Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

Irodalom Éjszakája 2021

BELGIUM (VALLÓNIA – BRÜSSZEL) | ANTOINE WAUTERS | Nézz a lábad elé Fordította: Bíró Péter Antoine Wauters (*1981) Francia nyelvű belga író, forgatókönyvíró, az utóbbi évek belga irodalmának egyik izgalmas felfedezettje. Nos mères (Anyáink) című első regénye (2014) széles körben feltűnő sikert aratott. A 2018-ban megjelent Pense aux pierres sous tes pas (Nézz a lábad elé) lelkes fogadtatásban részesült és bejutott a Prix Décembre döntőjébe, valamint elnyerte a Második regény díjat. Nézz a lábad elé! Egy egymást követő diktátorok által modernizálni próbált ismeretlen nevű országban járunk, ahol a szüleik farmján, a pusztaság kellős közepén él egy ikerpár. Marcio a földeken dolgozik kemény, erőszakos apjukkal, Léonora pedig anyjuknak segít a háztartásban. Alig tizenkét évesek, szinte elválaszthatatlanok, és a játékaik gyakran tiltott területre tévednek. Egy este, amikor az istállóban heverészve egyre bizalmasabb testi közelségbe kerülnek, felbukkan az apjuk, és rájön, hogy igaz, amit régó

Az opera mindenkié – vallja a Szegedi Nemzeti Színház új zeneigazgatója

Koós Kata

Kortól, nemtől, társadalmi vagy anyagi helyzettől függetlenül, sőt még az ódzkodók számára is élvezetessé tud válni. Hogyan? Nézetei szerint a műfaj kapcsán a megismerés jelenti megszeretésének kulcsát.

Ebből a célból Dinyés Dániel a főváros után szeptembertől Szegeden is útnak indította Operabeavató elnevezésű előadás-sorozatát, amely egy egész évadon keresztül havi rendszerességgel egy operát vesz górcső alá állandó rendezőtársával, Göttinger Pállal. A szegedi nyitódarab Giacomo Puccini Bohémélete, elemzésének második állomását tegnap tartották a kisszínházban.

A feldolgozott részlet ezúttal a történet szerint tüdőbajos Mimi és szerelme legjobb barátjának, Marcelnak megindító duettje volt, amelyet Máthé Beáta és Szélpál Szilveszter előadásában hallhattak a nézők.

Az előadás első felében a zeneigazgató Puccini dallamainak rejtelmeibe kalauzolta közönségét. Bemutatta, hogy a zenei kíséret hogyan képes leleplezni a szereplők valódi érzelmeit, végigkísérni lelki folyamataikat. Nyomatékosí­tani a bánatot, feltárni a hazugságot, kifejezni az iróniát, fo­kozni a feszültséget.
Az Operabeavató második felvonásában Göttinger Pál a rendelkező próba folyamatába engedett bepillantást. El­­mondta, az operák esetén rendszerint a nézők már a produkció előtt tudják, hogy mi történik majd a színpadon, így a legfőbb rendezői kihívás, hogy a „miként történik” kérdésre a lehető legizgalmasabb válasszal szolgáljon.

Szemléltette, milyen sok bejárás adódhat egyetlen jelenet kapcsán, milyen sok értelmezési lehetőség ütheti fel a fejét egyetlen gesztus tekintetében. Több esetben a közönség kezébe adta a választás lehetőségét.

Az előadásmód mindkét há­­zigazda esetében könnyed és szórakoztató, ám a gyakran al­­kalmazott humor mit sem csorbít az átadott tudásanyag értékén. A stílus közérthető és küldetésük ígéretéhez híven közélvezhető.