Bűnbánat és megváltás

Bűnbánat és megváltás

Próbálni próbál az Operabeavató - videó

Próbálni próbál az Operabeavató - videó

A név: Carmen

A 2018-as Vidéki Színházak Fesztiválja keretében szeptember 9-én lesz látható a nyíregyházi
Móricz Zsigmond Színház előadásában A név: Carmen című előadás, melyet a teátrum
művészeti tanácsadója, Sediánszky Nóra állított színpadra. A színházi szakemberrel nem csak
a darabról beszélgetünk…

A 2018-as Vidéki Színházak Fesztiválja keretében szeptember 9-én lesz látható a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában A név: Carmen című előadás, melyet a teátrum művészeti tanácsadója, Sediánszky Nóra állított színpadra. A színházi szakemberrel nem csak a darabról beszélgetünk…

A Pécsi Tudományegyetem majd az ELTE magyar-olasz szakán tanult. Mi vonzotta később a Színművészeti színháztudományi szakára?

Eredetileg is színházzal szerettem volna foglalkozni, tulajdonképpen már középiskolás koromban megfogalmazódott bennem a gondolat. A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumb jártam és akkori kiváló magyar tanárom, Baranyai Tiborné biztatására az osztálytársaimmal – egyikük Novák Péter volt - többször belekóstoltunk a színházcsinálásba, amiből azután izgalmas dolgok születtek. Amikor érettségiztem, már körülbelül tudtam, hogy később majd a színház irányába szeretnék menni, de előtte még el akartam végezni a bölcsészkart, hogy legyen egy elméleti megalapozottságom is mindehhez, szerettem volna széleskörű humán műveltséget szerezni. Miután az ELTE-én diplomáztam 1995-ben, jelentkeztem az akkori Színház-és Filmművészeti Főiskola színháztudományi szakára, fölvettek, és innen már nem volt visszaút…

Nagyon sok területen mozog. A Dumas műve alapján készült Kaméliással debütált rendezőként. Mi foglalkoztatta a rendezésben leginkább?

El akartam mesélni egy történetet, a saját nézőpontomból, ami már régóta foglalkoztatott, két olyan színésszel a főszerepben – Tóth Ildikóval és Kovács Krisztiánnal - akik szintén nagyon motiváltak. Annyiban kétségtelenül megnehezítettem a saját dolgomat, hogy elsőre nem egy kevés szereplős kamaradarabot, vagy monodrámát választottam, hanem rögtön fejest ugrottam a közepébe: olyan adaptációt készítettem a Dumas-féle Kaméliás hölgyből (a Traviata segítségével), amelynek összesen nyolc szereplője volt. Emlékszem, az első rendelkező próbámon, ami a Thália Színházban zajlott – 2010-ben a Thália Új Stúdiójában volt a bemutatónk – egy báljelenettel kezdtem, ahol hirtelen nyolc színész nézett velem farkasszemet… Az, hogy egyébként hogyan állom meg a helyem rendezőként, ami azért alapvetően más, mint a dramaturgi munka, mindig az adott munka közben, a próbafolyamat során derül ki. Akkor újra és újra szembesül vele az ember, valójában milyen magányos dolog is ez az egész, mennyi mindenben kell jónak lenni hirtelen, mennyi mindent kell megoldani.

Ahhoz a témához vagy területhez nyúl, ami éppen akkor a legjobban érdekli vagy inkább, amivel megkeresik és kedvet kap hozzá?

Rám igazából az előbbi az igaz. Azt szoktam mondani – az eddigi tevékenységem alapján nem is nagyon állíthatnék mást –, hogy nem rendezőként dolgozom, hanem egy olyan dramaturg vagyok, aki időnként rendez és kipróbálja azt, ami őt érdekli. Nem is nagyon működik az én esetemben, hogy olyan témához nyúljak, amihez igazából nincs affinitásom, nem inspirál. Egyetlen egyszer fordult eddig elő, hogy külső felkérésre dolgoztam egy olyan anyagon, ami nem volt a sajátom, eléggé felemásnak is tartom pont ezért az eredményt… Teljesen változó, hogy mikor és mennyit rendezek (nem rendeztem egyébként olyan sokat, talán hat vagy hét előadást az elmúlt nyolc év alatt). Gyakrabban dolgoztam eddig úgymond alternatív körülmények között, lakásszínházban, klubban, kocsmában, az egykori Sirály épületében - mindet nagyon szerettem. Most már két és fél éve a Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadója vagyok. Ezért is volt nagyon izgalmas számomra az itteni, klasszikus kőszínházi körülmények között kipróbálni magam rendezőként, ráadásul egy olyan történettel, ami már nagyon régóta foglalkoztatott. Hálás is vagyok az igazgatónknak a lehetőségért, hogy ilyen szinten is megbízott bennem, hiszen egy új adaptáció, egy új rendező mindig kockázatvállalás, nyitott kérdés is egyben, milyen lesz, hogy alakul a végeredmény.


Mi a feladata, mint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadója?

Tulajdonképpen egy művészeti vezetői csapatnak vagyok az egyik tagja, a „harmadik fogaskerék” az igazgató, Kirják Róbert és a főrendező, Göttinger Pál mellett. Az én feladataim közé is tartozik a következő évad előkészítése, az adott évad művészeti kérdései, egyes pályázatok szakmai háttere. Új darabok keresése, egy-egy projekt végiggondolása. Tulajdonképpen mindabban részt venni szellemileg a magam szintjén, ami egy állandó társulattal rendelkező színház életét jellemzi.

A Carmen-történet adaptációját is a nyíregyházi társulat számára készítette el. Fontos ismerni a színészt, aki majd a karaktert játssza? Egy-egy színészre, színészekre „szabja” az adott darabot?

Természetesen. Amikor megszületik bennem a gondolat, hogy én magam állítsak színpadra egy darabot – legtöbbször a saját adaptációimat rendezem meg – mindig egy adott színészből, esetleg több színészből indulok ki, akikre kíváncsi vagyok, megmozgatnak, inspirálnak. Ahogy már mondtam, az első rendezésem soha nem jött volna létre Tóth Ildikó és Kovács Krisztián nélkül, ha engem nem érdekel az, hogy ilyen módon találkozzam Ildikóval, és megnézzem, hogyan működik együtt ez a két ember. Ugyanígy A név: Carmen sem létezne ebben a formában Kosik Anita nélkül, akit négy éve ismertem meg, amikor a nyíregyházi színházhoz került, és igazán különleges, sokoldalú művésznek tartok. Az első itteni munkájában, Tamási Áron Énekes madarában rögtön együtt dolgoztunk, amit mindnyájan nagyon szerettünk, és igen sikeres produkció lett, a POSZT-on is jártunk vele; a rendezője egyik legrégebbi kollégám és volt évfolyamtársam, Koltai M. Gábor volt. Én a darab dramaturgja voltam, Anita pedig Magdó szerepét alakította. Már ott felfigyeltem arra, milyen ereje van a színpadon, milyen izgalmas, összetett személyiség, mindez párosul egy nagyon dekoratív külsővel és egy csodálatos hanggal. Tulajdonképpen mi ketten már az elmúlt években sokat beszéltünk a Carmenről, és amikor Kirják Róbert megkérdezte, lenne-e kedvem csinálni valamit, rögtön ezt a darabot ajánlottam.

A Carmen a világ- és zeneirodalom egyik leghíresebb szerelmi története. Milyen megoldásokkal sikerült ezt a stúdiótérben megjeleníteni?

Kezdettől fogva az volt a koncepcióm, hogy ezt a darabot minél intimebb közegben állítsam színpadra. Nagyon izgatott, hogy szinte filmes közelséget lehet egy stúdiótérben létrehozni, ahol minden a nézőtől karnyújtásnyira zajlik, ahol a lélek apró rezdüléseire, a finom, egyszerű gesztusokra, mindenekelőtt pedig a szereplők arcára lehet irányítani a figyelmet. … Ezért is ragaszkodtam a nyíregyházi Művész Stúdióhoz és ezért is van egyfajta puritánsága, egyszerűsége a jelmeznek és a térnek is. Bizonyos markáns, nem különösebben bonyolult jelképekkel akartam dolgozni. A színekben – klasszikus Carmen-attribútumként – leginkább vöröset és feketét használunk – persze, azért vannak más árnyalatok is… De aki járt már Andalúziában, tudja, milyen jellemzőek az ottani tájra a szikkadt, vörös földek, a száraz, kiszikkadt táj, a forróság… Ez a világ csupa zártság, csupa szenvedély. Egy olyan egyszerű, tiszta vonalú belső világot akartam, aminek van ereje, lüktetése, ugyanakkor minden arra irányítja a figyelmet, hogy mi történik az emberi lélekben, milyen találkozási pontjai és konfliktusai vannak az egyes szereplőknek.

Ez egy zenével és tánccal tűzdelt előadás…

Igen. Fontos benne a mozgás és a zene is, de azt hiszem egyébként, hogy a Carmen- hagyomány miatt a zene egyszerűen elválaszthatatlan ettől a történettől. Van is egy olyan mondás, hogy amit szövegben nem tudsz elmondani, azt mondd el zenével. Itt olyan mélységeket érint maga az eredeti történet – és én is erre törekedtem, hogy ezt közelítsük meg –, hogy egy idő után mintha elfogyna a szó. Egy olyan zenei világot szerettem volna a darabhoz rendelni, ami csak a miénk, csak erre az előadásra jellemző, és bár néhány motívum erejéig megidézzük a Carmen operát, inkább egy, az előadás kamarajellegéhez illő „songosságot” akartam megvalósítani. Sokat merítettem az andalúz népzenei kincsből, a flamencóból, az arab zenéből, még marokkói szefárd dalt is találunk benne. Így egy bensőséges, nagyon személyes, a maga módján homogén hangzású zenei világ jött létre, azt hiszem. És általában ott és akkor töri meg a zene a cselekményt, akkor szólal meg dalban egy szereplő, amikor már a benne kavargó érzéseket voltaképpen már nem lehet pusztán szavakkal kifejezni.

Akkor valójában dramaturgiailag is fontos szerepet kapott a zene…

Igen, és a mozgás is ugyanilyen fontos. A tánc kiemelt fontosságú ebben a kultúrkörben, mint a közeledés, a távolodás, a harag, a konfliktus vagy a szerelem kifejezőeszköze. Ebben az előadásban Ladányi Andreával kezdtük el a munkát, akinek az alkotói lénye számomra ugyanazt jelenti, mint Carmen figurája: szabad, öntörvényű és végtelenül kreatív. El is kezdtünk dolgozni, de aztán úgy alakult, hogy nem tudta folytatni velünk az együttműködést – bár több minden az ő ihletésére jött létre a darabban, és az egyik kedvencem, a dohánygyári verekedés jelenete is az ő munkáját dicséri. A koreográfusi munkát két nagyszerű művész folytatta, végtelen szakmai alázattal, és igen nagy odaadással: az egyikük Túri Lajos Péter, aki igen lelkesen, pontosan és érzékenyen kapcsolódott bele a munkába, és illeszkedett bele a mi világunkba, illetve Lippai Andrea táncművész, aki a flamenco kiváló értője, és a flamencót igénylő mozgásokban segített minket. Mindenképpen elmondható, hogy A név: Carmen valóban csapatmunka, sokan vagyunk benne, és mindenkinek a munkája számított, mindenki hozzájárult ahhoz, hogy végül ilyen lehessen az előadás.

Min dolgozik most vagy a közeljövőben?

Jelenleg egy új bemutatóra készülök dramaturgként, amelynek a rendezője Göttinger Pál, és június 21-én lesz a bemutatója a Belvárosi Színházban, valamint a harmadik könyvemet fejezem be, ami egy úgynevezett „kulturális útleírás-trilógia” harmadik része lesz, a témája Normandia és Bretagne. A színházban a jövő évadbeli feladataimra koncentrálok, több produkciónak is a dramaturgja leszek, illetve vár egy újabb kemény kihívás is rendezőként: gyerekdarabot csinálok, életemben először, ugyancsak a Művész Stúdióban, egészen kicsiknek. Andersen A kis hableányát – amit nagyon szeretek – próbálom meg a magam módján elmesélni, meglátjuk, sikerül-e a legkisebbeket is megszólítanom, az ő nyelvükön fogalmaznom.

Egy kisfilm a VIDORról


Izgalmas éjszaka a nyíregyházi színházban

Bepillanthatunk a kulisszák mögé 
Nyíregyháza – Kulisszajárás, színészmesterség óra és zenés est vár az érdeklődőkre.

A Színházak Éjszakájához csatlakozva szeptember 22-én éjjel a Móricz Zsigmond Színház is megnyitja kapuit. A programok ingyenesek, de résztvevőket csak korlátozott számban tudnak fogadni, ezért a szervezők azt kérik, hogy aki szeretne részt venni az eseményeken, regisztráljon a teátrum honlapján. A jelentkezés nem jelent automatikus részvételt, a bejutókat e-mailben értesítik.
Jelmezek, gépek, színészbüfé

A színházbejárás 22:30–tól éjfélig tart. A megszokott kulisszajárásoktól eltérően az idén játékos formában lehet bebarangolni az épületet. A résztvevők feladatkártyát kapnak, és az épületben szabadon bolyongva fedezhetik fel a színfalak mögötti világot, közben játékos feladatokat teljesítve. Aki szeretne, felpróbálhat egy jelmezt, működésbe hozhatja a színpadi gépészetet, de a kulisszajárók találkozhatnak a színészbüfé jól ismert figuráival is. Este tízkor színészmesterség óra indul Göttinger Pál főrendező vezetésével, ide várják a műkedvelőket, egyszerű érdeklődőket, de a színészképzésben részt vevőket egyaránt. A Bencs villában 22:30-kor zenés felolvasóest kezdődik. A programban, amelyet Sediánszky Nóra dramaturg és Tamás Attila, a színház zenei vezetője szerkesztett, Kuthy Patrícia, Dézsi Darinka és Munkácsi Anita lépnek fel a Vikár zeneiskola művésztanárai kíséretében.

KM

Székesfehérvár e heti kulturális, szabadidős és sport programjaiból

2018. szeptember 17. hétfő és szeptember 23. vasárnap között Székesfehérváron az alábbiak szerint:


  • 2018. szeptember 17. (hétfő)
    • 18.30 órakor Vershúron címmel gálaműsor kezdődik a Székesfehérvári Versünnep döntősei, valamint a Székelyföldi Varga Sándor Verstábor táborozói előadásában. A műsorban versek és dalok szerepelnek a Misztrál együttes közreműködésével, valamint fellép a 21 Gramm Akusztik zenekar is. Részletek az alábbi linken: 
  • 2018. szeptember 18. (kedd) 
    • 16.30 órakor folytatódik A lélek iskolája – gondolatok a keresztény életről című hitéleti programsorozat. Az előadást Tornyai Gábor katolikus plébános tartja. Elmélkedésének témája: Mi az egyház? 
      • Helyszín: Fehérvári Civil Központ
    • 17.00 órakor kezdődik a 30 esztendős HITEL folyóirat estje. A jubileum alkalmából köszöntőt mond dr. Cser-Palkovics Andráspolgármester. Az est vendégei között lesznek Papp Endre főszerkesztő, Vakler Lajos újságíró és a szerkesztők lesznek. Házigazda: Bobory Zoltán. 
      • Helyszín: Városháza, Díszterem
  • 2018. szeptember 19. (szerda) 
    • 14.00 órakor megemlékezés és koszorúzás kezdődik Wathay Ferenc vicekapitány emlékére a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület szervezésében. Az eseményen koszorút helyez el dr. Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő. A program 15.00 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthon Színháztermében folytatódik, ahol megemlékeznek Wathay Ferenc születésének 450. évfordulójáról.
      • Helyszín: Prohászka liget, Helyőrségi Művelődési Otthon
    • 16.45 órakor „Miért szép? Európa 10 legszebb nemzeti parkja” címmel tart előadást Kiss Gábor oktató, tréner, az Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tudásmenedzsment Igazgatóság igazgatója a Székesfehérvári Városi Természetbarát Szövetség szervezésében. A program térítésmentes. 
      • Helyszín: Fehérvári Civil Központ
    • 18.00 órakor a Cselekvés halála az okoskodás címmel kezdődik Pap Csilla life coach, párkapcsolati moderátor, motivációs tréner előadása.
      • Helyszín: VMK Budai úti Tagkönyvtár
  • 2018. szeptember 20. (csütörtök) 
    • 15.00 órától Bringás uzsonnára várja a kerékpárosokat a Magyar Kerékpárosklub Székesfehérvár és Térsége Területi Szervezete. Részletek az alábbi linken: 
    • 17.00 órakor Németh Tamás természetfotós „Közeli természet” című kiállítás megnyitója kezdődik. A tárlatot Kiss László fotográfus nyitja meg, közreműködik: Frendrich Veronika.
      • Helyszín: Köfém Művelődési Ház
    • 18.00 órakor megemlékezés kezdődik a 80 éve született tanár, költő, Bokros János emlékére. A "Felépítjük a templomot" című zenés irodalmi emlékesten idézik meg a költőt.
      • Helyszín: Vörösmarty terem
    • 18.00 órakor Kastélymesék művészetközelben est kezdődik a Halász-kastélyban. Grászli Bernadett művészettörténész, múzeumigazgató mesél két győri mester, Cziráki Lajos és Tórvári Tóth István életéről s munkájáról. Közreműködik a győri Dzsem zenekar.
      • Helyszín: Halász-kastély
    • 19.30 órakor folytatódik a Somorjai Ferenc kamarazenekari hangversenysorozat. A Bűnbánat és megváltás című koncertet Dinyés Soma vezényli. A barokk hangulatú esten Göttinger Pál, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház főrendezője lesz a vendég, aki fiatal kora ellenére minden színpadi zenei műfajjal dolgozott már. A Junior Prima-díjas szakemberrel Vakler Lajos beszélget. Részletes műsor az alábbi linken: 
  • 2018. szeptember 21. (péntek) 
    • 16.00 órától kezdődik a Tóvárosi köszöntő rendezvénye. A rendezvényen a köszöntők 18.15 órakor kezdődnek. Fellépnek a Tóvárosi Általános Iskola diákjai, a Pitypang zenekar, Vágó Zsuzsi és Keller János, a Free Spirit Dance, az Irigy Hónaljmirigy és DJ Kátay Dávid. A belépés díjtalan. 
      • Helyszín: Iskola tér
    • 17.00 órától kézműves foglalkozással összekötött ügyfélfogadást tart a Nagycsaládosok Országos Egyesülete székesfehérvári csoportja. 
      • Helyszín: Fehérvári Civil Központ
    • 18.00 órakor nyílik meg Selmeczi Anna és Selmeczi Mátyás “MA” című kiállítása Öreghegyen. A tárlat alkotásait Kishonty Zsolt művészettörténész ajánlja a látogatóknak, a zenét Dj Suefo szolgáltatja. Részletek az alábbi linken: http://aszmh.hu/events/selmeczi-anna-es-selmeczi-matyas-ma-cimu-kiallitasa/.
      • Helyszín: Öreghegyi Közösségi Ház
    • 20.00 órakor görög táncház és koncert kezdődik, muzsikál a Taverna Görög Népzenei Együttes, táncot tanít Gábor Ferenc.Részletek az alábbi linken: http://aszmh.hu/events/gorog-tanchaz-es-koncert-2/.
      • Helyszín: A Szabadművelődés Háza
  • 2018. szeptember 22. (szombat) 
    • 09.00 órakor kezdődik a Total Chrono Classic mezőnyének rajtja, amelynek keretében több mint száz veteránautó és különleges youngtimer indul Székesfehérvárról Balatonlelle felé. A résztvevőket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönti. 
      • Bővebb információ a rendezvény hivatalos honlapján:
      • www.chronoclassic.hu.
      • Helyszín: Csónakázó-tó mellett, a Szabadságharcos út felőli részen
    • 09.45 órakor dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönti a Székesfehérvári Civil Napon résztvevő szervezeteket és a programokra kilátogatókat.
    • 09.00 órától a Városház téren mutatkoznak be a helyi civil szervezetek és érdekes kísérőrendezvények, foglalkozások is várják az érdeklődőket.
      • Helyszín: Városház tér
    • 10.00 órakor kezdődnek a 11. Maroshegyi Böndörödő programjai, a köszöntőkre 13.00 órakor kerül sor. A szüreti mulatság keretében ismét lesz szekeres, hintós, csikós szüreti felvonulás, a színpadon bemutatkozik a Maroshegyi Óvoda, a Táncsics Mihály Általános Iskola, a Szent Kristóf Ház, valamint a Gárdonyi Géza Művelődési Ház több művészeti csoportja. A látogatóknak főzési lehetőséget biztosítanak főzőverseny keretében, de lesz tökfaragó-, borlopó-, és madárijesztő versenyen is. Részletes program az alábbi linken: http://www.ggmuvhaz.hu/2018/08/16/22792/
      • Helyszín: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár 
    • 10.00 órakor Amiről a mesék szólnak című kézműves foglalkozásra várja a gyerekeket a Vörösmarty Megyei Könyvtár. Az ingyenes foglalkozás témája a SZEPTEMBER – Varázslatos évszakok. A gyerekek négy évszak-fát, madárijesztőt és baglyot készíthetnek.
      • Helyszín: VMK Széna téri Tagkönyvtár
    • 14.30 órától a Halesz parkban kezdődnek a Critical Mass székesfehérvári programjai. Részletek az alábbi linken: 
    • 17.00 órakor kezdődik az Alba Regia Táncegyesület évadnyitó családi programja. Lesz kézműves foglalkozás Papp Barbara keramikus irányításával, „Ősz az idő, Szent Mihály nap közeledik…” címmel, majd magyarpalatkai táncokat tanítanak, végül táncházi mulatság zárja a programot. 
      • Helyszín: Táncház
  • 2018. szeptember 23. (vasárnap) 
    • 10.30 órakor kezdődik az Augustalia - évadzáró Gorsiumban. A Silvanus-Diana ünnep után 13.00 órakor a Dionydia, a bor ünnepe - zenés, interaktív játékokkal egybekötött program kezdődik. A kilátogatók trófeabemutatót nézhetnek meg a Vadex Zrt. szervezésében, valamint kézműves foglalkozások is lesznek. Részletek az alábbi linken: https://static.szikm.hu/articles/4/70/0923_augustalia_plakat2.jpg?v=Myh.
      • Helyszín: Gorsium Régészeti Park
    • 11.00 órakor Molly és Miló, a szeleburdi manók szórakoztatják a gyerekeket a Babos Bábos Társulat előadásában. Részletek az alábbi linken: 

Gáti Oszkár a Menház Színpadról

Gáti Oszkár a Menház Színpadról

HALLGASSUK EGY ÉVIG A FIGARÓT!


HALLGASSUK EGY ÉVIG A FIGARÓT! 
Kultúrpart 
2018. 09. 13. 
2018 októberétől a Hatszín Teátrumban indul újra a népszerű beszélgetős koncertsorozat, az Operabeavató. A tervezett tíz előadás egyetlen Mozart operáról, a Figaro házasságáról szól, olyan formában, amire egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. A sorozatról Kolonits Klára operaénekessel és Dinyés Dániel zeneszerző-karmesterrel Bognár Éva beszélgetett a Kultúrpart Trend Fm-en futó rádióműsorában szeptember 5-én. 
Operabeavató sorozat a Hatszín Teátrumban 
Első alkalom: 2018. október 21. 19 óra 
Zenei vezető: Dinyés Dániel 
Rendező: Göttinger Pál 
Közreműködik: Bordás Barbara, Cseh Antal, Erdős Attila, Gábor Géza, Horváth István, Kolonits Klára
Susotázs - Manhattan Short stills

Susotázs - Manhattan Short stills

Susotázs - Manhattan Short stills
Színházak Éjszakája a Móricz Zsigmond Színházban

Színházak Éjszakája a Móricz Zsigmond Színházban




Manhattan Short plakát

Manhattan Short plakát


SEHOL MÁSHOL NEM TUDNÉK ENNYIRE KINYÍLNI – INTERJÚ SZABÓ KIMMEL TAMÁSSAL

A Belvárosi Színházban szeptember 7-étől ismét látható az Orlai Produkciós Iroda Mojo című előadása, különleges szereposztásban, Göttinger Pál rendezésében.
Jez Butterworth 1958-ban játszódó, virtuóz nyelvezetű és kacagtatóan fekete humorú darabjának 1995-ös londoni ősbemutatóját lelkesen fogadta a közönség és a kritika, majd Hollywoodban is nagy karriert futott be. Magyarországon először az idén júniusban találkozhattak vele a nézők. Szabó Kimmel Tamással a Mojóról, az Orlai-társulatról, következő bemutatójáról és a terveiről beszélgettünk.

– Hogyan fogadta a közönség az eddigi Mojo-előadásokat?

– A Mojo tulajdonképpen egy lendületes gengszterkomédia, van benne éjszakai élet, kábítószer, a figurák eléggé ostobák, és sokat káromkodnak. Azt gondolom, ez a fiatalabbaknak talán jobban bejön, mint az idősebb korosztályoknak.

– Milyen a karaktered, és mi a véleményed arról a figuráról, akit játszol?

– Van két fő mindenes az éjszakai bárban, az egyiket Schruff Milán játssza, a másikat én. Gyakorlatilag mindent együtt csinálunk, kicsit olyanok vagyunk, mint Lolka és Bolka vagy a Reszkessetek, betörők! két hülye betörője. Mind a két figura eléggé frusztrált. Az én karakterem egy kicsit eszesebb csávó, viszont sosem lehet tudni, hogy igazat mond vagy nem. Úgy állítja be magát, mintha az éjszakai klubban mindent neki kellene csinálnia, de közben kiderül, hogy egy harmadik figurának kell. Nem nagyon avatkozik bele a dolgok menetébe, a darabban semmiféle fordulat nem köszönhető neki, kvázi szemlélő, de mindenről van véleménye. A társával együtt folyamatosan ekézi a harmadik mindenest. Tipikus idióta, ,,fölfelé nyal, lefelé rúg” típus. 

Nem szenvedek meg a karakterrel, mert nem megy keresztül bonyolult, összetett lelki folyamaton. Ez az előadás egy kellemes kikapcsolódás, sok viccel. Angolszász darab, kevés fordulat, sok humoros rizsa van benne, amit ők nagyon szeretnek. Mi inkább a csehovi mélységeket várjuk egy-egy színdarabtól, és ehhez képest nekem mint magyar színésznek hagy némi kívánni valót maga után a történet is, a figura is. Amikor olvastuk a darabot, azt gondoltam, olyan lesz, mint egy Tarantino-film, majd besűrűsödik a nagy viccelődés, és valakit iszonyatosan kibeleznek. A Mojóban ez nem történik meg, bár egy kicsit besötétedik a kép. Van egy szép, tirádás monológom: magyarázkodnom kell, mert összevissza hazudozom. Ez azért izgalmassá teszi a szerepet, és azt is élvezem, hogy nagyon jó csapattal dolgozom.

– Rengeteg Orlai-produkcióban játszol. Ezek szerint jól érzed magad az „Együtt, szabadon” mottóval fémjelzett társulatban.

– Nagyon jólesik, hogy Tibor ennyire épít rám mint színészre, darabokat, szerepeket keres nekem. Nem fordultam meg sok kőszínházban, de az a kevés is elég volt ahhoz, hogy ne higgyek a kőszínházi társulásban. Voltam már szerződtetési tárgyaláson: megdöbbentően megalázó összeget ajánlottak. Nem azért nem mennék kőszínházba, mert olyan fiú vagyok, aki a luxust szereti, hanem azért, mert két gyerekkel a puszta megélhetésünk lenne veszélyben. Orlainál a folyamatos nagy előadásszám teremt egy létbiztonságot, ráadásul Tibor nagyon szerethető, színházmániás ember. Máshonnan érkezett ugyan, de a színház szerelmese, és profi módon tényleg mindent megteremt ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, olyan szerepeket játszhassunk, amik ha nem is Platonovok, de vannak mélységei a figuráknak.

Könnyedebb darabokat adunk elő (bár például Szép Ernő Vőlegénye, vagy a Dühöngő Ifjúság pont nem az), mert ha csak Csehovot játszanánk, valószínűleg fele annyi ember jönne be az előadásokra. De nem maradok éhes színészileg, mert minden előadásban van olyan feladatom, ami művészileg kielégítő. Az a tizenkét ember, aki kvázi társulatot alkot, baromi jó csapat, és Tibor nagyszerű rendezőket hív. A társulásnak az a lényege, hogy az elsőbbség Tiboré, de szabadon vállalhatunk munkát máshol is. Teljesen demokratikusan és baráti alapon működünk, amit máshol nem tapasztaltam. Máshol hierarchiát tapasztaltam: a ,,ha neked nem elég ez, akkor majd jön helyetted más, és elintézzük, hogy ne legyen munkád” mentalitást. Itt ilyenről szó sincs. Ebben a csapatban jó benne lenni.

– Szívesen mész az előadásokkal vidékre?

– Boldogító, hogy olyan helyekre viszünk színházat, ahol vagy egyáltalán nem jutnának előadásokhoz, vagy csak rossz minőségűekhez. Nagyra becsülöm Tibort, amiért vállalja ezt a küldetést, és abszolút mellette állok. Már csak azért is, mert nem gagyit viszünk vidékre, hanem nagyon ügyesen kiválogatott, viszonylag könnyen befogadható, de fontos témákról szóló, elgondolkodtató előadásokat. Az ország rengeteg olyan művházában fordulunk meg, amik egyáltalán nem alkalmasak színházi előadásokra, sőt némelyik életveszélyes. Külön öröm, hogy egy rogyadozó termet vagy egy teljesen alkalmatlan színpadot is meg lehet tölteni szellemiséggel, gondolattal, humorral, szeretettel. Az emberek hihetetlenül fogékonyak erre, nagyon élvezik és nagyon hálásak érte. Ezt a missziót rossz körülmények között is boldogan tudom tolni. 

– Arra van időd, hogy megnézd a fajsúlyosabb Orlai-produkciókat? Például az Egyasszonyt, az Egy őrült naplóját láttad? 

– Egyiket sem láttam még. Nagyon kevés Tibornál futó előadásra jutok el, főleg azért, mert sokat játszom, de azért is, mert ha van egy kis szabad időm, akkor mindent szeretnék, csak színházba menni nem. Ha két-három órát áldoznék az egyébként drága magánéleti időmből (amikor legszívesebben a gyerekeimmel játszom), akkor az Egy őrült naplóját rohannék elsőként megnézni. Megmondom őszintén, az Egyasszony történetét annyira súlyosnak gondolom, hogy egyelőre nem vállalnám, hogy végigmenjek azon a lelki hullámvasúton. Tudom, miről szól a darab, láttam róla képeket, olvastam róla kritikákat, Tenki Rékát én is az ország egyik legjobb színésznőjének tartom, és ha megnézném az előadást, biztosan nagyon fontos tapasztalással, élménnyel lennék gazdagabb, de most egyszerűen nem tartok ott. Előbb-utóbb persze majd ráveszem a lelkemet.

– Úgy hallottam, te is készülsz önálló produkcióra. 

– Novák Eszterrel készülünk egy önálló előadásra, ami nem előre megírt darab, mi ketten rakjuk össze. Úgy néz ki, hogy januárban mutatjuk be. Alapvetően csapatjátékos vagyok, és eddig szentül meg voltam győződve arról, hogy nem fogok egyszemélyes előadást csinálni. Lehet, hogy kishitű voltam, de úgy gondoltam, ha egyedül állok ki, nem biztos, hogy másfél óráig fenn tudom tartani az érdeklődést. Most viszont volt egy olyan évem, ami után azt érzem, hogy nagyon szeretnék végre egyedül lenni a színpadon. Hogy megmutassam, mi minden van még bennem, és vagy a mennybe menjek vagy a pokolba, de szintet lépjek. Mostanra összeszedtem annyi bátorságot, hogy nekifussak. Lehet majd hüledezni, esetleg fikázni.

– Te álltál elő az ötlettel, vagy Novák Eszter bírt rá egy önálló előadásra?

– Orlai régóta keres nekem monodrámát, volt olyan, hogy talált is, de nem tudta megszerezni a jogait, gondolkodott egy zenés-verses önálló estben is, de abban egyáltalán nem tudom magamat elképzelni. Szerintem nem történt még velem annyi a művészi pályán, hogy csokorba szedjem, mondtam, hogy ne ebbe az irányba gondolkodjunk, hanem ha valami szembe jön és olyan, akkor arra csapjunk le. Egy félreértett beszélgetésben valaki azt mondta nekem, hallja, hogy Novák Eszter rendezi az önállómat, mire boldogan felhívtam Esztert, hogy „tényleg?”. Mondta, hogy ő erről nem tud, de meg is sértődne, ha nem ő rendezné, úgyhogy innentől kezdve legyen így. Kitaláltunk egy mind a kettőnket foglalkoztató, húsba vágó témát, elmondtuk Tibornak, és teljesen szabad kezet kaptunk tőle. Sehol máshol nem tudnék ennyire kinyílni, egyetlen igazgatóval sem tudok elképzelni olyan beszélgetést, mint Tiborral. Ha már egyszemélyes előadást csinálok, akkor azt nála és csakis Novák Eszterrel. Egyelőre anyagokat gyűjtünk. Most pont úgy jött ki a lépés, hogy együtt dolgozunk a Három esős napban, kicsit parkoltatjuk a közös témánkat, de a próbák után sutyiban egyeztetünk arról, hogy kihez menjünk interjúzni, ki milyen zenét keressen, kinek milyen ötlete van még.

– Október 1-jén mutatjátok be a Három esős napot. Miről szól?

– Amerikai darab, két idősíkban futó történet. Három szereplője van, egy testvérpár (Kovács Patrícia és Schruff Milán), és a gyerekkori legjobb barátjuk, akit én játszom. Az építész apuka minden vagyonát a két gyerekére hagyja, de a legértékesebb házát nem ők, hanem ez a barátjuk örökli. A szerző úgy írta meg a darabot, hogy az első része a mában játszódik, amikor a gyerekek próbálják megérteni, hogy ez miért történt így, a második rész pedig egy másik idősíkban, amikor a szülőket játsszuk. Ezekből a mozaikból áll össze a történetet. Eszternek viszont volt egy sokkal jobb dramaturgiai ötlete, mint a szerzőnek, Sajnos nem árulhatom el, mi az, majd az előadásból kiderül.

A Három esős nap családi problémákat boncolgat. Például azt, hogy mit tudunk kezdeni egy örökséggel, nem feltétlenül tárgyi örökséggel, hanem a viszonyokkal. Próbálod megérteni harminc-negyven évesen, hogy az anyád mitől őrült meg az apád mellett, vagy az apád miért volt szótlan, miért ennyire elcseszett a saját életed. Amikor látod a szülőket, kezdesz rájönni, hogy igazából mi miért történt, megérted, hogy a gyerekek miért olyanok, amilyenek. Ez szerintem nagyon érdekes. Mindenkinek a családjában vannak olyan történetetek, amikről nem beszélnek, vagy későn szembesülnek velük. Egyszer csak kiderül, hogy mégsem a nagypapa volt a nagypapa, hanem valaki más, előkerül még egy tesó, vagy akit annak hittek, nem az. A kusza, sokszor eltitkolt családi történetek mindig aktuálisak. Ismerve Eszter kreativitását és rendezői zsenijét, a két kollégám tehetségét, biztos, hogy nagyon élvezetes előadást varázsolunk ebből a darabból.

Szerző: L. Horváth Katalin


CSILI Művelődési Központ - Színházi bérletek megújítása szeptember 10-től

Az új évadban is elhozzuk Pesterzsébetre a Belvárost az Orlai Produkció jóvoltából!
A régebbi bérletek szeptember 10-től október 12-ig újíthatók meg.
Az új bérletek árusítása október 15-től november 5-ig történik.
Az egyes előadásokra pedig november 6-tól lehet jegyet vásárolni.

Az alább felsorolt 5 előadásból a bérleti sorozatban 3 előadást fogunk bemutatni, a felsorolt 5 időpontból 3-ban. Egy negyedik előadást bérleten kívül fogunk játszani a fennmaradt időpontokban.

Időpontok:
2018. november 25. vasárnap, 15 óra (bérletes)
2018. december 9. vasárnap, 15 óra (bérletes)
2019. január 27. vasárnap, 15 óra (bérletes)
2019. február 24. vasárnap, 15 óra (bérleten kívüli)
2019. március 24. vasárnap, 15 óra (bérleten kívüli)

Hely Bérlet ára Egyedi jegyek
1-7. és a 14. sor 7.000 Ft 3.500 Ft
8-13. sor 6.300Ft 3.000 Ft
15-18. sor 5.700 Ft 2.500 Ft
19- 20. sor 4.900 Ft 1.800 Ft
Erkély 7.000 Ft 3.500 Ft

A kínálat

Simon Stephens: HEISENBERG (vígjáték)
Szereplők: Benedek Miklós, Ullmann Mónika
Rendező: Szabó Máté

Egy zsúfolt pályaudvaron egy nő megpillant egy idős férfit, és hirtelen ötlettől vezérelve a nyakába csókol. Alex, a hetvenes hentes és Georgie, a negyvenes pincérnő beszélgetni kezd. Lassan, minden logika és társadalmi konvenció ellenére rájönnek: nekik dolguk van egymással. A találkozás alapjaiban forgatja fel az életüket, és végül nagy utazásra is vállalkoznak, hogy utolérjék életük elmulasztott lehetőségeit…
A cím Werner Heisenberg német fizikusra, a határozatlansági reláció elvének kidolgozójára utal. Az elv értelmében bizonyos fizikai mennyiségek csak bizonyos határig ismerhetők meg egyszerre és pontosan. Vagyis minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.
A brit szerző a legizgalmasabb kortárs színházi alkotók közé tartozik. Két műve, a Harper Regan és A kutya különös esete az éjszakában magyar színpadokon is bemutatkozott. Ez a legfrissebb darabja most nálunk látható először magyarul. 
Az előadás hossza: 80 perc 

Jez Butterworth: MOJO (gengszter komédia)
Szereplők: Csőre Gábor, Nagy Dániel Viktor, Szabó Kimmel Tamás, Lestyán Attila/Ötvös András, Schruff Milán, Hunyadi Máté
Rendezte: Göttinger Pál
1958-at írunk, a londoni Soho pezsgő klubélete a gyerekcipőben járó rock’n’roll-élet legkülönfélébb figuráit sodorja össze. A sötét lebujok környékén indulófélben lévő sztárocskák, az új zenétől megrészegült rajongók, piti bűnözők és veszélyes nehézfiúk, szerencsétlen ügyeskedők és nagypályás játékosok gyülekeznek. Kábítószer és muzsika, kiszolgáltatottság és hatalom, emberek életét magasba röpítő vagy örökre leromboló ügyes húzások és árulások kora ez – ami éppen történik, és ami ekkor készülődik, a rákövetkező évtizedekben fenekestül forgatja majd fel nem csak a zenei világot – hanem mindent. Akik látják ezt, azok résen vannak, hogy idejekorán szeletet hasítsanak maguknak a tortából. Kíméletlen és sötét, ellenállhatatlanul vicces és éjszaka-szagú történet egy klubról és csapatáról. 
Az Atlantic Club üdvöskéje, Silver Johnny igazi sztárnak ígérkezik. A közönség őrjöng érte, az éjszakai mulató csaknem felrobban minden áldott este. Ezra, a tulajdonos féltékenyen őrzi és csak magának akarja ezt a csodafiút. Egyik nap Ezrát félbe vágva találják a kukában a klub hátsó bejáratánál. Helyettese, Mickey közli a klub csapatával: a főnököt a félelmetes Sam Ross bandája ölte meg, méghozzá azért, hogy ma este eljöjjenek, és erőszakkal vegyék át a klubot. Lassan esteledik, az ajtóban gyülekezni kezdenek a rajongók, a fiúk pedig, vegyes lelkesedéssel az ügy iránt, elbarikádozzák magukat odabenn, hogy felkészüljenek az ostromra…
Jez Butterworth darabja 1995-ben debütált a londoni Royal Court színházban, olyan, később Hollywoodban is nagy karriert befutó, hazánkban sem ismeretlen színészekkel a szereposztásban, mint Tom Hollander, Andy Serkis vagy Aidan Gillen, a 2013-as felújításban pedig Ben Whishaw, Brendan Coyle és Ruper Grint játszották a főszerepeket. A darab (a szerző által rendezett) filmváltozatában maga Harold Pinter is játszott. A kritikusok és a közönség hatalmas felbolydulással és rajongással fogadta az ezzel a darabjával debütáló szerzőt. A lapok az ádázul vicces, elképesztően bizarr történetmesélést magasztalták, és megörökítették, ahogy a premieren a közönség minden egyes tagja érezte, hogy itt valami különleges született – John Osbourne 1956-os “Dühöngő Ifjúság”-bemutatója óta nem debütált senki nagyszínpadon a Royal Courtban. 
Most ennek a virtuóz nyelvezetű és kacagtatóan fekete humorú darabnak a magyarországi ősbemutatójára kerül sor a Belvárosi Színházban, különleges szereposztásban.
Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott!
Az előadás hossza: 150 perc, két részben

John Patrick Shanley: Kétely (színmű)
Szereplők: Udvaros Dorottya, Fekete Ernő, Kéri Kitty, Simkó Katalin
Rendezte: Pelsőczy Réka

1964-et írunk. A bronxi St. Nicholas Egyházi Iskola igazgatónője, Aloysius nővér kemény kézzel és alapvető gyanakvással kezeli a gondjaira bízott gyerekeket. Az iskola azonban új tanítót kap Flynn atya személyében, aki modern gondolkodást és személyes odafigyelést hoz a szigorú intézménybe. Hamarosan összetűzésre kerül sor kettejük között, és amikor egy fiatal nővér elárulja, hogy a férfi különös figyelemmel viseltet az egyik diák iránt, az események váratlan fordulatot vesznek. A Pulitzer- és Tony-díjas dráma több, mint ötszázszor ment a Broadway-n, filmváltozatában, melyet maga a szerző rendezett, Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket.
A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.
Az előadás a Mediszin Kft. és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.
Előadás hossza: 85 perc, egy részben

Joe Dipietro: A folyón túl Itália (vígjáték)
Szereplők:
Szabó Kimmel Tamás
Lázár Kati
Lukáts Andor
Benedek Miklós
Szabó Éva
Cseh Judit
Rendező: Znamenák István

Négy olasz-amerikai nagyszülő ül a vasárnapi ebédnél hétről hétre, és várja az unokát a nyüzsgő New York-i belvárosból. És ha már együtt vannak, elszabadul a konyhaművészet meg a valódi olasz téboly. Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül…
Joe Dipietro vérbő komédiája generációs különbségekre épül: az időseknek mindig első a család, a fiataloknál ez bizony már nem ilyen egyszerű.
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

Lőrinczy György pályázata az Operettszínház vezetésére

Többszemközt: Göttinger Pál

Többszemközt: Göttinger Pál

A Bencs-estek egyik tematikus sorozata a Többszemközt, melyben országosan ismert – köztük helyi kötődésű – embereket mutatunk be, felvillantva életük, munkásságuk jeles és sorsfordító állomásait, mosolyt fakasztó vagy elgondolkodtató epizódjait.

A Többszemközt vendége szeptember 18-án, kedden, 19 órától Göttinger Pál, a Móricz Zsigmond Színház főrendezője lesz, akit Kováts Dénes többek között arról faggat, hogyan került egy rendező színészi szerepekbe, mi motiválja sokoldalúságát, milyen a zenéhez való viszonya? Szó esik majd művészi hitvallásról; szereplő- és darabválogatásról; színészekkel, szerzőkkel, igazgatókkal való küzdelmekről – meglepetésekkel, sztorikkal fűszerezve.


Az est a Móricz Zsigmond Színház programja.

Jegyek elővételben kaphatók:

Bencs Villa
Nyíregyháza, Sóstói út 54.

Móricz Zsigmond Színház Szervező és jegyirodája
Nyíregyháza, Országzászló tér 6.
Tel.:42/507-006, 30/303-2875, 20/233-2926


És online ITT !


Az est előtt majd a helyszínen is megvásárolhatók a belépőjegyek.
Belépőjegy ára: 1 200 forint.


Találkozzunk szeptember 18-án 19.00 órától a megújult a Bencs Villában!

Telefondoktor Gödöllőn

Telefondoktor Gödöllőn

A VIDOR Fesztiválról a Katolikus Rádióban




AKVARELL Adásban: 2018.09.05. 20:30 ADÁS INFORMÁCIÓK: kulturális paletta Szerkesztő: Egri Bálint | Zenei szerkesztő: Csiba Lajos Témák: VIDOR Fesztivál (Göttinger Pál) | Cabaret Medrano zenekar (Kamondy Imre) | Vidéki Színházak Fesztiválja (Lantos Anikó) - VIDOR Fesztivál Idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg a nyíregyházi VIDOR Fesztivált. A különleges hangulatú találkozóról az egyik válogatót, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház főrendezőjét, Göttinger Pált kérdeztem. - Cabaret Medrano Szeptember 7-én, a Narratív Zenekarok Fesztiválján lép fel a Cabaret Medrano elnevezésű zenei formáció. A 17 éves zenekar "jellegzetesen budapesti", stílusuk a magyar népzene, a klezmer és a balkáni zene hatásaiból áll össze. Az énekes-tangóharmonikás Kamondy Imrét telefonon értük el. - Vidéki Színházak Fesztiválja A Thália Színház szervezésében hetedik alkalommal indult el a Vidéki Színházak Fesztiválja! Idén - szeptember 3-a és 9-e között - 7 nap alatt 8 előadást tekinthet meg a fővárosi közönség. A vidéki színházak munkái a Thália Színház épületének felújítása miatt ezúttal a Pesti Magyar Színházban láthatóak. Lantos Anikó fesztiváligazgatóval a nyitónapon beszélgettünk.

Chuchotage

Chuchotage

Chuchotage
Directed by: Barnabás Tóth
Country: Hungary

Time: 16:00

Synopsis: During a professional conference in Prague, two interpreters in the Hungarian booth hilariously vie for the attention of one listener.

You wrote and directed this film, where did the idea for Chuchotage come from?

I'm not sure anymore. I found these two lines in my "Film Ideas" folder: two conference interpreters find out only one person is listening to them. The rest came afterwards. Probably, I saw these booths during a real conference somewhere and wondered about their background. By the way, the same year I began attending the Budapest Film Academy--20 years ago-- I also could have entered the Interpreter School for the EU since I speak French and English. I even have a little experience in conference interpretation myself.

It's an incredible set and production. Where was it shot?

My DOP convinced me about this set. At first, I found it too retro-looking, like the 70s or something. Then he told me it's trendy nowadays again. Some commercials had been shot there before. The set is an ancient meeting room for top communist leaders in Budapest. It will be demolished in a year's time unfortunately.

Looking at your IMDB page, you have a prolific career writing and directing dozens of short films as well as acting. Which do you prefer: working in front of or behind the camera?

When it comes to filming, acting is far better. I love working as an actor. I hate directing a whole crew and the constant war against time and costs is exhausting. On the other hand, I adore pre- and post-production as well. Writing, location hunting, story-boarding, casting, editing, sound mixing etc etc. as a director, especially my own personal projects--there is nothing better. It's a blessing. A luxury.

Were there specific attributes you were looking for in your lead actors?

Yes, of course. I wanted both to be slightly funny looking. Not really "losers" but not a real romantic, dramatic, good-looking heroes. These characters are everyday people--intellectuals. One is smarter, taking his job more seriously. The other is more relaxed and also more open to adventures. Classic opposition. And for the lady: extremely pretty and speaking Italian. There is only one actress like this in Hungary, Andrea Osvart, who is quite famous, and thank God she accepted the part.

There are well over 40 extras in this film all focused on the moment. How hard is it to work with such a large cast?

I was very lucky with the agency who sent them (I chose each of them by the photo), and they enjoyed sitting there and "just paying attention." I didn't even realize on the set--only later in post-prod-- that they are doing a great job, like real conference people. There is even African and Asian faces in the crowd. It is not so easy to find them in Budapest as we are not so multi-cultural in Hungary.

What directors where your inspiration growing up?

I started as a Chaplin and Woody Allen fan when I made my first comic short films. Later, I realized the importance of cinematographic language and my inspirations nowadays are David Fincher, Spielberg and the last few Clint Eastwood movies. For this film in particular, Swedish director Roy Andersson's movies were also a reference for the composition of frames, lights and even a touch of pale make up for the lead actors.

Francia Sanzonest - J'AIME LA CHANSON

Francia Sanzonest - J'AIME LA CHANSON

PREMIER - J'AIME LA CHANSON - Először áll színpadra együtt a három francia lelkületű művésznő, Csemer Bogi, Kárász Eszter és Tompos Kátya a Pesti Vigadó Sanzonestjén!

A sanzon francia eredetű daltípus. Jellemzője a komoly mondanivaló, az igényes költői fogalmazás. Gyakran költők megzenésített verseit jelenti; lírai, néha epikus szöveggel. A 19. század és 20. század fordulóján Franciaországban keletkezett, a kabarékban tűnt fel. Eredetileg zongorakísérettel adták elő. Jellemzője a könnyed szórakoztatásra való törekvés volt, érzelmes, sikamlós vagy humoros – költői igényességű – szöveggel.

Jegyvásárlás: 4 900 Ft, 6 900 Ft, 8 900 Ft

A chanson szó már a 14. században is a dalok neve volt Franciaországban, természetesen még egészen más – szóló- vagy kórussal előadott világi dalok – műfaját jelölve ezzel. A sanzon kapcsolódik az orfeumi pajkos, pajzán kuplék műfajához, mint előzményhez.

Fedezze fel a Pesti Vigadó több mint 150 éves történelmi épületét a koncert előtt!

Épületlátogatási séta indul 18:00 órától!

Jegyek elérhetőek!

***

A koncertre és az idegenvezetésre a jegyeket külön kell megváltani.


Operabeavató - jegykategóriák a Hatszínben

Operabeavató - jegykategóriák a Hatszínben


Cseh Antal: „Az a cél, hogy valamifajta érzelem elinduljon”

Az operaénekessel az Operabeavató kapcsán beszélgettünk az operák népszerűségéről és népszerűtlenségéről.

Októberben Mozartra fel! címmel indul újra az Operabeavató, mely ezúttal a Figaro házassága című operát veszi górcső alá. A beszélgetős koncertsorozat népszerűségét jól mutatja, hogy a Katona Kamráját kinőve nagyobb helyszínre költözik, immár a Hatszín Teátrumban zajlanak majd az előadások. A sorozatban Cseh Antal játszótársa többek között Kolonits Klára, zenei vezetője Dinyés Dániel, rendezőként pedig Göttinger Pál működik közre.

A beszélgetéshez egy sűrű próbahét végére tudtunk időpontot egyeztetni. Most az Operabeavató próbái folynak éppen vagy más szerepet próbálsz?

Nagyon telített volt ez a hetem a próbák szempontjából. Az Operaház új Donizetti bemutatóját, a Szerelmi bájitalt próbáljuk már az újonnan kialakított helyszínen, a Forgó Csarnokban. Ez a produkció jövő héten indul Erdélybe. Dulcamara szerepét éneklem a darabban.

Hogyan kell elképzelnünk egy Operabeavató előadást?

Az alapkoncepció mindig ugyanaz. Először Dinyés Dániel karmester, zeneszerző elmondja, hogy az egyes jeleneteknél a zene szempontjából mire kell figyelni. Ezután kapcsolódunk be mi, énekesek, majd Göttinger Pál rendező mesél és szituációt alkot, amit mi megcsinálunk. Ez évek óta nem változik.

Te hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a produkcióval?

Pontosan nem is tudom megmondani az időpontját, de ha jól emlékszem, még Kaposváron kezdtem el Dinyés Daniékkal dolgozni. Lehet, hogy ő most megcáfolna, és még korábbi időpontot mondana. Éveken keresztül ott voltam az Ördögkatlan fesztiválos operabeavatókon is, öt-hat éve már biztosan együtt dolgozunk.

Manapság sok szó esik a közönség művelésének szükségességéről az opera területén. A színpadról mit érzékelsz, mennyire közérthető a közönség számára az, ami az Operabeavató színpadán történik?

Hangilag én ugyanazt teszem, mint egy megrendezett, kész operaelőadásban. Dinyés Dani és Göttinger Pali személyében rejlik az, amitől ez működik és közel tud kerülni az emberekhez. Elmagyarázzák, hogy bizonyos részeknél mire kell figyelni, a hangszereknek milyen szerepük van, vagy miért épp az a ritmus, amit hallunk. A rendező pedig a színpadi szituációkba avatja be a nézőket. Ettől személyes lesz, és az is nagyon sokat számít, hogy fizikailag közel vagyunk a közönséghez.

A nézőtérről nekem úgy tűnt, hogy ti énekesek is szeretitek ezt a fajta játékot. Te miért szeretsz részt venni ebben?

Nagyon változatos számomra ez a produkció. Az Ördögkatlanon még fiataloknak játszottunk, majd bevittük a budapesti Katonába, ahol már egy negyvenes korosztály volt a közönségünk. Tavaly vagy tavalyelőtt kezdődött a Müpában az a változat, amikor pedig egészen kicsi, óvodáskorú gyerekeknek játszunk. Volt, hogy ez a három párhuzamosan ment. Ettől nekem mindig megújulást jelent, és tanulásként is nagyon hasznos a számomra.
Ráadásul jó felvenni a szemkontaktust a közönséggel, amire normál esetben nincsen lehetőség. Persze a közelség eredményezett már olyan helyzetet is, ami átmenetileg sokkoló volt a számomra. Egyszer például Guglielmo áriáját – amely tulajdonképpen a nőket szidja –úgy énekeltem a nézőknek, hogy le kellett mennem közéjük, akik mindeközben teljes megvilágításban voltak.

Sajátos helyzet…

Megszoktunk egy bizonyos távolságot a közönség és a színpad között, és nem csak fizikai értelemben. Pedig az énekes ugyanolyan ember, mint bárki más. A színpadon csak a kollégámmal tudok kontaktust tartani, akivel énekelek. Ha kinézek a közönségre, semmit nem látok. Az Operabeavatóban ez néha teljesen megfordul. Nagyon örülök, hogy végre veszi valaki a bátorságot, hogy ezt megtegye. Az egy komoly probléma szerintem, hogy erre ennyi évet kellett várni.

Miért van szükség szerinted ma az opera műfajának népszerűsítésére?

Több korosztály is hiányzik jelenleg az opera közönségéből. A hatvan év körüliek, illetve az ennél idősebbek körében nagyon jelentős az operába járók száma, ők egy kőkemény bázist jelentenek. Utána viszont egy óriási generációs szakadék következik. Vannak persze a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztályban is operába járók, de koránt sincs meg az a közönség-bázis, mint a hatvan év felettieknél.
Az idős korosztály kritikus ugyan, de erre minden alapja meg is van, hiszen olyan nagy neveket láttak énekelni, mint például Gregor József. Bízom benne, hogy a Hatszín Teátrumba sok korosztályt tud bevonzani ez az előadás. A cél az, hogy ha a minket hallgató gyerekek, fiatalok felnőnek, rendszeresen járjanak operát hallgatni, és hozzák magukkal a gyerekeiket és az unokáikat is. Épüljön ki egy új, stabil bázisa az operának. 

Én mindig teltházas operaelőadásokkal találkozom. De az valóban szembetűnő, hogy fiatalokat nem igazán lehet látni a nézőtéren.

Mihez képest beszélünk teltházról? Ha megnézzük, hogy húsz évvel ezelőtt mennyi operaelőadás volt – és akkor is tele voltak a színházak –, mostanra komolyan lecsökkent az előadások száma. Így most sokkal kevesebb a néző, ami vidéken még erőteljesebben látszik. Én Szegedről indultam, és amikor tizenöt évvel ezelőtt elkezdtem a pályát, egy évadban volt három továbbjátszás, három premier, és ha még egy híresebb énekes is érkezett, akkor felújítottunk egy régebbi előadást is. Most pedig azon küszködünk, hogy Szegeden összesen három operabemutató van egy évben. Mikor bekerültem, éves szinten énekkarosként ötven-hatvan előadásom volt. És más vidéki városokban is hasonló vagy még rosszabb a helyzet. Rendben, hogy az előadásokon teltház van, de még több előadásnak kellene lennie, és azoknak a nézőterét is meg kellene tölteni.

Az operákat magyarul éneklitek, így a közönség figyelmét nem vonja el a felirat olvasása. Énekesként viszont talán inkább az a megszokott, hogy olaszul, németül, franciául kell énekelni. Számodra magyarul énekelni könnyebb vagy nehezebb?

Kettős helyzet ez. A ritmikát a zeneszerző az eredeti nyelvre írta, ezért úgy fog jól hangzani, ha annak a nyelvnek a ritmikáját követi. A magyarnál ebben kompromisszumokat kell kötni. Vagy egy kicsit átírjuk a ritmust, és a magyar hangsúlyt keressük, segítve ezzel az értelmezést, vagy egy mixet csinálunk úgy, hogy megmarad az olaszos dallamvonal, de közben a magyar is érvényesül. Erre mondom én azt, hogy kellenek a jó fordítók. 

Vannak ilyenek?

Zseniális fordítóink vannak. Csákovics Lajos vagy Anger Ferenc például egyaránt remek fordításokat készítettek. Kint tanultak, több nyelven beszélnek, birtokolják a nyelvet. Mi, operaénekesek nagyon igyekszünk, hogy anyanyelvi szinten beszéljük azokat a nyelveket, amelyeken énekelünk, de ha meggebedünk, akkor sem fog ez úgy menni, mintha az adott idegen nyelven élnénk. Ehhez legalább húsz évet kellene külföldön eltölteni.

Szinetár Miklós azt nyilatkozta egy alkalommal, hogy a magyar színjátszás és operaéneklés tradícióinak a vonzereje a másságunkban van, abban, hogy különbözünk más nemzetek tradícióitól. Meg lehet-e azt fogalmazni, hogy mik ezek a sajátosságok, mik azok a dolgok amik nagyon magyarrá vagy nagyon a miénkké teszik az operajátszást?

Ha a zenében keressük ezt, akkor szerintem önmagában a ritmika, a magyar prozódia lüktetésétől válik magyarossá. Ami pedig a szöveget és a mentalitást illeti, sokszor megjelenik a magyar rendezésekben az a fajta, leginkább ránk jellemző hozzáállás, ahogyan az emberi helyzeteket kezeljük, az a bizonyos együtt sírunk-együtt nevetünk mentalitás.

Tíz előadás során fogtok végigérni a Figaro házassága című operán. A rendezői utasításokat egy-egy előadás során hallod majd először vagy próbáltok előtte?

Sokan gondolják azt, hogy mi ezt előre begyakoroljuk, pedig nem így van. Helyben improvizálunk, és aztán meghallgatjuk, amit a rendező kér. Erre megpróbálunk valamit reagálni, és ez alapján a rendező további kéréseket intéz hozzánk. Hiszen nem biztos, hogy ő is ugyanazt az utat akarja bejárni egy adott jelenetben, mint amit mi kitaláltunk. De Göttinger Pál rendezőként alapvetően együttműködésben gondolkodik és nyitott az ötleteinkre.

Mozart egyik erényeként szokták emlegetni, hogy a lélek, a kedélyállapot rengeteg árnyalatát tudta megragadni. Milyen kihívás elé állítja az énekest ez a rendkívül gazdag érzelemvilágú zene?

Azt a legnehezebb megcsinálni benne, hogy őszinte és hiteles legyen. Nekem ugyanis az a dolgom, hogy a néző elhiggye, hogy szerelmes vagyok az adott Susanne-ba. A próbákon megismerjük egymást, a rendező pedig vezet minket, hogy egy párként egymásra találjunk. Mozart Figarója attól is érdekes, hogy a darab sok mindent nem mond ki egyértelműen, csak sejtet a zenéjével. Az operajátszás attól is meg tud újulni, hogy ezeken a pontokon az éneklésen túl színészi eszközökkel is közvetítünk.

Követhető, élvezhető-e ez a sorozat akkor is, ha valaki nem tudja mind a tíz előadást megnézni?

Abszolút! Akkor is kap valamilyen lelki élményt a néző, ha csak egyetlen részt lát. Az a cél, hogy valami fajta érzelem elinduljon.

A Figaro házassága Mozart legtöbbet játszott és tulajdonképpen szünet nélkül repertoárokon lévő operája. Mit gondolsz, minek köszönheti töretlen népszerűségét, és mi az, amitől a mai napig aktuális tud lenni az 1786-ban született opera?

Át lehet ültetni ezt az operát modern korokra is, de ahhoz nagyon sok mindent át kell benne írni. Nekem ezzel egy problémám van. Csak abban a korszakban létezett az első éjszaka joga, amikor ez a mű született. Ha nincs az első éjszaka joga, akkor nem értjük, miről szól a történet. Ha ez a pont nincs tökéletesen játszva és rendezve, akkor érthetetlen az egész. Ettől elvonatkoztatva a darab témája minden korban aktuális. A szerelemről, a gazdagok és a szegények ellentétéről mindig időszerű beszélni.
Az operatörténet írók azt mondják, hogy Figaro társadalmi egyenlőtlenségek elleni kirohanásait később Da Ponte finomította a szövegen, a sikamlós intrikákat is árnyalta, de ha megnézzük, akkor a gazfickó mégiscsak egy nemes ember. Vagyis van ebben a darabban némi társadalomkritika is. 
Mindig aktuális, hogy a gazdag úgy gondolja, bármikor bármit megtehet, a szegény szolgálók pedig ennek kiszolgáltatottak, és vagy belebetegszenek, vagy nem. Egy jó rendezés tud ezzel kezdeni valamit. Szerintem is meg kell mutatni a közönségnek, mi az, ami ebből még mindig érvényes, ami nekünk Magyarországon ma még mindig fontos belőle.

Karakterkomédiának is szokták nevezni a darabot, és Figarónak tulajdonítják a leghálásabb szerepet olyan értelemben, hogy ő kapja a darabban a legnépszerűbb dalokat, áriákat. Énekesként igaznak bizonyul ez az állítás?

Igen, de azért ez a darab nem Figaróról szól, ő itt egy untermann. A mű kőkeményen Susanne-ról szól. Honnan hová jut el, hogyan lavíroz. A gróf esetében nagyon fontos, hogy meddig képes elmenni a hazugsághalmazban. A grófné hatalmasat zuhan érzelmileg, és a rendezésnek nagyon ki kell találnia, hogy ezt hogyan mutatja be. Az előtörténet Rossini Sevillai borbélya. A két darabot volt szerencsém egy időben felváltva is játszani, ami nagyon tanulságos volt a számomra. Rozina megházasodik a gróffal, belőle lesz a grófné. Egy nagy szerelem során köttetett boldog házasságból kell egy óriási lélekzuhanást megélnie. Fantasztikus, hogy Mozart ezt milyen zsenialitással segíti zeneileg. És ne felejtsük el, hogy ő hamarabb írta a Figarót, mint ahogy A Sevillai borbély megszületett! 

Van kedvenc jeleneted?

De még mennyire! Zseniális a második felvonás fináléja is, de a negyedik felvonásvégi kavarodás a csúcs. Hihetetlen tempó- és dallamváltások vannak benne. Mozart hozta be a barokk operák után azt, hogy a zenében menjen tovább egy adott történet és ne csak a recitativóban.

Nagyon sűrű évadod lesz az Operaházban, Szegeden és a CO-Opera szervezésében is. Ezt a megterhelést fizikailag is nagyon jól kell bírni, és erre jön még rá az ingázás Szeged és Budapest között. Hogyan tartod formában magad?

Amikor csak lehet, a családommal vagyok. Nem könnyű, de az ingázást megszoktam, nincs más választás. Útközben pihenek, csendben utazom. Nemrégiben életmódváltásra volt szükségem, le kellett fogynom és a cigarettát is letettem. Ezzel párhuzamosan sportolok és odafigyelek az étkezésemre, mert a lényeg valahogy mégis ezen van. Nem csak énekesként, hanem táncosként, színészként is meg kell állni a helyünket a színpadon. Ezért cardio edzésre járok és személyi edzővel is dolgozom.
Még nem tudom, hogy az évadban ez hogyan fog működni, de bízom benne, hogy tudom tartani. Az alkatunk azért is fontos, mert ettől is függ, hogy milyen szerepkörökben foglalkoztatnak minket. Az idő múlását tudomásul kell venni, de még mindig kapok olyan szerepeket, mint például a Háry János, ami hangilag teljesen rendben van, de alkatilag és a kondíció szempontjából ez is folyamatos munkát igényel. 

Rácz Anna

Rengeteg színházi előadással készül a művház

Neves művészek és szórakoztató darabok érkeznek Esztergomba - Összeállította a 2018/19-es színházi műsorfüzetét az esztergomi művelődési ház.


SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
2018/19

Szeptember 22-én, szombaton:
Köszönet a közönségnek - ÉVADNYITÓ VIGADALOM
A Művelődés Háza előtti téren
Benne:
15 órától gyermekprogramok (lsd. a gyermekműsoroknál)

18 órától:
John Godberg: ÁPRILIS PÁRIZSBAN - romantikus vígjáték
„Bet és Al házasok. Szívből utálják egymást. Az állástalan férfi bizarr képeket fest, a boldogtalan nő különböző bulvár lapok nyereményjátékain indul. Egyszer csak nyernek egy romantikus hétvégét Párizsba. Muszáj lesz elmenni... Vajon hogy működik a szerelem fővárosa? Képes csodát tenni?" - ahogy a színlapon is olvasható.
Horgas Ádám, a darab rendezője így vélekedik a darabról: "Pompás, sokrétegű, szerethető kamaradarabnak tartom. Borús, fanyar humorú mű, mégis tele van optimizmussal. Drámai, mély szomorúsággal, ugyanakkor remek humorral beszél arról, hogy hogyan mennek tönkre az emberi kapcsolatok."
Szereplők: Botos Éva, Szirtes Balázs
Rendező: Horgas Ádám
A Mozsár Műhely előadása

20 órától:
A BLUES LIFE BAND KONCERTJE

Az előadások ingyenesek!

Október 12-én, pénteken 19 órakor ŐSBEMUTATÓ!
Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA
a Babits Mihály Kamaraszínház előadásában
Az előadással nem titkolt célunk, hogy Balassi Bálint alakját és életművét közelebb hozzuk a fiatalokhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha az előadás megerősítené Balassi Bálint esztergomi kultuszát, hogy a helyiek a magukénak érezzék a költőt, aki jóllehet nem a Városok Városában született, mégiscsak ott találta meg az örök csendességet, lelki békességet.
Balassi/Credulus: Szakács Tibor
Sylvanus: Viczián Ottó Jászai-díjas
Julia: Bacsa Ildikó
Licida/Dienes: Báhner Péter
Galathea: Kéner Gabriella
Briszeida/Echo: Maronka Csilla
Zenekar: Sic Transit Folk Műhely
Látvány: Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Dramaturg: Szemes Péter
Rendező: Kaj Ádám
Belépő: 2.500 Ft

Október 23-án, kedden 19 órakor
SZÉP SZERELMEM, MAGYARORSZÁG!
Ünnepi díszeladás az 1956-os forradalom emlékére
Közreműködik: Nemcsák Károly és Tolcsvay Béla
A két neves művész 10 éve rendületlenül járja a Kárpát-medencét léleknemesítő műsorával, amelyben elhangzanak - a teljesség igénye nélkül - Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila, Wass Albert, Szép Ernő szebbnél szebb, haza- és emberszeretetről szóló költeményei, valamint - Tolcsvay Béla emblematikus dalai mellett - megzenésített versek és (nép)dalok is.
Az előadás ingyenes!

Október 30-án, kedden 19 órakor
Szakonyi Károly: ADÁSHIBA - komédia
Szakonyi Károly legendás, elsöprő erejű komédiája, az Adáshiba meghódította a magyar és az európai színpadokat, s közel fél évszázada töretlen népszerűségnek örvend. Bódog és Bódogné gyerekeiket várják haza, hogy megünnepeljék legkisebb fiuk születésnapját. Megérkeznek a testvérek, rendre zajlik a családi vacsora, minden adott a meghitt összejövetelhez: puncstorta, krumplipüré, Holdra szállás. Ám mindez csak ránézésre felhőtlen és idilli, valójában látszatkapcsolatok lelketlen hálója, ami az örökkön jelenlévő, a bámulásig imádott tévéképernyő köré szőtte magát. Kusza fecsegések, locsogó mindentudás és lelki-szellemi közöny összjátéka csupán e családi ünnep. Itt nincs helye a mélyebb gondolatoknak, a váratlan bejelentéseknek, de még a csodáknak sem. Még a meghökkentő csodák sora is észrevétlen marad, s csak egyetlen dolog képes kizökkenteni megszállott figyelmüket: az adáshiba. Az elragadóan mulatságos történet kíméletlen aktualitással mutat rá a 21. század kortüneteire, a mindennapjaink sekélyességére, és arra, hogy a csodák ideje mára már jóvátehetetlenül elmúlt. Sokszínű humorral, bravúros nyelvezettel és parádés szereposztással kivételes színházi élményt ígér az előadás.
Szereplők:
Bódog: Kaszás Mihály
Bódogné: Vándor Éva
Vanda: Eke Angéla
Dönci: Smál-Szilaj Gábor
Saci: Tövispataki Beáta
Imrus: Georgita Máté Dezső
Emberfi: Havasi Péter
Szűcs úr: Ivaskovics Viktor
Rendező: Dicső Dániel
a Váci Dunakanyar Színház előadása

Belépő: 2500,-

November 9-én, pénteken 19 órakor ŐSBEMUTATÓ!
Vörös István: TALÁLKOZÁSOK ÖNMAGAMMAL
Miért ne lehetne eljátszani egy belső találkozás történetét?
Miért ne épülhetne ilyen jelenetek sorából egy teljes önfeltárás, a személyiség élveboncolása.
A két színésznő ugyanazt az embert játssza, de nem ugyanazt az ént.
Korántsem a tudathasadás bemutatása a cél. Szó sincs itt ilyesmiről.
Egy normális, de talán az átlagosnál több problémával terhelt személyiség viviszekcjára teszünk kísérletet.
Nem tudathasadás, de a tudatalattiba besöpört, és feldolgozni nem tudott dolgok mégiscsak elkezdik élni a saját életüket.
Témánk tehát a tudatalatti, és az ahhoz való viszonyunk?
Igen is, nem is.
Meg kell tudnunk, mi van a tudatalattiban? Nem mindig.
A darabunk esetében azonban egy elhallgatott, elfelejtett történet titkai bontakoznak ki, és a nyomozás szinte egy krimi ritmusát veszi fel.
Bűncselekmény is van, és gyanúsan nincs gyanúsított.
De a józan én nyomozóvá lép elő, hogy föltárja saját múltjának sötét foltjait és így mind a kettőjüket eljuttassa a katartikus önmegértéshez,
vagyis az egymásra találáshoz, és az egymás árnyékába való beolvadáshoz.

Játsszák: Bacsa Ildikó, Kéner Gabriella
Rendező: Kaj Ádám

Belépő: 2500,-


November Szántó Armand – Szécsén Mihály – Fényes Szabolcs:
PAPRIKÁSCSIRKE, AVAGY STEX ÉS NEW YORK
zenés vígjáték két részben (2 óra 40 perc)
Íme a Gergely Theáter hamisítatlan titkos receptje:
Végy egy jobb sorsra érdemes magyar családot (Csomor Csilla, R.Kárpáti Péter), akik új vállalkozásba kezdenek. Fűszerezd meg egy anyóssal (Csonka Zsuzsanna) akit még az ellenségednek sem kívánnál. Ízlés szerint paprikázd fel a hangulatot egy inassal (Szabó Máté) és egy szobalánnyal (Némedi Varga Tímea). Főzd meg jól poénokkal, ízesítsd dallal, tánccal és egy professzorral (Pelsőczy László).
És ha Mr. Kenedy (Heller Tamás) és lánya, Lilian (Laurinyecz Réka) megérkezik, ne felejts el teríteni. De ne 13 személyre!
Forgács Frigyes vállalkozó és családja, dúsgazdag vacsoravendégeket vár New Yorkból. Egy kiváló magyar ötlet megvalósításához tőkéstárs kell és egy pompás vacsora, mely nagy reményekre jogosít. Ám a „drága” anyós, aki mindenhez ért, azt is tudja, hogy 13-an ülni az asztalhoz nem szerencsés. Így lesz Forgácséknál vacsora vendég a saját inasuk és szobalányuk is. Hogy miként alakul ez a nagyszabású üzlet, arról Fényes Szabolcs, Szécsén Mihály és Szántó Armand gondoskodik.

Belépő: 2.500,-

November Szabó Borbála: TELEFONDOKTOR – bohózat (90 perc)
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant - mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-waldorfos felesége, szélsőjobboldali érzelmű idős édesanyja és egy paciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat - vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?

Játssza: Göttinger Pál
Látvány: Csík Melinda
Rendezte: Orosz Dénes

A Manna Egyesület produkciója.
Produkciós vezető: Gáspár Anna

Belépő:2.500,-

December MAUDE ÉS HAROLD – vígjáték két felvonásban (75 perc+50 perc)
A Körúti Színház előadása Szereplők: Esztergályos Cecília, Lipták Péter, Maronka Csilla, Oroszi Tamás, Placskó Emese és mások
Hogy mi a közös Maudeban és Haroldban? Első ránézésre semmi, hiszen Harold egy fiatal, búskomor arisztokrata férfi, Maude pedig, nos hát... Maude egy jelenség. Az egyetlen közös bennük, hogy mind a ketten imádnak temetésekre járni, éppen így találkoznak. A furcsa megismerkedéstől egy kalandos hét veszi kezdetét, autólopással, fókával, faültetéssel, tánccal, zenével, kis szerelemmel, és sok nevetéssel. Esztergályos Cecília remek humora varázslatossá teszi Maudeot, akibe a végén mindenki szerelmes lesz, még Harold is, akit Lipták Péter alakít. A darab páratlan érzékenységgel mondja ki a nagy igazságot: az élet szép, csak szeretni kell, csak nevetni kell!

Szereplők: Esztergályos Cecília, Lipták Péter, Maronka Csilla, Oroszi Tamás, Placskó Emese és mások

Belépő: 2.500,-

Január: Márai Sándor: A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK – színjáték két részben
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Szereplők: Rékasi Károly, Nemcsák Károly, Molnár Zsuzsanna, Holczinger Szandra, Botár Endre
Rendező: Csiszár Imre
A József Attila Színház előadása
Belépő: 3.000,-

Február: A MEDVE NEM JÁTÉK! – székely pajzán történetek
A Turay Ida Színház előadása
Szereplők: PÁSZTOR ERZSI ÖRÖKÖS TAG, Kossuth-díjas Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas
továbbá Berecz István a "Fölszállott a páva" győztese, Boros Ádám, Nyírő Bea, Győri Péter, Kovács Dézi, Szántó Szandra, Frech Zoltán, Valázsik Péter, Cservenák Vilmos, Topolcsányi Laura

Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék.
Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel.
Pásztor Erzsi Kossuth-díjas művészünk és fiatal művészeink mellett a legnépszerűbb magyar mesemondó, Berecz András fia, a „Fölszállott a páva” győztese, Berecz István koreográfus, székely narrátor is színre lép a pajzán komédiázásban.
Rendező: Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas

Belépő: 3.000,-


Március: Charles Laurence: RÉMES SZÜLETÉSNAP (Alice élete)
vígjáték 2 részben
Ha valami rémes, akkor az egy temetéssel kezdődő születésnap. Alice, egy szobrász özvegye, a klasszikus bombanő. Ez a napja azonban csupa bosszúság. A régi baráttal való élcelődés közepén beállít egy erőszakos fiatal újságírónő, aki Alice elhunyt férjének titkait akarja megírni. A biztonság kedvéért hoz egy call boyt magával, aki majd ráveszi az "öregasszonyt" a beleegyezésre. Ám Alice másképp képzeli születésnapját..
Szereplők: Détár Enikő, Bardóczy Attila, Tornyi Ildikó, Varjú Kálmán
Rendező: Bányai Gábor
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közreműködésével kerül színre.
Belépő: 2.500,-

Március 28-án, csütörtökön 19 órakor
M/ÁMOR, VAGY AMIT AKARTOK - zenés vígnépszínművelet –
(1 óra 45 perc szünet nélkül)
Makkoshotyka polgármesterének egyetlen lánya holnap, Szent András napján tartja esküvőjét a falu volt TSZ-elnökének fiával. Az egész község lázasan készül, ám - ahogy az már lenni szokott - a dolgok nem mennek simán. Az esküvő előtti éjjelen a falu új kocsmárosa és az ősi családi recept alapján készült pálinka jól megkavarja a szerelmesek életét. Előbukkannak a legféltettebb titkok, meg a sámándob, meg a kisgömböc és minden szál összegabalyodik.

Shakespeare Szentivánéji álma egy magyar falusi környezetbe ágyazva. A tündérek lakta erdőt falusi kocsmára, Puck varázsnedűjét pedig egy jófajta kisüsti pálinkára cseréljük... Mert minek a varázslat, ha a valóság is meghökkentő dolgokra képes?
A Terminal Workhouse és a Manna Kulturális Egyesület közös előadása.
Szereplők: Gerlits Réka, Géczi Zoltán, Molnár Gusztáv, Kálóczi Orsolya/Bakonyi Alexa

Belépő: 2500,-

Április 11-én, csütörtökön KÖLTÉSZET NAPI ELŐADÁS

Április Neil LaBute: VALAMI CSAJ(OK) (90 perc 1 szünettel)
Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle.
Az előadás különlegessége lesz, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza.
Egy középkorú férfi nősülni készül, s elhatározza, végigjárja az élete nagy szerelmeit. Valamennyiükkel hasonló szállodai szobában találkozik, más-más városokban (az első az első szerelem, a második az érzéki, a harmadik a különleges, a negyedik az igazi), de nem lel megnyugvást, a nők sokkal többet értek-érnek nála, egy elrontott, gyáva élettel kell szembenéznie a végén… Szórakoztató előadás, ha az összes nőt ugyanaz a színésznő játssza – bravúrszerep!

A Rózsavölgyi Szalon előadása
Szereplők: Pokorny Lia, Őze Áron
Rendező: Németh Kristóf

Belépő: 2.500,-

Május: Charles Laurence: NAGYON NAGY Ő
vígjáték két részben a Spirit Színház előadásában
Komédia egy dundi könyvesbolt-tulajdonos nőről, aki kiadja lakását meleg barátjának és könyvesboltbeli alkalmazottjának. Hármuk viszonyára az állandó csipkelődés és az egymásért a végsőkig ragaszkodó barátság jellemző. Betoppan egy férfi vásárló, akinek nagyon megtetszik a nő, és randevúra hívja. A randevú jól sikerül, de a férfi pár hónapra kiküldetésbe utazik, csak utána folytathatják az ismerkedést. Főhősnőnk ez alatt az idő alatt látványos átalakuláson megy át. A férfi karácsonyi visszatérése azonban nem várt fordulatot tartogat.
Szereplők: Gubik Ági, Tölgyesy Zoltán, Varjú Kálmán, Hajdú László

Belépő: 2.500,-


Helyet az Ifjúságnak! – Bérletes előadások középiskolásoknak és örökifjaknak!

December: Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA
a Babits Mihály Kamaraszínház előadásában
Az előadással nem titkolt célunk, hogy Balassi Bálint alakját és életművét közelebb hozzuk a fiatalokhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha az előadás megerősítené Balassi Bálint esztergomi kultuszát, hogy a helyiek a magukénak érezzék a költőt, aki jóllehet nem a Városok Városában született, mégiscsak ott találta meg az örök csendességet, lelki békességet.
Balassi/Credulus: Szakács Tibor
Sylvanus: Viczián Ottó Jászai-díjas
Julia: Bacsa Ildikó
Licida/Dienes: Báhner Péter
Galathea: Kéner Gabriella
Briszeida/Echo: Maronka Csilla
Zenekar: Sic Transit Folk Műhely
Látvány: Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Dramaturg: Szemes Péter
Rendező: Kaj Ádám

Február: Borgesson-Long-Singer-Shakespeare:
S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
Kálid Artúr, Kálloy Molnár Péter, Tóth Gáspár András
Aki szereti Shakespeare műveit, s ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy valamennyit megismerje, ám úgy ítéli meg, hogy élete hátralévő része valószínűleg nem lesz elegendő ehhez, cseppet se búslakodjon. Bízza rekeszizmai működtetését a “Nem Komplett Shakespeare Művek” három jókedvű, vagány munkatársára: Kálloy Molnár Péterre, Kálid Artúrra és Gáspár Andrásra, akik a nehéz körülmények ellenére (a nézők állandóan közbenevetnek) derekasan végrehajtják a már-már reménytelennek tűnő feladatot: bemutatják a “Komplett Shakespeare”-t…
A “S.Ö.R.”-t (Shakespeare Összes Rövidítve) 1994-ben az évad legnépszerűbb előadásává választották.


Április: A PADLÁS – musical két felvonásban
A padlás – mely Sztevanovity Dusán meséjéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-én mutattak be a Vígszínházban Marton László rendezésében. A víges előadás sikere három évtizede töretlen, és már több generáció felnőtt A padláson. Sok egykori gyermeknéző ma már a saját kislányával, kisfiával érkezik, hogy együtt élhessék át a csodát. A darabot vígszínházi ősbemutatója óta már majdnem az összes vidéki színház a műsorára tűzte.
Szereplők: Pintér Tibor, Ilyés Jenifer, Várfi Sándor és sokan mások
A Sziget Színház előadása

A bérlet ára: 5.500 Ft, szólójegyek ára 2.500 Ft


„Színészlegendák” – bérlet

Február ŐNAGYSÁGA KABARÉJA – zenés játék
Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré történetének két nagy énekesnője. Róluk szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés darab.
Medgyaszay a mindenkori nagyasszony, Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira épülő játék során új életre kelnek a régi dalok, a pesti ember életformájának és életérzésének halhatatlan kifejezői.
1913-ban, Nagy Endre kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike országos hírű művésznők, számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség kegyeiért, hanem a kabaré háziszerzője, Gábor Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök sorozatát követi el, hogy az ő számai után a költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Már-már úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez a szerencse, amikor váratlan fordulat következik a kabaré életében…
Az előadás a huszadik század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti fel.
Szereplők: Medgyaszay Vilma – ZAKARIÁS ÉVA
Vidor Ferike – MÉRAI KATA
Író: FRÁTER ZOLTÁN
Zongorán kísér: ERŐSS CSABA
Rendező: HÁDA JÁNOS

Március JÁVOR „PALI” UTOLSÓ MULATÁSA – zenés időutazás
Jávor Pál – Benkő Péter
Harmonikás – Rusz Milán
Prímás - Mikó István/Suki István/Lakatos Mihály
1959. augusztus
A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat. Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda, a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja. Mulatni szeretne, még egyszer… És szeretné elmondani mindenkori „bizalmasainak”, a cigányzenészeknek mi történt vele eddigi élete során: kik voltak a szülei, miként lett színész, hogyan ismerte meg a feleségét, mi történt vele a koncentrációs táborban és hogyan fogadták a hollywoodi álomgyárban. Mondandójába belesűríti véleményét és végigvezet minket a magyar film és színjátszás hőskorán.
Mindeközben szeret, imádkozik és mulat, mulat, mulat….
Turay Ida Színház

Április ÉDES RÓZÁM! DÉRYNÉ SZERELMES ÉLETE
Déryné – Csomor Csilla
Rendező: Őze Áron
Jelmez: Makány Márta, Csomor Csilla
A színen egy nagykendős öregasszony-Déryné. Asztalán gyertya, könyvecske. Írja emlékiratait. Közben megelevenednek élete eseményi, látja az arcokat, kik körülvették hajdan,hallja hangjukat,beszél velük… Mosolygós gyermekből érett asszonnyá válik,de csak látszólag,és csak a színpadon,mert egész életében gyermek marad,ki örökké keresi útját és szerelmét. Déry,kinek nevét köszönheti,kezdeti mézes-mázos hízelkedése durva agresszióba csap, folyamatos fizikai bántalmazásnak,lelki terrornak van kitéve. Dübörgő sikereket él a színpadon,közben végtelenül magányos.Még betegségében és áldatlan állapotában is csak a szent hivatásának él. A mű lerántja a leplet a XIX.század színházi és társadalmi kulisszáiról.Reformkori kuriózum egyben,hiszen a korról alig maradtak fenn ilyen jellegű dokumentációk.
Turay Ida Színház
A bérlet ára: 6.000 Ft, a jegyek ára 2.500 Ft