Beszámoló: Firkin – Barba Negra Music Club

 2012. március 9.

Nemrégiben olvastam egy cikket a gitárlapú könnyűzenék helyzetéről, amiben az írás szerzője kifejtette, hogy a punk nem egyszerűen halott, hanem lényegében megölte a rockot és annak minden rokon műfaját. Habár egy ennyire sarkított véleménnyel egyet semmiképp sem érthetek, a Firkin lemezbemutató-koncert előzenekarának produkciója közben többször is úgy éreztem, nem kevés igazság van a fenti megállapításban.

Pedig a cseh-amerikai Pipes and Pints programja kifejezetten izgalmasan indult, hiszen a dob és a skót duda (ami annyira nem is áll távol az ír-kelta tradíciótól, mivel a „scotus” ugyebár írt, avagy gaelt is jelentett a Római Birodalom brit hódításainak idején, a duda pedig Európa-szerte rengeteg kelta banda elengedhetetlen kelléke) kifejezetten ősi és harcos atmoszférát teremtett, ám nem sokat kellett várni, és belépett a gitár meg a basszus, márpedig a háromakkordos dalok legfeljebb rövid ideig tudják lekötni azt, aki nem melegített be a koncertre némi Guinness-szel vagy Tullamore Dew-val. Jó negyedórán át alig néhányan lődörögtek csak a színpad előtt, igaz, egy ős-punk srác törzsi tánccal szórakoztatta magát és a körötte lézengőket. Az összképet mégis a színpadon tomboló hatalmas energiák és a szolid távolságtartás kínos feszültsége határozta meg.

Mindezt annak ellenére, hogy Syco Mike kigyúrt, teletetovált teste igazi rocksztárt ígért, a törpetaréjos Vojta Kalina és az ő felföldi dudája pedig elképesztően jól mutatott a színpadon, egyszóval minden adott lehetett volna egy jó bulihoz, ami valamiért mégsem jött össze. Talán épp a punk túlegyszerűsített zenei nyelvezete miatt, ami mögött nem érződött különösebb többlet, legalábbis nem ez alkalommal.

Nem úgy a Firkin, mivel számukra már rajongói klubjuk révén eleve biztosítva volt a lelkes és népes közönség, akik lényegében az első pillanattól az utolsóig végigtombolták a koncertet. Végigtombolták annak ellenére, hogy az új album számait nem ismerhették – vagyis, lévén, hogy azok többségében olyan tradicionális és/vagy korábban már a csapat által is feldolgozott ír dalok újraértelmezései, mint a „Drunken Sailor” (magyarul: „Reggel van!”), a hangszerelés számított igazán újdonságnak. Ám a tagok zenészi kvalitásait ismerve ezzel sem lehetett semmi gond, a csapat ugyanis pontosan amiatt emelkedik ki a többi ír-punk csapat közül, mert minden megnyilvánulásukból kiérződik a rendkívüli előadói egyéniség és a szükségesnél messze magasabb hangszeres tudás. Mégsem egeret szülnek a hegyek, hanem valami sajátosan magyar-kelta muzsikát.

Ez a furcsa keveredés leginkább az olyan számokban mutatkozott meg, mint a felismerhetően magyar népzenei motívumokkal kevert „Igyunk pálinkát” (arról, hogy az íreknek eszükbe sem jutna, hogy ne whiskey-vel kúrálják magukat a torokkaparó víz után, talán szót sem érdemes ejtenem), és az erős tájszólással feldobott részeges nóta, a „Hetedhét székely”. Emellett szinte minden új szám azonnal hatott, akár a reklámban a fájdalomcsillapító. A „Vezet majd a szél” refrénje elképesztően ütős, a kurta, de annál keményebb gitárszóló pedig csodálatos, hirtelenjében egészen újnak ható színt vitt a dalba, míg a lassabb nóták közül a „Felföldi románc” andalította sikerrel a közönséget.

Számomra az az igazi, csak koncerten tapasztalható borzongás sem maradt el, amely örökké emlékezetessé tesz egy-egy előadást, ám meglepő módon épp egy vendég fellépőhöz, Jamie Winchesterhez kötődött a dolog, aki az „Over Here”-t adta elő a bandával. Az igazi magyar népi hegedűstílust ugyanakkor Pál István, közismertebb nevén „Szalonna” képviselte, legtökéletesebben a már említett „Hetedhét székely”-ben, míg a még a Firkinnél is írebb színt az egykori M.É.Z.-es Turáni Csongor vitte a műsorba.

Amennyire megijedtem a koncert elején, hogy esetleg nem lesz kellően jó a hangulat, annyira feldobva jöttem el a végén, míg a kemény mag ottmaradhatott dedikálásra és közös fotózásra is. Az az egy azonban biztos, hogy a Firkin még nem okozott csalódást nekem, és ha így haladnak tovább, még jó darabig nem is kerülhet sor ilyesmire.

Galamb Zoltán

Kaposvár Újra Hat

A színház hatni szeretne – újra és másképp – a hatásoktól fáradt emberek érzelmeire, értelmére, s teszik ezt jövőre hat premierrel.

A Csiky Gergely Színház törekszik a sokszínűségre, arra, hogy minél színesebb, sokoldalúbb műsorral várja a közönség egyre szélesebb rétegeit. 2012/2013-as műsortervüket is ennek jegyében állították össze. Színre kerül operett (Offenbach Szép Helénája) és vígjáték (Othello Gyulaházán) Göttinger Pál rendezésében, zenés ballada autentikus cigányzenével (A cigánytábor az égbe megy Szőcs Artur rendezésében), lesznek klasszikusok (Gorkij Éjjeli menedékhelye - rendező: Valló Péter, a főbb szerepekben Sarkadi Kiss János, Kaszás Gergő m.v., Kelemen József, Csapó Virág, Kovács Zsolt, Váncsa Gábor, Tolnai Hella e.h. - és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje, amit Vidnyánszky Attila jegyez), valamint sor kerül egy ősbemutatóra is: Vidovszky György állítja színpadra Fábri Zoltán filmje alapján a Hannibál tanár urat. A klasszikust a kortárssal ötvözi A helység kalapácsa, melyben Petőfi vígeposzához Ferenczi György ír blues-zenét. A stúdióban két komédiát mutatnak be: Szakonyi Károly Adáshibáját Funtek Firgyes és Martin McDonaghVaknyugat című darabját BÁrczes László rendezésében. Utóbbi darab szereplői Kovács Zsolt, Kovács Lajos m.v., Mészáros Sára, Rátóti Zoltán lesznek. A gyerekeket Szabó Magda Tündér Lalája várja a nagyszínpadon, a stúdióban pedig népmeséket állítanak színpadra.

Négyen távoznak a jelenlegi tagok közül (Kocsis Pál, Rácz Panni - a győri Vaskakas Bábszínházba -, Gulácsi Tamás és Mózes Balázs), és négy új taggal bővül a társulat: a Tisztogatásból már ismert Takács Kati nagy örömmel érkezik a közösségbe, Váncsa Gábor ismerős közegbe tér vissza, hiszen most végzős a Kaposvári Egyetem színész szakán, a Mohácsi-osztály tagja, gyakorlatát Budapesten töltötte, a Nemzeti Színházban, a következő évadban pedig a Csiky társulatának tagja lesz, továbbá Hüse Csaba és Mészáros Sára az egri Gárdonyi Géza Színházból.

'NEM LEHET BENNE HÓKUSZPÓKUSZ' - GÖTTINGER PÁL A TELEFONDOKTORRÓL

Interjú Göttinger Pállal, a Telefondoktor előadójával, a Monodráma Fesztivál első napján.

- Mit gondol a monodráma műfajáról?
Göttinger Pál: A monodráma olyan, mint a szuperközeli a filmen. Nem lehet benne hókuszpókusz - az ott tényleg arról a színészről szól, arról, hogy ő mire jutott a mondandójával kapcsolatban. Hiába más az ember tapasztalata máshol, mondjuk a rohanás vagy a megoszló figyelem miatt, a monodrámában átélheti azt, amiben szeretünk egyébként is makacsul hinni: tényleg minden látszik. Mit gondol, mit akar, ki ő - minden.
- Rendezőként végzett, rendezett már monodrámát?
Göttinger Pál: Nem, nem rendeztem még ilyesmit. Sokat tanultam most ebből a munkából - nagyon szeretném rendezőként is kipróbálni. Nagy iskolája az odafigyelésnek, az egymásrautaltságnak.
- Hogyan került kapcsolatba a Telefondoktorral?
Göttinger Pál: Szabó Bori régi, kis szünetekkel állandó munkatársam, darabjával, a Telefondoktorral eredetileg úgy házaltunk, hogy én rendeztem volna. Később, a sok keresgélés és ügyeskedés során Bori végül kibökte, hogy igazából szerinte az lenne a legjobb, ha é n játszanám. Addigra sokszor felolvastam, sokat beszéltem róla, nagyon a fejembe vette magát ez az egész. Utána kerestünk rendezőt hozzá.
- Szeret, szokott fesztiválokra járni, akár mint fellépő vagy néző? Mitől más egy fesztivál, ha más?
Göttinger Pál: A fesztiválozással vegyesek a tapasztalataim - egyrészt persze jó találkozni a többiekkel, váratlan arcokkal a múltból, de közben az egészen olyan drukk uralkodik, ami nem feltétlenül termékeny. Ha ügyes az ember, akkor felhasználja ezt az új impulzust, és felfrissül benne - ha nem ügyes, akkor csak sok fáradsággal (és gyakran sok pénzért) odapakol egy előadást, ahova nem való, éjjel-nappal melózva felrakja, átrendezi, újragondolja, aztán az előadás lemegy, végülis mindenki örül hogy lement, pedig sok volt a zűr... aztán az ember egy szakmai beszélgetésen kikap, tájbusz, mehet haza. Az én álomfesztiválom nem verseny, a bekerülés maga a jutalom - a fesztivál legyen inkább sok-sok, sietség és kapkodás nélkül együtt töltött idő. Hogy látni lehessen a másikat, találkozni vele - örülni neki.

Zenekar az árokban

Háy János – Lovasi András: A kéz
DESZKA Fesztivál – március 12.
Gesztelyi Hermina

Aki szereti a Lovasi-féle zenét, aki szeretné felidézni fiatalságát, aki szeretné újraélni a “retro” korszakot, pláne aki retroban töltött ifjúságát szeretné még egyszer megeleveníteni, annak jó szívvel tudom ajánlani A kéz című előadást. Ha a katarzis el is marad, azt nagymértékben pótolja a rengeteg nevetés, amely legtöbbször az ember magára ismeréséből fakad. A lecsupaszított történet alapján egy fiú élete tárul fel előttünk, amelyet csupán néhány évig követhetünk nyomon, de ez a rövid időszak éppen a legfontosabb változásokat hozhatja egy ember életében, ekkortájt szembesül a legtöbb olyan dologgal, amivel meg kell majd később is küzdenie.

Egy darabig nem is tájolható be pontosan a darab ideje, majd több utalásból (LGT, Jimi Hendrix, Zsiguli, hippi mozgalom stb.) is kiderül, hogy nagyjából a 70-es évekre tehetőek az események. De az elején sem zavaró ez az időbeli bizonytalanság, mert leszámítva a kor báját, és az ebből adódó poénokat, örök helyzetek bukkannak fel, és minden korszak embere magát látja újra a színpadon. A könnyed, zenés szórakoztatás mellett tehát vannak komoly téma felvetései is az előadásnak, túl az eddig említetteken, alapvető problémákat és szembenállásokat is rögzít. Ezek közül elsőként kerül szembe a város és falu ellentéte, amely ma is éppúgy aktuális. Az elmaradott falvakban konzervatív normák uralkodnak, amelyekkel szemben a fiatalok gyakran lázadnak, különösen a rock and roll-lal. A zene tehát nemcsak ténylegesen szövi át az egész előadást, hanem tematikájában is megjelenik.

A főszereplő Dávid, aki nem akar olyan lenni, mint amilyennek a családja szeretné, aki szeretne szabadon, mások elvárásaitól függetlenül élni és zenélni. Elmegy tehát a nagy, bűnös városba szerencsét próbálni. A mesei idill és a brutalitás egyaránt megjelenik, hiszen lesz zene, lesz szerelem, de lesz verés és lesz halál is. Így tehát az alaptörténet, amelyet Háy János A bogyósgyümölcskertész fiacímmel írt meg, nem veszti el tragikus hangoltságát, csupán a humor (amely olykor szintén keserédes), és a zene valamelyest el tudta fedni.

Sztereotípiák sokaságát is felvonultatta az előadás, legtöbbet a falusi és városi életből véve (jó levegő, nyugalom vs. bűnözés, zaj), de az NDK-s turisták sem maradtak ki, vagy a mindenki a Balatonba „engedi el magát” problémája (“Különben mitől volna olyan meleg?”). Nagyon erős azonban ezek mellett az idegenségtapasztalat, és ennek feldolgozása, lehetséges reakciói. Ez nemcsak a már említett oppozícióban nyilvánul meg, hanem Dávid esetében egy közösségbe új tagként való beilleszkedés is. Noha ez kevésbé tűnik markánsnak, egy 15-16 éves számára mégis létkérdés lehet, pláne hogy jelen esetben ahol a két helyzet ötvözetéről van szó. Persze a kezdeti nehézségek feloldódnak, lassan minden a helyére kerül.

A színpadi történéseket folyamatosan a zene kíséri, a zenekari árokba ugyanis elhelyeztek egy teljes bandát, akik néha csak átvezető, vagy háttérzenét játszanak, néha egy-egy dalhoz adják az alapot, sőt néha pedig maguk is szereplővé válnak a színpadon megjelenve. Az első felvonás alatt örül az ember, hogy noha dalra fakadnak néha a szereplők, nem megy át musicalbe az előadás, összhatásában nem lépi át a határt. A második felvonásban ez a biztonságérzet egyre csökken, majd végleg elszáll, amikor a darab a legvégén közös énekléssel zárul. A befejezés sosem könnyű, most sem az.

VI. Nemzetközi Monodráma Fesztivál - snoblesse oblige

Monóban szép az élet - hat napon át monodrámák találkoznak egymással és a közönséggel.

Olyannyira nemzetközi a fesztivál, hogy lengyel, német, japán, román és izraeli fellépő is monodrámázik a műfajt nem csak a fesztiválok alkalmával felkaroló Pinceszínház hatnapos rendezvényén. Természetesen a hazai egyszemélyes produkciókban sem lesz hiány. A Telefondoktor című egyszemélyes bohózatban Göttinger Pál telefondoktorkodik, A bogyósgyümölcskertész fia Rátóti Zoltán jóvoltából kerül színre, A pestist Hegedűs D. Géza adja elő zenei kísérettel, a Jónás könyve bábos szólójáték formájában és Csuja Imre előadásában elevenedik meg, a Szabad-ötletek jegyzékét pedig Jordán Tamás veszi végig, két ülésben. A nemzetközi fronton többek között egy nyelvtudást nem igénylő német piros labda, egy 18 éven felülieknek szóló izraeli monodráma, egy olasz pantomim, egy japán bábelőadás és egy Lars von Trier-ihlette lengyel produkció várja az egyszemélyes színház híveit

VI. Nemzetközi Monodráma Fesztivál
Színház
Időpont
2012. március 22. - március 27.
Helyszín
Pinceszínház
1093 Budapest, Török Pál u. 3.

Finito - olvasópróba


Memlaur Imre képei.

Furnitur és kadarka

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ősbemutatója, Vinnai András Furnitur című darabja a laikus, és borszerető néző számára leginkább egy jófajta újbor megkóstolásának élményéhez hasonlítható. Az idei ritka jó érésnek köszönhetően eléggé fűszeres és zamatos a kadarka, viszonylag testes is, ízvilágában nincs meg még a kellő összhang, de felfedezhető az érlelést követő majdani harmónia, valamennyire letisztult, megcsillapodott, de még mindig hetvenkedő.

Furnitur és kadarka, amint a továbbiakban látható, jóízű élmények kavalkádja.

Mindjárt az elején “tiszta lappal” indul a produkció: a zenés vígjáték – a végére megkérdőjelezhető a víg jelző – főszereplőjének, Shivak Shurmannak története általában tőle függetlenül játszódik. Magától. A rendező nyomatékosan érzékelteti, hogy valahogy Shurman nélkül folynak az események, bár megtudjuk, hogy Shurman gyermekvállalás tekintetében látszólag mindenre felkészült, ám mégsem rendelkezik az események befolyásolásának eszközeivel, sőt a lehetőségével sem. Amint Shurman bekerült a Furnitur áruház falai közé, egyben kilép a valóságos életének keretei közül, és a Moderátor (Tokai Andrea, ismét remek alakításában) könyörtelen kezei közé kerül, elindul egy lavinaszerű eseménysorozat – találóan érzékelteti ezt a jelenséget a nagyerejű, óriás porszívó, amely mindent beszippant, és amelyet alig-alig ural a három technikus Gideon (Aszalos Géza), Gavril (Páll Gecse Ákos) és Günter (Vass Richárd), mindhárom robotszerű, akarat nélküli, szerepkörüket tökéletesen betöltő, ideális alkalmazott, dicséretes a három színművész alakítása a korlátozott művészi megnyilvánulási lehetőséget nyújtó szerep megformálásáért –, szóval elindul egy örvény, amely elragadja a gyámoltalan, félszeg főszereplőt, és bolyongását követhetjük végig egy olyan belső és külső utazás során, amelyben egyszerre van jelen a valóság és a fikció, a humor és a drámaiság, az irónia és az önirónia.

A legtöbb mai emberhez hasonlóan Shurman is (ha akarjuk, többszörösen) frusztrált, a környezete, családtagjainak nyomása, a gyermekvállalással járó felelősség, és az ezzel járó félelmek, a megfelelési kényszer rányomják bélyegét a lelkivilágára, és mindennapjaira is. A fürdőszobában-gyermekszobában-hálószobában-nappaliban-irodában, Albert Alpár zseniális díszletei között lezajló, kiváló humorral, és Cári Tibor zeneszerzőnek köszönhetően, jól hangzó betétdalokkal fűszerezett jelenetek közül (innen a vígjáték jelleg!) a legtöbb bárkivel előfordulhat, és a Shurmanéhoz hasonló mókuskerékben taposó néző számtalanszor magára ismerhet a feszültségekkel, néha gorombaságokkal is telített jelenetekben, de a szerző-rendező páros által mégis kiadós nevetésre ítéltetetik. Sokszor a szavak mellékessé válnak – Katona Gábor koreográfusi munkáját dicséri – a mozgás hatványozottan beszédesebb a kimondott szónál, máskor a létfontosságú kérdések boncolgatása, a leghétköznapibb történet keretei közé kerül. Ha nem lenne enyhén groteszk, akár felemelő is lehetne például az apaság tudatosítása, büszke felvállalása – ám ez a tudatosítás rövid ideig tart, Shurman képtelen példaképpé válni fiúgyermeke számára. Ez fájdalmasan visszaüt a fináléban, amikor ráeszmél arra, hogy apaként csődöt mondott, azáltal is, hogy fia – Molnos András Csaba alakításában a Csecsemő, a Gyermek és a felnőtt Férfi egyaránt meggyőző – hangsúlyosan sivár lelkivilágú felnőtté vált. Krízishelyzetek, agreszszió, hisztéria, kétségek és feloldozások követik egymást, amíg Shurman munkahelyén, Reklamációs Irodában, válaszként a Lány reklamálására megfogalmazódik a darab egyik súlyos üzenete, egyben napjaink egyik alapigazságának tűnő kinyilatkozása: felesleges a megromlott kapcsolatot megkísérelni kijavítani. A fogyasztói társadalomban célszerűbb le- vagy kicserélni, esetenként eldobni a “meghibásodott” társat, vagy megválni a terhessé váló kapcsolattól! A fenti jelenet üzenetét egészséges felháborodással ízlelgetve, a néző úgy érzi magát, mint amikor jókedvű, kicsit hetvenkedő kadarka helyett, ecetes borral kínálják, majd a sanda kocsmáros csodálkozik legjobban a kedves fogyasztó fancsali ábrázatán!

A pergő ritmusú előadás során a szerző a görbe-tükörrel is meg-megkínálja a nézőt, aki a képletes sípcsonton rúgást a vége felé kapja, az apa-fiú késői, félresikerült, keserű találkozása következtében, amikor a perifériára került fiúgyermek és a zátonyra futott élet terhével élő apa megkísérli menteni a menthetőt, ám a menteni való elvész valahol az eltelt élet közepette. Sajnos, nem egyértelmű, hogy a Nő, Tasnádi-Sáhy Noémi által precíz művészi érzékkel életre keltett harsány, ugyanakkor kellően csábító figuráját, esetleg a társaséletbe, gyermekgondozásba, a menetrendszerűen csörömpölésbe (figyelemre méltó hangeffektusok!) torkolló családi perpatvarba belecsömörlött Shurman megkísértőjeként értelmezhetjük-e, avagy a Nőt meghódítva jut-e révbe a Lánytól és a “kellmetlenségektől” menekülő Shurman? A darab végére mégis fellélegez(het) és eszmél(het) a néző, hiszen a látott események a “valóságban” nem történtek meg, csupán Shurman belső szemei előtt peregtek le! Hála Istennek nincs is Furnitur áruház, a fiatal pár, Shurman és a Lány, akiknek nincs is neve, de miért is kellene nevesíteni, behelyettesíthető a világ bármely lányával (Kiss Attila és Magyari Etelka mindketten gyönyörűen alakítják a helyenként az érzelmek felső regiszterét megszólaltató szituációkban, máskor mélységekben céltalanul bolyongó szereplők figuráját), Anyóssal (Éder Enikő, aki brilliáns módon formálja meg az elnyomott, az agresszív férj által örökös hallgatásra ítéltetett, a háttérben meghúzódó, bólogató háziasszony szerepét) és Apóssal (Bandi András Zsolt, szintén nagyszerűen alakítja a parancsoláshoz szokott, életvitelében és megnyilatkozásaiban határtalanul harsány, kioktató, ezzel nevetségessé váló, mindent tudni vélő férfi szerepét) az éppen időszerű bevásárlást intézi. Banális a képsor: két szép fiatal, minden jóval megrakott bevásárlókosár … majd kigyúlnak a fények, taps, újra taps, tovább tartó taps, még mindig taps … Ezután már csupán a nézőben esetleg felmerülő kérdések, például, hogy a Kocsárdi Levente által életre keltett Furnitur kabala-figura, a Fürj, elhelyezése a darabban. A helyzeti humor kedvéért, vagy egyfajta művészi fricska ez a minden eszközzel a fogyasztásra buzdító “multik” számlájára?

Az esetleges mellékhatásokra és kérdésekre a válaszok nem az orvosnál, gyógyszerésznél, hanem bizonyosan valahol a Furnitur-ban keresendők.

Érdemes befáradni!

Makkai Zoltán
 

A nevetés és a nevettetés kényszere

DESZKA Fesztivál, Debrecen
Harmadik nap
Sándor Zita

A DESZKA Fesztivál harmadik napjára igen színes program jutott, s az előadások milyensége, jellege is igen eltérőre sikerült. Vörös István és Kiss Csaba válogatók bizonyára szem előtt tartották a sokszínűséget, s hogy a fajsúlyos kérdéseket elszántan pedzegető alkotások mellett könnyed, pongyolább szerkesztésű előadások is helyet kapjanak a fesztiválon.

A nap első elhangzó szövege Szálinger Balázs verses drámája. A Pont(y) Műhely felolvasó színházi előadását Keszég László rendezte (aki egyúttal a főszerepet is magára osztotta), melyben a betegségek miatt hirtelen beugró vendégművészek mellett maga az író is felolvasott. Szálinger szövege nagyszabású, irodalmi tereken nyargalászó szöveg, amelyet valószínűleg csak hatalmas küzdelem során lehetne színpadra vinni; ezt bizonyítja az is, hogy az eredetileg felkérésre írt drámát alaposan megcsonkítva és átszerkesztve adták elő, ezért is van létjogosultsága az ilyenformán még meg nem rendezett szöveg felolvasásának.

A 91% című drámában könnyen tetten érhető Szálinger Balázs magas technikai tudása, s régiesnek, archaikusnak tekinthető formák iránti vonzódása is. Az összetett szerkezetű szöveg két síkon mozog, az egyiken egy filozófusi hozzáállással és beszédmóddal megáldott elméleti fizikus beismerő vallomást tesz az őt több napon át kikérdező nyomozónak. A vallatás során a bűn fogalma, az önmagát önként az ítélőszék kezei közé vető fizikus tette át- meg átértékelődik, az indítékok és a lelki folyamatok fokozatos napvilágra kerülése lépten-nyomon változtatja a férfinak és bűnének megítélését. A kezdetben egyszerűnek tűnő, banális helyzet kitágul, s transzcendens régiókba is átnyúl: „A térerőt, akár egy szárnyat, / Csak üljetek, én rátok terítem”. Szálinger énekes részeket, görög tragédiák kardalaira emlékeztető monológokat szúr be a cselekménybe, különösen költői az Anya szövege, aki jóformán csak magának beszél, dialógusba csak a lehető legkevesebb alkalommal keveredik.

A másik síkon a Jó és a Rossz testvérpárja elmélkedik, akik egymást győzködve üzletelnek az emberi lelkekkel. A kettős saját fogalmak szerint értett jót vagy rosszat igyekszik tenni az emberekkel, így relativizálják a fizikus és családja döntéseinek, bűneinek súlyosságát, a 91%-nyi, matematikai módszerekkel kiszámítható valószínűség határain kívül eső történések mibenlétét. A dráma lezáratlan kérdéssel ér véget: az egymást kölcsönösen átvágó, egymás ellen bűnöket elkövető pár életében valóban áldás-e egy gyermek érkezése.

A délután következő állomásán Székely Csaba drámája a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tolmácsolásában bizonyítja, hogy méltán kap egyre nagyobb figyelmet az alkotás. A Bányavirágszövege rendkívül sűrű, fölöslegektől mentes – a Látóban megjelent színdarab a Sebestyén Aba által megrendezett változatnál is tömörebbnek tűnik. Nem is lehet gyorsan, pattogósan elmondani a javarészt egyszerű mondatokból felépülő, monológok, hosszabb okfejtések kiszakadását csak ritkán megengedő szöveget, az egyes replikák közötti nehézkes, pálinkagőzzel megtöltött szünetek az írott anyagba kódoltak. Egy székelyföldi bányaváros néhány lakójának a bánya bezárását követő életéből láthatunk egy metszetet, ahol a munkanélküliség és a tehetetlenség kilátástalan helyzetéből a férfiak alkoholmámorba menekülnek, a józanul kapálódzó nők pedig az arra járó férfiakba csimpaszkodnak – s ha ez nem segít, akkor következik az öngyilkosság, ami ezen vidéken egyébként is szembeszökően népszerű megoldás.

A Bányavirág szövegén nagy elődök hatását hallani (ebben, és Székely biztos technikai tudásának kialakulásában a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesterképzése nagy szerepet játszhatott), önkéntelenül is Csehovhoz hasonlítjuk. A szereplők egytől egyig elvágyódnak a községből, aktuális helyzetükből, menekülnének a ki nem mondott, mégis köztudott titkok, szerelmi vágyak elől. A dráma és az előadás jelentős feketehumor-adaggal is nyakon lett öntve; míg a szereplők az élethelyzetük kilátástalanságát a műanyagflakonból megtöltött pálinkáspoharak gyors és szapora kiürítésével kompenzálják, addig a nézők a humor segítségével feledhetik a szemük előtt lejátszódó keserű és fájdalmas történet komolyságát, élességét.

A semmibe vesző sötét valóság és a hasonló tónusú nyelvi invenciók igen vékony sávon egyensúlyoznak, azon igyekeznek, hogy egyikükből se legyen túl sok vagy túl kevés. Az előadás első felében ez az egyensúly pontosan eltalált, a párbeszédek tempója és a színészek mozgása, néma tevékenysége érzékenyen kiszámolt ritmust követ, ám a második felében a túlzott nevettetés irányába billen az egyensúly, s a nagy hahotázásban elolvad a szöveg kínzó komolysága, elsimul az előadás mélysége. A választóvonal Iván és az orvos groteszken akrobatikus teljesítménye, mely során a pontosan megtervezett színpadra egy apróka ablakocskán át nyomják be testüket (részegségükben nem találják meg az ajtó kulcsát). A rájuk nehezedő közeg és egymás testének szomorú terhét cipelő páros jelenetét követően széttartóvá válik az előadás, a szoros szerkezet enged, a parttalanná váló nevetés mállaszt. Már csak a mértéket nem ismerő poharazgatástól összeakadt lábak és nehézkesen működő nyelvek imbolygását látni, a mindig nehezen eljátszható mattrészegség szatirikus, ugyanakkor hiteles megmutatásán igyekeznek az alkotók.

Humor és szórakozás kell a színházba, hiszen a nélkül a mélységek sem lesznek igazán mélységek, s valljuk be, hogy a közönség jelentős része is inkább szórakozásra vágyik, mint bármi másra. A Bányavirág a szórakozásra vágyó nézőseregnek és az irodalmi minőséget, gondolati mélységet számon kérő attitűdnek is egyaránt megfelel, így olyan izgalmas szöveggé válik, melyben egészen komoly, szigorú vagy akár egészen könnyű, pongyola rendezés is egyaránt benne rejlik. A fesztivál másik két előadásával egy időben játszott Háy János és Lovasi András által jegyzett darab, A kéz is hasonló szándékkal készült, ám a kétféle igény összeegyeztetését másképp oldják meg az alkotók.

A kaposvári Csiky Gergely Színházból érkezett előadás szövegét Háy János A bogyósgyümölcskertész fia című novelláskötete nyomán írta, melyből tulajdonképp ki is írta a prózai eredeti báját és a hetvenes évek reáliáiból építkező finom humorát. Az ötlet nagyszerű, miszerint a kötet történeteit néhány jól sikerült dallal zenés színházi előadássá kellene adaptálni anélkül, hogy a musicalekre jellemző egyszerű sémákat alakítanának ki a szerzők, ám a megvalósítás nem sikerült olyan jól, mint amit a kiinduló gondolat magában rejt. A történet kuszának hat, és egymásról leváló jelenetek sorából épül fel, a dalokat összekötő szakaszok túlontúl vázlatossá válnak, és így kiszámítható, sőt több helyen lapos poénokká gyengülnek a prózai változat emlékezetes helyei. Lovasi András dalszövegei a tőle megszokott módon egy-egy megfigyelt jelenségből kiindulva egészen furcsa képekig asszociálnak, viszont csak kevés igazán jó dalt sikerül beleírnia a történetbe.

A rendező, Göttinger Pál nagyon sokat ad a látványra, ám a rengeteg szín, jelmez és kellék ellenére mégsem sikerül igazán emlékezetes színpadképet létrehozni, s a Csiky Gergely Színház színészei és a színész szakos hallgatók nem tudnak igazán jól énekelni, a zenészek viszont megbízhatóan teljesítenek. Az előadás így egy nagyon jó ötlet nem túl jól sikerült megvalósítása marad. Egy nagyszínpadon játszott kortárs magyar zenés alkotás ősbemutatójának elvállalása nem kis dolog, de a hiánypótló műfajú előadás mégis kívánnivalót hagy maga után.

6. Nemzetközi Monodráma Fesztivál - program


Március 22. csütörtök
11.00 Klubterem
Little Red Rolling Ball (A kis piros labda)
gyerekelőadás
Előadja: Eva Kaufmann (Németország)
2-6 éveseknek!
Nyelvtudást nem igényel.

17.00 Kálvin-terem
Szabó Borbála: Telefondoktor
egyszemélyes bohózat
A Manna Egyesület előadása
Előadja: Göttinger Pál
19.00 Színházterem MEGNYITÓ
Kocsis István: A tér
monodráma Bolyai János hitéről és életéről
A Yorick Stúdió előadása, Marosvásárhely
Előadja: Sebestyén Aba (Románia)
21.00 Klubterem monokoncert
Vázsonyi János, szaxofon

Március 23. péntek
11.00 Klubterem
Bollár Kótyag és Mámori Nellike nagy találkozása
A Tintaló Társulás előadása
Előadja: Törőcsik Eszter
17.00 Kálvin-terem
A bogyósgyümölcskertész fia
önálló est Háy János novelláiból
Előadja: Rátóti Zoltán
19.00 Színházterem
Börtönnapló
Fedák Sári: Te csak most aludjál, Liliom alapján
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadása
Előadja: Farkas Ibolya (Románia)
21.00 Klubterem monokoncert
Élő blog - Bornai Tibor önálló estje

Március 24. szombat
11.00 Színházterem
A székely menyecske meg az ördög
népmese bábokkal
Az ESZME és Fabók Mancsi Bábszínház közös produkciója
Előadja: Fabók Mariann
4 éves kortól
17.00 Kálvin-terem
Maróti Lajos: A számkivetett
monodráma Dante életéről
A Gyulai Várszínház produkciója
Előadja: Oberfrank Pál
Maróti Lajos örökösének az engedélyét a Hofra Kft (www.hofra.hu ) közvetítette.
19.00 Színházterem
Samira
monodráma
Open Theater
Előadja: Anat Barzilay (Izrael)
18 éven felülieknek!
Magyar nyelvű kivetítéssel.
20.30 Klubterem
Juhász Gábor - gitár


Március 25. vasárnap
11.00 Klubterem
Chic and Choc (Sikk és megdöbbentő)
pantomim
Előadja: Paolo Avataneo
Nyelvtudást nem igényel.
16.00 Kálvin-terem
Albert Camus: A pestis
A Szakkör, a FÜGE és a Vígszínház közös produkciója
Előadja: Hegedűs D. Géza
Csellón közreműködik Márkos Albert
19.00 Színházterem
Jeppe
monodráma Lars von Trier Idióta című filmje alapján
Előadja: Marcin Zarzecny (Lengyelország)
Magyar nyelvű kivetítéssel.
20.30 Klubterem monokoncert
David Yengibarian, accordeon
Március 26. hétfő
11.00 Klubterem
Zsiga föstő fest
A Tintaló Társulás előadása
Előadja: Kolozsi Angéla
3-6 éveseknek
17.00 Kálvin-terem
József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben
Előadja: Jordán Tamás
16 éven felülieknek!
19.00 Színházterem
Hourglass (Homokóra)
Teatr A PART produkciója
Előadja: Monika Wachowicz (Lengyelország)

18 éven felülieknek!
Nyelvtudást nem igényel.
20.30 Klubterem monokoncert
Antal Gábor, zongora

Március 27. kedd Színházi Világnap SZÍNHÁZI VILÁGNAP

11.00 Színházterem
Fairy Tales (Tündérmesék)
bábjáték
Előadja: Nori Sawa (Japán)
4 éven felülieknek
Nyelvtudást nem igényel.
15.00 Klubterem
Babits Mihály: Jónás könyve
bábos szólójáték
Előadja: Csuja Imre
19.00 Színházterem
Shadows of Cherry Orchard (A cseresznyéskert árnyai)
bábjáték
Előadja: Nori Sawa (Japán)
Nyelvtudást nem igényel.
20.30 Klubterem monokoncert
Szabó Sándor – gitár, guzheng, koboz

VI. DESZKA Fesztivál - 2012. március 10-14.


A DESZKA-ra az elmúlt év színházilag és irodalmilag legizgalmasabb kortárs magyar drámáiból készült előadásait hívjuk meg a magyar nyelvterület színházaiból. Mára a debreceni DESZKA Fesztivál az ország egyik legrangosabb színházi seregszemléje lett. 2012. március 10. és 14. között 18 izgalmas kortárs magyar dráma előadása látható Debrecenben, a Csokonai Színházban. Előadások + kísérőprogramok.

A DESZKA nem verseny, nincs zsűri, nincsenek díjak. Sokkal fontosabbnak tartjuk a fesztivál műhely jellegét, hogy hiteles és továbbgondolható képet nyerjünk a kortárs drámaírás helyzetéről, színvonaláról, trendjeiről, irányzatairól. A fesztivál beszélgetésekkel, felolvasó színházi előadásokkal, író-rendező-néző találkozókkal, kiállításokkal is várja látogatóit.


A VI. DEBRECENI DESZKA FESZTIVÁL PROGRAMJA

MÁRCIUS 10.


Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros
18 óra, Víg Kamaraszínház, színpadi nézőtér

a Gyulai Várszínház és a Budapesti Kamaraszínház közös produkciója
20 óra, Csokonai Színház

Kísérőprogramok

15.30 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
Kortárs klasszikusok | vendégek: Spiró György, Szakonyi Károly | a beszélgetést vezeti: Vörös István

23 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
Ment-e a színház által a világ elébb? | vendég: Alföldi Róbert
MÁRCIUS 11.


Vontina Bábszínház, Debrecen
10 óra, Vojtina Bábszínház

Nézőművészeti Kft., Budapest
13 óra, Ady Gimnázium

Kolibri Színház, Budapest 
17 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza
19 óra, Csokonai Színház

Csiky Gergely Színház, Temesvár
19 óra,Víg Kamaraszínház

Yorick Stúdió, Marosvásárhely
22 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház

Kísérőprogramok

15 óra | balett-terem


23 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
Ment-e a színház által a világ elébb? | vendég: Viktor Rizsakov, Vidnyánszky Attila
MÁRCIUS 12.

a Yorick Stúdió és a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös produkciója
17 óra, Víg Kamaraszínház

Pinceszínház, Budapest
20 óra, Vojtina Színház

Csiky Gergely Színház, Kaposvár
20 óra, Csokonai Színház

Vígszínház, Budapest
21 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház

Kísérőprogramok

11 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
A színészi fenomén a színpadon és a kortárs drámairodalomban | vendégek: Király Nina, Ráckevei Anna, Sirató Ildikó, Vidnyánszky Attila, Vörös István | a beszélgetést vezeti: Szász Zsolt


14 óra | balett-terem | felolvasószínház
Szálinger Balázs: 91% | (Pont(y) Műhely, Budapest

23 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
MÁRCIUS 13.


Ciróka Bábszínház, Kecskemét
10 óra, Vojtina Színház

Magyar Színház, Budapest
16 óra, Csokonai Színház

KOMA társulat, Budapest
19 óra, Víg Kamaraszínház

Kísérőprogramok

12 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés

14 óra | Horváth Árpád Stúdiószínház | nyílt próba
Kóbor csillag | a Csokonai Színház születőben lévő előadásának nyílt próbája

21 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
MÁRCIUS 14.


a Gárdonyi Géza Színház előadása
17 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház

Csokonai Színház, Debrecen
19 óra, Víg Kamaraszínház

Bárka Színház, Budapest
21 óra, Csokonai Színház, színpadi nézőtér

Kísérőprogramok

11 óra | Vojtina Bábszínház | műhelybeszélgetés
Kortünet, vagy deviancia – fiatalok a színpadon | vendégek: Asbóth Anikó, Láposi Terka, Szilágyi Szabolcs, Tasnádi István, Vidovszky György | moderátor: Bérczes László

14 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés
Új színházak és a magyar dráma – beszélgetés új színházi vezetőkkel | vendégek: Bérczes László, Kiss Csaba, Pozsgai Zsolt | moderátor: Szirák Péter

23 óra | balett-terem | műhelybeszélgetés



A Csokonai Színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!

Stuber Andrea a Telefondoktorról

Az Impro nevű helyen jártam az Ó utcában, Pinceszínház-forma játszóhely, hozzávetőleg hetven néző számára, meg is telt tegnap Göttinger Pál Telefondoktor című előadására. Régi tervem nekem ez, megnézni, örülök, hogy most összejött, mert érdemesnek találtam a produkciót. Ez egy, a rendelőjébe bénán, pechesen és a legalkalmatlanabbkor beszorult szülész-nőgyógyász monológja három-négy telefonra és zűrös családi eseményekre. Szabó Borbála írta, kifejezetten ügyes, jókezű ujjgyakorlat. Göttinger Pál pedig úgy viselkedett, mint egy megbízható ízlésű, profi színész. Mindenét használta, ami csak van neki, ugyanakkor – tán amiatt az egészen enyhe, árnyalatnyi merevség miatt is, amit mutatott – jótékonyan nem vitt túlzásba semmit.

Kedves este volt.

Firkin lemezbemutató a Barba Negrában




Kedves Barátaink!



A nagy érdeklődésre való tekintettel vasárnap éjfélig meghosszabbítottuk a kedvezményes jegyvásárlást a március 9.-i, budapesti lemezbemutató koncertünkre. A részletekről alább olvashattok.
MINDEN FIRKIN KLUBTAGNAK AJÁNDÉKBA JÁR AZ ÚJ FIRKIN ALBUM A HELYSZÍNEN!

MEGÍRÜLTÉL?
FIRKIN - "Igyunk pálinkát!" lemezbemutató koncert-show
2012. március 9. - péntek, 19 óra
Barba Negra Music Club (1117 Budapest Prielle Kornélia utca 4.)

Program
19:00 kapunyitás, bemelegítés
20:00 előzenekar: Pipes & Pints (USA/CZ)
21:00 Firkin és vendégei: Jamie Winchester - ének, gitár, Pál István "Szalonna" – hegedű, Turáni Csongor (MÉZ) – hegedű
és még további meglepetések
23:00 dedikálás, közös fotózás a koncert után
Közben:
Firkin-magazin bemutatása
Guinness és Firkin sör akciók
Nyereményjáték

Jegy
A koncert napján: 3000 Ft  (Firkin klubtagoknak ajándék CD jár a belépőjükhöz!)
Elővételben: 2400 Ft (Firkin klubtagoknak ajándék CD jár a belépőjükhöz!)
Firkin klubtagnak feliratkozás a www.firkin.hu oldalon lehetséges március 9, 12.00-ig.

Jegyirodák (országos lista): http://www.jegy.hu/partners.php
Személyesen Budapesten, például: 1134 Bp. Hollán Ernő u. 10. (Jászai Mari térnél), 1075 Budapest, Károly krt. 21. (Deák térnél), 1026 Bp. Gábor Áron u. 74-78. (Rózsakert Bevásárlóközpont) 
Helyszínen:
Barba Negra Music Club recepcióján (1117 Budapest Prielle Kornélia utca 4.), hétfőtől-péntekig 10.00 - 20.00 óra között, szombaton 10.00 - 14.00 óra között. Telefon: +36 70/608-4510

Helyszín megközelítése
Tömegközlekedéssel: A Fehérvári útról a 184147-es villamos, valamint a 973 éjszakai autóbusz a Fővárosi Művelődési Ház és a Hauszmann Alajos utca megállókban
A Budafoki út felől a 33103-as autóbusz a Prielle Kornélia utca és a Dombóvári úti megállókban.
Autóval: a Barba Negra Music Club ingyenes parkolójában (1117 Budapest Prielle Kornélia utca 4.)
Firkin-taxival a Móricz Zsigmond körtérről 19.00 - 21.00 óra között (részletek hamarosan)

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed