Fennállásának legsikeresebb évadát zárta a Szkéné Színház

Tartalmas évadot zárt június 20-án a Szkéné Színház. A 240 előadáson (11 bemutató, amelyből 9 koprodukció) több, mint 30.000 néző fordult meg színházunkban szeptember 4. óta, amely 92.8%-os látogatottságot jelent, a nézőszám 40%-kal nőtt az előző évadhoz képest. Soha ennyi előadás és néző nem volt még korábban egy évad alatt a színházban!

Ahogy a sajtóközlemény kiemeli, Csákányi Eszter először dolgozott Pintér Bélával, és a következő évadban, a társulat készülő bemutatójában is viszont láthatják az érdeklődők. Pintér Béla Szép Ernő-díjban részesült a színpadi nyelv megújításáért, a XX. Nemzetközi Könyvhétre pedig nyolc drámája jelent meg kötetben.

A színház Kő, papír, olló című osztályterem-színházi előadása a pályaválasztás előtt álló diákok számára készült, amit elsősorban hátrányos helyzetű települések iskoláiba vitték el, ahol a tanulókkal az előadás kapcsán a továbbtanulást megelőző nehézségekről beszélgettek. A foglalkozáson eddig több mint háromszáz diák vett részt.

Vendégeskedett a Műegyetem rakparton a sepsiszentgyörgyi M Stúdió valamint a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház is. Ez utóbbi által megrendezett TESZT Fesztiválra a Szkéné három előadása is meghívást kapott éppúgy, mint a nyár végén rendezendő Vidor Fesztiválra, ahol a Bivaly-szuflé, a Bányavakság és A 42. hét is szerepel.

A következő évad első bemutatója a POSZT-on felolvasó színházi keretek között már bemutatott Bányavíz lesz, amely a Bánya-trilógia záró epizódja. Beugrással lesz látható Szegeden a THEALTER Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon A nagy füzet Zsámbékon, ahol Nagy Norbert szerepét Keresztes Tamás, a Katona József Színház művésze veszi át.

forrás: http://7ora7.hu/

Jövő héten indul az I. ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál

A korábbiaknál is gazdagabb kulturális kínálat várja a zalaegerszegieket és a városba látogató vendégeket idén.

Július első két hetében, a Manna Produkció és a Kvártélyház Szabadtéri Színház szervezésében első alkalommal rendezik meg a ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivált, amely során több független színházi társulat is bemutatkozhat a városban.

A fesztivál nyitónapján, július 1-jén utcát neveznek el Gábor Miklósról, a zalai megyeszékhelyről származó színészóriásról, majd képzőművészeti kiállítás nyílik Szunyoghy Viktória festőművész képeiből. A fesztivál első színházi eseményeként a rendezvénysorozatnak otthont adó Kvártérlyház Szabadtéri Színház előadását, a Lendvai képek című zenés történelmi játékot láthatja a közönség.

A kéthetes fesztivál programjában szerepel színház, zene, irodalmi beszélgetéssorozat kortárs írókkal, felolvasószínház és bábelőadás is. A programok között minden korosztály találhat kedvére valót, ezért a fesztivál mottója nem véletlenül: „Mindenki Egerszegre!”.

A július 1. és 14. között zajló eseménysorozaton látható lesz a Füge és a MU Színház közös produkciójában készült karamazov július 3-án, a Mannától a Kicsi nyuszi hopp hopp 4-én, a Francia rúdugrás 6-án, a Telefondoktor 9-én. Gyerekelőadásként 5-én a Világszép nádszálkisasszonyt ajánlják a Neptun Brigádtól, 12-én Fabók Mancsi bábszínházának előadását, A székely menyecske meg az ördögöt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Toldi című előadása 13-án tekinthető meg.


Képek az Ördögkatlan sajtótájékoztatójáról

2013. június 27.
Akvárium Klub, Budapest
Sztrókay András képei

 

Tiszta létezés

A folyamatos önvizsgálat, a saját magában, valamint az adott helyzetben való kételkedés jellemzi Pál András munkáját. A Magyar Színház művésze a következő évadtól a Radnóti Színházban folytatja, ahol reményei szerint meg tudja teremteni azt a fajta „tiszta létezést”, amely Pécsett és a Magyar Színházban megadatott neki. A fiatal színészt nyáron új darabban láthatja a közönség: a Hippolyt, avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál című előadást az Orlai Produkció közreműködésével július 4-én mutatják be a Belvárosi Színházban.

Az első kaposvári színészosztályként már hallgató korotokban fokozott figyelem irányult felétek. Milyen volt így tanulni?

Kaposváron semmi más feladatunk nem volt, mint dolgozni. Tanáraink többsége akkor kezdte az oktatást, és volt egy olyan fajta kommunikáció közöttünk, mellyel kölcsönösen segítettük egymás munkáját. A fokozott, kívülről felénk irányuló figyelem pedig nagyon jót tett, kontrollt adott. Kihívásként éltük meg, mely mindig jobb és jobb teljesítményre ösztönzött. A kaposvári szellemiség egy méltán híres jelenség, mely nagyon jófajta ízlést ültetett belénk. Részemről büszke vagyok rá, hogy ennek az iskolának tagja lehettem.

Több vidéki városban is játszottál, mielőtt a budapesti Magyar Színház tagja lettél. Van szellemiségbeli, értékrendbeli különbség a vidéki és a fővárosi színházat, színjátszást illetően?

Az iskola befejezése után meghatározó élmény volt a Pécsi Nemzeti Színházban töltött idő. Sok vidéki városban éltem már a munkám miatt, de Pécs egyszerűen elképesztő. Már csak a tekintetben is, hogy élő diskurzus, kapcsolat létezik a különböző művészeti ágak, a művészek és a közönség között. Az előadások után lehetőség van az eszmecserére, akár a közértben is. Éppen emiatt, vidéken mindig tudta az ember, hogy ki felé közöl, és ez nagyon jó érzés volt. Ezzel szemben Pesten többfelé oszlik a figyelem és valamiféle távolság is érzékelhető a közönség és a színészek között.

Egyszer nyilatkoztad, hogy minden próbaidőszakban van két hét, amikor nem tudsz próbálni, csak birkózol magaddal, a kételyeiddel. Tenki Réka nemrég azt mondta nekem, a mai napig nem tudja, hogy ez a szakma neki való-e. A fiatalabb színészkorosztályra általában jellemző a belső bizonytalanság? Miért van ez?

Nem tudom, hogy ez generációs ügy-e. Bennem igazság szerint Kaposvár óta tombolnak ezek az érzések, abból kifolyólag is, hogy a folyamatos önvizsgálat, a saját magunkban, valamint az adott helyzetben való kételkedés iskolai példázatnak számított, mellyel azt akarták belénk plántálni, hogy mindig törekedjünk arra, hogy minél több oldalról közelítsünk meg egy helyzetet. Hogy megtanuljuk, sosem létezik csupán egy jó megoldás, hanem számos lehetőség, eszköz, amelyek közül válogatni lehet – ezek eléréséhez azonban nyitottnak és bátornak kell lenni. Ugyanakkor, nyilván ez alkati kérdés, magánemberként is kétkedő vagyok, gátlásos és gyakran paranoiás.

Ezt nem lehet valamennyire levetkőzni az évek során?

Nem tudom. Több kollégám van, akit hasonló dolgokkal „áldott meg” az ég; sokat beszélgettem velük erről a helyzetről, és arra jutottam, hogy ez nagyrészt alkati ügy, ami az idő előrehaladtával egyre nagyobb teret tud nyerni. Rettenetes, gyakran elviselhetetlen érzés, ugyanakkor nagyon remélem, hogy a kételkedés, a vívódások visznek előre, és, hogy lényegében jó dolgokat szülnek majd.

Nemrég volt egy ősbemutatód: a Néro, a véres költő című darabban játszottad a bölcs tanító, Seneca szerepét a Magyar Színházban. Hogyan készültél a szerepre?

Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő című regénye alapján a színpadi átiratot Réczei Tamás készítette. Nagyon nehéz próbafolyamat van mögöttünk, sok helyzetet mi színészek oldottunk meg a darabban. Az viszont fantasztikus érzés volt, hogy egy olyan csapat állt össze, melynek tagjai szeretik egymást, odafigyelnek a másikra és képesek támaszként viselkedni, a nehéz helyzetekben egy emberként kiállni. A társulat tagjai lelkiismeretesen teszik a dolgukat és nagyon megnyugtató, hogy mindenki tudja, nem kell gátlásosnak lenni a másik előtt.

A 2011/2012-es év elég kemény volt a Magyar Színház számára: leépítések, tetemes adósságállomány, melyet mára ugyan sikerült ledolgozni. Hogy éltétek meg ezt az időszakot?

Összerántott minket, igazi csapattá, családdá kovácsolt. Alapvetően itt nagyon jó emberek vannak, akik a kezdetektől fogva őszintén viszonyultak hozzám, így én is könnyen hozzá tudtam adni a társulat munkájához. Egymás miatt is jobbak vagyunk. A következő évadtól a színházban rendez majd Göttinger Pál is; az ő jöveteléhez nagy reményeket fűz a társulat. Ezt az időszakot én már nem töltöm velük, a Radnóti Színházban folytatom ugyanis a munkát, ahol többek közt olyan rendezőkkel dolgozom majd együtt, mint Moha (Mohácsi János – a szerk.), Valló Péter, valamint Bálint András. Elképesztő társulat és szellemiség van ott; nagyon kíváncsi vagyok, hogy azt a fajta tiszta létezést, amely segített, hogy csak a játékra kelljen koncentrálnom, és amelyet Pécsett és a Magyar Színházban éreztem, meg tudom-e élni, meg tudom-e teremteni egy új helyen is. Mindenesetre szeretnék sokat fejlődni, tanulni a Radnótiban.

Hogyan éled meg a változást? Nem félsz az új helyzetektől?

Dehogynem! Szinte rettegek tőlük. Teljesen meg vagyok zavarodva ilyenkor, magamba fordulok és emiatt mindenki azt gondolja, hogy nagyképű, pökhendi vagyok – belül viszont ott van kis András rettegése. Mindeközben nagyon kíváncsi is vagyok, hogyan tudok beilleszkedni egy új közegbe.

Az következő évad kezdetéig azonban a közönség egy új, független produkcióban láthat: az Orlai Produkciós Iroda közreműködésében a Mohácsi testvérek által színpadra álmodott Hippolyt, avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál című darabot július 4-én mutatják be a Belvárosi Színházban. Orlai Tiborral nem ez az első közös munkátok…

Először a Francia rúdugrás kapcsán dolgoztam együtt Tiborral, aki akkor elárulta, hogy már többször nézegetett engem színházban. A következő közös munkánk a Jadviga párnája volt, mely hosszú huzavonát követően került az Új Színházból a Belvárosiba. Furcsa, mert sokszor elgondolkodom rajta, hogy milyen lehetett volna benne Zsolt (a két éve balesetben elhunyt Huszár Zsolt, aki a férfi főszerepet játszotta volna – a szerk.). Sokszor neki játszom. Jelenleg azonban a Hippolytra készülünk, melyet a Mohácsi testvérek rendeznek az eredeti Zágon István féle darab átirata nyomán. Én Terka udvarlóját játszom majd. Sosem volt szerepálom vagy egy olyan hely, ahol feltétlenül játszani akarnék. Szeretem magam jól érezni, szeretek dolgozni, és nagyon fontos, hogy emberi viszonyaim alakulhassanak ki a munka folyamán – ez az Orlaival való együttműködés során mindig megadatott.

Hatodszor is mezítláb, csíkosban, az ördögszántotta hegy alatt

Megszámlálatlan program, ezer fellépő, színház, zene, irodalom, film, kiállítások, művészeti műhelyek, pince- és falutúrák, gyerekprogramok, sport – és már négy falu – várja a fesztiválozókat Baranyában, a villányi dombok között. Nagyharsány, Kisharsány és Palkonya mellé idén Beremend is betársult.

Filmvetítéssel és borkóstolóval kezdődött a 6. Ördögkatlan Fesztivál sajtótájékoztatója az Akvárum borbárjában. A borokat a legfestőibb programhelyszín, a kisharsányi Vylyan pincészet kínálta, a filmeket a budapesti Szent György Média és Informatikai Szakközépiskola diákjai készítették.

Az animációst érdemes feszülten figyelni és többször megnézni, ugyanis a szereplők hasonlósága valós személyekkel nem a véletlen műve, nekem még az ördög is gyanús… A klipen pedig a közönség is főszereplő: lehet, hogy Te is rajta vagy!

A két főszervezőn – Bérczes Lászlón és Kiss Mónikán – kívül jelen van Dinyés Dániel zeneszerző és karmester, Göttinger Pál rendező, Kolonits Klára operaénekes, Hartyándi Jenő fesztiváligazgató (a Mediawave-é) és nincs jelen Nagy József rendező-koreográfus-színész-díszvendég (pedig úgy volt, hogy itt lesz: no nem baj, majd a Katlanban jól és sokszor megtekintjük, mert rendez, játszik, fest, performerkedik és még számtalan dolgot csinál).

Bérczes felvezetője után Kolonits méltatja kedvesen az Ördögkatlan érdemeit, Bérczes pirul, és közbeveti "Mindenki azért ül itt, hogy dicsérjen minket!", mire Hartyándi, az örök ellenzék meg ingatja a fejét, hogy ő bezzeg úgyse dicsér.

Dinyés és Kolonits a komolyzenei programokhoz csinál kedvet: Beremenden lesz Mozart Requiem a csillagos ég alatt, egy alkalomra megvalósul, ami nincs, az "Ördögkatlan Szimfónikusok". A másik projekt – kaposvári ötlet és aki a Katlanba nem jut el, a Katonában még szerencséje lehet hozzá – a rendhagyó operamagyarázatok.

Verdi két operáját, a Traviátát és a Rigolettót ismerhetjük meg női és férfi szemszögből, szöveg és zene összefüggésében. ("Javaslom, hogy a közönség is legyen kettéosztva, nőkre és férfiakra" – veti közbe Hartyándi Jenő.)

Göttinger Pál a kaposvári Csiky Gergely Színház (ahova Bérczes is átigazolt a Bárkából művészeti vezetőnek) rendezője, aBuszszínház és a Faluturisták programok lelke, a Momentán Társulat és a Soharóza Kórus aktivistája. (A Kórus épp felvételt hirdet, de tényleg "A Soharóza kísérleti énekegyüttes augusztustól új tagokat keres minden szólamába. Kottaolvasás vagy képzett hang nem feltétel, csak a magabiztos éneklés, nyitottság a hülyeségek iránt (a minden zene közhellyel élve) és a lelki-testi elkötelezettség.")

A felsorolt "teátrumságok" lényege a spontaneitás, az invenció, a reflektáltság, esernyő és varrógép véletlen találkozása a boncasztalon - Lautréamont és szerény személyem legnagyobb örömére.

Idén az egyik díszvendég Jiří Menzel, a kisharsányi templomkertben üzemelő kertmoziban megnézhetjük aHóvirágünnepet ("B. L. kedvenc Menzel-filmje, ha ez számít" – áll a programfüzetben), a Pacsirták cérnaszálont, a Sörgyári capricciót és a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, ez utóbbi előtt maga a mester tart bevezetőt, s kapcsolódik hozzá még valami!

A Hatok képzőművészeti csoport (akik heten vannak), a palkonyai vasútállomást foglalják el és csomagolják be 5 napra, augusztus harmadikán, délután 4 órakor leplezik le, mit csináltak a "Láthatatlan állomás"-on. Tényleg senki sem tudja még mit, de egy dolog biztos, kapcsolódik a Menzel-film leghíresebb jelenetéhez, s köze van a pecséthez és egy női testrészhez, és ki is lehet próbálni…

Hartyándi Jenőtől megtudjuk, hogy amit évek óta megpróbál keresztülvinni, az most megvalósul, jelesül, hogy a Mediawave-csapat hadiszállása, a kisharsányi kovácsműhely-udvar nem programhelyszínként, hanem művészeti műhelyként fog működni. Lesz idejük és alkalmuk alkotni, s az eredményt meg lehet majd tekinteni, és nem lesznek hírességek, csak alkotó ifjak és mestereik.

Bérczes finoman érdeklődik, hogyha egy híresség be szeretne menni és jegye, azaz karszalagja is van, azért bemehet-e? Jenő szakállát simogatva láthatóan elgondolkodik a problémán, mert hírességek lesznek bőven, ha nem is "celeb" értelemben.

Mélyen együtt lehet érezni Kiss Móni dilemmájával, hogy a számolatlan programból (tényleg számolatlan, nemcsak számtalan, "már megint nem volt időnk összeszámolni, mennyi" – mondja), mit emeljen még ki a sajtótájékoztatón? Lesz sok új és sok régi, valami máshonnan kapott és új felfedezés (mint egy szerencsét hozó menyasszonyi öltözék).

Nagyon sok színházi előadás lesz, a fentiekben említetteken túl a kaposváriak, a debreceniek és a szabadkaiak, a Jel és a K2 Színház, a Forte, a Káva, a Medve és a Pintér Béla Társulat, a Nézőművészi Kft, a szentesi drámatagozatos gimnazisták, a Manna Produkció, a Watta Cirkusz (a budapesti és a torinói artistaképző növendékei), a diákszínjátszó találkozó fődíjas előadása, a Bóbita és a Vojtina Bábszínház és a hagyományos Bárka Mulatság, abból is a 300-adik!

Rengeteg koncert lesz mindenféle műfajban: alternatív, reggae, funky, ska, jazz, népzene, komolyzene, még a műfajok felsorolása sem fér ide, nemhogy a fellépőké. Az Erik Satie Maratonon, az Európa Kiadón és a különféle Wombo- és Grencsó-formációkon (Grencsó István is díszvendég) biztosan fellelhető leszek, s nem tudom mi az a Peter Problem, de érdekel…

Az irodalom leginkább a Vylyan-teraszon virágzik majd, zenével házasodva a Rájátszásban (Erdős Virág, Háy János, Grecsó Krisztián, Beck Zoli, Kollár-Klemencz László, Sárközy Zoltán, Szűcs Krisztián, Szálinger Balázs, Beck Zoli), slamelve (Pion István, Simon Márton, Fata Dani, Kövér András "Kövi", Tengler Gergely), beszélgetve (Szálinger Balázs, Háy János, Erdős Virág), dzsesszelve (Shakespeare újraértelmezve MC Sena, Márkos Albert, Bata István, G. Szabó Hunor által) és végnapjaink Víg Mihállyal és Keresztury Tiborral, i tak dalse…
Kiállítások, film, családi, esélykikötő, ördögtánc!

De hát már minden ott van a honlapon, nézzétek és szomorkodjatok, mert képtelenség lesz mindenen ott lenni, ami érdekel.

forrás: http://prae.hu/

6. Ördögkatlan fesztivál - spot

JIŘÍ MENZEL IS AZ ÖRDÖGKATLANRA KÉSZÜL - BEREMEND CSATLAKOZOTT A FESZTIVÁLHOZ

Új helyszínként Beremend is része lesz Nagyharsány, Kisharsány és Palkonya mellett az Ördögkatlan Fesztiválnak, amely július 30. és augusztus 3. között művészeti programok százaival várja a látogatókat.

A hatodik fesztivál díszvendégei idén különböző művészeti ágak világhírű képviselői: Nagy József rendező-koreográfus Nagyharsányban színészként, festőként, fotósként és beszélgetőpartnerként is megmutatkozik.Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítás mellett performansszal és installációval is készül. Jiří Menzelcseh filmrendező egy beszélgetésen vesz részt a kertmoziban, ahol filmjeit minden este vetítik. Grencsó István, a magyar avantgárd dzsessz kiemelkedő alakja nemcsak zenél, hanem fotózik, kiállít és workshopot is vezet - hangzott el a fesztivált beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.

Kiss Mónika szervező kiemelte: idén nagy álmuk valósul meg azzal, hogy a beremendi Megbékélés Kápolna előtti réten nagyzenekar, négy operaénekes és egy kórus közreműködésével felhangzik Wolfgang Amadeus Mozart Requiemje. A négy énekes - Kolonits Klára, Szolnoki Apollónia, Horváth István és Cseh Antal - működik közre a Verdi Operakalauz című, rendhagyó operaértelmező programokon is, amelyek keretében Verdi két híres operája, a Traviata és a Rigoletto kerül terítékre Dinyés Dániel karmester vezényletével.

A könnyűzenei koncertek sorát a Quimby nyitja és a Kiscsillag zárja. Fellép rajtuk kívül a Punnany Massif, Péterfy Bori és a Love Band, az Európa Kiadó, Rutkai Bori és a Specko Jedno, a Kistehén Melankólikusok és a Psycho Mutants, a londoni The Urban Voodoo Machine és a francia Wombo Orchestra.

A klasszikus dzsesszt képviseli Alexander Balanescu és Ada Milea, a Kiss Erzsi Panchan, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint. Templomi koncertet ad Érdi Tamás zongoraművész, de a zenekedvelők a Soharóza kórus mellett a Csángállótól a Söndörgőig vagy a Roma Hungaricumig igen széles palettáról válogathatnak.

A fesztiválon idén is lesznek színházi és táncelőadások, a látogatók többek között Pintér Béla és Társulata, a Jel Színház, a Forte Társulat, a debreceni és a szabadkai társulat, a k2 Színház, a Watta Cirkusz és a Momentán Társulat előadását is megtekinthetik.

A Rájátszás című sorozatban kortárs zenészek és költők inspirálják egymást: az előadásokban közreműködik többek mellett Erdős Virág, Háy János, Grecsó Krisztián és Szálinger Balázs is.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a gyermekeket is számos program szórakoztatja, lesznek kézműves foglalkozások, színházi előadások és játékok.

Bérczes László, a fesztivál szervezője elmondta, hogy idén mintegy hatvanmillió forintból valósul meg az összművészeti programsorozat. Ennek nagy része a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) különböző pályázataiból és a jegybevételekből származik, de emellett a résztvevő falvak is igyekeznek pénzzel, valamint munkával támogatni a fesztivált. Bérczes László kiemelte: a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma az Ördögkatlan Fesztivált is felvette a kiemelt programsorozatok közé, így 2014-től 2016-ig évente több mint húszmillió forint áll rendelkezésükre.

A fesztivál részletes programja megtalálható a www.ordogkatlan.hu oldalon.

Forrás: MTI/http://szinhaz.hu

Balfácán gengszterek Szentendrén - Parti Nagy Lajos tollából

Négy csetlő-botló gengszter, vicces helyzetek Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel Szentendrén csütörtökön, amikor a Pest Megyei Könyvár Színháztermében Parti Nagy Lajos Bivaly-szuflé című darabját láthatja a közönség.

Pest Megyei Könyvtár Színháztermében csütörtökön 19 órakor kezdődik a Bivaly-szuflé címet viselő Parti Nagy Lajos darab, melyben többek mellett Mucsi Zoltán és Scherer Péter a főszereplő. A komédia története szerint öt balfácán gengszter bujkálás közben egy lepukkant fogadót akar felújítani Bivalybercecen, az ukrán-osztrák határon.

„Ezer éve ismerjük egymást Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel, de korábban soha nem dolgoztunk együtt. Aztán egyszer csak eszükbe jutott, hogy milyen jó lenne, ha írnék nekik egy „gengszteres” darabot. Az ötletadó a Gengszterek fogadója című nagyszerű dán film volt, amit megnéztem, de aztán nem is igazán használtam fel. A Bivaly-szuflé és a film között minimális a hasonlóság. Amikor elkezdtem írni a darabot, még magam sem tudtam, mi kerekedik belőle, aztán lett négy csetlő-botló gengszter, akik egy lepukkant fogadót akarnak felújítani Bivalybercecen, az ukrán-osztrák határon” – fejtette ki Parti Nagy Lajos. Az író hozzátette, hogy a Bivaly-szuflé egy komédia, de akár tragikomédiának is lehetne titulálni. Nevettető darab, aminek van egy mélyebb rétege is, azt viszont a nézőknek kell megtalálniuk a történetben.

Scherer Péter elárulta az ötszereplős darab négy gengszterről szól, akik egy rablás után egy elhagyott, régi kastélyszállóban húzzák meg magukat, majd kitalálják, hogy vegyék meg és újítsák fel a szállót, Közben kiderül, hogy az ottani faluban a polgármestertől a rendőrfőnökig mindenki korrupt, és seperc alatt kicsalják a négy gengsztertől az egymillió eurójukat.

Szereplők: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián, Horváth Lajos Ottó. Rendező: Göttinger Pál

NYÁRI SZÍNHÁZAT SZERVEZ A MANNA ZALAEGERSZEGEN

A két héten át tartó Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál című programsorozattal július elsején megkezdődik a nyári szabadtéri színházi évad a zalai megyeszékhely belvárosában.

A Kvártélyház nyári színházi előadásairól csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Gyutai Csaba polgármester kiemelte, hogy a rendezvénysorozat keretében megemlékeznek a zalaegerszegi születésű Gábor Miklósról(1919-1998). A Kossuth-díjas színművészről a városban utcát neveztek el, amelyet a színházi fesztiválsorozat nyitányaként, július elsején avatnak fel. 

Ugyancsak július első napján kerül sor a Kortárs Művészeti Fesztivál első előadására. A programsorozat a Manna Kulturális Egyesület szervezésében valósul meg.

Gáspár Anna, az egyesület elnöke elmondta, hogy könnyed, humoros előadásokat igyekeztek színpadra állítani. Számos kísérő programot, például könnyűzenei koncertet is szerveznek, kiállítás nyílik Szunyoghy Viktóriafestőművész alkotásaiból. A Kex és tea címmel tartott kortárs irodalmi felolvasóesteken a közönség azokkal a szerzőkkel - Litvai Nellivel, Mohácsi Istvánnal, Szabó Borbálával - találkozhat, akiknek a darabjai szerepelnek a programban. A szabadtéri színház történetében újdonságnak számít, hogy gyermekelőadásokat is tartanak, egy interaktív mesejátékot pedig az Aquacityben mutatnak be - hangsúlyozta Gáspár Anna. Hozzáfűzte, hogy az egyesület fiatal, pályakezdő színészek, végzős főiskolai hallgatók számára ad lehetőséget. A fesztiválon olyan társulatokat mutatnak be, amelyekkel a zalaegerszegi közönség még nem találkozott.

Tompa Gábor, a Kvártélyház ügyvezetője arról beszélt, hogy a zalaegerszegi társulat új bemutatóval készül a július 19-én kezdődő a szabadtéri színházi évadra. A Szomorú vasárnap című zenés játékot az ügyvezető rendezésében mutatják be a Kvártélyház udvarán, a főbb szerepekben Hertelendy Attilát, Foki Veronikát, Szakály Aurélt ésMáriás Zsoltot láthatja a közönség. Ismét műsorra tűzik Presser klasszikus darabját, A Padlás című musicalt is, amelyet az elmúlt hat esztendőben több mint félszázszor játszottak Zalaegerszegen. A közönség kívánságára pedig az Anconai szerelmesek című darab is szerepel a programban, amely hét évvel ezelőtt a nyári színház nyitó előadása volt.

Forrás: MTI, http://szinhaz.hu/

Szolnokra várják a fesztiválozókat

Négy színpadon zenés programokat, színházi produkciókat, gasztronómiai különlegességeket, valamint tiszai sétahajózást kínál a Tiszavirág fesztivál kedden kezdődő és szombatig tartó rendezvénysorozata Szolnokon.

A fesztivál egyik kiemelt fellépője a kortárs francia sanzon reprezentánsa, Yves Jamait lesz, aki első alkalommal vendégszerepel Magyarországon. Szintén először hallható és látható az olasz Gattamolesta zenekar, amely zeneiségét a balkáni nép- és cigányzene dallamvilágára alapozza. A visszatérő külföldi művészek sorában a dán Tim Lothar Petersen blueszenész énekel Szolnokon – mondta Kovács Ákos főrendező.

A hazai könnyűzenei élet képviseletében többek között a Kiscsillag, a Budapest Bár, a Kowalsky meg a Vega és a Roy&Ádám Trió zenél, a cimbalomra építő Cimbaliband pedig Ferenczi György szájharmonikással közösen lép a közönség elé.

A Nyári Színház a város főterén lévő Damjanich múzeum belső udvarán négy előadással várja a nézőket, többek között Göttinger Pál és Fenyő Iván vendégszereplésével.

A szolnoki Tisza-partra települő fesztiválon a református templomtól a Tisza szállóig kiépítik a Borházak utcáját, ahol 35 pincészet és pálinkaház várja a vendégeket. A sörök imádói az öt napra Maláta térre átkeresztelt Tiszai hajósok terén fogyaszthatnak cseh, angol vagy hazai kézműves söröket.

A hídi vásárt csütörtöktől kereshetik fel az emberek a Tiszavirág gyalogos- és kerékpároshídon, ahol zsűrizett iparművészeti termékeket kínálnak az árusok.

Az egyórás Tiszavirág hajótúrát a fesztivál minden napján megtartják, az utazó szemtanúja lehet a Tiszavirág kérészfaj június közepi násztáncának a folyó felett.

A főrendező elmondta: az öt napig tartó eseménysorozat végig ingyenes, a fesztivált az árusoktól és támogatóktól kapott pénzekből finanszírozzák. A tavalyi programokon 25 ezren fordultak meg, a rendezők most szeretnék elérni a 30 ezres látogatói számot.

forrás: http://mno.hu/

Parasztoperával zárta az évadot a temesvári magyar színház

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház Pintér Béla–Darvas Benedek: Parasztopera című előadásával zárta a 2012–2013-as színházi évadot. 

Nem véletlenül, hiszen a Szikszai Rémusz rendezte előadás a TESZT-en is átütő sikert aratott, a temesvári közönség pedig az évad előadásának választotta a produkciót. A fergeteges zenés előadást megköszönő vastaps után Balázs Attila direktor bejelentette: a közönség szavazatai alapján a Parasztopera lett az évad legjobb előadása, megelőzve a Gardénia és a Peer Gynt című, szintén nagy sikert aratott előadásokat.

Az évad színésze/színésznője megválasztása során, idén első alkalommal, a közönség szavazatait is figyelembe vették. A közönség Tokai Andreát, Borbély B. Emiliát és Lőrincz Ritát jelölte az év színésznője címre, míg a szakma Tokai Andreát, Lőrincz Ritát és Tasnády-Sáhy Noémit. Az év színésznőjének a közönség és a szakma is egyaránt Tokai Andreát választotta!

Az év férfi színésze kategóriában a közönség jelöltjei Balázs Attila, Bandi András Zsolt és Molnos András Csaba voltak, a szakma Balázs Attilát, Bandi András Zsoltot és Kiss Attilát jelölte a díjra. A közönség szavazatai alapján végül Balázs Attila lett az évad legjobb férfi színésze, a szakma Bandi András Zsoltra voksolt, így két győztese lett a kategóriának.

A temesvári magyar színház elismeréseinek kiosztása során a társulat legjobb sportolóit is díjazták. Az ünnepélyes díjkiosztás után a friss „Oszkár díjasok” nyilatkoztak a Nyugati Jelennek.

Tokai Andrea, az évad színésznője: – „Ez a kettős győzelem nagyon sokat jelent a számomra, bár őszintén nem számítottam rá! Ebben az évadban három olyan lehetőséget kaptam a színháztól, ami nem akármi: a Gardéniában, a Parasztoperában és az Ó, azok a szép napok című produkcióban. Úgy érzem, hogy ez a három szereplehetőség volt igazából az ajándék, ez a díj csak ráadás! Mind a három szerepnek megvolt a maga varázsa, ugyanakkor a nehézségi pontja. Három teljesen különböző embert kellett eljátszani, a korosztály nem volt nagyon eltérő, de nagy kihívás volt mind a három, színészként és emberként egyaránt!”

Balázs Attila a közönségszavazatok alapján lett az évad férfi színésze: „Nagyon köszönöm a közönségnek, hogy nem felejtettek el! Nekem nagy öröm, hogy a közönség azt mondja: még mindig ott vagyok, még mindig nekik vagyok, talán szeretnek is színészként! Köszönöm a közönségnek, hogy különbséget tudnak tenni a színész és az intézményvezető között, mert utóbbi sose arról híres, hogy mindenki befogadja. Az idei szerepeim közül a Peer Gynt volt a legnagyobb kihívás a számomra. A sors ajándéka, hogy ezt a nagy lehetőséget a kellő időben megkaptam, amikor már nem annyira fiatal az ember, de még nem öreg. A többi szerep is nagy kihívás volt: ne gondolják, hogy gorillának lenni olyan egyszerű a színpadon, de a Parasztoperában vidáman végigjátszani ezt a tragédiát, az sem egyszerű dolog!”

Bandi András Zsolt, akit a szakma az évad legjobb férfi színészének választott: „Ez a harmadik alkalom, amikor megkapom az évad legjobb színésze díjat a férfi kategóriában, de megvallom, hogy erre a díjra most nem számítottam! Négy szerepet fogalmaztam meg ezen az évadon belül: a Rendőrség rendőrkapitányát, az Özönvízben a férfi főszerepet és folytathatnám. Mindegyik szerep hozzám nőtt, de igazából egyiket sem emelném ki. Egyik alakítás sem volt átütő, az én meglátásom szerint, mint mondjuk a tavaly a Furnitur vagy a Kant a maga abszurd jellegével együtt.”

Pataki Zoltán

Kvártélyház Nyár - A HETEDIK ÉVAD

Kvártélyház Nyári Fesztivál 2013. július-augusztus

Zalaegerszeg

Már a hetedik nyári szezonját kezdi Zalaegerszeg belvárosában a Kvártélyház Szabadtéri Színház. Idén Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál címmel kéthetes előadássorozattal kezdi az évadot. Tucatnyi kortárs előadás mellett lesz kiállítás, koncert és a zalai megyeszékhelyről származó színészóriásról, Gábor Miklósról elnevezett utca avatója. Az Aquacity is előadás helyszín lesz ez idő alatt. felolvasószínház, rögtönzés, mozgásszínház.

Színház –zene-tánc-fesztivál

Kvártélyház Nyári Fesztivál 2013. július-augusztus benne július 1-től 14-ig I ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál.

Az évad új bemutatója a Szomorú vasárnap. Seress Rezsőt Gulyás Hertelendy Attila kelti életre, játszótársai Foki Veronika, Szakály Aurél és Máriás Zsolt lesznek. Az előadást Tompagábor Kornél rendezi. A premier július19-én este fél kilenckor lesz Zalaegerszegen a Kvártélyházban. Majd a megunhatatlan Padlás következik. Félszázszor volt műsor a Kvártélyházban Presser klasszikusa. A zalai publikum kívánságára ismét műsorra kerül a színház nyitó előadása Az anconai szerelmesek. Sörfesztivál és a régió legnagyobb gasztrórendezvénye, a Belvárosi Szüret és Zalai teríték is a Kvártélyház szervezésében jön létre a zalai megyeszékhelyen.

Kvártélyház Nyári Fesztivál 2013. július-augusztus

I. ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál

Program:

Július 1. 18:30 Gábor Miklós utca – avatás
19:30 Szunyoghy Viktória kiállítás – megnyitó
20:30 Lendvai képek
Július 3. 20:30 karamazov
Július 4. 20:30 Kicsi nyuszi hopp hopp
Július 5. 19:00 Világszép nádszálkisasszony
Július 6. 18:30 Kex és Tea
20:30 Francia rúdugrás
Július 7. 15:00 Cirkusz Ödön küldeménye
17:00 Irány Alaszka!
Július 7. 18:30 Kex és Tea
Július 8. 18:30 Kex és Tea
Július 8. 20:30 Rögvest
Július 9. 20:30 Telefondoktor
Július 10. 20:30 Zaklató - felolvasószínház
Július 11. 20:30 Péterfy Bori & Love Band
Július 12. 19:00 A Székely menyecske és az ördög
Július 13. 15:00 Cirkusz Ödön küldeménye
17:00 Irány Alaszka!
Július 13. 20:30 Toldi
információ: www.kvartelyhaz.hu

SZENTENDREI TEÁTRUM ÉS NYÁR

Szentendre, 2013. június 18 - szeptember 01.

Szentendrei Teátrum és Nyár idei programsorozata június 18-án, a Ferenczy Múzeum új épületének megnyitásával veszi kezdetét.
A Pajor-kúria gyönyörűen felújított és kibővített épülete új állandó és időszaki kiállításoknak, belső udvara pedig koncerteknek és színházi előadásoknak ad otthont.
A Teátrum színpadán három bemutatót - Lőrinczy Attila: Könnyű préda című zenés vígjátékát, Paul Blake: Római Vakációcímű zenés játékát és a Ferenczy Múzeum Gertudis kiállításához kapcsolódó különleges Bánk bán előadást - láthat a közönség. Emellett a Szív hídjai turnébemutatója, valamint az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Frenák Pál Társulat és a Nézőművészeti Kft. vendégjátéka szerepel a programban. Augusztusban folytatódik a tavaly elkezdett felolvasószínházi sorozat, ahol az előadások után az alkotókkal kötetlen beszélgetésre lesz lehetőség.
A kisgyermekes családokat vasárnap délelőttönként gyermekszínházi előadások várják. A fesztivál koncertprogramját Domanico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész olaszdalestje nyitja, majd koncertet ad a Vujicsics együttes, a Kiscsillag és az Új SzentendreiKamarazenekar. A Jazz Fesztivál a Borbély Műhely, a Trio Midnight és a Fábián Juli & Zoohacker közreműködésével igazi zenei csemegének ígérkezik.
Szentendre múzeumai és kiállítóterei is gazdag és izgalmas látnivalókat kínálnak a nyáron. A Ferenczy Múzeum új épületében a 20. századi szentendrei művészetet bemutató három állandókiállítás és a Meránia Gertrúd emlékezete című időszakos kiállítás nyílik. A MűvészetMalom Művészet és Tér címmel nemzetközi grafikai kiállítást, Testobjektív címmel pedig kortárs magyar művészek műveit bemutató kiállítást rendez, és augusztus végéig megtekinthető a Budapest Art Expo Friss - Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja is.
Június 22-én, a Szentendrei Múzeumok és Galériák éjszakája keretében a város valamennyi múzeuma, kiállítótere és galériája változatos programokkal várja a közönséget késő éjszakáig.
A nyár utolsó hétvégéjén a VIII. Szentendrei éjjel-nappal nyitva három napos rendezvénnyel zárul a fesztivál. Az idei év újdonsága, hogy a már hagyományos programok mellett Művészet és Mámor címmel gasztronómiai és borfesztivál is része lesz a programnak.

Program:
Június 18. 17:00, Ferenczy Múzeum (Kossuth u. 5. )
A FERENCZY MÚZEUM ÚJ ÉPÜLETÉNEK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA

Június 21. 20:00, MűvészetMalom
SCHWARTZ DÁVID KONCERT
SZTÁRVENDÉG: MALEK ANDREA
Belépőjegy: 2000 Ft

Június 22. szombat, 16:00-23:00
SZENTENDREI MÚZEUMOK ÉS GALÉRIÁK ÉJSZAKÁJA
Kulturális kalandozás közel 30 helyszínen, több mint 30 programmal, Szentendre összes kiállítóhelyén, galériákban és számos étteremben.
A programok a múzeumokban váltható karszalaggal látogathatók, amelyek ára: 1000 Ft és 500 Ft.

Június 22. 19:30, Ferenczy Múzeum udvara
SORRENTÓI SZERENÁD
Örökzöld dallamok Itáliából Domenico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész előadásában
Belépőjegy: 2000 Ft
A koncertre megváltott jegyek felmutatásával a Múzeumok éjszakája programjainak látogatására jogosító karszalagot kapnak az érdeklődők.

Június 27. 19:00, Pest Megyei Könyvtár színházterme
Parti Nagy Lajos
BIVALY-SZUFLÉ – tragikomédia
A Nézőművészeti Kft. előadása
Szereplők: Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián, Horváth Lajos Ottó
Rendező: Göttinger Pál
Négy kisstílű bűnöző a nagy fogás után a gengszterfőnök elől menekül. Útközben kénytelenek átmenetileg megszállni egy erdőszéli, elhagyott, romos házban. Ülnek és várnak a világ végén. S eközben rengeteg minden történik bennük és közöttük. A bűnözők, példázatoknak is beillő történetek során, komoly átalakuláson mennek keresztül és lassan, de biztosan mindannyian megtalálják magukat. A történet bár valós és hihető, mégis tele van lehetetlen helyzetekkel, morbidsággal, különös karakterekkel és szórakoztató abszurd humorral. Belépőjegy: 2500 Ft

Július 4., 5., 6. 20:30, Városháza udvara
A Szentendrei Teátrum bemutatja:
Lőrinczy Attila
KÖNNYŰ PRÉDA -zenés vígjáték
Szereplők: Pikali Gerda, Kelemen József, Bezerédi Zoltán, Balikó Tamás, Margitai Ági, Sarkadi Kiss János, Gonda Kata e.h. , Lakatos Máté e.h., Hajmási Dávid e.h., Piti Emőke e.h.
Rendező: Réthly Attila
A Könnyű préda társadalmi szatíra, fordulatos és mulatságos látlelet napjaink Magyarországáról. A halotti toron játszódó történet központi alakja egy ötven körüli hervadó szépasszony, Klárika, aki épp most veszítette el majd harminc évvel idősebb férjét, a város nagy tekintélyű prominensét. Az özvegy csaknem mindig könnyű préda, Klárikát pedig kislányos együgyűsége, hiszékenysége és rajongó természete különösen alkalmassá teszi e szerepkör betöltésére. A körötte megjelenők mind rávetik magukat a prédára…
Belépőjegy: 3000 Ft

Július 12. , 13., 19. 20:30, Városháza udvara
Robert James Waller
A SZÍV HÍDJAI
Szereplők: Udvaros Dorottya , László Zsolt, Szamosi Zsófi, Chován Gábor Rendező: Novák Eszter
1965. Az álmos amerikai kisvárosba ismeretlen fényképész érkezik. A National Geographic számára készít fotóanyagot Madison megye különleges, fedett hídjairól. A véletlen hozza össze az ott élő olasz nővel, aki régi nagy álmait hagyta maga mögött, hogy feleség és anya legyen a távoli, eldugott farmon. Négy napjuk van, hogy leéljenek együtt egy egész közös életet. A regény óriási sikert aratott világszerte, melyet csak fokozott a filmváltozat, Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével. Színpadon eddig csak Párizs közönsége láthatta a történetet, Alain Delon és Mireille Darc alakításával. Az Orlai Produkció és az Óbudai Társaskör együttműködése révén létrejött szívszorító szenvedélytörténet turnébemutatója Szentendrén lesz.
Belépőjegy: 3000 Ft

Július 13. 19:00, Dunaparti Művelődési Ház udvara
VUJICSICS EGYÜTTES KONCERTJE

Július 20. 19:00, Városháza udvara
JAZZ FESZTIVÁL
Fellépők: Borbély Műhely, Trio Midnight, Fábián Juli & Zoohacker
Belépőjegy: 3500 Ft

Július 26., 27, augusztus 2., 3. 20:30, Városháza udvara
A Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkció bemutatja:
Paul Blake
RÓMAI VAKÁCIÓ - zenés játék Cole Porter dalaival
Szereplők: Tenki Réka, Fekete Ernő, Szikszai Rémusz, Hernádi Judit, Cseh Judit, Márton András, Nagy Dániel Viktor
Rendező: Pelsőczy Réka
Egy kicsiny ország trónörököse, Anna hercegnő hivatalos látogatásra érkezik Rómába. Vele utazik az udvar néhány szigorú képviselője, s minden pillanatát protokoll események töltik ki. A fiatal lány fellázad, s egy váratlan pillanatban megszökik, hogy felfedezze az Örök Várost. Persze azonnal nyomába szegődik a bulvársajtó, hogy szaftos pletykákkal szolgáljon a közönségnek. Élükön az elszánt Joe Bradley, aki minden áron nagy sztorit akar szállítani megrendelőinek – ha kell, azon az áron, hogy magába bolondítja a hercegnőt. John Dighton és Dalton Trumbo forgatókönyve alapján, Cole Porter dalaival, 2012-ben mutatták be Amerikában a klasszikus Audrey Hepburn - Gregory Peck film színpadi változatát.
Belépőjegy: 3000 Ft

Július 27. szombat, 19:00, MűvészetMalom udvara
CSILLAGOK PALOTÁJA
A Sebő együttes, Szvorák Katalin és Tímár Sára koncertje
Belépőjegy: 2000 Ft

Augusztus 1. 19:00, DMH udvara
Tiago Rodrigues
EGY PÁR KÉT SZÓLAM - felolvasószínház
Rendező: Kovács D. Dániel
Belépőjegy: 1500 Ft

Augusztus 8. 19:00, DMH udvara
Ménes Attila
KALAMBÓ – felolvasószínház
Rendező: Bezerédi Zoltán
Belépőjegy: 1500 Ft

Augusztus 10. 20:00, Városháza udvara
ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK
Az Örkény Színház előadása
Szereplők: Csuja Imre, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Epres Attila, Ficza István.
Rendező: Mácsai Pál
Belépőjegy: 3000 Ft

Augusztus 15. 19:00, DMH udvara
Lénárd Róbert
SKIZOPOLISZ – felolvasószínház
Rendező: Rusznyák Gábor
Belépőjegy: 1500 Ft

Augusztus 16. péntek, 20:30, MűvészetMalom udvara
HYMEN - a Frenák Pál Társulat táncjátéka
Áttetsző plexi-medence a hófehér tér közepén, gyönyörű menyasszonyi ruhák és sorsdöntő kérdések, valamint öt kiváló táncos Frenák Pál legfrissebb koreográfiájában.
Belépőjegy: 2500 Ft 

Augusztus 20. 20:00, Református templom kertje
ÜNNEPI KONCERT
Közreműködik: Az Új Szentendrei Kamarazenekar
Belépőjegy: 1500 Ft

Augusztus 22. csütörtök 19:00, DMH udvara
Székely Csaba
BÁNYAVÍZ - felolvasószínház
R: Csizmadia Tibor
Belépőjegy: 1500 Ft

Augusztus 23. 20:30, MűvészetMalom udvara
KISCSILLAG: IDÁIG TUDOM A TÖRTÉNETET
A Kiscsillag együttes tavaly októberben jelentkezett először ezzel rendhagyó műsorával, melynek különlegessége, hogy a zene mellett fontos szerepet kaptak a színházias színpadi megoldások is, továbbá hogy műsoruk az irodalom és a stand-up comedy műfaji sajátosságaira épül. A zenei blokkokat monológok vezetik be, amelyek kifejezetten erre az estre íródtak. Ezek egy szerelmi három-négyszöget mutatnak be, amely a műsor gerince, de a kötött forma ellenére az előadás közben is folyamatosan változik reagálva a közönség reakcióira. Belépőjegy: 2500 Ft

Augusztus 24. 19:30, Városháza udvara
A NYARALÁS
A Katona József Színház előadása
Carlo Goldoni azonos című darabja alapján írták a Mohácsi-testvérek
Rendező: Mohácsi János
Szereplők: Vajdai Vilmos, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Fekete Ernő, Kocsis Gergely, Elek Ferenc, Jordán Adél, Pálos Hanna, Tasnádi Bence, Rezes Judit, Takátsy Péter
A házasság súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét! Előadás azokról a visszatartott információkról, amelyeket a büszke anyakönyvvezető, mint valami mindenható onkológus, elfelejtett elrebegni: azokról a bizonyos kockázatokról és mellékhatásokról. Ideje szembesülni a kérlelhetetlen ténnyel, hogy a házasság – illetve bármely hasonló kapcsolat – lassú és biztos halálhoz vezet az alagút végén; hogy a házasság elzárja az artériákat, szívrohamot, tüdőtágulást és agyvérzést okoz…
Belépőjegy: 3000 Ft

Augusztus 25. vasárnap , 20:00, Ferenczy Múzeum udvara
Katona József
BÁNK BÁN
Rendező: Alföldi Róbert
A Szentendrei Teátrum különleges bemutatója Katona Bánk bánja ősbemutatójának 180. évfordulója alkalmából és Gertrudis királyné halálának 800. évfordulója tiszteletére.
Az előadásra megváltott jegyekkel az előadás előtt, 19-20 óra között megtekinthető a Ferenczy Múzeum „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz […]” Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. című történeti vándorkiállítása.
Belépőjegy: 5000 Ft

Gyerekteátrum
Vasárnap délelőttönként 10:00, Dunaparti Művelődési Ház udvara
Jegyár: 1000 Ft, családi belépő: 4 fő esetén 3000 Ft
Jegyek az előadások előtt 1 órával a helyszínen kaphatók! 

Július 7.
HEPP TRUPP : A HÁROM KISMALAC

Július 14.
ESZTER-LÁNC ZENEKAR KONCERTJE

Július 21.
PÁLYI JÁNOS : VITÉZ LÁSZLÓ

Július 28.
ZIRANO BÁBSZÍNHÁZ: PINOKKIÓ

Augusztus 4.
MÉHES CSABA: MIMÓKA

Augusztus 11.
MAJOROS ÁGI BÁBSZÍNHÁZA: AZ ARANYHAJÚ KIRÁLYLÁNY

Augusztus 18. Helyszín: MűvészetMalom!!!
DVORÁK GÁBOR: JÁTSSZUNK PANTOMIMET!
Az előadásra megváltott jegyekkel megtekinthető a MűvészetMalom Testobjektív c. kiállítása

Augusztus 25.
KATÁNG EGYÜTTES: AZ ÜVEGHEGYEN TÚL – KONCERT

Augusztus 30-31-szeptember 1. Szentendre belvárosa
VIII. SZENTENDRE ÉJJEL-NAPPAL NYITVA

Augusztus 30-31-szeptember 1. Szentendre belvárosa
MŰVÉSZET ÉS MÁMOR - BOR- ÉS GASZTROFESZTIVÁL

Pontos helyszín:
több helyszínen (lásd programnál)

Belépő:
Lásd programnál.
JEGYVÁSÁRLÁS:
Tourinform Szentendre, Dumtsa J. u. 22., telefon: 26/317-965, 26/317-966
A jegymester országos hálózatában: www.jegymester.hu
Az előadások előtt egy órával a helyszíneken.

Információ:
Szentendrei Új Kulturális Központ
26/312-657
dmh@szentendre.hu

MűvészetMalom
26/301-701
program@dunakanyar.net

Kaposvár: Évadzáró 2013

Tegnap tartotta évadzáró társulati ülését a kaposvári Csiky Gergely Színház – bár a társulat még készül a pénteki évadzáró gálaműsorra.

Rátóti Zoltán igazgató sikeresnek ítélte az évadot, és elmondta, hogy a legfontosabbnak a társulat építését, megerősítését, jó munkahangulatának megőrzését tartja, mert ez kiáramlik a nézőtérre, az előadásokon is érződik. A közönség érzékeli, ha egy színházban „valami jó történik”. A jól működő alkotóközösség létrehozása és megtartása a legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat. Az idén újonnan érkezett tagok az évad során beilleszkedtek a társulatba. A három évvel ezelőtt megkezdett közös munkát szándékozik a vezetés továbbvinni a következő évadban is.

Az elmúlt évadban számos előadás nyerte meg a közönség tetszését. Rátóti Zoltán évadértékelésében elmondta, hogy a nézők által legsikeresebbnek tartott és szakmailag is a legjobban sikerült előadások az Éjjeli menedékhely, az Othello Gyulaházán, a Cigánytábor az égbe megy, a Hannibál tanár úr és a Vaknyugat, a Tündér Lala és a Holnemvoltfa című előadások voltak idén. Gyors osztályozás után az „évad-átlag” 4,2-re lett. Büszkeséggel töltheti el a színház dolgozóit, hogy ebben az évadban újra szerepel egy előadás (Vaknyugat) a Pécsi Országos Színházi Fesztivál versenyprogramjában.

Az évadban 233 saját előadása volt a teátrumnak, a befogadott előadásokkal (független társulatok előadásaival a Vendéghétfő sorozatban és az Opera-beavató előadásokkal) együtt összesen 246, a tájelőadásokkal együtt összesen 264 előadást láthatott a közönség – azaz 60.743 néző. Az előadások mellett 67 egyéb eseményen vettek részt a színház művészei és munkatársai, a színház maga is számos városi szinten is kiemelkedő rendezvényt szervezett – köztük egy nemzetközi fesztivált, a Felolvasó-színházi Fesztivált is. A Cimbora-akció keretében magánszemélyek, vállalkozók, cégek, vállalatok idén 100 darab gyerekbérlettel ajándékozták meg a rászoruló gyerekeket.

Az évad során örökös taggá avatták Tóth Béla és Molnár Piroska színművészeket, Tóth Eleonóra és Fándly Csaba nyerték a Nagymama díjat, majd Tóth Eleonóra Aase-díjat, Cselényi Nóra jelmeztervező Jászai Mari-díjat, Kamarell Márta művészeti titkár Bánffy Miklós-díjat, Rátóti Zoltán Vámos László-díjat és Mészáros Sára Domján Edit-díjat nyert, Nyári Oszkár pedig Kaszás Attila-díj első három várományosának egyike volt. Ebben az évadban adta ki a színház mese cd-jét, melynek bevételét Karácsony Tamás családjának javára fordították. A nyílt nap, a versnap, a kilométerfalás – amely akcióhoz rengeteg civil csatlakozott –, a drámapedagógiai foglalkozások, a Csiky Műhely és a drámaműhely megléte mind azt mutatják, hogy a megfeszített tempójú művészeti munka mellett a társulat tagjai rengeteg energiát fordítanak a színház és a város kulturális életének felpezsdítésére. A következő évadra még több bemutatót tervez a teátrum: az idei 11 után 13 előadást. A sokszínű műsorral a családok, generációk színházaként kíván működni. A nyár folyamán a teljes nézőtér kicserélődik, és szeptemberben már egy megújult, kényelmesebb környezettel várja a nézőket a Csiky. Az igazgató megemlítette a nyári vendégjátékokat (Balatonföldváron, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Balatonboglári Nyári Színpadon és az Ördögkatlan Fesztiválon is fellépnek a színház művészei). 2013 őszére pedig az Othello Gyulaházán című előadás kapott meghívást a Vidéki Színházak Fesztiváljára.

Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere a színházszerető emberek nevében köszönte meg a társulat egész évados munkáját, külön köszönetet mondott Nyári Oszkárnak, aki az országos körű nemes versengésben Kaposvár nagykövete is volt; elmondta, hogy nézőként végigkövette az évad előadásait és eseményeit, polgármesterként pedig ellátta feladatát, s biztosította a színház 700 millió forintos költségvetését. Megemlítette, mennyire fontosnak tartja, hogy a színház nyitott a város felé, és aktívan részt vesz Kaposvár életében.

Rátóti Zoltán jó pihenést kívánt a társulat tagjainak nyárra – az augusztus 21-i találkozásig.

Köszönjük távozó művészeinknek a velünk való munkát, és sok sikert kívánunk a további pályájukon: Takács Géza színésznek, Göttinger Pál rendezőnek és Dinyés Dániel zenei vezetőnek.

Egyúttal örömmel köszöntjük új tagunkat, Mohácsi Norbertet, akit már többször láthattak színházunkban, és az egyetem elvégzésével a jövő évadtól társulatunkhoz szerződik.

Szemerédi Fanni

forrás: http://csiky.hu/

BIRÓ RÉKA: TESZT 2 – FESZTIVÁLBESZÁMOLÓ

A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozóról

A szerb Sirály után bármelyik előadásnak nehéz lett volna elnyerni a nézők figyelmét, így nagy kételyek közt mentem be másnap az aradiak Vodkapolka, avagy hogyan ettem kutyát című előadására. A kételyeim hamar elszálltak, mivel az Aradi Kamaraszínház annyira gyengén reprezentálta magát, hogy képtelenség volt nem odafigyelni. Nem tudom eldönteni, hogy a hatalmas kontraszt miatt, vagy anélkül is ennyire meghökkentő lett volna az a másfél óra, amit a Stúdió termében eltöltöttünk. Mindenképp felejthetetlen élmény marad. A történet egy ember viszontagságait dolgozza fel, amíg pár évig a csendes-óceáni orosz flottánál szolgált. A főszereplő elbeszélését zenével kíséri végig egy tangóharmonikás. A szöveg alapjában véve feszültségekkel teli, nem rossz szöveg, viszont a színészi játék szétbombázza az összes erényét. Ezt a felejthetetlen háborút segíti pár rendezői bomba is, ilyen például a szövegbe beékelt Székelylendtől ismert Aranka szeretlek című nótája, illetve a háttérben megjelenő videók, képek, amelyek sejtetnek egy gondolati vonalat, viszont ez a vonal teljesen kidolgozatlan, igénytelen marad. Nem bántam volna, és azt hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül, ha nincs szöveg, nincs elbeszélés, nincs színpadi játék, hanem az egész történetet csak Szerjózsa szólaltatja meg a tangóharmonikáján.

Igazán sajnáltam a belgrádi Atelje 212 előadását a feliratozás nehézségei miatt, hiszen olyan problémát dolgoz fel, ami nálunk is nagyon életbevágó. A téma a munkanélküliséget, a munkahely elvesztését járja körül, és közben folyamatosan összehasonlítja a mai lehetőségeket a múltbeliekkel, illetve megfogalmaz egy erős vágyat a biztonság után. A drámai szöveg dokumentarista módszerrel készült, valós személyekkel való beszélgetések adaptációja. A színpad egyszerű, pár szék, és egy vízautomata, pont olyan, mint a mindenki által jól ismert várótermek. Így sokkal inkább előtérbe kerül a problémafelvetés, a fókuszpont nem a látványra, hanem a szövegre, és a benne rejlő kérdésekre összpontosul. A színészek hétköznapi emberként jelennek meg a színpadon, nincs távolság köztünk, így megteremtődhet a kommunikáció a néző és a színpadon elhangzott között. A Váróteremben unottan, türelmetlenül, izgágán, ellustultan ülő emberek jelennek meg, akik a várakozás közben elmesélik történeteiket, az utat eddig a helyig, ahol most ülnek. A különböző személyiség típusoktól függetlenül mindannyian ugyanaz a probléma felé haladnak történetük elmesélése alatt: a társadalmi helyzet kilátástalan, és a folyamatos várakozás életünk várótermeiben mindent megfojt.

Ha a piacon így zsonglőrködnének a zöldségekkel, biztos vagyok benne, hogy a zöldségtermesztők anyagi helyzete fellendülne. Tökökből épített utak, krumpliszsák teher- és gát metaforái, káposztalapiból libbenő tütü, spagetti a kócos haj, kenyértészta maszk és figurák. Ez a felsorolás kevés ahhoz a sokszínű felhasználási módhoz, amellyel A Nagy füzet a zöldségekkel játszik. A színészi játék és a mozgássorozatok ötvözése sokkal tisztábban mutatkozik meg a magos, nyers, ruganyos, poros, leveles eszközök között. Megfoghatóvá és érzékelhetővé válik a végtagok, az izmok mozgása a materiális dolgok mellett. De nemcsak a látvány lenyűgöző, hanem az előadás íve, felépítettsége is. Mennyire erősebben és hitelesebben mutatkoznak meg a kegyetlenségből fakadó szavak, ha teljes erőből krumplival célozzuk közben az ellenfelet. Mennyivel finomabbnak, emberibbnek tűnik a mozgás, ha közben önkéntelenül lehull rólunk a káposztalapiból készült balerina szoknya. A Nagy füzetbe jegyződik szülő és gyerek közti viszony (az anya nagyanyjukhoz vidékre menekíti az ikerpárt, de mint kiderül, a döntések nem olyan egyszerűek), a megismerés folyamata (a látszólag kegyetlen nagyanya és a gyerekek kapcsolatának megerősödése), a tanulás és fejlődés (az ikerpár felírja tapasztalatait, gyakorlatokkal erősödnek a világ gonoszságaival szemben). Majd végül az elszakadás szüksége is felíródik, a túlélés csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk elszakadni kötelékeinktől. Az előadás érzékenyen és finoman kezeli a történet szörnyűségeit, melyek észrevétlenül, de a krumpliszsákok súlyával érintik a nézőt.

A Temesvári Állami Német Színházra mindig kíváncsi vagyok, eddig egyszer sem csalódtam. A Geschlaechter – Fúriák & A Nagy Háború is ilyen. Nem csalódós előadás, hanem zsenge és fiatal. Bár a nem konvenciális térben játszott történetek kiválasztása kissé esetlegesnek tűnik, ha az egészet nézzük, mégis végig szórakoztató marad, leköti a figyelmet. A három történetben – a sorozatgyilkos és a kalandokra vágyó lány, a szerelmespár kibékülését manipuláló testvérlány, és a váláshelyzetbe került házaspár – mégis van egy közös szál. Ez pedig a magánszférák, az egyén személyes territóriumának a korlátai. A személyes terület határait próbálják fenntartani a szereplők, míg mások ezeket feszegetik, legtöbbször tiszteletlenül. Ilyen helyzetbe kerül a néző is, ha nem vigyáz, hogy hova áll a térben. Senki sincs biztonságban, akármikor eléd tarthatnak egy mikrofont, hogy nyilatkozz, énekelj nyilvánosan. Nem vagyunk hozzászokva, nem is nagyon szeretjük. Még akkor sem, ha ehhez pontos színészi játék vezet.

A Bivaly-szuflé szereplőit játszó színészek már többször szerepeltek a TESZTen, ahogy elnézem a tolongó tömeget az előcsarnokban, jókora közönséget csináltak maguknak az évek során. A „Mucsi-Scherer páros plusz Katona Laci egyenlő hármas” karakterei, poénjai megbízhatóak, kissé talán túlságosan is biztonságos talajra építettek. A történet látszólag egyszerű, négy bűnöző, egy nagy fogás, és menekülés a gengszterfőnök elől. Valójában arról van szó, hogy hogyan lehet kiszállni egy erős hatalom által manipulált környezetből. Az újrakezdés lehetősége úgy tűnik csakis a hatalom eszközeivel lehetséges. A négy bűnöző kénytelen megszállni egy elhagyott romos házban, amibe majd beleképzelik jövőjüket, és bele is fektetik a nagy fogást egy új élet reményében. A történet során viszont kiderül, hogy nemcsak a gengsztervilágban működnek mocskosan a dolgok, hanem egészen a kis polgárig, mindenki korrupt. A jó karakter lehetőségek ellenére az előadás mintha túlságosan támaszkodna a már előző előadásokból ismert, és eddig jól bevált párosok, hármasok sikerére, ezért hiányzik a frissesség, az új lendület a színészi játékból. ABivaly-szuflén néha nevetünk, néha nem, de nem azért mert csak néha vannak poénok. Az előadás a végén adna egy gondolatot, kipróbál egy csavart, de ehhez a gondolathoz a néző nem jut el.

A Zentai Magyar Kamaraszínház alig pár éve alakult, tudjuk meg a közönségbeszélgetésen. Hamarosan bővülni is fog a társulat az Újvidéki Művészeti Akadémia végzős színészosztályával. Remélhetőleg ez majd jó hatással lesz erre a fiatal színházra, hiszen a TESZTen látott Simon hét napjá-ból úgy tűnik, szüksége van rá. Az előadás érdekes problémafelvetésekkel dolgozik, ha a néző túl tud lépni a színészi játékon, az előadás módján, akkor ezt észre is veszi. A főszereplő egy munkanélküli fiatal, aki hatalmas kreativitása ellenére sem tud érvényesülni. Talán a kudarcsorozatoknak köszönhetően válik megszállottá, egészen addig, amíg elhiteti magával, hogy kapcsolata van egy olyan lánnyal, aki valójában nem is ismeri őt. Ha a jelen fiataljainak helyzetét nézzük, ez a forgatókönyv, bármennyire is ijesztő, nem is annyira elképzelhetetlen. Sajnos az előadás ezt a témát nem képes jól kidolgozni, hiába dolgoznak a színészek hatalmas energiákkal, játékuk gyenge. Így a néző könnyedén elsiklik a probléma fölött, hiszen a színpadon történtek nem tudja lekötni figyelmét.

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatát nem volt szerencsém sokszor látni, de amikor igen, akkor igazán izgalmasnak tűnt, és sok kérdést felvetett bennem az, amit látok. Ilyen gondolat például, hogy én bennük véltem leginkább felfedezni azt, hogy teljesen más a színészi jelenlétük, máshogy nyilvánul meg a színészi játékuk, mint amit ebben a térségben láthatunk. A halál nem bicikli előadásban is ugyanezt figyeltem, mivel a többi előadásaikkal ellentétben, most úgy tűnt, hogy nincs más, amire lehet. A dráma az Apát és annak legfőképpen hiányát teszi a középpontba, illetve mindezt bevonja az elmúlás hangulata. A szöveg nem egy lineáris történet, hanem kapcsolatok töredékei egymás mellé illesztve. Ezek a fragmentumok mind az apa képét járják körül úgy, hogy közben az sosem jelenik meg. Az előadásban úgy tűnik, hogy mindegyik színész karakterén keresztül megtalálta saját kapcsolódási pontját a témához, viszont összességében erősen küzd azért, hogy túléljen egy makacs rendezői koncepciót. Így az előadás vontatottá válik, folyamatosan érződik egy hiányosság, ami nem egy apa hiánya. Talán a rendezőé.

A Démonok városát mi is ismerjük, nekünk is vannak démon városaink. Az Urbán Balázs rendezte város a multikulturalizmusról, többnyelvűségről, nemzeti identitásról beszél. Az ezekből származó konfliktusok itt is részei mindennapjainknak, így egyáltalán nem tűnnek túlzásnak az előadásban használt jelképek. Mert azok erősek, konkrétak, és kíméletlenek. Az előadás pontosan fogalmaz különböző nemzetiségek együttélési problémáiról. Nincsenek simítások, nincsenek árnyalatok, csak kimondott szó van – legyen az bármilyen nyelven – és kitett szimbólumok vannak, a maguk csupaszságában. Ezek a mérhetetlenül telített jelképek – föld, víz, hús, búza, kalapács, homok, kő – mégis úgy jelennek meg a színpadon, hogy képesek irányítani az asszociációt olyan válogatásra, amelyek túllépik a hatásvadászat korlátait, és maguk egyszerűségében megérintenek. Egyszerre lesz szimbolikus és végtelenül konkrét az, amit látunk. Behoznak egy hentes kampóra akasztott marhanyelvet, de nemcsak a húst látod, hanem a különböző nyelveket beszélő népek konfliktusait, az ebből származó nehézségeket, de ugyanakkor a hallgatást is. Népszámlálás szerint akarnak felosztani egy hatalmas pizzát, beleszarnak, vizelnek, hánynak a színpadra szórt földbe – a saját terület – aminek keverékét majd extázissal kenik magukra a turisták. És mindez egy kifutón történik előttünk. Azon a kifutón, ahol gyönyörű nők, gyönyörű fekete ruhájukban keservesen óbégató bárányokká törpülnek. A látvány felkavaró, de nem feltétlenül a durva képektől. Az előadás hordoz magában egy rettentően emberi szálat. Ilyen jelenet, amikor minden szereplő a saját népviseletében lép be a térbe, és mindegyik hoz magával egy deszkát, melyet hosszú percekig teljes erőből üt egy kalapáccsal. Az is elvarázsol, amikor egy szerb lány törve a magyar nyelvet arról beszél, hogy milyenek a magyar férfiak. A Démonok városa nem a kisebbségi frusztrációkat hozza ki a nézőből, hanem az indulatot, ami a multikulturalizmus szó alatt mindennap megetetett ellen irányul. Mert ez a közös.

Végre megint a vendéglátó társulat előadása következik: a Gardénia, s bár lassan fárad a fesztivál közönsége a sűrű program alatt, még mindig elbír egy kis finomságot, érzékenységet, nőiességet. Annak ellenére, hogy négy nőt látunk a színpadon, illetve hogy a közönségbeszélgetésen is felmerül egy felületes kérdés a feminizmusról, az előadás témája túllépi a négy női történetet. Valójában az egész mondanivaló a harmadik női karaktertől kezd működni igazán. Négy női generációt látunk, mindegyiknek külön élettörténete van, de mindegyik függ az előzőtől, és az utána következőtől. Az előadás eleinte zötyögve építkezik, később egyre inkább belelendül, míg végül egy gyönyörű ívben érkezik egy groteszk végponthoz. Lassan, és türelemmel lehet rákapcsolódni erre az ívre, ahogy folyamatosan ismerjük meg a dédnagymamát, a nagymamát, az anyát, és végül az utolsó generációt, a lányt is. Nemcsak négy karaktert látunk, hanem mindegyik karakter ugyanúgy magában hordozza a nagyanyát, az anyaságot, valakinek a lányát, és nem utolsó sorban a nőt, aki igyekszik mindezt egyben tartani, kezelni, megemészteni. A harmadik nő megjelenésével, Lőrincz Rita lendületével kezdünk el saját önkéntelenül átörökölt tulajdonságainkra reflektálni, de már nemcsak az anyai ágat figyelve, hanem az apait is. A gyermekkorból átvett példaképek, a generációról generációra öröklődő tulajdonságok felismerése, a beivódott mondatot, történetek elleni tehetetlenség – amit Koltai M. Gábor pontosan és érzékenyen kezel – nehezedik rá az egész előadásra. A díszletben használt kis házak (néha székként, néha előkerül belőle egy emlékkép) kezdetleges babajáték kedvessége mintha átalakulna az előadás során, szürke, hatalmas falakká.

Ugyan a Pintér Béla és Társulata Kaisers TV, Ungarn című előadása után elhangzott, hogy nem volt érzékelhető az a nyomasztó szomorúság, amit a társulattól megszoktak a nézők, mégis mindenki határtalanul hálás volt, hogy végre nagyokat nevethetett az előadás teljes ideje alatt. Az irónia és az önirónia rendesen megremegtette a kacagó izmokat, ugyanakkor mégsem maradtunk üresen, gondolatok nélkül. A Kaisers TV, Ungarn valóban egy utazás – ahogy arra fel is hívja a figyelmünket az előadás elején és végén az egyik színésznő –, amely kifordítja, és egy fiktív szemszögből mutatja meg a történelmi eseményeket. Megjelennek előttünk a tankönyvekből ismert nagy nemzeti karakterek, mint Petőfi Sándor, vagy Kossuth Lajos, csak sokkal emberibb megközelítésben. Ugyanolyan hétköznapian mutatkoznak, mint a Kaisers Tv alkalmazottai, s ezáltal sokkal szimpatikusabbak is. Az előadás lehámozza a történelmi alakok merevségét, és rámutat arra, hogy valójában ezeknek az embereknek a döntései csak utólag felruházottak mindenféle áhítattal, az adott szituációban igazából végtelenül emberi körülmények befolyásolták nekik is az életük végbemenetelét.

Az Accent Grave: Somniare Somnia úgy kezdődik, hogy a helyfoglalás alatt Varga Heni szavakat sorol egy mikrofonba, ezt Antal Attila zenével követi. Ez azért fontos, mert számomra ez jelentette a kulcsot az előadáshoz. Ahogy lassan mindenki elhelyezkedik, figyelni kezdek a szavakra, és rájövök, hogy sorrendjük nem véletlenszerű, hanem asszociációról asszociációba fut át. Így tűnik megfejthetőnek az előadás egész működése. Hogyan kerülnek kiválasztásra, és egymás mellé nagy drámák női monológjai, ezt miként követi le a tánc, vagy miért szövődik hozzá a zene. Minden körkörös, csak újraíródik, átértelmeződik, ahogy egy asszociáció lánc is utoléri önmagát, csak addigra már sokkal telítettebb. A közönségbeszélgetés alatt a körbe helyezett székek közepébe terített ruha is ezt igazolja vissza.

Izgalmas felvetésnek tűnt, hogy két nap leforgása alatt két Pintér Béla előadást láthatunk, az egyik egy teljesen saját, a másik pedig egy különböző társulat előadásában látható Pintér Béla szöveg. Már előre felvetődnek a kérdések: milyen is lesz ez, miben lesz más, miben lesz ugyanolyan, képes újat hozni, hogyan célszerű viszonyulni ehhez, egyáltalán honnan nézzük ezt az előadást? Ha leválasztom a fennálló szituációról, és egy eddig ismeretlen előadásként nézem, akkor talán azt lehet mondani, hogy viszonylag jól működő, van egy íve, vannak benne maradandó élmények. De vajon nem a szöveg komplexitása teremti meg ezt a látszatot? Mindenképp nehéz helyzetnek bizonyul úgy néző, mint alkotó számára ez a szokatlan esemény. Az előadás mégis tartalmaz, szövegtől függetlenül, megkérdőjelezhető elemeket. Ilyen például a Karmester jelenléte, aki a jeleneteket tekintve teljesen szükségtelenné, és érthetetlenné válik. Úgy tűnik, hogy a közönség sem reagál a megszokottan, erre akkor döbbenek rá, amikor az egyik humoros jelenet célba ér a nézőtéren is, mire válaszként a színészi jelenlét is javul. Az előadás alatt úgy tűnik, hogy a rendezői szándék nem vette figyelembe a helyzet finomságát, s ezért az egész előadás gondolatisága, működőképessége elbicsaklik. De az is lehet, hogy az elvárások komplikáltabbá teszik a befogadást.

A TESZT a temesvári társulat előadásával zárul, illetve a kissé hosszúra nyúlt gálaműsorral, amire ha visszaemlékezünk, amúgy is összezsugorodik és megszépül. Az idei TESZT olyan kellemes meglepetésnek bizonyult, amit legszívesebben nem osztanék meg senkivel, csak hogy minél több maradjon belőle nekem, de ugyanakkor megosztanék mindenkivel, hogy folytatódjon a körkörösség, a felülírás, bővüljön a történet, amiről a fesztiválra – úgy tűnik nem meggondolatlanul – beválogatott néhány előadás is beszél.

Volt olyan darab, amit nem lett volna szabad színpadra engedni – évadzáró Kaposváron

Sikeres évadot zárt igazgatója szerint a kaposvári Csiky Gergely Színház.

Rátóti Zoltán a szerdai társulati ülésen felidézte a két évvel ezelőtti pályázatában megfogalmazott célkitűzéseket. Kiemelte: továbbra is a társulat megerősítését és az alkotói légkör megteremtését tekinti legfőbb feladatának.

A sikeres évad bizonyítja, hogy ebben már történt változás – mondta az igazgató.

Mint elhangzott, a 2012/2013-as évadban a 233 saját előadás mellett a befogadó színházi és a vendégjátékokat is beleszámolva 264 előadást tartottak, voltak drámapedagógia programok, hallássérülteknek szóló előadások. Noha az évadnak hivatalosan vége, hátra van a pénteki gálaest, továbbá nyáron Balatonbogláron, az Ördögkatlan fesztiválon és a Városmajorban is fellépnek.

Az igazgató osztályzatokkal is értékelte a bemutatott előadásokat. E szerint a Szép Heléna és A helység kalapácsa kettest, a Cigánytábor az égbe megy és az Adáshiba négyest, az Éjjeli menedékhely, azOthello Gyulaházán, a Tündér Lala, a Holnemvoltfa és a Vaknyugat pedig jelest ért, ami 4,2 átlagnak felel meg. Rátóti Zoltán összességében elégedett volt az eredménnyel, a csaknem 61 ezres nézőszámot azonban kevesellte, és azt mondta, utólag úgy látja, volt olyan darab, amit nem lett volna szabad színpadra engedni.

A következő évadban az idei tíz után tizenhárom előadással várják a nézőket Kaposváron. Szeretnék a színházat a mindennapok részévé tenni, a társulat a nagyszínpadon hat, a stúdióban öt bemutatót tervez, továbbá két gyerekdarab bemutatójára készül.

Szita Károly, a város polgármestere nézőként a maga és a város színházbarátai nevében gratulált a társulatnak, külön megköszönve Nyári Oszkárnak, hogy „a város nagykövete” volt a Kaszás Attila-díj esélyes jelöltjeként. A városvezető kitért arra, hogy elfogadták a színház 2012. évi 700 millió forintos költségvetését és zárszámadását, valamint a 2013-as üzleti tervet.

A következő évad szeptemberben Zágon István és Nóti Károly Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékával indul a nagyszínpadon, majd Lessing Bölcs Náthán című drámai költeménye következik, és egy Oscar-díjas film, David Seidler A király beszéde színpadi változata is elkészül. A folytatásban Molnár FerencEgy, kettő, három / Az ibolya címmel két egyfelvonásos komédia, egy újabb film színpadi változata, Reginald Rose Tizenkét dühös embere következik, és egy komédia, Osztrovszkij Jövedelmező állás című darabja zárja a sort.

A stúdióban ugyancsak szeptemberben mutatják be Schwajda György Csoda című tragikomédiáját, ezt követi Tomasz Man 111 című darabja, majd a Pécsi Nemzeti Színházzal együttműködésben Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját, Marius von Mayenburg A csúnya című komédiáját és a Magyar Színházzal együttműködésben Jon Fosse Tél című darabját viszik színre.

A gyerekeknek két zenés előadást kínálnak: Litvai Nelli Világszép nádszálkisasszony és Váradi R. Szabolcs Továbbisvan című mesejátékát.

MTI

forrás: http://7ora7.hu

KÉZFOGÁSOK - INTERJÚ BÉRCZES LÁSZLÓVAL

A kaposvári Csiky Gergely Színház Vaknyugat című előadása is versenyez a 13. POSZT-on. A rendezővel Bérczes Lászlóval, a teátrum művészeti vezetőjével, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezőjével beszélgettünk az előadásról, a társulatról és kézfogásokról.

Bérczes László: Hallom, most volt az esküvőd. Gratulálok!

Köszönöm.

Bérczes László: Én is huszonéves voltam, amikor megházasodtam, de esetemben ez végtelenül korainak számított, mert még gyerek voltam. Semmit sem tudtam a nőkről, a színházról, meg egyáltalán, semmiről. Nem baj, lett egy fantasztikus lányom, most meg már egy fantasztikus unokám.


Meg egy fantasztikus kedvesed, akivel együtt szervezitek az Ördögkatlan Fesztivált. Sokat dolgoztok és terveztek együtt. Ez őrli vagy segíti a kapcsolatot?


Bérczes László: Segíti. De ha ez volna a kovász a kapcsolatban, az nagyon kevés lenne. Az viszont igaz, hogy nagyon jól tudunk együtt dolgozni, bár munkává már csak a szervezés idején válik. Az első felét szeretjük igazán, a közös álmodást. Aztán közösen hozzuk a döntéseket, azt hiszem, kimondhatom: egyenrangúak vagyunk. Csak az a gond, hogy ebben a Bérczes Laci - Kiss Mónika párosban én vagyok a „celeb”, és ez igazságtalan. (Nevet.)Ketten vagyunk főnökök és szolgák együtt. Sőt, Móni a fesztivál kitalálásában, szervezésében talán több szerepet is vállal, mint én, de a mikrofonnal mindig engem szólítanak meg. Próbálok rajta változtatni, de van két akadály: a kérdező, aki engem ismer (te is engem szólítottál meg), és Móni, aki elrejtőzik.

Legutóbb, amikor megtalált a mikrofon azt nyilatkoztad, hogy az Ördögkatlan Fesztivál is csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémia idei pályázatainak bojkottjához…

Bérczes László: Mónival már rögtön a kiírás megjelenése után abban maradtunk, hogy nem pályázunk az MMA-nál, mert nem tudunk egyetérteni Fekete György kijelentéseivel és a Műcsarnok körüli méltatlan történésekkel. Később, amikor a FESZ megírta, hogy bojkott lesz, nem tagadhattam le, hogy mi már korábban így döntöttünk. Ugyanakkor azt is megfogalmaztuk, nem értünk egyet azzal, ha nyomást gyakorolnak a csapatokra, mert az, hogy valaki csatlakozik-e vagy sem, személyes ügy. Pályázni nem szégyen, nem pályázni nem érdem. Ebből a kis történetből következik, hogy az újságok az Ördögkatlan kapcsán kizárólag az MMA-bojkottról akarnak velem beszélgetni. Ha azt mondom, inkább a programról beszélnék, az a válasz, hogy a „balhé” nélkül nem tudják elsütni a programot… Ez pontosan leképezi azt, ami történik ebben az országban: nem a dolog maga a fontos, hanem a körülötte zajló politikai események. Én vállalt naivitással továbbra is a dolgot magát, esetünkben a fesztivál minőségét akarom fontosnak látni.

Örkény István mondja: sokszor erőszakolnak ki minket a rendből, és ez megteremti az alkotást. Milyen programot terveztek?

Bérczes László: A program még alakul, de az már biztos, hogy idén beteljesül, amiről 11 éve álmodom: rendezünk egy nagy, oratórikus koncertet. Mozart Requiemjét a csillagos ég alatt, a fűben hallgathatja sokszáz, azt remélem, ezer ember Beremenden. Persze lehet, hogy vihar lesz... (Nevet.) Szeretnénk, ha minél több egyszeri, itt és most akcióra kerülhetne sor a fesztivál alatt. Ennek jegyében hívjuk például Bukta Imrét, lehet figyelni majd, ahogy ő dolgozik. Nemsokára találkozunk Kisharsányban, körbe fog nézni a faluban, és eldönti, hogy a búzamezővel, vagy a kukoricással szeretne viszonyba kerülni. (Mosolyog.) Többek között érkezik hozzánk egy kórus, a Soharóza, mely flashmobszerűen fog megjelenni különböző helyeken, mondjuk, váratlan koncertet ad az utcasarkokon vagy a buszon. Folytatódik a házfestés Kiss Tibiékkel, idén Nagy Jóska (a Trafó igazgatója, a szerk.) is beszáll. Most találkozom a Hatok nevű képzőművész csapattal, akik a palkonyai vasútállomást varázsolják újjá. A terv szerint az egészet beborítják, hogy senki ne lássa, mire készülnek, majd augusztus 1-én ünnepélyesen felavatjuk az épületet. Az avatáson, ha sikerül, néhány feneket is lepecsétel majd Jiri Menzel. Köles Feri vezetésével lesznek Faluturistáink, akik a maguk vicces módján, sok-sok improvizációval idegenvezetést tartanak Nagyharsányban, megmutatják a nevezetességeket, benne a nagyharsányi csata emlékművét, Brigi boltját, Szabó Gábor feleségének pogácsáját, a nemrég rendbehozott temetőt, Kanász Imre fantasztikus gyűjteményét meg mondjuk, Kiss Tibi ecsetét... Ezek a történések talán fontosabbak, mint egy világsztár beszerzése. Mindenesetre több örömet tartogatnak a számomra.

A munka mostanában mennyi örömet tartogat számodra? Múlt évben azt mondtad, mértéktartó vágyaid vannak, például az, hogy el tudd magad fogadtatni a kaposvári társulattal...

Bérczes László: Már több az öröm, mint a kétség, de még nem érzem, hogy a csapattal igazán egymásra találtunk volna, hogy sikerült volna kibontakoztatni azt az energiát, amit közösen tudnánk mozgósítani. Az a nagy kérdés, adatik-e erre elég idő és türelem? – hiszen Rátóti Zolinak, aki engem hívott, másfél éve van még. Időre azért volna szükség, mert apránként építkezünk, Zolival is csak most kezdünk összecsiszolódni. Türelemre pedig azért volna szükség, mert én egy szöszölős, matatós, piszmogó, egyáltalán nem látványosan működő személy vagyok. Egy erős, lendületes, sikeres nagyszínpadi rendezéssel nem tudom megfogni a társulat java részét, mert soha nem rendeztem nagyszínpadon, és nem akarom az ő bőrükön megtanulni azt. Két éve vagyok ott, azóta tanulom a türelmet, azt, hogy ne azonnal akarjak aratni. Az előző évadot most utólag csak közepesre értékelem, az idei majdnem jeles. A cigánytábor az égbe megy, a Hannnibál tanár úr, Az éjjeli menedékhely, az Othello Gyulaházán nagyszerűen sikerültek, a két meseelőadás (Tündér Lala, Holnemvoltfa) kaposvári szinten, azaz egyenrangúan a felnőtt előadásokkal, a Stúdióban készült Adáshibával és Vaknyugattal is elégedettek lehetünk. – és igazából ez az, a jó munka, ami egy társulatot összefog, erővel, energiával és kreativitással jutalmaz. Mondom, lassan, de araszolunk.


Az, hogy beválasztották a POSZT versenyprogramjába az általad rendezett Vaknyugatot, milyen jelentőséggel bír számotokra?


Bérczes László: Remélem, hogy a társulatot egy kis büszkeséggel tölti el. Nekem boldogság, hogy bekerültünk. Biztos nem illik bevallani, de észrevettem, hogy másként megyek a folyosón. Nem peckesen, de nem surranok, nem a fal mellett bújok, hanem normálisan közlekedem. Halvány magabiztosság költözött belém abban az épületben, ahova a régi nagy élményeim miatt még mindig görccsel lépek be. Tudom, hogy a POSZT válogatás szubjektív dolog, mégis jó, hogy ott lehetünk. Abban, hogy természetesebben tudok létezni, minden egyes jó előadás segít, hiszen valamiképpen mindhez közöm van – ahogyan persze az esetleges bukáshoz is. És sokat segített a hatnapos felolvasószínházi találkozó is, amit nemrég szerveztünk. Olyan hangulat áradt szét a színházban, amit az elmúlt két évben nem tapasztaltam. Ráadásként a büfében vállalkozó kedvű színészek koncerteket adtak, kellemes beszélgetések és gyertyafény mellett. Beköltözött a derű egy olyan helyre, ahol sokszor csak a betegség kipárolgását éreztem. A kaposvári egy sokat sérült társulat, lassan gyógyuló sebekkel, ezért nagy szükségük lenne arra, hogy szeretetben, egymás iránti drukkban létezzenek. Efelé tettünk egy kis lépést, és büszke vagyok, ha ebben bármi szerepem van.

Egy évben egyet rendezel, azt is soknak tartod. Mi ennek az oka?

Bérczes László: Az, hogy egy csomó szakmai dolgot személyességgel pótolok, és ez az elkészült előadás és a benne lévő emberek „kiszolgáltatottjává” tesz. Csak úgy tudok dolgozni, ha a kellékestől, a színészen át az asszisztensig egymást szerető, tisztelő közösséggé alakulunk. Tudom, hogy ezt sokan elutasítják, „amatőrnek” titulálva megmosolyogják, és sokan vannak, akiknek módszere a konfrontációra épül. Én nem tudok konfliktusban létezni, nekem a végeredménynél fontosabb az út. Ezt mondom most, miközben tudom, hogy a kudarcot nem tudnám kezelni. A Vaknyugat egyik előadása előtt észrevettem, hogy a négy színész, az ügyelő, meg aki még a közelben van, összegyűlik, és a 70-es évek romantikáját idéző módon megfogják egymás kezét, így próbálnak energiát adni a másiknak színpadra lépés előtt. Nem mertem volna ilyesmit javasolni nekik, maguktól kezdték el ezt a rituálét. Persze most már én is odamegyek hozzájuk. (Mosolyog.) Ez a kézfogás sugárzik belőlünk és a produkcióból, amikor sikeres esténk van. Mert be kell vallanom, nagyon változó az előadás minősége.

Miért?

Bérczes László: Például azért, mert egy idős ember a főszereplője, Kovács Lajos, aki már 70 éves. De nem találsz még egy olyat, mint ő! Tudjuk, a férfiak hamarabb leépülnek, elpusztulnak… Hasonlítsd össze a nagyszerű, idős színésznőket, és a valaha nagyszerű, idős férfi színészeket: 65 fölött nem nagyon találsz férfit, aki megtanulja rendesen a szövegét és képes megújulni. Kovács Lajos képes erre. Tehát a Vaknyugat áldozatot követel Lajostól, de a többiek jól kezelik az ő esetleges megingásait, bizonytalanságait. Ajándék az élettől, hogy velük dolgozhatok: Hunyadkürti Gyuri, Mészáros Sára, Rátóti Zoli. Fogalmam sincs, hogy a POSZT-on felszárnyalunk-e, vagy megbukunk. Az kevés, ha mindent megteszünk. A kérdés az, meghaladjuk-e magunkat. Mindig ez a kérdés. Valahogy úgy írta meg McDonagh ezt a darabot, hogy pont arról a reménytelen katasztrófahelyzetről szól, amiben mi is küszködünk a világnak ezen a pontján. Van két testvér, akik már több mint hatvan éve gyűrik egymást, az életük merő konfliktus, de nem szakadhatnak el egymástól, már csak azért sem, mert a negatív kötés ugyanolyan szorosan fűzi össze őket, mint a pozitív. Be kéne látniuk, hogy az út nem az ellenségeskedés, hanem az összefogás. De olyan reménytelen a helyzet, hogy sokszor azt hiszem, ehhez valami csodára lenne szükség... Ez a csoda akar megtörténni az előadásban.

Egyszer azt mondtad, nehezen engedsz el egy előadást...

Bérczes László: Amikor már elkészült, nem sok hasznosat nem tudok hozzátenni, legfeljebb egy-egy praktikus tanácsot adok a kollégáknak, de azt hiszem, a színészeknek is fontos, hogy abban a kézfogásban ott legyek, hogy fél nyolctól tízig együtt költözzünk el valahová, a történet terébe. Épp ezért borzasztó, hogy nem tudok a Bárkára a Nehézre, meg a Mulatságra, vagy Szabadkára, a Cseresznyéskertre visszajárni. Ráadásul jövőre két darabot is tervezek, persze két picit, kevés szereplős stúdióelőadásokat. Ez részemről hatalmas vállalkozás. Ezt sokan megmosolyoghatják. Azok, akik ügyesebben, praktikusabban kezelik önmagukat. Nem baj. Kezdem elfogadni magam. Ideje már. Ezt szokták felnőttségnek tekinteni.

Mit tervezel a jövő évadra?

Bérczes László: A Bányavakságot szeretném megrendezni. Nem merem megnézni a POSZT-on (a Bányavakság Sebestyén Aba rendezésében látható a versenyprogramban, a szerk.). Ha jó, megijedek, ha nem, akkor elbízom magam. Ha pedig látom, miről szól, akkor én direkt nem arról akarok beszélni. Nem. Ártatlanul akarom megcsinálni. Azt tudom, a Bányavakságban nem a román-magyar konfliktus, a korrupció és a nacionalizmus témáját akarom kihegyezni, az benne van a szövegben. Egy ember útja, az út vége, az életben tartó kötelékek elvesztése érdekel, vagy az például, milyen gátlás, görcs, kisebbségi érzés, kitaszítottság taszít valakit a hatalom felé. Elsőre könnyű azt mondani, hogy egy baromságokat csaholó vadbaromhoz semmi közöm. Természetesen a „csürhét” képtelenség empátiával fogadni, amikor például keresi, hol lehet a Nemzeti Színház épülete. De ha egy-egy embert kiemelünk és megvizsgáljuk, hogyan jutott oda, ahova, egészen más szemszögből tudjuk nézni az illetőt. Nem fogadjuk el, de értjük azokat az erőket, amelyek mozgatják, és amelyeket, ha kellően szigorúak vagyunk, akár magunkban is felfedezünk. Egyébként a Vaknyugatot és a Cseresznyéskertet is beépítette Székely Csaba a Bányavakságba, ezt nem is tagadja. Én meg pont ezt a két művet rendeztem az elmúlt két évben. Választottam jövőre egy Fosse-darabot is, Tél a címe, kétszereplős. Ha valaki nekem való, az Fosse.

Miért?

Bérczes László: (Mosolyog.) Nem használ se vesszőt, se pontot. Teljes értelmezési szabadságot biztosít, látszólag, komoly nyomozómunkára késztet, melynek során néha azon vitatkozunk, a férfinak 20 évvel ezelőtt vajon fájt-e a bal fölső hatos foga… De azt a boldogságot nem tudom neked leírni, amikor rájövünk, hogy az igen után kérdőjel van! (Mosolyog.) A Bányavakság közös produkcióban készül a pécsiekkel, Köles Feri, Urbán Tibi, és három kaposvári, Szula Laci, Nyári Szilvi, Grisnik Petra lesznek a szereplői. A kétszereplősben pedig Őze Áron (a Magyar Színház igazgatója, a szerk.) és Mészáros Sára fog játszani.

Miért pont Áron?

Bérczes László: Azért, mert titka van. Nagyon zárt személyiség, de az ő zártsága olyan tégla, amiből lehet építkezni. Megtalálni, mit fed ez a zártság. De ezt elég észrevenni, nem kell felmutatni. Észrevenni és észrevétetni a láthatatlant. A titkot nem leleplezni kell, merthogy nem is lehet. Pont elég oda eljutni, hogy kimondjuk: van titok. Erre vágyom, a „láthatatlan” színházra.

A mezsgyén című köteted kapcsán idézted néhány soros életrajzodban: „…minden mezsgye volt az életemben, mindent ott csináltam.” Azt mondtad, a mezsgye valójában magatartást jelöl, a helye változó. Most éppen hol a helye?

Bérczes László: Mindig a szélen, ami most épp középen van, a két oldal szélén, a kettő között. A mezsgye vagy vállalt terepe az embernek, vagy odalökdösik. Azt hiszem, esetemben nem csak vállalásról van szó, hanem arról, hogy a mezsgyén való létezés belőlem következik. Nem tudok máshogy viselkedni, csak azt tudom mondani, mint a Vaknyugatban: van két testvér, akik nem értenek szót sehogysem, pedig muszáj szót érteni, kezet fogni. Nekem most ez a muszáj-attitűd jelenti a mezsgyét. Lehet rám mondani, hogy ’se hús, se hal’, hogy ’nincs határozott véleménye’, meg ’egyszerre bátor és beszari’, és ez talán mind igaz is. Nem baj. Tulajdonképpen a feladat ennek a mezsgyének a kiszélesítése volna, hogy egyre több embert lehessen ide behívni... Tegnap együtt utaztam Rozs Tamással (csellista, zeneszerző, a Szélkiáltó együttes oszlopos tagja, különböző színházi, bábszínházi produkciókban muzsikál, a szerk.) a vonaton, kicsit beszélgettünk, és jól egyetértettünk. Azt mondta, ő csak annyit tud, hogy a fisz az fisz. Hát igen, fiszből még csak egy van. Kérdés, hogy meddig.

Tóth Berta / Színház.hu

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed