Januári FÜGE

David Harrower: BLACKBIRD - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 4., 31. 20:00, Szkéné Színház

Szabó Borbála: TELEFONDOKTOR (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 5., 18. 19:30, Thália Színház


PESTIS - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 5. 19:30, Vígszínház

FÉDRA FITNESS - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 6. 19:00, Arnold GYM.

A DOHÁNY UTCAI SERIFF - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 9., 16. 20:00, JURÁNYI

KOMA: PROFÉTÁK (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 9. 19:30, Thália Színház

Mozsik - Vinnai: A HUMOR FORRÁSA (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 10., 19. 19:30, Mikroszínpad

Kia Corthron: KÉREM VIGYÁZZANAK, AZ AJTÓK ZÁRÓDNAK! - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 11., 20. 16:00, Rákospalotai Leánynevelő Intézet

Székely Csaba: Bányavakság - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 11. 18:00 és 20:30 Szkéné Színház

Ulickaja: RÖVID (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 11. 19:30, Thália Színház

A HIDEG GYERMEK - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 12. 19:00, Jurányi

A 2. VÁRATLAN SZERELEM - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 12. 15:00, Fuga

Gólem Színház: HA LESZ EGY FÉRFINAK... - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 13. 19:00, Jurányi

TÁP Színház: ROLÓ (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 14. 19:30, Thália Színház

Nézőművészeti Kft.: A GYÁVA (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 15. 17:00 és 30. 19:30 Thália Színház

SZÖRPRÁJZPARTI - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 16. 20:00, Akvárium

Titkos Társulat-Tünet Együttes: Az álom féltestvére - JEGYVÁSÁRLÁS
BEMUTATÓ: Január 19. 20:00, 20. 21:00 Trafó

MIZANTRÓP - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 19. 22:30, Jurányi

Székely János: CALIGULA HELYTARTÓJA - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 20. 20:00, Szkéné Színház

KOMA: Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 19. 19:30, Thália Színház

Kárpáti Péter: A PITBULL CSELEKEDETEI - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 21., 29. 20:00, Trafó

Mihail Bulgakov: KÉPMUTATÓK CSELSZÖVÉSE - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 21. 19:00, Szkéné Színház

Nézőművészeti Kft.: ADY/PETŐFI (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 22. 15:00, 29. 19:30, Thália Színház

Vinnai András: LEFITYMÁLVA - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 22. 19:00, JURÁNYI

Nézőművészeti Kft.: VAKSÁG (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 22. 19:30, Thália Színház

Orlai Produkció: DOLCSAJA VITA - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 23. 20:00, Jurányi

Orlai Produkció: NEMSENKILÉNY - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 24. 20:00, Jurányi

KATALIZÁTOR - DÍJ ÁTADÓ ÜNNEPSÉG 2012 - Ingyenesen látogatható
Január 25. 19:00, Jurányi

VÁLTSÁGDÍJ (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 25. 19:30, Thália Színház

HOZZÁFÉRÉS - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 26. 20:00, JURÁNYI

SZERET...lek (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 26. 19:30, Mikroszínpad

Tünet Együttes: PRIZNIC (Független Thália Projekt) - JEGYVÁSÁRLÁS
Január 31. 19:30, Thália Színház

www.fugeprodukcio.hu

A RögvEst a Mikroszkópon!

ÚJ HELYSZÍN!

Figyelem! December 29-ei előadásunkat nem az IMPRÓban, hanem onnan öt perc távolságra, a Mikroszínpadon (volt Mikroszkóp színpad) tartjuk.
Hofi Géza szelleme legyen velünk!
Az előadás kezdete nem 19, hanem 19:30.
Továbbá: mivel nagyobb a nézőtér, pár jegy még kapható!!!
Cím: 1065 Budapest, Nagymező u. 22-24.
Köszönjük a megértést!
Ti már tudjátok, hol játszunk 5 perc múlva?

Mesecédével jelentkezik a Csiky Gergely Színház társulata


Adni jó. Úgy adni meg, hogy egyszerre többekkel teszünk jót, több, mint szívmelegség. Sarkadi Kiss János "kis-nagykarácsonyi" ötlete valósult meg ezúttal: készítsünk egy olyan mese CD-ét, amelyen színészeink kedvenc meséikkel örvendeztetik meg a kicsiket. A meselemez elkészült, a színház Jegyirodájában és az előadások szünetében a jegypénztárban vásárolhatják meg, mely szép ajándéka lehet az idei ünnepnek.

És hogy ne csak kiskarácsony, hanem nagy is legyen, az eladásokból befolyt összeget a színház nemrég elhunyt kollégánk, Karácsony Tamás családjának ajánlja fel.

Boldog karácsonyt és jó közös mesehallgatást kívánunk mindannyiuknak.

Csikytől kicsiknek 1.

1. Az üres hordócska (spanyol népmese)   mesélő: Takács Kati
2. Rofojica  (cigány népmese)  mesélő: Nyári Szilvia
3. Lusta Henrik (mese a Grimm testvérektől) mesélő: Sarkadi Kiss János
4. A kiskakas gyémánt fél krajcárja (népmese) mesélő: Hüse Csaba
5. A suszter manói (mese a Grimm testvérektől) mesélő: Rátóti Zoltán
6. A macska meg az egér barátsága (népmese) mesélő: Mészáros Csilla
7. Az arany könnyek (flamand mese) mesélő: Csapó Virág
8. Mese a holdbéli öregemberről (burmai mese) mesélő: Göttinger Pál
9. A dió (spanyol népmese) mesélő: Lestyán Luca

Csikytől kicsiknek 2.

1. A kutya meg a nyúl (Benedek Elek meséje) mesélő: Varga Zsuzsa
2. A rátóti csikótojás (magyar népmese) mesélő: Kalmár Tamás
3. A favágó meg a halál (tibeti mese) mesélő: Gyuricza István
4. A tulipánná változott királyfi (magyar népmese) mesélő: Hornung Gábor
5. Mese a kis púpos leányról (dán népmese) mesélő: Grisnik Petra
6. Holle anyó (mese a Grimm testvérektől) mesélő: Csonka Ibolya
7. A kolozsvári bíró (magyar népmese) mesélő: Szűcs László
8. A kőleves (magyar népmese) mesélő: Tóth Molnár Ildikó
9. A didergő király (Móra Ferenc meséje) mesélő: Tóth Géza
10. Pálma és Liliom (portugál népmese) mesélő: Német Mónika

Furulyán közreműködik: Mészöly Zsófia
Köszönjük a segítséget, melyet Győri László nyújtott a cd kiadásához
A cd meséit a Csiky Gergely Színház színművészei és kollégái Karácsony Tamás emlékének ajánlják, a lemezek eladásából befolyó összeget Tamás családjának ajánlják fel
A lemez ára: 1700.- forint (mely tartalmazza az Áfát)
A két cd együttes vásárlása esetén az ár összesen: 3000.- forint (mely az Áfát tartalmazza)

forrás: http://csiky.hu/

Különleges vendégzenekar és jótékonyság a karácsonyi koncerten / Special support band and charity on Christmas concert

December 28-án este érdemes lesz 19:30-ra érkezni a Barba Negra Music Clubba.
A Firkin-re hangolódást egy különleges örömzenetrió biztosítja Péter János (Firkin) vendégszereplésével.

19:00 Kapunyitás
19:30 Meglepetés vendégzenekar koncertje
20:30 Nyereményjáték sorsolása
21:00 Firkin és vendégei
23:00 DVD dedikálás, fotózkodás, beszélgetés

A koncert jótékonysági résszel is próbál segíteni a rászorulókon. A MikulásGyárnak köszönhetően, amely immár nemcsak hazánk, de Európa legnagyobb szervezett karitatív segélyakciója, a koncerten kihelyezett installációjánál egyedi MikulásGyár ajándékcsomagot lehet vásárolni, illetve a MikulásGyár kollégái átveszik a gyermekeknek szóló tárgyi adományokat is. Az ajándékcsomagok bekerülési költségén felüli összegből a MikulásGyár tartós élelmiszereket vásárol és eljuttatja azokat a mélyszegénységben élőkhöz. 
További információ: www.mikulasgyar.hu

It will be worth to arrive at Barba Negra Music Club until 19:30 on 28th December.
The 'support guest band' will be a special trio with PJ, the crazy flutist from Firkin.

19:00 Doors open
19:30 Surprise support band
20:30 Sweepstakes
21:00 Firkin & guests
23:00 DVD dedication, photos, chit-chat

On the occasion of the Christmas concert, we try to provide place to charity for children and those in need. MikulásGyár (Santa's Factory), Europe's largest charity association, will provide stands during the concert, where one may purchase unique MikulásGyár packages and hand over gifts to the colleagues of MikulásGyár, who deliver them to the children and buy food to people living in extreme poverty.
Further information: www.mikulasgyar.hu



Megközelítés tömegközlekedéssel

A Fehérvári útról a 18, 41, 47-es villamos, valamint a 973 éjszakai autóbusz a Fővárosi Művelődési Ház és a Hauszmann Alajos utca megállókból

A Budafoki út felől a 33, 103-as autóbusz a Prielle Kornélia utca és a Dombóvári úti megállókból

Jegyek:
Elővételben: 1.900 Ft (november 20-ig, a DVD megjelenéséig)
Elővételben: 2.200 Ft (november 20-tól)
Helyszínen: 2.600 Ft

JEGYELŐVÉTEL 
A Barba Negra Music Club recepcióján (Bp. XI. ker., Prielle Kornélia u. 4.) minden nap 8.00 és 23.00 között, illetve a jegyrendeles@barbanegra.hu e-mail címen.

Ticket Express
http://www.eventim.hu/hu/jegyek/firkin-karacsonyi-koncert-budapest-barba-negra-music-club-283230/event.html

http://www.firkin.hu

Dráma és operett egy keserű vígjátékban - Othello Gyulaházán

Gádor Béla kisregényét Zsurzs Éva filmre írta, Tasnádi István színpadra alkalmazta, hogy aztán Göttinger Pál Kaposváron színre vihesse. Vass Norbert kritikája az Othello Gyulaházán című darabról.

A nemtörődömsége következtében gyúrhatatlanná szilárdult, de önnön statikusságáról hallani sem akaró masszába dobott élesztő – vagy ha tetszik, pohárnyi állóvízbe pöckölt pezsgőtabletta – figurája régtől fogva hálás (fel)forgatókönyvi klisé. Az Álomgyárban százszámra készülnek a témát variáló, alapvonásaiban mégis erre a sémára visszavezethető mozik, legyenek bár morcos, különc, mégis sikeres csapatot kovácsoló trénerről szóló sportfilmek, vagy a militáns kegyetlenség szolgálati zubbonya alatt katonái iránt mély empátiával viseltető szigorú, de emberséges, sőt a rá bízottakért egyesen tűzbe gyalogló parancsnokokat heroizáló háborús eposzok.

De példákért felesleges egészen Hollywoodig caplatnunk, hiszen a közelmúltban a Csiky Gergely Színházban is több ízben láthattuk e nevelődéssel és emelődéssel kecsegtető alaphelyzet jobb (Éjjeli menedékhely) és rosszabb (Amint a mennyben) változatait. Hasonló felvetéssel indít az Othello Gyulaházán is, csakhogy figyelme aztán másfelé fordul.

A vígjáték – a műfaj hagyományainak megfelelően – túlzással, fokozással egyszerűsítő erőterének epicentrumába ugyanis a messziről jött ember helyett ezúttal a színházigazgató kerül. A direktor, aki kényszerűségből joviálisan viselkedik a politikussal, hevesen interpellál a tehetséges, újító, de a társulati hierarchiát kikezdő rendezővel szemben, s gondos tyúkanyóként terelgeti, dirigálja övéit abba az irányba, amerre legjobb meggyőződése szerint a színház sikereit sejti.

Kelemen József pontos játéka profin fogja össze az előadást. Az általa megformált igazgató, ha kell, csendes diplomata, máskor lobbanékony terapeuta, s szétesettségében is mindvégig összeszedett úriember. Végig vele megy Nyári Oszkár megállapodott, családos, gázszámlafizető táncoskomikusa, aki alighanem álmában is a Hajmási Pétert fújja, valamint Sarkadi Kiss János fröccstől nagyhangú drámai hőse is, a színészbüfében barátságosan kvaterkázó harsány haver, aki sokáig el sem hiszi, hogy a nyeregből kiüthető, s mire lehull szeméről a hályog, feldúlt, féltékeny dúvadként a gyulaházi Othello címszerepében találja magát.

Takács Géza neurotikus rendezőjének legnagyobb erénye a titokzatosság. Mert nem derül ki, hogy csak az általa kieszelt formabontó előadás sikere érdekében közeledik a drámai szendét alakító Grisnik Petrához, vagy érzelmei teszik egyébként nagyhangú figuráját a szerelmi háromszög legcsendesebbik csúcsává.

Göttinger nem először mozgatja ötletesen és lendületesen a színpadi teret, s bár a bemutatón néhol akadtak még ritmustalan váltások, idővel bizonnyal összecsiszolódik az ütem. 
Gádor és Tasnádi munkája egy vidéki színház mindennapjairól szól, s noha a történet valamikor a kádári megtorlások utáni években játszódik, úgy tűnik fel, a láttatott erőviszonyok ma sem lehetnek szokatlanok a teátrumok háza táján.

A Csiky Gergely Színház – nem kis iróniával – épp egy operettet és egy drámát követően tűzte műsorára az operett és dráma vígjátéki harcáról szóló darabot. A színészek számára az Othello Gyulaházán kiváló terep – hisz egyszerre három színdarabban is játszhatnak tulajdonképpen –, nézőként mégis úgy látom: az előadás minden referenciális beágyazottsága ellenére sem megy mélyebbre egy jól kigondolt, szórakoztató posztmodern tréfánál. Persze arról is szól éppenséggel, hogy mindenki számára mások a merülési igények.

Beszélgetés az Othello Gyulaházán műsorfüzetében

A Gádor Béla kisregényéből készült filmet 1966-ban mutatták be. A film óta mi minden változott egy „tipikus vidéki színház”-ban? 

Nem vállalkoznék most egy mindenre kiterjedő összehasonlításra. De van néhány dolog: a hatvanas években másképp indult a színházi szakemberek pályája. Ma nagyobb a bizonytalanság az elhelyezkedést illetően. Nem talál minden színész és rendező hosszú időre biztos állást az egyetemről kikerülve. Debrődyt „odetették” főrendezőnek valahova, ami egyébként a mi generációnk mestereivel is elő-előfordult – és aztán ott bizonyíthattak vagy elbukhattak. A kultúrafinanszírozási rendszer és a kultúrafogyasztási szokások is mások voltak. Más volt az anyagi helyzete a társulatoknak – és a nézőknek is. Akkoriban biztosnak tűnt az ember egész pályája. De van, ami nem változott ennyire. Érdekes például, hogy ezen a modern színház – nem modern színház problémán még mindig nem vagyunk túl. Ahogyan Debrődy „avantgárdnak” számít, és az operett pedig „szórakoztatónak”. Mintha ezeket a fogalmakat azóta sem tisztáztuk volna megnyugtatóan. Viszont a „vidéki elszigeteltség”, amit sokat emlegetnek, ma már teljesen más képet mutat. Az információcsere az utóbbi években nagyon gyorsan változik, az internet meg a facebook miatt mindenkinek úgy tűnik, hogy benne van a közvélemény-áramlásban, a világ közepén. De csak úgy tűnik – valójában a pesti kollégák is ritkán néznek minket, és mi is ritkán őket – azaz a színházi gondolkodásunk finoman szólva nem közös. 

Van olyan, hogy „vidéki színház”? 

Leegyszerűsítve az ellustult, életformájába kényelmesedett, biztosra játszó, nem kockáztató és nem is bukó színházcsinálásra szokták érteni a mi korosztályunkban. Ez persze nem igaz, ugyanolyan rosszindulatú leegyszerűsítés, mint hogy a pestiek milyen pökhendiek. És persze vidéki színház és vidéki színház között is vannak különbségek – erről pont a kaposváriak nagyon sokat tudnak. Maradjunk most annyiban, hogy a „vidéki színház”-ban jellemző a bérletrendszerrel történő működés, a repertoár sokszínűsége. Egy olyan városban, ahol tizenhat másik színház is van, ott választhatsz profilt. De egy vidéki színházban mindenféle műfajt kell játszani, és ez a színészektől sokoldalú mesterségbeli tudást és kondíciót kíván. Mindenki ismer mindenkit, a nézők a színészeket, és fordítva. A Pesten dolgozó színészeknek nagyobb a mozgástere, ha nem akarják azt csinálni, amit épp csinálnak, ha váltanának: többfelé dolgoznak, lépnek fel – a vidékieknek ez nehezebb egyszerűen a fizikai távolság miatt. Sokkal inkább koncentrálódnak egy helyre. Amit a vidéki színházi társulati létben mindig is nagyon jónak gondoltunk, az az alkotóközösség, ami együtt él – a tagjai bent vannak a színházban, ott dolgoznak és szinte ott élnek. A színészbüfé – színpad – színészház háromszögében telnek el évtizedek, és mindenki ismeri a másiknak minden rezdülését. Százszor összevesztek már halálosan, és százszor kibékültek, különféle minőségű és mélységű kapcsolatok fűzik őket össze, és ez egy olyanfajta erős szövetséget hoz létre, hogy a színpadon hatékonyabb alkotótársak lesznek, mintha minden próbafolyamat elején újra meg kellene ismerkedni a másikkal. Ez a „vidéki színtársulat mítosza”. Valójában elsősorban nem ez határozza meg, hogy egy csapat jól működik, hanem az, hogy ugyanazt gondolják-e. Ha ugyanazt gondolják, akkor az új ember felfedezésének mohó öröme ugyanúgy a minőségi színházcsinálás gesztusává válhat, mint a régi kolléga, akire már oda se kell nézni. 

És ha jön egy újonc, aki mást gondol? 

Ez is időtlen téma. Debrődy mást akar csinálni, mint amit a gyulaházi társulat megszokott. Mert szerinte belekényelmesedtek a munkájukba. Ők viszont nem értik – és ebben teljesen igazuk van – hogy miért kéne mást csinálniuk, mint amit jól csinálnak már évtizedek óta, és ami jól is működik a nézők visszajelzései alapján. Tornyos Franci nem érti, hogy miért kéne neki mást csinálnia, mint amiben ő sikeres. Debrődy viszont azt gondolja, hogy ne azt csinálják, amiben már jók, hanem olyasmit, amiben nem. Lépjenek le a biztos talajról, és induljanak el új utakon, ahol már nem olyan egyértelmű, hogy azt ők jól csinálják. A fiatal rendezőt, Debrődyt az a vágy hajtja, és fiatal eltökéltségben nem is lát más lehetőséget: csak az a művészet, ami újdonság. Legyen minden művészi tett új felfedezés. A társulat reálisabban látja a helyzetet – a közönség igényeire hivatkoznak, és azt akarják folytatni, ami jól működik. Aztán meglátjuk, találkoznak-e a célok, ideák, igények és tehetségek. 

Közös a cél: a jó előadás. 

Ezt persze mindenki másképp képzeli el… 

Nektek itt most három előadást kell létrehoznotok. 

Igen: egy régóta sikerrel futó, igazi klasszikus operettet – egy jól kiállított, vagyis látványos és költséges operettet, amit ma már kevés helyen látni. Emellett egy „modern” Othellot, amiről azt mondják a benne szereplők, hogy nem jó – bár azt nem tudhatjuk, hogy ez csak az ő véleményük, vagy valóban így van. Mi azt választottuk, hogy eléggé rendezetlenül indul a próbaidőszak, aztán a végére egy érvényes előadás kerül színre. Mivel ez egy vígjáték, ami egy színházban játszódik – vagyis mindannyiunk számára nagyon otthonos és ismerős terepen –, ezért nekünk tiszteletlenül, némi iróniával kell néznünk a saját munkánkat. Viccet csinálunk magunkból – ami rendkívül szórakoztató tud lenni. Gádor az ideáiba elborult ifjú rendezőből ugyanúgy viccet csinál, mint a kissé elkényelmesedett középkorú színészből. És mindezt szeretettel teszi. 

Szemerédi Fanni

Megjelent a kaposvári Othello Gyulaházán műsorfüzetében.

Az Othello Gyulaházánról a Kapos TV-ben

A Korzó vendégei voltak Grisnik Petra és Sarkadi Kiss János, valamint a rendező, Göttinger Pál.

Videó ide kattintva: http://kapos.hu/

Akciós nap a Belvárosi Színházban!

Szeretné megtudni mi is történik most szombat-vasárnap a Belvárosi Színházban? Meg akarja érteni, mi a siker titka? Részese akar lenni az élménynek?

Az Orlai Produkció idén is meghirdeti akcióit a decemberi-januári időszakra, olyan lehetőséget kínálva ezzel az érdeklődő közönségnek, amellyel hosszú időre rendkívüli élményhez juttatja őket.

A két ünnep között szinte valamennyi produkciónk műsoron lesz. Lepjék meg egymást, a családot valamelyik karácsony és újév közötti előadás örömével.

Rögtön karácsony másnapján Závada Pál klasszikus regényének elismerő kritikai visszhangot kiváltó színpadi adaptációja, a Jadviga párnája lesz látható Ónodi Eszter, Pál András, Pokorny Lia, Gáspár Sándor és Lukáts Andor főszereplésével. Találkozhat a közönség a lassan kétszázadik előadásához érő Esőemberrel Kulka Jánossal és Nagy Ervinnel a főszerepben, valamint a Daniel Glattauer bestselleréből készült, többszörös díjnyertes előadással, a Gyógyír északi szélre című produkcióval is.

Vári Éva két legendás női alak, Edith Piaf és Sarah Bernhardt bőrébe bújik a Piaf és Az isteni Sarah című előadásokban, Hernádi Judit ésUdvaros Dorottya pedig A Bandy-lányokban éneklik az Andrew Sisters dalait, Parti Nagy Lajos szövegeivel.

Érdemes a szilvesztert is a Belvárosi Színházban tölteni, mert december 31-én két alkalommal is látható lesz A nagy négyes című előadás Molnár Piroska, Vári Éva, Szacsvay László és Benedek Miklós jutalomjátékával, Gálffi László rendezésében, 16 és 19 órai kezdettel.
A karácsonyi ajándékként is kiváló bérlet, illetve az előadásokra szóló jegyek megvásárolhatók az Orlai Produkció weblapján.

A pontos részletekről a helyszínen kaphat felvilágosítást.A talány feloldásához, jöjjön el a Belvárosi Színházba 2012. december elsején vagy másodikán 10 és 18 óra között


Rendkívüli akciókkal várja az Orlai Produkciós Iroda csak december 1-jén és 2-án a Belvárosi Színházban!

1./ Belvárosi Színház – jegyakció
Aki 2012. december 1-jén és 2-ánkészpénzért jegyet vásárol az alábbi Belvárosi Színházban játszott előadások bármelyikére, azok jegyáraiból 50% biztosítunk Önöknek.


2012. december
Kramer kontra Kramer 17h 2012.12.09 vasárnap
Kramer kontra Kramer 17h 2012.12.16 vasárnap
Ez a hely 20h 2012.12.21 péntek
Jadviga párnája 19h 2012.12.25 kedd
Esőember 20h 2012.12.26 szerda
Gyógyír északi szélre 20h 2012.12.27 csütörtök
EdithPiaf20h
(Vári Éva estje) 2012.12.28 péntek
Az isteni Sarah 17h 2012.12.29 szombat
A Bandy-lányok 19h 2012.12.30 vasárnap
A nagy négyes 16h 2012.12.31 hétfő


2013. január
Esőember 19h 2013.01.01 kedd
Kramer kontra Kramer 19h 2013.01.02 szerda
Ezahely (Kulka János estje) 20h 2013.01.04 péntek
Jadviga párnája 15h 2013.01.05 szombat
Esőember 15h 2013.01.06 vasárnap
EdithPiaf (Vári Éva estje) 20h 2013.01.11 péntek
Kramer kontra Kramer 19h 2013.01.15 kedd
A nagy négyes 20h 2013.01.18 péntek
Gyógyír északi szélre 20h 2013.01.19 szombat
Ez a hely (Kulka János estje) 20h 2013.01.20 vasárnap
A Bandy lányok 20h 2013.01.25 péntek
Kramer kontra Kramer 16h 2013.01.27 vasárnap
A nagy négyes 20h 2013.01.29 kedd


2013. február
EdithPiaf (Vári Éva estje) 17h 2013.02.03 vasárnap
Az isteni Sarah 20h 2013.02.04 hétfő
Gyógyír északi szélre 20h 2013.02.05 kedd

2./ Karácsonyi Bérlet Akció +50 %-os VOUCHER
Aki 2013. január 1. és 2013. május 31. között beváltható 3 előadásból álló szabad bérletet vásárol 2012. december 1-én és 2-án, annak bérletenként adunk 1 db 50 %-os vouchert, amellyel 2013. március 01- 2013. május 31 időszak közötti Belvárosi Színházban játszott előadásra tudnak 50%-os kedvezménnyel jegyet vásárolni.

3./ Blackbird és Fédra Fitness jegyek
Amennyiben a 2012. december 4-i vagy december 5-i Blackbird, illetve a 2013. január 06-i Fédra Fitness előadásainkra teljes áron jegyet vásárol, úgy minden jegyhez, 1 db 50 %-os vouchert biztosítunk, amellyel 2013. március 01 – 2013. május 31 időszak közötti Belvárosi Színházban játszott előadásra tudnak, szintén 50%-os kedvezménnyel jegyet vásárolni.

Mindenkit várunk december 1-jén és 2-án 10 és 18 óra között a Belvárosi Színházban (1075 Budapest, Dohány u. 1/a)!

9 év után új műsorvezető!

Új műsorvezetőt avattunk a legutóbbi Rögvesten! Első tárgyként egy fogorvosi fúrót kapott, kiszúrt magának egy idegennyelvi levelezőt és a központi fűtésről énekeltette a Társulatot. Mostantól aktívan velünk.

Színházrendező, bár néha színészként is megmutatkozik, szabadidejében pedig megszállottan nyomja egy ír zenét játszó bandában. Jó arc. Az új műsorvezetőnk: Göttinger Pál. A dolog hátterében viszont se összeveszés, se megromlott viszony, se intrika, de még egy jó kis szerelmi dráma sincs. Sajna. Annyi a szitu, hogy december elsejétől az RTL Klub elhívott rendezőnek egy új szappanoperához, és ezért mostantól kicsit nehezebben leszek egyeztethető. Ezért kellett valaki, aki helyt áll, ha nálam összecsúsznak a dolgok. Jogos a kérdés: de hogyhogy nem a Társulatból valaki? A tök egyszerű válasz pedig az hogy: rajtam kívül senki nem szeret műsort vezetni. És ehhez egy kis előtörténet. Hogy hogyan és miért lettem én a Társulat állandó műsorvezetője.

Amikor 2003 novemberében elindult a Rögvest, az első évadban Bence és Ati vezették felváltva az esteket. Egyszer-kétszer Balázs is bepróbálkozott, és én is tettem egy kísérletet. Aztán a második évadra úgy érezte a Társulat, hogy ez így váltogatva nem annyira jó. Jobb lenne, ha egy állandó műsorvezető vinné az esteket, mert akkor az nagyobb rutint szerezhetne, az ő stílusához, ritmusához hozzászokhatna a társulat, sokkal egységesebb, gördülékenyebb, profibb lenne az előadás. És pont addigra érett meg ez a gondolat, mire engem is nagyon elkezdtek baszogatni a főiskolán. Én 2001 és 2005 között jártam a Színház-és Filmművészeti Főiskolára (azóta Egyetem) tévés műsorvezető-rendező szakra. Vitray Tamás és Horváth Ádám voltak az osztályfőnökeim, Bárdos András, Máté Kriszta és Kolosy Péter meg pluszban a gyakorlati tanárok. És hát főként Vitray és Máté Kriszta nagyon nyomatták nekem, hogy fogjam fel, hogy ez egy másik szakma. Felejtsem el a gyerekszínészes, Földessy Margitos éveket, amit itt tanulok, az tévézés, ide nem színészek kellenek, hanem tévések, akik máshogy működnek. Máig megvan Máté Kriszta egy kis fecnije, amit egy stúdiógyakorlat után csúsztatott oda nekem: „Gergő! Könyörgöm! Ne eljátszd a kamera előtt, hogy műsorvezető vagy, hanem legyél az!” Szóval, sokat gyötörtek, hogy a színházi rutint levetkőzve képernyőképeset faragjanak belőlem, olyat, aki nem szerepet játszik, hanem önmagát adja. Na, és hát összetalálkozott a kettő: a Társulat állandó műsorvezetőt akart, engem meg nyúztak, hogy elég a színészkedésből, legyek műsorvezető. Így vállaltam az állandó műsorvezetést az esteken. És gyorsan kiderült: mindenkinek így lett a legjobb.

Belőlem az évek alatt teljesen kiveszett a színészként „ágálhatnék” és (remélem) Vitrayék elérték a céljukat. Egy percig sem csinálnám azt, amit a többiek a színpadon, ők viszont ott érzik igazán jól magukat, és nekik a műsorvezetés a kín. Az egyéves dél-amerikai kiruccanásom alatt szívták is a fogukat rendesen, úgyhogy pont ezért döntöttünk most úgy: hogy ha az én RTL-em miatt időnként másnak kell vezetni a műsort, senkit ne erőszakoljunk meg, senkire ne kényszerítsünk olyat, amit igazából nem szeret. Találjunk valakit, aki szintén csak a műsorvezetésre áll rá, és át tud venni egy-egy előadást. És tulajdonképpen, szinte az első ötlet Göttinger Pali volt. Ismerjük egymást régóta, dolgoztunk már együtt ilyen-olyan formában, tudtuk, hogy rohadt kreatív, jó humora van, meg teljesen egyedülálló személyisége…

De nem fogom most itt dicsérgetni –pláne, hogy lehet, hogy ő is olvassa a blogot -, gyertek avassátok be/avassátok fel Palit. Hmmmm…. A decemberi Rögvesteket mind ő viszi, és januártól is folyamatosan lesz.

Feltéve, ha addig nem lesz Világvége. Mert akkor az ugye egészen más eset.

üdv: Gergő

Ajándékozz nevetést!

2012. KARÁCSONYÁRA ÉS 2013-RA A NEVETÉST AJÁNLJUK HÁROM KÜLÖNBÖZŐ CSOMAGOLÁSBAN – MEGBÍZHATÓAN KISZÁMÍTHATATLAN TARTALOMMAL.

A MOMENTÁN JEGY időzítve van, aznap este aktiválódik, amikorra megveszed.

Működési mechanizmus:
1. Megkapja az ajándékozott:
A) Hallott már róla. Az illető izgul, hogy vajon szerepelni kell-e?… „olyan-e mint a Beugró?”…
B) Volt már. Az alany egyre inkább várja a napot. (Neki minél közelebbi időpontra vegyük a jegyet, és válasszunk olyan előadást, amit még nem látott!)
C) Gőze sincs, mi ez. De mivel bízik benned, és nevetni jó, eltervezi: ott lesz.
2. Elérkezik az este:
Az ajándékozott belép az IMPRÓ ajtaján… beül… elkezdődik. Aktivizálódik a nevetés… először… másodszor… „ezek tényleg nem tudják, mit tesznek 5 perc múlva… nevetés másodszor… nevetés sokadszor…, ez nem klasszikus színház, nem stand up, nem Beugró… impró védőháló nélkül… szünet… ide be lehet vinni a forralt bort… sört a 2. részre… még mindig van bennük?… Van.” Nevetés. Vége. AZ ILLETŐ FELTÖLTVE, IMPULZUSOKKAL TELE LÉP KI AZ IMPRÓ AJTAJÁN.

A két ünnep közötti és a januári előadásokat itt találod.


A MOMENTÁN BÉRLET az improvizáció 3 különböző formájába vezet be, és ott robban: 3 különböző élménnyel és a nevetés sok fajtájával.

Működési mechanizmus:
Aki kapja, először, januárban egy Fröccsre érkezik: mindennapi élethelyzetek, görbe tükör, kalandozás a lélek ösvényein… a pszichológus jókat mond… a Momentán szórakoztat… „hogy is van ez velem…és másokkal…?”… nevetés és rácsodálkozás.
Másodszor, februárban jön, mikor már sejti, mire számíthat… egész mást kap! RögvEst: interaktív impró-show, pörgős jelenetek, váratlan fordulatok, improvizált dalok – immunrendszer-erősítés nevetéssel. Vajon mit tud még a Momentán?
Harmadszor, februárban, már mint rutinos néző, ül be az előadásra…és az improvizáció arénájában találja magát: a társulat két csapatban küzd a nézők kegyeiért egy Impró Ütközetben.

A karácsonyi bérlet ára 6000 Ft.
Időpontok:
2013. január 12. szombat: Fröccs – interaktív lélekbúvárkodás
2013. február 9. szombat: RögvEst – interaktív impró-show
2013. március 9. szombat: Ütközet – Momentán vs. Momentán

További információ a jegyekről, bérletekről + bérletrendelés:
- a helyszínen, az előadások napján
- Komjáti Katinál a szervezes@momentantarsulat.hu címen és a 06-30-366-97-13-as telefonszámon

AZ IMPRÓ WORKSHOP lefolyása és hatása hosszabb távú – beépül, sokáig kattog… ketyeg. Ajándékozzuk olyannak, aki
A) tudja, hogy kreatív, és szeret kiteljesedni.
B) azt hiszi, nem kreatív, de te tudod, hogy az, hisz mindenki az.
Működési mechanizmus:
Az ajándékozott megérkezik: „te jó ég, mi fog itt történni?”… Nevetés… sokadszor…„olyanokat mondok, amire nem is számítottam!”… működik az impró. „Mennyi kreativitás, humor van mindenkiben!”… Energia… játék… önismeret. „Improvizálok!”
Aktuális workshopunk:
2013. január 26-27.

Hol és mikor veheted meg?
Pöpec Momentános kísérőkártyával nálunk, az IMPRÓ-ban (Ó u. 4.) Előadások napján 17h-22h
Bármikor az interneten: http://momentantarsulat.hu/jegyvasarlas (hamarosan letölthető kísérőkártyával!)

forrás: http://momentantarsulat.hu/

Bíró Réka: Ahol a keresés van. Temesvári tendenciák


Temesváron alig öt éve még a Nemzet csalogánya című előadás volt látható. A múlt évadban Immanuel Kant, Deviancia és Furnitur. Az ötévnyi munka alapjában véve keresést, mozgolódást, határfeszegetést mutat. Nem nagy dobbantó a mélységekből, hanem kigondolt építkezés.

Arról, hogy mit keres magában egy társulat, keveset tudhatunk addig, amíg meg nem találja azt. Addig marad nekünk a keresés folyamatának követése. Így az igazán fontos kérdés a 2011–2012-es évad előadásaival kapcsolatban nem is az, hogy miért lettek olyanok, amilyenek, hanem hogy miért pont ezek a témák, miért ezekre a darabokra esett a választás, mit jelentenek ezek a téglák az építkezésben. Első ránézésre nem kiváló előadásokról van szó, és ez nem is változik második ránézésre sem. Viszont ha megfelelőképpen tesszük fel a kérdést, akkor túl kell lépnünk a lemondás könnyelműségéről és izgalmas kérdésfelvetések folyamatába sodródhatunk. A három előadás különböző célt és célközönséget jelöl ki magának. A feldolgozott témák és az általuk felvetett kérdések változékonyak, más-más réteget szólítnak meg. Az előadásokon keresztül megfigyelhető a társulat keresési folyamata. Különböző próbálkozások és kihívások teszik egységessé ezt a folyamatot. Az egyik az intellektuális réteghez szól, háttértudást és magasabb szintű figyelmet, koncentrációt a megértéshez. A másik társadalmi problémákat feszeget, történéstöredékek felsorakoztatásával időt ad a gondolkodásra. A harmadik pedig szórakoztatói magatartás mögé bújva égetően fontos egyéni, de ugyanakkor mára már szociális hatósugarú problémákkal szembesít. A három út, a három minőség egy közös kihívást, határfeszegetést mutat, amelynek nem az eredménye, a végproduktuma válik érdekessé, hanem az egységes képről leolvasható szándék és fejlődés. Az elmúlt évad előadásai a nézőközönség típusaira is odafigyelnek, különböző nézői attitűddel közelíthető meg a Kant, a Deviancia és a Furnitur.

Az intellektuális kihívás

Mivel a történet egyáltalán nem a valóságot kívánja szolgálni, ezért a Thomas Bernhard-darab karakterei szélsőségesen maszkírozott személyiségek lehetnek. A darab már alapszituációjában sem támaszkodik a történelmi valóságra, hiszen Kantról az egyik köztudottan elterjedt tény az, hogy nem hagyta el Königsberget, most mégis Amerika felé hajózik. A fiktív szituáció így megengedi a valótlan tények elfogadását, mint Kant feleségének, Kant asszonynak a jelenlétét, a filozófus szemfényvesztését, a papagáj fontosságának megjelenítését, emberként való ábrázolását. A drámaszöveg alaphelyzetének fikciója, úgy tűnik, nemcsak a valóságos helyzet kicserélésére szolgál, hanem Kant életének és gondolkodásának kifordítását mutatja fel. De mi alapozhatja meg ennek a kifordításnak az érvényességét? Kant egyik legnagyobb felfedezése a kopernikuszi fordulat, amelyet Kopernikusz elméletére alapozva a metafizikában használt. Kopernikusz az akkori feltételezést, miszerint a csillagok forognak körülöttünk, megfordította, azt feltételezve, hogy a megfigyelő kering, míg a csillagok nyugalomban vannak. Kant a tárgyak szemlélete kapcsán végezte el ugyanezt a kísérletet, arra a következtetésre jutva, hogy nem a szemlélet igazodik a tárgyhoz, hanem a tárgy igazodik a szemléletalkotó képesség tulajdonságaihoz. A darabban többször elhangzó mondat: „Kopernikusz felfedezte Amerikát, Amerika felfedezte Kantot” a megfordítás elméletét juttatja eszünkbe és világossá válik, hogy a Thomas Bernhard szövege duplacsavar által értelmezhető. Ehhez a komplexitáshoz képest a színpadra festett, sokszor kimerevítettnek tűnő kép vázlatszerűvé válik.

A temesvári Kant szereplőinek az arcán fehér maszk bővíti ki a játékmód töredezettségét. Ennek a gesztusnak egyik értelmezése lehetne a már majdnem kirakatbábukká forrott karakterek hangsúlyozása. Viszont az elsődleges értelmezésen túl a smink segédeszközzé válik, ami pótolni, eltakarni szeretné a karakterábrázolások nem elég mélyre menő kidolgozását. A karakterek éles mozdulatai a szöveg éles gondolatait kívánják megalapozni, ám a szaggatottság a szövegértésben is töredezettséget okoz. A szöveg a hangerősség fel- és lefokozásán túl elvész a hajófedélzeten végigdübörgő szereplők lábai alatt. A darabban rejlő tömény szöveg mögötti gondolatok csak sejtésként jutnak el a nézőtérig. Az egyetlen játék, ami marad és segíthet a megértésben, a szereplők által átvett, a papagájra jellemző ismétléses beszédstílusban elhangzó mondatok játéka. Kant gondolatok között ugráló monológjai mindig egy lényeges következtetésbe torkollnak, de a színpadon nekilendülő mondatáradat végső gondolata kimerül egy kinagyított gesztusban, vagy a hajófedélzet hosszanti átjárásában. Ugyanakkor a géniuszokra és környezetükre jellemző közhelyes gesztusokban is leleplezhető az előadás pontos átgondolásának hiánya. Kant elkezdi teleírni a hajó fedélzetét gondolataival, a környezete pedig vagy tátott szájjal áll, vagy próbálja elsimítani a helyzetet. Az előadás nem vonultatja fel a darab összes szereplőit, de még így is kevésnek tűnik a vágás. A színpadon olyan szereplők is megjelennek, akik nem tesznek hozzá az értelmezéshez, nemhogy nem segítenek a befogadáson, de megzavarják azt. Ilyen elhagyott szereplővé válik a hússütő szakács jelenléte, akivel Kant pár perc erejéig a köménymag használatáról vitatkozik. Az előadásban más szereplők is elhagyatottá válnak a színpadon, segédeszköz nélkül maradnak bent jelenetekben. A steward időközönként jegyzetel, vagy Kant utasítására a hajó irányát kiáltja fel, de az ideiglenes elfoglaltságon kívül nem marad más számára, mint a hajófedélzeten való ácsorgás. Ezeket az üresjáratokat Kant asszony kibővíti jelenlétével, még ha végig is követi a színpadon történő összes mozgást, reccsenést.

A szövegben és az előadásban felvetett kérdések többsége válasz nélkül marad. A darabban kifordított helyzetet az előadás egyértelműnek kezeli, a kiinduló szituáció miértjének megértésére nem kapunk lehetőséget. Kezeletlenül marad a szereplőkön megjelenő rettegés a hajókürt felhangzásakor, az előadás végére megöregedő steward, Amerika pozicionálása. A Kant gondolatait őrző papagáj nemének kiválasztása is kérdés, hacsak nem azért nőnemű, hogy biztosan egyértelmű legyen, Kant egyetlen felesége a munkája volt. Ez által viszont már érvénytelenné válik, hogy az előadás a darab fiktív szituációját kiindulópontnak veszi. A megválaszolatlan kérdések között az előadás alatt viszont kitűnik egy lehetséges megoldás. Ez a szövegből kirajzolódó, egymástól pontosan elválasztható, kiforrott karakterek közti viszony megtalálása. Ennek sikerében főként a Kant és a Friedrich papagáj figurák kapcsolata, Kant asszony és Ernst Ludwig inas közti kommunikáció, a Milliomosnő és a Bíboros rövid találkozásai osztozhatnak. Az egyetlen kérdést, amelyre az előadás választ ad egy kedves pillanattal, azt a Milliomosnő teszi fel a jelenlévőknek: „Ki volt tulajdonképpen ez a Leibniz, akiről olyan gyakran beszél?”. A valóságban Immanuel Kant gondolkodását Gottfried Wilhelm Leibniz filozófiája segítette, hatására fordult a metafizika irányába. Az alaposan megformált inas karaktere, Ernst Ludwig, egy alig észrevehető pillanatban arcán végigsimítja kezét és Leibnizként mutatkozik be. Az előadás végén a madáridomárok gesztusával Kant felé nyújtja karját, leveszi hátán a filozófust a kalitkáról, mire ő ugyanazzal a gesztussal simítja végig Ernst Ludwig arcát, amivel az Leibnizként bemutatkozott.

Társadalmi kérdések kutatása

A legutóbbi népszámlálás szerint Románia lakosságának száma valamivel 19 millió fölött van, ebből 687 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, ez 3 százaléka az országnak. Ebből az összegből Temes megyében 23 415 személyt tartanak nyilván, amely a megyék közötti mennyiségi ranglistán valahol az élen szerepel. A Németh Ákos által írt és egyben rendezett darab valószínűleg nem ezekből az adatokból ihletődött, viszont ahhoz, hogy az évad egyik darabválasztása legyen, lehetett valami köze. A dráma egy autista lány és környezete helyzetét mutatja be, szerkezete rövid, egymást váltó jelenetekből épül. Az előadás felépítése a szövegéhez hasonul, a jeleneteket teljes sötét és könnyűzenei töredékek választják el egymástól. A lépcsőzetes műgyep játéktér színe és „műanyagsága” visszaadja azt a Zsanett környezete számára megnyugtató, de szintetikus gondolatot, hogy a lány világa is ilyen egyszerű. A Deviancia tömérdek jelenetsorozata alatt kiderül, hogy a címadó szó nem a főszereplőre vonatkozik, inkább a körülötte élő emberekre jellemző. A kifejezés eredetileg az útról való letérést jelenti, a drámában pedig egymás után sorakoznak aletért magatartású szereplők. Amíg a szöveg szerint egyre fontosabbá válik a környezet egyéneinek sorsa, addig az előadás alatt Zsanett karaktere kezd csak egyre inkább kialakulni. Pontosan viszi végig szereplőjét a jeleneteken, míg végül a hátán is az előadást. A drámaszövegben rejlő humor elvész, így nincs mihez képest megteremtődjön komolysága. A nyelvi játékok nem hallatszanak ki, nem történik hullámzás, ezért a nyomasztó alaphangulat nem okoz feszültséget, hanem semlegességbe torkollik.

Az előadás hossza időt ad a gondolkodásra. Miután a néző túljut az alapvető kérdéseken, hogy milyen lehet fogyatékossággal élni, milyen lehetőségei vannak egy ilyen személynek, hogyan láthatja a világot stb., akkor kezdi feltenni azokat a kérdéseket, amelyekkel a dráma valójában foglalkozni akar. Egy ember egyéni sorsa mellett hogyan tud viszonyulni fogyatékkal élő, illetve ezen is túl, valamilyen betegségben szenvedő emberhez? Zsanett figurája megadja a kellő lehetőséget a színpadon jelen levők számára, hogy építkezni, viszonyulni tudjanak hozzá. Sajnos egyikük sem lép át a sztereotípiákon, holott a szöveg okot ad arra, hogy a felvetülő kérdések ne a beteg körül forogjanak, hanem a betegséghez való viszonyulás aurájában keringjenek. Mintha a temesvári előadás Zsanettje találkozott volna autistákkal, de a többiek nem találkoztak a valóságban velük. Mindez eltávolítóan hat, s ezt csak erősítik az időnként felhangzó összeválogatott zeneszámok. Az előadás nincs térségbe helyezve, nem pozicionálja magát, így érvényét veszti a nézőközönséghez kiszólaló gesztus. Akkor sem kerül közelebb a nézőkhöz, mikor kettőt belőlük székestől a színpadra vitet szereplőivel. Az előadás erőssége pontosan a hiányosságában rejlik, hiszen rákényszeríti a nézőt a keresésre, és arra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon, melyeket az előadás nem mutat fel. Így találhatunk rá arra a pillanatra, amely egyszer csak felüti fejét a jelenetek között olyan feszültséggel és hitelességgel, amelyre lehetőséget hordoz az egész produkció. A három lány hozzánk közel ül, Zsanetten csodálkoznak és dicsérik, hogy milyen gyönyörű koszorút csinált. A középen ülő Zsanett fejére helyezik a koszorút, elkezdik csiklandozni, nevetnek. Zsanett is nevetni próbál, miközben teste, az autizmusból adódóan, ellenáll az érintésnek.

Rafinált szórakoztatás

A Furnitur becsapós. Körmönfont módon engedi magát megismerni, ritmusosan beleringat musicales dalaiba, eltereli a figyelmet mozgalmas terével, elhiteti a nézővel, hogy a szórakoztatására van itt. Ha már teljessé válik a kényelem, elköveti azt a szélhámosságot, hogy olyan kérdéseket kezd feltenni, amelyektől a színházi kanapé kezd kényelmetlenné válni. A musical-paródia nem marad meg a musical sajátosságainak kifigurázásánál, túllép ezen, a szerelmes musical daloktól kezdve és a rockoperán keresztül még egy némafilmes komédia-jelenetet is képes belegyúrni úgy, hogy az belepasszoljon. Az érzelmes műfajok parodizálása nemcsak az elnagyolt gesztusokban, hanem a szövegben is fellelhető. A humor abban rejlik, hogy a szereplők teljes komolysággal adják át magukat a szentimentális műfajok sajátosságainak. Ennek egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy jó zenei kvalitásokkal rendelkeznek a színészek, így az előadás egyszer sem billen át szórakoztatóból nevetségesbe.

Egy előszobát látunk, amelyhez egymást váltva frappánsan csatlakozik a háló-, konyha-, dolgozó-, fürdőszobadoboz. A játéktér felett még egy szint található, ide csak egy áttetsző tükrön keresztül lehet belátni. Shivak Shurman nézelődni megy a Furniturbútoráruházba, de ott nem hétköznapi problémákkal szembesül. A moderátor végigvezeti a férfit az élet fontosabbnak tartott stációin, sajnos ő az egyedüli, akinek sokszor elvész a hangja a színpadon és érthetetlenné válik. Az anyós és após megjelenése üdítő, egyszerre nevettetnek és hangsúlyozzák játékukkal az élet abszurd helyzeteit. A páros karikatúrává növekszik, minden kifogásolnivalót lesöpör az előadásról. A humoros jelenetek akkor fordulnak át, amikor a három technikus a felső szintre kerül. Az áttetsző tükör mögött egy szappanopera-részletet szinkronizálnak. A hatalmas tükör, ahonnan időközönként leereszkedik az ipari porszívó, hogy felszívja a Shurman által hirtelen felindulásból betört tükreit, még egyet fordít a paródián, s már nem a szappanopera szinkronizálása, hanem az életből jól ismert túldramatizált helyzetek a tét. A jelenet után az eddig esetlennek tűnő Shivak Shurman karakter egy szerethető hétköznapi emberré válik, aki a bútoráruházban fejti meg a magával hordott kérdéseket. Az előadás kezdetben biztonságba helyezi a nézőt, majd lassan adagolja kérdésfelvetéseit a családalapításról, az apa és a gyerek közötti viszonyról, az élet fordulópontjairól, már a kezdet kezdetén pusztulásra ítélt kapcsolatokról és főként az otthonról. A Furnitur humora szétfeszíti a komikum kereteit, és a kertben egymással szemben lipinkázó férfiak látványa átesik a banalitáson, megteremtve a kellően kitartott pillanatot.

MOMENTÁN TÁRSULAT


Momentán Társulat - improvizációs színház 

Társulatunk egy baráti közösség tagjaiból alakult. 2003-ban tartottuk első improvizációs estünket, azóta több mint 1800 előadást játszottunk. 

Hisszük, hogy előadásaink a személyesség, a kapcsolódás és a humor révén valódi közösségi élményt nyújtanak. Az improvizáció számunkra nemcsak színházi forma, hanem világszemlélet: figyelemre és a pillanat megélésére tanít. Ezért az impró eszköztárát előadásainkon túl alkalmazott formában is használjuk: rendszeresen tartunk imprókurzusokat, workshopokat és céges tréningeket. 

A társulatot mára egy közel harminc fős csapat veszi körül, vendégművészek, tanítványok, stábtagok és mindazok, akik hisznek az improvizáció és a Momentán-életérzés közösségszervező erejében. 

2010 óta saját színházat üzemeltetünk IMPRÓ néven Budapest szívében, az Ó utcában. 

  • Tagok 
    • Boldoghy Borbála 
    • Bódy Gergő 
    • Harsányi Bence 
    • Kiskovács Attila 
    • Káli Kata 
    • Lisztes Linda 
    • Molnár Levente 
    • Montvai Sára 
    • Penke Bence 
    • Pirisi László 
    • Tóth Barnabás 
    • Várady Zsuzsi 
  • Vendégek 
    • Almási Kitti 
    • Buda László 
    • F. Várkonyi Zsuzsa 
    • Göttinger Pál 
    • Kovács Adrián 
    • Palkovits Nóra 
    • Rada Bálint 
    • Szőke Szandra 
    • Tari Annamária 
    • Wagner-Puskás Péter 
  • Mérföldköveink 
    • 2003.11.11. 
      • Első RögvEst 
    • 2004 
      • Első állandó befogadóhelyünk: Komédium. 
    • 2004 
      • Elindítjuk első imprótáborainkat és workshopjainkat. 
    • 2005.01.25. 
      • Első zenés RögvEst, a társulat tagja lesz Pirisi László. 
    • 2005.12.10. 
      • Megtartjuk 100. előadásunkat. 
    • 2006-2008 
      • Momentán címmel kamaszok problémáit feldolgozó improvizációs TV-műsorunk fut. 
    • 2006.11.12. 
      • 12 órás imprómaraton a RögvEst 3 éves évfordulója alkalmából. 
    • 2008.10.12. 
      • Saját helyünk lesz a Dürer kertben, Momentown néven. 
    • 2008-tól 
      • Bővül a repertoár, a RögvEst mellett új előadásformák születnek. 
    • 2010.10. 
      • Saját színházunk, az Impró megnyitása az Ó utcában. 
    • 2011 
      • Első Impróhét, országos imprószakmai találkozó győri, pécsi, budapesti csapatokkal.
    • 2013.12.06. 
      • Megtartjuk 1000. előadásunkat. 
    • 2015 
      • Első Momentán Udvar Kapolcson, a Művészetek Völgyében. 
    • 2015-től 
      • Közös projekt az Örkény Színházzal. 
    • 2016 
      • Juniorok bekapcsolódása a Momentán Társulatba. 
    • 2016.10. 
      • Megtartjuk az 1000. RögvEst előadásunkat. 
    • 2017.11.11 
      • 1111. RögvEst! 
    • 2018 
      • 15 éves a Momentán Társulat! 
forrás: momentantarsulat.hu

Meni és Agi

Csáki Judit

A nép nem hisz semmiben, mert demoralizálta őt a gazdasági válság. Görögország államcsődben, és különben is, "le a sárga csekkekkel". Nekem tényleg semmi bajom azzal, ha aktualizálnak egy réges-régi opust, belelopják a hic et nuncot, az agyakat lágyító olcsó bulvárt meg az Index vezető híreit. Csak jól kell csinálni.

Ez a szegény Agamemnón (Nyári Oszkár) - még mielőtt élete általunk jobban ismert fordulataihoz érkezett volna, vagyis testvére, Menelaosz oldalán beszállt volna a trójai háborúba, ezzel megalapozván például az Elektra-történeteket - még Spártában szervez összeesküvést tulajdon testvére ellen, mégpedig éppen azt, amelyik Helénát Párisz karjába és ágyába taszítja, vagyis ő provokálja a trójai háborút, melynek aztán maga is közvetett áldozatává válik. Ott sertepertél körülötte a fia, Oresztész (Nyári Szilvia): vézna, kicsit nyomorék, de legalábbis furcsa tartású emósfiúcska, aki egyrészt a már agyonoperált Michael Jacksonra hasonlít, másrészt kortársi hedonizmusban utazik, ezért mindig ott van vele két ledér erkölcsű csaj valamelyik lebujból; semmi jelét nem adja, hogy egyszer majd, nem is olyan sokára, bosszút fog állni apja gyilkosán, meg még a saját anyját is megöli. Ott van azután Kalkhasz, a főpap (Kőrösi András), aki az államilag vezérelt és csalásra épített "lúdjáték" szerencsétlen gamblere; meg persze Akhilleusz (Fándly Csaba), aki érzékeny sarokpontját bakanccsal védi, míg másik lábán korhű saru is lehet. Megannyi paródia a könnyen érthető, repetitív poénokkal operáló, felszíni fajtából.

Ebből az összeesküvés-játékból - amely, ahogy mondani szokás, habkönnyű és vegytiszta színpadi viccelődés, nyilván azért, mert az alkotók szerint esetleges mai allúziói is ilyenek - van jó néhány, hiszen ennek kéne lennie az egyik szálnak. A másik a Heléna-Párisz-történet, Offenbach vígoperájának masszívabb része; hogy ugyanis Heléna miért és hogyan keveredik Párisz ágyába, és hogy érzi ott magát, mit sem törődve a következményekkel. A közismert áriák Kolonits Klára előadásában kifogástalanok, a köztes játékos részek erősen kifogásolhatók; Kolonits színészileg semmit nem tud kezdeni a figurával. Hüse Csaba Párisza snájdig fickó, bár súlya csekély - egy ekkora háborút nőcsábász mivolta biztosan nem ér meg.

Szabó Borbála írta a szöveget, a pillanatnyi hatásra - nevettetésre - kihegyezve, hullámzó színvonalon. Egyes olcsóságok - mint például a korabeli bulvárlap - egészen megizmosodnak a többszöri megjelenítés alkalmával, de ettől nem lesznek jobbak, mint valódi társaik, csak éppúgy elunjuk őket, mint amazokat. A replikák szellemességének szintje is a humor alsó sávjában otthonos - és ezen sem segítenek a gyakori ismétlések, legyen szó akár Akhilleusz fájdalmas sarokpontjáról. Az antik mondakörök devalválásában persze mutatkozik alapos eredmény: ennyi idióta, alkalmatlan marha ritkán kerül egy kupacban onnan ide, és milyen klasszikus nevük van nekik... És mutatkozik színházi haszon is: itt egy ideig sem Oresztészt, sem Elektrát nem kell játszani; igaz, volt nemrég, és a jelek szerint elég volt belőle. Most mehet az "Agi" meg a "Meni" - milyen vicces becenevek egy bohózatban, igaz?

Göttinger Pál rendezésében egy Kaposváron régóta nem honos, más városokban viszont tipikusnak mondható "mondom-mutatom" játékstílus dominál. Fantáziátlan és kellemetlenül ízléstelen Cseh Renátó díszlete is, kényszeredett a koreográfia (Katona Gábor), és megannyi sebből vérzik az egész.

Mert nyomok már nem, legföljebb aprócska nyomelemek lelhetők föl ebben a kínos előadásban abból, amit nem olyan régen még tipikus kaposvári zenés színháznak gondoltunk. Amikor legelőször az előadás egészéről gondoltak valamit az alkotók, és ehhez igazították az egyes elemeket; és ehhez igazodott az az érzékeny, adott esetben az énekesi képességek hiányát tartalmas játékkal elfedni tudó színészgárda, amelynek maradványait most rosszkedvűen, kényszeredetten szerepet letudni látjuk a színpadon.

És hát Göttinger Pál pályája is furcsa kanyart vett; másutt a jó előadásaira emlékszünk, itt pedig gyors egymásutánban szalad a "vonal" alá. Hogy a nagy tér, vagyis a nagyszínpad, esetleg a nagyszínházi környezet idegen neki, vagy az a teher túl sok, hogy főrendezőként kell meghatároznia egy vidéki - sőt: a kaposvári - színház művészi arcélét, nem tudom. Csak az eredményt látom: nem megy.

A direkció sikerpropagandával próbálja elfedni a részint koncepciózus, részint kapkodós takarítást: innen ugyanis módszeresen, szisztematikusan és ostobán hajtották el mindazokat, akik a kaposvári színház fényes korszakát művelték. Legutóbb Babarczy László fordított csöndben végleg hátat a városnak és színházának - egy folyamat vége ez is. És nem kell már tartani Rusznyáktól, Mohácsitól, Réthlytől, Kocsistól sem.

Aztán jön majd megint egy Komor István, aki megtalálja az akkori huszonéves Zsámbéki Gábort - és nekilátnak színházat csinálni, közönséget teremteni Kaposváron. Mégis kár.

Csiky Gergely Színház, november 13.

FIRKIN DVD ELŐZETES



Megjelent az első FIRKIN koncert-dvd - a képre kattintva lehet megrendelni! A műsor 18 magyar és angol nyelvű dalt tartalmaz. A megrendelt DVD-t postai utánvéttel küldjük, amelynek ára 1300 Ft. Több Firkin-termék rendelése esetén az utánvéti összeg emelkedhet.



A Telefondoktor a Tháliában!

Novembertől a Nagymező utcában, a Thália Színházban játsszuk a Telefondoktort!




Jegyvásárlás, tudnivalók

Jegypénztár:
(a színház épületében)
Telefon: (+361) 331-0500

Pénztári nyitvatartás:
az előadások napján, hétköznap 10.00-21.00 óráig
szünnapokon és szombat-vasárnap 14.00-19.00 óráig
ha nincs előadás akkor hétköznap 10.00-19.00 óráig

Közönségszervezés:
Nagymező u. 19. (Mozsár utca - Nagymező utca sarok)
Telefon: (+361) 302-3842, (+361) 311-0635, (+361)311-1874
Nyitva: hétfő-csütörtök: 10.00-18.00 óráig
péntek: 10.00-17.00 óráig

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Csoportos kedvezmények:
Legalább 10 jegy vásárlása esetén 10% kedvezményt biztosítunk.

Kérdése van? Írjon a jegy@thalia.hu email címre, hamarosan válaszolunk.

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Ha az internetes jegyvásárlás során valami problémát észlel, az Interticket segít Önnek: 
telefonon: 06/1-266-0000; e-mailben: interticket@interticket.hu

A Thália Színház által elfogadott utalványok:
Accor Services Ticket Culture utalvány
Cadhoc Kultúrcsekk
Program Ticket utalvány
Sodexho Pass: Kultúra és az Ajándék utalvány
SZÉP utalvány
Üdülési Csekk
Thália Ajándék utalvány

FIRKIN DVD

Megjelent az első FIRKIN koncert-dvd - a képre kattintva lehet megrendelni! A műsor 18 magyar és angol nyelvű dalt tartalmaz. A megrendelt DVD-t postai utánvéttel küldjük, amelynek ára 1300 Ft. Több Firkin-termék rendelése esetén az utánvéti összeg emelkedhet.



DUPLA OLVASÓPRÓBA A CSIKY-BEN - KOVÁCS LAJOS VENDÉGSÉGBEN

A kaposvári Csiky Gergely Színházban két próbaidőszak is kezdetét veszi párhuzamosan, hiszen december 14-én és 18-án is bemutatóra készül a társulat.

A Csiky Gergely Színház beszámolója:

A Stúdióban Martin McDonagh Vaknyugat című komédiáját próbálja Kovács Lajos, Kovács Zsolt, Rátóti Zoltán és Mészáros Sára. Az előadás a Thália Színházzal közös produkcióként készül, így Budapesten is számos alkalommal látható lesz majd. Kedd délelőtt tartották az olvasópróbát, melyen Bérczes László rendező elmondta, hogy 6-7 évvel ezelőtt szerette volna megrendezni a darabot, de nem kezdődött el a próbaidőszak. Most azonban kitűzve a bemutató időpontja, indul a munkafolyamat.

Bérczes László felolvasta Petőfi egy versét, mely témájában szorosan kapcsolódik az ír szerző drámájának központi kérdéséhez.

Midőn a földön még csak pár ember vala, 
Már meghalt egyik a másiknak általa. 
Ábelt megölte Káin. 
Ha a világ végén majd újólag 
Két ember lesz a föld határain, 
Ők is bizonnyal így egymásra rontanak, 
S az, aki megmarad ott, 
Nőül fog venni egy vadállatot. 
Talán e vadállatnak méhibül 
A réginél szelídebb emberfaj kerül.

Ez a 23 éves fiú akkor elég sötéten látta a világot, ahogy a 30 éves McDonagh is, mikor a Vaknyugatot írta, és nekünk most semmi okunk, hogy ne lássuk legalább ilyen sötéten. Azért persze még nem lenne értelme előadást létrehozni, hogy ezt elmondjuk. Annak viszont már nagyon is van értelme, hogy elmondjuk: olyannak látjuk a világot, amin már csak a csoda segíthet, de ennek a csodának a sansza minden emberben megvan. Még akkor is, ha ebben a darabban öt perccel a világ vége előtt vagyunk, s talán a négy szereplő az utolsó négy ember a földön.

A nagyszínpadon pedig egy nagyszínpad épül. Színház a színházban. Othello Gyulaházán. Gádor Béla fergeteges filmvígjátékát most Tasnádi István alkalmazta színpadra – ők vezetik be a nézőket egy vidéki színház belső, titkos világába, ahol a intrikák, cselszövések, félreértések, féltékenység és világmegváltó nagy elképzelések kavarognak büfében, nyílt színen és kulisszák mögött is. Nem könnyű az élet, ha fiatal feltörekvő színésznő vagy éppen idősödő vezetőszínész az ember… és persze folyton ott lebeg a kérdés: Othello vagy Csárdáskirálynő? Mit kíván a közönség? Magasművészet, emberi tragédiák vagy slágerek és szórakoztatás? Miért ne lehetne a kettő együtt? Még az is lehet, hogy megszületik a színpadon a csoda…

Göttinger Pál rendező és a társulat tehát egyszerre három előadáson fog dolgozni: az Othelllo Gyulaházáncímű vígjátékon, s egyúttal kiállítják a Csárdáskirálynő és az Othello egy részét is.

A KultúrHon blog a Furniturról

Zenés, vígjátéknak látszó színmű. Vinnai András (1977) egyike azon fiatal szerzőknek, akiket leggyakrabban játszanak ma Magyarországon és a határon inneni színházakban. A temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színházzal való együttműködése során át is írta ezt a darabot, vagy legalábbis adaptálta a helyi körülményekhez. A főhős – Shivak Shurman (Kiss Attila) – bolyongásait követhetjük végig. A fiatalember felkészült az apaságra, kilenc izgalmas hónap van előtte, amely alatt fel kell átállnia, és a Furnitur cég segítségével át kell szabnia a lakását, újra be kell(ene) rendeznie, de immár úgy, hogy az megfeleljen a változó körülményeknek. Vagy mégsem sikerül neki megejtenie a szükséges átalakításokat? Sok zene, sok tánc, sok hisztéria jelentkezik a darabban. Ez az, ami biztos, és ráadásul könnyeden szórakoztat, bár ebben néha kesernyés mellékzöngék és az irónia is jelen van. Teljesen más humor, más hangulat uralkodik a darabban, mint a – például – a marosvásárhelyiek által színre vitt Bányavirágban.

Itt érdemes odafigyelni a fiatal stábra! Göttinger Pál (1983) mindössze huszonkilenc éves, 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2011-ben Junior Prima-díjat kapott. Rendezett Lengyelországban, Budapesten, Kaposváron. Cári Tibor (1979), aki a Furnitur zeneszerzője már többször dolgozott Göttingerrel, és rendszeres visszatérő a temesvári társulathoz is. Hasonló Albert Alpár (1977) díszlettervező és Katona Gábor koreográfus időnként felbukkanása is a Bega-partján. És emlékezetes. Nem volt lehetőség megnézni a Deviancia című darabot, amelyet részben ugyanez a csapat adott elő, de biztosak lehetünk abban, hogy az is egy rendkívüli és különleges hangvételű darab. A díszletet és a jelmezt mindkettőben Albert Alpár készítette.

Itt érdemes szót ejteni arról a jelenségről, amely minden bizonnyal fontos momentumot jelez az erdélyi színjátszásban. A rendszerváltás és a felsőoktatás reformja óta eltelt évtizedek során telítődtek a színházaink. Ma már nem kihelyezik a színészt, hanem versenyvizsgával pályáztatják az állásokat. Kialakult egy létszámfölösleg, aminek az a következménye, hogy amennyiben egy-egy évfolyam együtt kíván maradni, akkor ennek életre hív egy-egy alternatív társulatot, amely nem kőszínházi körülmények közepette, hanem kisebb klubokban, pinceszínházakban működve teljesen más közönségréteget talál magának, mint a klasszikus társulatok. „Vándorszínészi” állapot ez, ideiglenes, de igencsak alkalmas a fejlődésre. Másik lehetőség a pályakezdők számára, ha Magyarországon keresnek maguknak lehetőségeket. Több sikeres pályakezdés történt már anyaországi színpadon erdélyi részről, de Göttinger esetében fordított előjelű az érdeklődés, hiszen ő odaátról jön. Egyébként nem egyetlen. Nemcsak rendezők érkeznek Erdélybe, nemcsak egy-két produkció erejéig jönnek, hanem színészek is, akik több évadon át, akár huzamosan itt tartózkodva játszanak színpadjainkon. Ezek a kölcsönhatások mind a munka javát, a perspektíva szélesedését szolgálják. Odajutunk, hogy egy idő után majd elmondható lesz, hogy egyetlen magyar színművészet van a Kárpát-medencében, s a korábban megvont határok elveszítik a jelentőségüket.

Othello Gyulaházán - Memlaur Imre képei az állítópróbáról

Sűrű novemberi program a magyar színházban

Izgalmas program várja novemberben a temesvári közönséget a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A hónap folyamán gyerekelőadások, meghívott produkció és egy bemutató is színesíti a színház műsorát.

Sławomir Mrożek Rendőrsége Hernyák György rendezésében november 3-án, szombaton 19 órától látható a színház Nagytermében. A totalitárius rendszerek abszurditásán nevető rendőrmusicalt októberben mutatta be a színház. A rendőrség megteremtette az ideális államot. Mindenki megjavult. Az utolsó ellenszegülő is kész feladni a harcot a rendszer ellen. De ha az országban rend uralkodik, mi szükség van rendőrségre?

November 5-én, hétfőn 19 órától meghívott előadás lesz műsoron, a Telefondoktor, a budapesti Manna Produkció előadása. Szabó Borbála kortárs szerző fergeteges vígjátékát Orosz Dénes vitte színre. Az előadás szereplője Göttinger Pál, a temesvári közönség által jól ismert Furnitur előadás rendezője.

November 6-án Horváth Csaba rendezésében kerül színpadra a Peer Gynt. Henrik Ibsen darabját 18 órától láthatja a közönség a temesvári színház Nagytermében. A zene, tánc és szöveg egységére épülő előadás igazi látvány-kalandot ígér.

A hétköznapok poéziséből táplálkozó Deviancia november 9-én, 18 órától a Stúdió Teremben szembesít bennünket a gyakran drámai valósággal. Széteső családok, sérült kapcsolatok és a világ fájdalmas forgatagában már-már normálisnak tűnő autista lány szívszorongató története tárul elénk. 

November 18-án a színház Nagytermében a Furnitur várja a szórakozni vágyókat, 18 órától. A zenés vígjáték, melyet Göttinger Pál rendezett Vinnai András szövege alapján, jelenleg a színház egyik legsikeresebb előadása.

A Timişoara Hotel parkolójából indul a kisbusz, amelyben november 19-én 14:30-tól játszódik a mady-baby, Borbély B. Emília előadásában. Gianina Cărbunariu szövegét B. Fülöp Erzsébet rendezte és adaptálta.

Mi történik, ha két végtelenül egyszerű, szegénységben vergődő ember megüti a lottó főnyereményét? November 21-én, 19 órától látható a Prah c. előadás, mely alatt erre a kérdésre keserű könnyekkel nevetve keressük a választ.

A fiatalabb közönség számára a színház műsorra tűzte a Zián & Kopik, valamint a Vagabondó című előadásokat is. Az első november 11-én, 16 órától, a temesvári Merlin Bábszínház termében, az utóbbi november 16-án, 11, valamint 15 órától látható a színház Stúdió Termében.

November 30-án kerül bemutatásra az Özönvíz előttcímű nagyszínpadi produkció. A Presznyakov testvérek darabja Szabó Máté rendezésében Romániában ősbemutatónak számít. Oleg és Vladimir Presznyakov a kortárs orosz drámairodalom legnagyobbjai közé tartoznak. Drámáikat Helsinkiben, Melbourne-ben, New Yorkban, Aachenben, Madridban, Rejkjavikban, Lisszabonban és Budapesten egyaránt játsszák. A bemutató 19 órától lesz látható a színház Nagytermében.

A jegyiroda nyitva tartása: hétfőtől péntekig 16–19 óra között, illetve minden előadás előtt egy órával; cím: Alba Iulia utca 2. szám, telefon: 0356-450-606, e-mail cím: ticket@tm-t.ro.

Gádor Béla - Tasnádi István: Othello Gyulaházán


Barnaki László, drámai hős Sarkadi Kiss János 
Pálmai Viola, drámai szende Grisnik Petra 
Vermes, színházigazgató Kelemen József 
Debrődy, főrendező Takács Géza 
Tornyos Franci, táncoskomikus Nyári Oszkár 
Szusits Márta, intrika Csapó Virág 
Dr. Katona, ideggyógyász, a férje Gyuricza István 
Pötyike, súgó Takács Katalin 
Mókuci, bennfentes Szvath Tamás 
Sass Olga, szubrett Nyári Szilvia 
Tokodi Csongor, ifjú titán Sipos György e.h. 
Gass Pufi, szintén titán Mohácsi Norbert e.h. 
Róth Diána, csoportos szereplő Kovács Zsuzsanna 
Margó, a gazdasági osztály vezetője Csonka Ibolya 
Szarka Béla a minisztériumból Szula László 
Bablyák, tűzoltó Lecső Péter 
Ösztöndíjas csehszlovák íróbarátunk Hornung Gábor 
Társulati tagok Kósa Béla, Serf Egyed 
Görlök Bódis-Nagy Katinka, Ferenczi Barbara, Lenner Bíborka, Monory Anna, Orbán Viktória, Tóth Beáta

Díszlettervező: Cziegler Balázs 
Jelmeztervező: Cselényi Nóra 
Koreográfus: Katona Gábor 
Zenei munkatárs: Dinyés Dániel 

Súgó: Csorba Mária 
Ügyelő: Székely György 

Segédrendező: Pintér Katalin 

Rendező: Göttinger Pál 

Olvasópróba: 2012. november 7. 
Bemutató: 2012. december 14.



Részlet
IGAZGATÓ: Hadd mutassam be Debrődy László főrendező urat! Át is adnám neki a szót. (leül) 
FŐRENDEZŐ: Köszönöm. (feláll) Kedves kollégák. Én csak annyit szeretnék mondani: igénytelenek vagytok, lusták vagytok, ócskák vagytok. (döbbent csönd) Ez így nem mehet tovább!
Az igazgatóság tagjai értetlenkedve néznek össze.
FŐRENDEZŐ: Láttam a tegnapi előadást... Uramisten! Gondoljátok meg, kollégák, az atomkorban élünk, ma már a gépek is gondolkodnak! És mi, a kultúra első harcosai mit játszunk évek óta? Csárdáskirálynőt! 
GAZDASÁGIS: Ebből élünk, kolléga úr! 
FŐRENDEZŐ: Ne értsenek félre, kedves kollégák, én tudom, hogy ez is kell. Az operett csábítja be a közönséget. De engem azért küldtek ide, hogy emeljem a színvonalat! Mégis csak Európa közepén vagyunk! 
IGAZGATÓ: Gyulaházán vagyunk, kedves kollégám. Itt a közönség nem viseli a prózát! 
TÁNCOSKOMIKUS: És a Pygmalion? Hússzor ment egymás után! Én rendeztem... 
IGAZGATÓ: Az más. A Barnaki akkor vált el az első feleségétől és vette el a másodikat. 
GAZDASÁGIS: És volt laktanya is! 
IGAZGATÓ: Így van! De te nyilván azt sem tudod, Lacikám, mit jelent az, katonákkal vattázni! 
GAZDASÁGIS: Debrődy kolléga nem ismeri a helyi viszonyokat. 
IGAZGATÓ: Gyulaházának nem kell Shakespeare, Gyulaházának zene kell. A zene siker. 
GAZDASÁGIS: A zene rentábilis. 
IGAZGATÓ: Ide Marica grófnő kell! 
TÁNCOSKOMIKUS: Én azt hiszem, hogy Shakespeare-ig elmehetünk. Szerelem, féltékenység, cselszövés, gyilkosság... Shakespeare elmegy tizenötször. Ha én csinálom. 
IGAZGATÓ: Marica. 
TÁNCOSKOMIKUS: Shakespeare. 
GAZDASÁGIS: Marica. 
FŐRENDEZŐ: Shakespeare! 
IGAZGATÓ: Harminc éve vagyok színész, több Shakespeare-t játsz'tam, mint ti reggeliztetek, én is tudom, hogy a Hamlet jobb darab, mint a Bob herceg! De mit csináljunk, ha itt ezt Gyulaházán kevesen tudják? 
FŐRENDEZŐ: Majd megtudják! Majd mi teszünk róla! Ez a mi dolgunk, és nem is kevés!


A történet
Othello vagy Csárdáskirálynő? Hamlet vagy Marica grófnő? Shakespeare vagy operett? Egy vidéki színházban vagyunk, Gyulaházán, ott visszhangoznak folyamatosan ezek a kérdések, és minthogy ambiciózus fiatal főrendező érkezik, sőt minisztériumi pártfogással helyezik ide, nem kérdés, mi lesz a döntés: Othello. A főrendező természetesen minimum megváltani kívánja Gyulaházát, ami azért nem lesz olyan egyszerű. Működésbe lép a főszereptől fosztott Vezető Színésznő, aki az élete lehetőségét kapó, Desdemonát játszó fiatalka kezdőt úgy segíti, ahogyan csak egy féltékeny Vezető Színésznő tudja; minden fülbe súg valamit a minden lében kanál Súgónő; fröccstől fröccsig próbálja Othellot a rég eltunyult Vezető Színész; és mindenhez mindenki hozzászól, portástól az igazgatóig, gazdaságistól a táncos komikusig...
Mi nézők, gyulaházi lakosok pedig beleshetünk a függöny mögé, a próbára, az öltözőbe, a mindent látó és elnyelő színházi büfébe, és azt látjuk, hogy minden baj ellenére egyszercsak elkezd megszületni egy előadás. Igaz, ehhez szükség van egy-két csavarra, amit maga az Élet produkál.
És persze a két remek író, Gádor Béla és Tasnádi István, akik huszárvágással oldották meg a csomót: Shakespeare vagy operett? Mindkettő, sőt egy harmadik is: egy frenetikus komédia.


A szerző
„Színházról színházat csinálni hálás dolog. Egy író általában erről a miliőről tud a legtöbbet, különösebb kutatómunka nélkül tud modellálni hitelesen szenvedélyes vonzódásokat vagy épp elmérgesedő élethelyzeteket úgy, hogy már a formát is készen kapja. Hisz nem kell mást tennie, mint a mű valóságát rátükröztetni a művi valóságra, azaz életet a színházra. Az egyszerű recept ellenére kevés olyan kedves, lendületes és időtállóan szellemes színházi szatíra született, mint az Othello Gyulaházán.
Zsurzs Éva 1966-os vígjátékában olyan hatalmas színészegyéniségek vallottak színházról, sikerről és bukásról, mámoros ideákról és szánalmas művészi lealjasodásról, mint Domján Edit, Törőcsik Mari, Básti Lajos, Bilicsi Tivadar vagy Feleki Kamill. Ám azóta ez a darab, mint annyi korabeli bájos bohózat, rég elavulhatott volna. A humor a legromlandóbb szellemi fenomén, egy negyven éves vicc ritkán jó. Az Othello Gyulaházán azonban töretlenül hódít a magyar színpadokon. Úgy látszik, ez a történet a fővárosból egy vidéki színházhoz került ifjú rendező titán szánalmas kísérletének bemutatásán túl valami egyetemesről is mesél: a nagy nekiveselkedésekről, az elkerülhetetlen bukásokról, a hiúság és a hülyeség határtalanságról, és végsősoron - ezek után némiképp meglepő módon - a színház örök csodájáról
(Tasnádi István)



Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed