HOGY SZERET A MÁSIK – FERGETEGES VÍGJÁTÉK SZILVESZTERKOR AZ ORLAI PRODUKCIÓTÓL

2020. december 31-re valóban igaz lesz a különös szilveszter jelző. Bár a hóember nem táncol, és nagy összejövetelekre sem kerülhet sor, mégis megidézhetjük az évbúcsúztatók felhőtlen hangulatát.

Vannak generációk, amelyek a békeidőket illető nosztalgiával gondolnak a tévékészülékek előtt töltött régi szilveszterekre, amikor délutántól egészen hajnalig kabaré váltotta a klasszikus bohózatot, majd következett egy zenés bejátszás, s mindezt az ország legkiválóbb művészei adták elő. 

A világ azóta megváltozott, kényszerből ismét a képernyők előtt kell töltenünk az óév és az újév fordulóját, de az Orlai Produkciós Iroda nem enged a garantáltan magas színvonalú szórakoztatásból.

December 31-én már délután 17 órától folyamatosan elérhető a SzínházTV-n a Hogy szeret a másik című fergeteges vígjáték, amelyben Ullmann Mónikát, Pataki Ferencet, Grisnik Petrát, Ötvös Andrást, Edvi Henriettát és Nagy Dániel Viktort látható. Az előadást október végén, épp a lezárások előtt mutattuk be, a felvétel kifejezetten a nézők kérésére készült. 

A szerző, Alan Ayckbourn a második legtöbbet játszott angol drámaíró – csak Shakespeare előzi meg ezen a listán, akinek viszont majdnem 400 év előnye van vele szemben… 20 évesen, 1959-ben mutatták be az első darabját, azóta pedig több, mint 70 vígjátékot írt, sőt Andrew Lloyd Webberrel is dolgozott egy zenés komédián. 

Alan Ayckbourn igazi dörzsölt színházi róka, aki mindent tud arról, hogyan kell színészbarát és közönségkedvenc darabot írni. Színészként kezdte a pályát, aztán pedig író és rendező, majd színházigazgató lett belőle. Angliában „kulturális intézménynek” számít, 1997-ben az angol királynő lovaggá ütötte.

Az óraműpontossággal megírt darab és a virtuóz színészi játék garantálja azt, hogy gyorsan elfelejtsük a mögöttünk álló hónapokat, és optimistán tekintsünk a jövőbe. A Hogy szeret a másik műfaja bohózat, ennek nagyon szigorú szabályai vannak, ami a színészektől elképesztő precizitást és virtuozitást követel. Alan Ayckbourn mindenen még jól csavart is egyet, Göttinger Pál rendező pedig felpörgette a tempót, s ettől pedig még szórakoztatóbbá vált a történet. Megismerünk három házaspárt, akiknek két hely és két idő között kell ugrálni, különben nagy baj lesz… Az előadást bármikor megnézhetik szilveszterkor és még újév napján is egészen 23 óráig. 

Ha tökéletes bohózat után kipihentették a rekeszizmaikat, várjuk Önöket vissza január 2-án, amikor közkívánatra ismét elérhetővé tesszük A csemegepultos naplóját. Gerlóczy Márton írásából készült a monodráma, amelyben Ötvös András hihetetlen energiával személyesíti meg a regény összes szereplőjét, és elképesztő érzékkel veszi kézbe a kolbászt, a hurkát, a sonkát, a melegítőfelsőt vagy a csomagolópapírt, hogy azokkal bábosokat megszégyenítő módon játsszon. Este 7-től január 3. 23 óráig lehetnek tanúi a bámulatos alakításnak.

Tavasszal felborult a világ rendje, a nyáron azt hittük, minden helyreáll, de az ősz és a tél minden tervet átírt. 2020-at nem a bordó színházi bársonyszékekből felkelve, a foyerban koccintva búcsúztatjuk, 2021-et a saját kanapénkon, a saját nappalinkban köszöntjük. De nézzük a jó oldalát: a 6 kamerával, 4K, Ultra HD felbontásban rögzített előadásoknál személyesebb színházi élményt nem lehet elképzelni!

SZILVESZTERI PROGRAMOK PINTÉR BÉLÁTÓL AZ OPERETTSZÍNHÁZIG

Az alábbiakban válogatást tárunk Önök elé, amelyből kiderül ma este is gazdag színházi programkínálat várja a közönséget.

Népszerű operett- és musicalrészletekkel jelentkezik szilveszter este a Budapest Operettszínház, Újévköszöntő gálájuk január 1-jén reggel 8 óráig ingyenesen elérhető!

A Katona József Színház felvételről osztja meg az E-színház oldalán nagy sikerű, 20 éven át játszott Portugál című előadását többek közt Pelsőczy Réka, Szirtes Ági, Csuja Imre, Keresztes Tamás, Jordán Adél szereplésével, Lukáts Andor rendezésében. Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai… stb. 

Az Örkény István Színház élő produkcióval készül, ami 20 órától szintén az E-színházon látható. A Színészbüfé/Büfészínész sorozatuk első részében a társulat tagjai mesélnek mókás, személyes történeteket színházról, pályáról.

A Pintér Béla Társulat is streamel az év utolsó napján. Egy korai produkció, a Kórház Bakony 2018-as felvételét január 1-jén reggel 8 óráig érhetjük el Terhes Sándor, Friedenthal Zoltán, Bencze Sándor “Qpa”, Csatári Éva, Enyedi Éva, Nagy-Abonyi Sarolta, Szalontay Tünde, Thuróczy Szabolcs, Mucsi Zoltán, Pintér Béla szereplésével. A történet szerint egy végzetes orvosi műhiba miatt meghal a kórházban egy 63 éves alkoholista. Fia, a halott személyes tárgyainak átvétele után, egy pillanatra teljesen összeomlik. A színmű ezt az egyetlen percet a fiú elméjében, szibériai, dél-amerikai és magyarországi helyszíneken tett kalandos utazásként mutatja be. Az út végén a fiú találkozik apjával, aki arra inti őt, hogy igyekezzék jobb életet élni.

21 órakor a Dumaszínház szilveszteri válogatása jelentkezik, M.Ú.L.J.É.K. 2020 címmel. A Dumaszínház fellépőinek színe-java jelenik meg az évbúcsúztató stand-up showban, amelyet Ráskó Eszter és Kovács András Péter vezet majd.

December 31-én már délután 17 órától folyamatosan elérhető a SzínházTV-n a Hogy szeret a másik című fergeteges vígjáték, az Orlai Produkció darabja, amelyben Ullmann Mónikát, Pataki Ferencet, Grisnik Petrát, Ötvös Andrást, Edvi Henriettát és Nagy Dániel Viktort láthatjuk. Az előadást október végén, épp a lezárások előtt mutatták be, a felvétel kifejezetten a nézők kérésére készült. Az óraműpontossággal megírt darab és a virtuóz színészi játék garantálja azt, hogy gyorsan elfelejtsük a mögöttünk álló hónapokat, és optimistán tekintsünk a jövőbe.

Szilveszter napján a Budapest Bár élő koncertjét is megtekinthetjük a TRIP Hajóról. A Budapest Bár zenekar mellett fellép Tóth Vera, Behumi Dóri, Németh Juci, Lovasi András, Frenk, Keleti András, Kollár-Klemencz László, Mező Misi, Ferenczi György és Szűcs Krisztián is.

Illetve 22 órától a kaposvári Csiky Gergely Színházból közvetít szilveszteri gálaműsort a Duna Televízió. Fülöp Péter igazgató elmondta: megtiszteltetés a színház számára, hogy a közmédia rájuk bízta a műsor megrendezését. Mint írják, egészen egyedi, összművészeti gálát láthat majd a közönség. A klasszikus opera- és operettrészletek mellett könnyűzenei produkciók, cirkuszművészeti és táncos számok, musicaldalok, illetve népzenei alapokra épülő darabok is helyet kapnak az esten, ahol a kaposvári Csiky Gergely Színház kitűnő művészei és hazánk legnagyobb sztárjai lépnek színpadra. Mások mellett Miklósa Erika, Molnár Levente, Szulák Andrea, Dolhai Attila, Kocsis Dénes, Oszvald Marika és Laki Péter tolmácsolásában felcsendülnek majd a Traviata, a Bánk bán, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Lili bárónő, A víg özvegy, A bajadér, az István, a király, a Van, aki forrón szereti, a Hegedűs a háztetőn, a Tüskevár és a Tanulmány a nőkről közkedvelt dallamai is.

Új fizetős streamingszolgáltatást indít januártól a Magyar Állami Operaház Opera Otthonra címmel. A szolgáltatás a korlátozások fennállásáig egyszeri, folyamatos megtekintés mellett teszi elérhetővé a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett legfrissebb produkcióit. A sorozatban szombat estkénként 19 órától az InterTicket (jegy.hu) felületén a januári bemutatók közvetítései és népszerű repertoárelőadások felvételei is elérhetők lesznek. Az új szolgáltatással párhuzamosan az Opera Facebook-oldalán a jövőben is sugározza ingyenes sorozatait.

Az Opera bevezetésként előzetes regisztrációt követően ingyenesen online közvetíti, január 1-jén délután 3 órától éjfélig 2014-es újévi gálájának koncertfelvételét is elérhetővé teszi az InterTicket platformján

Forrás: Színház Online, Szinhaztv.com, Orlai Produkció, Inforádió, https://szinhaz.online/

Semmi sem tudja felülmúlni az élő kapcsolat varázsát

Hogyan lehet tervezni a bizonytalannal és helyettesíthető-e az élő színház misztériuma? Mindennapi létezésünkről és a művészetet érintő alapvető kérdésekről beszélgettünk Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával és Horgas Ádámmal, a teátrum főrendezőjével. Színházcsinálás vészjelzések és „becsomagolt bemutatók” közt téblábolva. Olyan időkben, amikor szó szerint „történik velünk a történelem”.

Most tartottátok a házi főpróbáját Hitchcock 39 lépcsőfokának. Hogyan épít föl a rendező a színészekben egy alkotói folyamatot úgy, hogy nem tudni, mikor kerülhet a darab nézők elé?

Horgas Ádám: Meghatároztunk egy úgynevezett bemutató időpontot, mert az időrend mindenkinek nagyon fontos kényszerítő erő. Egy próbafolyamatot pedagógiailag ugyanúgy fel lehetett építeni, azzal a szomorú különbséggel, hogy a végén nem ültek be nézők. Vígjátéknál nagyon bizarr, hogy nincs semmi reakció, tehát az üres székeknek kell játszani és ez nagyon megterhelő. Azért választottuk ezt a darabot, mert kevés szereplős, rögtön le is kettőztük. Tehát bármilyen egészségügyi vészhelyzet adódik, akkor is tudjuk játszani, s mind a nagy, mind a kicsi színpadra egyaránt alkalmas.

A koronavírus járvány épp a tervezhetőségnek tett be, ami az egyik kulcsszava volt az igazgatói pályázatodnak.

Barnák László: A tervezhetőség most valahogy elvesztette körvonalát és helyére furakodott a bizonytalanság. Mondjuk úgy, hogy az újratervezés és a rugalmasság lépett a tervezhetőség helyére. Nemrég készült el A padlás című előadásunk is és most jön a Dido és Aeneas, meg a Négyhangú opera házi főpróbánk. Halmozódnak a becsomagolt bemutatók.

Két éve kaptad meg a főigazgatói széket. Mondhatni, „szép kis” mélyvíz ez.

BL: Valóban, de igazgatóként színházbezárást még senki nem élt át azok közül, akik ma a pályán vannak. Mindig Ádámmal, Dinyés Danival és a többi kollégámmal együtt vitatjuk meg a problémákat. A színházigazgató kollégákkal is nagyon sokat egyeztetünk, illetve az államtitkárság minden héten videó-konferencián ad tájékoztatást. Vannak olyan intézkedések, amelyek jót tesznek az adott színháznak, de nem tudják pótolni azt a közel 150 milliós hiányt, amit létrehozott nálunk a pandémiás helyzet.

Idén mindössze négy hónapot játszhattunk, de még így is lement 165 előadás.

Az évad nagy durranása volt – Ádám rendezésében – az 1984 című, összművészeti előadás, amit sajnos nem sokkal a lezárások előtt mutattatok be, így csak kevésszer ment. Izgalmas, hogy a világon mindössze két változatot játszanak: az angolt és a tiedet.

HÁ: Az angol verziót New Yorkban játszották. Meg is néztem, de nem tetszett, mert azt éreztem, ez csak egy keskeny kivonata a regénynek, nagyon sok alapvető motívum hiányzott belőle. Írtam egy saját verziót, amit lefordíttattam angolra és kiküldtük az örökösöknek. Ők visszaírtak egy kérdéssort, hogy mit miért csináltam. Válaszul egy kis dolgozatot kellett írnom és

borzasztó nagy megtiszteltetés volt, hogy végül azt mondták, erre is ráütik a pecsétet.

Tehát ezt a kettőt lehet a világban játszani, ami azért is nagy dolog, mert az örökösök úgy gondolják, az én verzióm is hűen dolgozza fel az eredeti regényt.

Az összművészeti feldolgozás milyen plusz rétegeket adhat egy produkciónak?

HÁ: A szöveghez kapcsolódó asszociációkat gazdagítja, olyan plusz jelentéstartalmakat tud adni a jelenetek primer mondanivalójához, amelyek igen nagy gazdagságot kölcsönöznek az előadásnak. Azért szeretem, mert több formanyelvvel tudok ugyanarról beszélni. Az 1984 utópisztikus mű, tulajdonképpen egy sci-fi, amiben különös jelentőségük van az álmoknak. Több motívum is alkalmassá teszi az összművészeti feldolgozásra.

Mennyire tartod bátor alkotónak magad?

HÁ: Elmesélek egy történetet. Amikor Lacival megtudtuk, hogy megkaptuk a Szegedi Nemzeti Színházat, elementáris szükségem volt rá, hogy elmenjek egy mesterhez, aki ellát tanácsokkal. Felhívtam Székely Gábort. Mondtam neki, hogy ugyan nem ismerjük egymást személyesen, de ahogy végignézek a magyar szakmai élet palettáján, őt érzem igazi mesternek, ezért engedje meg, hogy elmenjek hozzá és beszélgessünk egy kicsit. Eszméletlenül nyitott és kedves volt, azonnal adott időpontot. Elmentem a lakására, ahol körülbelül két órán keresztül beszélgettünk. Amikor elmeséltem neki, hogy szeretném az 1984-et színpadra vinni, ő azt felelte: „Amíg mondani lehet, addig mondani kell”. S ez irányadó volt, mert megkaptam azt az élményt, amire vártam, hogy egy mester elindítson az úton. Úgy gondolom, ez nem bátorság, hanem inkább felelősség.

Amíg van mit mondanom – és még hagyják, hogy kinyissam a szám –, addig mondanom kell.

Hogy összegeznétek az elmúlt két évet?

BL: Nagyon sok előadásunk teltházas volt, ugyanakkor idén nem jöhettek a gyerekek, ami egy vidéki színház esetében – ha csak azt nézem, hogy tavaly 11.000 gyerekbérletünk volt – elég fájdalmas kiesés. Olyan rendezők és társulati tagok érkeztek hozzánk, akikkel olyan dolgokat tudtunk létrehozni, amiktől több lett a színház. Nyitottabbá váltunk a változtatásra, rugalmasan tudtunk reagálni. Újra és újra át kellett gondolnunk, mit is jelent a színház.

Szerencsére a nézők érdeklődése megmutatta, hogy szükség van rá.

HÁ: Nagyon fontos, hogy be tudjuk vonzani az embereket, de ami engem talán a legjobban izgat, hogy a társulat milyen mértékben nevezhető csapatnak. Mennyire egy minőség felé tartó emberek közössége. Azt gondolom, ez alatt a rövid idő alatt látványos eredményeket értünk el, mert az új emberek is – akiket hívtunk, illetve a castingok során felvettünk – nagyon harmonikus közösségbe kerültek a régebbi társulati tagokkal. Úgy érzékeljük, hogy igen jó csapat lett a társulat és ez a legnagyobb sikerélmény, amit én megélek.

A pandémia miatt különleges összetartozás alakult ki a játszók és mindvégig hősiesen kitartó közönségük között. Az előadások végén már sokszor a színészek is megtapsolták a nézőket.

BL: Akárhányan ülnek a széksorokban, ha harmadolják a házat, ha ötödölik, mi akkor is azért dolgozunk, hogy adjunk nekik valamit. Nyilván félházaknak, üres házaknak nem éri meg játszani, de nem ez volt az elsődleges szempont, hanem a találkozás és a közösségi élmény megélése.

Az embereknek nagyon hiányzik a kreativitás, az alkotói folyamat és a közös élmény, amit a néző és az előadó találkozása gerjeszt.

Ez mindannyiunkban hiányt teremt, a közönségben ugyanúgy, mint a fellépőkben.

Rengeteg színház streameli most az előadásait. Úgy tudom, érkezett megkeresés hozzátok az 1984 fölvételére is, de nem mentél bele.

HÁ: Vannak félelmeim a streammel kapcsolatban! Az egyik, hogy

ne gondolják a nézők, hogy ha streamelve látnak egy előadást, akkor színházban voltak.

Mindkettő élmény, de össze sem hasonlítható. Az 1984 hál’ istennek, országos ismertségű üggyé tudott nőni. Ez egy vízfejű ország, a kulturális események központja a főváros. Éppen ezért, nekünk kiemelt fontosságú egy olyan produkció, ami ide, Szegedre tudja csábítani az embereket. Már csak ezért sem szeretnénk streamelni, mert nem akarjuk elvenni annak a lehetőségét, hogy amikor kinyitunk, Szegeden láthassuk vendégül a nézőket. Maga az előadás is nagyon élő, kimondottan interaktív részekkel. Amikor egy 40 tagú kórus énekel, a tánckar mindenhol megjelenik a színpadon, képzőművészeti látványok vannak, azt kisebb mértékben tudja képviselni a stream, mint egy élő előadásban. A stream egy kicsit közelebb van a tévéjátékhoz, mint a színházhoz. De mivel nagy érdeklődés övezi, oda kell figyelni rá.

BL: A színház szubjektív, a kamera pedig objektív képet mutat, amit egy ember – az adásrendező – választ ki a saját szemszögéből. A nézőtéren ülve, viszont bárhova nézhetek, az én döntésem, hogy melyik szereplőt, vagy éppen részletet figyelem. Nálunk is fölmerült a streamelés kérdése. De ha arra gondolok, hogy valaki egy adott előadást kijelzőn próbáljon meg élvezni, vagy inkább bejöjjön helyette a Szegedi Nemzeti Színház hatalmas, több mint 600 férőhelyes terébe, akkor föl sem merülhet, hogy a kis képernyőre gondoljon, hiszen színházi előadásról beszélünk! A színházban ott kell lenni ahhoz, hogy átéld az élményt. És csak így lehet a Szegedi Nemzeti Színház a jövőben is „A nap fénypontja”, ha már ezt a szlogent választottuk.

Az élő kapcsolatot semmi más nem tudja felülmúlni.

HÁ: Száz százalékosan egyetértek. Tinédzserként, amikor beleszerettem a színházba, pontosan ez a hatás volt. Hogy a szemem előtt főznek ki valamit a színpadon, ott történik, én is a szereplője vagyok, hisz’ abban a pillanatban én is ott vagyok a jelenben és ez olyan fajta varázslat, ami semmi mással nem írható fölül.

Milyen belülről megélni az elmúlt két év sikereit? Óvatosan kezelitek?

BL: Még előttünk a ciklus második fele. Napi szinten kell gondolkodnunk arról, hogy oké, amit eddig csináltunk, úgy tűnik, működik és jók a reakciók. De hogyan tovább? Miként tudjuk mindezt egyrészt fenntartani, másrészt valamelyest fokozni, vagy más irányban megerősíteni? Ádám nagyon intenzíven jelen van a társulat életében, miközben nem titok, hogy a családja Budapesthez köti. De folyamatosan itt van, nézi az előadásokat. Dinyés Dani, színházunk zenei vezetőjeként most érkezett az operatagozat élére, szintén ilyen elánnal vetette bele magát a munkába. Jó dolog a pozitív véleményeket hallgatni, örülök és elteszem egy kis polcra a pozitív dolgok mellé. De átnézek a másik polcra is, és azt mondom, azért még sok mindent át kell onnan rakni ahhoz, hogy tényleg jó legyen.

HÁ: Valóban kemény az ingázás, mert a család Budapesthez köt. Amikor rendezek, Szegeden lakom, ha nem rendezek, akkor is hetente kétszer jövök és figyelemmel kísérem a dolgokat. Folyamatos, nagyon aktív munkának élem meg ezt a szegedi időszakot és – noha érzékelem – kevés időm marad arra, hogy kiértékeljem a sikerélményeket. De a homlokteremben ott vannak a problémák is, amiket meg kell oldani, mert ez mindig összetett folyamat.

Hogyan alakul az elkövetkező időszak, miként tudtok tervezni a bizonytalannal?

BL: A műsortervünket próbáljuk úgy alakítani, hogy a már elkészült produkcióinkat és a meglévőket ki tudjuk játszani, s ha ennek az az ára, hogy új bemutatókat kell elcsúsztatnunk, esetleg lemondanunk róluk, akkor ezt meg kell lépnünk. Miközben azokkal a rendezőkkel, akiket felkértünk, keressük a lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban ugyanúgy el tudjanak jönni hozzánk dolgozni. Nyitottnak kell lennünk rá, hogy milyen intézkedések várhatók, azok mentén vannak A, B, C, D tervek. Éves szinten most talán az L-nél tartunk, s remélhetőleg a ZS-ig nem fogunk eljutni...

Függetlenül attól, hogy most nehéz időszakban vagyunk, és azt lehet gondolni, hogy az embereknek sokkal több vidámságra van szükségük, mégsem hiszem, hogy csak a könnyedebb műfaj felé kellene elmennünk.

Jó előadásokat kell csinálni és – ha jó a szerző, a rendező – ezt minden alapanyagból lehet. Arra készülünk, hogy azt a gondolatiságot vigyük tovább, amit az elmúlt két évben is tettünk, mert a jó előadásokra bejönnek az emberek. 

A színháznak mennyire kell foglalkoznia azzal a világgal, amiben élünk?

HÁ: A színház annyira a jelen művészete, hogy jó, ha foglalkozik a jelennel. Biztosan van pozitív hozadéka, ha a nézők ráismernek a saját korukra, de sokféle színház van. Azt sem érzem kötelező érvényűnek, hogy csak olyat szabad bemutatni, ami mindenképpen reagál a mára. Az 1984-nél kimondottan jólesett, hogy meg lehet fogalmazni ebben a formában a saját korunkat, de készítettem olyan előadást is, amelyben pont az volt az érdekes, hogy egy múltbéli kort miként ábrázolunk.

A színháznak több célja is lehet.

A 39 lépcsőfok című Hitchcock darabot például miért vettétek most elő?

HÁ: Az előadás központi eleme a kapcsolatkeresés a nézővel. Az az ősi színházcsinálás, amikor egyedül kiállok és minimális eszközökkel bármit létre tudok hozni a testemből. A 39 lépcsőfok ennek a néha infantilis örömét fogalmazza meg. Négy színész, rengeteg bőrbe bújva, az őrületig fokozott, szélsőséges helyzetekben mutatja meg magát, ami – azt remélem – nagyon szórakoztató előadás lesz.

BL: A 39 lépcsőfokban én is játszom és nagyon jó volt újra együtt dolgozni a színész kollégákkal és a háttércsapatunkkal. A saját bőrömön éreztem a működésünket. Hogy nem csak itt fönt, az irodában osztom be mások idejét, hanem ott vagyok köztük és együtt dolgozunk.

Túl vagytok a főpróbán. Mi jelenti most a legaktuálisabb kihívást?

BL: A 2020-as évet talán sokan szeretnék elfelejteni, de nem szabad, mert nagyon fontos mérföldkő. Globálisan és társadalmilag, egy újfajta korszak kezdete. Igen sok tanulságot át kell mentenünk ebből az időszakból, és ez nyilván a lelki folyamatokra is igaz. Hiszen már kezelni kell azt, ha egy előadásban egyszerre 40-50 ember van együtt a színpadon és majdnem ugyanennyien a színfalakon kívül. Hogyan tudunk így dolgozni a jövőben? Most szeparáltuk az énekkart és szólamonként próbáltak, külön-külön termekben. De ha összeengedjük őket, akkor mi zajlik le azokban az emberekben, akik ott állnak egymás mellett?

Egy ilyen kommunikációban, ami csak azt sugallja, hogy veszély, veszély, veszély, vigyázz, vigyázz, vigyázz, hogyan lehet újra felszabadultan, kreatívan dolgozni, alkotni és miként lehet a nézőinket becsábítani a terekbe?

HÁ: Egész eddigi életem során nem tudtam kimondani élményszerűen, hogy megélem a történelmet. Hogy épp „történik a történelem”. Az ember utólag tud bizonyos eseményeket, de az nagyon új jelenség, amikor a hétköznapokat is áthatja, hogy egy történelmi helyzetben vagyunk. Kemény lelki folyamatokon vezeti át az embert. Kiránt a lába alól megszokott, biztonságos dolgokat. Engem arra kényszerített, hogy újra értékeljek sok mindent. Hogy mi az igazán fontos, hogy újra kérdezzem magamtól, minek hol van a helye az értékrendben.

A bőrömön érzem ezt a történelmi helyzetet és még nem értem a végére.

Amikor a történelem egyik korszakból átlép a másikba, a kettő közti átmenet idejében történhetnek a nagy dolgok. Vagyis most alakítói lehetünk a világnak.

HÁ: Aki színházzal foglalkozik, abban jó esetben van olyan igény, hogy alakítsa a világot – bennem legalábbis van. Épp nemrég mondtam egy interjúban, hogy 18 éves koromban ki tudtam mondani, hogy azért csinálok színházat, hogy ha bejönnek a nézők, az előadás végére teljesen más emberek legyenek! Nyilván ebben a 18 éves naivitásom is benne volt, de mégis, szeretettel ragaszkodom ehhez a gondolathoz.

BL: Az nagy kérdés, hogy egy megváltozott 21. század közepe felé tolódó korszakban hogyan definiáljuk a színházat? Mentális egészségközponttá is válhat, vagy majd új kifejezéseket kell találnunk a megfogalmazásra? Azt gondolom, ha „rossz dolgokat” is át lehet fordítani és a problémákra közösen megoldható kihívásként tudunk tekinteni, ha segíteni tudunk egymásnak és ezt az energiát – a színházon keresztül – át is tudjuk adni, akkor a „Miért is csinálunk egy előadást?” című kérdés is felértékelődhet.

Most az a legfontosabb, hogy ne csak egészségileg vigyázzunk egymásra, hanem hogy ne hülyüljünk bele ebbe az egészbe!

Ne higgyük el azt, hogy minden helyettesíthető – mert nem az! Miközben a médiumokból az sugárzik, hogy bármit le lehet cserélni, bármilyen élményt ki lehet váltani. Hogy nem kell külföldre menned, nem kell színházba menned, nem kell közösségbe menned. De: kell! Közösségbe kell menni, színházba kell menni és át kell élni az élményt. Ez a legfontosabb.

A Színház TV műsora a következő napokra

 


Különös szilveszter – 10+2 online program az évzáráshoz

2020. A legjobb lenne az egész évet elfelejteni, de tanulhatunk is belőle sokat a világról és saját magunkról is – ez egy hosszú folyamat és feladat, amit mindenkinek magának kell elvégeznie. Addig is, amíg beköszönt 2021, és remélhetőleg lassacskán javul majd a helyzet, még van egy kis időnk valamennyi lazításra az év utolsó napjaiban, amihez segítségül gyűjtöttünk nektek tíz szilveszteri és két előszilveszteri online programot.

Előszilveszteri programok


Ez az év a zeneipar számára is nagyon nehéz volt, koncertekre alig volt lehetőség, fesztiválokra pedig még annyi sem. A Kiscsillag hagyományos koncertjei mellett elmaradt a lemezbemutatójuk és a 15 éves jubileumi bulijuk is, ezért december 30-án, 20 órától élőben jelentkeznek a TRIP hajóról, hogy egyetlen koncertbe sűrítsék 2020-at. A stream megtekintéséhez jegyvásárlás szükséges, amivel támogathatjuk a zenekart, sőt számot is lehet majd kérni.


December 30-án, 19.30-tól a Müpából közvetítik élőben a Muzsikás koncertjét. A két ünnep közötti Muzsikás-koncert a Müpában már évek óta megszokottnak számít, és ez még a jelen körülmények között sem maradhat el, így egyfajta kapaszkodónak is tekinthetjük.

Az együttes távoli magyarlakta vidékekre kalauzol, ahol a népzene a mindennapi élet részeként épült be a hétköznapokba, egyrészt örömforrásként, a mulatozás alapjaként, másrészt léleknyugtató és feszültségoldó szerként, gyógyírként a bajra. Ebben az évben ünnepelt szólistáik – a Moldvából származó Petrás Mária és a Fölszállott a páva győzteseként ismert Kacsó Hanga – mellett a Kossuth-díjas Berecz András vendégeskedik a műsorban, valamint feltűnik még két ifjú tánctehetség: Berecz István és Appelshoffer János is, hogy közösen megidézzék a karácsony meghittségét és az év végi ünnepkör vidám, felszabadult, világi hangulatát is.



Szilveszteri programok

A Budapest Bár is régóta ad koncerteket az év utolsó napján, ha máshogy nem, akkor online. Ezúttal 20 órától a TRIP hajó színpadán lép fel a Farkas Róbert vezette zenekar, akikhez Németh Juci, Rutkai Bori, Behumi Dóri, Mező Misi, Frenk, Keleti András, Szűcs Krisztián és Kollár-Klemencz László is csatlakozik a két órás műsor alatt.


A TÁP Színház szilveszteri előadása méltó vége lesz az évnek. A Minden rossz című varietét 20 órától streamelik a Hatszín Teátrumból, a teljesség igénye nélkül olyan közreműködőkkel, mint Thuróczy Szabolcs, Mucsi Zoltán, Földes Eszter, Wrochna Fanni, Scherer Péter és Fekete Ádám. Egy dolog pedig egész biztos az alkotók szerint: ők is és a nézők is kínosan fogják érezni magukat.



Szintén a TRIP hajóról közvetítik élőben a Péterfy Bori & Love Band szilveszteri koncertjét is 22.20-tól, tehát röviddel a Budapest Bár fellépését követően. A szokásos tombolás és megőrülés garantált, sőt egy interaktív csemegére is lehet számítani, amiért érdemes követni az együttes Facebook-oldalát.


December 31-én, 17 órától az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció közös vígjátéka, a Hogy szeret a másik című Alan Ayckbourn-darab lesz látható a SzínházTV-n. Göttinger Pál rendezésében olyan színészek tűnnek fel, mint Ötvös András, Grisnik Petra, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor és Edvi Henrietta.

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság? 


Élő közvetítéssel zárja az évet a Telekom Electronic Beats is, 21 órától egészen újév hajnaláig követik majd egymást a zenekarok és DJ-k a Zoomon. A Studio Barnhus képviseletében becsekkol Kornél Kovács és Axel Boman, míg a magyar elektronikus zenei színtérről Vatsanah, Perrin, Tolo, LAU és Mankind is a pult mögé és a kamera elé áll. A line-up egyik csúcspontja a La Boum All Stars lesz, hiszen a Fran Palermo, a Mary Popkids, a Bohemian Betyars, a Platon Karataev és a Middlemist Red egyetlen produkcióként int búcsút 2020-nak.


20 órától felvételről streameli Peer Krisztián Csapodárok című darabjának előadását az e-Színház, amely egy igazi olasz komédia, sok humorral és színészi virtuozitással, a Radnóti Színház társulatának prezentálásában.

Hiába telt el a keletkezése óta csaknem ötszáz év, Ruzante komédiája, A csapodár madárka, a fiatal feleség és az őt körülügyeskedő és -udvaroló három férfi, a férj, a koma és a katona széles ecsetvonásokkal megfestett vígjátéka a mai napig a színpadok kedvelt darabja. Bár a maga korában nem egyszer illetlennek bélyegzett reneszánsz komédia korának jellegzetes paraszti és városi figuráit ábrázolja vaskos realizmussal, mégis olyan képet fest az emberi esendőségről, amely minden kor számára ismerőssé teszi. Szőcs Artur az embert gyarlóságában is szeretetteli humorral megmutató, szerkesztésében ízig-vérig ruzantei darabból készít magunkkal játékos szembenézésre késztető előadást. 


Ha igazán jókedvűen szeretnénk zárni ezt az évet, a Zuboly szilveszteri koncertjénél kevés jobb alternatívát találunk. 20 órától a Metro Clubból közvetítik a humortól cseppet sem mentes bulit, ahol a legnagyobb Zuboly-slágerek hangzanak majd el.


A Katona József Színház különleges lehetőséget biztosít az e-Színházon keresztül, ugyanis szilveszterkor felvételről ismét megnézhetjük Egressy Zoltán Portugál című darabjának előadását Lukáts Andor rendezésében, melyet 2018 óta nem játszanak a színházban. A közvetítés 20 órakor kezdődik.

Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb. A fordulatos, nagyon mai vígjáték két évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé.


A Budapest Jazz Club virtuális színpadára két zenekar is érkezik szilveszterkor: 21.30-tól a francia manouche swing stílust saját képére formáló Pankastic! nyitja az estét Oláh Krisztiánnal kiegészülve, majd az eredeti manouche swinget megidéző Myrtill és a Swinguistique-kel folytatódik a műsor 23 órától. A koncertek mellé vacsorát is rendelhetünk a Budapest Jazz Clubból, melyet az Árpád híd, Váci út, Rózsák tere, Erzsébet híd, Attila út, Széna tér, Mechwart liget, Vérhalom tér, Kolosy tér és Flórián tér által határolt területen szállítanak ki.


Hogy már délelőttre is jusson program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, arról a Nemzeti Táncszínház gondoskodik, 11 órától a 80 nap alatt a Föld körül adaptációját közvetítik, melyet a Budapest Táncszínház társulata ad elő Földi Béla rendezésében.

A főhős, Phileas Fogg, pozitív tulajdonságai, mint a humanizmus, a becsület, az adott szó és az egészséges versenyszellem olyan emberi tulajdonságok, melyre gyermekeinket és ifjúságunkat nap, mint nap tanítani kell. A Föld körüli út során különböző kultúrákat, életszituációkat és ebben feldolgozásban változatos táncokat mutat be a darab a nézőknek. A tánc kitűnő kifejezési forma, a mozdulatok egyértelműen érzékeltetnek egyetemes érzelmeket, mondanivalót. A tánc nonverbális nyelve segít bemutatni a világ változatosságát, a kulturális sajátságokat, közös emberi értékeket. A mese végén, mint ahogy az kell, győz a jó. Kiderül, hogy a cél maga a megtett út és minden lehetőség közül győz a szerelem, melyre főhősünk egy indiai hercegnő személyében talál.


László Ferenc az Operabeavatóról az Új Zenei Újságban (Bartók Rádió)

Decemberi online előadások az Orlainál

 


Tanulságos évtől búcsúzik a társulat

Bizonytalanság – Barnák László szerint ez a szó összegzi leginkább a Szegedi Nemzeti Színház idei esztendejét. Az igazgató azonban hangsúlyozta, a járványhelyzet okozta nehézségek, lemondások és veszteségek egy fontos és szép tanulságra is rávilágítottak.

Az idei 12-ből mindössze 4 hónapon át tudott a Szegedi Nemzeti Színház társulata kö­­­zönség előtt játszani a két játszóhelyen összesen 165 előadásán. Ez havonta több mint negyven előadást jelent, ami a körülményekhez képest kimagasló teljesítmény, pláne a nézettségi adatok fényében.

Fény a sötétben

– Tavaly 85 százalékos volt a nézettségünk, idén átlagosan 84 százalékos. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a nézők érdeklődése töretlen, és a veszélyhelyzet ellenére is ugyanolyan kedvvel jártak színházba, vállalva a kényelmetlenségeket, mint a hőmérőzés, a távolságtartás, a kézfertőtlenítés vagy a maszkviselés. Ezekben a nehéz időkben rengeteg erőt tudtunk meríteni közönségünkből, amiért nagyon há­­lásak vagyunk. Az év legnagyobb és legszebb tanulsága számunkra, hogy a színházra minden körülmények között szükség van – fogalmazott az igazgató, aki hálával emelte ki továbbá, hogy a kedden zárult bérlet- és jegyvisszaváltási időszak során nagyon sokan támogatták a színházat, és nem igényelték vissza a jegyeik, bérleteik árát.

Lelki és anyagi teher

A kényszerű, hézagos nézőterek és bezárások anyagilag is komoly nehézségeket okoztak a teátrum számára.

– A tervezett bevételeinknek mindössze körülbelül az egyharmada folyt be idén, több mint 150 millió forintos kieséssel kell számolnunk – közölte Barnák László. Hozzátette, az idei esztendő érzelmileg is óriási kihívások elé állította a művészlelkeket.

– A töredékházak, majd a zárt kapuk bizonytalansága mellett nyilván aggódott mindenki a saját és hozzátartozói egészségéért is, hiszen sokan vagyunk, csaknem 250 ember dolgozik a színházunkban. Az is öröm számunkra, hogy beváltak a járvány­ügyi óvintézkedéseink, hiszen nem váltunk gócponttá, csupán elvétve voltak covidos munkavállalók – részletezte.

Produkciók a polcon

– Ezen a héten kerül befőttes­üvegbe a 39 lépcsőfok produk­ciónk, az 1984 és A padlás mel­­lé. Jövő héten végéhez ér a Dido és Aeneas és a Négyhangú opera próbafolyamata is, januárban pedig elkezdődik a Black Comedyé. Ezeket a darabokat a nyitás után gyors felelevenítést követően rögtön tudjuk majd játszani. Ha a legoptimálisabb esetet vesszük alapul, és az idei évadban még kinyithatunk, akkor mindezek mellett a Sirályt, a tervezett továbbjátszásainkat és a Szöktetés a szerájbólt is mindenképpen szeretnénk bemutatni – mondta. A produkciók online közvetítésén is sokat töprengtek, ám a jogdíjak, a szükséges technikai háttér hiánya és a szűkös anyagi lehetőségek ezt nem teszik lehetővé.

A közelgő ünnep kapcsán el­­árulta, a színház közösségi oldalán és honlapján több meglepetéssel is készül a társulat: az érdeklődők ízelítőt és szívmelengető részleteket kaphatnak majd a készülő előadásokból.

Orlai-produkciók a Színház TV-n

OPI Online – 2020. decemberi közvetítések

Az Orlai Produkciós Iroda legnépszerűbb előadásait 6 kamerával, 4K, Ultra HD minőségben, online közvetítik. Az előadások 24 órán keresztül elérhetők.

Az online közvetítésekre már ajándékjegy is vásárolható! Részletes információ: https://orlaiprodukcio.hu/news.php?id=4621

december 31. 17.00 HOGY SZERET A MÁSIK

Három házaspár. Két hely. Két idő. E között kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság?

Alan Ayckbourn frenetikus bohózatában Ullmann Mónika, Pataki Ferenc, Grisnik Petra, Ötvös András, Edvi Henrietta és Nagy Dániel Viktor látható, az előadás rendezője Göttinger Pál.


december 28. 19.00 BOCS, FÉLREMENT!

Egy nagy lebukás szimfóniája, e-mailekben, telefonokon és csevegő-programokon előadva. Stephanie boldogan éli a hű feleségek életét: gondoskodik a háztartásról – aztán egy napon kap saját számítógépet. Be is csap a mennykő. Érkezik egy furcsa üzenet a férjétől, talán nem is neki szánta? Csatlakozik Peg, a legjobb barátnő, hogy bosszút álljon az aljas férfinemen, és George, a legjobb barát, hogy mentse a menthetőt. De ki az a Wanda? Itt valami visszavonhatatlanul félrement.

A nagy sikerű off-Broadway komédia valós történet, valós e-mailekből. Sokan játszhattuk már valamelyik szerepét.

Az előadásban Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia, Mészáros Máté, Péter Kata és Schruff Milán látható, a rendező Paczolay Béla.


december 27. 19.00 HERNÁDI pont

DÍVA, BOHÓC, EMBER ÉS SZÍNÉSZNŐ. EZ MIND AMI VAGYOK. ÉS MÁR EGY JÓ IDEJE EZ VAGYOK. ILYENKOR ILLIK SZÁMOT ADNI, MI VOLT, MI LESZ.

Tojok az illemre, a szabályokra. Az érdekel, ami egy kicsit más. Mondatok, amiket már elmondtam, amiket nekem szántak vagy szánhattak volna. Dalok, amiket nekem írtak vagy írhattak volna a szerzők, ha kicsit jobban odafigyelnek. Ez az est rólam szól! Szerintem szórakozni fognak. Én is szórakoztam, amíg kigondoltam. Woody Allen mondta: “Nem félek a haláltól, csak nem szeretnék ott lenni amikor megtörténik”. De mint tudjuk, jöhet egy pont…

Külön köszönet Náray Tamásnak.

Közreműködik: Heilig Gábor és zenekara

Rendező: Pelsőczy Réka


december 25. 19.00 PÁRTERÁPIA

Évek óta nagy sikerrel játsszuk Daniel Glattauer előző művét, a Gyógyír északi szélre már több mint százszor tárta a nézők elé két ember megismerkedésének kalandos és humoros történetét. Most tovább lép a szerző, a Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő. Az orvos munkához lát, frenetikus helyzetek, mulattató fordulatok és meglepetések során ismerjük meg már nem is csak a páciensek, hanem maga a pszichiáter életét is. Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé…

Az előadást Balla Eszter, Debreczeny Csaba és Mészáros Máté játsszák, a rendező Znamenák István.


2020. december 19. 19.00 EGY ŐRÜLT NAPLÓJA

Gogol Egy őrült naplója című „pétervári elbeszélését” Bodó Viktor állította színpadra monodráma formájában. A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.

Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos „szereplője”, a környezetet és atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.


DIA Hangoskönyvek // Tolnai Ottó


Előadja Göttinger Pál.

Kortárs szerzők hangoskönyveit jelentette meg online a DIA, a PIM Digitális Irodalmi Akadémiája

Hatvan színész felolvasásában több tucat kortárs magyar irodalmi mű vált hangoskönyv formájában ingyenesen elérhetővé. A Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezése a pandémia következtében munka nélkül maradt előadóművészek megsegítését célozta.

A 2020 tavaszán közzétett felhívás keretében a múzeum a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Hangoskönyvek című projektjéhez, irodalmi alkotások felolvasására keresett gyakorlattal rendelkező előadóművészeket, színházi társulati tagokat. A több mint négyszáz pályázóból végül hatvanan vettek részt a munkában: a kortárs műveket olyan kiváló színészek előadásában hallgathatjuk, mint például Balsai Móni, Gryllus Dorka, Hirtling István, Kamarás Iván vagy Simon Kornél.

Ötvenhét ismert magyar szerzőtől átlagosan kétórányi próza került kiválogatásra, melyek között szerepelnek kisregények és novellák is. A műveket a PIM a DIA munkatársaival közösen, szakértők bevonásával választotta ki, a szerzők élő vagy 1985 után elhunyt DIA-tagok, valamint Térey-ösztöndíjas alkotók. A hangoskönyvek között megtaláljuk többek között Bartis Attila, Bodor Ádám, Háy János, Rakovszky Zsuzsa és Térey János írásait is.

Az elmúlt hónapokban otthoni körülmények között rögzített, majd professzionális utómunkával, magas színvonalon elkészült irodalmi felolvasásokat a múzeum december 1-jétől folyamatosan a YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán teszi közzé, továbbá a felvételek elérhetők a DIA honlapjáról is.

A jelentkezők kiválasztását és a szövegek kiosztását a PIM által felkért szakmai bizottság végezte, az elbírálásnál előnyt élveztek azok, akik a művészeti intézmények zárva tartása idejére munka nélkül maradtak vagy többgyermekes szülők. A projekt szakmai vezetője Cseicsner Otília dramaturg volt.



A szerzők és az előadóművészek listája:

Ágh István. Előadó: Hatházi András.
Baka István. Előadó: Madár Tamás.
Bálint Tibor. Előadó: Porogi Ádám.
Bartis Attila. Előadó: Schmied Zoltán.
Berta Zsolt. Előadó: Rajkai Zoltán.
Bertha Bulcsu. Előadó: Baksa Imre.
Bodor Ádám. Előadó: Kálmánchelyi Zoltán, Murányi Tünde.
Czakó Gábor. Előadó: Petrik Andrea.
Csender Levente. Előadó: Földeáki Nóra, Bálint Ádám.
Cseres Tibor. Előadó: Papp Endre.
Csoóri Sándor. Előadó: Fehérvári Péter.
Darvasi László. Előadó: Darvasi Áron.
Dobai Péter. Előadó: Hegedűs Miklós.
Garaczi László. Előadó: Jankovics Péter.
Gergely Ágnes. Előadó: Kovács Olga.
Győrffy Ákos. Előadó: Kőrösi András.
Gyurkovics Tibor. Előadó: Kárász Eszter.
Halasi Zoltán. Előadó: Enyedi Éva.
Hász Róbert. Előadó: Kálid Artúr.
Háy János. Előadó: Krasznahorkai Ágnes.
Jékely Zoltán. Előadó: Egger Géza.
Jókai Anna. Előadó: Bálint Ádám.
Kardos G. György. Előadó: Domokos Zsolt, Kása Tímea.
Kiss Anna. Előadó: Bíró Eszter.
Kollár Árpád. Előadó: Ruttkay Laura.
Kürti László. Előadó: Jaskó Bálint.
Lackfi János. Előadó: Balsai Móni.
Ladik Katalin. Előadó: Sipos Vera.
Láng Zsolt. Előadó: Dózsa Zoltán.
Lászlóffy Aladár. Előadó: Ertl Zsombor.
Lator László. Előadó: Hirtling István.
Lőrincz P. Gabriella. Előadó: Pető Kata.
Mándy Iván. Előadó: Fodor Boglárka.
Marsall László. Előadó: Bezerédi Zoltán.
Márton László. Előadó: Molnár Gusztáv.
Molnár Vilmos. Előadó: Kálmánchelyi Zoltán, Murányi Tünde.
Mózes Attila. Előadó: Simon Kornél.
Nagy Koppány Zsolt. Előadó: Herczeg Tamás.
Oravecz Imre. Előadó: Zöld Csaba.
Orbán János Dénes. Előadó: Nagy Dániel Viktor, Kiss Gergely Máté.
Pályi András. Előadó: Horváth Lili.
Páskándi Géza. Előadó: Lux Ádám.
Rakovszky Zsuzsa. Előadó: Takács Andrea.
Sajó László. Előadó: Rózsa László.
Szakonyi Károly. Előadó: Gryllus Dorka.
Szálinger Balázs. Előadó: Nagy Dóra.
Száraz Miklós György. Előadó: Nagy Dániel Viktor, Domokos Zsolt.
Szentkuthy Miklós. Előadó: Kamarás Iván.
Szilágyi István. Előadó: Hajnal János.
Szilasi László. Előadó Melkvi Bea.
Szöllősi Mátyás. Előadó: Bercsényi Péter.
Takáts Gyula. Előadó: Valcz Péter.
Térey János. Előadó: Varga Livius.
Tolnai Ottó. Előadó: Göttinger Pál.
Végh Attila. Előadó: Gula Péter.
Vörös István. Előadó: Kálloy Molnár Péter.
Zalán Tibor. Előadó: Egyed Attila.

PIM/DIA hangoskönyvek

Egyszerre három filmen dolgozik Tóth Barnabás

Talpra állás, Hofi Géza és sakkjátszma

Az Akik maradtak rendezője abban a szerencsés helyzetben van, hogy több projektje is a megvalósulás esélyével kecsegtet. A mai kamaszokat akarja megszólítani a Hoppárézimi vagány gyógyulástörténetével, nevetve olvasta végig a készülő Hofi-film forgatókönyvét és Wes Anderson után őt is megihlette Stefan Zweig. Halálra ítélt boszorkányokról is mesélt nekünk, illetve arról, mi a helyzet Hollywooddal.


„A kezdetek óta mindig több filmterven agyalok egyszerre, ez a normális állapotom” – árulta el Tóth Barnabás. „Sosem az ötletek hiányával volt a gond, hanem azzal, hogy kapunk-e rá anyagi támogatást. Most új helyzet van, élesben dolgozhatok három olyan terven, amiket a rendszer befogadott.”

A rendszer a Nemzeti Filmintézetet jelenti, a befogadás pedig azt, hogy három filmterve van túl egy vagy több sikeres elbíráláson. A megvalósulástól a Hoppá munkacímű filmterve áll a legmesszebb, a forgatókönyv fejlesztésére kaptak 3 millió forintot novemberben.
Újból eljutni a startvonalig

Az 1987-ben megjelent, nagy sikert aratott Hoppárézimi című regény adaptációját a szerzővel, Zemlényi Zoltánnal írja közösen. A könyv egy kamasz srác felépülését meséli el, egy szörnyű balesetet után újra meg kellett tanulnia járnia és beszélnie. Zemlényi a saját életét vetette papírra, 1985-ben egy Trabant elütötte az Oktogonnál, agyműtétet kellett végezni rajra, egy hónapig kómában volt, naplóját egy újjal pötyögte le egy írógépen, amiből később a gyógyulását megörökítő Hoppárézimi lett. 

„Ez egy szép, vagány és vicces fejlődésregény egy kamaszról, akinek így szól a mottója: nekem az lett a cél, hogy eljussak a startig” - mondta Barnabás, aki tíz évesen olvasta a könyvet, és nagy hatást gyakorolt rá. Többször is felvetődött már, hogy a jelenbe helyezik a történetet, de most úgy áll, hogy meghagyják a nyolcvanas években.

„A mai kamaszokhoz akarunk szólni. Akár ifjúsági filmnek is nevezhetném, de nem teszem, mert ezzel elijeszteném őket. Hiába ismerünk sok szép ifjúsági filmet a múltból, ez a műfaji megjelölés az utóbbi évtizedekben elhasználódott, pejoratívvá vált.”

Az alkotói folyamat elején tartanak. Zemlényi húsz évvel ezelőtt írt egy forgatókönyvet, azt helyezik új alapokra Tóth Barnabással, akinek az érkezésével jobban tud majd érvényesülni a filmes dramaturgia. Lényegében egy új first draft (első változat) írásába kezdenek bele. Fontos, hogy a Hoppá csak munkacím, biztos, hogy nem ez lesz a végleges. Legfőképpen azért, mert Maár Gyulának volt egy azonos című filmje.
A leghíresebb magyar humorista

„A Hofi-film first draftja készen van, mi már olvastuk Mécs Móni producerrel, és baromi erősnek érzem: vicces, mély és fordulatos” - tért át a következő filmtervére Barnabás, amely a legendás humorista, Hofi Géza és kollégája, Komlós János kapcsolatáról szól. „Egy nagyon jó csapat állt össze, Horváth Áron és Petrik András a két író, Bárány Márton a dramaturg, Bodzsár Márk pedig a belső fejlesztőnk a filmintézetnél.”

A film Hofi életének tíz évére koncentrál, 1969-ben kezdődik, amikor a humorista bekerül a Mikroszkóp-színpadra, és 1980-ig, Komlós haláláig meséli el az eseményeket. Hofi gyári munkásként dolgozott, mielőtt paródiáival ismertségre tett volna szert, Komlós ezzel szemben az AVH kihallgató-tisztje volt az ötvenes évek elején, és később is a pártvezetés bizalmi embere volt.

Kettejük kapcsolata alighanem bővelkedik az izgalmas részletekben, és a film Hofi életének azon aspektusával is foglalkozni fog, hogy a humorista önjáró kritikusa volt-e a szocialista rendszernek, vagy a vezetés jóváhagyásával cselekedte ezt, és szelepként működött, amin keresztül az emberek kiengedhették magukból az elégedetlenségüket, frusztrációikat. „Erről van álláspontja a filmnek, és az nem fekete-fehér” - árulta el a rendező.

Emellett Hofi magánéleti eseményei, az anyósához fűződő viszonya is a film tárgyát képezik. A műfaja dráma, de közben iszonyúan vicces: „Nagyon ritkán nevetek forgatókönyvet olvasva, de itt már az 50 oldalnál azt éreztem, fáj a hasam a sok nevetéstől.” Ha ez a film megvalósul, ez lesz az első olyan munkája Tóthnak, amelyben íróként nem, csak rendezőként vesz részt.

A produkció kardinális kérdése természetesen az, hogy ki játssza el Hofit. „Már rengeteget gondolkodtam ezen, de még ott sem tartok, hogy egy ötös listánk legyen” - válaszolta a rendező. „Meglepő nevek is keringenek a fejemben, olyanok, akik nem hasonlítanak rá, de ne felejtsük el, hogy ebben a filmben még egy fess fiatalember Hofi, és nem egy kopasz, pocakos középkorú férfi. Valamint a magyar make-up egyre jobb, és lehet már ügyesen maszkolni egy színészt.”
Sakk és diktatúra

Stefan Zweig többek között Wes Andersont is megihlette, az osztrák író regényei inspirálták a Grand Budapest Hotelt. Leghíresebb művéből, a Sakknovellából számos filmes feldolgozás készült az elmúlt hetven évben, 1959-ben például Várkonyi Zoltán rendezett belőle tévéjátékot, 2021 elején jön belőle a legújabb német változat. Nemrég jártak le a szerzői jogok, és váltak ingyenesen felhasználhatóvá az író művei. Ujj Mészáros Károly monodrámaként viszi színpadra a Sakknovellát jövő nyáron, Göttinger Pállal, a Susotázs egyik tolmácsával a főszerepben.

Szurmai János producer, az S.O.S. Szerelem írója kereste meg Tóthot egy újabb adaptáció tervével: „Szeret sakkozni, szereti Zweigot, és a tavaszi karantén legelején azzal az ötlettel állt elő, hogy dolgozzuk fel a Sakknovellát, de eltérő módon, mint a többi film.”

Szurmai jelentősen átdolgozta a kisregény történetét. Amíg az egy tengerjáró hajón játszódott, és az egyik utas a nácizmus elől menekült, addig a film időpontja 1956, és egy vonaton menekülnek benne az akkori kommunista rendszer elől. További komoly változtatás az eredetihez képest, hogy nem egy egyedülálló férfi, hanem egy fiatal pár próbálja maga mögött hagyni a szülőföldjét, így női főhőse is lesz a filmnek.

„Szellemesen és ügyesen fűzte össze a sakkot 1956-tal, ez egy mély és összetett filmet ígér” - dicsérte Barnabás a forgatókönyvet. Az időzítést is szerencsésnek gondolja: „A vezércsel nagyon jót tett az ügynek, előtte a sakk idejét múlt dolognak tűnhetett a legtöbb ember számára.” Az év egyik legsikeresebb tévésorozatává vált a Netflix produkciója, az Anya Taylor-Joy által eljátszott sakkzseni rengeteg ember kedvét hozta meg a játékhoz.

A három projekt közül ez áll a legközelebb a megvalósuláshoz. 295 millió forintot kapott gyártásra a Filmintézet tévéfilmes pályázatán. Vagyis megvan rá a pénz, de egyszer még a döntőbizottság elé kell járulniuk, mivel kértek még egy kör forgatókönyvfejlesztést. A könyv következő változatát leadták, és a bizottság megerősítő döntésére várnak.

Barnabásék a stáb néhány tagját már kiválasztották, ismét a Susotázs operatőrével, Másik Szőke Andrással fog dolgozni. „De még nincs irodánk, nem égnek a telefonok, mert mi van, ha mégis többet kell várni, mint hittük” - intett óvatosságra, és ugyanebből az indokból az általa kigondolt színészeket sem akarta megnevezni.
Amerikai álom

Az Akik maradtak számos neves külföldi fesztiválon szerepelt, az Oscar legjobb nemzetközi film kategóriájában bekerült a szűkített listára, vagyis a legjobb tíz közé. A 2. világháború után játszódó dráma, és vele együtt a rendező bekerült a nemzetközi filmes vérkeringésbe, amerikai és angliai producerek figyeltek fel rá és keresték meg: többek között egy Oscar-díjas forgatókönyvíróval is elbeszélgetett.

„Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy rögtön előállnak egy ajánlattal, és kérdezik, mikor tudok repülőre ülni. Tapogatózó beszélgetéseken vagyok túl” - tette hozzá sietve. „Kedvesen eldiskurálunk, aztán hetekre vagy akár örökre eltűnnek. A COVID is biztosan közrejátszik abban - a járvány a filmipart is nehéz helyzetbe sodorta -, hogy ez egy rendkívül akadozó és lassú folyamat. Erről Nemes Jeles László és Mundruczó Kornél tudna beszélni, ők már évek óta ott vannak a tűz közelében, engem pedig elért a füstje.”

Barnabás kifejezetten híres regényeket olvasott el újra az őt megkereső producerek kérésére (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Arthur Koestler: Sötétség délben), de leszögezte, ezek tényleg csak kötetlen beszélgetések voltak, nem tart ott, hogy hírbe lehessen hozni ezekkel a feldolgozásokkal. Úgy képzeli, hogy rajta kívül tíz másik, a pályája hasonló szakaszában tartó rendezővel is beszélgetnek. A forgatókönyv már ott van mondjuk Agnieszka Holland vagy Stephen Frears asztalán, és B-tervet keresnek, ha esetleg az igazán nagy név mégsem vállalná el.

Három filmterve is a megvalósulás esélyével kecsegtet, Tóth Barnabás azon kevés rendező közé sorolja magát, akiknek jelenleg nem lehet okuk panaszra. Ettől persze még több olyan saját ötletből íródott szerelemterve van, amit visszautasított a Filmalap, később pedig a Filmintézet. Arra kértük, hogy engedje el a fantáziáját, és árulja el, melyik fiókjában pihenő filmötletét valósítaná meg, ha egyik nap egy dollármilliókat lobogtató, és azt nagyvonalúan felajánló producer kopogtatna az ajtaján.

„A Boszorkányokat készíteném el” - válaszolta némi töprengés után. „Ez egy Könyves Kálmán idejében játszódó történelmi akciófilm, amin már régóta dolgozunk, legutóbb egy négy részes mini-sorozatot írtunk belőle. Boszorkányoknak hitt, halálra ítélt nők a főszereplői, akik bujkálni kénytelenek, és ha a szükség úgy hozza, megvédik magukat a támadásoktól.”

HOGY SZERET A MÁSIK - online előadás

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság?

AZ ONLINE ELŐADÁS RÉSZLETEIRŐL ITT TÁJÉKOZÓDHATNAK:


Szereplők: 
Ullmann Mónika, Pataki Ferenc, Grisnik Petra, Ötvös András, Nagy Dániel Viktor, Edvi Henrietta

Díszlet: 
Ondraschek Péter

Jelmez:
Cselényi Nóra

Rendezte:
Göttinger Pál

Az Orlai Produkciós Iroda előadása.










Máté Gábor: „Átverték a szakmát”

Máté Gábor Kossuth-díjas színész, rendező, a Katona József Színház igazgatója reméli, hogy a fiatalok elsöprik azt a hallatlan ostobaságot, ahová sikerült belavírozni a magyar színházi szakmát. Nem érzi meghátrálásnak, hogy felmondott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.


Amikor felhívtalak, hogy gratuláljak az igazgatói mandátumod meghosszabbításához, és megbeszéljem veled ezt az interjút, nem éreztem nagy boldogságot, hogy újabb öt évig direktor lehetsz.


Sose könnyű színházigazgatónak lenni, de ez most nem olyan időszak, amikor valaki azt gondolhatja, hogy komoly gondok nélkül, és csak a színházzal lehet foglalkozni. Inkább a járványügyi felelős munkakörét érzem most magaménak, és nem tudom, hogy meddig.


Nyilván a politikai környezet is nehezíti a helyzetet.


A járványüggyel karöltve nehezíti. A politikai helyzet is rettenetes. Én erről eddig úgy gondolkodtam, hogy például a Nemzeti Színházat vezetni politikai kérdés. Az soha nem lehet független a politikától. Most minden színházpályázat politikai üggyé silányult. Nézetem szerint kizárólag kulturális ügyként kellene kezelni a színházvezetést.


Most, hogy a Katona József Színház fővárosi fenntartású lett, ahol ellenzéki többségű önkormányzat van, különösebben nem kellett izgulnod, hogy igazgató maradhatsz-e?


Egyedül én pályáztam, ezért olyan fajta izgatottság, mint amilyen akár esélyesként is elfoghat egy világbajnok futót, nem volt bennem.


Azért láttuk Bán Teodóra esetét, egyedül pályázott a Szabad Tér Színház vezetésének újabb ciklusára, mégis érvénytelenítették a pályázatát.


Kétségtelen, hogy ilyen is előfordulhat. De én azt szűrhettem le, hogy az új városvezetés megbízik bennem.


Nyilván ezért is vették át a színházat, ami anyagi áldozatot jelent Budapestnek. Többen abszurdumnak tartottuk, hogy a teátrumok jelentős része viszont elkerült a fővárostól, és állami fenntartásúvá vált. Sejthető volt, hogy ezért majd hamarosan kérnek valamit. Ahogy a mostani vidéki igazgatói pályázatoknál is látható, hogy a közös fenntartás sem fenékig tejfel. Hiába szavazta meg például a helyi önkormányzat Egerben, hogy Szőcs Artúrt akarja direktornak, fölül közölték, ha nem az ő jelöltjük a befutó, akkor vissza kell fizetni az idei támogatást, jövőre pedig semmit nem adnak. A kivérzett önkormányzat pedig úgy gondolta, nincs erre a célra elbukni való hatszázmilliója.


Ennyit arról, hogy kérjenek bocsánatot azok, akik a decemberi tüntetést szervezték. Többször elhangzott bizonyos kulturális vezetők szájából, tollából, hogy azok, akik az új színházi törvénnyel kapcsolatos tüntetést szervezték, kérjenek bocsánatot, mert semmi probléma nincs a törvénnyel.


Azon a tüntetésen nem voltál ott…


Nem beszéltem, de ott voltam. Szerepel a nevem azon a rendőrségi papíron, amelyen a tüntetés engedélyeztetését kérjük. Három színház és a függetlenek indították ezt el.


Miért tartottad fontosnak a tüntetést?


Azért, mert átverték a szakmát. Minden egyeztetés nélkül, azt hazudva, hogy történt egyeztetés, ötleteltek egy teljesen új színházi törvényt. Tíz évig az Emmi-ben összehívott Nemzeti Érdekegyeztető Tanács tagja voltam, ebben ott ülnek a különböző művészeti ágak képviselői. A miniszternek elküldhetik a véleményüket, amit ő aztán mérlegel. Az elnök jelezte, hogy összehívná a tanácsot, mert tudomására jutott, készül egy új színházi törvény. A NEÉT szabályzatában szerepel, hogy minden ülés előtt öt nappal meg kell kapnunk a törvénytervezetet. A tüntetés napjának délutánján ültünk össze, és egy államtitkár ledorongolt pár embert, többek között engem, hogy hogyan képzeljük, hogy tüntetést szervezünk. Ez az új törvény semmi rosszat nem tartalmaz. Eközben osztották ki a törvény szövegét. Így hogyan véleményezhettük volna?


A vélhetően a tüntetés hatására módosult színházi törvényt milyennek tartod?


Ez most kiderült a vidéki igazgatóválasztásokkor. Feltételezhetjük persze, hogy az újonnan megválasztott igazgatók jól végzik majd a munkájukat, de nem véletlen, hogy bizonyítottan színházteremtő képességűek nem kapták meg azokat a színházakat, amelyeket megpályáztak. Már a szakmai bizottságokat úgy állították össze, hogy előre kódolható legyen a végeredmény. A pécsi győztessel, Lipics Zsolttal például semmi bajom, anno itt volt a Katonában gyakorlaton, nagyon kedveltem. De akár Bodor Johanna, akár a K2 Színház pályázatát nézem, mindkettő újfajta progresszivitást ígér. A szombathelyi győztest, Szabó Tibort is kedvelem, de ott pedig Mohácsi János nem kapott meg egy olyan lehetőséget, amire az eddigi pályája alapján bőven rászolgált volna. Egerről ne is beszéljünk, Szőcs Artúr pályázata abszolút ígéretes volt. Nyilvánvaló, hogy egyfajta bebetonozása történik valaminek a színház területén is. Ott Blaskó Balázs, az addigi igazgató, még néhány hónappal ezelőtt azt közölte, hogy nem is indul. Most viszont megint ő lett az igazgató.


Ez azt jelentheti, hogy minden új pályázat esetén, kivéve azt a négy színházat, amelynek a főváros a tulajdonosa, elfoglalnak egy-egy színházat?


Nem elfoglalnak, hanem nem adják oda az újító szándékúaknak. Ha azok ültek volna a szakmai bizottságban, akik az egri, a pécsi, a szombathelyi teátrum sorsát eldöntötték, akkor könnyen lehet, hogy az én pályázatom is másként alakul.


Feltehetően a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsával kapcsolatban sem az objektivitás a döntő. Abból, ami ott történt, és még történik, sikerült talpra állnod?


Ha film lennék, akkor azt válaszolnám, hogy még tart az „utómunka”.


A nyár közepén még azt nyilatkoztad, nem adod fel.


Így van. Nem is hátráltam meg. Nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk meghátrálásnak. Úgy is lehet értelmezni azt, hogy felálltam, hogy meghátráltam, de úgy is, mint egy gesztust: ez annyira nincs rendben, hogy így nem tudom vállalni.


Többen dühösek azokra, akik felálltak, azt gondolják, hogy ez taktikai szempontból nem volt szerencsés. Ha még mindig állásban lennétek, sokkal nehezebb lenne oda vonalas embereket betenni, és az ellenállás is még erősebb lehetett volna.


Ha maradunk, akkor is mindent be lehet darálni, ahogy ez már részben sikerült is. Nem arról volt szó, hogy elismerik azok munkáját, akik maradnak, hiszen kígyót-békát kiabáltak ránk. Miért akarnék maradni egy olyan helyen, ahol a kuratórium tagjai azt állítják, hogy ami az egyetemen folyt, az szakmai szempontból „alacsony színvonalú”. Ezzel azt üzenték, hogy ezt nem tartják jó iránynak.


Te meg ezzel szemben üzenhetted volna azt, hogy teszel a kuratóriumra.


De ha maradok, azzal azt üzentem volna, hogy elfogadom a kuratóriumot. Persze ez nem azt jelenti, hogy megkérdőjelezem azokat, akik maradtak. Jól teszik. Felelősséget vállalnak a diákjaikért. Én ilyen szempontból könnyű helyzetben voltam, hiszen a tanítványaimnak már csak másfél évük van hátra. Remélem, sikerül elfogadtatni ezt a félévüket, ha nem, az újabb arcátlan disznóság. Ilyenkor már a fő hangsúly a színházi gyakorlaton van. Olyanfajta tanítást ebben a szituációban nem tudnék végezni, aminek valódi értelme lenne. Járványban, online már tanítottam eleget tavasszal.


Gondolom, azért tartjátok a kapcsolatot.


Persze. Hetente, tíznaponta vannak a Zoomon keresztül ülések, megbeszéljük, mi történik velük, és hogy szakmai szempontból mit kellene éppen csinálni. Székely Kriszta pedig vállalta, hogy elviszi az osztályt a tanulmányaik végéig. Az osztályvezető feladata ebben a periódusban konzultálni, megnézni, hogy mit dolgoznak. Ha nem lenne járvány, most az időm egy részét azzal tölteném, hogy nézném az éppen készülő vizsgákat. Járnám az országot és a várost, hogy lássam a diákjaimat azokon a helyeken, ahol éppen fellépnek. Ezt így is meg tudom tenni, csak nem kapok érte fizetést.


A Katona József Színházban időnként konkrét aktualitásokhoz is hozzászóltok a produkcióitokkal. Általában ezekből lesznek a balhék, miközben többek szerint már túl kevés nálatok az ilyen ütős aktualitás. De Elfriede Jelinek A királyi úton című műve abszolút ilyen. Ebben a populizmus természetrajzát adjátok, Elek Ferenc pedig Donald Trumpot alakítja erősen karikírozva.


Általában nem azt nézzük, hogy mi az aktuális, hanem társadalmi folyamatokat figyelünk, és azt, hogy mi az, ami ezekből színpadon jól jeleníthető meg. Természetesen szükség van a jelenre reflektáló darabokra. Ha valaki elolvassa Bulgakovnak a Molière úr élete című remekét, akkor megérti, hogy Molière is így dolgozott. Volt egy időszak, amikor elment borbélyhoz munkafelvevőnek. Ma is vannak olyanok, akik a fodrászoknál beírják, ki hányra megy, és fogadják a vendégeket. Molière ebben a minőségében leginkább fülelt. Figyelte, hogy miről beszélnek, mi foglalkoztatja az embereket, sztorikat lesett el. Ezeket később beépítette a darabjaiba. A nézők pontosan tudták, hogy mire akar reflektálni. Ez a színháznak mindig is életszagú feladata volt. Mindig figyelni kell a környezetünket, ebből merítünk.


Egy korábbi interjúban mondtad, ha idáig jut a helyzet, hogy bármit el lehet hitetni az emberekkel, azért a társadalom is felelős, az értelmiség pedig különösen, hogy hagyta ezt. Mennyiben felelős az értelmiség?


Hú, de nehéz kérdés ez! Talán nem volt elegendő szava, és talán nem voltak eléggé érvényesek azok az értelmiségi figurák, akik megpróbálták a problémákat megfogalmazni, vagy sok esetben rosszul ítélték meg, hogy mi lehet a helyes cselekvési irány.


Azt is érzed, hogy bizonyos helyzetekben te sem szólaltál meg, amikor kellett volna? Színházigazgatóként, a társulat érdekeit is szem előtt tartva, óvatosabbnak kell lenned, mint amikor nem feleltél másokért.


Ez kétségtelen. Hibás felfogásnak tartom, ha valaki egyfajta politikai térbe tereli a saját színházát. Alkotó művészekről vagy őket kiszolgáló emberekről van szó, akiknek a világról való gondolkodását nem uniformizálhatom. Hadd gondoljon mindenki mást. Lényeges az is, hogy a nézők nyitottan gondolkodó művészi közeggel találkozhassanak, ne szekértáborral. A produkcióink is különféle súrlódások, konfliktusok, művészi eszmények és igazságok összecsapásaiból jönnek létre. Akkor lesz az előadás élő, ha abba mindenkinek a gondolata, a világról való elképzelése belekerül.


Mégis vádoltak titeket azzal, hogy az SZFE-n nagyon egyféle ideológiát képviseltek, nevezetesen liberális nevelés zajlik. A Katona és környékéről pedig túl sokan tanítanak. Ebben semmi igazság nincs?


Az utóbbiban nyilván van igazság, mert ez tényszerű. A Katonából biztos, hogy többen tanítanak, mint más színházakból. De mondjál nekem olyan színházat, ahol szerződtetett rendezők vannak! Ha nem lennének szerződtetett rendezőink, akkor ez már nem is igen lenne igaz. Kétségtelen, hogy látható egy műhely, amely főleg az egykori kaposvári és szolnoki színházból eredeztethető. Ez a színházi ízlés, amely leginkább befolyásolta a magyar színházat. Ennek meghatározója a Katona volt, vagy valamilyen értelemben talán még mindig az. Ez az ízlés, játékmód, gondolkodásmód, ami erőteljesebben van jelen. De az nem igaz, hogy kizárólagosan. Mondjuk, egy Horváth Csaba- vagy egy Zsótér Sándor- osztály közel sem fedi le a Katona gondolkodásmódját. Novák Eszter és Selmeczi György sem köthető hozzánk. A most éppen osztályt indított Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila színházeszménye megint csak más. Arról, amivel megvádolták a színművészetit, hogy liberális képzés zajlik benne, szó sincs. Erre idő sem lenne. Hogy az ember hogyan gondolkodik, mi történik a világban, arról természetesen színdarabokon keresztül beszélünk. Leginkább a gondolkodás sokszínűségét igyekeztem megértetni a különböző darabokból, szerepekből. Mindenkinek a szerepe igazságát kell képviselnie, nem pedig valamelyik politikai oldalnak a túlzott elfogadását. Ezzel együtt az SZFE nem csupán a színházi intézetből áll, sokféle képzés folyik, amihez a Katonának és úgymond a „körének” végképp semmi köze nincs.


Szerinted mi lesz most az egyetemen és a színházi életben?


Nagyon rossz előérzetem van. Annyi reményem van, hogy esetleg a fiatalok elsöprik azt a hallatlan ostobaságot, ahová sikerült belavírozni a magyar színházi szakmát. Remélem, hogy ezt úgy, ahogy van, fölül fogják tudni írni. Mire ez bekövetkezik, megjósolható, hogy én már nem leszek aktív.


Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed