Osvárt Andrea dobja fel a napjukat – magyar siker az Oscar-válogatón

Tóth Barnabás Susotázs című rövidfilmje is felkerült az Oscar-jelölésre esélyes rövidfilmek tízes listájára. A rendező a Klubrádiónak azt mondta, sok minden szól az ellen, hogy komédiája továbbjusson a versenyben, vannak nála jóval esélyesebb alkotások is. Mindenesetre már az is nagy dolog, hogy itt tart a filmje, miért ne történhetne tehát még egy csoda.


Nagyot lépett az Oscar-jelöltség felé Tóth Barnabás magyar filmrendező Susotázs című rövidfilmje, amelyet kategóriájában beválogattak a legjobb tíz közé.

Az Amerikai Filmakadémia közép-európai idő szerint kedd hajnalban hozta nyilvánosságra, mely alkotások esélyesek az Oscar-jelölésre. Kilenc kategóriában állítottak össze listákat, Tóth Barnabás rendezése a legjobb kisjátékfilmek közé került be. A Susotázst száznegyven Oscar-díjra kvalifikált filmből választották ki.
Az újabb szűrő bő egy hónap múlva jön, akkor, vagyis január 22-én derül ki hogy milyen mozik jutnak be a kategóriánként első öt, Oscar-díjért versenyző alkotás közé.

Komédiával nehezebb 

Tóth Barnabás a Klubrádiónak azt mondta, a kilenc másik listás filmből ötöt nem ismer, kettőt már látott, kettőről pedig már hallott – ezek mindegyike fajsúlyosabb, drámai darab. Ezeknél a Susotázs esélytelenebbnek számít, mert viszonylag ritka, hogy vígjáték kapja az Oscart, és az is ellene szólhat, hogy nem angol nyelvű, miután a legjobb ötbe rendre legalább két-három angolul beszélő film kerül. 

Sok minden szól tehát a Susotázs ellen, nagyobb az esély arra, hogy nem megy tovább, mégis, igazából kiszámíthatatlan, hogy mi tud nyerni, és az is kisebbfajta csoda, hogy a film itt tart, tehát, miért ne juthatna tovább, amiért a stáb ezután is mindent megtesz – mondta. 

A rendező azért megjegyezte, azért ha gyerek, kutya vagy valamilyen nagyon súlyos ügy, illetve politikai aktualitás van egy filmben, az mindig hat az Amerikai Filmakadémia tagjaira, akiknek a többsége állítólag idősebb amerikai hölgy és úr, bár utóbbi csak pletyka – tette hozzá.

A Susotázs már eddig is több díjat kapott, vagy húszat, de nagyon komoly fesztivál, nagyon komoly díját még nem. 

Mormogás, talány, játszma

A Susotázs két főszereplője két tolmács (Göttinger Pál és Takács Géza), akik megpróbálják izgalmasabbá tenni egy unalmas szakmai konferencián telő munkanapjukat. Azt kezdik találgatni a tolmácsfülke ablakán kikémlelve, ki lehet az az egyetlen magyar a nézőtéren, akinek a fülébe súgják a fordítást. A játszma akkor válik igazán komollyá, amikor az Osvárt Andrea által alakított karakterben vélik felfedezni a magyar résztvevőt. Tóth Barnabás szerint negyedórás keserédes komédiáról van szó, tehát könnyedebb műfajba tartozik.

A film címe egy szinkrontolmácsok használta szakkifejezés, amely azt a módszert jelenti, amikor a fordító technikai berendezések, tehát fejhallgatók, mikrofonok nélkül, közvetlenül és egyénileg mondja el a lefordított szöveget. Konferencián, nagyobb rendezvényen, egy csúcstalálkozó vacsoraasztalánál ez azt jelenti, hogy a tolmács ügyfele fülébe súgja, mormolja a lefordított szöveget.

Mint a bányászok

Tóth Barnabás arról is beszélt, nem idegen számára a tolmácsok világa, nem csak kívülről tanulmányozta a szakmát, hanem ő maga is fordított már franciáról magyarra egész napon át egy barokkról szóló konferencián. 

Személyes élményei és később felszedett tudása alapján azt látja, a tolmácsolás teljesen mechanikus tevékenységgé válhat, vannak, akik fordítás közben kötögetnek, vagy éppen levest melegítenek maguknak. Utóbbi azért is indokolt lehet, mert a szinkrontolmácsok munkájuk alatt állítólag annyi kalóriát égetnek el, mint ha bányászként dolgoznának. 

A rendező megjegyezte, lehet, hogy a film a tolmácsok emlékéül is szolgálhat hamarosan, mert esélyes, hogy a szakmájuk nem sokáig létezik már, kihal, mint sok más mesterség, az emberek helyét pedig gépek, Google-fordítók veszik át.

Ha az alkotás bejutna az első ötbe, 2019 lenne zsinórban a negyedik év, hogy magyar film is van az Oscar-jelöltek között.

Örökre és ingyen

A filmet a rákospalotai Csokonai Művelődési Központ pályázatán nyert összegből, valamint tao-pénzből forgatták, és magántőkét is sikerült bevonniuk.

A Susotázst eddig nagyon kevesen láthatták, a film egyelőre nem nyilvános, amit az Amerikai Filmakadémia is elvár, de fesztiválokon és néha „itt-ott” vetítik. Legkorábban jövő év végén azonban biztosan kikerül az internetre, a www.barnabastoth.com oldalra, ahol aztán örökre és ingyenesen elérhető lesz, ahogy a többi filmje is – mondta a Klubrádiónak Tóth Barnabás rendező.

forrás: http://www.klubradio.hu

A TELJES BESZÉLGETÉS MEGHALLGATHATÓ ITT:

Eddig eljutni volt a könnyebbik fele – mondja Tóth Barnabás Oscar-esélyes rövidfilmjéről

Az Újratervezés sikere után most itt a Susotázs, ami felkerült az Oscar-jelölt rövidfilmek shortlistjére. A tolmácsok világába kalauzoló vígjáték rendezőjével beszélgettünk.

Tóth Barnával még egészen a pályánk kezdetén sodort össze az élet, 1998-ban, korai jeleneteim egyikét adták elő Fenyő Ivánnal egy tévéműsorban, amelybe a Humorfesztivál egyik győzteseként hívtak meg. Szó volt egy közös kabarétársulat létrehozásáról is. Ez utóbbi sajnos nem valósult meg, de azóta is figyelemmel kísérem a pályáját.

A Rózsaszín sajt és az Újratervezés után újabb rövidfilmet készített, a Susotázs egymás után nyeri a fesztiváldíjakat, és bekerült a 10 rövidfilm közé, amelyik esélyes az Oscar díjra.

- Mesélj kicsit a film létrejöttéről!

- Maga az ötlet alighanem egy konferencián jutott eszembe. A film ugyanis a szinkrontolmácsok világában játszódik egy szakmai konferencián, ahol a magyar fülkében a két tolmács rájön, hogy csak egyvalaki hallgatja őket, a magyar csatornát. Amikor kitaláltam, hogy erről fog szólni a filmem, elkezdtem tanulmányozni a tolmácsok világát, beszéltem szakemberekkel, elmentem konferenciákra, és ez alapján írtam meg a forgatókönyvet. A vígjáték maga 16 perc.

- Ha jól tudom, a film címe is egy tolmács szakkifejezés.

- Így van. A susotázs szó, ellenőriztem, magyarul, angolul és franciául is használatos, különböző írásmóddal. A chuchotage francia szó eredetileg, és azt a technikát takarja, amikor a tolmács az alany mellett ülve a fülébe súgja a hallottakat, például egy vacsoraasztalnál.

– Mikor mutattátok be, és milyen volt a fogadtatása?

- A film márciusban, a Friss Hús fesztiválon debütált.

Azóta negyvenkét fesztiválon szerepelt, kereken húsz díjat szerzett, és a nézőknek mindenütt tetszett.

Sokszor kiemelik a férfi főszereplőt, Göttinger Pált, aki már két díjat is nyert. Pirisi László szerezte a zenéjét, Másik Szőke András az operatőr, és persze állandó alkotótársam a feleségem, Lisztes Linda. A további főszereplők pedig Osvárt Andrea és Takács Géza. A producerek pedig Kuczkó Andrea, Rajna Gábor, Sipos Gábor és Tóth Lajos.

- Mi kell ahhoz, hogy egy rövidfilm pályázhasson az Oscar-díjra?

- Ahhoz, hogy egy rövidfilm kvalifikálhasson az Oscar-díjra, vagy el kell nyerni bizonyos díjakat bizonyos fesztiválokon, vagy pedig az szükséges, hogy egy Los Angeles-i mozi legalább egy héten keresztül műsorra tűzze. Ez utóbbit teljesítette a Susotázs, ezért beneveztem. Három hónapig teljes csend volt, és néhány napja jött a hír, hogy a száznegyven kvalifikált filmből a legjobb tízbe jutott a film. Január 22-én tovább szűkítik a listát ötre, és az az öt már hivatalos Oscar jelölt, ami azt jelenti, hogy mindenki mehet a gálára. De erre csak ötven százalék esélyünk van.

- Mekkora a respektje annak, hogy egy kisfilm az Oscar shortlistre kerül?

- Sokkal nagyobb, mint gondoltam. Igaz, filmesként én is figyelemmel követtem, hogy ki került shortlistre, de hát nekem a film a szenvedélyem. De meglepően sokan felfigyeltek a dologra. Évente harmincezer kisfilm készül a világon, abból kerültünk bele a legjobb tízbe.

- Úgy érzem, Magyarországon az Oscar kicsit lenézett díj, egészen addig, amíg nem magyar nyeri, mert abban a pillanatban a világ legrangosabb díjává válik. Te hogy látod, mi a valós presztízse az Oscarnak a magyar filmes szakmában, és Te személyesen mit gondolsz róla?

- A filmes szakmában szerintem nagyon nagy a presztízse, bár a közgondolkodásban kicsit amortizálódott. Az például nagyon érdekes, hogy a magyar sajtóban mindenütt ez a hír, hogy Nemes-Jeles László filmjét nem választották be, nem az, hogy a Susotázs bekerült a TOP 10-be. És ez annyira tipikusan magyar dolog: az a fontos, hogy mi nem sikerült. Van, ahol meg sem említik a cikkben, hogy mi bejutottunk. Ez amerikai gondolkozásmóddal és megközelítéssel felfoghatatlan. Egyébként a Szeretlek Magyarországnak hálás vagyok, mert azt, hogy az Újratervezés több mint egymillió megtekintésnél tart, sőt, lassan eléri a kettőt, az nem kis részben nekik köszönhető. Egy pozitív lap, amelyik többnyire a jót keresi.

De visszatérve arra, hogy én mit gondolok erről a díjról... Számomra ez óriási dolog, én amúgy is mindig nézem éjszaka az átadókat. Nekem kicsit vallásos jellege van. Nyilván én is látom, hogy sokszor megkapják arra méltatlannak tűnő filmek is, de azért egészen más a helyzet nagyobb díjaknál.

A legjobb film, rendező, vagy a színészek díjazásánál nagyon erősen számít a pénz, ott a filmlobbi diktál. A kisfilmnél viszont tényleg az van, hogy fogtam, borítékba raktam, elküldtem. Igazi amerikai történet.

Sokkal demokratikusabb, kiegyenlítettebbek az esélyek.

- Mit gondolsz, az befolyásolja bármilyen irányba az esélyeket, hogy nem olyan rég magyar nyerte a díjat?

- Valamilyen szinten talán igen, majd a jelölés után kiderül. Én is most tanulom az egészet, és egyre bonyolultabbnak tűnik. Néha az az érzésem, eddig eljutni volt a könnyebbik fele, pedig a józan ész szerint most már semmit nem kéne tennem.

- Woody Allen azt mondta, ha ő írja, rendezi és játssza, az nem háromszor nehezebb, hanem háromszor könnyebb, mert nem kell megküzdenie a színésszel és az íróval. Te hogy vagy ezzel?

- Bár a legtöbb korai kisfilmben én játszottam, és a Rózsaszín sajtban is én voltam a főszereplő, azóta egy kockát sem forgattam magamról. Mások filmjeiben szerepeltem, és szeretek is játszani. Hogy könnyebb vagy nehezebb? Két oldala van a dolognak. Egyfelől való igaz, hogy jó egy olyan színész – én magam –, akit száz százalékig tudok kontrollálni, legalábbis azt hiszem. Viszont nem látom kívülről a képet, tehát vagy mindig visszanézem, amivel lassítom a munkát, márpedig egy forgatásnak minden perce méregdrága, vagy egyszerűen nem látok dolgokat. Mindenesetre most nincs is olyan tervem, amiben én szerepelnék, bár azért nem is zárom ki, hogy a jövőben lesz ilyen.

- Te amúgy szereted visszanézni a filmjeidet vagy az alakításotokat?

- Bevallom, igen. Sosem értettem azokat az alkotókat, akik nem nézik vissza a filmjeiket, vagy egyenesen utálják őket.

Lehet, hogy a filmjeim nem tökéletesek, de a hibáival együtt szeretem őket, mint a gyerekeimet.

Erről jut eszembe, most készítettem egy nagyjátékfilmet, Akik maradtak a címe. F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvét adaptáltuk forgatókönyvre Muhi Klárával közösen. A lényeg, hogy összevágtam egy kis klipet a filmből az első napok anyagából, elvittem a főszereplőknek, és megkérdeztem, szeretnék-e megnézni, de egy emberként hördültek fel, hogy dehogy.

- Meg lehet Magyarországon élni abból, hogy valaki filmeket készít? És most nyilván nem a zsebedben akarok turkálni, de kívülről nézve ez az egész egy óriási lutrinak tűnik.

- Nagy lutri, jól látod. Nem is kizárólag ebből élek. A Momentán Társulat alapító tagja vagyok. És a filmnek is van egy alkalmazott művészeti oldala. Reklámfilm, sorozatok, van, hogy asszisztens vagyok külföldi filmben, de például Mi kis falunkat is forgattam a nyáron. Tehát végül is meg tudok élni belőle, de ez korántsem azt jelenti, hogy mindig azt csinálok, amit szeretnék.

- Az országban zajló kulturkampf jegyében az utóbbi időben sokan bírálták a Filmalapot és Andy Vajnát, többek között azért, mert nem készül elég magyar történelmi film. Erről mit gondolsz?

- Szerintem ezek fölösleges, igazságtalan támadások. Elég sok történelmi film készül, most is forgatnak egy többmilliárdos projektet. Ez valami személyes csata Vajna ellen, vagy valamilyen politikai érdek húzódik a háttérben. Szerintem egy szánalmas politikai játszma. De abból a szempontból eredményes, hogy ha jól értem a fejleményeket, mostantól két filmablak lesz, tehát mint alkotó, duplára nő az esélyem. Sajnos a Filmalap eddig nem bízott meg bennem eléggé ahhoz, hogy támogassa a filmtervemet. Egyetlen kapott csak írásra támogatást, de azt is leállították. Nagyon remélem, hogy egy nap látnak fantáziát egy leadott tervemben. Úgy látom, hogy a magyar film helyzete nem rossz, szerintem előremozdulás történt az elmúlt öt-hat évben.

- Majdnem minden interjúban elmondod, hogy nem színész vagy, hanem improvizáló színész. Én viszont arra emlékszem, hogy amikor együtt dolgoztunk, Fenyő Ivánnal ketten imádtatok szívatni, és tulajdonképpen azt adtatok el nekem, amit akartatok, mindent elhittem nektek, mert olyan hitelesen adtátok elő, márpedig ez nagyon is színészet.

– Lehet, hogy ez álszerénykedésnek tűnik, de az biztos, hogy egészen más színészi képességeket igényel az improvizálás, mint az, hogy megírt szöveget adj elő. Nekem sokkal nagyobb rutinom van az előzőben. Kisgyerek korom óta improvizálok Földessy Margit színi stúdiójában, és 15 éve csinálom a Momentánban is.

Ha megírt szerepet játszom, és a szerep nagyon kívül esik a komfortzónámon, akkor nem biztos, hogy ki tudom hozni magamból a maximumot.

De ha olyan szerep, ami közel áll hozzám, akkor azért működik. Most a közelmúltban szerepeltem egy amerikai és egy indiai mozifilmben is, és a rendezők elégedettek voltak velem. December 7-én mutatták be az Aaron című indiai filmet. Körülbelül 5 millió nézőt várnak, az alatt csalódottak lennének.

- Betörsz Bollywoodba?

- Nem, ez nem bollywoodi film. Habár ez is Mumbaiban készült, de független film.

- Egyébként a filmjeidben nem adsz teret az imprózásnak?

- A próbafolyamat során használom. Amikor leülünk, átmegyünk a szövegen, de sokszor nincs is még megírva, aszerint írom meg, hogy a próbán mit rögtönöztek a színészek. Például a Susotázsban is van egy jelenet, egy nagymonológ, amit Göttinger Pali próbán elmondott szavai alapján írtam meg. De a forgatáson már nincs improvizáció, mert nincs rá idő.

- Egyszer Badár Tomit kérdeztem arról, mi van akkor, ha egy trükk nem jön be, ha elrontja. És azt mondta, hogy ha el is rontja, azt csak ő tudja, a közönség nem veszi észre. Nálatok ez hogy van? Mert azért a Momentán is tulajdonképpen egy nagy bűvészmutatvány.

- Nálunk a közönség nagyon szereti, ha hibázunk. Ugyanis tudja, hogy ez improvizáció, ezért nem csak megbocsájtják a hibázást, hanem támogatják.

Ez pont olyan, mint hogy a cirkuszban is megtapsolják azt az artistát, akinek a lába lecsúszik a kötélről.

Ráadásul az okos, tapasztalt és tehetséges kollégák, ha rálépnek egy hibára, erényt kovácsolnak belőle. Mivel ez egy jól láthatóan tényleg ott született improvizáció, duplán humoros. Az improvizációnak van egy sajátos humor mechanizmusa. Ha leírok egy improvizációs jelenetet, amin fetrengtek a nézők, és utána eljátsszuk, az már nem működik. Mint ahogy ha az impró előadás közben elsütsz egy szóviccet, az sem, vagy ritkán. Más a humora. Nálunk nem kimunkált poénokat várnak, hanem a pillanat varázsát.

- Ha valaki most értesült csak a Susotázs létezéséről, hol tudja megnézni?

- Most nagyon eldugtuk a producerekkel, nagyon vigyázni kell mindennel, mert nagyobb a tét. Keresünk világforgalmazót, ezért jelenleg nem tudom mutogatni. De amint lehet, azonnal jelezni fogom és megosztom.

- Akik maradtak?

- Hivatalosan januárban lesz kész, valamikor január-februárban lesz egy házi bemutató, és mivel a főszponzor a Médiatanács volt, ezért a Duna tévén lesz valószínűleg a tévés premier. Utána pedig meglátjuk, mi lesz a sorsa.

- Van alternatív programod február 24-ére, amikor az Oscar gála van?

– A Momentánnal aznap este a Rendezők Viadala nevű estünk lesz az Ó utca 4-ben, az Impró színházban. Oscar díjátadó gálát rögtönzünk. Ha nem kerülök be a legjobb ötbe, akkor ott fogok fellépni. Ha jelölik a filmet Oscarra, akkor feleségemmel együtt igazoltan hiányozni fogunk erről az előadásról.

Doktorok a Telefondoktorról


Telefondoktor - a kisfilm akkor készült, mikor a Szabó Borbála darabjából készült előadást 100. alkalommal játszottuk. A filmben az aznapi orvos és szüléskörüli segítő szakemberek beszélnek arról, hogy számukra mennyire hiteles a főszereplő szülészorvos karaktere... és hogy miért ajánlják az előadást mindenkinek.




Bűnös döntések születnek – Hodász András atya a túlóratörvényről és Isten igéjéről

„Sok hívő félrenéz, amikor a bűnös döntések születnek” – mondja Hodász András. A katolikus sztárpap maga is részt vett egy minapi kormányellenes demonstráción. Szerinte meg kell szólalni a hajléktalanokat vagy a CEU-t érő kormányzati agresszió láttán, aki pedig a munkások bérét visszatartja, „főbenjáró bűnt követ el”. Cseppet sem ájtatoskodó papinterjúnk politika és keresztényég káros összefonódásáról, nőkről, művészetről és arról, mi van, ha nincs is Isten.

– Felveszi a reverendát?

– Ha szeretnék…

– Jobb úgy a fotó. Amúgy is: megszenvedett érte.

– Nem olyan kényelmetlen ám. Még be is kellett vetetni. Az apácák elsőre olyat varrtak, hogy három hordónyi has is elférjen benne.

– Nos, az itt nincs.

– Heti háromszor elmegyek a konditerembe, hogy ne is legyen.

– Minek? Még csak tetszenie sem kell a nőknek.

– Nem csak azért lehet ám. Ép testben ép lélek. Meg aztán, nehogy igazuk legyen azoknak a kedves apácáknak. Amikor mondtam, hogy túl nagy lett, legyintettek és közölték: jó lesz az úgy, idővel mindig kitöltik az atyák azt a teret.

– Ők már csak tudják. Egyébként azon, hogy megszenvedett érte, a tanulást és a rengeteg lemondást értettük.

– Van ám jó oldala is! Évente elmegyünk néhány paptársammal Londonba. Mindig viszünk papi ruhát. Az anglikánok mindenhova beengednek, ha meglátják rajtad a papi civilt. Westminster-apátság, hatalmas sor, 20 fontos belépő, de meglátnak és már intenek is, hogy jöhetsz előre, fizetni sem kell. Ezt látva egy turista meg is kérdezte múltkor, hogyan lehet ilyet beszerezni. Mondtam neki: nagyon egyszerű, csak hat évet kell hozzá tanulni, nem szabad aztán megházasodni…

– Vannak még ilyen papi kiskapuk? A pap például nyugodtan hazudhat? Ön mondjuk utána csak átszalad Pál Feri atyához, meggyónja és annyi?

– Nem egészen. Milyen lelkületről tanúskodna, ha úgy követnék el bűnt, hogy „majd meggyónom”? Azt jelentené, hogy nincs meg az igazi bűnbánat.

– Remek. Akkor tehát: igaz-e az a szerkesztőségünkbe több forrásból is eljutott hír, hogy a 777 blogot, amelynek alapítása óta afféle sztárszerzője volt, azért hagyta ott idén, mert a kormány, azaz Rétvári Bence elkezdte pénzelni a közösséget?

– Hú. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem volt benne – és hát, épp most beszéltük meg, hogy nem hazudhatok. De a történet ennél jóval bonyolultabb és árnyaltabb. A saját életem rendezésének vágya volt a fő szempont.


Úgy éreztem, túl sok lett bennem a „sztárpapból” és túlzottan kevés a lelkipásztorból.

Újra kellett gondolnom, mi az, ami az evangélium terjesztése szempontjából hasznos abból, hogy engem viszonylag sokan ismernek, és mi van csak a saját egóm miatt. Szerettem volna, hogy ez letisztuljon bennem.

– Ezt akarhatta a püspök is, amikor nemrég idehelyezte, a másik sztárpappal, Pál Feri atyával egy plébániára? Vagy fricska volt, afféle „eresszük össze a két nagyvadat”?

– Ahogy én ismerem a püspök atyát, kizártnak tartom, hogy fricska lett volna a döntése mögött, de mi nem értesülünk ezeknek a hátteréről. Mindenesetre nincs ellenemre. Ferivel egy egyházközségből származunk, én kisgyerek voltam, ő kamasz, amikor megismerkedtünk. Nézzük meg két-három év múlva a plébániát, aztán majd meglátjuk, mi lett belőle – egyelőre remekül tudunk együtt dolgozni.

– Amikor nemrég megírta, hogy visszavonul a politikai témák kommentálásától, azt a döntést is a püspöke hozta meg ön helyett?

– Nehéz kérdés. A megszólalásaimra folyamatosan kapok ilyet is, olyat is. Barátaimtól, testvéreimtől, jó- és rosszakaróimtól. Bíboros úrral is beszélgettünk erről. Letiltva de facto nem lettem, de nagyon meg kell fontolnom, mit mondok. És hogy mit nem.

– Csöndben maradni… Nem az az alkat.

– Lelkiismeretileg néha elképesztően nehéz. Hodász András állampolgárként sokszor érzem, hogy szólnom kell, ugyanakkor azt is látom, hogy emiatt adott esetben emberek fordulnak el – a paptól. Igaz, Jézus sem kötött kompromisszumot. Nem sokat törődött azzal, ki fordul el tőle. Amikor a gazdag ifjú nem tudta, nem akarta teljesíteni iránymutatását – add el mindened, oszd szét a szegények közt és utána kövess engem –, Jézus nem fordult utána, hogy „na, mindegy, nem is olyan fontos az, jöhetsz velem így is”. Ilyen időkben, amikor Magyarországon a politika ennyire erős indulatokkal lett átitatva, a kereszténység pedig politikával, a politika kereszténységgel, néha bűnnek érezném a hallgatást.

– Örülhetne is neki, ha a jelenlegi hatalom kvázi államegyházat kreál a katolikusokból. Van pénz dögivel…

– Tényleg? Én nem kaptam. De nem ezért nem örülök neki, hanem mert abban a pillanatban, amikor a politika és a kereszténység így összefonódik, az emberek fejében is összekapcsolódik a kettő. Azaz, ha bármit tesz a kereszténységre nyakra-főre hivatkozó politikus, úgy gondolják, hogy azt „a keresztények” teszik. Ergo a politikusok bűneit, hibás döntéseit is a keresztényeken fogják számon kérni.

– Tapasztalatból beszél?

– Igen. Az elmúlt napokban ugyebár tüntetések zajlottak…

– Csak nem ott volt valamelyiken?

– De. Az elsőn, a szerdain. Fontos leszögezni: ezek a megmozdulások nem voltak keresztényellenesek. Kétségtelenül volt azonban néhány ilyen felkiáltás is – ami annak a következménye, hogy ha valami, ami nem tartozna össze, mégis nagyon összenő, azt az emberek össze is kapcsolják a fejükben. Tehát cseppet sem örülök az államegyházi ötleteknek.

– Gyakran szinte nem is egy egyháznak tűnik a magyar katolikus közösség. Kiss-Rigó László Orbán Viktorral egy stadionban szotyizik, Beer Miklós viszont üzenetet küld a tüntetőknek, tiszteleg a kitartásuk előtt. Belülről ez milyen? Érezhető a feszültség?

– Persze, érezhető. Optimistán szemlélve: jó, hogy mindenkinek megvan a joga a szabad véleménynyilvánításhoz. Másrészt viszont


csodálatos lenne, ha erről párbeszédet folytatnánk az egyházon belül. Ha tudnánk közösen gondolkodni arról, mit kezdjünk a helyzettel, amely Magyarországon kialakult. Az elmúlt években ugyanis leginkább hallgattunk.

Ennek valószínűleg épp az az oka, hogy – mivel nem beszéltük át – nincs konszenzus. Csak az a gond, hogy a hallgatás is kommunikáció. Márpedig ha nem szólalunk fel a hajléktalanok ügyében, vagy a CEU ügyében, amikor ilyen módon bánnak a társadalom egyes csoportjaival, elveszítjük a jogot, hogy később a saját érdekünkben felszólaljunk.

– Katolikus pap a gender szakokért? Ez igen!

– Félreért. Nem a gender szak tartalmáért emelem magasba a zászlót – az ott használatos megközelítésekkel bizonyára rengeteg vitám lenne, sokat bizonyára elfogadhatatlannak tartanék. A hatalmi módszer ellen szólok. Az ellen, hogy egyetlen tollvonással megszüntessenek szakokat, kiebrudaljanak egyetemeket. Gondoljunk bele, mi lesz, ha jön a jövőben egy kormányzat, amely ugyanezt a módszert használva egyszerűen kihúzza a képzési listáról a teológiát! Milyen erkölcsi alapon állva tudnánk akkor tiltakozni az önkényes döntés ellen, ha most csöndben vagyunk? Ha ezt ma elfogadjuk, joggal aggódhatunk: egyszer még egy szavakban sem kereszténybarát kormány innen fogja folytatni, ilyen vagy még durvább módszerekkel fog élni akár velünk szemben is.

– Nem az volt ennek az origója, amikor Gyurcsány Ferenc nem mondott le az őszödi beszéd kiszivárgása után?

– De. Az volt. És akkor is kint voltam az utcán. Akkor is ugyanezért: hogy kimondjam, ezt így nem lehet. Akkor sem gyújtogattam, ahogy most sem dobáltam semmit. De az, hogy onnantól a politikusokat nem lehet számon kérni, hogy a „morális válság” aligha lesz kiirtható, látszott. Bármit megtehetnek azóta. És egyre többször meg is teszik.

– Még XIII. Leó pápát is idézte a túlóratörvény kapcsán. Fel akarta mutatni, hogy a munkásjogok védelme nem afféle kommunista vircsaft?

– Részben igen. XIII. Leó pápa jóval a kommunizmus széles körű elterjedése előtt, 1891-ben fogalmazta meg az egyház szociális tanítását a Rerum Novarum kezdetű enciklikában. Itt van most ez a vita a túlóratörvényről, én pedig nem vagyok jogász, nem tudom eldönteni, hogy akkor pontosan ez kinek mennyi pluszmunkát jelent és mikor is fizetik ki. Teológus viszont vagyok, úgyhogy arra fel tudom hívni a figyelmet: a Szentírás szerint aki a munkás bérét visszatartja, égbekiáltó bűnt követ el.

– Mit is jelent az „égbekiáltó”?

– Ugyanaz a kategória, mint a szándékos emberölés.

– Uppsz.

– Bizony. Azaz: ha valamely munkaadó úgy alkalmazza a törvényt, hogy tényleg csak a harmadik év végén fizeti ki a túlórát, és ad absurdum már nincs ott akkor a munkavállaló, esetleg közben felszámolják a céget és azért nem is fizeti ki – az bizony égbekiáltó bűn. Ezt tudnia kell mindenkinek. Aki ennek a törvénynek a meghozatalában részt vett, bűnrészese lesz ezeknek az eseteknek.

– Olyanok lesznek tehát bűnrészesek, akik pártjuk nevében tudják a „keresztény” szót?

– Nem a név tesz kereszténnyé.

– De a hatalom tehet: a politika nélkül az egyház talán sehol sem lenne már. Kellett hozzá, hogy Róma államegyházzá nyilvánítsa, hogy erőszakkal térítsenek…

– Nem értek egyet. Az, hogy állam és egyház egy bizonyos időszakban összefonódott, ott és akkor jó ötletnek tűnt, de voltak árnyoldalai. A kereszténységet azonban háromszáz évig üldözték, mire Nagy Konstantin engedélyezte. Mégis megmaradt. Szerintem tehát lenne egyház az ő akkori döntése nélkül is, nekünk pedig ma nincs szükségünk a politikára ahhoz, hogy az evangélium terjedjen.

– Kell neki terjednie? S ha igen, milyen áron? Hirtelen eszünkbe jutott az amerikai misszionárius, aki novemberben Észak-Szentinel-sziget nomádjait akarta megtéríteni. Lenyilazták, meghalt.

– Távol álljon tőlem, hogy megítéljem mások evangelizációs módszereit, azt viszont tudom, hogy ha én itt Angyalföldön kilépek a plébániáról és megyek száz métert, több hitetlent találok, mint ahányan azon a szigeten összesen élnek. Folyamatosan csökken a keresztények száma, a fiataljainkat elveszítjük – nem utolsósorban az iskolai hitoktatás miatt. Nem az egyház kérte, sőt, tiltakoztunk ellene, mégis bevezették. Látjuk is a hatásait. A plébániai hittancsoportok létszáma csökken, akik csak iskolában járnak hittanra, be nem jönnek később a plébániára.„Folyamatosan csökken a keresztények száma, a fiataljainkat elveszítjük”

– Ha kevés a gyakorló vallásos ember, mégis miért fontosak ennyire a politikának?

– Látja, ezt nem tudom. Valószínűleg az egyházat is a nagy kép részeként kezelik. Van családi adókedvezmény és lakástámogatás is, egyházakkal is jó viszony – így aztán sok hívő cserébe félrenéz, amikor a bűnös döntések születnek. Mert – mondhatják – az összkép mégiscsak jobb, mintha ez vagy az lenne hatalmon, aki még az egyházakkal is packázik.

– Ha a politika világi műfaj, és tényleg jobb az összkép, több marad a pénztárcákban, akkor miért is beszél bele?

– Nem beszélek bele olyasmibe, amihez nem értek. Nem mondom meg, mit jelentenek a GDP-tendenciák középtávon, mikor kellene bevezetni az eurót, vagy hogy ideje lenne-e már kamatot csökkenteni. Nekem is van azonban szakterületem. Az én szakterületem az emberi lélek.


A legnagyobb rombolást pedig ott, az emberi lelkekben végzik.

Ha csak megnézem a Facebookon, mekkora rettegés van az emberekben a migránsoktól… Hol vannak? Kimegyünk az utcára és nem látunk egyet sem. Már a határon sem. Néhány szerencsétlen várja sorsa jobbra fordulását a zárt tranzitzónában, de ennyi. A felturbózott propaganda hatására mégis olyan elementáris a rettegés és a gyűlölet, hogy embereket nyomorít meg. Ezzel már van dolgom.

– Hogy ezzel a reverendával dolga lesz, viszonylag későn derült ki.

– 26 éves voltam, igen.

– Sosem bizonytalanodott el: mi van, ha még sincs Isten?

– Dehogynem.

– Ilyenkor azt mondja magának, hogy ezeket a gondolatokat biztos a Sátán küldi?

– Nem. Nagyon szeretem a gondolkodás szabadságát. Szerintem nincs olyan ateista, akinek legalább egyszer ne fordult volna meg a fejében: mi van, ha mégis létezik? Ahogy egyetlen hívő sincs, akiben ne vetődött volna fel: mi van, ha mégsem?

– És akkor mi van? Ha mégsem.

– Hát…. Akkor így jártunk. Nyilván azért vagyok pap, mert eddig mindig az jött ki az egyenlet végén, hogy van Isten. Az például, hogy Jézus élt, elég jól dokumentált történelmi tény.

– Négy egymásnak is ellentmondó, hosszú évtizedekkel a feltételezett születése után íródott evangélium jó dokumentáció?

– Az evangéliumokon kívüli források is dokumentálják. Nem rosszabbul, mint Homéroszt vagy Horatiust.

– A kor legnagyobb krónikása, Josephus Flavius néhány mondatot szán rá – és ma már tudjuk, hogy az is későbbi betoldás, hamisítvány.

– Az a rész betoldás, amely Isten fiaként utal Jézusra, de a létezéséről és arról, hogy követői Istennek tartották, az eredeti szöveg is szól. Ugyanerről számol be leveleiben egy római kormánytisztviselő, Plinius is. Azt tehát tényként fogadhatjuk el, hogy Jézus történelmi személy volt, akit követői Istennek tartottak és magát is annak vallotta. Ez kétségtelenül vagy-vagy helyzet. Vagy őrültről van szó, vagy pedig az Isten fiáról.

– Hétköznapi fejjel az első változat logikusabb.

– Nem feltétlenül. Gondoljunk csak bele: lehetséges az, hogy egy eszement őrült eszmerendszere alapján történik a világon ennyi jó? Még az a térítő, akiről az imént beszéltünk, még ő is jó szándékkal ment ahhoz a törzshöz. Az életét sem sajnálta azért, hogy jót tehessen. Mennyi jó szándék, a szegények, a betegek segítése, gyerekek oktatása… Hol van ebben az őrület? Hacsak az nem, hogy lemondunk saját kényelmünkről a másik emberért. Én mondjuk a családról, az otthon nyugalmáról, azért, hogy másokat tudjak szolgálni. Ha ez őrület, akkor mindenképp szent őrület.

– A hajtóerő tehát az, hogy megtagadva a természetes igényeit, nagy célt adva magának valamiféle emberfeletti emberré váljon?

– Nem. A hajtóerő a találkozás az élő Istennel. Csak az képes ilyesmire, akinek van személyes kapcsolata vele.

– Jézussal? Hiszen ő Máté evangéliuma szerint maga mondja, hogy „Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz”. Tényleg benne kell tisztelnünk a vallásalapítót, nem inkább a hitet a zsidóságon kívül is hirdetni kezdő, azt elterjesztő Pál apostolban?

– Tényleg. Jézus valóban mondja, amit idézett, de mond aztán mást is. Feltámadása után ő küldi el a tanítványokat az egész világra. A küldetést tehát ő maga fogalmazza meg számukra, s hogy azt teljesíteni tudják, ahhoz segíti meg őket a Szentlélek a nyelveken szólás képességével. Pál tehát csak megvalósítja azt, amire Jézus felszólítja tanítványait. Máté pedig vélhetőleg azért hangsúlyozza az imént idézett mondatot, mert ő a zsidó közösségnek írt. Annak a közösségnek, amelynek nagyon nehéz volt megemészteni, hogy Jézus a Messiás.

– Máig sem sikerült.

– Ha jól emlékszem, Esterházy Péter írja, mekkora tragédia, hogy épp a választott nép nem ismeri fel a Messiást. Talán a Harminchárom változat Haydn-koponyára című művében van. Az mekkora darab egyébként!

– Emlékeink szerint a Bárka Színháznak írta. Csak nem járt a Bárkába?

– Dehogynem. Fantasztikus színház volt. A legjobb darabok ott voltak. Nagy fájdalmam, hogy a politikai csaták kivégezték azt is.

– A Piaf Piaf című darabot látta?

– Igen.

– Szabad egy papnak formás melleket nézegetnie? Főleg olyan, dogmatikai kérdésekben igencsak rigorózus papnak, amilyen Hodász András?

– Amikor beülök egy moziba vagy darabra, nyilván nem tudom előre, mit fogok látni. Arra sem azért mentünk el, hogy melleket nézzünk. A művészi értékből sem feltétlenül von le az ilyen ábrázolás, ha nem öncélú. Az ókori, középkori művészetet sem nyilvánítjuk istentelennek és dobjuk ki az ablakon azért, mert van benne meztelenség. Hogy hol van a határ művészet és pornográfia között, az persze mindig kérdés, de azért vagyunk mi, nézők, hogy lássunk a szemünkkel és különbséget tudjunk tenni.

– Említette már a családalapításról való lemondást. Karácsonykor különösen nehéz lehet. Ha Ferenc pápa eltörölné a cölibátust a világi papoknál, örülne?

– Egy idős atya, amikor a házasodás lehetőségéről beszélgettünk az ebédlőasztalnál, rám nézett és csak annyit mondott: engem nem zavar, ha megengedik, csak kötelezővé ne tegyék! Nem tudom, hogyan viszonyulnék a helyzethez, de nem ülök tűkön. A hetvenes években volt egy szinódus, amely a cölibátust tárgyalta, és bizony voltak atyák, akik tűkön ültek. Pontosan tudták, másnaptól ki lenne a feleségük. Nekem ilyen jelöltem nincs, és látom is a cölibátus értékét.

– Nyilván az a haszna, hogy több ideje van a munkájára. Túlórázhat kedvére.

– Nem hasznosságról beszélek. Értékről. Komollyá teszi az evangélium üzenetét, ha az egész életedet ráteszed. Felmegyünk Facebookra, Instára, influencerek nyomják a közhelyeket, egyszer ezt, fél év múlva az ellenkezőjét. Ha az ember az egész életét odateszi amögé, amit mond, az azért más. Olyan, mint amikor feleségül vesz egy nőt. Onnantól komoly a dolog. Súlya van. Döntés. Nem csak az, hogy kavarunk, meg jól érezzük magunkat. Hanem összeköltözünk, összeházasodunk…

– Hogyan?

– …elnézést. Fordítva. Igen. Összeházasodunk, összeköltözünk. Ez a helyes sorrend. Ha már rigorózusság.

– Saját hívei is előbb költöznek össze, aztán házasodnak, nem?

– Meg ne merészeljék tenni! Kikapnak. Előbb házasság, aztán összeköltözés. Ez az egyház tanítása. A Biblia tanítása.

– Mi a bünti, ha mégsem így tesznek? Tíz miatyánk? Húsz?

– Lelki fröccs. Mást nem nagyon tudok tenni. Mégsem égethetem el őket máglyán. Azok az idők elmúltak. Istennek hála.

The Making of Chuchotage

Oscar-jelölésre esélyes: Susotázs

Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia hétfő éjjel hozta nyilvánosságra azoknak a filmeknek a listáját, melyek a 91. Oscar-díj jelöltjei lehetnek. Shortlistet kilenc kategóriában adtak ki, ezek között egy magyar alkotás szerepel, mégpedig Tóth Barnabás rövidfilmje, a Susotázs.

A legjobb dokumentumfilm, a legjobb dokumentum-rövidfilm, a legjobb idegen nyelvű film, a legjobb smink és frizura, a legjobb zene, a legjobb betétdal, a legjobb animációs rövidfilm, a legjobb rövidfilm és a legjobb vizuális effektusok: ez volt az a kilenc kategória, melyben shortlistet hirdetett az akadémia. Egyébként idén rekordszámú magyar alkotás volt esélyes az Oscar-jelölésre. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában a már korábban Oscar-díjat nyert rendező, Nemes Jeles László filmjét, a Napszálltát nevezte be országunk. Bár a kalapos film több külföldi díjat is bezsebelt magának, az Oscar-shortlisthez úgy tűnik, ez is kevés volt. Ebben a kategóriában a dánok (A bűnös), a lengyelek (Hidegháború), a kolumbiaiak (Az átkelés madarai), a japánok (Bolti tolvajok) és a mexikóiak (Roma) filmjei kerültek a kilenc esélyes közé. A bűnösről itt olvashatjátok korábbi kritikánkat.

A legjobb animációs rövidfilm kategóriában is volt két magyar esélyes. Az egyik Andrasev Nadja: A nyalintás nesze című alkotása, mely Bodor Ádám novellája alapján készült. A másik a Solar Walk Bucsi Rékától. Ez eredetileg egy jazz koncert kiegészítőjeként 50 percben született meg, később lett belőle rövidfilm. Az esélyesek közé sajnos egyikük sem került be. A legjobb rövidfilm kategóriában Kovács István diplomafilmjével, Az ostrommal szállt ringbe.Komoly versenytársnak tűnt, hiszen Kovács István 27 év után hozta el ismét a bronz Diák Oscar-díjat. Ám hiába keressük, Az ostrom sincs fent az akadémia listáján.

Elég a kesergésből és azokból, akik lecsúsztak a listáról. Foglalkozzunk azokkal, akiknek még szoríthatunk az Oscar-díjért való versengés során. Először is a Ruben Brandt, a gyűjtővel. Milorad Krstić különleges alkotása a legjobb egész estés animációs film kategóriában versenyzik továbbra is. Ebben a szekcióban nem közölt shortlistet a filmakadémia, csupán január 22-én tudjuk majd meg, melyik lesz az a bizonyos 5 jelölt a legjobb egész estés animációs film kategóriában. Addig is itt olvashattok róla.

És végül, de nem utolsósorban az egyetlen magyar alkotás, mely szerepel a shortlisten: Tóth Barnabás rövidfilmje, a Susotázs. Mit is jelent ez? Azt, hogy a legjobb rövidfilm kategóriában a kilenc mű közé került a film, melyből kiválasztják majd az 5 jelöltet. A Susotázs először a márciusi Friss Húson mutatkozott be, majd több nemzetközi fesztiválon is szerepelt. Nem is akárhogyan! Három fesztiválon a legjobb rövidfilmnek választották, fődíjat nyert a Marosvásárhely AlterNative-on, illetve Ezüst Medált a Manhattan Rövidfilmfesztiválon. Tóth Barnabás alkotásának a címe egyébként tökéletesen passzol a film cselekményéhez. A Susotázs (igen, létezik ilyen szó!) egy, a tolmácsok által használt szakszó, melynek jelentése ‘fülbesúgás’. A rövidfilm egy hűtőgépgyártó-konferencián játszódik, ahova két magyar tolmácsot rendeltek ki, Pált (Göttinger Pál) és Andrást (Takács Géza). Szokásos munkanapnak indul, a szokásos dolgokkal. Ám az események nem várt fordulatot vesznek, melyhez nagyban hozzájárul a film harmadik, tulajdonképpeni főszereplője, Osvárt Andrea. Rendkívül humoros alkotás, mely egy sokak számára érdekes helyzetbe kalauzol: a tolmácsok világába. Ugyanakkor hűen bemutatja a mindennapi robot unalmát, ami még egy ilyen izgalmasnak tűnő szakmának is része. Játszma, érzelem és humor. Ezzel a három szóval tudnám jellemezni ezt a 16 perces rövidfilmet, melynek szoríthatunk, hogy ott legyen majd 2019-ben az Oscar-díj jelöltjei között.

Forrás: mnf.hu
index.hu

Móricz Zsigmond Színház - karácsonyi videó

The Irish Coffee a Hatszín Teátrumban!

ELJÖTT AZ IDŐ! - Idén is játszani fogunk! 


Ebben az évben annyi változást eszközöltünk, hogy (mivel az utóbbi években állandóan bezsúfolódni és állni kellett) idén rendes, helyre szóló jeggyel lehet leülni egy színházteremben. 

Ez viszont azt jelenti, hogy az elővétel NAGYON IS AJÁNLOTT, vagyis vegyetek karácsonyra minden jóakarótoknak The Irish Coffee koncertet! 


Várunk titeket!

Pali, Andris, Gergő, Tomi és Ági



Göttinger Pali régi (és régen feloszlott) ír zenekara, a magyarországi amatőr ír zene egykor meghatározó, kerek évtizedig működő, azóta néha-néha összeálló formációja. Történetmesélés, rengeteg nevetés és valamelyest ír zene. Nagyon gyors furulyázás és egy hegedülő pap konkrétan! 
A THE IRISH COFFEE egy budapesti, tradicionális ír történetmesélő és tánczenét játszó zenekar volt 1999 és 2008 között. Fennállásának kerek tíz éve alatt a magyarországi amatőr ír zene meghatározó alakulatává nőtte ki magát, kis klubkoncertektől a nagyszínpadokig hirdetve, hogy a közösségi/gimnáziumi zenekarok nem csak garázsrockot játszhatnak. Vállalásaik között nem szerepelt az autentikus megszólalás - a közös zenélés és történeteik újramesélésének öröme állt a munka középpontjában, amihez az ismertebbek mellett néhány ritkaságnak számító ír, skót, angol dal szolgált alapul. Sajátos, oldott és energikus hangvételük hamar népszerű lett, rendszeres budapesti játszóhelyeik teltházai mellett vidéki és külföldi meghívásokat is hozva, magánrendezvényekre, színházi előadásokra és fesztiválokra egyaránt. Koncertsorozatuk 2008-ra néhány száz fős állandó közösséget gyűjtött maga köré, akik a zenekar feloszlása után évente egyszer továbbra is összejárnak feleleveníteni a tengerészek, elhagyott szeretők, halott barátok, nevezetes ivászatok és késforgató öregasszonyok történeteit.


Aki ivott már ír kávét, az tudja, mi benne a jó. Rendes kávé az is, mint a többi, de azért van benne néhány csepp valami, ami miatt titkosan mégis jobb kedve lesz az embernek. 
A The Irish Coffee tagjai tíz évig játszottak együtt, feloszlásuk óta is eltelt még egyszer annyi. Zenéjükhöz ír, skót, angol dallamok szolgálnak alapul, koncertjeik középpontjában a történetmesélés áll. Ezeknek a népeknek az asztalainál sokszázados (és ma is élő) hagyomány a történetek sokszori újramesélése - a mesélő ilyenkor estéről estére: magáról beszél. Ahogy a dalban is a saját fájdalmáról vagy öröméről énekel, szóljon bárakármiről, és ismerje a hallgatóságból akár mindenki, és mondjuk mindenki máshogy, és hallja mindegyikük századszorra. Hőseik lehetnek tengerészek, katonák, vadorzók, kopók, elnyomottak, elnyomók, öntelt kisemberek, vén boszorkányok, utazók és otthagyottak, lányok, fiúk, szerelmesek és ősellenségek - ők pedig ismerősök itt, Európa másik felén is. Megkapó öniróniával, humorral, és az ezek mögül előbújó fájdalommal és mérhetetlen közvetlenséggel beszélnek és kérdeznek arról, ami mindannyiunkat szíven üt, főleg esténként, és főleg sör mellett. Hogy hogy is van ez a világ, a szerelemmel, a halállal, a ragaszkodással, meg a kiszolgáltatottsággal, meg a játékossággal, meg az effélékkel. Barátságos, végtelenül egyszerű zene ez - a világ kocsmazeneként ismeri.



Göttinger Pál - ének, gitár, furulyák
Hodász András - ének, hegedű, gitár, dobok
Mészáros Gergely - gitár, ének, szájharmonika
Mészáros Tamás - dobok, ének
és
Náray-Szabó Ágnes - ének, fuvola, furulya

106 ezer néző egy év alatt


A tavalyi nézettséget és jegybevételt is sikerült túlszárnyalnia a Móricz Zsigmond Színháznak


Sikeresen zárja ezt az évet is a Teátrum, a tavalyi évhez képest több, mint 500 darabbal emelkedett idén a nagyszínpadi és 116-tal a kamara bérlettulajdonosok száma. Közben elkezdték a Vidám bérletek értékesítését is, melyből az első hetekben 264 már el is fogyott, tovább növelve a bérletesek táborát. A nettó jegybevétel közel 20 százalékkal emelkedett a tavalyi 30 százalékos növekedés után. A karácsony előtti, valamint a két ünnep közti saját előadásaikra szinte már hetekkel ezelőtt elkapkodták a belépőket, de a januári bérletszünetes produkciókra is már csak néhány jegy kapható. Az új évben is folyamatosan színes és izgalmas darabokkal várja a Móricz Zsigmond Színház a nézőket.

„Nagy öröm számunkra, hogy 2018-ban tovább növekedett nagyszínpadi és kamara felnőtt bérleteseink száma, a tavalyi évhez képest 622-vel több felnőtt bérlet talált gazdára. Emelkedett az ifjúsági és a középiskolai bérletesek száma is, előzőek 27 százalékkal, utóbbiak 15 százalékkal. Színházunkban az előadásokra közel 106 ezer néző váltott jegyet, mely az előző évhez képest 4 százalékkal növekedett.”– mondta el Kirják Róbert, a Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója a már hagyományos év végi sajtótájékoztatón. „A nettó jegybevétel 2016-hoz képest közel 55 százalékkal emelkedett. Ez a nagy siker annak is köszönhető, hogy ismét az ország legjobb rendezőit szerződtettük: többek között Szikszai Rémuszt és Simon Kornélt, akik először rendeznek nálunk, és közel 30 év után tért vissza Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező.”– tette hozzá a direktor.

Szakmailag is kiemelkedő év volt

„A nézők elégedettsége mellet idén sok szakmai elismerést, és több meghívást is kaptunk, ami azt mutatja, hogy jól haladunk az elgondolt úton. A Sárkányölő Krisztián című előadást az ASSITEJ Fesztiválra hívták Kaposvárra. A grandiózus díszlettel színpadra állított komédia, az Illatszertár a POSZT-on a közönségzsűri különdíját nyerte el, a legjobb férfi alakításért járó színészzsűri különdíját pedig Horváth László Attila vehette át. A Mohácsi János rendező nevével fémjelzett “békebeli” romantikus vígjáték a Városmajori Színházi Szemlén a legjobb előadás díját is megkapta. A Maszmók Afrikában az Ördögkatlan Fesztiválon, az Arany-Metszés a Kaleidoszkóp Versfesztiválon vendégszerepelt sikerrel, utóbbi különdíjban is részesült. A név: CARMEN a MOST Fesztiválra, és a Vidéki Színházak Fesztiváljára szintén meghívást kapott, ahol a kiváló színházi műhelymunkáért járó díjat hozta el. A meghívások és díjak is azt mutatják, joggal lehetünk büszkék művészeinkre, akik kimagasló színvonalú színészi munkájukkal fűszerezik meg a nyíregyházi közönség estéit. Ezt jelzik az idén kapott egyéni elismerések is: Szabó Márta Jászai Mari-díjat, Gulácsi Tamás Nyíregyháza MJV Önkormányzatának Nívó-díját, Rák Zoltán pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagozati ösztöndíját nyerte el.”– mondta az ügyvezető.

Karácsonyi és újévi meglepetések

Nagyon népszerű és rohamosan fogy idén is Vidám bérletünk, melybe ezúttal a Meseautó, a Balfácánt vacsorára!, az Oscar és a Bob herceg produkciókat válogattuk össze a könnyedebb szórakozás kedvelőinek. Aki nagyon siet, még kaphat jó helyeket, és meglepheti karácsonyra igazi élménnyel szeretteit. A tavalyihoz képest annyiban változott a két ünnep közti előadások kiválasztása, hogy idén nem vendégelőadásokat fogadunk, hanem közkívánatra a saját előadásainkkal töltjük meg a nézőteret. Így a többszörös díjnyertes Illatszertárt, a Meseautót, a Balfácánt vacsorára! című produkciót és az Oscart is műsorra tűztük az év végi ünnepi időszakban. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy saját előadásainkra a jegyeket szintén rekord idő alatt kapkodták el a színház szerelmesei. A Meseautóra - a Rózsakert Szabadtéri Színpad két előadásával együtt – ebben az évben már összesen 13 és fél ezer néző volt kíváncsi. Nagy közönségsiker idén a Macbeth a Krúdy Kamarában, melyet középiskolás és felnőtt bérletben is játszunk nagyon pozitív visszajelzésekkel. A Balfácánt vacsorára!, és az Oscar is nagy sikert aratott: jobbnál jobb vígjátékokban láthatja újra a közönség főszereplőként Horváth László Attilát és Puskás Tivadart. Januárban kezdi próbáit a Kalucsni - Szikszai Rémusz rendezésében a nagyszínpadon -, a gyerekdarabok közül a Hamupipőke és a Kék bolygó is. Februárban pedig újra indul a Táncfarsang programsorozata.

„A tavalyi évhez hasonlóan ebben az évben is igyekeztünk a beteg gyerekek gyógyulását a magunk módján, karácsonyi élménnyel és ajándékokkal segíteni, ezért idén ismét ellátogattak a Teátrum művészei ünnepi produkciójukkal a Jósa András Oktatókórházba.”– mondta el az ügyvezető.

VIDOR újdonságok, Bencs Villa programok

„Közben szervezzük a Rózsakert Szabadtéri Színpad programját és a VIDOR Fesztivált is: nyilvánosságra hoztuk a versenyfelhívást a színházak között, már érkeznek is a jelölések. A fesztivál a következő évtől a nyári hónapokra is kiterjed majd. Eddig csak prózai vígjátékok szerepeltek a VIDOR versenyprogramjában, idén zenés vígjátékoknak is teret adunk a Rózsakert Szabadtéri Színpadon, melyek ugyanúgy versenyen mérettetnek meg.

A Bencs Villa régi fényében ragyogva a kultúra és a művészet színhelye, ahol történelmi kávézót, kiállítóteret és rendezvényhelyszínt alakítottak ki. Nagy megtiszteltetés, hogy a gyönyörű villát a Móricz Zsigmond Színház üzemeltetheti. A célunk nem is lehet más, mint ami a szintén felújított Rózsakert Szabadtéri Színpad esetében: a legmagasabb minőséget nyújtani az ide érkezőknek. A Villában minden héten irodalmi és zenés esteket, időszaki kiállításokat szervezünk.” – folytatta Kirják Róbert.

A Meseautó után a BMW is hozzátesz a színház sikeréhez

A sajtótájékoztató végén a Színház és a Magisz Kft. képviselői a sajtó képviselői előtt ünnepélyesen írták alá támogatói szerződésüket, melynek keretében közösen kialakított koncepció mentén együttműködnek városunk pezsgő kulturális életéért. A Magisz Kft. és a BMW minőségpolitikája megegyezik azzal a lendületes iránnyal, amelyet a Móricz Zsigmond Színház képvisel. A BMW elkötelezett támogatója a kultúrának. Számos partnerük állandó látogatója az előadásoknak, így kézenfekvő volt az együttműködésük, melyet hosszú távra terveznek.

Ezután bemutatták a sajtó képviselőinek a Móricz Zsigmond Színház karácsonyi köszöntő videóját, mely ide kattintva elérhető.

forrás: moriczszinhaz.hu


Bejutott egy magyar rövidfilm az Oscar-esélyesek szűkített listájára

Tóth Barnabás szinkrontolmácsokról szóló filmje, Osvárt Andrea főszereplésével ott van a legjobbak között.

Nemes Jeles László Napszálltája nem került be az Oscar-díjra jelöltek szűkített listájára, Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című alkotásának sorsáról pedig még nincs információnk, mert az amerikai filmakadémia a legjobb egészestés animációs film kategóriájának Oscar-esélyes listáját még nem tette közzé. Korábban az MTI közleménye alapján azt írtuk, hogy ha a Ruben Brandt is lecsúszik a szűkített listáról, akkor a 91. Oscar-gálán nem lesz magyar film, amely díjat kaphatna.

Ezt az állítást korrigáljuk most, mert a legjobb, élőszereplős rövid filmek tízes listájára felkerült Tóth Barnabás Susotázs (Chuchotage) című, 16 perces filmje is. A vígjáték két magyar szinkrontolmácsról szól, akiknek a napja úgy indul a hűtőgépgyártó konferencián, mint bármelyik másik munkanap. Az események azonban több, nem várt fordulatot vesznek, mikor kiderül, hogy a közönség soraiban csupán egyetlen magyar ül, akinek fordítaniuk kell.


A film főszereplői Göttinger Pál, Takács Géza és Osvárt Andrea. A Susotázs a Laokoon Filmgroup és a Csokonai Art Center gyártásában készült.

forrás: https://hvg.hu/

Oscar-díj: maradt magyar esélyes a rövidfilmes listán

ORIGO 2018.12.18. 10:12

Az Amerikai Filmakadémia közzétett kilenc shortlistet, amiből kiderült, hogy nem lesz Oscar-díjas Nemes Jeles László második filmje, a Napszállta, de Tóth Barnabás rendezése, a Susotázs rajta van a rövidfilmes listán, így esélyessé vált a jelölésre a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában. 

A néhány éve óriási sikert arató Újratervezés rendezője, Tóth Barnabás 17 perces filmje a szinkrontolmácsolásról szól, játszik benne Osvárt Andrea, Göttinger Pál és Takács Géza.

A jelöléseket január 5-én hirdetik ki. 

Íme a kilenc lista:
  • Legjobb egész estés dokumentumfilm
    • Charm City
    • Communion
    • Crime + Punishment
    • Dark Money
    • The Distant Barking of Dogs
    • Free Solo
    • Hale County This Morning, This Evening
    • Minding the Gap
    • Of Fathers and Sons
    • On Her Shoulders
    • RBG
    • Shirkers
    • The Silence of Others
    • Three Identical Strangers
    • Won't You Be My Neighbor?
  • Legjobb rövid dokumentumfilm
    • Black Sheep
    • End Game
    • Lifeboat
    • Los Comandos
    • My Dead Dad's Porno Tapes
    • A Night at the Garden
    • Period. End of Sentence.
    • '63 Boycott
    • Women of the Gulag
    • Zion
  • Legjobb smink
    • Fekete Párduc
    • Bohém rapszódia
    • Két királynő
    • Stan & Ollie
    • Sóhajok
    • Vice
  • Legjobb idegen nyelvű film
    • Az átkelés madarai
    • A bűnös 
    • Never Look Away
    • Bolti tolvajok
    • Ayka
    • Kafarnaum
    • Roma
    • Hidegháború
    • Gyújtogatók
  • Legjobb filmzene
    • Annihilation
    • Bosszúállók: Végtelen háború
    • The Ballad of Buster Scruggs
    • Fekete Párduc
    • BlacKkKlansman - Csuklyások
    • Crazy Rich Asians
    • Sztálin halála
    • Legendás állatok: Grindelwald bűnei
    • Az első ember
    • If Beale Street Could Talk
    • Kutyák szigete
    • Mary Poppins visszatér
    • Hang nélkül
    • Ready Player One
    • Vice
  • Legjobb betétdal
    • When A Cowboy Trades His Spurs For Wings (The Ballad of Buster Scruggs)
    • Treasure (Beautiful Boy)
    • All the Stars (Fekete Párduc)
    • Revelation (Boy Erased)
    • Girl In The Movies (Dumplin')
    • We Won't Move (The Hate U Give)
    • The Place Where Lost Things Go (Mary Poppins visszatér)
    • Trip A Little Light Fantastic (Mary Poppins visszatér)
    • Keep Reachin' (Quincy)
    • I'll Fight, (RBG)
    • A Place Called Slaughter Race (Ralph lezúzza a netet)
    • OYAHYTT (Sorry to Bother You)
    • Shallow (Csillag születik)
    • Suspirium, (Sóhajok)
    • The Big Unknown (Nyughatatlan özvegyek)
  • Legjobb rövid animáció 
    • Age of Sail
    • Animal Behaviour
    • Bao
    • Bilby
    • Bird Karma
    • Late Afternoon
    • Lost & Found
    • One Small Step
    • Pépé le Morse
    • Weekends
  • Legjobb rövidfilm
    • Caroline
    • Susotázs
    • Detainment
    • Fauve
    • Icare
    • Marguerite
    • May Day
    • Mother
    • Skin
    • Wale
  • Legjobb vizuális effektusok
    • A Hangya és a Darázs
    • Bosszúállók: Végtelen háború
    • Fekete Párduc
    • Barátom, Róbert Gida
    • Az első ember
    • Jurassic World: Bukott birodalom
    • Mary Poppins visszatér
    • Ready Player One
    • Solo: Egy Star Wars-történet
    • Welcome to Marwen

Az év legjobb magyar kisfilmjei 2018

Rövidfilmekkel kezdjük az idei év áttekintését

Rohamosan közeleg az év vége, így elérkezett az idő, hogy idén is számba vegyük a hazai filmtermés legemlékezetesebb alkotásait és legkiemelkedőbb teljesítményeit. Szerencsére nem csak az egész estés filmgyártás pörög itthon maximális fordulatszámon, hanem kiváló rövidfilmekkel is bőségesen el vagyunk látva, élőszereplős és animációs fronton egyaránt - elsőként lássuk tehát 2018 öt legjobb magyar kisfilmjének listáját!

5. SUSOTÁZS (r.: Tóth Barnabás)

Nap mint nap, ugyanaz a szürke, egyhangú meló. Ismerős ez az érzés, és az is, hogy ilyenkor könnyű ábrándozásba, idétlen játékokba menekülni. Csak hogy történjen valami váratlan, valami kicsit is izgalmas. A Susotázs két főszereplője (Göttinger Pál és Takács Géza) tolmácsként dolgozik egy konferencián, és az agyzsibbasztóan unalmas téma hallatán, kínjukban azt kezdik találgatni, ki lehet az az egy szem magyar a nézőtéren, akinek a fülébe súgják a fordítást. A játszma akkor válik igazán komollyá, amikor Osvárt Andreában vélik felfedezni a magyar résztvevőt.

Tóth Barnabás már számos kisfilmmel bebizonyította, hogy tehetségből, humorérzékből és empátiából is bőven jutott neki. Most is pillanatok telnek csak el, és máris azt érezhetjük, hogy mi is bent ülünk a parányi szobában, daráljuk a napi munkát, aztán hirtelen megcsillan egy reménysugár. Tóth mindenki számára átélhető módon, jó tempóban és fordulatosan vázolt fel egy hétköznapot, amiből akár egy életre szóló élmény is lehet. Mindannyian valami ilyesmire várunk.

4. TAKE ME PLEASE (r.: Hegyi Olivér)

Egy szakítás utáni szerelmi bánat mélységes bugyrairól mesél Hegyi Olivér, a MOME Animáció szakának mesterdiplomás rendezője. A Take Me Please a rangos Annecy Animációs Filmfesztiválon kezdte az évet, elnyerte a Friss Hús animációs fődíját, ősszel a Primanima fődíjasa lett, pár hete pedig az Anilogue zsűrijétől kapott külön elismerést. 

A szerelemből kilábalni próbáló főhős szó szerint elmenekül a fájdalom elől és beszáll egy francia pár autójába, hogy aztán egy benzinkúton, illuminált állapotban újra szembenézzen az érzéseivel és pontot rakjon a végére. Humoros, drámai és fájdalmasan igazi az érzelmi hullámvasút, amin végigmegy, még a legtorzabb, legszürreálisabb pillanatokban is felismerhető a valóság egy-egy darabkája – az ex-szel való összefutás a madaras Tescóban, elmerülés a szomorú zenében, vagy a szexuális kaland, amibe a szomorú hősünk menekül.

3. RÓMA BUKÁSA (r.: Turai Balázs)

Turai Balázs neonfényes víziója a fogyasztói társadalom dzsungellel benőtt romhalmazára vezet, húsz percben felvázol egy olyan érdekes világot, ami egy egész estés alkotásnak is becsületére válna. Egyszerre komikus és elborzasztó kép tárul elénk az apokalipszistől védelmet nyújtó búra alatt, ahol a poszt-nukleáris család tetőtől-talpig védőfelszerelésben üli körül az ebédlőasztalt a falak nélküli konyhában. A gázálarcos apuka a peremvidéken élő békaemberektől akarja megvédeni a már réges-régen elenyészett társadalmat, gázálarcos csemetéibe is a megfáradt lózungokat, az ellenségképzésen alapuló ideológiát sulykolja.

A gyerekek viszont végre elkezdenek a saját fejükkel gondolkodni, és nemcsak a békaemberek valódi mivoltát, hanem a védőruha alatt rejtőző saját énjüket is felfedezik. A Róma bukása már címében sem rejti véka alá a társadalomkritikát, a vaskos mondanivalót viszont bőséges fekete-humorral tálalja, nagyszerű látványvilága pedig szürreális élményt okoz, ami a legjobban talán LSD-vel felturbózott szombat reggeli rajzfilmblokként jellemezhető. Egy ideális világban nemzetközi szinten is az év legjobb felnőtteknek szóló animációs filmjei között jegyeznék.

2. LAST CALL (r.: Kis Hajni)

A 6. Friss Húson elnyert fődíj után nem is volt kérdés, hogy Kis Hajni kisfilmje a Toldi mozin kívül is sikert sikerre fog halmozni. Az országot elhagyó nagymama történetét itthon a Malter, a BUSHO és a Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválon díjazták, nyár elején Szarajevóban a legjobb vizsgafilm lett, a lengyel Lublinban fődíjat kapott, Nyoszoli Ákos operatőrt pedig a rangos Camerimage-díjra is felterjesztették.

A kivándorlási hullámba beszálló nagymamát Zsurzs Kati alakítja, akinek a hangját mindenki jól ismeri, de filmen sajnos nem látjuk őt eleget (november végén egy francia rövidfilmfesztiválon a legjobb színésznő díját is elnyerte). A 61 éves Anikónak az utazás napján még annyi mindent kell elintéznie, hogy alig marad ideje átgondolni, mekkora lépésre is szánta el magát. Kis Hajni remekül egyensúlyozik a magyar bürokrácia útvesztőjében (lakcímkártya csináltatás és ajánlólevél kérése az új munkahelyre), amiket szívderítő pillanatokkal old fel, mint a skype-vonal túloldalán lelkesen ugráló unoka látványa, akiért tényleg megéri felborítani egy egész életet.

1. ROSSZ SZÍNÉSZ (r.: Márton Dániel)

Reménytelennek tűnő szerelmi történet, frappáns paródia a valóságtól teljesen elrugaszkodott rendezőről, látványos fejesugrás a filmkészítés stresszel teli világába és persze portré egy nem túl tehetséges, de annál szimpatikusabb színészről – ezt mind egyszerre nyújtja listánk első helyezettje, Márton Dániel bravúros kisfilmje, amely méltán nyerte meg a legjobb színészek járó díjat az idei Friss Húson. A Rossz színész néhol egészen kegyetlen humorral mutatja be egy színész (Nagy Norbert) magánéleti és szakmai kálváriáját: a főszereplő nagyjából egyetlen, tanácstalan ábrázatot vágva botladozik végig egy forgatáson.

A poénokból kiérződik a filmkészítés gyakorlatának bensőséges ismerete, de egyszer sem válik belterjessé a Rossz színész, hiszen a fókusz mindvégig az ügyetlenkedő főszereplő és a sztárallűrökkel teli színésznő kapcsolatán marad. Döbrösi Laura fantasztikus, ahogy újból és újból felpofozza szegény színésztársát, ahogy a bolondját járatja vele, majd ahogy szép lassan felvillantja valamit a karakter érző, esendő oldalát. És még Kepes András is feltűnik egy aprócska, de emlékezetes szerepben. Mostantól bármit is csináljon Márton Dániel, mi azt izgatottan és nagy reményekkel várjuk.

Oscars 2019: 10 Live-Action Shorts Make Cut For Shortlist

Joining the rest of their short list brethren, the Academy of Motion Picture Arts and Sciences has unveiled its list of live-action shorts contenders for the upcoming 2019 Oscars, choosing ten films from 140 qualifying films. Members of the Short Films and Feature Animation Branch vote to determine the shortlist and the nominees. The nominations in all two dozen competitive categories will be announced on January 22.

This year’s batch includes a compelling variety, including the Cannes entry “Caroline,” the workplace comedy “Chuchotage,” and the slice-of-life coming-of-age story “Fauve.”

Last year’s winner, Chris Overton and Rachel Shenton’s “The Silent Child,” took a somewhat untraditional route to glory, debuting at the Rhode Island International Film Festival before going on to win the Academy Award.


The films, listed in alphabetical order by title, are:

“Caroline”
“Chuchotage”
“Detainment”
“Fauve”
“Icare”
“Marguerite”
“May Day”
“Mother”
“Skin”
“Wale”

The Oscars will air live on the ABC Television Network and broadcast outlets worldwide on Sunday, February 24, 2019.

Tóth Barnabás: Van egy határ - teljes film!





Interjú: Horváth László Attila

Horváth László Attila játssza a vacsorára „feltálalt” balfácánt teátrumunk napokban bemutatott előadásában, ám karácsonyra a remekül főző művész másfajta ínyencséggel készül.

Milyen furcsa is a színészek élete: egyik nap skót király a Macbethben, másnap pedig kisember, akit a társaság szórakoztatására pécéztek ki, mint egy udvari bolondot – jegyeztem meg a beszélgetésünk elején.

– Ez bizony a szakmánkkal jár – erősítette meg Horváth László Attila Jászai Mari-díjas művész. – Előfordult már velem például, hogy egyik nap a Platonovban bérgyilkos voltam, másnap pedig Zaza, az Őrült nők ketrece nevű mulató transzvesztita sztárja. Ez így szép, mert változatos. A most bemutatott Balfácánt vacsorára című darabban egy naiv, visszahúzódó, kicsit magának való, hiszékeny embert játszom, aki könyvelőként dolgozik. Szabadidejében gyufaszálakból teremti újjá az emberi géniusz nagy alkotásait, például az Eiffel-tornyot. Az ominózus esten rajta akarnak nevetni meghívói, de minden másként sül el, mint ahogy tervezték. Ebben a francia bohózatban gyorsan követi egymást a hazugság, a szerelem, a megcsalás… Egy pikáns szálon indulnak el a bonyodalmak, aminek megoldásában az általam játszott Francois szeretne segíteni. Nem árulom el, hogy sikerül-e, majd megtudják a nézők az előadásból. Kedves példa ez a darab is arra, hogy az igazság győz, a lenézett ember fölemelkedik, aki pedig öntelt volt, annak magába kell néznie. Mivel ez egy vígjátéki köntösben megjelenő bohózat, a közönség végig nevethet a látottakon. Legalább öt éve nem játszottam komédiában, és már egy kicsit hiányzott. Most ismét visszamegyek a „pástra”, remélem, nem rozsdásodtam be. Ezúttal sok közös jelenetem van Rák Zoltánnal. Egy gazdag könyvkiadót játszik, aki szeret másokon nevetni. Már évekkel ezelőtt kiszúrtam, hogy milyen remek vígjátéki vénája van Zocsinak, de most először szerepelünk párosan egy darabban.

Mint Horváth László Attila elmondta, hosszú idő óta az idei lesz az első karácsony, hogy nem tud hazautazni a feleségével, Horváth Réka színésznővel együtt a Pécstől 60 kilométerre élő édesanyjához és testvéréhez. Játszanak a két ünnep között is, de januárban lesz szabadideje, és akkor majd pótkarácsonyt tartanak. Már nincsenek kisgyermekek a családban, a felnőttek pedig megértik, hogy ez most így alakult. Emlékezetes volt számára gyermekkorában az az ünnep, amikor a kertben lévő hatalmas fenyőt díszítették fel, és körülötte énekeltek. Nagyon ragaszkodik a tradíciókhoz, úgyhogy szentestére halászlevet, töltött káposztát, illetve kocsonyát készít. Ez utóbbihoz csak az éjféli mise után szabad hozzákezdeni. A felesége remekül süt, ő készíti a bejglit. Amióta az édesanyja meghalt, a családot is ő látja el a finomsággal. Tavaly 15 rúddal került belőle a rokonság ünnepi asztalára. Bár a bohózatban Lackó a balfácánt alakítja, de legendás főzőtudományát ismerve, biztosak lehetünk abban, hogy otthonában az ételek elkészítésekor ő nem lesz az.

Szerző: Sz. Kántor Éva
Forrás: lokál.hu

ZENÉS VÍGJÁTÉKOK IS LESZNEK A VIDOR-ON

Új bemutatók mellett már a VIDOR Fesztiválra készül a Móricz Zsigmond Színház, amelynek egyes előadásai a Rózsakert Szabadtéri Színpadon lesznek láthatóak. (Megjelent a Nyíregyházi Napló január 11-ei számában)

– Vannak teátrumunk repertoárján darabok, amelyek iránt olyan nagy az érdeklõdés, hogy ha bérletszünetben játsszuk, napok alatt elkelnek a jegyek – nyilatkozta lapunknak Kirják Róbert, a Móricz Zsigmond Színház ügyvezetõ igazgatója.

Nagy sikerrel mutattuk be decemberben Göttinger Pál és Simon Kornél rendezésében a Balfácánt vacsorára!, illetve az Oscar címû darabokat. Mindkettõ könnyed, szórakoztató, s kiváló játéklehetõséget nyújt Horváth László Attilának, Rák Zoltánnak és Puskás Tivadarnak. A Szente Vajk rendezte Meseautó a Rózsakert Szabadtéri Színpad után a kõszínházban is nagy sikert aratott. Harmadik éve hirdetjük meg karácsony elõtt a Vidám bérletet, amelyiknek az elõzõek mellett a negyedik elõadása az április végén közönség elé kerülõ Bob herceg lesz. Mind a négy mûnek a filmes verzióját is látták sokan, de a visszajelzéseink szerint az eddig bemutatott darabok szintén remek szórakozást nyújtanak.

Színészeink több pénzhez jutottak

Az elõzõ évadban a két ünnep között vendégelõadásokat láthatott a Móricz Zsigmond Színház közönsége. Ebben az évben saját könnyed, népszerû produkcióikat játszották. Mint kérdésemre válaszolva Kirják Róbert elmondta, ennek részben anyagi okai voltak, másrészt úgy érezték, a saját elõadásaik nagyon népszerûek, nem tudták elégszer játszani azokat. Több mint ezerötszáz jegy talált gazdára pillanatok alatt erre az idõszakra. Úgy gondolja, így ráadásul lehetõség nyílik arra, hogy a mi színészeink is egy kis extra pénzhez jussanak. Míg a korábbi vezetés alatt a két ünnep között pihenhettek, most január elsõ hetében kaptak pihenõnapokat. Az ügyvezetõ igazgató elmondta továbbá, hogy az augusztusi megnyitást követõen a Bencs Villa rendezvényei vonzzák a látogatókat. Keddenként telt ház fogadja a jobbnál jobb programokat, amelyek között van zenés, irodalmi, beszélgetõs egyaránt, de kiállítások is láthatók, vagyis folyamatosan élettel töltik meg a gyönyörû épületet.

Premierrõl premierre

– Februárban, a MÛvész Stúdióban A kék bolygót, a nagyszínpadon a Hamupipõkét mutatjuk be, március elején pedig ugyanott Szikszai Rémusz rendezésében a Kalucsni következik – folytatta Kirják Róbert.

Õt ismerhetik a nézõk a 2017-es VIDOR Fesztiválról is, amelynek fõdíját az általa színpadra állított Kutyaharapás kapta. Több kollégám önálló esten mutatja meg tehetségét a közönségnek, amelyek megvalósítását mindig szívesen támogatom. Legutóbb Martinkovics Máté és Kónya Merlin Renáta produkcióját láthattuk, január 25-én pedig Jenei Judit mutatkozik be a MÛvész Stúdióban A boldogság (h)arcai címû mûsorával. Közben már készülünk a következõ VIDOR Fesztiválra. Újításként vezettük be, hogy a Rózsakert Szabadtéri Színpadon is láthatóak lesznek VIDOR fesztiválos elõadások, amelyeket a zsûri tagjai értékelnek majd. Ezek zenés vígjátékok lesznek, amilyeneket eddig nem láthattak a nézõk a seregszemle 17 éve alatt. December végéig jelölhettek az ország különbözõ teátrumai produkciókat. Olyanok is akadnak köztük, amelyeknek még nem volt meg a premierje, ezért február végén kezdõdhet igazán a meghívandó elõadások kiválasztása. 


(Szerző: Sz. Kántor Éva)

Balfácán werk

EGY KIÁLLÍTÁS RÉMEI

(ősbemutató)

In Medias Brass Quintet: Kresz Richárd, Pálfalvi Tamás (trombita); Benyus János (kürt); Sztán Attila (harsona); ifj. Bazsinka József (tuba)

Zene: Dinyés Dániel
Szöveg: Hegyi György
Mesélő: Kálid Artúr
Rendező: Göttinger Pál

Tudják-e önök, hogy mi az a Krümpül? Vagy a Bucilus? Mit tegyünk egy gyermekkel, akin úrrá lett a Tötyör? Az In Medias Brass rézfúvós ötös mesekoncertje választ kínál ezekre a gyötrő problémákra! Művészi és tudományos alapossággal mutatjuk be hétköznapi rémeink titkos világát, életünkre gyakorolt káros hatásaikat – és az ellenük való védekezés praktikáit. Bumba-befonódás? Zakazakk a gallér mögött? Mindenre tudunk megoldást!


Képek a Balfácán bemutatójáról


2018. december 8-án mutattuk be a Balfácánt vacsorára! című előadást a nagyszínpadon!

Az alkotóknak, a szereplőknek és valamennyi közreműködőnek szívből gratulálunk!











Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed