Bob herceg premier a nagyszínpadon

Bob herceg premier a nagyszínpadon

Minden szereplőnek, alkotónak és közreműködőnek szívből gratulálunk!






 


 



 







  


 


Köszönjük a fotókat Juhász Évának!

forrás: http://www.moriczszinhaz.hu/


Bob herceg - werkfilm

Bob herceg - werkfilm

Bob herceg - képek a bemutatóról

Bob herceg - képek a bemutatóról

Bob herceg - képek a bemutatóról
Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel

Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel

Sokszereplős, látványos nagyoperett - Élő zenekari kísérettel

„Londonban, hej, van számos utca” – énekelheti a Móricz Zsigmond Színház közönsége a művészekkel a Bob herceg előadásain az április 20-ai premiertől kezdve.

Huszka Jenő több mint százéves nagyoperettjén nem fog az idő. Monarchiák omlottak össze, világháborúk jöttek és értek véget, de a tündérmese, a nagyszerű melódiák újabb és újabb generációkat varázsoltak el. Ez vár azokra a nyíregyházi ifjú és kevésbé fiatal nézőkre is, akik megtekintik a Göttinger Pál által színpadra állított művet.

– Olyan történetet kerestem, amivel kapcsolatban van mondanivalóm, márpedig a töretlen hagyomány, amely a fiatal generáció nemtörődömsége miatt a szemünk előtt megbicsaklik, ez nagy és hálás téma – nyilatkozta lapunknak a rendező. – De emellett persze fontosnak tartottam, hogy közkedvelt legyen az alapanyag. Közismert is, de közben távoli is eléggé – például az 1972-ben forgott film már ré­gi annyira, hogy ne interfe­ráljon a mostani elképzeléseinkkel. Nem is lenne értelme – a darab akkori felfogása (például az, hogy, akárcsak a Mágnás Miskában, az arisztokráciát előszeretettel ábrázolták debilisnek, politikai megfontolásból) ma már elavult, nem érdekes. Helyette a saját, mai mondanivalónkkal akarunk foglalkozni.


Ki lesz a királyné?

Mint a rendező elmondta, egy elképzelt Angliában játszódik a történet, ahol a királynő lemondani készül a trónról a fia, György herceg javára. A trónörökösnek azonban van egy másik élete is: éjjelente kiszökik a palotából egy szegény lányhoz, a Bowie Streeten lakó Annie-hoz, aki azt hiszi, hogy a férfi egy Bob nevű nincstelen ifjú. A leendő király azonban nem vehet el egy alacsony sorból származó lányt, akinek ráadásul egy régi adósság miatt máshoz kellene hozzámennie. A lány szép, a fiú pedig trónörökös, tehát mindkettejükre pályáznak mások is – akik mindent megtesznek, hogy a fiatalok szerelme kútba essen. Huszka Jenő zenéjét változatlan formában játsszák, Nyitrai László és Tamás Attila gondos betanításának eredményeként. A régi, évszázados dialógusok azonban helyenként kicsit „bumfordiak” voltak, nehéz általuk közvetíteni ezt a szerethető történetet. Így aztán a párbeszédeket és a cselekmény fordulatait mai fülhöz igazították a próbák során, hogy könnyebb legyen azonosulni a szereplőkkel, a tréfákat és az emberi történéseket is élvezetesebb legyen követni.

Élő zenekari kísérettel


Göttinger Pál elmondta: sok helyszín, látványos változások lesznek az előadásban, a képek gyorsan peregnek, a tömegjeleneteket kisegyüttesek, a duetteket nagy finálék követik. Festett kulisszákkal dolgoznak, idézve ezzel a színházcsinálás (és a műfaj) hőskorát. Ráadásul rengeteg jelmez készül; a szereplők a társadalom elitjét jelenítik meg, a királyi udvarnál járatosak – a gyorsan változó jeleneteknél mindig az alkalomhoz öltöznek. A királynőt Horváth Margit, a fiát Gulácsi Tamás, a herceg kezére pályázó intrikus hercegnőt Kosik Anita, a szegény sorból származó lányt Nyomtató Enikő, Lancastert, a gárda kapitányát pedig Rák Zoltán játssza, élő zenekari kíséret mellett.

Felcsendül majd a dal: „Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” Ahogyan remélhetőleg ezt az előadást sem.

Forrás: Sz. Kántor Éva nyiregyhaza.hu / http://www.moriczszinhaz.hu
HUSZKA JENŐ: BOB HERCEG

HUSZKA JENŐ: BOB HERCEG

HUSZKA JENŐ, MARTOS FERENC ÉS BAKONYI KÁROLY: BOB HERCEG

Bemutató: 2019. április 20., szombat 19 óra



„Londonban, sej, van számos utca…”

Az angol királynő fia beleszeret egy elbűvölő lányba, akivel azonban van egy kis baj. Származását tekintve egyszerű polgári sarj, ráadásul apja egyik hitelezőjéhez kellene feleségül mennie, akit persze egyáltalán nem szível… Bonyolítja a helyzetet, hogy a királyfinak is van már kiszemelt jegyese, egy rangban hozzá illő hercegnő, akinek minden álma és vágya ez a házasság, igaz, csak féktelen ambíciója parancsára, hiszen az ő szíve is másért dobog. Aztán három órán át szoríthatunk, hogy a két szerelmes legyőzze az előttük tornyosuló akadályokat, a merev angol udvari etikettet, és egy igazi álomesküvő révébe evezzen. Ismerős, ugye? Ezeket a történeteket bújjuk már évek óta, követjük bulvárlapok hasábjain, twitteren és instagramon, most pedig valósággal „házhoz jön” a csábító címlapsztori, Huszka Jenő örökzöld melódiáival, egy színpadra álmodott romantikus kalandfilm formájában.
A Móricz Zsigmond Színház vadonatúj, felfrissített és napjainkhoz igazított változatát a színház főrendezője, Göttinger Pál viszi színre. Garantáltan élvezni fogja mindenki az „első édes szerelmes csókok” megbolondított történetét…

Királynő
HORVÁTH MARGIT 
Bob
GULÁCSI TAMÁS 
Viktória
KOSIK ANITA 
Lancaster
RÁK ZOLTÁN 
Pomponius
ISTVÁN ISTVÁN 
Annie
NYOMTATÓ ENIKŐ 
Mrs. Pickwick
PREGITZER FRUZSINA 
Plumpudding
TÓTH ZOLKA 
Gipsy
GYURIS TIBOR 
Kátya
VARGA FEKETE KINGA E.H. 
Margó
MUNKÁCSI ANITA 
Vikár
MARTINKOVICS MÁTÉ 
Macintosh
KÓNYA MERLIN RENÁTA 
#Royall
HORVÁTH VIKTOR 

Udvari népek, láthatatlan és látható gárdisták, londoni lakosok: 
FORRÓ-TÖRÖK TÜNDE / KUCSMÁR SZINTIA, VÉGVÁRI BOGLÁRKA, HOLLÓ ARNOLD 
valamint 
BANI NÓRA, BODA IZABELLA, BOKOR GABRIELLA, KÖSZÖRÜS SÁRA, TORDAI EMESE MÁRIA, CSÁSZÁR ZOLTÁN, OBSITOS BENCE, TISZLAVICZ MÁTYÁS

Zenekar: 
BÉRES ANGELIKA, KASZÁS BERNADETT, PELYHE ZSUZSA, SOLTÉSZ JAKIMCSUK ILDIKÓ, SUBERTNÉ PALKÓ MARIANN, SUHANYECZ VIKTÓRIA, BALOGH ZSOLT, CSÁSZÁR PÉTER, DARÓCZI SÁNDOR, GYŐRI MIHÁLY, KASELLÁK ZSOLT, KOI GERGŐ, KÓTI GERGŐ, LAKATOS ISTVÁN, OLAJOS GÁBOR, VARGA GÁBOR, VERNES ÁRPÁD

Díszlet: ONDRASHEK PÉTER
Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Koreográfus: GULYÁS ANNA
Zenei vezető: NYITRAI LÁSZLÓ
Karmester: TAMÁS ATTILA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Súgó: NAGY ERZSÉBET
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS / DEMETER ANNA

A rendező munkatása: DEMETER ANNA

Rendezte: GÖTTINGER PÁL



A Bob herceg első látásra egy olyan fiú története, aki szereti az életet, aki játékos, nagyszájú, felelőtlen és szerelmes. Viszont királyfi is – aki trónra lépni készül ugyan, de a szíve valójában Annie-é, az eladósodott szegény közrendű lányé, aki odakinn, a Bowie Street-en lakik. A herceg, ki-kijárogatva éjszakánként, lassacskán kedvet kap az egyszerű élethez, a szerelem boldoggá, az új barátok pedig népszerűvé és elégedetté teszik – rájön, hogy a szíve mélyén ő ide tartozik. Felséges édesanyja, a királynő azonban (talán mert sejti, mi játszódik le a fiúban), váratlanul lemond a trónról, hogy helyzetbe hozza a fiát, akire, nincs mese, holnap Anglia koronája és a Györgyök kardja vár. Hacsak…
...hacsak neki nem kezdenek egymással őszintén beszélni. Anya és fia.
Közelebbről megnézve azonban a mi Bob hercegünk nem egyszerűen a szerelemről szól, hanem arról is, hogy mit érez az a valaki, aki egész egyszerűen nincs a helyén. Akinek az egész élete egyvalamiről kéne szóljon – de világos lesz számára, hogy az a valaki, az valójában nem ő. Hogy mi mindennek fordít hátat, amikor a szívét követi. És amikor valaki kiiratkozik abból, amire született, akkor – mi marad utána. 
A közügy és magánügy, a kötelesség és boldogság konfliktusa évszázadok, ha nem évezredek óta áll különféle drámák középpontjában. Bármilyen kedves, bumfordi, áttetsző kis történet a Bob úrfié – valójában a maga szerethető módján ezen nagy elődök nyomán jár. 


Göttinger Pál
rendező


Egyik herceg után jön a másik

Egyik herceg után jön a másik

A Diótörő hercege után a Bob herceg koreográfiáját készíti Gulyás Anna a Móricz Zsigmond Színházban. Ez lesz a negyedik premierje városunkban.

A 2015-ben elkészült Taurin trauma nem okozott traumát a művész számára, amit bizonyít, hogy őt kérték fel teátrumunkban az Ájlávjú, majd az ugyancsak Olt Tamás által rendezett Diótörő herceg koreográfusának. Ezekben a napokban nagy erőkkel folynak a próbái Huszka Jenő Bob herceg című nagyoperettjének, amelyet Göttinger Pál visz színre. Az előadás mozgásvilága ugyancsak a remek táncos-koreográfus elképzeléseit tükrözi majd.

– Hercegi munkák várnak engem újabban Nyíregyházán – nyilatkozta derűsen lapunknak. – Az elmúlt évben már dolgoztunk együtt Göttinger Pállal a Budapesti Operettszínházban A Macskadémon című albérleti revüben, amelyet szintén ő rendezett. Akkor is remek volt a közös munka. Szeretem ezt a várost, amely a kedvencemhez, Szegedhez hasonló ékszerdoboz. A társulatról is csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni. Mindig olyan szeretettel fogadnak, mintha én is tag lennék itt. Örülök, hogy a Táncfarsangon az elmúlt évben és az idén is szerepeltünk a Móricz Zsigmond Színházban a C.iC projekttársulattal, amelyet én hoztam létre alkotó táncművész kollégáimmal. A Makrancosnak és a Fekete kutyának szintén én készítettem a koreográfiáját. Remek az itteni színészek munkamorálja. Generációnként és iskolánként eltérő az előképzettségük, de a kreativitásuk határtalan. Vannak, akik már szinte fizikai színházi képzést kaptak. Őket tulajdonképpen lehetetlen a mozgás terén túlterhelni. Nekem inkább arra kell ügyelnem, nehogy az előadásban „túlmozgassuk” a művészeket, ami esetleg a hangi elvárások rovására menne – mondta Gulyás Anna.

A teljesség igénye nélkül szólt Kónya Merlin Renáta fantasztikus mozgásáról, a Nagyidai Gergő és Horváth Viktor sajátságos mozdulataiban rejlő humorról. Kiemelte, hogy Kosik Anita és Nyomtató Enikő műfajilag eltérő mozgásokban egyaránt otthonosan tud mozogni. Gyuris Tibor is fantasztikus dolgokra képes a színpadon, s megemlítette, hogy Horváth Margitnak nem csak a hangja volt bámulatos a Taurin traumában. A Bob herceg esetében a rendezővel együtt az a fő céljuk, hogy a közönség egy igazi nagyoperettel találkozzon, annak minden elvárásával együtt: hatalmas tablókkal, tágas térmozgatással, humoros és filigrán táncbetétekkel. Az operett nagyon kötött műfaj, de azon belül igyekszik az összes lehetőséget kiaknázni. A nagy képek dominálnak az előadásban, amelyben kórus lesz a színpadon, emiatt nem lehet „túltáncolni” a dolgokat, azonban egy-két szám erejéig minden színésznek a tánctudását is lehetősége lesz megmutatni.


Gulyás Anna (Fotó: Ania Jopp)


Forrás: Sz. Kántor Éva lokal.hu / http://www.moriczszinhaz.hu
TELEFONDOKTOR – előadás interaktív beszélgetéssel a pszichológiai háttérről

TELEFONDOKTOR – előadás interaktív beszélgetéssel a pszichológiai háttérről

A Telefondoktor előadást 100. alkalommal játsszuk a Thália Színházban. Az ünnepi előadás után egy különleges közönségtalálkozón vehetnek részt a nézők. Dr. Piczkó Katalin pszichológus beszélget az alkotókkal, Göttinger Pál színész-rendezővel és Szabó Borbála írónővel a darab főhősének jellembeli változásairól, a füllentés, a hazugság és az önáltatás lélektanáról.

2019. április 30., kedd, 19:30

A mozikban vetélkedik Osvárt Andreáért a két tolmács

Április 11-től vetítik a Susotázst

Az év elején szurkolhattunk a Susotázsnak, hogy az Oscar-jelöltek szűkített listájáról bekerüljön a legjobb ötbe, vagyis ott legyen az idei Oscar-gálán. Ez sajnos nem jött össze, de így is nagy figyelmet kapott ez a kiváló kisfilm, amelyet április 11-től a mozik is műsorra tűznek. Két szinkrontolmács unalmas munkáját pezsdíti fel egy csinos és titokzatos nő megjelenése.

Az ötven fesztiválon húsz díjat elnyerő rövidfilmet Gaspar Noé Eksztázis című zenés, pszichedelikus drámájának kísérőfilmjeként lehet majd megnézni. A Susotázs két tolmácsát Göttinger Pál és Takács Géza alakítja, akik egy hűtőgépgyártó-konferencián unatkoznak a fülkéjükben. Osvárt Andrea megjelenése azonban egy vicces és megható vallomásokkal teli vetélkedést indít be közöttük.

A Susotázs-t Tóth Barnabás rendezte, aki már az Újratervezés című kisfilmjével is hatalmas sikert aratott: egy hét alatt másfél millió nézője volt az interneten. Legújabb munkája is nagy érdeklődést váltott ki, amelynek lehetséges okát így fejtegette a Filmhunak: „Szerintem az lehet a kapocs, hogy nem egy bonyolult történet, viszont kedvesen és érzelmesen van csomagolva. Bízom benne, hogy képes megérinteni őket. Átlagemberek a főhősei, akikben a pár perc alatt olyan érzések ébrednek, amikkel könnyű azonosulni.”

FIRKIN Budaörsön

FIRKIN Budaörsön


Vízipók-Csodapók, Susotázs és Frankenstein egy kicsit másképp. Ez vár ránk 2019 áprilisában a mozikban

A sok szabadidős program mellett iktassatok be pár filmezős estét is ebben a hónapban, hiszen jobbnál jobb alkotásokat láthattok a mozikban. Akció, dráma, vígjáték, a történelem és egy régi magyar mese is feltűnik majd a vetítővásznon.

Mary Shelley – Frankenstein születése

Különleges életrajzi és egyben történelmi film ez a mozi. Mary Shelley egy 18 éves nő, aki megírja a világ legismertebb, egyesek szerint az irodalomtörténet első horror művét, a Frankenstein, avagy a modern Prométheuszt. A sztori megszületésére a fiatal nő életének eseményei – többek között viharos és meglehetősen szenvedélyes kapcsolata a kor elismert költőjével – is hatással vannak. Mary könyve mindenkire nagy benyomást tesz, csakhogy az akkori társadalom nem igazán értékeli a női írókat…

Szereplők: Elle Fanning, Maisie Williams, Douglas Booth
Bemutató: április 4. (Forgalmazó: Pannonia Entertainment)


A Kolibri projekt

Vincent és Anton nagy álma, hogy száloptikás kábellel kössék össze Kansast és New Jerseyt, hogy a tőzsdén, ahol minden a másodperc törtrésze alatt dől el, még nagyobb esélyük legyen pénzt keresni. A projekt jól alakul, mígnem korábbi főnökük, Eva (Salma Hayek) közbe nem avatkozik, és el nem kezdi szabotálni a két férfi munkáját. Elgondolkodtató mozinak ígérkezik, amiben a versengés mellett a digitális technológia térhódítása is komoly szerepet kap.

Szereplők: Jesse Eisenberg, Alexander Skarsgård, Salma Hayek
Bemutató: április 4. (Forgalmazó: Big Bang Media)


Susotázs

A magyar rövidfilm két szinkrontolmács napjába enged betekintést. Pál és András épp egy nemzetközi hűtőgépgyártó konferencián vesznek részt, a kezdés után nem sokkal azonban megtudják, hogy csak egyetlen egy személy hallgatja a fordításukat. Úgy tűnik a magyar résztvevő nem más, mint egy fiatal, csinos nő, aminek tudatában a két férfi különös udvarlásba kezd. Az események természetesen nem várt fordulatot vesznek… Tóth Barnabás alkotása az idei Oscar-díj rövidfilmes kategóriájának listáján is szerepelt, továbbá bejárta a világ több jelentős filmfesztiválját. Nem véletlenül, mi például nagyon kedveljük.

Szereplők: Osvárt Andrea, Göttinger Pál, Takács Géza
Bemutató: április 11. (Forgalmazó:Vertigo Media)


Hotel Mumbai

Megtörtént eseményeket dolgoz fel a Hotel Mumbai, amelyben a Gettómilliomosból jól ismert Dev Patel látható a főszerepben. A 2008-as terrormerényletek során több alkalommal is lövöldözés és robbantás történik a városban, melynek utolsó célpontja a világhírű Taj Hotel. A támadást egy komoly játszma követi: fegyveresek és áldozatok, azaz a szállodában tartózkodó turisták, valamint az ott dolgozó alkalmazottak néznek farkasszemet egymással. Sokkoló, ugyanakkor végtelenül elgondolkodtató film.

Szereplők: Dev Patel, Amandeep Singh, Suhail Nayyar, Manoj Mehra
Bemutató: április 18. (Forgalmazó: Vertigo Media)


Vízipók-Csodapók – a film

A mesefilm több korábbi évad (1974-1980) részeiből született meg Mikulás Ferenc csapatának kezei alatt 1983-ban, ebben a hónapban pedig digitálisan felújított változatban kerül a mozikba. A kultikus alkotás szereplői, Katica, a kishangyák, Vízipók és Keresztespók újra izgalmas kalandokba keverednek, amiket érdemes nyomon követni.

Bemutató: április 18. (Forgalmazó: Mozinet)


A hőlégballon

Az igaz történeten alapuló német dráma 1979-ben játszódik a Német Demokratikus Köztársaságban. A filmben két család eszement tervének lehettek szemtanúi: 1 hőlégballon, 2000 méteres magasság, négy gyermek és négy felnőtt, valamint 28 perc. Csupán ennyi időre lenne szüksége ennek a nyolc embernek, hogy átjussanak a Berlini Fal felett, hogy egy szabadabb életet élhessenek nyugaton. Csakhogy az Állambiztonsági Minisztérium megneszel valamit a tervből… Izgalmas mozi, amiben az elszántság és a jobb jövő reménye segíti a nagy terv megvalósulását.

Szereplők: Friedrich Mücke, Karoline Schuch, Alicia von Rittberg
Bemutató: április 25. (Forgalmazó: Cinetel)


Ami még érdemes lesz megnézni…

Egy igazán érdekes történet részesei lehettek, ha az Interjú Istennel című mozira vásároltok jegyet. Az amerikai misztikus drámában egy fiatal és lelkes újságírónak nem kisebb élményben lehet része, mint hogy interjút készítsen Istennel. Vajon mit kérdez majd tőle…?

Ha inkább az akciókért rajongtok, akkor nektek való a Bosszúállók: Végjáték, ami újra a Marvel-univerzumba repít.

A gyerekkel is érdemes beülni áprilisban a mozikba, A hiányzó láncszem című animáció például egy kifejezetten kedves és humoros alkotás, ami Mr. Link, az emberiség utolsó bundás őse és Sir Lionel Frost kalandjait mutatja be. Választhatjátok a Csodapark című animációt is, ami egy élénk fantáziájú kislány vicces, szórakoztató és egyben megható történetét meséli el.

A Mia és a fehér oroszlán egy kedves és érzelmekkel teli sztori az ember és az állat közötti barátságról. Mia és családja Afrikába egy oroszlánfarmra költözik, az akkor tízéves lány azonban nem tud megbékélni új lakhelyével. Egy napon aztán megszületik Charlie, a hófehér kisoroszlán, kettejük között pedig örök barátság szövődik. Kicsiknek és nagyoknak is ajánljuk ezt a filmet.

A francia mozik kedvelői számára kihagyhatatlan a Claire Darling utolsó húzása. A drámában Catherine Deneuve ezúttal egy idősödő nő bőrébe bújik, aki egy különleges megérzés miatt komoly döntést hoz: mindenét eladja, mielőtt elérkezik élete utolsó napja.

Végül, de nem utolsó sorban most érkezik a mozikba a Dumplin’ – Így kerek az élet című humorral átitatott dráma is, ami egy különös anya-lánya kapcsolatot mutat be. Rosie (Jennifer Aniston) a volt szépségkirálynő csillogó életét éli, mindemellett folyamatosan kritizálja a plusz kilókkal küzdő kamaszlányát. A fiatal, hogy helyre tegye önbizalmát és végre közel kerüljön anyjához, benevez egy szépségversenyre.

Összeállította: Légrádi Júlia

TÖRÖK ÁKOS: SZÍNÉSZEK FÉSZEKBEN ÉS CÉRNASZÁLON

Az Orlai Produkciós Iroda működési profilváltásáról

Indulásakor az Orlai Produkciós Iroda (OPI) kizárólag magántőkéből működött, majd a kulturális tao bevezetésével jutott plusz közpénzhez, így válhatott azon ritka magyarországi színházak egyikévé, amelyek jelenleg a legközelebb állnak az ún. magánszínházi működéshez. Másfél évvel ezelőtt aztán Orlai Tibor producer körül kialakult egy kvázi társulat – nagyobb és kisebb, de alapvetően ismert nevekkel.

A Produkciós Iroda jelenleg körülbelül harminc előadást tart repertoáron, és nemritkán havi hatvan-hetven előadást játszik az ország különböző részein – ezeket a számokat bármelyik kőszínház megirigyelhetné. Kommunikációjában tizenkét művészt nevesítve egyfajta szorosabb szövetségről beszél, és kezdeti jelszava, az „együtt” és a „szabadon” immár szlogenné duzzadt; mi pedig igyekeztünk a csapattagokat szavukon fogni, és kideríteni: PR-szóluftballonról van-e szó, vagy valami többről?

A tao megszüntetése a magánszínházakat érinti a legérzékenyebben, mivel költségvetésük teljes egészében jegybevételekből és az ezzel összefüggő tao forrásokból származik. Az OPI a kormányzati döntést követően (sok más színházhoz hasonlóan) nyilatkozatot adott ki, amelyben a túléléshez a jegyárak január 1-től történő 20%-os emelését, a repertoár szűkítését és az előadások számának csökkentését helyezi kilátásba. Mivel ebben a helyzetben beszélgettünk, a teljes bizonytalanság ellenére is bizakodó alaphangulatú interjúk során nem nagyon eshetett szó a jövőről, annál inkább a múltról és a jelenről.

Orlai Tibor elmondta, hogy az „Együtt, szabadon!” voltaképpen egyfajta belső fejlődés-alakulás természetes következményeként jött létre. A taónak köszönhetően lehetőség nyílt az építkezésre: a kizárólag széles közönségrétegek szórakoztatására, projekt alapon létrehozott produkciók mellett – a taóból (is) származó többletbevételeket visszaforgatva – egyre hangsúlyosabban tudtak megjelenni komolyabb témák felé nyújtózkodó darabok és alternatívabb rétegszínházi előadások, a repertoár egyre bővülhetett. Ez utóbbi Orlai meglátása szerint egyfajta üzleti szükségszerűség is, mivel az átlagnézők köre a fizetőképes kereslet csökkenése és a kínálat növekedése miatt egyre szűkül.

Mindezek után és mellett három-négy évvel ezelőtt azt vette észre, hogy bizonyos színészekből és rendezőkből „kialakult körülötte egy csapat, akik azonosulni tudtak azzal az alkotói gondolattal, hogy egyre mívesebb anyagokkal egyre szélesebb közönségréteget szólítsanak meg, beleértve a művészszínházi-rétegszínházi irányvonalat is”. Ehhez jött még az időközben felszaporodott előadásszám, ami miatt egyre nehezebb volt a színészeket egyeztetni. 2017 tavaszán jött az ötlet egy kvázi társulat létrehozására, amely „magánszínházként képes megfelelni a kor és a hely kihívásainak, és képes élni a helyzetből adódó lehetőségekkel”. Tehát egyszerre biztosítja a fenntarthatóságot és a résztvevők szakmai fejlődését. Ez praktikusan egy szóbeli megállapodást jelent, amely szerint az OPI a körbe tartozó művészeknek évi minimum két bemutatót biztosít, cserébe egyeztetési elsőbbséget élvez. Ha azonban mindez összesen ennyi lenne, ez a riport meg sem született volna.

Utak Orlai Tiborhoz, avagy mit kezdhetsz ma magaddal, ha színész vagy

Az „Együtt, szabadon!” tagjai részben önként, de egyaránt kisebb-nagyobb, főként anyagi természetű kényszerek hatására lettek szabadúszók: vannak, akik eleve több évnyi (esetenként több évtizedes) szabadúszás után kerültek ide, mások vidéki vagy budapesti kőszínházakból érkeztek.

Akadnak viszont olyan tagok is, akik rögtön a Színművészeti elvégzése után csatlakoztak, sőt: László Lili például már egyetemistaként megmutatta magát az OPI előadásaiban. Frissen végzett színészként szerződött ide Nagy Dániel Viktor is, aki egyelőre „több gyeplőt fog”, kőszínházban és független előadásokban is játszik. Azt mondja, mindig „a kötetlenre vágyott, ahol ő is mondhat nemet, és nem kell teljesen kiszolgáltatottnak lennie”, és ezt Orlai Tibornál meg is találta. Azonban, bár nyitottsága most is megvan „azokra a szerelemgyerekekre, amelyek nem a pénzről szólnak”, úgy érzi, „erre egyre kevesebb ideje van”.

A társulat nagy része azonban klasszikus színházi pályafutást cserélt le a magánszínházi működésre, közülük öten annak idején már a jó hírű, Csizmadia Tibor vezette egri társulatban is együtt dolgoztak (Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia, Mészáros Máté, Schruff Milán és Ötvös András). Kovács Patrícia négy évet töltött az egri Gárdonyi Géza Színházban Csizmadia Tibor igazgatósága alatt, ezt követően két év budapesti szabadúszás, majd két év vígszínházi tagság következett, aztán ismét két évig szabadúszott tovább. Nem lenne most fiatal színész, mert úgy véli, nagyon erős túlképzés van, „áltatás, hogy ennyi fiatal ember életéből elvesznek négy évet abban a reményben, hogy színészek lesznek, mert ennyien nem lehetnek azok”. Orlai előtt ő is gyökértelennek érezte magát, és azt kereste, amit Egerben átélt: „jóféle társulati létet és műhelymunkát”. Azt is elárulta, hogy színészként nem rajong a művészszínházért: „nagyon boldogtalan tudnék lenni egy rendezőközpontú, klasszikus művészszínházban”. Egerben megszerette a népszínházi jellegű repertoárt a maga műfaji sokféleségével, amit az OPI előadásaiban is felfedezni vél.

Szabó Kimmel Tamás is vidéken kezdte színészi pályáját, később a József Attila Színházhoz szerződött, majd öt éven keresztül a Nemzeti Színház tagja volt, ahol többek között a Hamlet címszerepét is eljátszotta. 2013-ban lett szabadúszó, mint elmondta, a Nemzeti Színház után Orlai Tiboron kívül egyetlen színház hívta, ám oda nem akart menni. Azt is bevallotta, hogy „harmincnégy évesen elkeseredettnek érzi magát”, mivel „nem találja az utat, hogy korának megfelelő nagy klasszikus szerepeket játszhasson, amit vélhetően megtehetne, ha egy művészszínház tagja lenne”. De – Kovács Patríciával részben egyetértve – már ő sem menne el „egy ötvenfős nézőterű színházba egy rendező alternatív elképzelésében játszani”, többek között azért sem, mert ezt két gyerekkel többé már nem is teheti meg. Hamlet és az Andrei Şerban rendezte Három nővér Szoljonijának szerepei után eleinte az OPI-nál kapott lehetőségekkel együtt is „éhes is maradt”. „Nagyon jó szerepekkel, de mégis így telt el egy-két év”, mígnem a Vőlegénynél és a Dühöngő ifjúságnál végre azt érezte, hogy „a művészi éhsége ki lett elégítve”. Most már úgy látja, hogy az OPI „olyan lehetőségeket ad számára, amelyek vetekszenek egy művészszínházi repertoárban kínáltakkal”.

Kovács Patríciához hasonlóan Schruff Milán pályája szintén az egri Gárdonyi Géza Színházban indult, majd az ottani társulat széthullása után három év szabadúszás következett, ezt követően egy másik, kifejezetten erős vidéki társulatban, a tatabányai Jászai Mari Színházban dolgozott, és ezért szerencsésnek tartja magát. Az OPI által ajánlott lehetőségnek kifejezetten örült, mert addigra már „amit lehetett, kivett a vidéki színjátszásból, és elege volt az ingázásból, Pesten akarta magát megmutatni, hogy tudják, létezik”.

„Nekem extra kegyelmi állapot, hogy ennyit ugrálhattam” – mondja Ötvös András, aki talán a legszínesebb pályaívet futotta be, mielőtt Orlai Tiborhoz került volna. A Színmű negyedévében már dolgozott a Krétakörben, gyakorlatosként pedig a budapesti Katonában, majd beszállt a végzősökből összeállt független KoMa Színházba, játszott az Örkényben vendégként, majd szintén az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett, ahonnan Máté Gábor hívta őt a budapesti Katonába, ahonnan hat év elteltével nyíltan vállalt megélhetési gondok miatt, egyúttal teljesen reményvesztetten távozott. „Azt gondoltam, hogy ha a színházból nem lehet megélni, akkor valami mást kell csinálnom, és akkor jött Orlai” – meséli. Persze Orlai „jövetelének” megvolt az előzménye, hiszen akkor már évek óta sikeresen futott az OPI repertoárján az általa játszott monodráma, A csemegepultos naplója. Ötvös arról is beszélt, hogy ő maga „mindig is szeretett továbbmenni”, ám saját színészkorosztályát látva most úgy érzi, általában egy, maximum két váltás fér bele egy színész életébe: „vagy sikerült valahol megkapaszkodni, és valamivé válni ott, vagy ha nem, akkor többen is kénytelenek elhagyni a pályát”. E mögött szerinte a színházakban felszaporodott előadásszámok állnak: „olyan teljesítményre van kényszerítve a színház, hogy a színészek egyeztethetetlenek, ezért is lehet, hogy ha valaki valahová kerül, örül, ha megtapad”. Úgy látja, hogy a színműs végzősök „félnek lemenni vidékre, pedig ott hamar lehet nagy szerepeket játszani – ahogy a mondás tartja – a szartól a repülőig”.

Együtt és szabadon, avagy színészekben gondolkodva

Többek szájából hangzott el az „alkotóközösség” kifejezés, holott ez inkább a közszínházi, mintsem az üzleti színházi modellre jellemző. A beszélgetésekből az derült ki, hogy ennek az alkotóközösségnek az egyik fontos eleme, hogy a színészek maguk hozhatnak darabötleteket. Orlai Tibor nem csupán rendezőkben gondolkodik, de legalább annyira színészekben is, akikkel folyamatos dialógusban van. Az sem véletlen, hogy gyakran dolgozik olyan rendezőkkel, akik egyben színészek is, és ezáltal „könnyebben értenek szót” a színjátszókkal. Nagy Dániel Viktor megjegyezte, hogy „Orlai Tibor nem megmondóember egy hierarchia csúcsán”. A társulat tagjaitól nemcsak azt kérdezi meg, hogy egy előre adott darabban kivel szeretnének játszani, hanem ha valamelyik színész hoz egy darabötletet, akkor azt is, hogy az ötletgazda melyik színészekkel és melyik rendezővel tudná az előadást elképzelni. Szabó Kimmel Tamás sem találkozott még olyan igazgatóval, aki „azt mondta volna, hogy ha annyira érdekes vagy, akkor csinálhatnál egyedül valamit, amiben a témaválasztástól a rendezőn át a díszletig teljesen szabad kezet ad”.

Aki nyomon követi az OPI előadásait, azt is észreveheti, hogy itt a bővülő repertoárral együtt tudatos színészépítés is folyik. Az általunk megkérdezett színészek mindenesetre észrevették. Kovács Patrícia úgy érzi, itt tekintettel vannak arra az igényére, hogy sokféle műfajú előadásban játszhasson, és reméli, hogy „minden évben be tud vállalni egy olyan, kevésbé jövedelmező előadást, mint amilyen például a Vőlegény, a Dühöngő ifjúság vagy a Riviéra, ahol az embernek a művészi kihívás iránti vágya is teljesül”. Nagy Dániel Viktor korábban jelezte Orlainak, hogy „szeretne komolyabb irányba elmozdulni a vígjátékok felől (amelyeket technikából meg lehet oldani), és megmutatni a drámai oldalát” – és kérését Orlai komolyan is vette. Szabó Kimmel Tamás szintén érzi, hogy figyelnek rá, ahogy Schruff Milán is játszik drámaibb és könnyedebb előadásokban egyaránt. Bár Schruff hozzáteszi, hogy az utóbbiak nem annyira művészként, mint inkább színészként szembesítik őt kihívásokkal, de ezzel nincs problémája: „nem mindig az a szerep a jó, amibe bele lehet dögleni”.

Orlai Tibornál köztudottan jól keresnek a színészek, és ez nyilván nem elhanyagolható szempont abban a döntésben, hogy miért őt választja ma valaki a köztudottan kiszámíthatatlan független létezés és a rendkívül alulfizetett kőszínházi élet alternatívájaként. De a képlet azért nem ilyen egyszerű, még anyagi értelemben sem. Mivel nincsenek havi fizetések, mindenki annyit visz haza, amennyit próbál és játszik. Ebből hol jobban, hol kevésbé jól jönnek ki az emberek. A színészek elmondása szerint a biztonságot mégis az adja, hogy itt jól érezhetően tekintettel vannak rájuk, amit Ötvös András fogalmazott meg a legtisztábban: „Orlai korrekt ember, és színészekben gondolkodik, személyre szabottan. Figyel arra, hogy ki miben fog játszani, és ki hogyan fogja tudni kifizetni a számláit.” „Miközben üzletember is, így nagyobb biztonságban lehetünk azoknál, akik »valódi« szabadúszók” – teszi hozzá.

A kiszolgáltatottság érzését emellett ebben a működési formában az is csökkenti, hogy Orlai Tibor nem pusztán nem akarja „röghöz kötni” a színészeit, de akár az egyeztetésekben is segíti őket. E mögött vélhetően nem pusztán humánum, hanem jól felfogott üzleti érdek áll. „Ha szerepelünk filmekben, akkor többen megismernek, ami neki is haszonnal jár – mondja erről Szabó Kimmel Tamás. – Ezt a művészszínházakban még nem nagyon vették észre, sokan még mindig ott totyorásznak, hogy az éhes színész a jó színész.” Schruff Milán számára is fontos ez a fajta szabadság, noha ő megértőbb a kőszínházakkal, ahol szerinte a rengeteg előadás és a szoros programterv miatt nem is igen engedhetnek el egy színészt sem forgatni, sem vendégeskedni. Kovács Patrícia egyfajta „apai-baráti viszonynak” éli meg ezt a helyzetet: „Orlai megérti, ha forgatnom kell, vagy mást is ki szeretnék próbálni, és emiatt három héttel később tudunk csak kezdeni egy próbafolyamatot, vagy ki kell vennie egy előadásból. Tudja, hogy megéri engem elengednie, mert utána úgy fogok visszajönni, hogy hálás leszek.”

Dörzspapírosan szeretve egymást

Túl az anyagi biztonságon, a színészekben való gondolkodáson és a szokásosnál nagyobb szabadságfokon, úgy tűnik, ez az „Együtt, szabadon!” ráadásul egy jó közösség. Mindez köszönhető a rendszeres tájolásnak, a részben együtt eltöltött egri éveknek, valamint annak, hogy a fiatalabbak hasonló iskolákban sajátították el a maguk színházi nyelvét és gondolkodásmódját (Zsámbéki Gábor, Máté Gábor, Novák Eszter osztályaiban).

„Hasonlóan gondolkodunk a színházról és a világról, értjük egymást nyelvét, hasonlóan elemzünk egy-egy jelenetet – én a helyemen vagyok, amíg ezekkel az emberekkel vagyok” – fogalmaz Schruff Milán, hozzátéve, hogy a Mojóban például úgy játszanak együtt, „mint az idióta gyerekek, akik bemennek az óvodába, és élvezik, mennyi ökörséget szabad csinálni”. „Nincsenek tiszteletkörök, bátran beszólunk, mindenféle elnézéskérés nélkül keresztbeinstruáljuk egymást, és a legtöbbször ezekből nincsen sértődés. Ez egy igazi közösség, amit a kőszínházak is megirigyelnének” – mondja ugyanennek a közvetlenségéről Ötvös András, aki szerint „dörzspapírosan szeretik egymást”. És hogy miért nincsenek itt játszmák, fúrások és helyezkedések? Nagy Dániel Viktor szerint: „Ide mindenki csak dolgozni jön. Nem itt élünk. A dologért van mindenki.” Együtt és szabadon.

Nézői vélemény a Macskadémonról


"Így láttam:

Macskadémon - Kálmán Imre Teátrum

A sok negatív kritika ellenére nagyon vártam a darabot, egyszerűen izgatott, hogy rám speciel, hogyan fog hatni, milyen érzésekkel fogadom majd az előadást. Jelentem minden képzeletet felülmúlt nálam...
Nem kérdés számomra többször nézős kategóriát vívott ki a Kálmán Imre Teátrumban futó Göttinger Pál által jegyzett, albérleti revü kategóriában, a nézők kegyeiért versengő Macskadémon névre hallgató zenés műve ...
A különleges hangvételű alapjaiba véve komédia, pont annyira "más", megosztó, mint a szerzője maga a kiváló írói kvalitásokkal rendelkező Karafiáth Orsolya. Voltaképpen az írónőről (is) szóló, nyomokban saját önéletrajzi elemeket is felvonultató kamaradarab elképesztő abszurditásba áthajló humora valahol a való, és egy kitalált fantázia világ szüleményének.
Valamennyi szereplője, a napjaink valóságából érkező, eleven húsvér személyei kerülnek a szó szoros értelmében is az írónő fantazmagóriájával szembe, magával a Macskadémonnal összeütközésbe, amely egyébként a történet előre haladtával, mint kiderül, minden baj forrása is. A Teátrum méretéből adódóan, ez esetben is ismételten a minimalista díszlet elemek – Csanái Judit és Kiss Gabriella - kerülnek előtérbe. A fénytechnikai megoldásoknak, megvilágításoknak, és a csinos tetszetős jelmezeknek – Kovács Andrea - köszönhetően teremt még is nagyszerű összképet a parányi színpadon, kiegészülve az ezúttal csupán négy remek női tagból álló tánckarral. A remek, a helyet ismét maximálisan kihasználó koreográfiát, ezúttal Gulyás Annához köthetjük. 
Peller Anna imádni való komika, aki kisugárzásával, bájával nagyszerűen kezeli a hétköznapi, állandó súlyproblémával küzdő, az újdonsült albérletébe költöző fiatal szingli lányt. Bálint Ádámnak is kiválóan fekszik a depresszív hajlamokkal megáldott, kezdetben negatívan beállított író karaktere. Oszvald Marika Bori nénijével lép ki a korábbi operett műfaj világ által nyújtott kényelmes komfortzónájából, és alkot remek párost Faragó András Máté bácsijával, akiknek egytől egyig hálás szerethető, ugyanakkor mulatságos, már-már groteszk karakterei ellenállhatatlanul beszippantja az arra vevő publikumot. S akkor még szót sem ejtettünk a címszereplőnk Szemenyei János fantasztikus multi szerepkörökben sziporkázó játékáról. Macskadémonunk leírhatatlan nagyszerű hangi adottságain túl, frenetikusan, energikus átváltozó művészként, bújik hat különböző karakter bőrébe, többek között a rosszindulatú szerelőtől elkezdve a szőke IKEÁS szatyorral tipegő irritáló feltűnő stílusú svéd lányon keresztül Bori nénit is elcsábító csodás Ellentábornokon át egészen a Macskadémonig. A címszereplő a számos szereplő megformálásakor kék zakójától soha sem válik meg, csupán jelzés értékűen a fejére rögzíthető arcokat változtatva, és nem utolsó sorban Szemenyei János kiváló előadó művészetének köszönhetően lehetünk fül, és szem tanúi a briliáns átváltozások eredményeként létrejövő több rétű szerepeknek. Az Operettszínház ismételten bebizonyította, hogy egyedi érzékkel képes hozzányúlni a szokatlan történetekhez, amelynek kivitelezésében extra eszköztárait sem rest segítségül hívni a nagyszerű szórakoztatás érdekében. 
Az alkotók, a frappáns dalszövegek, és Bella Máté zeneszerzőhöz köthető többnyire fülbemászó zenéjével kiegészülve kölcsönöznek egy meghatározóbb, bízar, de annál emlékezetesebb humortól sem mentes különlegesebb légkört árasztó előadást. 
Megosztó jellegénél fogva Macskadémont vagy szeretni, vagy nem szeretni lehet, itt nincs középút. Személy szerint minden percét imádtam, több mint nagyon kellemes szórakoztatást kaptam két óra időtartamban."

Nyitrai László a Bob hercegről

Nyitrai László a Bob hercegről

Április 20-án mutatják be a Bob herceget a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban

A próbák már javában zajlanak, erről mesélt a darab zenei vezetője, Nyitrai László. Ha kíváncsi a részletekre, nézze meg beszélgetésünket!



forrás: https://www.nyiregyhaza.hu/

SAJÁT OPERÁVAL ÜNNEPEL BUDAPEST LEGNAGYOBB IMPROVIZÁCIÓS KÓRUSA

Vadonatúj, külön erre az alkalomra írt a cappella operát mutat be 10. születésnapja alkalmából a Csíkszerda kórus Budapesten. A Hold gyermeke hangszerkíséret nélkül, a kóruscsalád több mint 300 énekhangján szólal meg 2019. április 6. és 14. között összesen nyolc alkalommal a Rhema Konferencia Központban.

A Hold gyermeke című opera szereplői olyanok, akár a mítoszok és legendák hősei – a nő, a férfi, a gyermek és a hold. A librettó a Csíkszerdához több szállal is kapcsolódó költő és kritikus, Molnár Illés munkája. A történet elemei – a magány, a szerelem, a féltékenység és az örök küzdelem a nálunknál hatalmasabb, kozmikus erőkkel – mindannyiunk számára ismerős érzések és helyzetek.

Az extravagáns karnagy-zeneszerző, Tóth Árpád, a közösségi éneklés TED-videókból is ismert apostola, a kórus karnagya és a kreatív közösség szellemi vezetője zeneszerzőként jegyzett már oratóriumot, számtalan, a Kórusok Éjszakáján is elhangzott dalt, azonban operaszerzőként most debütál a publikum előtt. Valamennyi művére egyaránt jellemző, hogy könnyen utat találnak a közönség szívéhez.

A Csíkszerda Magyarország egyik legkülönlegesebb kóruscsaládja, három nagykórus, három kamarakórus, két gyermekkar és egy zenekar alkotja. A csíkos fellépőruháik, széles – a népdaloktól a barokkon át a kortárs művekig terjedő – repertoárjuk és kreatív előadásmódjuk mellett valódi védjegyük a hangfürdőhöz hasonlatos, improvizációs betétekkel tarkított előadásmód. A Csíkszerda egy kreatív, önszerveződő közösség, amelynek tagjai nem csupán énekelni járnak össze, hanem önkéntesként saját maguk készítik elő és szervezik meg fellépéseiket is.

A 10 éves fennálása alatt közel 90 projekt, összesen 286 koncert kötődik a Csíkszerda kórus nevéhez, melyben eddig több mint 800 énekes fordult meg. Ugyanígy a Csíkszerdához kapcsolódik a több éves múltra visszatekintő, Budapest legszerethetőbb kórusfesztiváljaként jellemzett Nyári és Téli Kórusok Éjszakája is.

Jegyek elővételben a csikopera.hu oldalon vásárolhatóak.

Momentán - április

Momentán - április

KEDVENCEK BÉRLET az Orlainál

KEDVENCEK BÉRLET az Orlainál

 – Margitai Ági emlékére

2 előadásból álló szabad bérletet ajánlunk, amely 2019. április 01 és 2019. december 23. között váltható be az Orlai Produkciós Iroda Belvárosi Színházban és a Hatszín Teátrumban, a fenti időszakban játszott alább felsorolt előadásaira, 1-10 sorokba.

2 Előadás az alábbi 21 előadás közül
  • Dan Gordon: BECÉZŐ SZAVAK
    • Szereplők: Hernádi Judit, Péter Kata, Gyabronka József, Horváth Illés, Cseh Judit
    • Rendező: Kocsis Gergely
  • SZÉTTÉPVE Szembenézés Szabó Kimmel Tamással (ÚJ)
    • Főszereplők: Szabó Kimmel Tamás ÉS Lázár Zsigmond és zenekara
    • Rendező: Novák Eszter
  • Michael Frayn: Vadméz ( ÚJ)
    • Főszereplők: Ötvös András, László Lili , Radnay Csilla, Pataki Ferenc, Mészáros Máté, Nagy Dániel Viktor, Grisnik Petra, Ullmann Mónika , Ficzere Béla, Takács Zalán, Fellinger Domonkos
    • Rendező: Znamenák István
  • Hanif Kureishi: Vénusz ( ÚJ)
    • (Hatszín Teátrumban játsszuk)
    • Főszereplők: László Lili, Bálint András, Gyabronka József, Takács Katalin, Brasch Bence
    • Rendező: Deák Kriszta
  • Molnár Ferenc: Riviéra ( ÚJ)
    • Főszereplők: Kovács Patrícia, Schruff Milán, Szabó Kimmel Tamás,Kardos Róbert, Ullmann Mónika/ Péter Kata, László Lili/ Ballér Bianka, Vadász Gábor
    • Rendező: Benedek Miklós
  • Woody Allen: Férjek és feleségek
    • Főszereplők: Járó Zsuzsa , Radnay Csilla, Pataki Ferenc, Ötvös András, Nagy Dániel Viktor, Gombó Viola Lotti, Ullmann Mónika , Ficzere Béla, Hunyadi Máté
    • Rendező: Szabó Máté
  • Richard Greenberg: Három esős nap
    • Főszereplők: Kovács Patrícia, Schruff Milán, Szabó Kimmel Tamás,
    • Rendező: Novák Eszter
  • Lucas Hnath: NÓRA 2.rész
    • Főszereplők: Kováts Adél, Csankó Zoltán, Bodnár Erika, László Lili
    • Rendező: Galgóczy Judit
  • Dömötör András – Benedek Albert : Second life avagy Kétéletem
    • (Hatszín Teátrumban játsszuk)
    • Főszereplők: Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Ötvös András, Mészáros Máté, Schruff Milán
    • Rendező: Dömötör András
  • Stephen Sachs: Valódi hamisítvány
    • Főszereplők: Hernádi Judit, Kern András
    • Rendező: Valló Péter
  • Leonyid Zorin: Varsói melódia
    • (Hatszín Teátrumban játsszuk)
    • Főszereplők: Tompos Kátya, Adorjáni Bálint
    • Rendező: Kocsis Gergely
  • John Osborne: Dühöngő ifjúság
    • Főszereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Ötvös András
    • Rendező: Znamenák István
  • Simon Stephens: Heisenberg
    • (Hatszín Teátrumban játsszuk)
    • Főszereplők: Benedek Miklós, Ullmann Mónika
    • Rendező: Szabó Máté
  • JAMES GOLDMAN: Az oroszlán télen
    • Főszereplők:Hernádi Judit, Gálffi László, Ötvös András, Mészáros Máté, Schruff Milán, Horváth Illés
    • Rendező: Szikszai Rémusz
  • Ladislav Fuks: A hullaégető
    • Főszereplők: Gálvölgyi János, Schruff Milán
    • Rendező: Pelsőczy Réka
  • Billy van Zandt – Jane Milmore: Bocs, félrement!
    • Főszereplők: Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Mészáros Máté, Schruff Milán
    • Rendező: Paczolay Béla
  • Dés Mihály : Pesti Barokk
    • Főszereplők:Szabó Kimmel Tamás, Kern András, Mészáros Máté, Bánfalvi Eszter / Grisnik Petra, Schruff Milán
    • Rendező: Göttinger Pál
  • Daniel Glattauer: Párterápia
    • Szereplők: Balla Eszter, Mészáros Máté, Debreczeny Csaba
    • Rendező: Znamenák István
  • FREDERICK KNOTT: Várj, míg sötét lesz
    • Szereplők: Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás, Nagy Dániel Viktor, Ficzere Béla, Horváth Virgil, Ács Berta / Fekete Kepes Hanna / Medgyessy Lili
    • Rendező: Novák Eszter
  • HERNÁDI pont – Hernádi Judit zenés estje
    • Szereplők: Hernádi Judit, Heilig Gábor és zenekara
    • Rendező: Pelsőczy Réka
  • Joe Dipietro: A folyón túl Itália
    • Szereplők: Lázár Kati, Lukáts Andor, Benedek Miklós, Szabó Éva, Szabó Kimmel Tamás, Cseh Judit
    • Rendező: Znamenák István


A két előadásos bérlet ára: 9. 000,- Ft . Érvényes: 1-10. sorba
Bérletek beváltása konkrét előadásokra, jegyekre:
A bérlet automatikus belépésre nem jogosít, ezért kérjük, időben foglalják le és vegyék át a kiválasztott előadásokra szóló jegyeiket! 
Minden hónap elején hirdetjük meg az azt követő havi műsort 
Az előadás időpontokról a www.orlaiprodukcio.hu, a www.jegy.hu, valamint a www.port.hu oldalakon, illetve a havi program magazinokban és a Belvárosi Színház szervezésén szerezhet tudomást. 
Amennyiben valamelyik előadás időpont megfelel Önnek, akkor a bérletével együtt a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 266-7130, nyitva: H-P 10-18 óráig)) tudja a bérletet konkrét előadásra szóló jegyre beváltani. 
A bérlet felmutatása nélkül a jegy nem váltható ki, mert a bérleten lévő vonalkód az azonosítás alapja és ez alapján történik a felhasználás nyilvántartása is.
Felhívjuk figyelmüket a bérletek csak 2019. december 23 –ig válthatók be az addig az időpontig játszott előadásokra! 
A fel nem használt vagy csak részben felhasznált bérletet nem áll módunkban visszaváltani, sem későbbi előadásra érvényesíteni!

An honourable mention

An honourable mention



Egy videó a március végi Operabeavatóról

Egy videó a március végi Operabeavatóról




Susotázs - mozielőzetes

Susotázs - mozielőzetes








SUSOTÁZS
Színes magyar kisjátékfilm
Bemutató: 2019. 04. 11.
Rendezte: Tóth Barnabás
Írta: Tóth Barnabás

Szereplők: Göttinger Pál, Takács Géza, Osvárt Andrea, Szirmai Márton, Boldoghy Borbála, Valiszka László, Paolo Falcioni, Korrina Hegarty

Fényképezte: Másik Szőke András
Vágó: Hegedűs Gyula László
Zeneszerzők: Pirisi László
Producer: Tóth Lajos, Kuczkó Andrea, Rajna Gábor, Sipos Gábor, Stalter Judit, Tóth Barnabás

Hossz: 17 perc

Hang: Dolby Digital

Vetítési mód: DCI

Art besorolással nem rendelkező alkotás

Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott (III.)

A két magyar szinkrontolmács napja úgy indul a prágai nemzetközi hűtőgépgyártó konferencián, mint bármelyik másik munkanap. Mikor azonban megtudják, hogy mindössze egy személy hallgatja őket, és az egy csinos nő, az események több, nem várt fordulatot vesznek.

Tóth Barnabás rövidfilmje a 91. Oscar-díj rövidfilmes kategóriájának tíz filmes rövidített listáján szerepelt, s esélye volt az Oscar-jelölésre. A Susotázs Magyarországon először a 6. Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon volt látható. A kisjátékfilm ezt követően bejárta a világ filmfesztiváljait, többek között díjazták az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon, a Manhattan-i Rövidfilmfesztiválon, a Rhode Island Nemzetközi Filmfesztiválon és az Innsbruck-i Természetfilm Fesztiválon, de szerepelt Palm Springsben, Moszkvában és a miskolci CineFesten is. Tóth Barnabás korábban olyan sikeres kisjátékfilmeket rendezett, mint az Újratervezés, a Van egy határ, a (Terep)szemle, és a Vonaton. Első játékfilmjét Rózsaszín sajt címmel 2009-ben készítette.

A Susotázs a mozikban is látható lesz: az Eksztázis című Gaspar Noé-film kísérőfilmjeként április 11-től kerül országos moziforgalmazásba.


Fesztivál-szereplések

Gerry Weber @ Momentán

Gerry Weber @ Momentán


A Bob herceg próbáján jártunk

A Bob herceg próbáján jártunk

Egy felvétel a "Jó kérdés"-beszélgetésről

Budaörs Fesztivál 2019. május 1-4. – Részletes program

(Budaörs, 2019. március 20. – Budaörsi Infó) 
Idén május 1-4. között ismét Budaörs lesz a kultúra fővárosa: rengeteg programot kínál a Budaörs Fesztivál.

Budaörs Fesztivál 2019. program:

2019. május 1. szerda 

(Helyszín: PostART kulturális színtér (Clementis L. utca és Ébner Gy. köz sarok)
19.00 Beck Zoltán (30Y) szerzői estje
20.30 Fran Palermo

2019. május 2. csütörtök

(Helyszín: Városháza (Szabadság út 134.) 
18.00 M. Péter János festőművész kiállítás megnyitója – aula
A kiállítást megnyitja: Szeged-Szabó Béla író
Közreműködik: Péter János – fuvola (Firkin)

18.30 Fesztivál megnyitó – beszédet mond Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – díszterem
18.45 Firkin akusztik koncert – díszterem
Közreműködik: Szalóki Ági, Göttinger Pál és a Csicsergők gyerekkórus
(Helyszín: Városi Ifjúsági Klub (Károly király út 2.)

19.00 Malter Vándor Filmfesztivál
Amatőr független filmtől, a profi, stúdióban készült alkotásokig a Malter Filmfesztivál helyet biztosít azoknak a finom, harsány és szikrázó árnyalatoknak is, amelyeket nem lehet mindenhol megtalálni. Szélesen merít, mert így akadnak fel a hálón igazi gyöngyszemek.

I. Blokk – támogatói díjas filmek (74 perc)
Gyimesi Anna – Negyven év/Forty years – 16 perc
Bernáth Szilárd – Fizetős nap / Pay day – 22 perc
Baranyi Benő – Bújócska / Hide and seek – 15 perc
Schwechtje Mihály – Ready Or Not / Aki bújt, aki nem – 11 perc
Wunder Judit – Kötelék 10 perc

II. Blokk – fődijas filmek (69 perc)
Dombrovszky Linda – Kockaember/Cube man – 19 perc
Csihar Arion – Friss Hús – 27 perc
Kis Hajni – Last Call – 23 perc

PostART kulturális színtér (Clementis L. u. és Ébner György köz sarok)
19.30 Darjeeling
20.30 Pion & the Unicornis
21.30 Hommage du acoustique á Parazol
(Ivan & the Parazol akusztik koncert)

2019. május 3. péntek

(Helyszín: Zichy Major (Clementis László utca 22.)

18.00 Tavaszi tárlat – Áramlat
A BUM művészeinek és vendégeinek közös kiállítása

(Helyszín: Kálvária tér)

18.00-20.30 Muzsikáló terek
Játszik: a Bajdázó és a Kodachrome

Szabadtéri kiállítás, Borkas fröccsbusz – a Monostor Borház borai

Városi ifjúsági Klub (Károly király út 2.)

19.00 Malter Vándor Filmfesztivál
vetítés után találkozás az alkotókkal

I. Blokk – támogatói díjas filmek (74 perc)
Gyimesi Anna – Negyven év/Forty years – 16 perc
Bernáth Szilárd – Fizetős nap / Pay day – 22 perc
Baranyi Benő – Bújócska / Hide and seek – 15 perc
Schwechtje Mihály – Ready Or Not / Aki bújt, aki nem – 11 perc
Wunder Judit – Kötelék 10 perc

II. Blokk – fődijas filmek (69 perc)
Dombrovszky Linda – Kockaember/Cube man – 19 perc
Csihar Arion – Friss Hús – 27 perc
Kis Hajni – Last Call – 23 perc

Evangélikus templom (Szabadság út 75.)

18.30 Csak könnyedén – kórus muzsika másképpen
a Pro Musica kórus koncertje

A Garázs Galéria, Köztér18 Közösségi Alkotótér (Köz tér 18.)

19.00 IKI – Szabó Eszter Ágnes képzőművész kiállítás megnyitója
A kiállítást megnyitja: Lublóy Zoltán kerámiaművész
Köszöntőt mond: Vágó Csaba kabinetvezető

(Helyszín: PostART kulturális színtér (Clementis l. u. és Ébner Gy. köz sarok)

11.00 Vacsora 5 személyre – nyílt próba – rendező: Böröndi Bence (a Budaörsi Latinovits Színház )
17.00 A mai kulturális igények – kerekasztal beszélgetés
A beszélgetés résztvevői: Sárik Péter jazz zongoraművész, zeneszerző, tanár, Bernáth Szilárd filmrendező, Tótth Benedek író, Czeglédi Szabolcs zenész, a Bánkitó fesztivál program szervezője, manager, Győrfi András képzőművész, Dóri Éva közművelődési szakember, Berzsenyi Bellaagh Ádám színházigazgató, rendező
Moderátor: Horváth-Töreki Gergely
19.30 Sárik Péter Jazz kívánságműsor Falusi Mariannal
21.00 Csaknekedkislány
22.30 ék


2019. május 4. szombat

(Helyszín: Szabadság út lezárt szakasza)

Nagyszínpad (Károly király úti körforgalom)
10.00 Krajcáros történet – a Babtársulat óriás bábos, zenés előadása
11.00 Lovászi Edina – családi koncert
12.00 Bretzfeld testvérvárosi műsor: Bretzfeldi Fúvószenekar és Tangóharmónika Együtt
14.00 – 16.00 hangbeállás
16.00 Soulwave
17.15 skeemers
18.30 aurevoir
20.30 Anna and the Barbies
22.30 Hiperkarma

„Kultutca”: Színházak utcája, Vurstli utca utcazene, Ládafia Bábszínház, BÁBaKALÁCS Bábszínház, Paprika Jancsi Csúzlizdája, Felhővadászat, Kádár Ferkó Fotószínháza, Molyolda – régi idők játékai, Vitéz László Bábautomata, Egérparádé, Babtársulat
– Színház két keréken – a Fillary Team közreműködésével
– kézműves bemutatók, olvasó sarok, ínyencségek
– vesszőkosaras körhinta, népi játékok, komédiások


(Helyszín: PostART kulturális színtér)
18.00 Fénypecázás – Bach Máté fotográfus kiállítás megnyitója
Közreműködik: Uknow du


2019. május 5. vasárnap

(Helyszín: PostART kulturális színtér)
10.30-15.00 Post(OPEN)ART – Ecseteljünk közösen!

Művészek, akiket nézhetünk munka közben:
Győrfi András festőművész, Debreczeny Zoltán festőművész,
P. Kovács Péter fémszobrász, Korbely István képzőművész, Szőke Péter Jakab festőművész

(Helyszín: Budaörsi Tanoda udvara (Templom tér 15.)

14.00- 20.00 Folk-udvar
fotókiállítás, koncertek, gasztronómiai ételkóstoló, hangszer bemutató, népviseletek bemutatója, folk kocsma
Közremúködik a Roman Glaszo, Budaörsi Népzene Tanoda, Fricska együttes, Farkas Zsolt és a Khamoro együttes, Karaván Familía, Mata András
(Helyszín: Sportcsarnok (Budaörs, Hársfa u. 6.)

18.30 Zárókoncert: Bizet-Scsedrin: Carmen-szvit és Ravel: Bolero
– VIVART Budaörsi Sinfonietta
Vezényel: Török Géza Liszt-díjas és Hauser József-emlékdíjas
karmester

A fesztivál összes programja ingyenesen látogatható!

A műsorváltozás jogát fenntartják!

További információ: www.budaorsfesztival.hu