Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

Meet Zsuzsanna Szálka, a Hungarian international cultural manager© Gábor Valuska

Zsuzsanna Szálka is an international cultural manager and lecturer in cultural management. She has been the co-ordinator of CEU Culture Hub, the director of Átlátszó Hang New Music Festival, Budapest, programme advisor to the House of Music in Hungary, music curator of Ördögkatlan Festival and the founder and festival manager of the Night of Choirs Budapest. She has been a recurring visiting lecturer on cultural institutions in the Cultural Heritage Studies Programme of CEU since 2014, and a guest lecturer on cultural management at universities in Budapest, Pécs and Lviv. Between 2014-2017 she was the head of concert management of the Liszt Academy of Music. Between 2007 and 2013 she worked as manager of International Affairs at Müpa, Budapest. More recently, Zsuzsanna was also project manager of MusicaFemina International (2018-2020) and Play It Loud (2021-2023), two EU projects with the aim of raising awareness about gender balance in the music sector, with the help of its internatio

Igazgatójelölti vita: sokban egyetértett Bodor Johanna és Komáromi György

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára pályázók között rendezett beszélgetést az Emberség Erejével Alapítvány és a Jelenkor folyóirat szerda este, a rendezvényen csak két aspiráns tudott megjelenni. Bodor Johanna és dr. Komáromi György sok ponton egyetértett egymással, és arról is beszámoltak, hogy a színházi bizottsági ülés - ahol a pályázók bemutatkozhattak - döntését titkosították. 

A szerda esti beszélgetés elején Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője és Balogh Robert író, újságíró, a Pécsi Nemzeti Színház felügyelőbizottságának elnöke, az est moderátora beszéltek a szervezésről és nehézségeiről, valamint Lipics Zsolt üzenetét is felolvasták, aznap este a színházban játszott, azért nem tudott jelen lenni. (A négy jelölttel készült interjúkat, Bodor Johanna és Komáromi György pályázatait ebben a cikkben érhetik el.) 

Titkosított szakmai döntés, színházi elképzelések

A két jelenlévő pályázó közül dr. Komáromi György azzal nyitotta a beszélgetést, hogy elmondta, a színházi bizottság - amely a pályázókat hallgatta meg szerda délelőtt, és közülük tesz javaslatot az új igazgató személyére a pécsi közgyűlésnek - titkosította a döntését, így eléggé lehatárolták, hogy miről tudnak beszélni és miről nem. A szervezőknek megköszönte a rendezvényt, Bodor Johanna pedig jelezte, hogy máskor is kész ilyen beszélgetésen részt venni, mert a lényeg a színház és a pécsi kulturális élet, és hozzátette, hogy örömmel jönne Pécsre dolgozni. 

Balogh Robert kérdésére - aki örömét fejezte ki a két jelenlévő nyilvánosan elérhető pályázatai kapcsán, és méltatta azok elképzeléseit a színház hazai és nemzetközi integrálásáról - a két jelölt a színházi elképzeléseikről mesélt. Bodor Johanna a nyitott gondolkodást és a nyitott szellemiségű színház létrejöttét említette fontos dologként, illetve a színház városba való integrálását emelte ki. Elmondta, híve a többféle színházi irányzatok összekapcsolásának, izgalmas repertoárt hoznának létre alkotótársaival, ha ők kapják meg a lehetőséget.

Komáromi György a saját színházi eszményét vázolta fel, mint mondta, ő mindenevő és szereti a nézői és színházcsinálói attitűdöt közös nevezőre hozni. Kiemelte, a fontos színházat szereti, ami hat a nézőkre, ő azt a hatást szeretné elérni, hogy minden színházi előadás után más emberként jöjjön ki a néző, élménnyel gazdagabban. 

Nincs jó helyzetben a Pécsi Nemzeti Színház a jelöltek meglátása szerint

Balogh Robert arról kérdezte a jelölteket, hogy milyennek látják a Pécsi Nemzeti Színház helyzetét, erre Komáromi György elmondta, előzetesen vizsgálták a színházat, a nézői elvárásokat, ezek bele is kerültek a pályázatukba. Amit problémaként tártak fel, az a bizalom és az önbizalom körül összpontosul. Szerinte nincs bizalom a színházzal szemben, kritikusak az emberek, és sokan mondják, hogy nem az ő ízlésüknek megfelelő színház van jelenleg - ezt a bizalmat szeretnék felépíteni. Bizalmi hiányt lát a városvezetés és a színház között, ez számtalan hátrányt hoz magával financiális és kommunikációs vonalon. A társulat is önbizalomhiányos, nem az a büszkeség tölti el őket, mint ami korábban volt - ez látszik a színház működésében. Ezen elsők közt akarnak változtatni, ha megkapják a lehetőséget - magyarázta.

Bodor Johanna is fontosnak ítélte az önbizalom és bizalom ügyét. Elmondta, ő a román színházon nőtt fel, sok műfajban kipróbálhatta magát. Szerinte egy társulat mindig akkor válik fontossá, ha megfelelő darabokat, rendezőket kapnak, megfelelő a ritmus, és ha a színház ellátja azt a feladatot, hogy gondolkodtat, nevel, katarzist okoz, stb. Ha komolyan veszi a színházat, akkor nem az a fontos, hogy milyen előadásban dolgozik, hanem hogy miképp dolgozik, dolgoznak. Úgy vélekedett, hogy keveset beszélnek a szakmában a belső magatartásról, viszonyulásról. A színház dolga, hogy történeteket meséljen el és gazdagítsa az ott lévőket, nézőt és színészt is. Rengeteget számít, hogy milyen filozófia alapján épül fel a repertoár, ennek híre el szokott terjedni. A művészmenedzsment is fontos, egy művésznek is fontos, hogy tudjanak róla. A repertoár vonz be és építi a bizalmat - fogalmazott. 

Komáromi György ehhez csatlakozva elmondta, mindketten szakmai alapon közelítették meg a pályázatot, és hozzátette, reméli, hogy szakmai döntés fog születni a pályázatokról. Kitért arra is, hogy nála fontos a csapatban gondolkodás, ő négy rendezővel - Bérczes László, Göttinger Pál és a k2 Színház két vezetője, Benkó Bence és Fábián Péter - indult a pályázaton, akik vállalták, hogy Pécsre költöznek, ha őt választják ki a pályázaton, ezzel is mutatva elkötelezettségüket, szakmai alázatukat.

A moderátor kérdésére - milyen forrásokat vonnának be a színház működésére, amelynek alacsony a finanszírozása - Komáromi György elmondta, ő a Radnóti Színháznál jó tíz éve gazdasági igazgató, így alá tartozik a "színházcsinálás" gazdasági része. Szerinte nehéz helyzetben van a Pécsi Nemzeti Színház, mert valóban jelentős összeggel csökkent a támogatás, másrészt viszont a minisztérium és a város megegyezése alapján öt évre előre lehet tudni, hogy mekkora a "takaró". Balogh Robert erre jegyezte meg válaszul, hogy a pályázatokban olyan grandiózus tervek szerepelnek, amelyekhez ez kevés lehet. 

Komáromi válaszul elmondta, a pályázatba is beleírták, hogy nem ismerik részletesen a színház állapotát, például nem tudják, hogy van-e tartaléka az intézménynek, erre Bodor Johanna is helyeselt, hogy ezt az információt ők sem kapták meg. Komáromi kitért rá, hogy munkájából kifolyólag napi szinten kellett a produkciós tervekből kimazsoláznia azokat a részeket, ahol takarékoskodni lehet. Úgy vélekedett, hogy a Pécsi Nemzetinek egyszerre van pénze és egyszerre szegény, ezt a rossz menedzselés okozhatja. Ők hallottak olyan történetről, miszerint Zalaegerszegről kellett díszletet venni, hiába van díszletműhelye a teátrumnak. Kiút lehet a bemutatók számával és a bemutatás idejével való sakkozás, aminél a műhely teljesítőképességét is figyelembe veszik. Szerinte az elmúlt 8 évben, mióta nonprofit a színház, ami bevétel bejött, azt el is költötték, a járvány beálltakor ezért is volt bizonytalan helyzetben a színház - fogalmazott, és hozzátette, a Radnótiban ők meg tudták nyugtatni a dolgozókat, mert volt a színháznak tartaléka a járvány elején. 

Bodor Johanna arról beszélt, hogy ugyanabból az információs csomagból dolgoztak mindketten a színház kapcsán, majd elmondta, mindig vannak olyan folyamatok, amiket racionalizálni lehet, ezzel pedig költséget lehet megtakarítani. Szerinte el kell hagyni a kényelmes és rutinos munkát és merni kell újítani. Ezzel kapcsolatban elmesélte, pár éve Kolozsváron dolgozott Tompa Gábor Az öreg hölgy látogatása című darabjánál, ahol már a rendelkező próbák idejére fel volt építve a komplett díszlet - itthon ez általában a főpróbahétre szokott elkészülni, ami mindig megzavarja a színészeket, külföldön viszont bevett gyakorlat. Ezért szeretnének tömbösített előadásrendet bevezetni, ha nyernek, mert ettől jobban tervezhetőbbé válik a munka.

Komáromi György megerősítette Bodor Johanna gondolatait, és hozzátette, ne legyen félreértés, ők külön indultak a pályázaton. Szerinte a több évre előre gondolkodás eléggé nagy edukációs lpés lenne itthon és jelenleg eléggé Don Quijote-i vállalkozás, de kétségtelenül el kell indulni ebbe az irányba. A művészi autonómia és a racionalitás között kell megtalálni az egyensúlyt, gazdasági szempontból e kettő közt kell egyensúlyozni.

Mindkét pályázó a jelenlegi társulattal dolgozna, de bővítés és vendégművészek is szerepelnek a tervekben

Balogh Robert rákérdezett arra is, hogy mi a terve a pályázóknak a társulattal. Bodor Johanna elmondta, nemrég látta a színház Bánk bán című darabját, a társulat olyan hittel és energiával dolgozott a fiatal rendezővel, ami szerinte lenyűgöző. Amennyiben őt választják igazgatónak, ő ebben a társulatban gondolkozik, de hozzátette, a vendégművészek bevonása is elkerülhetetlen. 

Komáromi György ennek kapcsán kifejtette, ők is ebben a jelenlegi társulatban gondolkodnak, eleve rájuk gondolva alakították a művészi programot, viszont a k2 Színház hat színészével is bővítenének. Hozzátette, a Pécsi Nemzeti rendelkezik messze a legalacsonyabb színészi létszámmal a hasonló méretű más intézményekhez képest, például Nyíregyházán majdnem a duplája a létszám. 

Népszínház: nem szitokszó, bár sok mindent bepakoltak már a fogalom alá

Balogh Robert fölvetette a népszínházi jelleget is, amely szerinte kihat a nézőközönségre is. Bodor Johanna több régebbi előadás felemlegetésével amellett tett hitet, hogy a népszínház nem szitokszó, a minőség számít, meg az, ha olyan előadás jön létre, amely nem tiszteli a nézőket. Gondolatai kifejtése után elköszönt a rendezvénytől, ugyanis sietnie kellett vissza Budapestre, így Balogh Robert a nézők közt ülő Bérczes Lászlót invitálta a beszélgetsébe. 

Komáromi György Bodor Johanna távozása után elmondta, a szerdai nap pozitív hozadéka volt, hogy a két jelölt szakmai beszélgetést tudott folytatni egymással. A népszínházi jellegre kitérve elmondta, ennek a kifejezésnek valóban van egy negatív kicsengése, de van pozitív felhang is, miszerint sok mindenkit tud megszólítani. Szerinte a népszínház kifejezés kiüresedett, és sok mindent pakoltak a fogalom alá a színházak - mint egy vegyesboltban, tette hozzá hasonításképp. Mint elmondta, nekik nem ez a vegyesbolt a céljuk, hanem egy nagyon minőségi és gusztusos svédasztal, amin mindenki megtalálhatja azt, amit kedvel. És az is elképzelhető, hogy olyan gusztusos egy étel, hogy az is kipróbálja, aki előtte nem ismerte-szerette azt. Egy megfelelően rétegzett repertoárban mindenki megtalálhatja a neki tetszőt, és minden néző jól járhat - fogalmazta meg. Komáromi is kitért a Bánk bánra, ő is értékes előadásnak tartja a pécsit, de hozzátette, vannak olyan nézők, akik nem kedvelik ezt a fajta progresszivitást, de a repertoárban ennek és a konzervatívabb rendezéseknek is helye van.

Bérczes László arról beszélt, hogy kár, hogy nem tudtak jelen lenni a pályázók, és azt is sajnálta, hogy Bodor Johannának a beszélgetés közben kellett távoznia. Abbéli reményét is kifejezte, hogy szakmai döntés születik a pályázatoknál, és azt is remélte, hogy olyan ember fogja vezetni a Pécsi Nemzeti Színházat, aki "tud számolni", aki a realitások talaján áll. Kitért arra is, hogy mint Bodor Johannáék, ők is két és fél hónapot dolgoztak a pályázatukon, ami már eleve megérte, majd hozzátette, Komáromi György amúgy kamaszként a szolnoki színházban statisztált, majd a szentesi drámatagozatra járt, és bár nem színész lett, hanem közgazdász, meg lett "fertőzve" a színházzal. Arra is kitért, hogy Bodor Johannát és Udvaros Dorottyát még a Bárka Színházból ismeri, dolgoztak együtt, épp ezért is volt jól eső, mikor Bodor Johanna felhívta és sok sikert kívánt a pályzathoz - nyilván ők is viszont kívánták ugyanezt nekik. 

Komáromi arról beszélt, hogy büszke a csapatra, mint ahogy a létrejött pályázati anyagra is, mert inspiráló volt a közös munka, és a vitáikkal együtt olyan szakmai terv született, amiben hisznek és meg tudják valósítani. 

Az est végén egy néző a POSZT helyzetéről kérdezett, erre válaszul Komáromi György elmondta, hogy a POSZT-ot szervező cég a Pécsi Nemzetitől különálló, ő egyébként öt éve pályázott a POSZT-ot szervező cég élére, de végül nem őt választották ki. Hozzátette, ha igazgató lesz és kérni fogják a segítségét, ő mindent el fog követni, hogy a színházi találkozó Pécsen maradjon.

Szerző: V.G.