Megvan a megoldás arra, hogy a magyar a legszomorúbb nemzet


Szirmai Márton: Remény

Fotó: Friss Hús

Szirmai Mártonnak mindig több az ötlete és az ambíciója, mint a pénze, viszont azok az ötletek és ambíciók szerintem mindig viccesek.

A Remény például egy musical a magyar kormányról, ahogy megoldást próbálnak találni arra, hogy Magyarország a legszomorúbb nemzet.

És pont amikor ezen tanakodnak, megérkezik Gyabronka József személyében a csokornyakkendős boldogságfelelős azzal, hogy van egy pompás javaslata. Igen, a Remény tényleg musical, sajnos egy fokkal olcsóbb, mint kellene, viszont a gesztus és a szatírikus megközelítés remek. Szirmai nem először készít politikai szatírát (Minimál, Az expedíció), és nagyon remélem, hogy a Reménnyel nem utoljára. Csak valaki vágjon hozzá már egy szekérnyi pénzt, hogy úgy is nézzenek ki, ahogyan eredetileg megálmodta őket. 10/7 (klág)

Vetítik: április 1, péntek 19 óra, április 3. vasárnap 19 óra

forrás: http://index.hu

Az Aradi Kamaraszínház még feljebb tolta a lécet

Többek között Kern András, Hernádi Judit, Presser Gábor, Alföldi Róbert, Haumann Péter, Lázar Kati, Lukáts Andor, Benedek Miklós is fellép Aradon.

Nagyszabású évadot ígér az Aradi Kamaraszínház 2016-os programja. Összesen tizenhárom előadást láthatnak azok, akik idén a nagyszínházi és stúdió előadásokra is érvényes teljes bérletet váltják meg.
Évadnyitóként a kultikussá vált Hair című musical szerepel a műsorban, majd az aradi színpadra lép Haumann Péter Szókrátész védőbeszédével, a sokak által „életünk legfontosabb egy órái közül” valónak mondott monológgal. Több vígjátékot is láthatnak majd a nézők, Az öldöklés istene a tatabányai Jászai Mari Színház, a Mezítláb a parkban a békéscsabai Jókai Színház, A folyón túl Itália a budapesti Orlai Produkció előadásában kerül bemutatásra, ez utóbbi Lázár Kati, Lukáts Andor, Benedek Miklós, Szabó Éva, Szabó Kimmel Tamás és Cseh Judit főszereplésével. Nem a komédia válságaként, de műfaji meghatározását illetően válságkomédiában láthatják viszont Alföldi Róbertet az aradiak az Igenis, miniszterelnök úr című előadásban Hevér Gábor partnereként. A stúdióelőadások igazi színházi csemegét ígérnek. Az Egyasszony Tenki Réka előadásában igaz történet az élet fájdalmas titkairól, egy anya blogbejegyzéseiből született monodráma. Megtudhatjuk, ki is az igazi Lola Blau Bartha Boróka egyszemélyes musicaljéből. A csemegepultos naplója a budapesti Vásárcsarnok sűrűjébe kalauzol, a májasok, kolbászok, kolozsvárik és a művészek varázslatos világába. A kortárs lengyel drámaíró, Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című darabja a nagyváradiak előadásában a XX. századi lengyel történelemről szól, de ugyanúgy szólhatna a XX. századi magyar történelemről is. A darab nagy dramaturgiai bravúrja, hogy egy gimnáziumi osztály tagjainak sorsát követi végig: az osztálytársak egymás gyilkosai, cinkosai és árulói lesznek az idők során. A tánc és a költészet ritmusa fonódik össze Inhof Katalin flamenco estjében, amelyet Tapasztó Ernő jegyez rendezőként.
Két különleges zenei estet kínál a 2016-os évad: Kern András Lövölde tér című koncertjére az immár hagyománnyá vált szabadtéri előadás keretében kerül sor a Megyei Kulturális Központ nyári színpadán. Az est vendége Hernádi Judit lesz. Mindazoknak pedig, akik régóta várják Aradra a magyar zenei élet egyik kulcsszereplőjét: bérleten kívüli előadásként, a kamaraszínházi bérlettel rendelkezőknek engedményes árú jegyekkel, Presser Gábor dalol majd régről és nemrégről a nagyszínházban.
Az évad március 23-án és 24-én, 19 órakor kezdődik a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Hair című musicalével a nagyszínházban.
2016-ban a bérletkonstrukció marad a régi: minden előadásra érvényes teljes bérletek válthatóak, amelyek márciustól decemberig érvényesek. Az esti bérletek teljes áron válthatók meg, a délutániakat mindenkinek engedményes áron kínálja az aradi színház.
A bérletárak a következőképpen alakulnak a 2016-os évadban: az esti nagyszínházi bérlet ára 110 lej, az esti teljesé 150 lej. A délutáni nagyszínházi bérlet 80 lejbe, míg a délutáni teljes 110 lejbe kerül. A nagyszínpadi előadásokra 15 (diák, nyugdíjas) illetve 20 lejbe kerül majd egy jegy. A kamaratermi előadásoknál 10 és 15 lejért lehet helyet váltani. A bérletek esetében a délutániak olcsóbbak, egyéb engedményt nem lehet igénybe venni.
Bérletárusítás február 29. és március 12. között az Aradi Kamaraszínház székhelyén, a Bábszínház épületében. Nyitva tartás: hétfőtől szombatig 10-13, hétfőn, szerdán és pénteken 17-19 óra között is.
A régi bérletesek február 29. és március 5. között visszavásárolhatják régi helyeiket. Azok a bérletesek, akik változtatni szeretnének régi helyeiken, megtehetik március 7-től. Szándékukat kérjük, előre jelezzék. Új bérleteket kizárólag március 7-től lehet váltani.
További információt a 0721 26 58 27-es telefonszámon, illetve levélben az akamara.ro@gmail.com e-mail címen kérhetnek.
Az Aradi Kamaraszínház 2016-os évadát az Aradi Városi Tanács, az Aradi Polgármesteri Hivatal, a Bethlen Gábor Alap, valamint az RMDSZ Arad Megyei Szervezete támogatta.

Tavaszi írület a Firkinnel az Akváriumban

Már csak párat kell aludni, és ismét átveszi az ír zene a terepet az Akvárium klubban. 2016. április 2-án szombaton ugyanis a Firkin csap bele abba a bizonyos nagyszabású kelta punk buliba. A sör és a pálinka mellé felszolgálják még a Gypo Circus-t és a tomboló hangulatot. Most akkor mész, vagy mész?

Az elmúlt hónapokban rengeteg minden történt a Firkinnel. Egyrészt túlélték a Szent Patrik napot, ami nem kis teljesítmény. Másrészt a Start Again című dalukat a hónap dalává választotta a The Akademia, amely egy Los Angeles-i illetőségű szervezet. Ehhez a számhoz pedig már remix is készült, így egyre szélesebb körhöz jut el a dal.


A zenekar ettől függetlenül nem tétlenkedik és hamarosan klip premiert tart, amiről előzetesen annyit lehet tudni, hogy igazi Firkin őrület lesz. Vagy írület. Ahogy tetszik. Az április 2-i buli úgyszintén. Az Early bird jegyek ugyan már elfogytak, de korlátozott számban még belépőhöz lehet jutni. A kulcsszó a MÉG. Annak mindenképp érdemes megváltania, aki csak arra várt, hogy végre hallhassa „Göttinger Pali ikonikus sikítását”.


Az előzenekar ráadásul a Gypo Circus, akik nem kevésbé őrültek, mint a Firkin. A csapat most járta meg Berlint, és szokás szerint igen nagy sikerük volt. Kérdés, hogy hol nem?! Az élő zene nagymesterei tökéletes felvezetés lesznek a kelta punkok előtt, úgyhogy érdemes időben érkezni! Ez egy „végig táncolom az estét” bulinak ígérkezik!

Két remek együttes, egy este. 
2016. április 2., szombat 
Akvárium Klub. 
Hol máshol lennél?!

Firk'n Spring - tavaszi őrület az Akváriumban: 
19:30 - Kapu- és sörnyitás 
20:00 – Gypo Circus 
21:00 - FIRKIN (+ Göttinger Pál)

Jegyek: 
Early bird: 1990 Ft 
Kedvezményes elővétel: 2490 Ft 
Normál: 2990 Ft 
Kapunyitás: 19:30

Ír kocsmazene vintage és modern ruhadarabokkal megspékelve

Az itthon is méltán híres, külföldön pedig már headlinerként is ismert Firkin zenekar 2008-
ban kezdte el pályafutását. Több mint 400 fellépést tudhatnak maguk mögött 14 országban. 
Ahogy ők vallják: “Amikor a Firkin belecsap a húrokba, kipattan a kelta bulihangulat!" 

Április 2-án a budapesti Akvárium klubban egy hatalmas bulival köszöntik a tavaszt, mely egyben legújabb, Start Again című dalukhoz készült klipjük premierje is lesz. A klipben a Szputnyik shop ruhái is feltűnnek. 
Ennek kapcsán beszélgettünk Péter Jánossal, a banda alapítójával zenéről, sörről, divatról és sikerről.

- Mit jelent számotokra a siker, a hírnév? 

PJ: A siker és hírnév lényegében a munkánk egyik elismerési formája, ez vezet tovább minket az utunkon, hiszen ha a közönségünk szeret minket és azt, amit csinálunk az azt jelenti, hogy valószínűleg jó irányba haladunk. Márpedig ez a legfontosabb a számunkra: örömet okozni és átadni az őrült ír energiát a zenénken keresztül. Eközben persze igyekszünk nem „elszállni” és a földön maradva inkább csinálni a dolgunkat, ami egyben a boldogságunk is: zenélni.

- Legfrissebb híretek pedig, hogy az új dalotok a Start Again a kaliforniai The Akademia Music Awards pop/rock kategóriájának első helyét megnyerte, melyhez ezúton is gratulálunk. Egy kicsit úgy érezzük, hogy külföldön jobban elfogadnak benneteket, sikeresebbek vagytok. Milyen érzés ez, és vajon miért alakult ez így? 

PJ: Külföldön, főleg nyugaton ez a stílus nem számít rétegzenének. Ott az emberek nem korlátozódnak le csak egy-két stílusra, hanem általában vegyes az ízlésük. Természetesen nagyon felemelő érzés, amikor az ember headlinerként lép fel és több ezres tömeg tombol előtte, de nem szeretnénk megfeledkezni hazánkról sem. Fontosnak tartjuk, hogy honnan jöttünk, és azért hál’ Isten itthon is folyamatosan növekszik a zenénkre vevő közönség köre. 

- Az idei tavaszi fotósorozatotokhoz és új klipetekhez a Szputnyik shop ruhadarabjaiból válogattatok. Mikor és hol találkoztatok először a Szputnyikkal? 

PJ: A Szputnyikot már régóta ismertük, de először élesben akkor találkoztunk vele, amikor Andy-nek kellett fellépőinget keresni. Rengeteg tanácskozás és vagy 10 bolt után sikerült egy egyedi, a zenekarhoz passzoló inget találnunk Neki, amelyet kitűzőkkel tettünk igazán Firkinessé. Azóta is alap darab a koncerteken.

- Miért a Szputnyikra esett a választásotok? 

PJ: Mert úgy gondoltuk, hogy a Firkin-féle kocsmapunk stílus és a Szputnyik vagánysága tökéletesen összeillik egymással. Úgy tűnik, hogy ez a megérzésünk valósnak is bizonyult. (nevet)

- Nagyon markáns zenei irányvonalat képviseltek, hogyan sikerült az ír kocsmafolk 
stílust a klipben megjeleníteni? 
PJ: A klipben most nem ezt az igazi „mocskos” kocsmazene-feelinget szerettük volna kiemelni, hanem inkább az ír zene misztikus, rejtélyes mivoltát. A történet a közönséget egy mesebeli világba fogja elkalauzolni, ahol az ember nem tudhatja, hogy hihet-e a szemének. No meg persze azért egy kicsit italozunk is benne. De hát, ha egyszer sörről prédikálunk ez nem meglepő. (nevet)

- Szerintetek mennyire fontos az öltözködés a sikerhez? 

PJ: Fontosnak tartjuk az öltözködést, a megjelenést a színpadon, és erre adunk is. Nem csak a zenénkben igyekszünk igényességre, hitelességre törekedni, hanem a kinézetünkben is. Esét pl. már el sem tudnánk képzelni a kiltje nélkül, hiszen ez annyira hozzá tartozik, mint a haja. 


- Van különbség a hétköznapi viseletetek és a fellépő ruháitok között? 

PJ: Természetesen van. Ese például nem mászkál az előbb említett kiltben az utcán. (nevet)
Viccet félretéve, a mindennapokban inkább kényelmesebb darabokat hordunk. 

- Firk’n Spring – Április 2-án tavaszi zsongás lesz veletek az Akváriumban. Mire számíthatunk az Akvárium Klubos koncerten? Készültök esetleg valami különlegességgel?

PJ: Az egyik fő meglepetésünk az Göttinger Pál lesz, aki garantáltan tehet majd a hangulat felfokozottságáról! Ezenkívül az első szerencsés száz embert Tullamore Dew kóstolóval várjuk.

FIRKIN - NYEREMÉNYJÁTÉK!

SZERETED AZ ÍR KOCSMAZENÉT? NA ÉS A SÖRT VAGY A WHISKY-T? AKKOR JÁTSSZ A SZPUTNYIKKAL!
Nyerj két darab tiszteletjegyet a Firkin zenekar április 2-i budapesti koncertjére, valamint vidd haza a képen látható trikót, egy üveg Tullamore Dew whisky-t és egy Guinness sört hozzáillő korsóval!

Mit kell tenned?
1. Írd meg kommentben a helyes választ az alábbi kérdésre.
2. Oszd meg a képet.

KÉRDÉS: Hol játszik a Firkin zenekar április 2-án?

Fontos, hogy csak akkor vehetsz részt a sorsoláson, ha nyilvánosan osztod meg a képet!

Sorsolás: március 31. 19:00


Nemcsak a gyerekek örömére hamarosan kiderül, hogy idén kik kapják a Csukás István-díjat

A Csukás István-díjban idén részesülő szerzők neveit és műveik címét az április 7-én a Mesemúzeumban tartandó díjátadó ünnepségen hozzák nyilvánosságra.

„A jövő egy méternél kezdődik”- mondta Csukás István a 2015 áprilisában tartott első Csukás István-díjátadó ünnepségen a Mesemúzeumban, s ez a mondat vált szlogenjévé az immár második évadját hirdető díjnak.

2016. január 31-ig, a második pályázati kiírás benyújtási határidejéig 30 pályamű érkezett 24 szerző tollából a kuratórium tagjaihoz, akik ez év április 1-jén hozzák meg döntésüket a nyertes műveket illetően.

Az immáron második évadát hirdető Csukás István-díj pályázatra a beérkezési határidőig 24 szerzőtől 30 nagyszínpadi gyermek-és ifjúsági mű érkezett a CSID kuratóriumához.

Az ország minden pontjáról jelentkeztek színdarabokkal, amelyek egy része már megírt fiókban hevert művek voltak, másfelől pedig akadtak szerzők, akik csak a Csukás István-díj miatt ragadtak tollat.

A díjazott művekről a kuratórium április 1-jén hozza meg a döntést. A nyertes színdarabok címét, valamint szerzőjük nevét pedig a díjátadónak immáron második alkalommal otthont adó Mesemúzeumban tartandó április 7-i ünnepségen hirdeti ki.

Ahogy Őze Áron, a díj alapítója korábban elmondta a Csukás István-díj küldetésének tartja nagyszínpadi gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelését és fejlesztését. Az elismerés megalapításának célja pedig, hogy a gyermekszínházi terület szakmai kommunikációját elősegítése, lokális, nívós műhelyek munkáit megismerje, valamint ezen helyeket bemutassa és beemelje az országos körforgásba, s hogy a ma olyan rendkívül aktív gyerekirodalom képviselőit a gyermek-és ifjúsági színpadi művek megírására sarkallja.

„A díj egy meghívásos pályázat nyertesét illeti, az elismerésen felül pedig fontos ambíciónk, hogy a nyertes műveket hozzásegítsük egy nagyszínpadi bemutatóhoz. Ám legfőbb célunk, hogy egy olyan darab-cserekereskedelmet generáljunk, ami az ifjúsági és gyerekirodalommal foglalkozó színházi szakemberek, intézmények, műhelyek számára gyakorlati hasznot jelent.”– fejtette ki Őze Áron.

A kuratórium tagjai: Kis-Péterfy Márta, Balassa Eszter, Sipos Imre, Balatoni Mónika, Csekő Krisztina, Balázs Ágnes, Berg Judit, Perczel Enikő, Böszörményi Gyula, Göttinger Pál, Jeney Zoltán, Őze Áron. A kuratórium elnöke a díjnak nevét is adó Csukás István.

A közelmúltban a Csukás István-díj mögé állt a Meritum Arts Management Kft is, akik művészek és művészeti produkciók menedzselésével foglalkozó cégként látják el a díj működtetésével járó pénzügyi és jogi menedzsment feladatokat. Emellett a 2015-ös év végén a Herendi Porcelán is csatlakozott a kitüntetéshez, akik egyedi tervezésű díjakat készítenek a nyertes pályázóknak és mindezeken felül a 2016. évi Csukás István-díj átadási ünnepségének megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is támogatásban részesítette.

És: „Hogyan kell írni a gyerekeknek? Úgy kell nekik írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.” Csukás István

CSUKÁS ISTVÁN-DÍJ: 30 PÁLYAMŰ ÉRKEZETT

Január 31-ig, a második pályázati kiírás benyújtási határidejéig 30 pályamű érkezett 24 szerző tollából a kuratórium tagjaihoz, akik április 1-jén hozzák meg döntésüket a nyertes műveket illetően. 

„A jövő egy méternél kezdődik”- mondta Csukás István a 2015 áprilisában tartott első Csukás István-díjátadó ünnepségen a Mesemúzeumban, s ez a mondat vált szlogenjévé az immár második évadját hirdető díjnak. 2016. január 31-ig, a második pályázati kiírás benyújtási határidejéig 30 pályamű érkezett 24 szerző tollából a kuratórium tagjaihoz, akik ez év április 1-jén hozzák meg döntésüket a nyertes műveket illetően. Az elismerésben részesülő szerzők neveit és műveik címét azonban az április 7-én a Mesemúzeumban tartandó díjátadó ünnepségen hozzák nyilvánosságra.

Az immáron második évadát hirdető Csukás István-díj pályázatra a beérkezési határidőig 24 szerzőtől 30 nagyszínpadi gyermek-és ifjúsági mű érkezett a CSID kuratóriumához. Az ország minden pontjáról jelentkeztek színdarabokkal, amelyek egy része már megírt fiókban hevert művek voltak, másfelől pedig akadtak szerzők, akik csak a Csukás István-díj miatt ragadtak tollat. A díjazott művekről a kuratórium április 1-jén hozza meg a döntést. A nyertes színdarabok címét, valamint szerzőjük nevét pedig a díjátadónak immáron második alkalommal otthont adó Mesemúzeumban tartandó április 7-i ünnepségen hirdeti ki.

Ahogy Őze Áron, a díj alapítója korábban elmondta a Csukás István-díj küldetésének tartja nagyszínpadi gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelését és fejlesztését. Az elismerés megalapításának célja pedig, hogy a gyermekszínházi terület szakmai kommunikációját elősegítése, lokális, nívós műhelyek munkáit megismerje, valamint ezen helyeket bemutassa és beemelje az országos körforgásba, s hogy a ma olyan rendkívül aktív gyerekirodalom képviselőit a gyermek-és ifjúsági színpadi művek megírására sarkallja. „A díj egy meghívásos pályázat nyertesét illeti, az elismerésen felül pedig fontos ambíciónk, hogy a nyertes műveket hozzásegítsük egy nagyszínpadi bemutatóhoz. Ám legfőbb célunk, hogy egy olyan darab-cserekereskedelmet generáljunk, ami az ifjúsági és gyerekirodalommal foglalkozó színházi szakemberek, intézmények, műhelyek számára gyakorlati hasznot jelent.”- fejtette ki Őze Áron.

A kuratórium tagjai: Kis-Péterfy Márta, Balassa Eszter, Sipos Imre, Balatoni Mónika, Csekő Krisztina, Balázs Ágnes, Berg Judit, Perczel Enikő, Böszörményi Gyula, Göttinger Pál, Jeney Zoltán, Őze Áron. A kuratórium elnöke a díj nevét adó Csukás István.

A közelmúltban a Csukás István-díj mögé állt a Meritum Arts Management Kft is, akik művészek és művészeti produkciók menedzselésével foglalkozó cégként látják el a díj működtetésével járó pénzügyi és jogi menedzsment feladatokat. Emellett a 2015-ös év végén a Herendi Porcelán is csatlakozott a kitüntetéshez, akik egyedi tervezésű díjakat készítenek a nyertes pályázóknak és mindezeken felül a 2016. évi Csukás István-díj átadási ünnepségének megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is támogatásban részesítette.

„Hogyan kell írni a gyerekeknek? Úgy kell nekik írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.” /Csukás István/

Ennek a szövegnek a forrása a színház.hu oldal.

Az Orlai Produkció ajánlja márciusra




Forrás: Facebook / http://orlaiprodukcio.hu/

Kihirdették a Friss Hús teljes programját

A március 30. és április 3. között a Toldi moziban megrendezett 4. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programját a 2014-es év januárja után készült nemzetközi és magyar rövidfilmekből állították össze. A műsor most olvasható először.

A nemzetközi versenyprogram három blokkjának válogatásában olyan filmek szerepelnek, mint az idén februárban Oscar-díjat nyert Stutterer (Dadogó) vagy a legutóbbi Európa Filmdíj győztese, a horvát Picnic (Piknik), de bekerültek olyan alkotások is, amelyek a Sundance, a Berlinale vagy a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjaiban versenyeztek. 

A magyar programba összesen 30 filmet válogattak be. A magyar közönség a Friss Húson láthatja először Bucsi Réka új, LOVE című animációs filmjét, amelynek világpremierje a Berlinalén volt, és az egyik legrangosabb amerikai fesztivál, az SXSW is műsorára tűzte. A korábbi rövidfilmjeivel nagy sikereket arató Kárpáti György Mór Gólyatábora szintén a Friss Húson mutatkozik be, ahogy Fabricius Gábor új filmje, a Dialogue is. 

Emellett számos figyelemre méltó alkotás került a versenyprogramba a hazai filmes oktatási intézményekből (Budapest Metropolitan Egyetem, ELTE, MOME, SZFE), és a Média Mecenatúra által támogatott filmek sorából is vetítenek a Toldi moziban. 

A tavalyi Friss Húson bevezetett programszerkesztési koncepciónak megfelelően az animációs és az élő szereplős filmek idén is közös blokkokban, de külön kategóriában versenyeznek. A fesztivál záróünnepségén három fődíjat osztanak ki: a legjobb magyar élő szereplős, a legjobb magyar animációs, és a legjobb nemzetközi élő szereplős/animációs filmnek járó díjat. 

A Friss Hús magyar válogatásának teljes programja: 

35 (r. Barcsai Bálint)

A nyalintás nesze (r. Andrasev Nadja)

A répa (r. Lengyel Balázs)

A körömágyszaggató (r. Király Krisztián)

Állomás (r. Vékes Csaba)

Az Elmenetel (r. Tóth Barnabás)

Beyond (r. Kopasz Milán)

Buborék (r. Pusztai Ferenc)

Cosmic Jacuzzi (r. Takács Anikó)

Dialogue (r. Fabricius Gábor)

Éjszakai festés (r. Grosan Cristina)

En Passant (r. Oláh Kata)

Fehér farkas (r. Szilágyi Fanni)

Fizetős nap (r. Bernáth Szilárd)

Gólyatábor (r. Kárpáti György Mór)

Házibuli (r. Bárány Dániel)

Indián (r. Simonyi Balázs)

Késő nyár (r. Csata Hanna)

Kiút (r. Ottlik Anna)

LOVE (r. Bucsi Réka)

Mindenki (r. Deák Kristóf)

Polaroidok (r. Lichter Péter)

Remény (r. Szirmai Márton)

Romanian Sunrise (r. Visky Ábel)

Sétagalopp (r. Freund Ádám)

Sötét kamra (r. Pálfi Bernadette)

Szabó úr (r. Ferenczik Áron)

Szép alak (r. Kis Hajni)

Szuper (r. Kőrösi Máté)

Tabula Rasa (r. Csoma Sándor)

Terminál (r. Simonyi Balázs)

Tetemre hívás (r. Madarász Isti)

Tolvaj (r. Mayer Bernadette)

Vizsgálat (r. Fekete Tamás)

Zserbó (r. Kemény Eszter)



Blokkok és vetítési időpontok: 



Magyar versenyfilmek: 

Magyar versenyfilmek I.

Vetítési időpont: március 30. szerda 19.00. Ismétlés: április 1. péntek 17.00 

Vizsgálat (r: Fekete Tamás) 15’, Gólyatábor (r: Kárpáti György Mór) 8’, Indián (r: Simonyi Balázs) 29’, En Passant (r: Oláh Kata) 19’, 35 (r: Barcsai Bálint) 4’, A nyalintás nesze (r: Andrasev Nadja) 9’      

Magyar versenyfilmek II.

Vetítési időpont: március 30. szerda 21.00 Ismétlés: április 2. szombat 15.00

Szép alak (r: Kis Hajni) 17’, A répa (r: Lengyel Balázs) 12’, Buborék (r: Pusztai Ferenc) 9’, A körömágyszaggató (r: Király Krisztián) 9’, Fizetős nap (r: Bernáth Szilárd) 24’, Sétagalopp (r: Freund Ádám) 15’ 

Magyar versenyfilmek III.

Vetítési időpont: március 31. csütörtök 19:00. Ismétlés: április 3. vasárnap 21.00

Késő nyár (r: Csata Hanna) 13’, Szuper (r: Kőrösi Máté) 16’, Éjszakai festés (r: Grosan Cristina) 18’,Cosmic Jacuzzi (r: Takács Anikó) 9’, Zserbó (r: Kemény Eszter) 17’, Terminál (r: Simonyi Balázs) 8’ 

Magyar versenyfilmek IV.

Vetítési időpont: március 31. csütörtök 21:00 Ismétlés: április 3. vasárnap 17.00

Polaroidok (r: Lichter Péter) 14’, Beyond (r: Kopasz Milán) 10’, Romanian Sunrise (r: Visky Ábel) 24’,Tolvaj (r: Mayer Bernadette) 13’, Szabó úr (r: Ferenczik Áron) 19’

Magyar versenyfilmek V. 

Vetítési időpont: április 1. péntek 19.00 Ismétlés: április 3. vasárnap 19.00

Házibuli (r: Bárány Dániel) 4’, Tabula Rasa (r. Csoma Sándor) 30’ Dialogue (r: Fabricius Gábor) 8’,Az Elmenetel (r: Tóth Barnabás) 12’, Fehér farkas (r: Szilágyi Fanni) 18’, Remény (r: Szirmai Márton) 17’ 

Magyar versenyfilmek VI.

Vetítési időpont: március 2. szombat 19.00 Ismétlés: április 3. vasárnap 15.00

Kiút (r. Ottlik Anna) 6’ Mindenki (r: Deák Kristóf) 25’, Tetemre hívás (r: Madarász Isti) 10’, Állomás(r: Vékes Csaba) 13’, Sötét karma (r: Pálfi Bernadette) 14’, LOVE (r: Bucsi Réka) 14’ 

Nemzetközi versenyfilmek: 

Nemzetközi versenyfilmek I.

Vetítési időpont: március 31. csütörtök 19:00

Green (r: Lucas Camps) 9’, In the Sea (r: Sigurd Kølster) 26’, Rate Me (r: Fyzal Boulifa) 17’, Lead in the Head (r: Aurore Peuffier) 8’, Stutterer (r: Benjamin Cleary) 13’, Red Light (r: Toma Waszarow) 21’ 

Nemzetközi versenyfilmek II.

Vetítési időpont: április 2. szombat 17.00

Shredder (r: Mikhail Dovzhenko) 19’, Teeth (r: Daniel Gray, Tom Brown) 6’, Leeches (r: Payal Sethi) 27’, Picnic (r: Jure Pavlović) 13’, What We Did Before We Drunk Cocoa Together (r: La Aramisova) 30’ 

Nemzetközi versenyfilmek III.

Vetítési időpont: április 2. szombat 21.00

The Sleep of the Amazons (r: Berangere McNeese) 25’, Peacock (r: Ondrej Hudecek) 26’, Mother Knows Best (r: Mikael Bundsen) 13’, Why the Dinosaurs disappeared? (r: Mihai Ghiță) 16’,Manoman (r: Simon Cartwright) 10’

A 16. EGRI TAVASZI FESZTIVÁL RÉSZLETES PROGRAMJA

Április 8 - 25. között rendezik meg a 16. Egri Tavaszi Fesztivált, méghozzá "A gyökerektől a csúcsokig" alcímmel. Íme a program.

“A gyökerektől a csúcsokig”
2016. április 8 – 25.


Április 8. péntek

16.00 VÖRÖSFENYŐ koncert

György Andrea – hegedű, ének; Ágoston Gábor – cajon, ütős hangszerek; Nagy BalázsKrisztián – gitár, ének

Az egri közönségnek ismerős lehet a csapat, mert Kaláka Fesztivál rendszeres fellépői, és a 2015-ös „Egri hangok” DalnokVERSeny díjazottjai.
Nevüket jellemzően egy Monty Python jelenetből kölcsönözték, ugyanis koncertjeiken ritkán szomorkodik a közönség, és általában ők sem túl komorak… 

17.00 THE HANGOVER BAND koncert

Sárvári Dávid, Póczos Balázs, Bali Árpád és Bali Ádám

2001-ben indították az Alternative Punk-Rock stílust játszó zenekart… a Wrong Way-t, amely gyermekkori barátokból állt össze. A 2009-es évben a zenekar több tagváltáson ment keresztül, a banda Wrong Way 61 néven futott tovább. 2010 szeptemberében bemutatták első lemezüket, “Nekem te Ne!” címmel. 2011-ben feloszlott a csapat és 2013 novemberéig szünetelt, amikor újra összeállt a legelső formáció, THE HANGOVER BAND néven, Californiai Blues Rock stílusban

Helyszín: Gárdonyi tér



Április 8. péntek 19.00

A 16. EGRI TAVASZI FESZTIVÁL NYITÓKONCERTJE:

BACH-MARATON

PARTY@BACH

Gábos Judit zongora szólóestje

A játékos cím a műsorban elhangzó két – az első, B-dúr és a negyedik, D-dúr Partitára utal. Ezeket a műveket Bach is “partie”-nak nevezte, utalva ezzel a szviteket alkotó tételekre, melyek kevés kivételtől eltekintve mind tánctételek. 
A Bach-Maraton nyitókoncertjén, a party-n a barokk concerto is jelen van a népszerű és gyönyörű Olasz koncerttel, mely ugyanakkor a Clavier-Übung II. része.

Belépő: 1000 Ft

Helyszín: Líceum Kápolna



Április 9. szombat

BACH-MARATON

11.00 VENDÉGSÉGBEN A BACH CSALÁDNÁL

Családi matinékoncert képekkel és zenével

Közreműködnek: Bolya Pap Nikoletta – ének, Emilio Gonella (Italy) – cselló, Réz Lóránt – orgona
J. S. Bachnak két házasságából húsz gyermeke született, többen közülük nem érték meg a felnőtt kort. A Bach gyerekek családi környezetben ismerkedtek meg a zene minden területével a kottaállvány pakolástól kezdve a zeneszerzés mesterségéig. A délelőtti koncert Bach papa és fiai életébe és zenéjük sokszínűségébe nyújt bepillantást.

Belépő 500 Ft, Családi jegy 3 főtől 1000 Ft

Helyszín: EKF Esterházy Pál Zeneterem



15.00 SZERETÜNK, BACH! 

Az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene szakos hallgatóinak koncertje

Az első félidőben a 15 kétszólamú invenció hangzik el, amiket fiának, Wilhelm Friedemannak írt; a műsorban más billentyűs műveket – személyes „best of”-jeligére – fuvola, gitár és énekes számok kerültek válogatásra a hatalmas életműből.

A belépés díjtalan

Helyszín: EKF Esterházy Pál Zeneterem

19.00 BACH – GÁLA

Közreműködnek: az Ének-zene Tanszék kórusa, Kabdebó Sándor karnagy vezetésével; Bolya-Pap Nikoletta, Hegyesi-Hudik Margit, Dudás Anna (ének); Hibay Éva (fuvola), Csüllög Judit, Gábos Judit, Várady Krisztina, Marík Erzsébet (zongora); Réz Lóránt (orgona).

A Jesu meine Freude motetta, a Máté Passió, a Magnificat, a János Passió részletei hangoznak el. Ezeket mintegy körülölelik a hangszeres remekművek, sőt, mintegy rávilágítva Bach zenéjének örökkévalóságára és örökérvényességére: Bach-Kurtág átiratok is felcsendülnek.

Belépő: 1000 Ft

Helyszín: EKF Kápolna

A Bach-Maraton minden koncertjére érvényes belépő: 2000 Ft



Április 10. vasárnap 11.00 és 14.00

CSIRIBIRI – HALÁSZ JUDIT KONCERTJE GYEREKEKNEK

18 megjelent lemez után először egész estés filmkoncertet forgattak a művésznővel. A „Csirbiri” koncerten a filmkoncert zenei anyagából hallható válogatás, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerűbb alkotásait.

Belépő: 2500 Ft

Jegyértékesítés: a színházi jegyirodában vagy a jegy.hu internetes oldalon

Helyszín: Gárdonyi Géza Színház



Április 11. hétfő 18.00

FÉNY-JÁTÉKOK 

Nagy Anna és Huszárik Kata színművészek egymásra hangolt különleges versműsora a Magyar Költészet Napja alkalmából

Nagy Anna Jászai Mari-díjas színművész és lánya, Huszárik Kata 65 percnyi igazi „lázárevines” csodát gyűjtött össze. A Lázár Ervin-meséken felnőtt generáció tudja: mesteri nevettető ő, akinek humorán nem fog az idő. De ezeknek a meseszerű történeteknek nem a nevettetés az elsődleges céljuk: ahhoz túl igazak, túl őszinték, túlságosan az elevenbe vágnak.

Belépő: 1200 Ft; elővételben vagy Eger kártyával: 1000 Ft

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház



Április 13. szerda 18.00

INTERAKTÍV BESZÉLGETÉS SARKADI PÉTERREL

A 101 legszentebb című kiállításához kapcsolódó, interaktív beszélgetés Sarkadi Péter grafikusművésszel

Beszélgetőtárs és “generátor”: Koczka P. József.

Helyszín: Vitkovics Alkotóház és Művésztelep



Április 14. csütörtök 19.00

KERESZTÜL EURÓPÁN – TOMPOS KÁTYA LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

Előzenekar: Szeder

Közreműködik: Tompos Kátya – ének; Hrutka Róbert – gitár; Kalmus Felicián – dob

A Nemzeti Színház kiváló színésznője, a Valami Amerika 2 című filmben csillogtatta meg először énektudását. A Magányos csónak című dal sokak kedvence lett. Kátya otthonosan mozog a jazz, a pop és a világzene világában is.
2013 novemberében Keresztül Európán címmel jelent meg első önálló szólólemeze, mely album egy varázslatos zenei utazás Angliától Oroszországig. Dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. A dalokat Hrutka Róbert öltöztette megfelelő zenei köntösbe.
A koncert létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap és a Cseh Tamás Program támogatta.

Belépő: 2500 Ft, elővételben 1500 Ft

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház



Április 15. péntek 17.00

JÉZUS ÉLETE

Aknay János, ef Zámbó István, tábori csaba festőművészek kiállításának megnyitója

Köszöntőt mond:

Kovács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója,

Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke

Megnyitja: Dr. Löffler Erzsébet Főegyházmegyei Múzeum, Levéltár és Könyvtár igazgatója

Közreműködik: az Egri Érseki Fiúkórus

A kiállítással egybekötve rajz- és festménypályázat kerül meghirdetésre.

A tárlat záróeseménye és a meghirdetett pályázatra küldött alkotások díjazása május 10-én, 17 órakor lesz.

A kiállítás megtekinthető május 10-ig, hétfő kivételével, naponta 11-18 óráig.

Helyszín: Templom Galéria



Április 15. péntek 18.00

INTERAKTÍV BESZÉLGETÉS MOLNÁR ISTVÁN GÉZÁVAL

Visszapillantó című életmű kiállításához kapcsolódóan interaktív beszélgetés, rendkívüli tárlatvezetés Molnár István Géza fotóművésszel

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház



Április 15. péntek – 17. vasárnap

ÉNEKLŐ IFJÚSÁG – Kórusok kamarazenekarok énekes és hangszeres szólisták regionális találkozója

Felmenő rendszerű (Arany – Ezüst – Bronz –„Arany Diploma” „Az Év Kórusa”) fokozatok érhetők el, a legjobbak meghívást kapnak a Kodály Zoltán Nemzetközi Kórusversenyre.

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, KÓTA, Cantus Agriensis Kulturális Egyesület



Április 16. szombat 10.00

VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ MÁRAI SÁNDOR EMLÉKÉRE

az író születésnapja és a Magyar Költészet napja alkalmából

Megzenésített versekkel közreműködik: Molnár György dalszerző, énekes-gitáros.

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház



Április 17. vasárnap 19.00 

BARTÓK BÉLA 135

Közreműködnek:

Deák Sára hegedű

az Egri Tinódi Sebestyén Tagiskola Gyermekkara és a Vocalissimo Énekegyüttes Nőikara

karvezető: Ágostonné Kugler Zsuzsanna, Mesterné Sándor Tímea

az Egri Szimfonikus Zenekar, vezényel: Szabó Sipos Máté

Műsor: Magyar parasztdalok, Román népi táncok, 5 egyneműkar kiszenekari kísérettel,Magyar képek, I. /posth/ hegedűverseny

Helyszín: Gárdonyi Géza Színház

Belépő: 2200 Ft, elővételben 1800 Ft

Jegyek kaphatók a Gárdonyi Géza Színház jegyirodájában, valamint előadás előtt egy órával a színház jegypénztárában.



Április 18. hétfő 19.00

SATART Akusztikus Felolvasó színházi sorozat

MÁTHÉ KRISZTA: APRÓKA ESZPONKA- LÍRAI PILLANATKÉPEK FRUMÓSZÁBÓL

Előadja: Sata-Bánfi Ágota

Rendező: Sata Árpád

” Frumószán mindennek van valami utánozhatatlan ölelése: a nyers és természetes őszinteség.
Annyit bántották ezeknek a gyerekeknek a szüleit, nagyszüleit, dédszüleit, őseit a csángóságuk miatt. Fizikailag, de leginkább a lelküket préselték időkön által. Hiszem, hogy figyelemmel, következetességgel, szakértelemmel és szeretettel tudatosítható a csángókban az értékességük, egyediségük ereje, és csíráztatható ez a csodanyelv.” /a Szerző/

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Belépő: 1200 Ft

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre.



Április 19. kedd 19.00

CIMBALOGH TRIÓ KONCERTJTE

A három virtuóz zenész – Balogh Kálmán (cimbalom), Lakatos Róbert (hegedű), Novák Csaba(nagybőgő) – műsorában a magyar és balkáni cigány népzenét a jazz elemeivel ötvözi.

Önfeledten húzzák a szatmárit talpalávalónak, hogy azután mély történelmi rétegeket villantsanak fel egy klezmer számban, és végül boogie-woogie kíséretbe oldják fel a decsi verbunkost. Hiszen humorral, sőt öniróniával is meg vannak áldva, nem csak fantasztikus tehetséggel és ördöngös virtuozitással.

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Belépő: 2000 Ft; elővételben és Eger Kártyával: 1800 Ft

A koncert létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap és a Cseh Tamás Program támogatta.





Április 22. péntek 17.00 

KUTNA HORA ÉPÍTÉSZETI KINCSEI – Húsz éve az Unesco védelem alatt

Eger csehországi testvérvárosának műemlékvédelmi értékeit bemutató fotókiállítás megnyitója, a testvérvárosi küldöttség részvételével

Bevezető: Eva Hnatkova kulturális főtanácsos, Kutna Hora

Megnyitó: Kurczveil Mária Heves megyei műemléki felügyelő, Eger

Somody Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök, Eger

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház



Április 22. péntek 19.00

GERLÓCZY MÁRTON: A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA

Előadja: Ötvös András

Színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó – Göttinger Pál

Rendező: Göttinger Pál

Az előadás a Füge és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre

„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.” – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul… Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Belépő elővételben: 1500 Ft, az előadás napján: 2500 Ft

Jegyárusítás a helyszínen.



Április 25. hétfő 19.00

A 16. EGRI TAVASZI FESZTIVÁL ZÁRÓKONCERTJE:

„MAMA, KÉRLEK…” – KONCZ ZSUZSA KONCERT

Helyszín: Kemény Ferenc Sportcsarnok

Belépő: 5.900 Ft, 4.900 Ft, 3.900 Ft

Jegyek kaphatók: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház, Tourinform Iroda, online jegyvásárlás: www.gagprodukcio.hu

Koncz Zsuzsa, aki 10 év után ismét Egerben ad koncertet, 28 stúdióalbumot, 5 koncertlemezt és 79 kislemezt jegyez itthon, külföldön is számos önálló lemezt készített, és szerepelt válogatásalbumokon. Kulturális hatása nemcsak országunkon, hanem egész Európán átível. Koncertezett az USA-ban, Brazíliában, Kubában, de még Japánban is. Légies, ámde fajsúlyos és karakteres énekesnő, az utóbbi 50 év könnyűzenéjének egyik legfontosabb és legelegánsabb hazai előadóművésze. 



A fesztivál ideje alatt látogatható kiállítások:

Május 12-ig

A 101 LEGSZENTEBB

Sarkadi Péter grafikusművész kiállítása

Helyszín: Vitkovics Alkotóház és Művésztelep

Április 19-ig

VISSZAPILLANTÓ

Molnár István Géza fotóművész kiállítása

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Április

“A KINCCSÉ KUKKANT KÉPZELET”

Dósa Csilla és Eger óvodásai könyvillusztrációiból készült kiállítás

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház




Elfogadom a lehetőségeket - Őze Áron az internetes kapcsolatokról, édesapjáról és a színházigazgatásról

szerző: Balla Emőke

A gyerekkori élmények mintha ellökték volna a színészi pályától. Őze Áron famegmunkálást tanult, végül mégis édesapja mesterségét választotta. Játszik, rendez, 2010. és 2014. között a Pesti Magyar Színházat igazgatta. Veszprémben a Városi Művelődési Központban bemutatott Gyógyír északi szélre című előadás után találkoztunk. 

– Az előadás egy e-mail kapcsolatról szól. Mit gondol, sokan ismerkednek az interneten? 
– A darabot ötödik éve játsszuk és talán azért is van olyan nagy sikere, mert az internetes ismerkedés műfaja nagyon sokat változott azóta. Akik először látták az előadást, már a kamasz gyerekeiket hozzák el, az ő korosztályukban is aktuális a téma. Az előadások után sokan megvárnak minket, megosztják velünk magánjellegű élettapasztalataikat, azt, hogy ők is az interneten kerestek társat, volt hasonló e-mail kapcsolatuk és nem lett belőle semmi, vagy éppen ellenkezőleg, a mai napig együtt vannak.  
– A társkeresésnek ez gyakori eszköze? 
– Igen, ez a jelen, ma egyre nagyobb ennek a lehetősége. Az előadásban mi megmutatjuk ennek a veszélyét, azt, hogy nagyon könnyű valakiből írás által egészen más embert kreálni. Óhatatlanul abba az emberi betegségbe esik mind a két fél, hogy olyasmit ír magáról, olyan alakot villant fel, amilyen ő szeretne lenni. Pedig vállalni kellene a valóságot, egymás szemébe nézni, felvenni a kontaktust, találkozni. – Írásban, levelezésben annyira mások vagyunk? 
– Igen. Egyáltalán nem reális az a kép, amit mutatunk magunkból. Még ha valaki nagyon önazonos, akkor is füllent egy kicsit. Nem feltétlenül hazudik, de fest egy idealisztikusabb képet, amilyennek szeretné mutatni magát, de semmiképpen sem valóságos képet. Valóságosan vállalni magunkat csak egy személyes találkozáson keresztül lehet és kell. 
– Önnek nem kellett interneten társat keresni. 
– Van egy csodálatos párom (Auksz Éva színésznő – a szerk.), egy tizenhárom éves kamasz fiam, meg egy négy és fél éves kisebb. Negyvenöt éves vagyok, de mondhatom, hogy harminckilenc, negyvenéves koromra értem be annyira, hogy egy ilyen harmonikus családom legyen. 
– A színészi pályát édesapja (Őze Lajos – a szerk.) hatására választotta? 
– Nem, ez saját indíttatás. Ha édesapámra gondolok, akkor biztosan más pályát választok. Néha-néha felcsillantak dolgok és eljátszottunk a gondolattal, de ő nagyon tiltakozott ellene, hogy erre a pályára kerüljek, színész legyek. Faipari szakközépiskolában érettségiztem, asztalosként, famegmunkálást tanultam. A színészet automatikusan jött az életembe, szép lassan. Nem volt elhatározás, nem apu hatása. Sőt, a gyerekkori élmények is mintha az ellenkező irányba löktek volna ettől a pályától, mintsem felé taszítottak volna. 
– Milyen volt az édesapjával való kapcsolata? Közeli, távolságtartó? 
– Közeli, hozzám és bátyámhoz is közel állt. Nagyon intenzív és maximális teljesítményt nyújtó ember volt, ennek néha riasztó elemeit is láttuk. Ma már biztosan sok mindenhez másként viszonyulnánk. Valahol mesteremnek tartom őt, de inkább egy genetikai mester, mintsem valóságos szakmai mester lett volna. Szerencsére voltak mestereim. Vinnem kellett tovább azt, amit apa rám hagyott. 
– Négy évig vezette a Pesti Magyar Színházat, aztán vége szakadt a munkának. Az első ciklus után pályázott még egyre? 
– Igen. Két ciklust tartok egészségesnek, én mindenképpen folytattam volna a munkát. Az öt évből az első három nagyon kemény volt, sok tennivalóval, igazán az utolsó két évben kezdett az eredmény mutatkozni, beérni az a munka, amit a kollégáimmal együtt végeztünk. A társulat is lábra állt. 
– A művészi irányvonalat ön határozta meg? 
– Közösen a főrendezővel, művészeti vezetővel, gazdasági igazgatóval. Felépült a társulat, ledolgoztuk a színház tetemes adósságállományát. Lett volna ebben még egy ciklus, de nem így alakult. Ez már a politika, amihez nem értek és nem is szeretnék belemenni. Színházi embernek tartom magam, színésznek, alkalomadtán rendezőnek, nem politikusnak. Úgy vezettem a színházat is, hogy az, amennyire csak lehetséges, szakmai alapon működjön. 
– Az új igazgató több társulati tagtól is megvált. 
– Ez általában így történik egy váltásnál. Ez van a politikai életben is. Ha a nagyok ezt csinálják, kisebben miért ne így történne? Rendkívül nagy luxusnak tartom, mert erre rengeteg energia, erő megy el feleslegesen. Nem látom, nem láttam sem emberi, sem szakmai oldalát tovább maradni a Magyar Színháznál. Azóta kinyílt a szakma, rengeteget játszom.
 – Nehezen élte meg a váltást? 
– Személyemben nem éltem meg nehezen. Amúgy is csökönyös fajta vagyok. Inkább az nehéz, hogy azt érzem, mintha egy szülő lennék, aki kivittem volna a gyermekeimet az őserdőbe és utána ott kellett hagynom őket. Nehezebben élték meg azok, akik maradtak a társulatban. Az elmúlt egy évben valóban elkapott a gépszíj, rengeteget dolgoztam és sok izgalmas munka talált meg. 
– Szabadúszóként? 
– Igen. Most főleg a Rózsavölgyi Szalonban játszom, a Budapest Belvárosi Színházban, a Játékszínben, rendezek is. Sok egyéni munka is van, egészen különleges feladatok találnak meg. Nagyon élvezem ezt a szabadságot, a sokféle irányú és izgalmas munkát. Igazgatóként néha barikádra kell menni, de az nagyon jó érzés, hogy az igazgatás sem az emberi, sem a szakmai hitelemet nem forgácsolta fel. Az elmúlt egy év alatt szakmai szövetségeseim lettek és meg is maradtak. Azt szoktam mondani, hogy színház nélkül is olyan, mintha lenne egy társulatom. Rendszeresen találkozom a kollégákkal, közösen gondolkodunk, figyelünk egymásra, a másik meghívására. Ez nagyon jó érzés. Jó emberek, jó szakmai kapcsolatok. 
– Így tervezi tovább a szakmai életét? 
– Meglátjuk. Vannak terveim, felkérések, különböző előadások megtalálnak. Maradok a színház mezsgyéjén és bármit hoz az élet, állok elébe. A lehetőségeket szeretem elfogadni, és ha azok nincsenek véletlenül, ki is használom. Vannak tervek, de még korai volna ezekről beszélni. 

Balla Emőke

A "mezei néző" blog a márciusi Operabeavatóról


Ha valakit részletesen érdekelne, hogy Dinyés Dániel pontosan milyen apropóból, melyik Mozart motívumhoz kötve játszotta le a címben említett dal részletét, az forduljon a nevezett zongora-virtuóz-zeneesztétához. Szinte minden operabeavatón van egy ilyen önfeledt pillanat, amikor meggyőz minket arról, hogy az egész pop-szakma mindent Mozartnak köszönhet.

Mégsem ezért választottam címnek ezt, hanem azért, mert ismét, sokadszor is nyomatékosítanám, hogy az Operabeavató sikere éppen abban áll, hogy amikor beülünk és kint felejtjük az egyéb gondolatainkat és problémáinkat, Mozartra és (egyébként az emberi viszonyaink tekintetében nem túl optimista) Cosíra gondolunk, akkor mi voltaképp éppen ezt tesszük, az élet derűs oldalát szemléljük, azt, ami kiemel minket a hétköznapokból. Mozart zenéjében ott a derű, még akkor is, amikor mellékutakon (mint kiderült főleg hangnemváltásokkal) szembesít minket, hogy az élet mégsem olyan felhőtlen, de neki mindenesetre sikerül a „keep smiling”-ot fenntartani végig.

További elmélkedés helyett legyen szó arról, hogy mi is történt ezen a hatodik próbán, amely olyan kellemesen közel volt az előzőhöz, viszont annál rosszabb lesz ezek után egy hónapnál is többet várni a folytatásra. (Én tudom, hogy nekem a heti egy lenne az adagom, de elfogadom, hogy éppen az teszi még értékesebbé az ott eltöltött három órát, hogy várni kell rá.Legyen így.)

Az előző alkalommal beígérték, hogy visszaugrunk még az első felvonás végére és így is lett. Végighallgattuk a nagy átverési jelenetet, a fiúk „mérget ittak” és aztán Despina orvosként közbeavatkozva megmentette őket, majd le is zárult a felvonás. Ez a nagyjából 18-20 perces jelenetsor recitativók nélküli és amint megtudtuk, ez önmagában is hatalmas újítás volt a korban.

A szünetig kizárólag Dinyés Dániel elemezte a szöveget, néha egy-egy kis félmondatot beénekelhettek a művészek, de az egy órás magyarázat során is végig úgy tűnt, mintha csak a felszínt kapargatnánk, még órákon át lenne mit mondania. Végighaladtunk a részleten és az előadó szétszálazta nekünk, hogy melyik mondat belső monológ, a szereplő érzelmeinek kifejeződése és melyik az, amelyik éppen kifelé szól és a cselekmény menetéhez kapcsolható.

A második részben aztán a terep a rendezőé lett, akinek most megint az lett volna a kimondott vágya, hogy az énekesek ne akarjanak a semmittevés során akármit is kifejezni. Ez a jelenet – most már három nap távlatából mondom, hiszen megint elúsztam és nem tudtam azonnal előadás után megírni a bejegyzést – valami egészen tüneményes volt. A kertben napozott a két lány, és egészen csodás volt azt nézni, hogy mennyire intenzíven tudták a magazin lapozgatást és az unatkozást bemutatni. Szolnoki Apollónia egy széken ülve lógatta a lábát, rá-rápillantott a női lapra és várta, hogy legyen valami. Kolonits Kláravégigfeküdt egy kisebb dobogón, majd megfordult, keresztbe vetette a lábát és nyugodtan el lehetett volna adni egy életunt tinédzsernek. A semmittevés közben mindketten mocorogtak, talán 3 másodperc lehetett a leghosszabb idő, amíg valóban nem történt semmi a színen. Ennek a két lánynak nagyon kellenek az udvarlók, be kell látnunk, hogy egy nap egyedül túl nagy kihívás számukra és egészen indokolt, hogy elcsábuljanak. (Működne ez a történet mai dolgozó nőkkel? Lenne idejük ezekkel az „albánokkal” foglalkozni?)

Ahogy már az előző próbán is észrevételezhettük, ez a „ne csinálj semmit” instrukció halálos, lényegében nem képesek az énekesek végrehajtani. (Pedig hány énekest láttam teljesen kifejezéstelenül a színpad közepén állva énekelni, akiknek ezt nem is kellett volna külön mondani- de azok nem ezek az énekesek, itt a bökkenő.)

A próba további részében is számos esetben tapasztalhatta még meg Göttinger Pál, hogy „önjáró” énekesei vannak, akik nagyon élvezik a játékot, nagyon benne vannak mindenben, és saját megoldásaikkal már szinte készen is állnak. A számtalan vicces helyzetet egyedül ő tudta önuralommal, komolyan szemlélni – nem biztos, hogy neki is távolinak tűnik a június és az időpont, amikorra elő kell állni a kész produkcióval. Attól tartok, hogy az ötletek bősége lesz inkább az akadály. Majd meglátjuk, hogy milyen az opera-színház, amikor a szereplők játékukkal értelmezik is a történetet. (Most jutott eszembe először, hogy egy egész operát végigzongorázni, az sem lesz egyszerű - nekem egyenesen heroikus vállalásnak tűnik, de nem ébredt bennem kétség, hogy gond lehetne.)

A „zéró reakció” nemigen ment Varga Donátnak és Cseh Antalnaksem, ők ugyanúgy nagyon éltek, nem úgy tűnt, mintha a rosszullétük alatt láthatatlanná akartak volna válni. A rendező javaslatára Varga Donát a méregtől a megvakulás jeleit mutatja azonnal, eleget tesz a megrendelésnek, Cseh Antal viszont inkább összegörnyed, mintha a gyomra rántaná görcsbe.

Ahogy nézem őket, én aki jellemzően hajlamos vagyok arra, hogy az énekeseket sajnálgatom a rosszabbnál rosszabb koncepciójú (vagy anélküli) előadásokban, végre elmondhatom, hogy látok a színpadon négy boldog énekeset, illetve látok egy olyan Ferrandót és Guglielmót, akik tudják, e tréfa közben jutottak el életük csúcsára. Kétszeresen is érvényesül ez a jó közérzet, egészen addig, amíg a felvonás legvége felé fel nem ismerik, hogy talán túl vehemensek voltak, túl jól is ment a csábítás – utána már csak énekesként vannak jól, szereplőként már annál kevésbé. A különbség mindenesetre látszik, még ezen a próbán is érvényesül a különbség.

A fent említett operaénekesek mellett sokkal visszafogottabban van jelenKulka János Don Alfonsóként. Benne érzek némi várakozást és nyugalmat. Neki az elmúlt évtizedekben folyamatosan volt esélye jó rendezőkkel dolgozni, nincs olyan mértékben kiéhezve arra, hogy végre egy eljátszható szerepet kapjon, ő nem akar semmit túlteljesíteni, mintha még gyűjtené az impulzusokat. Miután az éneklés is megy neki, nincs oka az aggodalomra. Nagyon jó lesz a kontraszt, ha négy túlmozgásos ifjú énekes mellett ő lehet majd maga a bölcsesség. Don Alfonso biztos is magában, az idő neki dolgozik.

A legnagyobb attrakció mégis Pálmai Annához köthető, akinek Despinájáról megtudjuk a rendezőtől, hogy amíg a két fiú béna színész, a szobalány viszont a legdilettánsabb ripacs, aki a Don Alfonsótól kapott utasításokat túljátssza, előtérbe tolja magát. A színésznő nem érkezett készületlenül a próbára, van önálló javaslata, elképzelése a jelenetről. A darab szerint orvosnak maszkírozva magát egy mágnessel meggyógyítja a mérgezett pasasokat. A művet vagy a korszakot felületesen ismerő mezei nézőnek lenne elképzelése arról, hogy milyen ruházatot várhatnánk, ehelyett megjelenik a színésznő gumicsizmában, kék overállban – mintha villanyszerelő lenne -, védő szemüvegben, nagy narancssárga hátizsákkal, valami elektromos berendezést illetve két vasalót szorongatva - valóban furcsa jelenség. Ez az belépő fergeteges hatást kelt, ahogy észrevettem, a rendező tudta a jelenlevők közül egyedül megőrizni a nyugalmát. A jelenetnek a tetőpontja az volt, amikor a színésznő civilben, egészen ártatlanul és naivan megkérdezi Göttinger Pált, hogy „Sok?”- Ahogy elnéztem a jelenetet, amely jókedvű harsányságával az egész nézőteret folyamatos nevetésre ösztönözte, az jutott eszembe, hogy a vásári színjáték hathatott így, ennyire intenzíven. Nem mondom, hogy hasonlóan cizellált megoldásokat láttam már a Katonában az elmúlt harminc évben, talán épp ez a ripacskodás határát súroló játék az, amely vonzhatja a színészeket és a nézőket egyaránt...

A doktor játéka mindenesetre meggyőzően hat a két hajadonra, „pontosan ilyen bánásmódot várnának az egészségügytől”(G.P.), és ezek után már csak az van hátra, hogy orvosi rendelvényre csókolózzanak a betolakodókkal. A két páros beállítása után a viháncolás tovább folytatódik, most már azt hiszem, hogy Kolonits Klára és Szolnoki Apollónia valóban visszaváltoztak tinikké, kicsit mintha zavarban is lennének – a nézők azért nagyon közel vannak, nincs zenekari árok, pedig most ők sem bánnák... (Mintha átfutna rajtuk, hogy "tényleg ezt szerettük volna, amikor elvállaltuk ezt az operabeavatót"?)

És ezen a ponton vége is a próbának, áprilisban jöhet már – gondolom én – Fiordiligi nagy menekülési kísérlete, majd behódolása Ferrandónak…nincs más hátra, csak az esküvők és a finálé.

Jordán Tamás: „A színház az a hely, ahol beszélünk egymással”

„Egy békés, polgári demokratikus rendszer lehetősége nincsen benne abban a világban, amiben élünk.”

A Színházcsinálók rovatunkat talán nem is lehetne másvalakivel kezdeni, mint azzal az emberrel, aki sok nagy színháztörténetben szerepelt, és most is egy ilyen történet részese Szombathelyen. Hogy csak felsoroljuk: Egyetemi Színpad, 25. Színház, a hőskori Kaposvár, Merlin, Nemzeti Színház, Szombathely.

A te színháztörténeteidben minduntalan, már-már mániákusan felmerül ugyanaz a kifejezés. Mi az az agora?

Talán onnan kezdeném, hogy színész akartam lenni, de erre egyáltalán nem predesztinált semmi. 18 éves koromban 15-nek néztem ki, beszélni egyáltalán nem tudtam, se magánhangzóim, sem mássalhangzóim nem voltak. Bálint Andrással együtt készültünk a színművészetire, ahová őt felvették, engem nem, és mivel ő akkor már járt az Egyetemi Színpadra, ki tudja, talán szánalomból elvitt oda magával. Ruszt József akkor még főiskolás volt, és innen kezdődött egy varázslatos tíz évem.

Az Egyetemi Színpad a tűrt kulturális intézmények közé tartozott, ami a kádári, egyre erősödő diktatúrában bizonyos fokú szabadságot jelentett. Az előadások és a beszélgetések közben ki lehetett mondani olyan dolgokat is, amiket akkoriban egyébként nem. Az értelmiség színe-java odajárt, bele sem kezdek a felsorolásukba, és én ezeknek az embereknek az aurájában éltem. Ekkor épült be minden porcikámba, hogy a színház agora: az a hely, ahol beszélünk egymással. Az ott alakult Universitasszal nemzetközi diákszínjátszó fesztiválokra vittek minket, hogy dicsekedjenek velünk. Kulturális árucikké váltunk. Azokban az években, amikor átlépni sem lehetett a vasfüggönyt, mi rengeteg helyen jártunk Európában.

Valahogy úgy alakult az életem, hogy mindig a lehető legjobb helyen voltam: a ’60-as években az Egyetemi Színpadon, a ’70-es években a 25. Színházban, a ’80-asokban Kaposvárott, majd a ’90-es években a Merlinben.

A Merlinben azért nem csak úgy ott voltál. Ahhoz ennél több közöd volt.

Márton András az angol nyelvű színjátszást akarta meghonosítani nyaranta, mi pedig Lázár Katival színházat és színiiskolát szerettünk volna csinálni a hagyományos színházi szezonban. Így találtunk egymásra.

A Merlinben, a ’90-es években komoly kísérletet tettem arra, hogy utólagosan létrehozzam a ’60-as évek közös gondolkodását. Ez csak részlegesen sikerülhetett. Ugyanis akkor néhány százezer pártembert leszámítva mindenki ugyanazt gondolta a helyzetről, amiben éltünk, a rendszerváltás után pedig már nem gondolta mindenki ugyanazt. Az a vicc, hogy manapság már nosztalgiával gondolunk vissza a ’90-es évekre. Ahhoz képest, ami most van, az volt a békesség, a zavartalan harmónia és a demokrácia korszaka.

Túl a közösségi tér létrejöttének lehetetlenségén mi volt az oka, hogy a kezdetekben virulens színházi élet ellenére a Merlin aztán szép lassan elfogyott?

Ha a ’90-es évek első felében az MDF-ben vagy az azt követő szocialista kormányzatban lett volna kultúrához értő szakember, annak fel kellett volna figyelnie arra, hogy milyen nagyszerű lehetőség van ebben a helyben. Ott kezdte a pályáját többek között Bodó Viktor, de Schilling Árpád és Pintér Béla is együtt érkeztek oda. Ha akkor megfelelő támogatást adtak volna, abból ilyen alkotókkal egy egészen különleges dolog jöhetett volna létre. Hiszen akkor még nem volt annyi alternatív színházi lehetőség se a fiatal alkotóknak, se a nézőknek. Ezzel szemben az történt, hogy az egyik napról a másikra vegetáltunk. Mind a mai napig hiteltartozásom van, amit azért vettem fel, hogy ki tudjam fizetni a kollégákat.

De nem adtad fel …

Nem, mert Szombathelyen ugyanezt akarom csinálni.

És a Nemzeti?

No igen, a Nemzeti. Amikor 2002-ben kiírták a pályázatot, én a második POSzT-on voltam éppen. Eskü alatt vallom, hogy fel sem merült bennem, hogy pályázzak a Nemzeti Színház igazgatására. A kollégák noszogattak, akikkel Pécsett találkoztam. Néhány nap után elkezdett bennem motoszkálni az a gondolat, hogy mivel a Merlin a vége felé jár, meg kellene próbálnom ezt a pályázatot. Bálint Andrásnak azt javasoltam, hogy csináljuk együtt: ő a színházat, én pedig ezt a bizonyos agorát.

A Nemzeti vezetésére megírt pályázatom döntő része arról szólt, hogy mi mindent kezdünk majd a szabadtéri színpaddal, amit be lehetett volna építeni, ahol létrejöhetett volna egy közösség. Ott, immár sok pénzzel megtámogatva, folytatódhatott volna az, amit a Merlinben is csináltunk. Ha egy kis fejszámolást végzünk: öt év alatt nagyjából van ötször harminc, azaz százötven, a színház szempontjából releváns hét. Ha én heti két eseményt csinálok, akkor az háromszáz esemény, amiből szerényen mondva is harminc biztosan olyan lett volna, amin az egész város ott akart volna lenni. Az építési tervek is elkészültek, de az akkori gazdasági és politikai helyzet nem tette lehetővé a megvalósulását, így nem tudott létrejönni az a csoda, amiért én a pályázásra vállalkoztam.

Ami az igazgatást illeti, és itt megint az agóra-függésemnél vagyunk, folyamatosan azt éreztem, hogy nem az a dolgom, hogy a színészek fizetéséről és arról hozzak döntéseket, hogy ki mit játszik.

Szombathelyen hogyan sikerült a közös gondolkodás terét megvalósítani? Úgy tűnik, hogy a színészek ellenállnak a Te közösségi törekvéseidnek, legalábbis, ami a nézőkre nyitott színészbüfét illeti, biztosan.

A Weöres Sándor Színház társulata nagyon erős. Igazi odaadással, alázattal dolgozva egyre értékesebb előadásokat hoznak létre. Ezt számos szakmai elismerés is megerősíti. De az agora-koncepciónak ellenállnak, és voltaképpen meg is értem őket. Nekik fontosabbak a színházi alakításaik. Közben pedig muszáj nyitni a közönség felé, ahogy ezt az Örkény, a Katona vagy a Radnóti törekvései is mutatják, mert fogyóban vannak a nézők. De a civilek nem mernek közel menni a színészekhez, nekünk kell az első lépéseket megtenni. Nem kell több, mint megkérdezni, hogyan tetszett az előadás, és ezzel aztán elkezdődhet közöttünk egy teljesen civil beszélgetés. Ezzel együtt azt látom, hogy Szombathelyen egyre mélyebb a kapcsolat a színház és a város között.

A közös versmondások és a versested is azt mutatják, hogy Te a költészetet is a közösségi kommunikáció egyik lehetséges formájának tartod.

A gyerekeket egyszerűen meg kell szólítani, csak sokan nem tudják, hogyan lehet. Vannak bevett patronjaim, az egyik, hogy azonnal keresztnéven szólítom őket: Lacika, te mit csinálsz?, mire ő, hogy „Én nem vagyok Laci.”, Nem vagy Laci? Hát mi vagy?, és már elkezdődött a dolog. Vagy egy vers előtt leülök, és azt mondom, hogy „Ezt nektek írta József Attila. Nem hiszitek?” . Meg kell őket szólítani, és ők mindenre vevők. A közös versmondásnál azt szoktam nekik mondani, hogy - Nagy Lászlóra gondolva - most hangokból fogunk építeni egy katedrálist. És lehet, hogy nevetnek rajta, de végül felépül az a katedrális.

Említetted az egyre mélyülő kapcsolatot a város és a színház között. Milyen kapcsolatra gondolsz?

A színészeink többsége mára már szombathelyi lokálpatrióta, a közönség pedig folyamatosan tanulja a színházunkat. A vidéki embereknek nagyon fontos az a tudat, hogy ez az én színházam, ez az én focicsapatom. Korábban volt egy négyszáz fős művelődési ház, ahová évtizedeken keresztül évi 5-6 előadást hívtak meg, és ahol csak kihalással lehetett bérlethez jutni. Az a négyszáz ember legalább olyan igényes néző volt, mint a Radnóti, a Katona vagy az Örkény nézői. Emellett zenés színházat még körülbelül 1000 ember nézett, vagyis egy 76.000 lakost számláló városban összesen 1400 ember járt színházba, és a többiek soha. Ezeket az embereket meg kell tanítani a színházra. Ami persze nem könnyű, volt olyan, hogy megtaposták a jegyüket egy-egy előadás után, de azóta szépen hozzászoktattuk őket, és igyekszünk azt elérni, hogy mindenki megtalálja nálunk az igényéhez illő előadást.

Te csatabárd elásó vagy, a másik oldalról viszont több hozzád kötődő konfliktus is kikerült a köztudatba. Mint például a Merlin Jazzklub megszűnésekor, vagy legutóbb Jeles András megnyilatkozása, aki egyenesen rabszolgatartó rendszernek nevezte a szombathelyi igazgatásodat. Hogyan jön össze ez a két ellentétes dolog?

Tudomásom szerint sem Jelest, sem a Merlin Jazzklubot nem bántottam meg. Én továbbra is csatabárd elásó, konszenzuskereső embernek tartom magam.

Úgy hírlik, hogy még egy ciklust elképzelhetőnek tartasz a szombathelyi színház élén.

Most két nagyon jó szezonunk volt, és bennem is buzog még energia.

Nevelsz magad mellett utódot?

Nem a leköszönő igazgató jelöli ki az utódját, hanem a fenntartó önkormányzat. Természetesen, ha igényt tartanak rá, lesz majd jelöltem.

És ki lesz az?

Egyelőre erről még korai beszélni.

Nem csak színházat csináltál, de fesztivált is, és nem is kicsit.

Két fesztivált is csináltam. A Csepürágó Fesztivál volt az egyik, ami a ’90-es évek derekán három ízben került megrendezésre a budai Várban. A színházak hihetetlen lelkesedéssel és jópofa ötletekkel töltötték meg a különféle tereket. Amikor leköszöntem a kamarai elnöki posztomról, voltak, akik úgy gondolták, hogy ez a fesztivál is vándoroljon városról városra, elvitték Szegedre, és ott befuccsolt.

És mit gondolsz a másik fesztivál, a POSzT mostani helyzetéről, jövőjéről?

A pályázatokkal kapcsolatos bírálóbizottsági ülésre a Magyar Színházi Társaságnak azzal a felhatalmazásával érkeztem, hogy ha külön pályázatot írnak ki a fesztivál szakmai vezetésére, és a pécsi önkormányzat, illetve a Magyar Teátrumi Társaság is támogatja, akkor Magyar Attila pályázatára igent mondunk. De ezt a felvetést a másik két fél leszavazta. Ennyiben is maradtunk volna, már a kabátunkat vettük, amikor tettem egy javaslatot a saját szakállamra, mondván, hogy ezt természetesen egyeztetem majd a MSZT vezetésével: üljünk le hárman, Magyar Attila, az MTT és az MSZT, és hozzunk össze egy testületet, amelyik a POSzT szakmai munkáját irányítja. Alig értem fel Pestre, már érkezett egy megkeresés az MTT-től, hogy szeretnének találkozni Keszég Lászlóval és velem. Még egy listát is közöltek, hogy kiket szeretnének ebbe az akkor még tizenkét fős, azóta már tizenhat fősre bővült testületben látni. Meglepetésünkre ez egy kiegyensúlyozott névsor volt, amiben benne volt Máté Gábor, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál vagy tőlük Rátóti Zoltán. Olyan színházi emberek, akikről feltételezhetjük, hogy meg tudnak egyezni művészi kérdésekben.

Az is benne volt a felvetésben, hogy a fesztivál ügyvezető igazgatója nem bírálhatja felül a szakértői testület döntéseit. Egyetlen esetben van vétójoga, ha anyagi szempontból nem teljesíthető a testület által hozott döntés. Ez most egy olyan fordulat, amitől előrelépést lehet remélni. Ha ezek az emberek együtt dolgoznak, az jó alkalom lesz arra, hogy megismerjék egymás nézeteit és összeszokjanak.

Könnyen el tudod engedni mindazt (műhelyt, színházat), amiben korábban építőként benne voltál?

Úgy elengedtem őket, mint a sicc.

Tavaly a POSzT egyik szakmai beszélgetésén ez nem így tűnt.

No, igen, de akkor dörgött az ég, és egy kicsit kinyílt a bicska. De most már megint teljes bennem a béke és az optimizmus.

Mi volt az Komáromi György pályázatában, ami miatt az MSZT nem tudta támogatni?

Az MSZT vezetősége szakmailag nem találta kielégítőnek a pályázatban leírt válogatási koncepciót.

Mi volt vele a gond?

Nem értettünk egyet azzal, hogy a pályázatban a válogató bizottság felállításánál konkrét nevek szerepeltek (Sándor L. István, Urbán Balázs, Kovács Bálint kritikusok– a szerk.), mert ez csökkenti a konszenzus esélyét.

Egyszer azt mondtad, hogy szeretnél színészként hiányt hagyni magad után. Ezért fontos neked, hogy a fővárosban játsszál, akár még a Szombathelyre való oda-visszautazások árán is?

Igen, az a helyzet, hogy aki valamilyen módon nincsen Budapesten, arról nem is tudnak.

Ha már a színészetnél vagyunk, végül áruld már el, hogy miért is akartál annyira színész lenni, ha szinte minden ellene szólt?

Erre én magam is csak negyvenéves koromban jöttem rá, amikor Kaposváron játszottam. Gyerekkoromban hihetetlen szigorral neveltek, muszáj volt mindenből ötösnek lennem, mert különben semmi esélyem nem lett volna továbbtanulni. Emellett folyamatosan éber koncentrációra volt szükség ahhoz, hogy tudjam, mikor mit szabad mondani. Otthon a szüleim a Szabad Európát hallgatták, én kisgyerekként az iskolában tanultak alapján hittem a szocializmus biztosította boldog és szép jövőben. Ráadásul nekem azt az istent tanították, amelyik a legkisebb vétségre is azonnal lesújt, és nem ismer kíméletet. Mindezek után rettegésben és szorongásban éltem gyerekkoromban. Biztosan tudtam, hogy pap leszek, miközben rettegtem attól, hogy tényleg így lesz. Kisgyerekkorom óta sóvárogva vágytam arra, hogy más legyek, és tudat alatt a színjátszásban találtam meg erre a mássá válásra a lehetőséget. Magabiztosan és békésen állni a fényben. Végül sikerült színésznek lennem.

És mi lett a szorongással?

Az megmaradt. Rájöttem, hogy attól egyedül nem tudok megszabadulni, attól csak egy teljesen új világ tudna megváltani. De egy békés, polgári demokratikus rendszer lehetősége nincsen benne abban a világban, amiben élünk.

Török Ákos - Turbuly Lilla

Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed