korábban két, egymástól elváló világban létező színházi alkotó és középiskolás néző találkozzon és beszédbe elegyedjen egymással, átvitt és konkrét értelemben véve egyaránt. Ebben a párbeszédben játszik mediátori szerepet a dráma- avagy színházpedagógus, aki a nem formális pedagógia eszköztárát alkalmazva hozza létre a közös gondolkodás színterét. 

Hisszük, hogy a Magyar Színház előadásai képezhetik párbeszéd alapját, elősegítve ezzel a színház és a ma fiataljai közti kapcsolatteremtést. A foglalkozások fókuszában olyan érvényes problémákat, kérdéseket, témákat igyekszünk körüljárásra felkínálni, amelyek a résztvevőfiatalok számára is valósak és számot tarthat érdeklődésükre.

Fontosnak tartjuk, hogy projektjeink tanulási fókusza jól behatárolható, értelmezhető és akár az iskolai tanmenethez is kapcsolható legyen.

TERVEZETT PROJEKTEK

Belátó Program – beavató foglalkozások

A megtekintett előadásra alapozva adunk át ismereteket a formáról, melynek kipróbálására lehetőséget is kapnak a fiatalok.

- Forma: két utófoglalkozás – 45-90 perc, az első az előadás terében, a második a színházban vagy az iskolában

- Résztvevők: elsősorban színházi és a kapcsolódó művészeti területen tanuló diákcsoportoknak ajánljuk

Fókuszáló Program – feldolgozó foglalkozások

Az adott előadás által felkínált kérdéskör, probléma, téma feldolgozása egy fókusz mentén, a drámapedagógia eszközeivel – beszélgetés, játékok, gyakorlatok, melyek segítik a közös gondolkodást.

- Forma: előfoglalkozás és utófoglalkozás, 30-90 percben, melyeket a színházban az előadás előtt és után, illetve az előadást követő héten az iskolában tartunk meg

- Résztvevők: bármilyen csoport az adott előadáshoz ajánlott korosztályból

Sokszemközt Program – dolgozzunk együtt!

A 2013/14-es évad három premierjéhez csatlakozva, hosszabb távon kívánunk együttműködni egy-egy osztállyal. Már a próbafolyamat megkezdése előtt foglalkozni kezdünk az előadás témájával, a próbák alatt többször sort kerítünk az alkotókkal való találkozásra és az együtt gondolkodásra, melynek eredményeképp az együttműködésben résztvevő osztály ötletei, gondolatai, véleménye nyomot hagy a bemutatásra kerülő előadáson.

A programban résztvevő csoportok pályáztatás útján kerülnek kiválasztásra!

- Forma: egy készülő előadás végigkövetése, adott pontokon való bekapcsolódás, folyamatos együttműködés a csoportok és a színház között

- Résztvevők: középiskolás csoportok

Összenéző Program – működjünk együtt!

Nyitottak vagyunk a folyamatos együttműködés további lehetőségeire is – bármilyen projekt, amire mi nem gondoltunk, de amiben a színház és az iskola közös utat találhat.

Látogatási Idő – színházi nyílt nap

Nyílt nap, kifejezetten diákoknak, interaktív programokkal, próbalátogatással, beszélgetéssel, feladatokkal. Minden, ami a színházhoz tartozik, „megérinthető”, és ezen a napon lehetőséget is kapnak rá.

- Időtartam: 180-240 perc

- Résztvevők: elsősorban művészeti területen tevékenykedő csoportok, de mindenki jelentkezését szívesen fogadjuk

Átlátó Program Felnőtteknek – feldolgozó foglalkozások

Célunk a 18 év feletti színházlátogatók párbeszédre, továbbgondolásra való ösztökélése az adott előadás kapcsán. Akár a középiskolás közönségnek szánt foglalkozáshoz hasonló drámapedagógiai program, vagy egy, az előadásról szóló, moderált beszélgetés, melyet minden esetben szakemberek vezetnek.

- Forma: 30-60 perces előfoglalkozás, 60-90 perces utófoglalkozás a színházban

- Résztvevők: felnőtt csoportok, független felnőttek

Blog és facebook-oldal

A színházpedagógiai program dokumentálása, a kapcsolattartás, a folyamatos interakció érdekében létrehoztunk olyan közösségi portálokat, ahol a legaktuálisabb programokkal, pályázati lehetőségeinkkel, az előadások és a foglalkozások beszámolóival találkozhatnak, valamint ide várjuk a fiatalok élménybeszámolóit, illetve az Önök észrevételeit, kérdéseit egyaránt.

BÉRLETEK

A színház jelenleg négy különböző bérletcsomagot kínál különböző korosztályoknak. Ezeken felül természetesen minden előadáshoz kérhető külön-külön is beavató vagy feldolgozó foglalkozás.

A Matiné bérlethez kapcsolódó Felnéző program

6-10 éveseknek ajánlott előadások, illetve foglalkozások

A bérlet tartalma:
Rumini
Andersen, avagy a mesék meséje
Almaszósz

Az előadások időpontja: péntek délután

Bérletár: 5500 Ft

Az Érettségi bérlethez kapcsolódó Farkasszem program

17-18 éveseknek ajánlott előadások, illetve foglalkozások

A bérlet tartalma:
Holdvilág és utasa
Rómeó és Júlia
Utazás a koponyám körül

Az előadások időpontja: csütörtök délután

Bérletár: 5900 Ft

Az Ifjúsági bérlethez kapcsolódó Sasszem program

14-18 éveseknek ajánlott előadások, illetve foglalkozások

A bérlet tartalma:
Nero, a véres költő
Holdvilág és utasa
Arzén és levendula

Az előadások időpontja: csütörtök délután

Bérletár: 6000 Ft

Belátó bérlet

Középiskolásoknak; a bérletben szereplő előadások és a hozzájuk csatlakozó foglalkozások tematikus rendben épülnek egymásra. A csomagot az osztályfőnökkel vagy más kompetens, az osztályt jól ismerő tanárral egyeztetve állítjuk össze. Az első látogatást megelőzően egy ismerkedő foglalkozásra is sor kerül.

A bérlet tartalma:
Vérnász
Közellenség
Utazás a koponyám körül

Az előadások időpontja: hétköznap délután

Bérletár: 5500 Ft

Fókuszáló bérlet

Középiskolásoknak; a bérletben szereplő előadások és a hozzájuk csatlakozó foglalkozások tematikus rendben épülnek egymásra. A csomagot az osztályfőnökkel vagy más kompetens, az osztályt jól ismerő tanárral egyeztetve állítjuk össze. Az első látogatást megelőzően egy ismerkedő foglalkozásra is sor kerül.

A bérlet tartalma:
Közellenség
Romeo és Júlia
Vonalhúzás

Az előadások időpontja: hétköznap délután

Bérletár: 5500 Ft

Kedvezmények

Az első 5 bérletet vásárló iskola (min. 30 fő) 10% kedvezményt kap bérleteink árából.
Elérhetőségeink
Márton Gábor Csaba, színházpedagógus
0620/2997366
Kámán Orsolya, színházpedagógus
0630/5186174

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed