RögvEst a VIDOR programjában


Nem baj az, ha valaki nem cigányként cigány alkotást készít. Az a nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi

A Független Színház egy olyan társulat, amiben romák és nem romák is együtt dolgoznak azon, hogy valami értéket hozzanak létre és eloszlassák a cigányokkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat. Balogh Rodrigóval, a társulat művészeti vezetőjével beszélgettünk a Független Színház tevékenységi köréről és a roma színjátszás itthoni helyzetéről.

– Mi a célja a munkájuknak?
– Mi pont azt mutatjuk meg, hogy Európában él jó pár olyan roma, akinek volt lehetősége tanulni és az értékeik, valamint a kihívásaik közösek a többségi társadalommal. Ráadásul nem csak hogy képesek erről beszélni, hanem még újat is tudnak mutatni, ami értékes lehet a többi ember számára. Így a cigányok nem csak áldozatként vagy negatív szereplőként jelennek meg, hanem aktív, európai polgárként. Ezzel eloszlatjuk a sztereotípiákat – ami úgy gondolom napi szintű feladatunk –, másrészről pedig egy pozitív képet tudunk kialakítani a cigánysággal kapcsolatosan.

– Tartanak Roma Hősök workshopot az egyetemistáknak, gimnazistáknak, de az sem ritka, hogy fesztiválokra – többek között az idei Ördögkatlan fesztiválra is – elviszik ezt a programot. Mi történik egy ilyen kurzuson?
– Ez egy nagyon hosszú műhelymunka: alsó hangon háromórás, de igazából négy, hogyha valódi élményt akarunk okozni. Eltérő, hogy egy közeg mennyit kér ebből: mi elég rugalmasak vagyunk, tudjuk úgy alakítani, hogy az kényelmes legyen bármelyik csoport számára. Régebben vegyes fogadtatásban részesültünk, de szerencsére most már ez nem így van: mindenütt osztatlan sikert aratunk. Az első részben a résztvevőknek – a származásuk nem számít – négy eltérő színdarab egy-egy részletét vetítjük le. Azután közösen beszélgetünk arról, hogy mi az, hogy hős – hiszen a színháznál, a drámában mindig a hős a központi figura. Az ő döntéseiből, felelősségvállalásából, de még az elbukásából is sokat tanulhatunk. És persze egy drámai hős esetében az sem árt, ha valamilyen változást hoz a szűkebb-tágabb környezetében – ezt is érdemes megnézni. A foglalkozások második részében elkezdjük megfogalmazni önmagunkat. Mikor voltam én mások számára hős? Mikor volt az? Ki az én hősöm és miért? Ezek olyan kérdések, amelyek mindannyiunkat érintenek. Ahogy egy csoport tagjai megosztják egymással ezeket a történeteket, az nem csak terápiás jellegű lehet, hanem mindig euforikus is. A történeteket kreatív módon is feldolgozzuk: van aki ír, más meg videót készít, vagy éppen színházi jelenetet csinál – attól függ, hogy mihez van kedve egy csoportnak. Mi trénerek ehhez mindig igazodunk, tiszteletben tartjuk, hogy milyen formában akarják feldolgozni a saját történeteiket. Ezek az alkotások aztán felkerülnek a Roma Hősök blogra, ahonnan jó sok ember tud tovább inspirálódni. Rengeteg történet született. Ebből írtunk is egy színdarabot, amit elő szoktunk adni (Kaméleonlány címen – a szerk). Az előadás utána ismét bekerült az oktatási vérkeringésbe – ez a legnagyobb büszkeség számunkra.

– Mit kaphat az ember egy ilyen foglalkozástól?
– Azt gondolom, hogy a cigányokat ez a munka megerősíti abban, hogy lehetnek aktív és változást hozó emberek az életük során. A nem cigányokat pedig nagyon jól érzékenyíti. Mert nem egy áldozati narratívát mutatunk, hogy „Jajj szegény cigányok, milyen rossz nekik!”, hanem pont azt, hogy a cigányok is aktív, cselekvő emberek, akik ugyanúgy tesznek a holnapért, mint bárki más, csak eltérőek a szintek. Nagyon fontos, hogy aki eljön a workshopjainkra az biztonságban érezze magát, mi igyekszünk is megteremteni ezt a légkört. Ez megnyit az emberekben egyfajta csatornát, és így elmesélnek olyan történeteket, amikről ők maguk sem gondolták volna, hogy el fogják mondani bárkinek. Sőt tovább megyek – lehet még csak nem is érezték úgy, hogy a történetük elmesélésre méltó. Mindez a befogadókra is hat. Van egy olyan mondás, hogy „Mindenkinek van egy olyan sztorija, ami méltó arra, hogy azt mások tovább meséljék.” Mi is ebben a szellemiségben dolgozunk, és pont az a lényege az ilyen történeteknek, hogy abból erőt gyűjtsenek, inspirálódjanak az emberek.

– Két éve és tavaly is volt Roma Storytelling Fesztivál, amit önök szerveztek. Mesélne erről egy kicsit? Miért érezték úgy, hogy szükség van erre?
– Azért hoztuk Magyarországra az előadásokat, hogy a hazai színházi szakmának megmutassuk, hogy milyen a színházi reprezentációnk, hogy ebbe betekintést kapjanak, azért hogy aztán ezt bátran használják a későbbi munkájukban. Másrészről pedig, hogy bátran nyúljanak cigány témához. Nem baj az, ha valaki nem cigányként cigány alkotást készít. Az a nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi. Azt hiszem, hogy értelmiségiként nem vagyok egyedül azzal, amikor azt mondom, hogy nekem elegem van a rothadó kályhából, az omladozó és málló falakból, valamint a saját lányát megerőszakoló cigány apukából és még sorolhatnám. Pillanatnyilag ez a reprezentációs szint, amit a magyar színház képes produkálni. Azt gondolom, hogy kötelességem megsegíteni a pályatársaimat azzal, hogy egy másik megközelítésből mutatok nekik cigány történeteket.

– Miért nem dolgozzák fel a magyar színházak máshogyan a témát?
– Ez nem csak a magyar színházaknál van így, hanem a társadalomban is élnek még a tipikus sztereotípiák. Ha valaki meghallja azt a szót, hogy cigány, akkor leggyakrabban a mélyszegénységet, agressziót, brutalitást, illetve a bűncselekményeket társítja hozzá. Ezek egyáltalán nem pozitív szavak.

– Van esély arra, hogy akár pesti, akár vidéki színházakba bekerüljetek és a színházi repertoárjuk részévé váljanak a darabjaik?
– Társulatvezetőként, hinnem kell abban, hogy igen. Mint magánember viszont azt mondom, hogy nem sok esélyt látok rá. A színházi vezetők be vannak tokozódva az épületükbe, nem nyitnak, hiába nem tudják fent tartani a színházukat. Másrészről Magyarországon a színházi kultúra teljesen túlpolitizált. Mi a Független Színházzal nem kívánunk beállni ebbe a sorba. Van néhány olyan közösségi színtér, ami tiszteletre méltóan működik – abból a szempontból, hogy észreveszik az értéket és ezt meg akarják mutatni. Emiatt aztán hívnak minket, vagy ha bekéredzkedünk nem zavarnak el. Budapesten az RS9 Színház egy ilyen közösség. Vidéken sajnos nincs ilyen közösségünk, de nagyon sok helyre eljutunk az oktatási módszertannal: a workshopokkal és az egyetemi kurzusokkal. Így már sokkal barátságosabb képet mutat a helyzetünk.

– Hogyan kerülnek be a Független Színházba a tagok?
– Minden tag – engem leszámítva – pályázati úton jutott el hozzánk. Rendszeresen vannak gyakornoki felhívásaink, aminek az a célja, hogy új munkatársakra tegyünk szert. Nekünk a gyakornok rengeteg idő-, energia- és pénzbefektetés, így fontos, hogy ez meg is térüljön. Aztán vannak művészeti ösztöndíjaink, amik főleg a színházi előadások létrehozására irányulnak. Időnként pedig álláspályázatokat is meghirdetünk. Nem vagyunk egy belterjes társaság: nagyon sokszínű és sokféle érdeklődési körű embert foglalkoztatunk.

– Anyagilag ki támogatja a társulatot?
– Van egy fontos minőségbiztosítása a munkának: az, hogy az állam az ajtón kívül maradjon. Nem fogadunk el állami pénzt, semmilyen tekintetben. Így külföldi magánalapítványok, nagykövetségek, kulturális intézetek támogatnak minket.

– Hogy látja, milyen jelenleg a Független Színház helyzete itthon?
– Én azt gondolom, hogy egy lokális maximum az, amiben vagyunk. Annyi a lehetőségünk, amennyi. Elérünk annyi emberhez, amennyihez bírunk – azért azt ki kell, hogy mondjam, hogy ez jelenleg nem túl sok. Nem vagyunk túl hangosak, és nem vagyunk túl ismertek, ami úgy gondolom, nem feltétlenül baj. Nemcsak a mai, hanem a jövőbeli társadalomnak is dolgozunk, és ebből a szempontból fontos, hogy a húsz-harminc év múlva élő fiatalok találjanak majd hiteles műveket napjaink társadalmáról. Ezt mindig minden korban csinálta valaki, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A ma élő embereknek tükröt tartani nehéz, kevés sikerrel kecsegtet. Mi a jövő nemzedékének dolgozunk elsősorban, és biztos vagyok abban, hogy nyomot fogunk tudni hagyni magunk után a világban. Ez nem csak rólunk, alkotókról szól, hanem azokról az emberekről is, akik megosztották a sztorijukat, és amiből művészeti alkotások születtek. Ez az igazi közösségépítés. Ezekre pedig azért van nagyon nagy szükség, mert a család után ez a második, jelentősebb érdekérvényesítő erő.

– Milyen terveik vannak az év hátralevő részére?
– Az idén már kamaraszínházi fesztivált rendezünk (augusztus 24. és szeptember 15. között Budapesten – a szerk.), túllépünk a monodráma és a történetmesélés műfaján. Négy alkotás érkezett be, jövőre pedig nyolc színházi előadásra látogathatnak majd el a nézők. Ezeket megint lehet oktatni egyetemen, ismét lehet műhelymunka anyagot csinálni belőle – szóval, soha nem ér véget a munkánk.

Elkészült a III. Hét Domb Filmfesztivál programja

Elkészült a szeptember 9–14. között megrendezésre kerülő III. Hét Domb Filmfesztivál részletes műsorrendje.

Augusztus közepére befejezte a munkáját a filmfesztivál zsűrije, a fesztivál igazgatója pedig összeállította a részletes programot. A vetítések minden nap 9-21 óráig tekinthetők meg INGYENESEN a Komlói Színház- és Hangversenyteremben.

A döntőbe jutott filmeken kívül látható lesz néhány alkotás azokból is, amelyek ugyan nem kerültek be a döntőbe, de magas pontszámot értek el. 

A versenyfilmeken kívül látható lesz még a zsűritagok egy-egy filmje is: pénteken Thuróczy Szabolcs (a zsűri tagja) főszereplésével kerül vetítésre a Tiszta szívvel c. nagyjátékfilm, szombaton Reviczky Gábor (a zsűri tagja) főszereplésével vetítjük a Zimmer Feri 1997-ben készült nagyjátékfilmjét, valamint a vasárnapi matinén kerül bemutatásra Ternovszky Béla (a zsűri elnöke) Macskafogó 2. - A sátán macskája című rajzfilmje.

Az alkotók mindhárom film előtt beszélnek a filmekkel kapcsolatos élményeikről, gondolataikról.

A III. Hét Domb Filmfesztivál részletes programja:

2019. szeptember 09. / hétfő

09:00 Magyar retró 3. (R.: Papp Gábor Zsigmond, doku.)
09:53 AZORI - São Miguel, Pico, Faial (R.: Poroszka Magyar Zsolt, ismeret.)
10:19 NESZ (R.: Barta Máté, kisjáték.)

SZÜNET 

11:00 Kétéltű (R.: Kvalla Gábor Balázs, Polyák Péter, doku.)

EBÉDSZÜNET 

13:00 Lámpaidők (R.: Krasznay Zoltán, Olajos Zoltán, doku.)
13:10 A megtartó atya - Utasi Jenő portréja (R.: Lavro Ferenc, ismeret.)
13:26 Maszatvár (R.: Szakonyi Noémi Veronika, kisjáték.)
13:50 Grindcabin (R.: Körtési András, egyéb)
13:55 Isonzótól a Piavéig (1. rész) - Az Isonzó-front emlékhelyei (R.: Osgyáni Gábor, ismeret.)
14:46 Isonzótól a Piavéig (2. rész) - Az Pive-front és Dél-Tirol emlékhelyei (R.: Osgyáni Gábor, ismeret.)

SZÜNET 

15:50 Perújrafelvétel (R.: Zilahy Tamás, kisjáték.)
16:31 Határtalan történet (R.: Kertész Enikő, doku.)
17:33 Kárpátia - Magyarnak születtem (R.: Bicskei Éva, doku.)

SZÜNET 

19:00 Valami Amerika 3. (R.: Herendi Gábor, nagyjáték.)
2019. szeptember 10. / kedd

09:00 Kippkopp a hóban (R.: Fabók Szilvia, Tama Mikori, animáció)
09:09 Lengemesék 2. - Tél a Nádtengeren (R.: Pálfi Zsolt, animáció)

SZÜNET 

10:35 A mi Kodályunk (R.: Petrovics Eszter, doku.)

EBÉDSZÜNET 

13:00 Smink - Összetörve (R.: Varga Tímea, egyéb)
13:05 A fegyházlelkész (R.: Varga Ágota, doku.)
14:14 Ajándék (R.: Vajda Lili, kisjáték.)
14:26 A te neved (R.: Domokos János, doku.)

SZÜNET 

15:35 A sommelier (R.: Ducki Witek, kisjáték.)
15:46 Erdély és Románia „nagy egyesülése” (R.: Margittai Gábor és Major Anita, egyéb)
15:52 Megbocsájtani igen, feledni nem (R.: Kozma Zoltán, doku.)
16:44 A brigád - a vajdasági Petőfi-brigád története (R.: Lavro Ferenc, doku.)

SZÜNET 

17:50 Casting (R.: Csoma Sándor, kisjáték.)
18:19 Csík30 (R.: Kiss-Stefán Mónika, doku.)

SZÜNET 

19:00 Örök tél (R.: Szász Attila, nagyjáték.)
2019. szeptember 11. / szerda

09:00 KINCSEK A MECSEKBEN (Négy hely, négy évszak) (R.: Juhász Gyula, ismeret.)
09:15 Vad Balaton (R.: Mosonyi Szabolcs, ismeret.)
10:07 Szépséges sebhelyeink (R.: Keresztúri Ferenc, doku.)

SZÜNET 

11:10 A szenátor fodrásza - Alex (R.: Beszterczey Judit, doku.)

EBÉDSZÜNET 

13:00 Perhielion - Örvény (R.: Porkoláb Norbert, egyéb)
13:07 Idegen hangok (R:: Wizner Balázs, kisjáték.)
13:18 Központi ügyelet (R.: Szakcsi Ákos, kisjáték.)
13:40 Engedetlen (R.: Moll Zoltán, nagyjáték.)

SZÜNET 

15:20 Tiszta mozdulatok (R.: Tóth Péter Pál, doku.)
16:13 Cryene Donovan (R.: Németh Dénes, doku.)

SZÜNET 

17:30 Bűnösök Kora - A Nikotinos Gyilkos (R.: Lóth Balázs, Borsos Miklós, ismeret.)
17:56 Lágymányosi Konstantinápoly (R.: Szremkó Bettina, animáció)
18:00 Szokásjog (R.: Füzes Dániel, kisjáték.)
18:35 Forrócsoki (R.: Gergely Bálint, Magyar Kristóf, Domokos Benedek, Bokor András, Biros Benedek, diák)
18:38 Jövő szerdán (R.: Molvay Norbert, kisjáték.)

SZÜNET 

19:00 Virágvölgy (R.: Csuja László, nagyjáték.)
2019. szeptember 12. / csütörtök

09:00 Draco a borzasztó – és förtelmes barátainak rémületes kalandjai (R.: Kelen Bálint, animáció)
09:13 Egy év Hoppifalván (R.: Rófusz Ferenc, animáció)

SZÜNET 

10:40 Vörös Rébék (R.: Keil Adelaida Sába, kisjáték.)
10:48 Három tánc (R.: Halász Glória, doku.)

EBÉDSZÜNET 

13:00 Szeretlek mint Állat! (R.: Novák Erik, nagyjáték.)

SZÜNET 

14:45 A fehér szarvas (R.: Török Zoltán, Hargittai László, ismeret.)
15:44 Bela (R.: Tóth Roland, animáció)
15:54 Szerepzavar (R.: Szirmai Márton, kisjáték.)

SZÜNET 

16:35 Tiltott absztraktok (R.: Bánki Ákos, doku.)
17:37 Irijam és Jonibe (R.: Rófusz Kinga, animáció)
17:50 Aki bújt, aki nem (R.: Schwechtje Mihály, kisjáték.)
18:03 Kecskeméti kardok (R.: Molnár H. Boglárka, doku.)

SZÜNET 

19:00 CURTIZ - A magyar, aki felforgatta Hollywoodot (R.: Topolánszky Tamás Yvan, nagyjáték.)
2019. szeptember 13. / Péntek

09:00 Piedone nyomában (R.: Király Levente, doku.)
09:57 Kakashere pörkölt (R.: Trafikant András, kisjáték.)
10:06 2018 BRB Nature and Hunting Films promóciós videó (R.: Budavári Roland Barnabás, egyéb)
10:10 Magyar szentek lengyel földön - az orawkai (Kisárva) fatemplom története (R.: Balogh Ernő Zoltán, ismeret)

SZÜNET 

11:05 Szomszédaink, a magyarok - Kárpátalja (R.: Zámborszki Ákos, doku.)

EBÉDSZÜNET 

13:00 Déva (R.: Szőcs Petra, nagyjáték.)

SZÜNET 

14:25 Veteránfilm (R.: Hernáth Csaba, doku.)
15:16 A barakkváros foglyai (R.: Boros Ferenc, Horváth Zoltán, ismeret.) 

SZÜNET 

16:20 ReMake (R.: Klingl Béla, animáció)
16:31 Apám szíve (R.: Fazekas Máté Bence, kisjáték.)
16:47 Könnyű leckék (R.: Zurbó Dorottya, doku.)
18:06 Alex (R.: Farkas Adrienn, kisjáték.)
18:30 Az utolsó vacsora (R.: Rófusz Ferenc, animáció)

SZÜNET 

19:00 Tiszta szívvel (R.: Till Attila, nagyjáték.)
2019. szeptember 14. / szombat

09:00 Szabó Magda világsikere (R.: Papp Gábor Zsigmond, ismeret.)
09:54 Táncból katedrálist (R.: Boros Ferenc, Horváth Zoltán, Kozma Gábor, doku.)

SZÜNET 

11:00 ELTE PPK Wonderland Gólyabál promo (R.: Engelmann Péter, egyéb)
11:02 Átjáró másvárosba - Kértem a következőt (R.: Gelley Bálint Farkas, animáció)
11:11 A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget titkai (R.: Nagy-Kálozy Péter, ismeret.)
11:38 Susotázs Tóth Barnabás kisjáték.

EBÉDSZÜNET 
15:00 A III. Hét Domb Filmfesztivál díjátadó gálája 

17:00 Gettó Balboa (R.: Bogdán Árpád, doku.)
18:17 MATCHES (R.: M. Tóth Géza, animáció)
18:20 Frici (R.: László Dorina, kisjáték.)
18:44 Arany Timi - Tökéletes verzió videoklip (R.: Gundy Kristóf, egyéb)
18:49 FightinGravity (R.: Ferencz Péter, egyéb)

SZÜNET 

19:00 Zimmer Feri (1997) (R.: Tímár Péter, nagyjáték.)
2019. szeptember 15. / vasárnap

10:00 Macskafogó 2. - A sátán macskája (R.: Ternovszky Béla, animáció)



Aki biztosra szeretne menni, az regisztráljon a filmekre a 72/483-014-es számon. Helyét így fenntartják a film kezdete előtt 10 percig, utána odaadják másnak.



A rendezőbizottság a műsorváltozás jogát fenntartja!

Kis Lívia szöveggyűjteménye a Katlanból

Kis Lívia idén is rendelkezésünkre bocsátotta Homo Scriptus Katlanicus c. gyűjteményes kötetét, a katlanlét rövid, de jellemző szöveges példáival.

Köszönjük!




































Miért nem voltunk a múlt héten normálisak?

Avagy a 12. Ördögkatlan Fesztiválon jártam, és csodálatos volt (Szubjektív élménybeszámoló)
2019. augusztus 07.

Sziasztok,

a hónap vége körüli bejegyzésekben már volt említettem, hogy a hónapfordulót most az Ördögkatlan Fesztiválon töltöm, és a fesztivál alatt folyamatosan arra gondoltam, hogy ebből szeretnék nektek is adni valamit. Meg jó volna megőrizni is ezt a sok szeretetet és csodát, amit az Ördögkatlanon töltött öt nap jelentett. És ez a bejegyzés most ennek szól. A csodának, amit szerintem mindenkinek át kellene élnie, és amiből mindenkinek szeretnék adni egy picit.

Szóval az Ördögkatlan. Nagyon nehéz erről nem csodálattal beszélni, így meg sem próbálom. Ez egy szuper fesztivál, amit idén tizenkettedszer rendeztek meg néhány Baranya megyei kis faluban, ahol egyébként semmi sem adott, hogy egy fesztivált megszervezzenek. És egy picit olyan is. Olyan, ami megtartja az amatőr báját tíz éven keresztül, miközben mindent megoldanak azonnal, és minden jól működik. Mert ezt a fesztivált nagyon jó emberek nagyon akarják. És ettől egy picit olyan, mintha csupa jó ember összejönne és találkozna a nyári dögmelegben, hogy összedobjanak valami közöset a hozottból, amit fáj majd itthagyni, de tudod, hogy a fesztivál úgyis vigyázni fog rá.

Vagyhát én ezt tapasztaltam a negyedik katlanom után is. Eddig különböző helyeken szálltam meg: Van közös camping. Ez azért jó, mert közvetlenül a fesztivált támogatod a pénzeddel, akik úgyis visszapörgetik. De én nem ott szoktam megszállni, hanem magánudvarban. Így általában több lehetőségünk van, kapunk kávét, hűtőt, bár én nem használtam, de a mi udvarunkban Wifi is volt, és arányaiban több az egy főre eső konnektorlyuk. A második naptól már zárkózott léted ellenére is megismered azokat, akikkel együtt laktok, beszélgettek, viccelődtök, barátkoztok, és nagyon jó hangulatú együttélések tudnak kialakulni olyan emberekkel, akik aztán visszateszik a fóliát a sátradra, ha leszakad az ég.

A faluk közötti közlekedést kaltanbusszal lehet megoldani, amik óránként indulnak, és nagyon kényelmes ülésekkel és légkondival várják a fesztiválozókat, akiket teljesen esetlegesen színészek is szórakoztatnak, például a Vuk főcímdalának közös éneklésével vagy szépirdalmi szerzők pajzán verseivel. A másik lehetőség a stoppolás, aminek itt nagy kultúrája van, és nagyon rugalmasan és gördülékenyen működik. Ültem idén őskatlanozók kocsijában is, és szegedieknél is vendégeskedtem néhány kilométer erejéig. Ilyenkor megbeszéljük, hol voltunk, honnan jövünk, hányadik katlanunk a jelenlegi, és ezzel gyakorlatilag véget is ér az út. És igen, van egy bája a negyedik napon is ezekről beszélni idegeneknek, de ők az ő tök érdekes katlantörténetüket éppen úgy negyedik napja mesélik el, most épp pont neked, lelkesen, szóval figyelj, és mesélj te is, merthogy ez a normális. Mert a katlan egy picit olyan, mintha a világ normális lenne, visszamosolygunk egymásnak az utcán, beszélgetünk a buszmegállóba, és kölcsönadjuk a kanalunkat valakinek, aki már napok óta szemez a jégkrémmel a kisboltban.

És mi ott mégsem vagyunk normálisak. Csak mert ez az egész fesztivál mottója, ami nagyon sok mindent megragad abból, amit itt leírtam. Törőcsik Mari és Cseh Tamás a fesztivál védnöke, és amikor az ötödik fesztiválra lejött Törőcsik Mari, azt mondta, Nem vagyunk normálisak. Arra gondolt, hogy lejönni ide, ennyire falura, ekkora utat megtenni, és talán arra is, hogy pont itt egy ekkora fesztivált csinálni nem normális dolog. Szóval nem voltunk normálisak. Mert a katlanon úgy szokás. És bár nem maxoltam ki igazán idén a fesztivált, nem voltam sok programon, csak egy nagykoncerten vettem részt, azért idén is büszkén gondolom, a múlt héten nem voltunk normálisak.

Mutatom is, hogy milyen nem normális programokon vettem részt helyette:

1. nap

Katlan Nyitány

Szóval, ha kezdetben volt az ige, akkor a katlan is úgy kezdődik, hogy megnyitják. Először Bérczes László és Kis Móni felmennek a színpadra. Ők a főszervezők és a fesztivál igazi arcai. Ők találták ki, és tőlük lesz ilyen csodás. Nem mondanak nagy beszédet. Bérczes felidézi, ahogy az első Katlan előtt bekopogott a nagyharsányi polgármesterhez, aztán jól meglepődik, hogy mennyi ideje is már annak, és hogy milyen sok ember tesz ezért a fesztiválért. Nekik mindig megköszöni. Kis Móni nem beszél, bár a kilencedik megnyitón mondott pár szót. De Kis Móni általában csak áll. Ő szép. Gyönyörű. Mint Afrodité. És békés. Utánuk kis műsorral készülnek a katlan új és visszatérő fellépői közül néhányan. Ez mindig nagyon sokszínű. Most például volt K2-reklámbemutató, mindig vannak ukrán nénik, akik egyébként az egész fesztiválon énekeltek, és volt olyan feladat is, hogy egymásramosolyogjunk. Mert úgyis azt csináljuk majd egész héten. Aztán elénekeljük Cseh Tamás Csönded vagyok dalát. Együtt. Ez is mindig szép. A fesztivál következő programja rá is emlékezett.

„Keresztbe Jégeső” – Bereményi Géza és Másik János estje

Szóval Cseh Tamás. Nem igazán tudom, mit jelent ő nekem. Azt hiszem az van, hogy még nem ismerem eléggé a munkásságát, de amit ismerek, azt szeretem. És most egy picit közelebb kerültem hozzá. A színpadon Cseh Tamás zeneszerzője és dalszövegírója ült, énekeltek, verseket, prózákat olvastak fel, és klassz volt az egész. Szerettem. Sok dalból maradtak meg részletek, azokat azóta hallgatom, és azt hiszem egyre közelebb kerülök ahhoz a hatalmas életműhöz, amit Cseh Tamásnak tulajdonítunk és mindannyiunké. Például ez a dal nagyon elkapott:

2. nap

Palackba zárt üzenet – Beszélgetés a megbocsájtásról

Az INDIT Közalapítvány Alternatíva Ifjúsági Irodája idén másodszor van kint önálló katlanhelyszínként egy régi, állományból kivont dézsmapincében, a Batthány Pincében, és nagyon izgalmas kiállításokkal készültek idén is a függőségről, a kapcsolaton, családon belüli erőszakról illetve az alkoholkultúra különböző érdekes vonatkozásairól, így akár a nők vagy meseszereplők alkoholfogyasztási szokásairól, vagy akár a magyar történelemben is jelen lévő szesztilalomról is olvashattak az érdeklődők.

Nekem személyesen nagyon sokat jelent az Alternatíva Ifjúsági Iroda, nagyon sok időt töltöttem ott középiskolásként és nagyon sokat tanultam tőlük, ezért az első délelőtt elmentem hozzájuk beszélgetni, megnézni, hogy velük mi van, mi történt az elmúlt években mióta nem voltam, és ha már ott voltam, részt vettem egy megbocsájtás témájú workshopon. Ez egy nagyon tanulságos együtt tanulós egy óra volt, ahol beszélgettünk a megbocsájtásról és a bocsánatkérésről, arról, hogy van-e különbség a továbbélés, a felülemelkedés és a megbocsájtás között. Az is szóba került, hogy bocsánatot kérni vagy megbocsájtani nehezebb-e, megbeszéltük, hogy ha valaki bocsánatkéréssel tartozik nekünk, akkor általában elfelejtjük azt feltételezni róla, hogy jó ember, vagy jó ember akar lenni, de szóba került a bosszú is, aminek kapcsán Ludas Matyi elégtétele is, és egy ponton még Döbrögi gyermekkoráról, a kis Döbiről is elmélkedtünk. Az egész beszélgetést egy tényleges palacküzenet elkészítése zárta, és jól esett az egész. Egy klassz beszélgetéssel lettünk gazdagabbak, és a megbocsájtás lehetséges narratíváit is megtanultuk, amiről talán egy jó könyv esetén még itt is olvashattok majd, mert tanulságos volt. ;)

Szűcsinger – Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián koncertje

Szálinger Balázs csodálatos kortárs költő és Szűcs Krisztián, az egykori és szintén csodálatos Heaven Street Seven énekesének közös koncertje ez, ami elsősorban laza és vicces. Egy picit mindketten belekapnak egymás munkásságába, nyilván teljesen dilettáns módon, húzzák egymást, Szálinger a koncert bármelyik részén képes kiinteni valamelyik épp észrevett ismerőseinek. És látszik rajtuk, hogy nagyon érzik egymást, élvezik a színpadon töltött időt és a közös munkát... És csak jó volt hallgatni, meg néha felnevetni, vagy szélesebbre húzni a szokásos katlanmosolyt.

Rájátszás

Ez a projekt hozta létre a Szűcsingert is. Alternatív zenészek, mint Beck Zoli, Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László... és költők, mint Szálinger Balázs, Erős Virág, Grecsó Krisztián... hozta létre ezt a felállást. Nagyon jó csapat ez, verseket zenésítenek meg és meglévő dalokra írnak új szöveget, és közben nagyon szeretik egymást. Az idei Katlanban az egyik legjobb koncertélményem volt ez, aura volt körülötte és nagyon szerették. A koncert közben felolvasott Kemény István is, akit két mögöttem álló lány kibeszélt, de nagyon találóan és szeretettel tele, szóval ezt most is közlöm:


Most figyelj, fel fog jönni. De már úgy jön fel, hogy minek. Hogy minek olvasna fel ezeknek. Fapofával. Minek van itt hangszínnel. Mindig a Keményzsófit piszkálják, hogy egy hangszíne van, de az azt is az apjától örökölte. Felolvas, békés. Ha bárki életét élhetném, Kemény István szeretnék lenni.

És amúgy nagyon mosolyogtam, mert egyébként minden szava igaz, és olyan szeretettel heccelte a költőfejedelmet a beszélő, hogy jó volt hallgatni, pont ahogy Kemény Istvánt is jó, mert amúgy zseni, ahogy ír és felolvas. Nyilván. Csak bájos, ahogy Kemény István létezik. Ahogy bájos az egész. :)

Nehezen választottam dalt, de ebből azt hiszem átjön az egész randomsága, még akkor is, ha a dalszöveget adó verset az általam kevésbé kedvelt Háy János jegyzi:








Ég és föld gyermek

Ez egy zenei, színházibb előadás volt egy intim kis pajtában. Egy madárról mesélt, aki szépen énekelt, de a király befogta, hogy mindig hallgathassa a dalát, a madár azonban ezután nem énekelt. A király próbálta vigasztalni, és kint az erdőben a madár egy asszonnyá, feleséggé vált, majd egy földi létre ítélt, de égbe vágyó gyermekük született. Szép előadás volt, a két szereplő közül az egyik nagyon kellemes előadói hangon szólaltatta meg a mesét, a másikuk pedig nagyon széles és izgalmas zenei eszköztárat hozott, viszont a hangi adottságai korlátokba ütköznek, és ennek megmutatása nem volt a legszerencsésebb. Egy inkább jó előadás volt ez, de nem lett a kedvenc programom, pedig bátor előadás volt, sokmindenből merített, izgalmas volt, működött, de nem talált meg annyira.

Péterfy Bori & a Love Band

Szóval nagyon sok emberrel vitatkoztam erről a fesztiválon is, de nekem Péterfy Bori egy istennő. Esküszöm. Egyrészt a dalok szövege nagyon bátrak, líraiak, másrészt egy olyan szexualizált ösztönlényt állít színpadra, akiért nem lehet utolsó sejtedig rajongani. Hatalmasat partiztam ismét Borira, és bár a végét elverte a vihar, így is a legjobb estémet zárta a koncert. Meg amúgy ez volt az a nap, aminél a programfüzetbe belenézve már tudtam, hogy valahogy így fog kinézni, és azt is tudtam, hogy ez ennyire csodálatos lesz. Boritól ezt a friss dalt ajánlom most nagyon, mert a koncerten Saiid részét is ő csinálta, és szétadtam. :D

3. nap

Erős nők – Roma hősök workshop


Szóval úgy volt, hogy erre beugrom a Jelenkoros kötetbemutatók előtt. Aztán kiderült, hogy ez egy hosszú workshop, amiről meg akartam lógni. Aztán nem lógtam, de ne rohanjunk ennyire előre. 
A workshopot a Független Színház tartotta a Roma hősök projektjükkel (Van blogjuk is, itt, ha minden igaz, hamarosan lesz szó a mi műhelyünkről is rajta.). A műhely első felében négy roma monodrámát beszéltünk át aszerint, hogy a főszereplők mennyiben hősök. Milyen krízist élnek át az életükben, milyen döntések szerint hogyan cselekedtek, és ez a cselekvés milyen változásokhoz vezetett. Mi egy spanyol monodrámát néztünk meg jobban, amiben az első spanyol roma akadémista, és az első roma boldoggá avatottról, Boldog Ceferinóról beszélt, más monodrámákban azonban találkoztunk sokkal személyesebb történetekkel is, menekülésről az elrendezett házasság elől, vagy csak a telepről való kitörésről. A műhely ezen első részének legizgalmasabb kérdése, hogy hős-e az, aki saját magát menti meg, és hogy mit mondd el a világunkról az, ha az önfelvállalás önmagában hőssé tehet valakit, miközben a világban (a monodrámák főszereplői megmutatták) van hely azoknak a dolgoknak, amiket szeretnénk.

A műhely második részében arról beszélgettünk, hogy kik a mi személyes hőseink, és hogy mi miért lehetünk hősök. Én a saját hőstettemnek azt a slam poetry előadást mondtam el, amiben előbújtam és arrról meséltem, hogy édesanyámnak nem mondhattam el, de beszéltünk családon belüli erőszakról, a melegség és a vallásosság témájáról, és mélyszegénységből való kikerülésből is. Nagyon erős történetek voltak ezek, és nagyon erős élmény az, hogy ülsz egy terembe, ahol körülötted mindenkit hősnek tartasz. Ez a legerősebben üzenet, amit a katlanon kaptam idén, és azóta is a fejemben van, remélem marad is.

Az elmondott hőstörténetekből kettőt kiválasztott a csoport, amit valamilyen művészi eszközzel feldolgoztunk. Mi egy fordított végrendeletet írtunk egy lány nevében, aki a bántalmazó apját ápolta jóval azután, hogy sikerül kiszakadni tőle. Nagyon jó volt csoportban dolgozni, végigbeszélni, hogy kinek mi izgalmas ebben a történetben, és alkotni valamit ebből a csendes hősségből. A másik történet, amin a csapat másik fele dolgozott, az enyém volt, és nagyon örülök és hálás vagyok, hogy továbbviszik a slam poetrym történetét. Ők a lényegét ragadták meg az előadásomnak, a vallomást egy halott rokonhoz, akinek nem mondtak el valamit. Mindenki két haikut írt, és nagyon megrázó volt azt érezni, hogy mindenkinek van valami ilyen bevallani valója, és ez valahogy tovább kovácsolt minket, úgy érzem. És én nagyon hálás vagyok ezért. Szóval köszönöm.


A kaméleonlány

Szintén a Független Színház előadása, amiről korábban már nagyon sok jót hallottam, és nagyon örülök, hogy sikerült végre megnéznem. A darab egy monodráma. Lovas Emília adja elő. Egy roma lányról beszél, aki okos, gyorsan átlátja a helyzeteket, és nagyon érzékeny, képes arra, hogy magát másokhoz hasonlóvá tegye, és érzékenyen figyeli mások gondolatait. A dédnagymamája nem ért haza egy munkatáborból. A nővére nem tudja begyújtani a gáztűzhelyet, pedig egyetemen tanul. A másik nővére már családanya. Egy Papagájnak nevezett roma tanára szerint nem lenne szabad megtagadni a romaságát. A romaságát, mert a cigány az külső elnevezés. Papagáj a kaméleonlány keresztanyja. Ő nevezte el. És a kaméleonlány azóta is próbálkozik az identitásokkal, táncol, játszik miközben a darabban az iskolai nevelési tanácsadóval beszél. Szép színdarab ez. Nagyon sok problémát mozgat a színpadon a kinyitott lehetőségek és a számos lehetséges életút között, de ez végig a személyes síkon marad. Kérdez, és ad egy talán végleges választ egy olyan lánytól, aki ha tovább játszik, akkor nem a végleges válaszok életútját fogja járni. Ha pedig mégis, akkor az az ő döntése lesz, és azzal sincs baj. De persze ez csak spekuláció. A lényeg, hogy a darab fantasztikus, ha lehetőségetek adódik, nézzétek meg.

Rokokó Rosé

A Rokokó Rosé a világ legbájosabb garázszenekara evör, akik nagyon szeretik a saját zenéjüket. Én középsuliban találkoztam velük először, egy nagyon random este, a hosszúhetényi Rocktalicskán, ahol ők eléggé kilógtak a folkos alternatív hangzásukkal, mégis nagyot partiztunk nem szomjasan a hájderittára, ami egy fantasztikus dal, a címben jelölt szöveggel. És azóta is ennyire amatőrök és cukik, nincs igazi kisugárzásuk, alig tartják a kapcsolatukat a közönséggel, de nagyon felszabadító, ahogy ők jól érzik magukat együtt. Nem ajánlom igazán őket, érdekesek, de nem annyira egyediek vagy relevánsak, én mégis azt szeretem bennük, hogy ezt tudják magukról és beérik ennyivel.
4. nap

Romano Drom

A koncert, amit elmosott az eső, de mégis megtartották, teljesen másként. Egy nagyobb színpadon lett volna a koncert, ehelyett a villánykövesdi pincesor legtetején volt, gyönyörű kilátással, lemenő nappal egy nagyon intim akusztikus koncerttel. A magyar oláh roma zene egy régi, 20 éve létező zenekara adott elő testközelből, és ez hatalmas élmény volt. Csináltam néhány képet a helyszínről:






Tánc – Egy darab belőlem

A darabot egy idősebb és egy fiatalabb táncos adta elő, és valószínűleg a legnagyobb sikernek értékelik a fellépésüket, pedig mindenki a "Rossz versek" vetítésre ült be, csak csúszott a program. Bár nem értek igazából a tánchoz, de egy elég random műfajkeveredés lehetett ez a darab, szinte élvezhetetlenül önkényes és esetleges díszlet, tér és eszközhasználattal. Az előadás apropója az volt, hogy a két művész és a rendező szeretett volna valamit hozni a Katlanra, talán élet és halál motívumokkal dolgozott, de igazából a cím által előfeltételezett semmitmondás és érvénytelenség a darab utáni űr legjelentősebb összetevője is volt. Az egyetlen dolog, amit őszintén bánok a fesztiválon.

„Rossz versek”

Reisz Gábor rendező az Ördögkatlan egyik idei díszvendége volt, ez alkalomból levetítették a legfrissebb filmjét, amely, mivel a legtöbb programot elmosta az eső, az egyik legígéretesebb esti programnak tűnt. És igazából nem tudom, hogy mit gondolok a filmről. Vannak benne nagyon jó meglátások, és egy generációs filmje is tud lenni a nálam picit idősebbeknek. Erősen reflektál a Szomszédok szocialista idilli világára, miközben kis herceg szerűen járjuk be a különböző életszakaszok jövőképeit, hogy egy ponton mindez összeálljon. És közben nagyon erősen reflektál a filmszerűségre is. Érdekes és okos anyag, de nagyon kényelmetlen volt egy tömött teremben törökülve nézni, és 20 percnél már azzal foglalkoztam, hogy le tudnám vágni a lábam, anélkül, hogy ebből bármit éreznék. Egyszer még biztosan újra lesz nézve.


5. nap

Esélykikötő


Hát ezt nagyon sok helyen lehetne kezdeni. Szóval. Szombaton már nagyon fáradt voltam, és bár akadt néhány program, amit kinéztem magamnak, nem voltam túl produktív. Ugyanakkor az esélykikötő mindenképpen tervben volt. Az esélykikötő az Ördögkatlan Civilek utcája, vagy Civilfaluja, ahol különböző civil szervezetekkel lehet megismerkedni. Alapvetően nekem ez fontos volt, mert Pécsen még mint ifjúsági szervezeteknél, mint a helyi LMBT szervezetnél sokat önkénteskedtem, és megmaradt az érdeklődésem a pécsi civil élettel szemben. Ezzel együtt idén nem igazán voltak sokan kifejezetten Pécsről, de így is jókat beszélgettem a kitelepült szervezetekkel. Az Amnesty Intenational egyik koordinátorával emberjogi totót töltöttem ki, ahol telitalálatom volt (mondom, hogy sok dolgom volt a civil életben) és beszélgettünk arról, hogy Szegeden is be fog indulni az Amnesty, A Város Mindenkié Mozgalom pécsi képviselőivel arról beszéltünk, hogy milyen nem látható munkát végeznek például emberek hajléktalanná válásának megelőzése érdekéven, a Fridays For Future Hungaryvel a klímasztrájkról beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy egy nagyon erős megmozdulás, az Uccu – Pécsroma szervezet önkéntesével a saját félvérségéről beszélgettünk, ami egyfajta lakmuszpapírja a kisebbségi helyzetnek, mert megtapasztalja, hogy hogyan élnek a nagyszülei, miközben ő már nem ebben él, és beszélgettünk a képzettségéről is, ami segít neki visszakerülni és dolgozni más emberekért, de kérdés számára is, hogy mennyire tud ennek a kultúrának a hangja lenni. Ez most summázva nagyon furcsán hangzik, pedig eskü nagyon tanulságos beszélgetés volt. Nekem is gyakran felrótták aktivistaként, hogy egy kvázi védett városi közegből beszélek a melegségről, és érdekes volt látni, hogy ez máshol is létező felvetés. Végezetül beszélgettem a Diverse Youth Network & PeMeL aktivistájával. Ők egy pécsi szervezet, akiken belül a PeMeL pécsi LMBTQ közösség egy külön munkacsoportként dolgozik, a szervezet maga pedig sokkal általánosabban foglalkozik a kisebbségi helyzettel. Aztán amikor eleredt az eső, megismerkedtem a Mr. X barkóba szerű, ám annál sokkal idegesítőbb társassal is, amit a felsorolt szervezetek önkénteseivel játszottunk. Jó volt, olyan katlanosan laza és mégis tartalmas. Mutatom, milyen kitűzőket szereztem:

Halott nők

Terék Anna Halott nők cím kötete az egyik legsötétebb és legjobb dolog, ami a kortárs fiatal lírában történt. A délszláv háborúban járunk a Vajdaságban, szerb és magyar nők, kislányok és anyák között, akiknek az apjuk vagy férjük emigrált, a gyermeküket találat élte, az anyjukat nem lehet magára hagyni, az öccsüket pedig egy gránát tépte szét. Ezeknek a nőknek nem feltétlenül értékvesztés a halál. Van, aki önmaga dönt róla például. Nagyon kemény sorsokról beszél, többször olvastam már a kötetet, és mindig kegyetlennek tartottam, de soha nem rendeltem arcokat ezekhez a történetekhez, és ezt a kötet illusztrációja is engedi. Ezt viszont a Szentesi Diákszínjátszók nem tudják és nem is akarják kikerülni. Miközben nagyon erős szimbólumokat használ, fehér és piros, véres gyöngyöket, kisbaltát újszülöttek és halottak helyett. Vizes lufit, ami úgy robban szét, ahogy egy akna tép szét egy embert. Egy báttyat, aki arról álmodozik, hogy egyszer eltűnik anélkül, hogy bármit magával vitte. A színjátszók egy fantasztikus szöveganyagból dolgoztak, és olyat hoztak létre, ami pont annyira tépett szét, mint a könyv az első olvasásakor. Érzékeny volt, és örülök, hogy láthattam. 

Kubalibre

A Halott nők jegyszedő lánya azt mondta, hogy a Kubalibre koncert fantasztikus lesz, és igen, ez lett. Egy nagyon felszabadult állat koncert volt ez, amik még egyszer kihozták az ösztönös szórakozni akarást az emberből. Nagyon jó koncert volt ez, fogok még Kubalibrét hallgatni, és azt hiszem, hogy hallani is fogunk még róluk alternatív közegben. Az utolsó programom volt a fesztiválon, és nagyon jó volt zárásnak. Egészségünkre! :D

Aztán vasárnap reggel hazajöttem a busszal. :) Szóval ez volt az Ördögkatlan idén számomra. Ez volt egy picit az otthon, ahol normális nem normálisnak lenni, ahol rá lehet mosolyogni a szembejövőre, és ahol csak örülünk, hogy vagyunk. :) És igen, innen mindig egy krízis elmenni, de vasárnap hajnalban megint megígértem, hogy visszajövök, és jövőre ugyanitt, majdnem ugyanekkor. Addig meg már csak ki kell bírni. 

Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok, remélem érdekes volt a beszámoló számotokra is, bízom benne, hogy többeteknek meghoztam a kedvét a fesztiválhoz, vagy legalább ahhoz, hogy utánanézzetek, olvassatok. :)
Ha kérdésetek, megjegyzésetek volna, hagyjatok bátran hozzászólást, igyekszem gyorsan válaszolni, ahogy igyekszem majd a következő bejegyzéssel is, amiben végre már igazi könyves tartalmat olvashattok. :)

Ha nem szeretnétek róla lemaradni róla, kattintsatok a jobb felső sarokban található követés gombra, keressetek facebookon háttértartalmakért is, vagy lessétek meg az instagram profilomat, ahol néhány katlanos történetet is találhattok. :)

És semmiképp ne feledjétek a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Katlanélmények sora

Augusztus 3-án ért véget az öt napos, immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Ördögkatlan Fesztivál. Idén közel hatszázötven program közül válogathattak a fesztiválozók, melyeknek jó része ingyenes volt. A felhozatalban számtalan koncert, gyerekprogram, színházi esemény volt. Szubjektív élménysoroló jön. 

Július 30-án délután a Narancsligetben levő színpad mellett az elő-megnyitót idén is a Wombo Orchestra tagjai prezentálták, ők „melegítették be" a közönséget a hivatalos nyitóra. Cseh Tamás, az Ördögkatlan egyik fővédnöke tíz évvel ezelőtt halt meg. Ebből az alkalomból számos programmal emlékeztek rá volt munkatársai, barátai. Szép gesztusként az idei Katlan megnyitóján felvételről megszólalt ő maga, akinek az első fesztivál megnyitómondatait hallgathattuk, majd a Wombo és a Rézangyalok, na meg a közönség előadásában felcsendült a „Csönded vagyok”. A 12. Ördögkatlan megnyitója utáni első produkcióként Bereményi Géza és Másik János szerzői estjén hangzott el számos dal tőle. A nagyharsányi Narancsligetben berendezett Cseh Tamás emlékszobában számos eredeti kéziratot, legépelt, javított dalszöveget, üzenetet és fotót lehetett megnézni, ahol egyik nap Márta István, egykori alkotótárs, barát idézte fel az alakját és osztott meg az összezsúfolódott közönséggel néhány anekdotát. Másnap pedig Víg Mihály játszott Cseh Tamás-dalokat az itt található zongorán.

A fesztivál egyik díszvendége Reisz Gábor, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek című filmek rendezője volt. (A másik két díszvendég a Hagyományok Háza és a Jelenkor Kiadó.) Az ismert alkotások mellett meg lehetett nézni a Nekem Budapest című szkeccsfilmet is, amelynek egyik szegmensét Reisz jegyzi. Természetesen élőben is lehetett vele találkozni, hiszen Veiszer Alinda beszélgetett vele, melyből a filmek és Reisz Gábor saját életének néhány kulisszatitkát is megtudhattuk, többek közt, hogy a rendező zavarban van, ha elismerést kap, és inkább már a következő feladatra koncentrálna, illetve hogy a bemutató óta nem látta a Rossz verseket, mert saját magát egy darabig még nem szeretné viszontlátni. Aki az említett filmeket látta, tudja, hogy azok zenéjét is Reisz és barátai, vagyis a VAN filmzenekar jegyzi, akiket szintén meg lehetett hallgatni a Katlanban. Ráadásul a zárónap előtti nagy viharnak köszönhetően karnyújtásnyira a közönségtől, ugyanis a Narancsliget egyik kiállítóterében léptek fel (köszönhetően a rugalmas szervezőknek), Gábor kérésére lekapcsolt lámpákkal, úgyhogy egészen különleges élmény volt. Aki esetleg lemaradt, az még a zárónapon is meghallgathatta őket, mert újráztak, szintén a kiállítótérben. És ha már film és kiállítótér, egy másik népszerű filmmel, az Oscar rövidlistáján a majdnem a legjobb ötbe bejutó Susotázs című rövidfilm alkotóival is lehetett itt beszélgetni (Tóth Barnabás rendezővel és Göttinger Pál főszereplővel).

A komolyzenei nagykoncert idén elmaradt az említett hatalmas eső miatt, azonban az operabeavatók nem, Dinyés Dániel megtöltötte a helyszíneket, például a nagyharsányi templomot, ahol Erkel Bánk bánjának megértését segítette elő az a röpke másfél órás, közvetlen hangvételű vicces, de tényszerű előadás, amelynek során három híres dal is elhangzott az operából. Szintén beavatót tartott Háy János, csak ő a magyar irodalom nagyjait vette górcső alá, és nem szobrokként, hanem valaha élt emberekként értelmezte őket. Például Ady Endrét és Babits Mihályt, akik tűz és víz voltak a szó minden értelmében. A rendhagyó irodalomórákat a Rozs Tamás által előadott megzenésített versek színesítették tovább. Népzenében és népművészetben sem kellett szűkölködni, hiszen a Villánykövesden vendégeskedő Hagyományok Háza programjai mellett immár Both Miklós immár negyedik éve hozza el az ukrán népi kultúrát az Ukrán Udvarba, idén a belorusz határ közelében levő Rokytne faluban lakó nénik és fiatal lányok mutatták meg, mit őriznek még a hagyományokból. Idén a tánc is erőteljesen képviseltette magát, a színházban látható fellépések mellett ráadásul egy tánc flashmobon is részt lehetett venni, Kovács Gerzson Péter, a TranzDanz vezetője által, Pina Bausch után szabadon betanított koreográfiát előadva. Ez volt a Szekfű-vonulás a nagyharsányi faluközponttól a focipályáig, amin a rekkenő hőség ellenére jó néhányan eltáncolták az évszakok örök körforgását, a Wombo zenei kíséretével.

Számtalan színházi élményben is része lehetett annak, aki lejött az Ördögkatlanba (és tudott sorszámot szerezni). Néhány ilyen, természetesen a teljesség igénye nélkül. A fesztivál és a Nézőművészeti Kft. közös produkciójában, a Jóéjt, szomszéd!-ban Scherer Péter és Katona László, illetve feleségeik, Mészáros Sára és Parti Nóra egy amerikai kisvárosban egymás szomszédságában élnek, és ez jó ürügyül szolgál arra, hogy megismerjék egymást, beszélgessenek egymással. A rengeteg abszurd helyzetet és kacagtató vagy megdöbbentő, esetlen párbeszédet (sőt, inkább monológot) felvonultató előadásból kiderül, hogy a kommunikáció nehéz, de azért meg kell próbálni. Válságról szól Sylvia Plath klasszikus regényének Az üvegbúrának színpadi adaptációja is. Az Örkény Színház művészei által előadott darabban egy habos-babos rózsaszín világba csöppenünk, a főhősnő álmainak helyszínére, ám itt semmi sem párhuzamos, minden ferde. Ahogy az idillinek tűnő amerikai álom szertefoszlik, a fiatal lány egyre nehezebben próbál küzdeni a társadalom által elvárt női szerepekkel, egyre nehezebben kap levegőt ebben a világban. Igazi színházi élményt kaphatott az, aki látta a Kisspista csütörtököt mond című, jobb szó híján szerzői estet, melynek egyetlen szereplője, a Csiky Gergely Színház kellékese a legjobb történeteket osztotta meg a legendás nyolcvanas-kilencvenes évek kaposvári színházi életéről, a rendezőkről, a nagy színészekről és színésznőkről, és tette mindezt saját kendőzetlenül, őszintén és rengeteg humorral, miközben őt magát és különleges tehetségét is megismerhettük. Másfajta, de ugyanúgy különleges élményt kapott az, aki a Mokos Pincészetben megnézte a Sztalker Csoport újabb előadását, akik ezúttal Shakespeare-t és a Vízkeresztet porolták le és aktualizálták, de úgy, hogy az eredeti mű szövegét is meghagyták, csak telepakolták kiszólásokkal, némi közélettel, táncbetétekkel és helyenként nagyon beteg humorral, fiatalos lendülettel (Vízkereszt, de amúgy mindegy). A Faluturistákimmár hatodik éve mutatják be az Ördögkatlan településeit és helyszíneit. A beremendi strand bejáratánál nap, mint nap szó szerint tömegek várakoztak arra, hogy a tűző napon felidézzék az elmúlt öt év legemlékezetesebb pillanatait egy kérdőív segítségével. Köles Feriek idén ráadásul egy komoly témát is feldolgoztak: a klímaváltozást, és az arra való felkészülést, természetesen a tőlük megszokott játékossággal, őrülettel.

Persze, az élményeket lehetne a végtelenségig sorolni, ezek csak morzsák a hozzávetőleg hatszázötven programból, amit az öt nap alatt meg, és át lehetett élni. 

182 éve nyitotta meg kapuit a főváros első állandó magyar színháza

1838. augusztus 22-én nyitotta meg kaput a Pesti Magyar Színház (1840-től Magyar Színház), az első pesti állandó magyar színház. Az évtizedek alatt számos épületben működött, működése mindig viharos volt. Ismerd meg a teljes történetét!

A Pesti Magyar Színház (röviden: Magyar Színház, 1840–2000 között Nemzeti Színház) állami fenntartású közintézmény, ami 1966 óta a Hevesi Sándor tér 4. szám alatt működik. 1837. augusztus22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, majd amikor az intézmény Pest vármegyétől az állam tulajdonába került, a társulat neve Nemzeti Színházra változott. 1840. augusztus 8-án már így nyitotta meg kapuit és mutatta be Erkel Ferenc első operáját. Negyven évvel később az opera ágazat külön épületbe, az Operaházba költözött. Működését hosszú időn keresztül számos vihar kísérte.

2000. szeptember 1-én nevezték át újra, az új Nemzeti Színház építésekor. Ekkortól az intézmény Pesti Magyar, vagy röviden Magyar Színház néven működik tovább az alapító okirat módosításával, változatlanul a – több költözés után, akkor már 34 éve ideiglenesen kapott – Hevesi Sándor téri épületben és bár társulata továbbra is a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző színészekből állt, művészi feladatainak megfogalmazása pedig nem változott, helyzete sok küzdelemre, vitára adott okot. Jól tükrözi ezt az is, hogy a 2012-ben kialakított minősítési rendszerben a státusa az egyetlen minisztériumi fenntartású „nem nemzeti” színház lett.

A 2010-es években előbb az ifjúsági és családi irányba nyitott, a 2015/2016-os évadtól kezdődően pedig a színház fontos eleme a számos, társadalmi felelősségvállalást segítő, az arra figyelmet felhívó program. A pályázatban foglalt művészi koncepciót azonban – elsősorban anyagi okok miatt – felül kellett bírálnia – igazgatótársaival, Sipos Imre menedzserigazgatóval és az ezért lemondott Guelmino Sándor művészeti igazgatóval –, így útkeresésre kényszerültek. Ekkor kezdődött egy újabb korszak a társulat életében. 2013-tól olyan színházi élményt adó közösségi teret valósítottak meg, ahol együtt van a család, azaz ifjúsági-családi színházzá alakultak Göttinger Pál főrendező segítségével. A nagyszínpadon elsősorban több generációs színdaradok, míg a vasfüggöny mögötti (400 férőhelyes) téren a „már bátrabb megfogalmazású” előadások kerültek bemutatásra, a Sinkovits Imre Színpad pedig továbbra is megtartotta az addigi nyitott műhely jellegét, helyet adva a kísérletezéseknek is. Ezekkel összhangban, színházpedagógusokkal elindítottak egy színház-pedagógiai programot. 2014 augusztusában bejelentették, hogy októberben meghirdetnek egy meghívásos pályázatot gyerekeknek szóló előadásokra, melynek nyertese évről évre egyike lesz a nagyszínpados gyerekdarab bemutatóknak és egyben elnyeri a Csukás István-díj elismerést, amit Őze Áron alapított. Kuratóriumának elnökségét maga a névadó író, Csukás István vállalta, ezzel is megerősítve azt az elköteleződést, amivel a színház irányítása a gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelésére, megjelenésére, népszerűsítésére és erősítésére tett erőfeszítéseket, azonban ezt később az új vezetés már nem vállalta, így a kezdeményezés önálló életre kelt.
hirdetes

2015. január 1-től Zalán János került kinevezésre pályázat útján az intézmény igazgatói teendőinek ellátására, aki vállalt feladataként az újrapozicionálást, egy szélesebb spektrumú repertoár-portfólió, folyamatosan változó társulat kialakítását és a nemzetközi színházi vérkeringésbe való bekapcsolódást határozta meg. A Pesti Magyar Színház az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention – ETC) elnevezésű nemzetközi szervezet 2015. április 17-i temesvári konferenciáján egyhangú szavazással teljes jogú tagságot szerzett, mely által magas színvonalú, kreatív és innovatív színházi projektekben vehet részt, illetve előadásaik – nemzetközi támogatással – eljuthatnak Európa elismert színházaiba is. 2015 novemberétől a színház a könnyed, zenés műfaj felé nyitott.
hirdetes

A 2015/2016-os évadtól kezdődően Magyarországon elsőként vezetett be a színház egy olyan speciális mobilapplikációt, amely audionarráció segítségével látássérülteknek teszi lehetővé színházi előadások teljes körű élvezetét úgy, hogy a narrációt nem igénylő nézőt ne zavarja. A program megvalósítója Tóth Cecília audionarrátor, az Akadálymentes Kultúra Csoport (AKKU) munkatársa és a Sennheiser magyarországi képviselője, az Audio Partner Kft., a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködésben. Az előadásokat a látássérültek számára egy díszletbejárás előzi meg, hiszen annak teljes ismertetésére a színjáték alatt már nincs elég idő. A társadalmi felelősségvállalás fontosságát más megmozdulásokban is középpontba helyezte a színház. 2016-ban Zalán János igazgató Szűcs Sándor ötlete alapján útjára indította a Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta programot. 2018 tavaszán a Magyar Színház-barátok indították el a Hadd Üljek Melletted (HÜM) segítő programot, ami keretében nézők, meghatározott előadásokra sajátjuk mellé féláron vásárolhatnak további jegyeket a Magyar Színházzal együttműködésben álló különböző okokból hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskolák, nevelő-, anyaotthonok és más szervezetek rászorulóinak.

A Miskolcon működő Erőmű Kortárs Művészeti Egyesülettel a Pesti Magyar Színház, a Magyar Írószövetség, a Skandináv Ház Alapítvány és a Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány partnerségi együttműködésben 2016-ban elnyerte az EGT Alap támogatását Jon Fosse: Alvás című drámája magyarországi ősbemutatójának megvalósítására. Ez egy korszerű oktatási anyag, mely televíziós technikával rögzíti a színházi előadás létrehozásának minden egyes kivitelezési fázisát ismeretterjesztési formában, a díszlet- és jelmez tervezéstől kezdődően a kivitelezésén keresztül a próbákon át, egészen a bemutatóig.

Szeptember 21-én gyere hozzánk a Színházak Éjszakáján!

Minden ősszel felbolydul Budapest egy napra és éjszakára, amikor egy szombati napon több mint 30 színház várja tárt kapukkal az érdeklődőket. Az Imprót is délelőttől éjfélig megtöltjük impróelőadásokkal és workshopokkal. Hivatalosan szeptember 2-án fedjük fel, hogy mi lesz a pontos menetrend, de egy kis ízelítőt már most adunk.

Próbáld ki az imprót!

Idén nemcsak az egyórás workshopjainkon kóstolhattok bele, hogy milyen improvizálni, a legbevállalósabbak a színpadon is közösen játszhatnak a Momentán tagjaival Tessék! című előadásunkon.

Nézz klasszikus Momentán-előadásokat!

Szőke Szandra és Pirisi László minden nézői ötletet és táskában rejlő tárgyat dallá formál a re:Verze előadásban, és a társulat rendezőkké és filmszínészekké alakul át egy Rendezők Viadala erejéig. 

Fedezz fel új formákat!

Talán néhányan már hallottatok új, Virbli című előadásunkról, amely Kapolcson debütált, de első budapesti bemutatóját a Színházak Éjszakáján tartjuk majd. Két RögvEstet játszunk, de ezeken is csavarunk egyet és új köntösbe bújtatjuk. Egyelőre annyit árulhatunk el, hogy lesz köze a fizikai határaink átlépéséhez és az alkoholhoz is...

Ha szeretnél jönni, akkor szeptember 2-ig még kedvezményesen tudsz karszalagot venni a Színházak Éjszakája honlapján.

Egy videó a sokszínű Katlanból

Puccini: A köpeny + Gianni Schicchi


A KÖPENY
A librettót Giuseppe Adami írta, Didier Gold: La Houppenlande című műve alapján.
Szereplők:
Michele - Cseh Antal, Réti Attila
Luigi - László Boldizsár, Turpinszky Gippert Béla
Csuka (Tinca) - Bocskai István
Vakond (Talpa) - Makkos Ambrus
Giorgetta - Bordás Barbara, Kónya Krisztina
Szarka néne (Frugola) - Vajda Júlia
Utcai énekes - Bónus Gábor
Szerelmes nő - Máthé Beáta
Szerelmes férfi - Büte László

GIANNI SCHICCHI
A librettót Giovacchino Forzano írta, Dante Alighieri: Isteni színjáték című műve alapján.
Szereplők:
Lauretta - Ferenczy Orsolya, Kovács Éva
Nella - Somogyvári Tímea Zita
La Ciesca - Dobrotka Szilvia, Laczák Boglárka
Zita anyó - Vajda Júlia
Rinuccio - Balczó Péter, Turpinszky Gippert Béla
Schicchi - Cseh Antal, Szélpál Szilveszter
Betto Di Signa - Andrejcsik István
Gherardo - Börcsök Bálint
Marco - Koczka Tamás
Simone - Altorjay Tamás
Jegyző - Taletovics Milán
Spinelloccio - Piskolti László
Pinellino - Tóth Péter
Guccio - Makkos Ambrus
Gherardino - Hrabovszky Bercel

Díszlettervező - Ondraschek Péter
Jelmeztervező - Bujdosó Nóra
Karigazgató - Kovács Kornélia
Mozgás - Katona Gábor
Zenei asszisztensek - Flórián Gergely, Zalánki Rita
Súgó - Zsoldos Anikó
Ügyelő - Jánoska Zsuzsa
Rendezőasszisztens - Toronykőy Attila
Vezényel - Kardos Gábor, Pál Tamás

Rendező - Göttinger Pál

Közreműködik: A Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara



Sztárok a VIDOR-on

Lokál Nyíregyháza, 2019. 08. 08. 00:01


Bánsági Ildikó, Gálvölgyi János, Janza Kata és MÁZS is fellép a VIDOR Fesztivál idei rendezvényein, amelyek szervezője a Móricz Zsigmond Színház. Kilenc nap alatt hatvan helyszínen közel 200 program várja a közönséget.


Javában zajlanak a seregszemle előkészületei. Ezek állásáról és az újításokról kérdeztük Kirják Róbertet, a teátrum ügyvezető igazgatóját.

– Ebben az évben is hasonló összeget fordíthatunk a programokra, mint tavaly, egy-két támogató jelentkezett még a korábbiakhoz képest – tájékoztatta lapunkat. – A legnagyobb újdonság, hogy a Rózsakert Szabadtéri Színpad is bekerült a fesztivál helyszínei közé. A Mennyei hang! című vígjáték a Játékszín előadása Bánsági Ildikó és Gálvölgyi János főszereplésével, augusztus 27-én, két nap múlva pedig a Szabolcs megye lordjai és a miladyk című zenés előadást tekintheti meg a közönség Dolhai Attila, Gubik Petra, Janza Kata, MÁZS, Nagy Sándor és Szerényi László előadásában. Először fordul elő, hogy a színházi versenyprogramban a nagyszínpadon egy műsor kétszer is látható: a filmként már nagy sikert aratott játékszíni produkció, az Életrevalók, amelynek főszereplője Hirtling István, illetve az Örkény Színház Patika című produkciója. Ebben Kerekes Éva is játszik, aki az idén teátrumunk vendége volt Miss Marple-ként, és a darabot Mohácsi János rendezte, aki a nagy sikerű Illatszertárt és a Delilát is. Azt tapasztaltuk az előző években, hogy vannak előadások, amelyek óriási érdeklődésre tartanak számot, ezért sokan nem kapnak rá jegyet. Úgy gondoltuk, ezen csak úgy tudunk segíteni, ha megduplázzuk azokat. Más praktikus szempontok is szerepet játszottak döntésünkben: ezekkel egy időben a Rózsakert Szabadtéri Színpadon is lesznek előadások, amelyeket így a közönség és a zsűri meg tud nézni. Újítás az is, hogy a VIDOR-on először lépnek fel határon túli színházak.

Mint Kirják Róbert elmondta, a színházak körülbelül nyolcvan előadást jelöltek a fesztiválra, határainkon innen és túlról. A korábbi éveknél is nagyobb volt a teátrumok érdeklődése a seregszemle iránt. Először szerepel a fesztiválon például az Újszínház, a Sári bíró című előadásukat válogatták be a műsorok közé. A versenyprogram darabjait a direktor, a két művészeti tanácsadó, Sediánszky Nóra és Göttinger Pál, valamint Horváth Illés művészeti vezető válogatta. Soha annyi sztár nem szerepelt még a Kossuth téri színpadokon, mint ahány augusztus 23. és 31. között fog. Közülük Kirják Róbert hármat emelt ki: a Halott Pénzt, amely ma Magyarországon a legek között szerepel, Geszti Pétert, aki egy „best of” válogatáskoncertet ad, és a Bagossy Brothers Companyt, amely az utóbbi időben szintén óriási népszerűségre tett szert. De zenél még a The Biebers, a Kelemen Kabátban, a Magashegyi Underground és a Bohemian Betyars. Csupa olyan név, amely reményeik szerint nagy tömegeket vonz majd. Három külföldi fellépő szerepel a nagy-, négy pedig a kisszínpadon. Az elmúlt év legjobb vígjátékai közül négy filmet is meg lehet tekinteni a Sunshine FM Kisszínpadon: a Kölcsönlakást, a BÚÉK-ot, az Egy napot és a Most van mostot. A programok döntő többsége Nyíregyházán lesz, de a szervezők megyeszerte mintegy 20 települést bevontak a helyszínek közé. Már csak egy utolsó egyeztetés van hátra, amelynek tárgya az időjárás lesz, de ezen is dolgoznak…

AUGUSZTUS 23-ÁN NYIT A VIDÁMSÁG ÉS DERŰ ORSZÁGOS SEREGSZEMLÉJE!

Augusztus 23-án nyit a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, a VIDOR Fesztivál, amelyet tizennyolcadik alkalommal rendez meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és az önkormányzat. 

A versenyprogram az idén is rendkívül színes, sokféle műfajból, stílusból, hangulatból áll össze. A közönség a fellépő művészek között olyan nagy kedvencekkel találkozhat, mint például Nagy Sándor, Mészáros Árpád Zsolt, Janza Kata, Dolhai Attila, Gubik Petra, Szente Vajk, Gálvölgyi János, Bánsági Ildikó, Ullmann Mónika, Józan László, Rékasi Károly, Pikali Gerda, Hirtling István, Kaszás Gergő, Kerekes Éva, Gryllus Dorka, Kálid Artúr és Tompos Kátya.
Újítás, hogy a Rózsakert Szabadtéri Színpad az idén először a VIDOR ideje alatt is várja a közönséget. A nagyszínpad vendégei között neves sztárfellépők lesznek, mint például a Lóci játszik, Geszti Péter, a Parno Graszt & Bohemian Betyars, a Halott Pénz, a Magashegyi Underground, a Bagossy Brothers Company és a The Biebers. 
A világzenét a Benin International Musical, a franciaországi La Cumbia Chicharra és a Haitiből érkező Wesli képviseli. 
A főtéren bábszínházak, utcaszínházak, artisták, pantomimesek, élő szobrok, mutatványosok, tűzzsonglőrök, karikaturisták performanszai szórakoztatják az érdeklődőket. A programok döntő többsége Nyíregyházán lesz, de a szervezők megyeszerte mintegy 20 települést vontak be a helyszínek közé.

A részletes programokról a www.vidor.eu oldalon lehet tájékozódni.


A színházi versenyprogram néhány előadására még kaphatóak jegyek:ITT!

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed