Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

Törőcsik Mari összehozta egy estére Alföldi Róbertet és Vidnyánszky Attilát

Törőcsik Mari máig velünk él, kedden például összehozta a Nemzeti Színház korábbi és mostani igazgatóját is egy estére. A közönség több percig állva, némán tisztelgett a Nemzet Színésze előtt. „Hiányzik belőlünk a nagyvonalúság. A felülemelkedés képessége. Boldogító érzés, amikor ezzel mégiscsak találkozik az ember.” Törőcsik Mari mondatait nem véletlenül választotta a rendező, Bérczes László a keddi, a magyar dráma napján megrendezett „Senkié és mindenkié” – Törőcsik Mari-emlékest mottójává, hiszen a mai magyar színházi életből nagyon is hiányzik a nagyvonalúság és a felülemelkedés is. És igaza volt: tényleg boldogító érzés volt megtapasztalni, hogy ha máskor nem is, de egy ilyen megemlékezés erejéig képes ez a végletesen szétszakított szakma valamennyire közösen kiállni valamiért. Konkrétan Törőcsik Mariért. Újra. Legutóbb a 80. születésnapján volt így. Hiszen ő valóban senkié és mindenkié, nemigen sajátíthatja ki semelyik oldal, egész élete és művészete erről szólt. Az est Maár Gyul

Szeged365 Live: Giacomo Puccini Bohémélet című operájának próbájáról jövünk!

Hiányzott már egy kis színház? Napokon belül indul az évad a Szegedi Nemzeti Színházban, viszont ha már Te sem bírod ki szeptember 10-ig, egy kis színházélményt csempészünk a kedd délelőttödbe: Giacomo Puccini Bohémélet című operájának próbájáról jövünk élőben!

MINDEN, AMIT A BOHÉMÉLETRŐL TUDNOD KELL
Bemutató: 2021. október 22. 19:00
Opera négy felvonásban, két részben, magyar nyelven.

A szöveget Henri Murger Scènes de la vie de bohème című műve nyomán Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta, a magyar szöveg fordítója Radó Antal.

Az opera Rodolfo és Mimi szerelmének megrázó története. Rodolfo, aki egy hideg padlásszobában tengődik három barátjával, azért akar szakítani Mimivel, mert a szegény varrólány halálos beteg és ő nem tud megfelelő körülményeket biztosítani a számára. Így akarja rákényszeríteni, hogy keressen magának egy tehetős szeretőt. A darab végén Mimi visszatér szerelméhez a padlásszobába. Ott hal meg, ahol a legboldogabb volt.


A Bohémélet valószínűleg Puccini legnépszerűbb operája. A szenvedélynek, a tragédiának és a humornak ez a keveréke Puccini színes, érzéki zenéjével párosulva ellenállhatatlannak bizonyult. Pedig a kritika az ősbemutatón hűvösen fogadta, Puccini maga sem tekintette a legjobb művének, Debussy pedig szkeptikusan annyit jegyzett meg, hogy ugyan honnan tudná egy olasz, milyen a francia élet, a francia művészet. Ez utóbbi kijelentésnek sok értelme nincs, hiszen Puccini librettójának az alapjául a francia Murger Scènes de la vie de Bohème című regénye szolgált, még akkor is, ha az opera második és harmadik felvonásában sok minden a librettisták és a zeneszerző ötlete volt. Végül a nézőknek lett igaza, akik az első pillanattól fogva ünnepelték a művet.

Puccini képviselője, Ricordi remek üzletember és lelkiismeretes ügynök volt, aki egyedülálló marketingfogással támogatta kedvencét. A már befutott Verdi egy-egy operájának jogait úgy adta el az operaigazgatóknak, hogy kötelezte őket a még kevésbé ismert Puccini egyik operájának megvásárlására is.

Szereposztás:

Mimi: Máthé Beáta / Bordás Barbara

Musetta: Ferenczy Orsolya / Horák Renáta

Rodolfo: Tötös Roland / Horváth István

Marcello: Szélpál Szilveszter / Sándor Csaba

Schaunard: Cseh Antal / Réti Attila

Collin: Kiss András / Pataki Bence

Benoit / Alcinfor: Réti Attila

Rendező: Göttinger Pál