FIRKIN a Duna TV-ben

Videó!!!

A zsenialitás anatómiája

Írta: Szabó Helga

Midőn a Haydn-emlékév beköszöntött, a Bárka Színház „évforduló-figyelőinek” fejében nemes gondolat fogant meg. Esterházy Pétert keresték fel tervükkel (aki a témában felmenői vonalon úgyis kissé érintve van), és megkérték tisztelettel, hogy írjon nékik ez alkalomból valami szépet és nemest.

Drámára gondoltak persze. Haydnról persze. És a kalandos kedvű Esterházy neki is ült, és megírta legott. A drámát, úgymond. Haydnról, úgymond. A meghatott megrendelőknek talán nem is tűnt fel mindjárt, hogy a csavaros eszű mester egészen úgy járt el, mint a mesebeli okos lány, aki a királynak hozott is ajándékot, meg nem is...

Szabad szellemű alkotó lévén írónk úgy döntött, hogy szárnyaló képzeletét nem hagyja holmi kicsinyes szabályrendszerek által földhöz láncoltatni, így hát egyszerűen megszabadult a felesleges koloncoktól. Miért is hagyná magát oly bagatell ügyekkel zavartatni, mint konfliktus, cselekmény, jellemek, mikor ő egyszerűen csak írni akar? ÍRNI.

Jobb, ha a gyanútlan néző (meg az is, aki esetleg sejtett valamit) mindjárt az elején tisztába jön azzal, hogy ezen az estén mire is számíthat. Egy zseniális elme önti-árasztja-zúdítja ránk hömpölygő gondolatfolyamát, mely akadályt nem ismerve sodor magával mindent, ami az útjába kerül. Szövegből kibújás, szövegbe bebújás, kiszólás, (olykor beszólás), reflektálás saját szövegére, reflektálás mások szövegére, ugrás, szökellés, éles balkanyar. Csak győzzük követni. Maga az Esterházy-univerzum.

De bármily élvezetes is e szellemi kaland, a fiatal Göttinger Pál rendező egy dologban nem tévedett. Ha nem akarta, hogy a nézők Búcsúszimfónia módjára elszállingózva, ne adj Isten falkákba verődve távozzanak az előadásról, akkor két dolgot tehetett: vagy minden alkalommal gondosan bezáratja még a vészkijáratokat is, vagy teljes erőből megtámogatja a bravúros, ám színpadon roppant illékony szöveget. Becsületére legyen mondva, az utóbbit választotta.

Vizuális vonalon Csík György díszlettervező és Kovalcsik Anikó jelmeztervező igen jó segítőtársaknak bizonyultak ebben a korántsem könnyű munkában. A cizellált, rokokó mintás „papírba csomagolt” díszlet stilizált módon a kismartoni kastélyt idézi, ahol a már nem fiatal Haydn tevékenykedik: végtelen alázattal szolgálja a kifinomult muzsikára állandóan éhes Herceget. Zongora áll a színpad bal oldalán lévő kis „zugban”, itt dolgozik a parókás, kék bársonykabátos mester. A zegzugos díszlet számtalan ajtaján át vonul ki-be szolgája kíséretében maga a Herceg, kinek méltóságteljességén csorbít némileg az a körülmény, hogy a túlságosan alacsony ajtókon meghajlás nélkül nem fér át. De Kálid Artúr Hercege amúgy sem veszi magát túlságosan komolyan. Finomkodó gesztusokkal, macskásan kecses pózolással festi ironikusra a művészet- és pompakedvelő uralkodót, aki mindvégig hálóköntösben jár-kel a színen. Szépen komponált szerelmi táncokat lejt kóristalányokkal szépen hangszerelt Haydn-muzsikára.

A kimeríthetetlen fantáziájú Katona Gábor koreográfus és a mesteri zenekarvezető Dinyés Dániel elévülhetetlen érdemeket szerzett az előadást sűrűn átszövő zenés-táncos-mozgásos betétek létrehozásában. Ez utóbbinak igen szép példája az az ihletetten megkomponált kis játék, ami a Herceg és szolgája (Dévai Balázs) viszonyát ábrázolja gyönyörűen. Kettősük átvonul a színen, s az uralkodó finom mozdulattal ejti le sétapálcáját újra meg újra, ezzel állandó készenlétre és folyamatos hajlongásra kényszerítve szolgáját, aki minden alkalommal elkapja és felemeli a majdnem földet érő sétapálcát. Összhangjuk oly tökéletes, e kis játék oly finomra csiszolt és elegáns, hogy az maga a mozdulatba sűrített rokokó.

A színpad bal oldalán, Haydn „kuckója” felett található a Rosenbaum házaspár (Kardos Róbert, Szorcsik Kriszta) kis birodalma, ahol – frenológusok lévén – bőszen vizsgálják Haydn koponyáját, mivel igen-igen szeretnék megfejteni a zseniség anatómiájának titkát. Igen, jól érti, kedves olvasó, ez bizony azt jelenti, hogy a buzgó házaspár, olthatatlan tudományos kíváncsiságukat kielégítendő, valóban lenyisszantotta a nagy mester zseniális fejét testének egyéb zseniális részeiről (szerencsére legalább csak annak halála után). És éppen ez az az epizód, amit írónk oly érdekfeszítőnek talált, hogy színdarabja cselekményének (cselekmény?!) középpontjába (van neki olyan?) Haydn életéből (halálából!) éppen ezt, azaz koponyájának történetét állította. A házaspár abszurd tevékenykedésének csúcspontja a sírrabló jelenet, mely során morbid táncot járnak Haydn rongybaba-hullájával. Ennyit az utókor (Esterházy) Haydn iránti áhítatos tiszteletéről...

Bizony éppen a művészlét ilyen, és ehhez hasonló érzékeny kérdéseit veti fel az író, amikor a fiatal Mozartot is megidézi egy jelenet erejéig. Telekes Péter Milos Forman Mozartját is felülmúló harsánysággal és ifjonti tűzzel robban be a színpadra. Korhű jelmez helyett „önmagát” viseli: fehér pólóján Mozart golyó embléma. A zseni öntudatosságával vágja Haydn képébe, hogy amit a mester eddig felmutatott, az bizony kevés lesz ahhoz, hogy a Haydn-brand az utókor számára is eladható legyen. Nincs botrányos magánélete, nem volt csodagyerek, és még csak nem is süket, mint Beethoven. Mindezt oly szeretnivaló bohóckodással adja elő, hogy Haydn természetesen nem haragszik. Neki egyébként is van jobb dolga annál, mint hogy az utókorral foglalkozzon.

Lázár Kati játssza Haydn tüneményes, nagyhangú, temperamentumos és kissé tenyeres-talpas anyját, aki fia zsenialitásában mindenek felett hisz, és aki még mindig óvó-féltő gondoskodással veszi körül a már nem fiatal Haydnt. Modern jelmezbe bújtatott figurája kicsit téren és időn felül áll, a kisfiú Haydnhoz is beszél időnként (szavait ilyenkor egy gyermekkoponyához intézi). Eridj játszani, kisfiam – mondja, s azzal kigurítja a koponyát a színpadról.

A játék másik, téren és időn kívül álló figurája az Angyal, aki az est ceremóniamestereként vezet át bennünket a lazán összefűzött harminchárom jeleneten, melyek során szó esik olykor Haydnról is, koponyájának történetéről úgyszintén, de leginkább mégis arról, ami Esterházynak mindezek ürügyén eszébe jutott. Az Angyal (az író alteregója) az, aki egyszerre van kívül és belül a játékon, ő az, aki mindent megtehet (Haydn anyját például egyszerűen lekatikázza, és kiküldi a színpadról). Ilyés Róbert tüsi frizurás, szemüveges, öltönyös Angyala roppant hús-vér figura, akit a szárnyak zavarnak kissé (félre is teszi őket az első adandó alkalommal). Kőbányai világost rejtő táskájától viszont egy pillanatra sem válik meg.

A dráma főszerepét... (főszerep?!)... A dráma címszerepét... (címszerep?!)... [kis szünet, sóhaj]... Haydnt Benedek Miklós játssza. Ez a Haydn kicsit fázós, kicsit térdfájós, kicsit öreg. Mégis rendületlen szorgalommal szállítja zseniális zeneműveit munkaadójának, a Hercegnek. És Mozartnak persze igaza van: lelki alkatában nem a világot bekebelező művész ő, hanem egy dolgos kispolgár. És bár Esterházy nem formálja nagyon plasztikusra Haydn figuráját, ezt a vonását egyértelműen kiemeli.

Ebbe talál bele Benedek – a többi színészétől kétségkívül eltérő – realista megközelítésű, idézőjelektől mentes, de hiteles alakítása. Mert hát Esterházynál ilyen ez a Haydn: idézőjelek nélküli, saját magát és a munkáját mindig nagyon komolyan vevő, betegesen szorgalmas „iparos”. Estére két szonáta rendel – rikkantja el magát a Herceg, és Haydn leül és megírja, betanítja, este előadja. Ez volt az élete évtizedeken át. Benedek alakításában az is benne van, hogy Haydn nem érezte tehernek ezt a „rabszolgaságot”, lényét egyfajta elfogadó derű járja át. Ő leginkább dolgozni szeretett.

Hosszú élete során egyetlen kilengést tudott csak felmutatni, mikor is beleszeretett az udvarhoz érkező olasz énekesnőbe. Luigia Polzellivel való viszonyában (akit az abszurd irányban kissé bizonytalanul mozgó Réti Adrienn alakít) ezért ott van egy jó adag szemérmes félszegség (persze, hisz egy liaison számára idegen terep). Esterházy Haydnjának van még egy figyelemre méltó vonása: alkotói alázata. Pontosan tisztában van saját képességeivel, de ezzel együtt is meg tud maradni az isteni rendbe belesimuló, az alkotásban a saját teljesítmény helyett a „rátalálás” gesztusát kiemelő művésznek. Nem véletlenül írta minden műve elé: In nomine Domini, a végére pedig, hogy Fine laus Deo.

Polzelli férjének alakján keresztül (Haydnnal szembeállítva) Esterházy kétféle művészi alkatot mutat fel (Mozartot nem számítjuk, ő külön kategória): a tehetségtelen, de annál arrogánsabb dilettánst és az alázatos, szolgálatkész, soha nem magamutogató zsenit. A szolgálatkész profizmust a darabban nemcsak Haydn jeleníti meg, hanem az este folyamán igen sokat dolgozó muzsikusok is, akik az előadás egyik (nem egyetlen!) interaktív játékában is közreműködnek: a közönség hatalmas dobókockák segítségével, „véletlenszerűen” menüettet „komponál”, amit a háttérből előre jövő zenészek mindjárt le is játszanak. És van ebben a gesztusban valami nagyon megható: ahogy ezek a tehetséges, szerény muzsikusok készségesen odaállnak, és a frissen komponált zenét mindjárt tökéletesen bemutatják. Valahogy így mehetett ez Haydn keze alatt is.

A színpad sötét. A háttérben egy tüllfüggöny mögül halvány fény szűrődik át, s e meghitt derengésben zenészek várakoznak. Rizsporos, rokokó elegancia, hangszer és lélek játékra készen. Így indul az este. Majd harminchárom jelenettel később, mikor az utolsó szó is elhangzott, a színpad ismét elsötétül. S a tüllfüggöny mögött lassan felragyogó fényben a zenészek Haydnt játszanak. Tőlük indultunk, s az est végén hozzájuk érkezünk.

Párkák - hirdetmény gyerekeknek!

Sziasztok!


Biztos láttatok már színházat, de azt nem biztos, hogy tudjátok, hogy mit csinál az ügyelő, melyik munkafázisnál kapcsolódik be a kellékes, hogyan próbál egy karmester és hány ütem egy periódus, mi az a ciffer és mi az az emlékpróba, világítópróba, szerelés és első öltözés.

Ha érdekelnek ezek a dolgok, és van kedved őket működés közben látni, gyere el a Bárka Színházba, ahol Szabó Borbála író és Dinyés Dániel zeneszerző PÁRKÁK c. meseoperáját próbáljuk éppen, igazi színházban, igazi színészekkel, zenészekkel, mindennel.
A rendező Göttinger Pál szeretettel vár mindenkit a próbákon, és magyarázza el közben szívesen, hogy mi történik - ha érdekel ez téged, van kedved bekapcsolódni és többször is visszatérni, akkor később is kitalálunk mindenféle tennivalót.

Írj egy levelet, amiben röviden bemutatkozol, leírod hogy hova jársz, mivel foglalkozol, szeretsz-e zenélni, mi érdekel téged legjobban ebben az egészben. Küldd el a címünkre:


Bárka Színház,
1476 Budapest, Pf. 254. 1082

vagy küldd el emailben: noe@barka.hu


Csoportok jelentkezését is várjuk.

Ez elég izgalmasnak ígérkezik, alig várunk titeket - gyertek!

Bővebben a színházról és más programjainkról: www.barka.hu



Párkák - JELMEZTERVEZŐI pályázat gyerekeknek!

Kedves Gyerekek, leendő Nézőink!
Az alábbiakban JELMEZTERVEZŐI pályázatot írunk ki. Várjuk a Bárka Színház címére rajzaitokat, segítsetek nekünk elképzelni, hogyan nézhetnek ki a PÁRKÁK című most készülő meseopera szereplői!
A beküldött rajzokat az előadás készítői (Dinyés Dániel zeneszerző, Szabó Borbála író, Göttinger Pál rendező és Kovalcsik Anikó jelmeztervező) bírálják el. A legizgalmasabb, legszebb ruharajzokat beküldők meghívást kapnak, hogy megnézzék az előadás előkészítő munkálatait - vendégül látjuk őket a főpróbahéten.
A színház, és benne az operacsinálás a legizgalmasabb elfoglaltságok egyike. Várunk szeretettel, ha van kedved belekóstolni!
Küldhetsz tervet néhány választott (minimum öt) - de akár az összes szereplőre is. Külön jó, ha lerajzolod őket egyedül is, és aztán valamelyik jelenetben is. A szereplők leírását és a történet rövid összefoglalóját itt mellékeljük.
A rajzokat postai úton várjuk a Bárka Színház címére 2010. december 1-ig.
BÁRKA SZÍNHÁZ
1476 Budapest, Pf. 254. 1082

A borítékra írd rá: PÁRKÁK. Kérjük, ne felejtsd el megadni postai címedet/telefonszámodat/emailcímedet, hogy válaszolhassunk.
Várunk!

a Bárka legénysége



Szereplők
Az Égiek
ZEUSZ ZOLI BÁCSI – Ő a főisten, mindenek ura. Legalábbis elméletben – a valóságban azonban nem ő irányít, hanem a család női tagjai. Egy öröme van csak az életben: a földi udvarlás. Nem is hagy ki egyetlen alkalmat sem erre, ebből aztán sok zűrzavar származik.
HÉRA HÉDIKE NÉNI – Zoli bácsi felesége, aki papucs alatt tartja a főistent. Nagyon – és persze joggal – féltékeny a férjére. Állandóan azon van, hogy elvegye a kedvét az udvarolgatástól.
A PÁRKÁK:
KLÁRIKA – A „születés” Párkája. Ő kezdi el – fonja meg – az emberi élet fonalát. Mindig jót akar: kerek történeteket, ahol mindenki elnyeri méltó jutalmát, illetve büntetését. Ha nem így alakulnak a dolgok, dühbe gurul, és nem riad vissza egy kis fonalbárbajtól sem.
LENKE – Ő az „élet” Párkája: színesíti, gazdagítja az emberi létet. Sajnos mindenben elég bizonytalan, nehezen tud dönteni, két erőszakos testvére közül valaki mindig rákényszeríti az akaratát. Aztán úgy adódik, hogy rákényszerül az önállóságra.
ANDIKA – a „halál” párkája: ő vágja el az emberi élet fonalát. Imád mindent, ami rossz, csúnya, büdös, gonosz, kegyetlen dolog. De legjobban szeret Klárika levesébe beleköpni: lerombolni azt, ami épül.
A Földiek
KÜÓN (a név jelentése: 'kutyuska') – Szép fiatal fiú, aki tud is a saját szépségéről. Őszinte örömmel tölti el, hogy aki csak meglátja, beleszeret. Ő is rajongója a női nemnek, fényképalbumban tartja számon, hány szívet hódított meg. Hiúsága ellenére nagyon jószívű, kedves ember.
ABU – Hivatásos gonosztevő, régóta az Alvilágban bűnhődik. Most esélyt kap rá, hogy újra a földön éljen: Küón segítőtársa lesz. Két különbözőbb embert, mint ők ketten, elképzelni is nehéz. Abuba nem sok jóérzés szorult, saját érdekén túl nem lát.
GRÜLLÉ (a néve jelentése: 'röfike') – Öregedő tehenésznő. Teljesen átlagos, magányos öregasszony, aki jóbarátjával, Haplusszal tengeti napjait. Nem veszi észre, mennyire szerelmes belé szegény Haplusz. Amikor a párkák szeszélye fiatallá, gyönyörűvé varázsolja, a hirtelen siker a fejébe száll, hiú lesz, és még kevésbé gondolkozik azon, ki szereti igazán.
HAPLUSZ (azt jelenti: 'egyszerű') – Vén tehenészember, Grüllé régi barátja. Ki tudja, hány éve szereti már őt titokban, viszonzatlanul? Mielőtt bevallhatná érzéseit, Grüllé csodálatos módon megfiatalodik – és Haplusz még reménytelenebbnek érzi, hogy valaha az övé lehet.
LAINOSZ (jelentése: 'szikla') – Szobrász, aki azt a megbízást kapja, hogy készítsen szobrot Küónról. Örökké bosszankodó, önmagában kételkedő, sértődékeny alak. Nehéz vele barátkozni, igaz, nem is töri magát senki, hogy megpróbálja. Élete a művészet lenne – ha nem kételkedne annak értelmében is.
Az Alvilág
HÁDÉSZ HENRIK – Az Alvilág ura, a holtak fejedelme. Aki a földön meghal, és bűnös módon élt – vagyis nem kapott meghívást az Elíziumi mezőkre –, az őhozzá kerül, forró üstbe rotyogni. A legtöbb kuncsaft nem vágyik erre, mindenki igyekszik kialkudni valami kis haladékot. Indulatos, buta és ellenszenves alak: ki gondolná, hogy szíve is van?


Dinyés Dániel-Szabó Borbála
PÁRKÁK
ELSŐ FELVONÁS
1. jelenet, az Alvilágban
Küónt agyonszúrja valaki, lezuhan az Alvilágba. Nem veszi jó néven, hogy máris véget ér az élete. Összetalálkozik Hádésszal, aki alkut ajánl: ha lehoz maga helyett egy szépséges földi lányt egyetlen nap alatt, akkor ő tovább élhet. Segítőül adja mellé Abut, a profi bérgyilkost. Küón beleegyezik, bár nem túl lelkes, hogy gyilkolnia kell.
2. jelenet, az Égben
Zoli bácsi bemutatja lányait, a három Párkát, akik az emberi életek fonalát szövik, gombolyítják, vagdossák. Majd váratlanul bevallja, hogy boldogtalan: felesége, Hédike néni és a lányai sem veszik komolyan, utasítgatják, kinevetik. Bizalmasan közli, hogy egy öröme van az életben: a földi udvarlás.
3. jelenet, a Földön
Küón dalolászva mosakszik, a három Párka meglesi: Klárikának megtetszik a fiú, rögtön feleséget akar keríteni neki. Andika hiába ügyeskedik, hogy elvágja az életfonalát, Klárika megtalálja a megfelelő hölgyet: egy öregasszonyt, Grüllét, akit gyorsan meg is fiatalít. Haplusz nem győz csodálkozni az átváltozáson. Andika bosszúból behívja Zoli bácsit – és figyelmébe ajánlja a szép „új” lányt.
4. jelenet, a Földön
Abu aggodalmát fejezi ki, amiért lassan halad a gyilkolás. Mindjárt letelik az egy nap! Ekkor látják meg a szép Grüllét: Abu úgy dönt, ő lesz az áldozat. Küón nevében udvarolni kezd neki, de a lány – aki mit sem tud arról, hogy megszépült – inkább csak nevet az egészen. Közben mások is felfigyelnek a szépségére, Lainosz szobrot akar róla faragni, és Küónnak is megtetszik egy kicsit. Grüllé semmit nem ért, csak kapkodja a fejét.
5. jelenet, az Égben és a Földön
A három Párka aggódva figyeli, mi történik ezek után. Mindnyájan sejtik, hogy Zoli bácsi akcióba fog lépni – csak az a kérdés, hogyan? - Eközben a Földön Grüllé végre észreveszi, hogy megszépült. Hirtelen olyan büszke lesz magára, hogy meg is feledkezik a hűséges Hapluszról, aki most is mellette van. Zoli bácsi emberi alakot ölt, hogy megszerezze a földi lányt. Először
Abu testét veszi kölcsön. A Párkák ezt nem hagyják annyiban, Abu életfonalánál fogva kirázzák apukájukat az emberi testből. Zoli bácsi ezek után Lainoszba, majd Küónba költözik át, a Párkák a nyomában – teljes a zűrzavar, amely azzal ér véget, hogy kiborulnak Zoli bácsi villámai, és agyonsújtják Küónt és Abut. Zoli bácsi dühében lerántja a Földre Klárikát és Andikát, ugyanezzel a lendülettel Lainosz pedig fölkerül az Égbe.
MÁSODIK FELVONÁS
1. jelenet, az Alvilágban
Küón és Abu ismét Hádész birodalmában vannak, pedig még nem teljesítették a feltételt. Küón meggyőzi Abut: öltözzön nőnek, hogy ezzel időt nyerjenek. Abu egy darabig ügyesen játssza a szerepét, de tánc közben lelepleződik. Hádész fortyog dühében – kondérba dobja a két csalót. De Küón ravaszsága megmenti őket, kiszabadulnak. Hádész a nyomukban vágtat.
2. jelenet, az Égben
Nehezen indul fönt az Égben Lenke és Lainosz beszélgetése. Mindketten zavarban vannak, de végül rá kell jönniük, hogy egymásnak szánta őket a Sors. Hiába kiabál a Földről a két lepottyant Párka, Lenke rájuk se hederít: modellt áll Lainosznak.
3. jelenet, a Földön
Haplusz egyedül búslakodik, csalódott a szerelemben, semmit nem vár már ezután, csak a halált. Ekkor jön arra Grüllé, aki önteltségében nem veszi észre régi barátja bánatát – csak a saját sikereivel foglalkozik. Akkor arra fut Küón és Abu, a nyomukban Hádésszal. Úgy tűnik, nincs menekvés – mehetnek vissza a Pokolba. Haplusz önként jelentkezik: szívesen megy ő is. Ugyanekkor Andika és Klárika fáradtan vánszorognak a Földön, nem ízlik nekik ez a halandó élet. Különös dolog történik: Hádész és Andika egyszer csak meglátják egymást. Mindenről megfeledkeznek.
4. jelenet, a Földön
Bemasírozik Hédike néni és Zoli bácsi. Azért jöttek, hogy rendbe tegyenek mindent. Az égieket visszaküldik az Égbe, a földieket a Földre, Hádészt az Alvilágba. A szerelmes párok így elszakadnak egymástól. Küónról kiderül, hogy Zoli bácsi fia, így hát engedélyt kap, hogy életben maradjon – viszont nem veheti el Grüllét. Talán nem is bánja annyira – annyi szép nő van még a Földön! Grüllé most döbben rá, hogy Hapluszt szereti, és ezt be is bizonyítja: megkéri Hédike nénit, hogy változtassa vissza öreggé. A Párkák visszaülnek égi helyükre, és folytatják a munkát. Ekkor meglátnak a Földön egy szép fiút, amint dalolászva mosakszik...




ONLINE KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KEDDEN ESTE!

Kedves Nézőink!

A kedd esti Tengeren-előadás egy órával előbb (hatkor) kezdődik, utána (nagyjából kilenckor - esetleg kicsit később) közönségtalálkozót tartunk. 
A közönségtalálkozóba most először az interneten is be lehet csatlakozni - azoknak, akik látták korábban, csak ma nem tudnak eljönni személyesen, mindenképpen izgalmas lehet ez.

A közönségtalálkozó alatt színházunk munkatársa, Fodor Krisztina várja a kérdéseket a színház honlapján - vagy, ha az úgy egyszerűbb, használja az alábbi chatboxot, vagyis kattintson a Bárka Közönségtalálkozó feliratra, és chateljen Krisztin keresztül a beszélgetés résztvevőivel - Göttinger Pál rendezővel, a darabban játszó színészekkel és Bérczes Lászlóval.


Várjuk mindannyiukat szeretettel - és elég izgatottan is.



Ezt az online élő közönségtalálkozó-dolgot először csináljuk, most próbáljuk ki - elnézést kérünk előre is, ha valami akadozik közben. Ígérjük, hogy nem hagyunk kérdést megválaszolatlanul - még ha kis időbe is telik. Megértésüket köszönjük.

FIRKIN - promó

Whup! - Firkin lemezbemutató a Bárkán

November 5-én (pénteken) a Bárka Színházban 22:00-tól Whup! című új lemezének anyagával vár mindenkit a Firkin. Az új cd-hez a helyszínen is kapható lesz!

Belépő: 1200 Ft, Firkin hírleveles tagoknak 800 Ft. A kedvezmény a http://www.firkin.hu oldalon lévő feliratkozásnál használt név/nickname alapján érvényesíthető a bejáratnál.

Az esti „Nehéz” című előadás is kedvezményesen tekinthető meg a Firkin-klubtagok számára.

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed