Az Orlai Produkció közleménye
Kedves Nézőink,
A kormány rendelete értelmében négymillió beoltottnál megnyithatnak a kulturális intézmények is.
Az újraindulás egy színházban egyik napról a másikra megfeszített erővel lehetséges, mi azonban úgy döntöttünk, hogy a jelenlegi járványhelyzetben májusban zárva maradunk.
Önökhöz hasonlóan mi is nagyon várjuk már a találkozást, de felelősséggel tartozunk Önökért, művészeinkért és a háttérben dolgozókért. Amíg nem tudjuk a teljes biztonságot garantálni, nem kockáztatjuk a nyitást. Az emberélet, az egészség számunkra a legfontosabb, életkortól függetlenül.
Bár májusban élőben nem játszunk, de a SzínházTV-n nyolc előadást kínálunk, köztük premierként Csákányi Eszter zenés estjét. Az Akit az istenek szeretnek május 27-én debütál a képernyőkön. Ne feledjék: bérleteiket és páros jegyeiket ezekre az online közvetítésekre is átválthatják!
Reménykedve nézünk a nyár elé. Kérjük, böngésszék a szabadtéri színpadok műsorát, keressék előadásainkat! Az ország minden szegletébe elvisszük Önöknek a közönségkedvenc produkciókat és az új bemutatókat.
Köszönjük, hogy ebben a nehéz időszakban is mellettünk állnak. Támogatásuk sokat jelent nekünk.
Nézzenek bennünket online, néhány hét múlva találkozzunk szabadtéren, és bízzunk abban, hogy ősszel újult erővel, együtt, szabadon nyithatjuk meg a 2021/2022-es évadot állandó játszóhelyeinken!
„A színházban volt, aki sírt, hogy nem akarja beoltani magát, akkor elveszti az állását?”
Akár napokon belül újranyithatnak a színházak, de a miniszterelnök és az államtitkár nyilatkozatai rengeteg nehéz kérdést felvetnek. Van, ahol akkor sem nyitnak ki, ha megtehetnék, és van igazgató, aki szerint a jelenlegi rendelkezések hosszú távon ellehetetlenítik a tervezhető működést.Mi ebben az évadban már nem nyitunk ki. Már március elején kimondtuk, hogy bárhogy is lesz, ezt a tavaszi évadot már elengedjük, hiszen a színházat két hónapra előre kell egyeztetni. Attól, hogy vannak színészek és kihirdetjük a műsort, még nem biztos, hogy néző is lenne: a közönséget is időben el kellene érni
– mondja a hvg.hu-nak Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a független színház egyik legfontosabb bázisának, a Jurányi Inkubátorháznak vezetője, amikor arról érdeklődünk, kinyitnak-e, amit lehet. Azaz várhatóan már a jövő héten, csaknem fél év kényszerszünet után.
A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható.
Grisnik Petra bemutatja: "Lakott sziget"
Grisnik Petra színésznő ezúttal új szerepben próbálja ki magát, és a riporter székében ülve tesz kísérletet arra, hogy kollégáit, barátait, általa tisztelt és szeretett ismerőseit olyannak mutassa meg, amilyennek ő látja őket.
Ezek a beszélgetések talán megtörténtek volna egy kávézó teraszán, egy pohár bor mellett, vagy egy színházi öltözőben, de könnyen lehet, hogy sűrűn zajló életünkben sosem lett volna egy óránk arra, hogy összeüljünk, és csak egymásra figyeljünk.
Most, hogy elválasztott minket egymástól a vírus, még inkább szükségünk van egy szigetre az elszigetelődésben… Így született ez a sorozat.
Petra vendégei többek között Nyáry Krisztián, Beck Zoli, Ábel Anita, Bérczes László, Bíró Kriszta, Csonka András, Trokán Anna és még sokan mások...
Az interjúk heti rendszerességgel jelennek meg, és feliratkozás után megtekinthetők Göttinger Pál és Grisnik Petra közös Patreon-oldalán!
Fontos, hogy nincs minimum feliratkozási díj, akár egy euróval is beszállhat bárki a támogatói körünkbe, a jelenlegi helyzetünkben minden segítségért nagyon hálásak vagyunk. Ezen kívül patrónusainknak egyéb exkluzív tartalmakkal is igyekszünk meghálálni, hogy velünk vannak ezekben a bizonytalan időkben.
Részletek: https://www.patreon.com/gottinger
Szeretem a beszélő embereket
Új bemutatóra készülnek a Móricz Zsigmond Színházban, Göttinger Pál a saját krimijét rendezi.
Egy váratlan és különleges utazás, egy távoli kopár sziget és egy elképesztő kaland, tele titkokkal, kétségekkel, rémisztő felismerésekkel. Akinek e mondat – amely egy bemutatásra váró előadás végletekig lecsupaszított váza – úgy hat, mintha egy skandináv krimi szüzséje volna, talán nem is téved nagyot. Persze, hamisítatlan nordic noirról nincs szó, de ez a történet is kietlen, vigasztalan vidékekre röpít a hideg északon, műfaját tekintve ugyancsak krimi, ugyanakkor izgalmasan többrétegű elbeszélés. Írója nem más, mint a Móricz Zsigmond Színház korábbi főrendezője, a szerzőként is meglehetősen aktív – mostanság szabadúszó – Göttinger Pál.
Olasz kisváros a ködben
A népszerű író-rendező Bogáncsvirág című új darabjának hősnője Fiona, aki váratlanul mindkét szülőjét elveszíti. Rémes gyászának közepette, apja holmijait rendezgetve egy nap arra ébred, hogy birtokot örökölt valahol a világ végén. Csak később ismeri fel – mely felismerés végül majdnem az életébe kerül –, hogy az új helyzet egész eddigi életét felülírja, eltemetett titkokra és hazugságokra derítve fényt.
– Ma már nehéz megmondanom, mikor és hogyan szökkent szárba bennem ez a történet, hiszen a fabulák jönnek-mennek, és nekem is – mint a szerzőknek általában – valóságos történetarzenál rejtőzik a számítógépemen, megvalósulásra várva. Ami a darab történelmi valóságmagját adja, arról évekkel ezelőtt hallottam. A helyszín a Külső-Hebridák egyik távoli szigete, és először az ragadta meg a képzeletemet, hogy az ottani szigetcsoport apróbb tagjai közül a 20. század során több is teljesen elnéptelenedett. Nem volt gazdaságos rajtuk fenntartani az életet, így mára ott csupán omladozó falakat találni. De akadt más furcsa, apró részlet is: Skócia legészakibb, legeldugottabb részén egy olasz hadifogolytábor létesült. Nem szokás róla beszélni, pedig elképesztően abszurd. Az odahurcoltak tudták, hogy egyhamar nem szabadulhatnak, ezért létrehoztak egy aprócska olasz települést, még saját kápolnát is emeltek. Egy olasz kisváros a hidegben, a ködben! Meglehetősen szürreális kép. Megpróbáltam kideríteni, mennyi igaz mindebből. Persze, találtam eltúlzott történeteket, de a tábor létezése tény. Időben tőlünk mindez ma már meglehetősen távoli, hiszen a nagyszüleim is csak fiatalon élhették át a háború időszakát, de úgy éreztem, mégsem eléggé távoli ahhoz, hogy ne mérgezné a jelenünket is. Az egykori családi történetek igazságaira, elhallgatásaira gondolva rájöttem, mindehhez személyesen is van közöm.
– Így jutottam el az én kicsit introvertált főszereplőmhöz, aki elutazva erre a távoli szigetre, olyan sebeket tép fel, amiről már senki se hitte, hogy léteznek. A történet egyfelől dráma, már a helyzet az, amibe a lány önmagát sodorja, és neki kell azt lélekjelenléttel, empátiával, interakcióban megoldania. Ugyanakkor krimi, hiszen valami olyat akar kideríteni, amiről sokan nem szeretnék, hogy kiderüljön. Természetesen igyekeztem a műfaj szabályainak is megfelelni, vagyis lesz nyomozás, felismerés, gyilkos és elfogás, de erről többet nem mondhatok – szögezte le Göttinger Pál.
Szoros szövetségben
S hogy miért éppen most került elő ez a történet? – A színház szeretett volna egy olyan műfaji darabot, amely középiskolás bérletben is játszható. Nem vagyok az örökkévalóságnak dolgozó író, műfaji közegben komfortosabban érzem magam, mint szerzőiben. Számomra a szövegkönyv csupán egy az előadás számos összetevői közül. Nekem az egész sztorit látnom kell előre, tudnom kell, mi lesz a vége, mielőtt egy sort is leírnék. Ez ettől még nem filmes látásmód, nálunk muszáj a szereplőknek minden olyasmit elmondani, amit a film megold néhány vágóképpel. Az én hősöm azt hiszi, hogy nem csupán egy távoli szigetre, de egy édenkertbe érkezett. Majd gyorsan kiderül: az ott maga a földi pokol, ahonnan nem nagyon lehet kijutni élve. Ezt mind el kell mondanunk, de szeretem a beszélő embereket, és soha meg nem unom őket – magyarázta az író-rendező.
– A szereposztást Horváth Illéssel, a színház művészeti vezetőjével állottuk össze, a műsortervet is figyelembe véve, de alapvetően szövetségeseket kerestem, rájuk írva a karaktereket. Munka közben is előttem volt az arcuk, ezért ez afféle bizalmi játék is egyben. Fodor Boglárka vendégművészt kértük fel Fiona szerepére. Nem titok, hogy Tóth Károly vagy Illyés Ákos színészetét nagyra tartom, és Pregitzer Fruzsinával is egyre szorosabb szövetségben dolgozunk, amiért nagyon hálás vagyok neki. Viszont szerettem volna egy olyan alkotótársat is, egy „újoncot”, akit még nem ismerek. Így esett a választásom a színházban gyakorlatát töltő Tar Dániel egyetemi hallgatóra. Igyekeztem mindenkinek egyenrangú, jó szerepet írni, olyasmit kitalálni, ami számukra komfortos és rendhagyó is egyben. Helyzeteket, amiket úgy kell megoldaniuk, hogy olyasmit még nem láthattunk tőlük. Egyébként fél évvel ezelőtt még én se tudtam, ki lesz a gyilkos, a történet ugyanis bárkivel jól működött volna. Azóta persze választottam valakit – tette hozzá.
Így lesz a halálból élet
Nem mehettünk el szó nélkül a címadás mellett sem. Mint kiderült, a bogáncs Skócia címernövénye, de szimbolikus jelentősége miatt is rá esett a választás. – A szigetlakók úgy tartják, ha valaki meghal, azon a helyen szárba szökken a bogáncsvirág. A lány megérkezve azzal szembesül, hogy ez a virág szinte beborítja az egész szigetet. Évezredek óta mutatja, hogyan lesz a halálból élet, és ugyanezt valamiképpen az érkező személyébe is belelátják a helyiek – hallhattuk.
Amikor Göttinger Pál leadta a szövegkönyvet, még úgy hitték, húsvét után már játszható lesz a darab. Ma már senki se biztos semmiben. A tervek szerint április 16-án este egyszer bemutatják Kirják Róbert igazgató és Horváth Illés művészeti vezető előtt, de aligha ez lesz az a nap, amikor a színház „felvonhatja a zászlót”. – Nekem ez már a hatodik bemutató nélküli bemutatóm, és a többieknek is a sokadik. Online előadást bizonyosan nem csinálunk belőle. Most az a fontos, hogy senki se betegedjen meg, s ha máskor nem, a következő évadban hús-vér, nézőtéri közönség előtt is megmutathassuk.
Forrás: Matyasovszki József, Kelet-Magyarország
Bogáncsvirág - Illyés Ákos karakterfotói
Régen a színházakban volt ilyen, hogy karakterfotózás. Műtermi, beállított képeken a szereplők. Sajnos manapság már nincs ilyen, pedig szívmelengető és sokszor vicces is - most viszont a nagyszerű Illyés Ákos rászánta az időt, mert főpróbahetezünk, bemutató nélkül... így jut rá idő. Addig is, míg az igazi előadással jelentkezhetünk, fogadjátok szeretettel a szereplőket, a Külső-Hebridák egy képzeletbeli szigetének lakóit.
Firkin: Firkinizáció…
Írta: Olasz Sándor
A Firkin zenekarvezetőjével, a fuvolát megszólaltató Péter Jánossal, kilenc évvel ezelőtt beszélgettünk legutóbb, egy interjú keretében (Rockinform például már és még nem volt akkor éppen). Ekkora időintervallumot kellene most áttekintenünk. Ígérem, a legközelebbi diskurzusra nem hagyok ennyi időt! Most azonban következzék közel egy évtizednyi időutazás!
– 2012-ben jött ki a második lemezünk „WHUP!” címmel, majd ezt követte a harmadik, az „Igyunk, pálinkát!” – ami az első két albumunknak lett a magyar nyelvű esszenciája. – kezdte mondandóját a fuvolista. Ehhez producernek Jamie Winchestert hívtuk meg, aki nem csak az album hangzásvilágán javított sokat, hanem a zenekar későbbi élő megszólalásait is pozitívan befolyásolta. Zenei ötletei, gitározása, vokáljai és – természetesen – a hangmérnöki munkája is nagy előrelépés volt zenei minőség tekintetében. Ennek ellenére a stúdiómunkák lezárultáig nem voltunk biztosak abban, hogy a magyar nyelvű szövegeinkkel hiteles lesz-e ez a műfaj, fog-e működni a magyar közönség előtt. Szerencsére nem kellett csalódnunk…
A szövegeket az akkori énekesünk, Marthy Barna írta meg kiváló stílusérzékkel, ő egyébként angol szakon végzett Debrecenben. Amikor a magyar versformákkal birkóznia kellett, néha segítettem neki (régebben a Pázmány magyar szakára jártam), mindenesetre nagyon találó, egyedi szövegek születhettek meg, a magyar rajongóink örömére. Ez az album nagyban hozzájárult a hazai közönségünk gyarapításához.
Ami még nagyobb lendületet adott a zenekarnak, az a következő lemezhez köthető. A Finger in the Pie 2014-es megjelenésével egy időben leszerződtünk egy német ügynökséghez, akikkel azóta is együtt dolgozunk. Ők nyitották meg számunkra a német, illetve a német nyelvű piacot, főként a metálzenei szcénában! Tudni kell, hogy a kelta-punk műfaja a metálzene rajongói bázisában is teret nyert. Szinte minden nagyobb fesztiválra hívnak egy ilyen műfajú zenekart, így lazítva a tömör hangulatú gitárriffeken. Ma már a zúzós metál szimbiózisban él a folk-punk dallamos vagányságával.
Ez a lemez már metálosabb hangzást kapott, keményebb gitársoundok szólaltak meg, mint az előző hanganyagokon. A folkos hangzást – amit a hegedű és a fuvola képvisel nálunk – átvette a gitárok dominanciája. Ehhez a megszólaláshoz Varga Zoltán producer bizonyult a legalkalmasabbnak, aki már korábban is rengeteg kivételes metállemez születésénél bábáskodhatott. A segítségével elkészült album be is váltotta a reményeinket, mert a német piac felbolydult az irányunkban. Kijutottunk például a minden tekintetben jelentős Wacken Open Air fesztiválra (2014-ben), ami aztán további meghívásokat eredményezett. Az ügynökség elmondta utólag, hogy az első években árgus szemekkel figyelték és követték a Firkin minden mozgását. Lehet egy jó lemezed, zenélhetsz kitűnően egy zenekarral, de mindez nem elég: rengeteg egyéb paraméternek meg kell felelni még, amit élőben, turnézás közben tudnak csak felmérni. Az ügynökség folyamatosan monitorozta a zenekart, mind a közönség, mind a fesztiválszervezők részéről. Mindent: hogy mit iszunk, hogyan megyünk fel a színpadra, hogyan szólunk a rajongókhoz, mennyire tudunk alázattal együttműködni a stábbal, és egyáltalán: hogyan tudjuk kezelni a különböző helyzeteket ebben a profi közegben.
– Gondolom, a lemez fogyásával sem volt probléma.
– Azzal sem, és mással sem. Mindenhol tarolt a zenekar! Nyilván a zene a legfontosabb, de a zenekar a hosszú évek alatt megszokta, hogy mindig szerényen és pontosan tegye a dolgát, amikor meg a színpadra kerül, csak akkor hívja elő a vadállatot magából. Nem késtünk el soha, sehonnan. Próbáltunk mindent olyan precízen csinálni, mint a németek, ők pedig értékelték ezt. Ennek ellenére az idén nem lesz turnénk külföldön. Mindent 2022-re tettek át a járvány miatt.
– 2017-ben pedig már négy ország nagy fesztiváljain jártatok. Melyik fellépés sikerült közülük a legjobban?
– A német Summer Breeze Open Air fesztiválon kerültünk először Európa egyik legkülönlegesebb nagyszínpadára. A szervezők állítása szerint itt debütált a világ első szabadtéri forgószínpada, amit – ráadásul – velünk próbáltak ki! Délelőtt 11-kor kellett játszanunk, elsőként! Nagy volt az izgalom a szervezők körében is, meg – természetesen – a zenekarban is, hiszen ekkora térben még nem koncerteztünk. Itt jegyezte meg Andor a zenekarból, hogy a szülőfaluja területe akkora, mint ez a színpad; az ötméteres zenekari molinónk pedig úgy árválkodott a háttérben, mint egy zsebkendő az úszómedence közepén. A dolog lényege az volt, hogy a backstage befelé néző oldalán állt fel a Firkin, aztán megfordult az addig teljesen üres színpad, így hirtelen a közönség előtt termett a bevetésre kész zenekar. Amíg mi játszottunk, a While She Sleeps beszerelt hátul, amikor pedig befejeztük, megfordult a színpad, jöttek ők, átmenet nélkül, és így tovább, egészen estig, a Korn fellépéséig.
Tehát fordul a színpad, szemünkbe süt a nap, izzik kegyetlenül a levegő, lenézünk, és… Alig néhány ember lézeng előttünk félkómában. Nem tehettünk mást, felszívtuk magunkat, elkezdtük játszani az első dalt, erre megnyíltak a sátrak, a népek elkezdtek rohanni felénk, a harmadik dalnál pedig már több mint tízezer ember tombolt előttünk a gatyarohasztó melegben! Minden zenésznek ilyen élményt kívánok!
– Ezt a fellépési lehetőséget is a német kapcsolat hozta?
– Igen. Mi, saját erőből nem tudtunk volna eljutni ilyen helyszínekre. Amikor megkerestük együttműködés céljából az ügynökséget, már tudtak rólunk. Később kiderült, hogy folyamatosan figyelik a fesztiválokon fellépő kisebb zenekarokat. Ha jó visszajelzéseket kapnak a szervezőktől, lecsapnak rájuk és tovább pörgetik őket. Előbb kezdenek a kisebb színpadokon, pár év múlva a nagyobb színpadok délutáni idősávjában fognak játszani, azután pedig az estiben. Nekik is az az érdekük, hogy organikusan építsék fel a rendszert, mégpedig olyan fellépőkből, akikre hosszú távon lehet építeni, és nem oszlanak fel egyik percről a másikra.
– 2019 már a Montreux Jazz Festival éve volt számotokra. Készültetek-e külön is erre az eseményre, és felhasználtátok-e hozzá a basszusgitárosotok, Szuna Peti jazz-képzettségét? Rögzítették-e a szervezők ezt a koncertet valamilyen formában?
– Sajnos, nem vették fel, holott kaptunk rá ígéretet. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem ér oda a tévéstáb. Amatőr felvételeket vágtunk végül össze, így próbáltuk visszaadni azt a kivételes hangulatot, amiben a Genfi-tó partján részesülhettünk.
Ez a meghívás is úgy jött, hogy ennek a fesztiválnak a szervezői is követték a zenekarunkat úgy, hogy nem tudtunk róla. Claudia, a fesztivál fő szervezője elmondta, hogy mi vagyunk az egyetlen ilyen típusú zenekar Európában, amelyik a fesztivál követelményeinek megfelelő minőségben nyúl a saját műfajához. Hallatszik, hogy ebben fellelhető a jazz, rock, klasszikus zene és a pop hatása is. Minden egyben, magas szinten. Tőle hallva ezt, nagy bóknak vettük!
Egyébként megbeszéltük egymás közt, hogy ugyanazt a műsort fogjuk játszani és ugyanúgy, ahogy eddig, nem próbálunk finomkodni a helyhez igazodva. Azt gondoltuk, ha meghívtak minket ide, akkor ők arra kíváncsiak, amilyenek valójában vagyunk!
Volt nagy izgulás a világhírű zenészek láttán, még Bazsinál és Petinél is. Az előttünk való héten Elton John lépett fel, aznap Quincy Jones az Auditoriumban. Közvetlenül előttünk pedig amerikai soft-jazz volt a Music In The Park színpadán. Mégis: a mi műsorunknak elképesztő őrjöngés lett a vége! Ugyanúgy, mint bármelyik más fesztiválon. Az első sorok közönsége elkezdett pogózni, aki pedig nem tudott – sokan voltak olyanok – vonatozni kezdtek, meg keringőzni. Fantasztikus érzés volt, ahogyan azt is megtapasztalhattuk, hogy nem léteznek igazán műfaji határok.
– Aránylag stabil csapat vagytok, de néhány tagcsere nálatok sem volt elkerülhető. A hegedűs posztján – mintegy évtizede – bekövetkezett változásról már beszéltünk.
– A Firkin két énekessel indult: Barnival és Göttinger Palival. Palit viccesen úgy hívtuk, hogy ő a „félnótás” énekes, hiszen ő színházi rendező is, ezért nem tudta felelősséggel vállalni, hogy mindig, stabilan ott legyen velünk. Abban egyeztünk meg, hogy keresünk egy főénekest, és rátaláltunk Barnira. Addig, amíg Pali képzett énekes, Barninak kezdőként kellett az éneklés és a színpadi jelenlét tudományát megtanulnia, de remekül haladt, a tehetsége sok akadályt legyőzött. Jónéhány együtt töltött év után erősebb lett nála a továbblépés vágya, a saját elképzelések megvalósításának a szándéka. Öntörvényű lévén, nem volt maradása, kénytelenek voltunk elengedni. Volt egy kis mosolyszünet, végül mindenki megbékélt. Ő alapított egy saját zenekart, terveztük, hogy majd az előzenekarként fellépnek előttünk, de a járvány betalált. Viszont 2020 nyarán egy egész koncertet énekelt végig velünk! Nagyon jó érzés volt újra együtt zenélni, rettentően élveztük.
– Nem beszéltünk még arról sem, hogy Andorra hogyan találtatok rá, hiszen egy országhatár választ el benneteket.
– Úgy alakult, hogy énekeseket, tanárokat kerestünk meg, hogy segítsenek hozzánk illő frontembert találni. Pély Barna ismerőse Szabadkán kitette ezt a felhívást, Andor pedig jelentkezett rá. Az ő hatalmas lelke és erőteljes habitusa gyorsan megnyert mindenkit. Összeszámoltuk, hogy kb. 250 ezer km-t utaztunk közösen az öt év alatt. Aztán jött a járvány, és annyira „ott van minden” neki Vajdaságban (színház, család), hogy bár a Firkin az élete része maradt, választania kellett a Firkin és az otthona között. Lelkiismeretfurdalást okozott neki, hogy nehéz helyzetbe hozta a zenekart, de biztosított minket, hogy ameddig nem találunk új énekest, kisegít a koncertezésben.
Én viszont már nem szerettem volna több váltást. Rettentően nagy munka egy új énekessel újra sziklaszilárd közösséggé formálni egy zenekart. Nem maradt energiám a folytatásra. Ekkor viszont csodálatos dolog történt, ami mindmáig megborzongat, ha visszagondolok erre az eseményre: teljes egyetértésben összezárt a zenekar, lelkesítettek, egységes erővel álltak ki azért, hogy folytassuk a megkezdett közös munkánkat. Megvallom töredelmesen – bár nem jellemző rám –, meghatódtam, és azóta sem bántam meg, hogy visszakoztam. A rengeteg csodás élmény, amit Virág Lilivel, Szuna Petivel, Juhász Robi Esével, Kárpáti Bazsival végigéltünk, ebben a helyzetben csúcsosodott ki! Ezért érdemes csinálni, ezért a Firkin értékközösségért!
Ennek a szellemiségnek is köszönhető, hogy organikus módon ráleltünk az új énekesünkre.
Kelemen Ákossal először 2016-ban találkoztunk, a Barba Negrában. Előzenekarunkként játszott a ZságbaMacska nevű csapat, már akkor megfogott az előadói karaktere és személyisége. Összebarátkoztunk, tartottuk a kapcsolatot. Egyik nap telefonon hív, hogy tudok-e zenekart, aki énekest keres. Soha jobbkor, mondom, gyere meghallgatásra, épp castingolunk! Így történt a felvétele a Firkin családba, véletlenek pedig nincsenek! Azóta kiderült, hogy különlegesen markáns hangszíne mellett elképesztő munkabírással, kreativitással és megnyerő személyiséggel áldotta meg a Jóisten. Azóta sorra születnek az új Firkin dalok – a Bresaola Stúdióban, Nóniusz Gábor producer keze alatt –, amik a jól megszokott Firkin hangzást sem hagyták el, de mégis frissen szólnak. Ilyen az elsőként megjelenő „Still Alive” című dalunk is, amiből videóklip is készült, Mucsi Zoltán főszereplésével. Ez várhatóan április második felétől lesz látható a „megosztókon”…
– Tudom, hogy erős hazai menedzsmentetek és segítő stábotok van. Velük mi van most, a járvány-helyzetben, és veletek, persze! Tudtatok-e megfelelő megélhetést találni?
– Ákos, az új énekesünk családi – mérnöki- vállalkozásban dolgozik. Sokan pedig tanítanak a zenekarból. Lili profi sminkes, egyre többen keresik, klipek készítéséhez, például. Én kertészkedem otthon, és a zenekar ügyeit viszem a menedzserünkkel közösen. A fő hangtechnikusunk villanyszerelőnek állt. Az őszi raktárkoncert segített abban, hogy túléljük a telet, de optimistán nézünk a jövőbe, mit is tehetnénk mást, egy életerőt hirdető zenekarként?
– Az alkotómunkára marad energiátok ebben a helyzetben?
– Az alkotás – és a közönségünkkel való értékközösség- számunkra menedék és erős bástya. Ugyanakkor rengeteg energiát is felszabadít a kemény munka. Április elején kijön a „Still Alive” single, májusra pedig kiadjuk a következő dalt, amit Simon Michael német producer közreműködésével készítünk. Szeptemberre tervezünk még egy kislemezt, januárban pedig a teljes album megjelentetését.
Vannak további projektjeink is: egy feldolgozás-lemezre készülve nagy nemzetközi slágereket „firkinizálunk”. Rettentő izgalmas más műfajokból konvertálni Firkin nótákat, mert eközben ismeri meg a zenekar a saját stílusát igazából: gyakorlatilag zenei önmagával szembesül egy-egy ilyen dal segítségével. Rettentő jó önismeret ez számunkra!
Tervezünk egy szimfonikus zenekarral közös projektet is. A műfaj: punk-oratórium, négy énekessel, vendégzenészekkel.
– Lehet-e, érdemes-e élő fellépéseket tervezni ilyenkor?
– Természetesen. Kell tervezni akkor is, ha kicsi az esély a megvalósulásra. Igen, vannak lekötött koncertjeink, reális eséllyel a Barba Negrában valósulhat meg az első, 2021. július elsején. Remélem, itt már végre összejöhetünk egy nagy, családi ünnepre a közönségünkkel! És minden vágyam, hogy közösen énekelhessük el az új dal refrénjét:
O-a-hey O-a-hay We are still alive!
O-a-hey O-a-hay We’re dancing through the night
O-a-hey O-a-hay We are still alive!
Hey-hey-hey-hey!
forrás: https://rockinform.hu/
Mit csinált a Momentán Társulat szombat este 9-től 11-ig? Göttinger Pál megmondja!
Adott egy kialakulóban lévő színdarab helyszíne: egy svéd újság szerkesztősége. Adott néhány elvetemült imprós: a Momentán Társulat tagjai. És adottak a körülmények, ami miatt szombat este nem tudnak saját színházukban játszani. Hogy mi sül ki mindebből? Színdarabfejlesztés Göttinger Pállal, állandó vendégművészünkkel. Őt kérdeztük a szombatról, és persze néhány hangulatképet is mellékelünk, hogy olyan legyen, mintha ti is ott lettetek volna velünk!
Az improvizáció amellett, hogy szórakoztat, játékosságra és a pillanat megélésére tanít, alkalmas forgatókönyv- vagy színdarabfejlesztésre is. Várady Zsuzsi éppen ebből a témából, az imprós forgatókönyvfejlesztésből írta a doktoriját és évek óta tanítja is az egyetemen. Nem csoda tehát, hogy a Momentán Társulat már többször működött együtt forgatókönyvírókkal és rendezőkkel, többek között “házon belül” Tóth Barnabással vagy a Momentánon kívülről Orosz Dénessel. Ezúttal viszont nem egy film, hanem egy színdarab kapcsán merült fel, hogy az impró módszere segíthet a továbbírásban. Hogy hogyan történt mindez, és pontosan milyen színdarabról van szó, arról Göttinger Pált kérdeztük.
Használtad már máskor is ilyen célra a Momentánt és az imprót?
Nem, még nem, de engem momentánosként már használtak ilyen célra - Tóth Barna készülő filmjéhez is volt egy ilyen szeánsz, a forgatókönyvírást megsegítendő, a dialógusokat, a szereplőket fejlesztendő. Az egy rendes, négyórás, személyes jelenléttel és jelenetekkel együtt zajló impró volt - ez most itt csak szöveg, Zoomon.
Milyen élmény volt? Működött online is?
Nagyon jól esett - és nem volt bajom az online-nal, sőt, erre, amire nekem szükségem volt, még jobban meg is felelt. Nekem most nem a színjátszás volt a fontos, vagy a jelenetépítés, hanem... kötőszövetre volt szükségem, a helyzetekről-szereplőkről először halló színészek ösztönös mondataira. Íráskor és aztán próbákon is egy nagy elméleti probléma ez: alulbecsüljük a felületes benyomás jelentőségét.
Addig-addig elemezzük és boncolgatjuk és sűrítjük egyre pontosabban fogalmazó lényekké a szereplőinket, míg végül elfelejtjük: a valóságban az emberek nem elemeznek, magukat ritkán látják pontosan, és érdekük is, hogy a szituációkat egy kicsit a saját javukra torzítsák
- pongyolán fogalmaznak, kompikált szituációkra is zsigeri, leegyszerűsítő válaszokat adnak, még akkor is, ha egyébként a tét nagy. Ezt pedig nagyon nehéz (vagyis nagy gyakorlatot igényel) "hamisítani" - azaz utólag, az alapos végiggondolás, a történet kifejlesztése után írni ösztönös, zsigeri, kisebb-nagyobb bicsaklásokkal tűzdelt (egyszerűbben mondva: életszerű) dialógot. Ezt a nagyon sokszor kimódolt hangvételű filmeken lehet a legjobban látni - annyira túl lettek fejlesztve, hogy eltűntek belőle az élő emberek.
A Momentán ebben nagy segítség - a bennük lévő szituatív érzékenység mellett ennek a jó értelemben vett felkészületlenségnek is mesterei: azaz elsőre megértik a helyzetet, és két másodperc múlva már teszik is hozzá a magukét.
Ez pedig aranybánya akkor, ha a magamfajta szerző már bele van gyógyulva a saját történetébe, és meg sem hallja, hogy a saját mondatai milyen irodalmiak, kimódoltak, túlsűrítettek.
Mit kell tudni az előadásról, amihez "használtad" a Momentánt? Mikor várható a bemutató, online/offline készültök rá, hol mutatjátok be?
Manőver lesz a címe, és még csak papíron létezik - ha minden jól megy, júniusban próbáljuk majd a Kőszegi Várszínházban, Horváth Illés fogja rendezni. A tervek szerint Pogány Judit, Gémes Antos, Jenővári Miklós, Tenki Dalma és Pálmai Anna fognak benne játszani, velem együtt - már amennyire tervezni lehet a mostani helyzetben. Az is lehet, hogy nem ők lesznek, és az is lehet, hogy az egész nem tud majd meglenni idén...
De nagyon készülünk azért, mi mást tehetnénk.
Egy kis helyi újság szerkesztőségében fog játszódni, ahová egy fiatal, tetterős, határozott, de tapasztalatlan főszerkesztő érkezik, a dörzsölt helyi erők nagy megdöbbenésére. A szerethető karakterek (és a mögöttük megbúvó krimiszál) mellett valamennyire arról is fog szólni, hogy egyszerre van meg bennünk két tulajdonság: szeretnénk is hallatni a hangunkat közügyekben, állást foglalni, hitet tenni, kiállni - de közben azt is nagyon szeretnénk, ha minket magunkat azért lehetőleg békén hagynának.
Egy bónuszkérdés: hogyhogy szombat este 9-től fél 11-ig volt a próba?
A színházak ugyan zárva vannak, de csak a nézők számára, a munka azért zajlik tovább, így én is próbálok éppen, ezekben a hetekben épp Nyíregyházán, és éppen egy másik saját darabomat, a Bogáncsvirág című krimit. Így olyan időpontot kellett vadászni, amikor a színházban épp nem történik semmi. Szoros időbeosztás és hosszú napok... Legalább ennyi. Emlékeztet valamennyire a normál ügymenetre, amikor égett a kezünk alatt a munka. Reméljük, hamarosan újra oda jutunk.
forrás: https://momentantarsulat.hu/
Az Orlai Produkció a SzínházTV-ben
"A lényeg és a hangsúly mindig a hitelességen, az alázaton van. Nem felejthetjük el soha, hogy nem egy szűk szakmai elitnek, hanem a közönségnek hozzuk létre az előadásokat. Ugyanakkor hiszem, hogy a közönséget szolgálnunk kell, nem pedig kiszolgálnunk."
Az Orlai Produkciós Iroda az egyik legjelentősebb magánszínház Magyarországon, alapítása óta állami támogatás nélkül működik, Orlai Tibor vezetésével. Első, mérföldkőnek számító önálló színházi produkciójuk a 2006-ben bemutatott Hat hét, hat tánc című előadás volt.
Minden évadban 8-10 bemutatójuk mellett megközelítőleg 35 produkciót tartanak folyamatosan műsoron, melyek között hosszú szériákat megélő, komoly díjakkal elismert előadások vannak. Egyedülálló, széles műfaji és tematikai skálát felvonultató repertoárjukban komoly hangsúlyt fektetnek a kortárs hazai és nemzetközi irodalom alkotásainak bemutatására. A magyar drámák szinte kivétel nélkül ősbemutatónak számítanak, a nemzetközi kortárs művek adaptációi pedig jelentős részben magyarországi bemutatók.
Évente közel 700 előadást játszanak szerte az országban, ennek 60 százalékát vidéki színpadokon adják elő. Legfontosabb fővárosi játszóhelyük a Belvárosi Színház és a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház. Előadásaikkal visszatérő vendégei a jelentős hazai színházi fesztiváloknak, emellett rendszeresen eleget tesznek határon túli és más nemzetközi meghívásoknak is.
Műsorukban igyekeznek egyensúlyt kialakítani a rétegszínházi és a szélesebb közönségnek szóló produkciók között. Ebben egyetlen vezérelvük a minőség. Az Együtt. Szabadon. jegyében létrehozott sokszínű és sokoldalú alkotóközösségükben az ország kiváló, nagy formátumú művészei mellett tehetséges fiatalok is lehetőséget kapnak.
Az Orlai Produkciós Iroda a minőségi szórakoztató színházi produkciók létrehozásáért megkapta a Színikritikusok díját, valamint a Pro Artis Erzsébetváros kitüntető címet, az autizmus ügyéért végzett munkáért pedig a Kék Szikra-díjat.
forrás: Facebook
A Móricz Online ajánlata húsvétkor
Móricz Online elnevezésű online videótár-programunk keretében több korábbi, illetve jelenleg is repertoáron lévő produkciónk felvételét tesszük online formában, on demand-jelleggel elérhetővé. Április 1-jétől már teátrumunk nagy sikerű Castel Felice című előadása is megtekinthető programkínálatunkban!
A Móricz Online videótár aktuális programja:
- Bohumil Hrabal: TÚL ZAJOS MAGÁNY – színmű két részben (ingyenes program)
- Főbb szerepekben: Horváth László Attila, Varga Norbert, Tóth Károly, Szabó Márta
- Rendező: Ivo Krobot
- Játékidő: 133 perc
- Az előadás színlapja ide kattintva érhető el.
- Online megtekinthető: www.moriczszinhaz.hu
- Móricz Zsigmond: ÚRI MURI – színmű két részben
- Főbb szerepekben: Nagyidai Gergő, Kuthy Patrícia, Mertz Tibor, Litauszky Lilla
- Rendező: Szőcs Artur
- Játékidő: 170 perc
- Az előadás színlapja ide kattintva érhető el.
- Online megtekinthető: https://online-moriczszinhaz.jegy.hu
- Dragomán György: KALUCSNI (16) – színmű két részben
- Főbb szerepekben: Kaszás Gergő, Illyés Ákos, Szabó Márta, Varga Fekete Kinga
- Rendező: Szikszai Rémusz
- Játékidő: 155 perc
- Az előadás színlapja ide kattintva érhető el.
- Online megtekinthető: https://eszinhaz.hu/hu/eloadasok/rogzitett/kalucsni
- William Shakespeare: MACBETH (16) – tragédia két részben
- Főbb szerepekben: Nagyidai Gergő, László Lili
- Rendező: Horváth Illés
- Játékidő: 105 perc
- Az előadás színlapja ide kattintva érhető el.
- Online megtekinthető: https://online-moriczszinhaz.jegy.hu
- Hamvai Kornél: CASTEL FELICE – történelmi színdarab két részben
- Főbb szerepekben: Illyés Ákos, Jenei Judit, Vicei Zsolt, Széles Zita
- Rendező: Göttinger Pál
- Játékidő: 125 perc
- Az előadás színlapja ide kattintva érhető el.
- Online megtekinthető: https://online-moriczszinhaz.jegy.hu
Találkozzunk online!
forrás: https://www.moriczszinhaz.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)