Ugrás a fő tartalomra

MOST ÉPP EZ

Bohémélet - Szabó Luca képei az előadásról

  A képre kattintva galéria nyílik.

Egyszerre három filmen dolgozik Tóth Barnabás

Talpra állás, Hofi Géza és sakkjátszma

Az Akik maradtak rendezője abban a szerencsés helyzetben van, hogy több projektje is a megvalósulás esélyével kecsegtet. A mai kamaszokat akarja megszólítani a Hoppárézimi vagány gyógyulástörténetével, nevetve olvasta végig a készülő Hofi-film forgatókönyvét és Wes Anderson után őt is megihlette Stefan Zweig. Halálra ítélt boszorkányokról is mesélt nekünk, illetve arról, mi a helyzet Hollywooddal.


„A kezdetek óta mindig több filmterven agyalok egyszerre, ez a normális állapotom” – árulta el Tóth Barnabás. „Sosem az ötletek hiányával volt a gond, hanem azzal, hogy kapunk-e rá anyagi támogatást. Most új helyzet van, élesben dolgozhatok három olyan terven, amiket a rendszer befogadott.”

A rendszer a Nemzeti Filmintézetet jelenti, a befogadás pedig azt, hogy három filmterve van túl egy vagy több sikeres elbíráláson. A megvalósulástól a Hoppá munkacímű filmterve áll a legmesszebb, a forgatókönyv fejlesztésére kaptak 3 millió forintot novemberben.
Újból eljutni a startvonalig

Az 1987-ben megjelent, nagy sikert aratott Hoppárézimi című regény adaptációját a szerzővel, Zemlényi Zoltánnal írja közösen. A könyv egy kamasz srác felépülését meséli el, egy szörnyű balesetet után újra meg kellett tanulnia járnia és beszélnie. Zemlényi a saját életét vetette papírra, 1985-ben egy Trabant elütötte az Oktogonnál, agyműtétet kellett végezni rajra, egy hónapig kómában volt, naplóját egy újjal pötyögte le egy írógépen, amiből később a gyógyulását megörökítő Hoppárézimi lett. 

„Ez egy szép, vagány és vicces fejlődésregény egy kamaszról, akinek így szól a mottója: nekem az lett a cél, hogy eljussak a startig” - mondta Barnabás, aki tíz évesen olvasta a könyvet, és nagy hatást gyakorolt rá. Többször is felvetődött már, hogy a jelenbe helyezik a történetet, de most úgy áll, hogy meghagyják a nyolcvanas években.

„A mai kamaszokhoz akarunk szólni. Akár ifjúsági filmnek is nevezhetném, de nem teszem, mert ezzel elijeszteném őket. Hiába ismerünk sok szép ifjúsági filmet a múltból, ez a műfaji megjelölés az utóbbi évtizedekben elhasználódott, pejoratívvá vált.”

Az alkotói folyamat elején tartanak. Zemlényi húsz évvel ezelőtt írt egy forgatókönyvet, azt helyezik új alapokra Tóth Barnabással, akinek az érkezésével jobban tud majd érvényesülni a filmes dramaturgia. Lényegében egy új first draft (első változat) írásába kezdenek bele. Fontos, hogy a Hoppá csak munkacím, biztos, hogy nem ez lesz a végleges. Legfőképpen azért, mert Maár Gyulának volt egy azonos című filmje.
A leghíresebb magyar humorista

„A Hofi-film first draftja készen van, mi már olvastuk Mécs Móni producerrel, és baromi erősnek érzem: vicces, mély és fordulatos” - tért át a következő filmtervére Barnabás, amely a legendás humorista, Hofi Géza és kollégája, Komlós János kapcsolatáról szól. „Egy nagyon jó csapat állt össze, Horváth Áron és Petrik András a két író, Bárány Márton a dramaturg, Bodzsár Márk pedig a belső fejlesztőnk a filmintézetnél.”

A film Hofi életének tíz évére koncentrál, 1969-ben kezdődik, amikor a humorista bekerül a Mikroszkóp-színpadra, és 1980-ig, Komlós haláláig meséli el az eseményeket. Hofi gyári munkásként dolgozott, mielőtt paródiáival ismertségre tett volna szert, Komlós ezzel szemben az AVH kihallgató-tisztje volt az ötvenes évek elején, és később is a pártvezetés bizalmi embere volt.

Kettejük kapcsolata alighanem bővelkedik az izgalmas részletekben, és a film Hofi életének azon aspektusával is foglalkozni fog, hogy a humorista önjáró kritikusa volt-e a szocialista rendszernek, vagy a vezetés jóváhagyásával cselekedte ezt, és szelepként működött, amin keresztül az emberek kiengedhették magukból az elégedetlenségüket, frusztrációikat. „Erről van álláspontja a filmnek, és az nem fekete-fehér” - árulta el a rendező.

Emellett Hofi magánéleti eseményei, az anyósához fűződő viszonya is a film tárgyát képezik. A műfaja dráma, de közben iszonyúan vicces: „Nagyon ritkán nevetek forgatókönyvet olvasva, de itt már az 50 oldalnál azt éreztem, fáj a hasam a sok nevetéstől.” Ha ez a film megvalósul, ez lesz az első olyan munkája Tóthnak, amelyben íróként nem, csak rendezőként vesz részt.

A produkció kardinális kérdése természetesen az, hogy ki játssza el Hofit. „Már rengeteget gondolkodtam ezen, de még ott sem tartok, hogy egy ötös listánk legyen” - válaszolta a rendező. „Meglepő nevek is keringenek a fejemben, olyanok, akik nem hasonlítanak rá, de ne felejtsük el, hogy ebben a filmben még egy fess fiatalember Hofi, és nem egy kopasz, pocakos középkorú férfi. Valamint a magyar make-up egyre jobb, és lehet már ügyesen maszkolni egy színészt.”
Sakk és diktatúra

Stefan Zweig többek között Wes Andersont is megihlette, az osztrák író regényei inspirálták a Grand Budapest Hotelt. Leghíresebb művéből, a Sakknovellából számos filmes feldolgozás készült az elmúlt hetven évben, 1959-ben például Várkonyi Zoltán rendezett belőle tévéjátékot, 2021 elején jön belőle a legújabb német változat. Nemrég jártak le a szerzői jogok, és váltak ingyenesen felhasználhatóvá az író művei. Ujj Mészáros Károly monodrámaként viszi színpadra a Sakknovellát jövő nyáron, Göttinger Pállal, a Susotázs egyik tolmácsával a főszerepben.

Szurmai János producer, az S.O.S. Szerelem írója kereste meg Tóthot egy újabb adaptáció tervével: „Szeret sakkozni, szereti Zweigot, és a tavaszi karantén legelején azzal az ötlettel állt elő, hogy dolgozzuk fel a Sakknovellát, de eltérő módon, mint a többi film.”

Szurmai jelentősen átdolgozta a kisregény történetét. Amíg az egy tengerjáró hajón játszódott, és az egyik utas a nácizmus elől menekült, addig a film időpontja 1956, és egy vonaton menekülnek benne az akkori kommunista rendszer elől. További komoly változtatás az eredetihez képest, hogy nem egy egyedülálló férfi, hanem egy fiatal pár próbálja maga mögött hagyni a szülőföldjét, így női főhőse is lesz a filmnek.

„Szellemesen és ügyesen fűzte össze a sakkot 1956-tal, ez egy mély és összetett filmet ígér” - dicsérte Barnabás a forgatókönyvet. Az időzítést is szerencsésnek gondolja: „A vezércsel nagyon jót tett az ügynek, előtte a sakk idejét múlt dolognak tűnhetett a legtöbb ember számára.” Az év egyik legsikeresebb tévésorozatává vált a Netflix produkciója, az Anya Taylor-Joy által eljátszott sakkzseni rengeteg ember kedvét hozta meg a játékhoz.

A három projekt közül ez áll a legközelebb a megvalósuláshoz. 295 millió forintot kapott gyártásra a Filmintézet tévéfilmes pályázatán. Vagyis megvan rá a pénz, de egyszer még a döntőbizottság elé kell járulniuk, mivel kértek még egy kör forgatókönyvfejlesztést. A könyv következő változatát leadták, és a bizottság megerősítő döntésére várnak.

Barnabásék a stáb néhány tagját már kiválasztották, ismét a Susotázs operatőrével, Másik Szőke Andrással fog dolgozni. „De még nincs irodánk, nem égnek a telefonok, mert mi van, ha mégis többet kell várni, mint hittük” - intett óvatosságra, és ugyanebből az indokból az általa kigondolt színészeket sem akarta megnevezni.
Amerikai álom

Az Akik maradtak számos neves külföldi fesztiválon szerepelt, az Oscar legjobb nemzetközi film kategóriájában bekerült a szűkített listára, vagyis a legjobb tíz közé. A 2. világháború után játszódó dráma, és vele együtt a rendező bekerült a nemzetközi filmes vérkeringésbe, amerikai és angliai producerek figyeltek fel rá és keresték meg: többek között egy Oscar-díjas forgatókönyvíróval is elbeszélgetett.

„Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy rögtön előállnak egy ajánlattal, és kérdezik, mikor tudok repülőre ülni. Tapogatózó beszélgetéseken vagyok túl” - tette hozzá sietve. „Kedvesen eldiskurálunk, aztán hetekre vagy akár örökre eltűnnek. A COVID is biztosan közrejátszik abban - a járvány a filmipart is nehéz helyzetbe sodorta -, hogy ez egy rendkívül akadozó és lassú folyamat. Erről Nemes Jeles László és Mundruczó Kornél tudna beszélni, ők már évek óta ott vannak a tűz közelében, engem pedig elért a füstje.”

Barnabás kifejezetten híres regényeket olvasott el újra az őt megkereső producerek kérésére (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Arthur Koestler: Sötétség délben), de leszögezte, ezek tényleg csak kötetlen beszélgetések voltak, nem tart ott, hogy hírbe lehessen hozni ezekkel a feldolgozásokkal. Úgy képzeli, hogy rajta kívül tíz másik, a pályája hasonló szakaszában tartó rendezővel is beszélgetnek. A forgatókönyv már ott van mondjuk Agnieszka Holland vagy Stephen Frears asztalán, és B-tervet keresnek, ha esetleg az igazán nagy név mégsem vállalná el.

Három filmterve is a megvalósulás esélyével kecsegtet, Tóth Barnabás azon kevés rendező közé sorolja magát, akiknek jelenleg nem lehet okuk panaszra. Ettől persze még több olyan saját ötletből íródott szerelemterve van, amit visszautasított a Filmalap, később pedig a Filmintézet. Arra kértük, hogy engedje el a fantáziáját, és árulja el, melyik fiókjában pihenő filmötletét valósítaná meg, ha egyik nap egy dollármilliókat lobogtató, és azt nagyvonalúan felajánló producer kopogtatna az ajtaján.

„A Boszorkányokat készíteném el” - válaszolta némi töprengés után. „Ez egy Könyves Kálmán idejében játszódó történelmi akciófilm, amin már régóta dolgozunk, legutóbb egy négy részes mini-sorozatot írtunk belőle. Boszorkányoknak hitt, halálra ítélt nők a főszereplői, akik bujkálni kénytelenek, és ha a szükség úgy hozza, megvédik magukat a támadásoktól.”