MAGYAR SZÍNHÁZ: ÚJRA PÁLYÁZIK ŐZE ÁRON, TÁRSULATI TAG LESZ GÁSPÁR TIBOR

Három nagyszínpadi és öt stúdiószínházi bemutatót tart a 2014/2015-ös évadban a Pesti Magyar Színház, ahol többek között a Rév Fülöp, a Macbeth és a Harisnyás Pippi című előadást láthatja majd a közönség. Az évad közepén jár le Őze Áron igazgató megbízatása, aki újra pályázik a teátrum vezetésére.

Őze Áron a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a következő pályázat kiírásánál újra le fogja adni pályázati anyagát. Az igazgató kifejtette, hogy két ciklust tart egészségesnek, és mindenképpen szeretné folytatni megkezdett munkáját. Őze Áron megbizatása 2015. január 1-én jár le.

Az új évadban a társulathoz szerződik Gáspár Tibor színművész, és a pályakezdő Ágoston Péter.

A színház az idei évadban 10 új produkció bemutatását tervezte, ebből már majdnem mindegyik meg is valósult. Szombaton volt a premierje Stephen Sondheim Vadregény - Into the Woods című darabjának, Kaposváron pedig már bemutatták a Csiky Gergely Színházzal koprodukcióban készülő, Tél című Jon Fosse-előadást, amelyet Budapesten május 3-án láthat először a közönség. Az évad utolsó premierjét, Ivanyos Ambrus Vonalhúzás című művének bemutatóját május 17-én tartják.

A jövő évadban a nagyszínpadon Jeney Zoltán Rév Fülöp című darabja Göttinger Pál rendezésében október 11-én debütál. A szerző a Magyar Színház felkérésére készít színpadi változatot lovagregényfolyamából. Shakespeare Macbeth című művét Horgas Ádám rendezésében tűzik műsorra december 13-án. A rendező-zenész-koreográfus az előző évadban bemutatott Vérnásszal már megkezdett látványszínházi munkát ezúttal a nagyszínpadon folytatja. Astrid Lindgren Harisnyás Pippi című művét Novák Eszter rendezésében láthatja a közönség, szintén a nagyszínpadon. A darab bemutatóját 2015. március 21-én tartják.

A nagyszínpadi vasfüggöny mögötti téren Mary Shelley regénye nyomán Frankenstein címmel mutatnak be előadást Koltai M. Gábor rendezésében. Az Orlai Produkciós Irodával közös produkciót 2015. február 7-én láthatja először a közönség. Szálinger Balázs Köztársaság című darabját 2015. május 10-től játssza a színház ezen a helyszínen. Az előadást a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője, Keresztes Attila rendezi.

A Sinkovits Imre Színpadon Puskin Anyegin című művét Molnár-Keresztyén Gabriella rendezésében láthatja a közönség. A darab bemutatóját november 22-én tartják. Kárpáti Péter Tótferi című művét Vidovszky György állítja színpadra 2015. február 14-i premierrel. Szabó Magda Az őz című darabját Őze Áron rendezésében, Moór Marianna főszereplésével mutatják be március 14-én.

KiBelátó

A 2014/2015-ös szezonban kibővített programmal és csapattal folytatják a színházpedagógiai munkát is. Az idei évadban a teátrum két színházpedagógusa - Kámán Orsolya és Márton Gábor Csaba - életre hívta a KiBelátókomplex színházpedagógiai programot. Idén a színház elindította Sokszemközt elnevezésű programját is, amelynek keretében középiskolai csoportok vehettek részt készülő előadások próbafolyamataiban.

A 2013/2014-es évadban mintegy 60 iskola 3000 diákja vett részt a programokban négy gyerek- és öt ifjúsági előadáshoz kapcsolódva. A jövő évi tervek közt szerepel egy színházpedagógiai-kritikai program beindítása több budapesti színházzal együttműködve és programot szeretnének indítani szülőknek is.

Gyereknapi fesztivál
A színház május 22. és 25. között gyereknapi fesztivált szervez, amelynek előadásain az írók is részt vesznek, dedikálják könyveiket és egy-egy író társukat meghívják a színházba. Az első napon az Andersen, avagy a mesék meséje című előadáson Balázs Ágnes és Jeney Zoltán, 23-án az Almaszószon Böszörményi Gyula és Müller Péter Sziámi, 24-én az Égigérő fű című produkción Szabó Borbála és Varró Dániel, a fesztivál zárónapján pedig a Ruminin Berg Judit és Gévai Csilla lesz a színház vendége.

Forrás: Magyar Színház, MTI, szinhaz.hu

Kórusok Éjszakája, 2014. május 24. - beharangozó videó

Premier előtti sajtótájékoztató a Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új lendülettel kezdett bele repertoárjának fokozatos átalakításába. A megkezdett munka javában tart – és ambíciókkal telve, tanulságokkal felvérteződve folytatódik. Ebben az évadban 10 új produkció volt a terv, ebből hét már megvalósult, a nyolcadik (Jon Fosse: Tél) e sorok írásának pillanatában mutatkozik be koprodukciós partnerünknél Kaposváron, hogy aztán május elején nálunk is színre kerüljön, a kilencedik (Sondheim: Vadregény – Into the Woods) épp befejezte a mai főpróbát, és pár napon belül már nézőket fogad, a tizedik (Ivanyos Ambrus: Vonalhúzás) ígéretes emlékpróbák után május második hetében fordul majd finisbe- mondta Göttinger Pál a Pesti Magyar Színház főrendezője szombat délután, a Vadregény – Into the Woods premier előtti sajtótájékoztatón.

A címek és meghívott alkotók nevei jelzik a színház útkeresését, saját maga újrapozicionálásnak szándékait. Együtt dolgozunk a magyarországi gyermek- és ifjúsági irodalom fontos szerzőivel (Berg Judit, Bálint Ágnes, Böszörményi Gyula, Szabó Borbála, Jeney Zoltán), akik felkérésünkre írnak új darabokat – egy színházban dolgozva a kortárs drámairodalom elismert (Szálinger Balázs, Kárpáti Péter vagy akár Szabó Magda) szerzői mellett a legfiatalabbakkal is (Laboda Kornél, Ivanyos Ambrus). Visszatérő vendégrendezőink között tudhatjuk a műfaj egyik legnagyobb magyarországi szaktekintélyét, Vidovszky Györgyöt és a klasszikus műveket újszerű látvánnyal, zenével és koreográfiával feldolgozó Horgas Ádámot. A fiatal rendezőgeneráció (Koltai M. Gábor, Harangi Mária, Horváth Patrícia, Molnár-Keresztyén Gabriella, Nagy Péter, Bereczki Csilla) mellett olyan színészpedagódus-alkotók készítenek nálunk ifjúsági és felnőttelőadásokat, mint Harsányi Sulyom László, Bérczes László vagy Novák Eszter. Számos határontúli és magyarországi siker után nálunk rendez majd először Budapesten Keresztes Attila.
Meghívásunkra a társulathoz szerződik a pályakezdő Ágoston Péter mellett az országos hírű Gáspár Tibor is.
A mesejátékok és kötelező olvasmányok mellett olyan anyagokkal is dolgozunk, amelyek nem számítanak hagyományos értelemben vett ifjúsági színháznak, de vendégrendezőink látásmódja mégis a fiatal felnőtteket célozza velük – átkíséNe őket a vitázó, kérdező, kommunikáló színház világába.

Színházpedagógiai programot működtetünk, több ezer gyereket és fiatalt hozva közelebb a színházhoz – részint mint intézményhez, részint mint gondolkodásmódhoz, kommunikációs formához.
A házunkban működik a több évtizedes múltra visszatekintő Pesti Magyar színiakadémia, amelynek évfolyamai a képzés mellett folyamatosan részt vesznek a munkában, az első évtől kezdve színpadon vannak kisebb (és nagyobb!) szerepekben – a hozzánk betérő fiatalok így a színházat életformául választó kortársaikkal is élő kapcsolatba kerülhetnek.

Játszunk prózai és zenés előadásokat, mozgásszínházat és klasszikus musicalt is… és minden évben igyekszünk kihívást jelentő, “nehéz” felnőttelőadásokat is készíteni.
A társulat és a hatalmas színházépület erőforrásainak maximumát igyekezve kihasználni munkával vészeljük át a nehézségeket, és makacsságunkkal jelezzük a szakmának és a budapesti közönségnek: szerintünk a Hevesi Sándor téren színháznak kell lennie ezután is.
Sőt: utánunk is.

NAGYSZÍNPAD
JENEY ZOLTÁN: RÉV FÜLÖP
r.: Göttinger Pál
Bemutató: 2014. október 11.
Rév Fülöp egy szelíd, barátságos fiúcska, aki Balatóniában éldegél, kedvence a tördemic, legkedvesebb elfoglaltsága a heverészés a szántódpusztán. Ám mikor a király megbetegszik, Akarattya hercegkisasszony parancsára Fülöp akaratlanul is az események középpontjában találja magát, hamarosan az ő kisfiúi hősiességén múlik, hogy megmenekül-e a király és vele az egész birodalom. Jeney Zoltán a Pesti Magyar Színház felkérésére készít új színpadi változatot saját lovagregényfolyamából.

WILLIAM SHAKESPEARE: MACBETH
r.: Horgas Ádám
Bemutató: 2014. december 13.
A világhírű drámaíró egyik legsötétebb tragédiája. Királygyilkosság, gonosz erők, szellemek, boszorkányok, sár és vér. A hatalom mechanizmusát és az emberi természet legsötétebb bugyrait Horgas Ádám rendező-zenész-koreográfus veszi górcső alá – az előző évadban bemutatott Vérnászban már megkezdett látványszínházi munkát ezúttal a nagyszínpadon folytatva.

ASTRID LINDGREN: HARISNYÁS PIPPI
r.: Novák Eszter
Bemutató: 2015. március 21.
Ki ne ismerné a svéd írónő copfos bajkeverőjét, az örök rebellis, neveletlen Pippit? Mellette nem lehet unatkozni, mert ő az, akivel mindig történik valami, de akinek mindig helyén az esze és a szíve. Pippi kalandjai Novák Eszter rendezésében elevenednek meg a nagyszínpadon.

VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI TÉR

FRANKENSTEIN (Mary Shelley regénye nyomán)
r.: Koltai M. Gábor
Bemutató: 2015. február 7.
A Pesti Magyar Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása
Maiy Shelley klasszikus rémtörténetének címszereplője -fölfedezi a titkot, hogyan lehet a halott testet
életre kelteni. A kreatúra egy esős éjszakán életre kel; Frankenstein ráébred, hogy szörnyet alkotott, elmenekül, és magára hagyja a lényt.
Frankenstein annak az alkotó embernek az archetípusa, aki kétfelé hasadt ambíciója és privát élete között. Rögeszmésen próbál létrehozni valami maradandót, miközben baráti, szerelmi és rokoni viszonyaiban ugyanolyan reménytelenül elveszett, mint ahogy saját személyisége összerakásában.

SZÁLINGER BALÁZS: KÖZTÁRSASÁG
r.: Keresztes Attila
Bemutató: 2015. május 10.
Szálinger Balázs generációjának egyik legtehetségesebb költője. Köztársaság című darabjában a fiatal Caesar kalandos utazását meséli el, melynek során kalózok fogságába esik. Míg a váltságdíj megérkezik, az iűú Gaius megismerkedik a törvényen kívüliek társadalmával, a kalózvezérrel folytatott éjszakai beszélgetései során pedig feltárulnak család, társadalom, hatalom és közösség összefüggései – a folyamat, ahogy a köztársaság despotizmussá alakul. Az előadást a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője, Keresztes Attila rendezi.

SINKOVITS IMRE SZÍNPAD

ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN: ANYEGIN
r.: Molnár-Keresztyén Gabriella
Bemutató: 2014. november 22.
“Amikor Puskin sodró, szerteágazó története végén ott marad a dermedt Anyegin, valami I visszavonhatatlan veszteségérzet van bennem is, hogy innen nincs tovább. De MI nincs tovább? Es elkezd visszapörögni a történet, oda-vissza e körül a dermedt pillanat körül. Azt hiszem, ezt csak úgy tudom megmutatni színpadon, ha nagyjából egy időben történik “múlt”, “jelen” és “fikció”… “

KÁRPÁTI PÉTER: TÓTFERI
r.: Vidovszky György
Bemutató: 2015. február 14.
Kárpáti Péter darabjában mesterien ötvözi a magyar népmesék és hagyományok elemeit a mítosztalan jelennel. Újra megjelenik napjainkban a földönjáró Úrísten, Szent Péter kíséretében, mindketten koldusgúnyában, hogy bekopogtassanak az életünkbe egy kis jóságért. “Sejtem, szerintem a többiek is sejtik (a Bárka drámaírói műhelyének tagjai), azóta biztos vagyok benne: az egyik legjelentősebb magyar dráma született meg…” Bérczes László, Hajónapló

SZABÓ MAGDA: AZ ŐZ
r.: Őze Áron
Bemutató: 2015. március 14.
Szabó Magda a legtöbbet olvasott magyar írónő. Az őz főhőse az ünnepelt színésznő, Encsy Eszter egy lecsúszott középosztálybeli család lánya. A megrázó történet az ötvenes években kezdődik, Eszter gyermekkori traumái végigkísérik életét, kiirtják belőle szeretésre való képességét és táplálják pusztításra való hajlamát. Vajon képes-e Eszter életében először az őszinteségre, át meri-e élni a szerelmet, vagy végképp elpusztítja az egyetlen lényt, akit szeretni tudna.
Szabó Magda regényének színpadi változatát Moór Marianna főszereplésével mutatjuk be.

A SZÍNHÁZPEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL
A 2013/2014-es évadban a Magyar Színház két színházpedagógusa – Kámán Orsolya és Márton Gábor Csaba – életre hívta a KiBeIátó komplex színházpedagógiai Programot. Komplex, mert az ifjúsági közönség szinte minden korosztályát felöleli az általános iskola 2. osztályától kezdődően az
érettségizőkig, illetve esetenként azon túl is; bevonja a felnőtt közönséget, rendszeres tájékoztatást ad a pedagógusoknak, igyekszik a lehető legjobb partneri viszonyt kialakítani az ifjúsággal, a pedagógusokkal, illetve a szakmával egyaránt.

És színházpedagógiai, mert színházzal és színházra nevel, kíváncsivá tesz, kérdez és kérdeztet, párbeszédre ösztönöz.
Idén elindítottuk Sokszemközt Programunkat, amely keretein belül középiskolai csoportok vehettek részt készülő előadásaink próbafolyamataiban, betekintést nyerhettek a kulisszák mögé, aktív részesei lehettek egy előadás születésének. Mindemellett olyan őket körülvevő korosztályos problémákkal foglalkozhattak, mint az igazság keresése, a szerelem és a pályaválasztás. A Sokszemközt Programról beszámolók az alábbi linken: www.kibelatoblogspot.hu
Röviden a tényekről: a 2013/2014-es évadban közel 60 iskola 3000 diákjához jutottunk el négy gyerek (Égigérő fű, Rumini, Andersen, Almaszósz), illetve öt ifjúsági előadás (Közellenség, Vérnász, Romeo és Júlia, Utazás a koponyám körül, Vonalhúzás) kapcsán.

A 2014/2015-ös évadban ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni, kibővített programmal és csapattal. Új munkatársaink idén március óta Császár Réka és Sákovics Eszter. Jövő évi terveink közt szerepel egy színházpedagógiai- kritikai program beindítása több budapesti színházzal együttműködve; programot szeretnénk indítani szülőknek a színházzal, illetve a színházpedagógiával kapcsolatban; tervezzük Felnövő bérletünk bevezetését, amelyben egy középiskola három különböző korcsoportja számára kínálunk színházpedagógiai, kifejezetten NAT vonatkozású programokat; valamint továbbra is várjuk gyerek- ifjúsági, és felnőtt előadásainkra a színház iránt érdeklődő csoportokat – folytatjuk Felnéző, Belátó, Fókuszáló, Sokszemközt Programjainkat.

MAGYAR SZÍNHÁZ -  IFJÚSÁGI- ÉS CSALÁDI SZÍNHÁZGyereknapi fesztivál! Május 22. és 25. között rendhagyó programokkal várjuk a gyerekeket a színházba. Előadásainkon az írók is itt lesznek velünk, dedikálják könyveiket és egy író társukat is meghívják hozzánk.

Május 22. Andresen, avagy a mesék meséje Balázs Ágnes - Jeney Zoltán Május 23. Almaszósz Böszörményi Gyula - Müller Péter Sziámi
Május 24. Égigérő fű Szabó Borbála - Varró Dániel
Május 25. Rumini Berg Judit - Gadnai Csilla

Benkő Nóra az idei évben is színjátszó táborba invitálja a gyereket. Az iskolások és kamaszok (7-18 éves korig) két turnusban 06. 16-20. és 07. 28.- 08. 01. között pillanthatnak bele a színjátszás kulisszatitkaiba.

Másik táborunk, Ajelmeztervezés titkai címmel Földi Andrea vezetésével augusztus 11-15-ig várja a 8-12 éves gyerekeket. Kalandozás a jelmezek és a viselettörténet nyomában egy jelmeztervező vezetésével.

Színházi nevelési workshop

A november 23-24-én megrendezett színházpedagógiai konferencián több továbbgondolásra érdemes kérdés és igény is felmerült. A mai napon (április 12.) a kőszínházakban működő színházpedagógiai programokról beszélgetünk a Katonában.

Résztvevők: Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház - Mihály Péter | Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház - Antal Olga | Debreceni Vojtina Bábszínház - Láposi Terka | Kaposvári Csiky Gergely Színház - Szemerédi Fanni | Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház - Végvári Viktória, Kálócz László | Vígszínház - Balassa Jusztina | Magyar Színház - Kámán Orsi, Göttinger Pál | Radnóti Miklós Színház - Tolmár Fanni, Hárs Anna | Örkény István Színház - Mácsai Pál, Neudold Júlia | Katona József Színház - Máté Gábor, Végh Ildikó, Vági Eszter, Brozsek Niki | Golden Dániel
| Fotó: Brozsek Niki

Vonalhúzás-próbanapló - 2. rész

Gyenes Dániel újabb írása a Vonalhúzás próbáiról.

Üdvözlöm a kedves Olvasókat! A múlt héten nem jelentkeztem a soros epizóddal, ezt igyekszem most pótolni két nap összefoglalásával.

Az április 3-ai próbát nem a Sinkovits Imre Színpadon tartották, hanem egy számomra új helyen, a nézőtéri büfé kényelmes foteljeiben.

Ezen alkalommal végig a Túlvilág volt a központi téma. Ebben a jelenetben mindenki szerepel, nevezetesen a férj, a nő, az öcs, a barát és a fejvadász. Mivel az első részben még nem írtam róluk –tekintve, hogy nem igazán ismertem még a karaktereket –, most kitérek rájuk. Főszereplőnek én az Öcsöt tekintem, ő az a szereplő, aki körül zajlik minden. A mű mondanivalójának ő a kulcsembere, aki egy személyben testesíti meg a mai fiatalabb nemzedékeket. Az ő testvére a Nő, aki kvázi anyaszerepet tölt be, istápolja lusta, világra tojó öccsét. Bevallom őszintén, férjének szerepével még nem vagyok teljesen tisztában, ahogy a férfi barátjáéval sem. Remélem, ez az űr kitöltődik majd bennem. Viszont a Fejvadász alakja roppantul tetszik. Ő a földi életet követő túlvilágon játszik szerepet. Miután valaki meghal, hozzá kerül a delikvens, ahol szembesül létének összegzésével. Elválik, hogyan értékelték életét a nagyobb hatalmak. Egy grafikonon elemzik életútját, és eldöntik, hol van az illető helye: a meghúzott Vonal alatt vagy fölött.

A próba második felén megfogyatkoztak a szereplők és csak az Öcs és a Fejvadász közös jelenetét vették át.

A 10-ei alkalom nagyon nagy meglepetés volt. Persze minden próba, amin jelen voltam, érdekes volt és tetszett, de az aznapi olyan volt, mintha egy akciófilmet néznék. Elek Ányos lett felelős a kunsztokért és a jelenetekbeli mozgásért. Ebből kifolyólag ez alkalommal háttérbe szorult a szövegkönyv és inkább különféle bukfencek, falon futás, lassított jelenetek és verekedésszerű zűrzavarok kapták a főszerepeket.

A legviccesebb momentumok mégis a próba eleji lassított felvételek voltak. Ebben az 5 percben a színészek különböző mindennapos otthoni mozdulatok (mint pl. kávéfőzés, porcelántárgyak törölgetése) katáit mutatták be. Magyarul egy teljesen átlagos cselekvést karatemozdulatokká alakítottak, méghozzá lelassítva – bizonyítva, hogy a színészek nemcsak jól játszanak, de kiváló fekete öves nagymesterek is lehetnének.

Összességében véve nagyon jó hangulatban telt mindkét próba. Sok új infóval gazdagodtam az egész darabbal kapcsolatban, de azért persze remélem, a közeljövőben többször jelen tudok lenni.

Köszönöm a figyelmet!

Gyenes Dániel


VONALHÚZÁS - olvasópróba-spot

Bármi megtörténhet! – a Momentán Társulattal beszélgettünk

Több mint tízéves a Momentán Társulat, mégis ugyanolyan lelkesedéssel mesélnek a feladataikról és a színházról, mintha tegnap vágtak volna bele. Pedig az alapító tagok szinte együtt nőttek fel az improvizációs színházzal, melyet már az egész országgal megszerettettek.


„Tíz év után mi is másképpen éljük már az életet”
A Momentán Társulatról: A társulat tagjai gyerekkorukban, Földessy Margit stúdiójában ismerték meg egymást, első interaktív impróestjüket pedig 2003-ban tartották. 2005-ben tettek szert országos ismertségre a Momentán című televíziós műsorral, melyben kamaszok konfliktusaira improvizáltak. 2010 óta saját bázisukon, az IMPRÓ - kreatív töltőállomáson tartják előadásaikat, repertoárjukban jelenleg 8 különböző előadás szerepel. A Mozaik című darabot március 29-én mutatták be, legközelebb pedig április 12-én tekinthető meg.

Új előadás premierjére készülnek Molnár Leventéék, akikkel a színház öltözőjében ülünk le beszélgetni. AMozaik című előadás teljesen új színfolt lesz a repertoárban, mi mégsem ennek a témának vágunk elsőként neki, hanem annak, hogy hogyan lehet egyáltalán ennyi időn keresztül folyamatosan megújulni és egymás számára is izgalmasnak maradni. „Önmagunknak támasztott kihívás, hogy ne ismételjük magunkat. De miközben eltelt 10 év, mi magunk is öregedtünk 10 évet, így aztán változnak a témáink, és a helyzeteket is másképpen éljük már meg” – magyarázza Molnár Levente. Ennyi idő alatt persze egymást is jól megismerték már a tagok. Ahogy Nemes Takách Kata mondja, olyanok egymás számára, mint egy második család, annak előnyeivel és nehézségeivel együtt. „Soha nem kérdőjelezzük meg, hogy egymásra számíthatunk. Nagyon ismerjük egymást, de kevéssé szoktuk ezt artikulálni” – mondja. Molnár Levente szerint a közöttük lévő kötelék erős alapot képez, ami az improvizációk során is nagy biztonságot ad, igaz, talán éppen ezért jelent különleges kihívást olyanokkal játszani, akik vendégként érkeznek közéjük.
Meglepő ötletekkel állnak elő a nézők

A csapat története egyébként igazi sikersztori. Eleinte a barátaiknak és ismerőseiknek tartottak improvizációs esteket, aztán egyre többen lettek kíváncsiak rájuk, míg mára havi 8-10 előadás fut telt házzal. A siker titka Nemes Takách Kata szerint az őszinteség és a mélység. „Azt hiszem, valami olyanfajta kreatív szabadságot képviselünk, ami nagyon hat másokra is” – mondja, Molnár Levente pedig hozzáteszi, sokan nem is nagyon hiszik el eleinte, hogy amit látnak, az valóban a szemük láttára születik. Amikor pedig szembesülnek vele, hogy tényleg egy megismételhetetlen este részesei, az hatalmas pluszt tud adni az élményhez. A nézők egyébként a legtöbb előadásnak aktív részesei. Ők javasolják például a helyszínt, a konfliktust, vagy akár a szereplők foglalkozását, és meglepően kreatívak tudnak lenni. A beszélgetés végén beülök a Ketten című előadásra, ahol a közönség azt javasolja, a férfi szereplő titkolja el párja elől, hogy pénzért egy külföldi nőt vett feleségül, a női főszereplő pedig ne árulja el párjának, hogy kamaszkorában elrabolták az ufók. Szóval a közönség fantáziája majdnem határtalan, bár foglalkozások terén állítólag vannak kifejezett slágerek. Amikor a legszexibb férfi foglalkozást kell megnevezni, akkor rendszerint a tűzoltó és a tengerész nyer, hétköznapi szakmák terén pedig valamiért mindenkinek a hentes ugrik be. Rejtély, hogy miért. 


„Ha a színpadon vagy, megszűnik a saját nyomorod”

Mindenki, aki közönség előtt szerepel, tulajdonképpen meztelen. De különösen igaz ez akkor, ha nem megírt szerepekkel és jelenetekkel dolgozik valaki, hanem a saját asszociációit tárja elénk. Igaz, a társulat tagjai szerint ez egyáltalán nem okoz számukra problémát, Nemes Takách Kata például egyenesen terápiához hasonlítja az esteket. „Iszonyúan jelen kell lenned. Ezért nagyon másra koncentrálsz, mint a saját nyomorod, és ez igaz akár a fizikai fájdalomra is. Ott kell lennem, fel kell fognom a másik reakcióit, tovább kell vinnem a jelenetet” – részletezi Kata. „Ha rossz napom van, akkor abszolút nem biztos, hogy rossz lesz nekem a színpadon. És fordítva sem kiszámítható a dolog. Lehet, hogy éppen az előadás billent ki. Összeszikrázunk egymással és a közönséggel, ez pedig egy zárt világot hoz létre” – teszi hozzá Kiskovács Attila.

Házasságok és szerenád – szerelmek is szövődnek a nézőtéren

„Azt halljuk, hogy emberek itt jól érzik magukat, nevetnek, és akár hetekig beszélgetnek utána az adott témáról. Olyan ez, mint egy mentálhigiénés program. Ez egy hatalmas pluszt ad.” – Kiskovács Attila ebben látja az előadások titkát. És ahogy később elnézem az előadásra érkezőket, tényleg így is tűnik. A látogatók fele már nem először jár itt, egy részük folyamatosan trenírozza a vele érkezőt arra, mi mindent fog majd látni, és meglepő módon egyáltalán nincs zavarban szinte senki, amikor ötletekkel kell a közönségnek előrukkolnia, hogy meghatározza a ma esti cselekményt. De mint Katáék elmondják, van például olyan előadás is, amely tulajdonképpen egy társkereső rendezvény: olyanok érkeznek rá, akik komoly kapcsolatokat keresnek. „Volt, hogy egy fiú az előadásunkon kérte meg egy szerenáddal a barátnője kezét” – meséli Molnár Levente. Kiskovács Attila pedig olyan párról mesél, akik egy előadás során ismerkedtek meg, és azóta már boldog házasokként élnek. „Sokat beszélgetünk a közönséggel. Ki is megyünk közéjük előadások után, jellemző, hogy sokan itt maradnak, egymással is megismerkednek, mint egy társasági eseményen” – magyarázza Attila.
Mozaik lesz az új előadás

Lassan közeledik az előadás időpontja. Újabb arcok bukkannak fel az öltözőben, nemsokára sminkelni és készülni kell. Ma este Kata és Levente a Kettent játssza, holnap pedig a Mozaik bemutatója lesz. Az új darabban majd egy, a nézők által megadott szóé lesz a főszerep. Ebből a szóból teremtenek meg a szereplők három különböző világot, három eltérő történetet, melyek az előadás végén összetalálkoznak. A történetek közti közjátékok is mind a megadott szóból születnek, így mozaikként áll össze majd végül egységgé az egész. A projekt vezetője Levente, akiben egy chicagói improvizációs formából kiindulva született az elképzelés, látszik a várakozás a szemében, miközben a részletekről mesél. Jelenleg ezt és a klasszikus RögvEst című előadást érzi leginkább kedvencének. Utóbbi egyébként mindhármuknak nagyon kedves.

„Előfordulhat, hogy nem jut eszünkbe semmi. De abból sem lesz tragédia!”

Mielőtt elköszönnénk, arról kérdezem őket, mit tanultak magukról ez alatt a tíz év alatt, melyet a színpaddal, a közönséggel és az improvizációval töltöttek. „Ennek a műfajnak a legszebb része a szabadság. Amikor el vagyunk lazulva, akkor születnek az igazán zseniális dolgok” – kezd bele Attila. Kata pedig azonnal hozzáteszi: „Nekünk, akik a poroszos iskolarendszerben nevelkedtünk, óriási tanulság, hogy akkor sem történik baj, ha éppen nem jut az eszünkbe semmi. Igen, előfordul, hogy se kép, se hang. És akkor mi van? Nem tör ki miatta a harmadik világháború, és ezt nagyon fontos tudni.” Amit mindhárman szinte egyszerre neveznek meg legnagyobb tanulságként, az a saját határaik felfedezése és feszegetése. „Ha ezzel foglalkozol, egyszer csak rájössz, mi mindenre vagy képes az életben” – mondja Kiskovács Attila. „Én az a típus vagyok, aki magányosan intézi a dolgait. Nagyon nagy iskola, hogy másik kilenc emberrel hogyan tudok mégis csapatban játszani” – teszi hozzá személyes élményként Nemes Takách Kata.
Éhezünk a játékra és a jó válaszokra

És persze nem csak magukról, rólunk is egyre tisztább képet kapnak a társulat tagjai. Arról, hogy mennyire szükségünk van a játékra és mennyire kiéhezettek vagyunk arra, hogy magunk mögött tudjuk a gondjainkat, vagy éppen elgondolkoztassanak bennünket. „Az embereknek hatalmas szükségük van a szó szoros értelemben gyermeki énjükre. Mi ezt hozzuk elő belőlük az előadásokkal, a színpadon” – meséli Attila, Kata szerint pedig nagyon sokan keresik az életben a jó válaszokat. „A mi feladatunk azt megértetni az emberekkel, hogy nem egyfajta jó válasz létezik. Az üzenet talán éppen az, hogy légy az, aki lehetsz és aki akarsz lenni. Mert bármi megtörténhet.”

KÉRDEZZ, HOGY FELELHESS! - SZÍNHÁZPEDAGÓGUSOK A MAGYAR SZÍNHÁZBAN

A Pesti Magyar Színház társulata az idei évadtól két új taggal bővült. Ők a színházpedagógusok: Kámán Orsolya és Márton Gábor Csaba. A gyermek- és ifjúsági előadások köré egy komplex színházpedagógiai programot építettek fel, amelynek a KiBelátó nevet adták. A két fiatal pedagógus színházról, gyerekekről és célokról mesélt.

Honnan indult a pályátok?

O: Budakeszin nőttem fel, ahol már általános iskolás koromban elkezdtem a színházzal való ismerkedést, a Mezei Mária Művészeti Iskola egyik csoportjának tagja lettem. Kislányként visszahúzódó gyerek voltam. Amikor elsősként először beültem az iskolapadba, a többi diáktársammal ellentétben, akik ragyogó tekintettel néztek a tanító nénire, és büszkék voltak, hogy iskolások lehettek, én háttal ültem és két hétig nem voltam hajlandó megszólalni sem. Másodikos lehettem, amikor komolyabban elkezdett érdekelni a színjátszás. Úgy érzem, nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, kiváltképp Gyevi-Bíró Eszternek. Időközben egy mozgásszínházi csoport (Kara) tagja lettem, majd felvételiztem a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola színész II. szakképzésére, ahol találkoztam Gáborral. Nem szerettem volna színész lenni, de hogy alkotni tudjak, ismerni akartam a színházi világot.

G: Az én utam is hasonlóan kezdődött. Általános iskolában még nem volt egyértelmű, hogy művészeti irányba indulok, de sokat jártam vers- és mesemondó versenyekre. Miskolcon, ahol születtem, volt drámatagozat, oda jártam, később pedig csatlakoztam egy mozgásszínházzal foglalkozó diákszínpadhoz. Ott döbbentem rá, hogy mi az, ami gazán foglalkoztat, ugyanis ebben a csoportban számos alkalommal kipróbálhattam az interaktív színjátszást, amit a mostani munkám alapjának tekintek.

Mi volt az első lépés a színházpedagógia felé?

G: Harmadévesek lehettünk, amikor Gyevi-Bíró Eszter (koreográfus, rendező) felkért minket, hogy a Trafóba – ahol ő tartott drámapedagógiai foglalkozásokat – menjünk hospitálni. Aztán nagyjából 1 év elteltével, amikor Eszternek kisbabája született, egyszer csak beugrottunk a mély vízbe, fél évig nélküle folytattuk a Trafóban.

Mit gondoltok, miért pont rátok esett Eszter választása?

O: Azt hiszem, hitt bennünk, pontosan tudta, milyen oktatásban vettünk részt, milyen környezetben nőttünk fel. De az első Trafós foglalkozás nélküle valóban mélyvíz volt. 250 kamasz várt arra, hogy kezdjünk velük valamit, én pedig nem tudtam, mi a jobb, ha haverkodom, vagy ha tanárkodom. Mindkét attitűddel lehet hiteles és hiteltelen az ember. Megküzdöttünk a feladattal, és ekkor kezdtem azt érezni, hogy helyem lehet ezen a pályán.

Mi a titka annak, hogy a hallgatókhoz eljusson az az üzenet, amit közölni akartok?

G: Szerintem sok múlik azon, hogy a középiskolásokkal való kommunikációban önazonosak maradunk-e. Kezdetben túl sokat reflektáltam saját magamra, kompenzáltam, ha bedobtam egy gyenge poént. Mára már azt érzem, megtaláltam a helyes arányokat.

O: Nagyon fontos elmondani és folyamatosan éreztetni a diákokkal, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek, nem tudjuk mindenre a választ, nem is biztos, hogy létezik jó válasz, és hogy igenis hibázhatunk. Mi is, ők is. És ott és akkor ennek nincs következménye.

G: A kölcsönös bizalomról és a tiszteletről szól az egész. A foglalkozások résztvevőinek bízniuk kell egymásban, hogy a játékok mélységét felfedezzék, a tiszteletet pedig azért fontos kialakítani egymás iránt, mert ez a jó együttműködés kulcsa.

Szerintetek miért választanak benneteket a tanárok?

G: Változó a döntés oka. Volt olyan, aki azért kért fel bennünket, mert ő maga nem találta a hangot a diákokkal, volt, aki egyszerűen csak érdeklődött a színházpedagógia iránt, el akart lesni tőlünk valamit.

A Magyar Színházban nem csupán középiskolásoknak, hanem általános iskolásoknak is tartotok foglalkozásokat. Feléjük hogyan közelítetek?

O: Általános iskolásoknak az elmúlt évben kezdtünk komolyabban foglalkozásokat tartani. Az egyik legfontosabb megállapítás amit esetükben tettünk az, hogy ők a látott előadáson nem gondolkodni akarnak, hanem szeretnék elmesélni azt. Hatalmas bennük a közlésvágy, és ezért kell egészen másképp felépíteni azokat a feladatokat, játékokat, amiket nekik szánunk. Szeretjük elbizonytalanítani őket, mert ha valami, amiben addig hittek, megkérdőjeleződik, gondolkodni kezdenek. Például a Rumini című előadás foglalkozásán mindig megkérdezzük, hogy mi történik. Elmesélik, hogy Rumini nem védte a hajó rakományát, ebből lett a baj. Alig 7-8 évesek, de máris ismerik azt a társadalmi elvárást, miszerint a közös, a köz tulajdona a legfontosabb. No, de mi van, ha az ember a sajátját védi? A kérdést boncolgatva nagyon izgalmas viták alakulnak ki. Fontos tudniuk, hogy ez esetben sincs rossz válasz, vagyis, minden válasz jó.

G: Kezdetben sokat gügyögtünk velük, majd lassan feleszméltünk, és elkezdtünk szinte ugyanúgy beszélni hozzájuk, mint az idősebbekhez. Attól, hogy ők kisebbek, nem kisebbek a szándékaink velük, csak mások.

O: Érdekes volt megtapasztalni, hogy náluk ugyanúgy léteznek evidenciák, mint a nagyoknál.

Hogyan épülnek fel a foglalkozásaitok?

O: A Magyar Színházban kisebbeknek a Rumini című előadáshoz, az Égigérő fűhöz, valamint az Almaszósz című mesejátékhoz szervezünk foglalkozást. Az ifjúsági darabok közül eddig a Közellenséghez, a Vérnászhoz, az Utazás a koponyám körülhöz, valamint a Romeo és Júliához építettünk fel foglalkozásokat. Minden esetben van egy fix forgatókönyv, amely általában vegyesen tartalmaz játékokat és beszélgetést. De, mint a színházban, itt is minden esetben a pillanat dönt. Ha a gyerekeknek inkább beszélgetni volna kedvük, mert annyi kérdés merült fel bennük, akkor beszélgetünk. De ha akadozik a beszélgetés, rögtön játékra váltunk.

Egy mondattal össze tudnátok foglalni, hogy mi a munkátok célja?

O: Kimozdítani a komfortzónából, megfogalmazni új kérdéseket és elindítani azt a folyamatot, ahol ezek a kérdések a közösségen belül már maguktól merülnek fel.

Kérdezett: Kmety-Molnár Györgyi
Usz.: Színház.hu

ÖRDÖGKATLAN-BÉRLETEK ELŐVÉTELBEN!

Április 1-től indul az „első lépcső”! 

Idén is a jól bevált többlépcsős rendszerben áruljuk az öt napra szóló bérleteket. Az első lépcső 2014. április 1-től május 15-ig tart, ebben a másfél hónapban 8.000 forint a bérlet ára. Május 16-tól június 30-ig 9.000 forintba, július 1-től augusztus 4-ig 10.000 forintba kerül az elővételes bérlet. A helyszínen 12.000 forintért vásárolható meg ugyanez.

(Bővebb jegyinformáció itt.)

Ebben az évben is meghirdetjük a „Szponzorbérletet”, hiszen vannak köztünk jómódúak, akik megtehetik, hogy többet fizetnek a bérletért, és ezzel segítik a fesztivált. És minthogy már elkelt néhány ilyen bérlet, kimondhatjuk, nemcsak jómódúak, de jószívű, nagyvonalú és segítőkész emberek is vannak köztünk! A szponzorbérlet ára 50.000 Ft.

A hetedik Ördögkatlanra készülünk, és sokan bíznak már bennünk annyira, hogy „látatlanban” megveszik előre a bérletet. Mi mégsem szeretnénk zsákbamacskát árulni, a honlapon igyekszünk mihamarabb feltüntetni, milyen programok várhatók 2014-ben.

Most elöljáróban következzenek a DÍSZVENDÉGEK:
Lajkó Félix, Budapesti Katona József Színház, Horváth Csaba (Forte Társulat), Lengyelország

Lezártunk egy Sokszemköztöt, indult egy újabb

Tartozunk még egy lezárással a Romeo és Júlia projektjét illetően...

Az Arany János gimiben jártunk nem is olyan régen, ott már befejeződött a program. Nem szeretnék hosszasan értékelni, beszéljenek inkább a fiatalok, íme egy-két visszajelzés tőlük, rólunk (és magukról):

A foglalkozás sokat segített, hogy megértsem és élvezni tudjam Romeo és Júlia történetét.
Betekinthettünk a színház hátterébe, megismerhettük a forgószínpadot, a zsinórpadlást és beszélgethettünk a színházban dolgozókkal.
Sok feszültséget szült az osztályban a program.
Jó volt bepillantani a színház életébe, a próbákra.
Közelebb hozta az osztályt.
Szép volt, jó volt, elég volt.
Segített kifejezni önmagam.
Kicsit más szemszögből nézni a R&J-át.
Sokat beszélgettünk, így kiderültek olyan dolgok, amik lehet, hogy a program nélkül nem kerültek volna felszínre. Mostanság keveset beszélgetnek egymással az emberek és nehezen tudnak érvelni, kiállni magukért, de a foglalkozások segítettek mindebben és növelték az önbizalmam.
Tapasztalatot nyertem és még az órák is elmaradtak.
Sokszor nekifutottam már a könyvnek, de nem sikerült végigolvasni, megérteni. Az, hogy a foglalkozásokon mindent kiveséztünk a könyvvel kapcsolatban, rengeteg mindenről beszéltünk, nagyon tetszett.
Ezeket a sorokat olvasva - és tényleg cenzúrázatlanul - kezdem elhinni, hogy jó ilyen formában találkozni fiatalokkal, hiába balhés meg fárasztó néha. Voltak nagy viták, voltak harcok, de enélkül talán nem jönnek elő mélyebbről gondolatok, akár megjegyzések. Olyanok voltunk, mint a Capulet és Montague család, valami kaki van a levesben, de nem kihalászhatatlan!

Majd eltelt egy hét és hopp, ugrás bele a következő projektbe, terítéken a Vonalhúzás (r.: Göttinger Pál). A két nyertes pályázó csoport: Szent Gellért Katolikus Ált. Isk. és Gimnázium és a semmivel sem rövidebb nevű Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
A darabot Ivanyos Ambrus írta, és hogy miről szól? Egy kis ízelítő:

18 évesen felnőttnek számítasz. Döntést kell hoznod, hogy hova tovább, még előbb is, mint „felnőnél”. Egy jelentkezési lapon dől el a következő jópár éved. De tényleg így a jó? Tényleg az akarsz lenni? És tényleg az vagy, aki lenni akarsz? Ismerős lehet a jelenség: „nagyon meg kéne már csinálnom ezt meg azt, de inkább megnézek még egy részt…” Az előadás ezekre a pillanatokra és döntésekre emlékezik vissza a nagybetűs Élet szemszögéből; elvárások, kinek a döntése, példák és önismeret, van-e olyan, hogy késő? Meddig és hogyan lehet meghúzni azt a vonalat?


Izgatottan várjuk a folytatást!

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed