Húskészítmények és nők | »A csemegepultos«-ról a szerzővel, Gerlóczy Mártonnal

by - 10:33:00

Nem az íróasztalnál ülve szeretett volna ihletett meríteni. Gerlóczy Márton fél évig eljárt a nagy­vá­sár­csarnokba dolgozni, hogy megírhassa A cseme­gepultos naplója című regényét. A belőle készült egy­személyes darabot Ötvös András adta elő idén nyáron, az Orlai Produkciós Iroda gondozásában. A produkció szeptember 19-én költözik a Jurányi In­ku­bátorházba. A regény születéséről beszél­get­tünk a szerzővel.

Önéletrajzi merítésű a könyv. Vissza tudod idézni, milyen élethelyzetben és miért vágtál bele a vásár­csarnokos kalandba?
Mesterséges valóság volt az életemben az a fél év, 2007-ben, a csemegepultozás, a csajozás is. Szándékosan, a könyv miatt vágtam bele mindkettőbe, szerepek voltak, azért keveredtem mindenféle kalandba, hogy sokféle benyomásról tudjak írni a könyvben. A korábbi regényeimmel ellentétben olyat akartam létrehozni, amelyhez a gyűjtés nem a szobában vagy a könyvtárban zajlik.

Miért vásárcsarnok és miért csemegepult?
Egy barátommal arra jártam, bementünk egy ismerőséhez húsokért, ott született az ötlet. Megkérdeztem a tulajdonost, dolgozhatnék-e nála fél évet. Kiszabadultam az íróasztal mögül, gyűjtöttem az anyagot, egész nap jegyzetfüzet volt a zsebemben. Addig dolgoztam ott, amíg összeállt egy regényre való anyag. És közben jól éreztem magam.

Teljes értékű munkaerőként kezeltek, vagy olyanként, aki odament leskelődni?
Mindössze a tulajdonos és az üzletvezető tudta – ő is csak körülbelül –, mit csinálok ott. Akiket később felvett munkaerőnek mellém, semmit nem sejtettek. Azt hitték, ott dolgozom rendesen.

Mátyás király nem dobta le az álruháját…
Persze. Az életem részévé vált, minden reggel mentem dolgozni. A történet másik fele is igaz, nem volt akkor barátnőm, épp lezártam egy korszakot, azt tehettem, amihez kedvem volt.

Másképp nézel most a csemegepultra, ha bemész a körúti húsboltba 20 deka olasz felvágottat kérni?
Mostanra elfejtettem. Egy évig utána még figyeltem, mit hogyan csinálnak a „kollegák”, ma már újra ugyanúgy járok vásárolni, mint előtte. Szinte minden nap megyek henteshez, ilyen gyakoriság mellett már nem is jut az eszembe, hogy akár én is állhatnék a másik oldalon.

Hogyan született az ötlet, öt évvel a könyv megjelenése után, hogy színdarab készüljön belőle?
Érdekes egy könyv sors. A Csemegepultos ennyi idő után, most érik be igazán. Néhány hete jelent meg az új kiadás, készül a német és francia fordítás, bemutatták a színházi előadást. Először egyébként filmet akartak belőle készíteni fiatal filmesek, írtunk is belőle több forgatókönyv-változatot. Lezajlott a casting, én Ötvös Andrást választottam a főszerepre, ekkor találkoztam vele először. Ha létrejön a film, konfliktusba keveredtem volna, mert a filmesek mást akartak a főszerepre. Én viszont ragaszkodtam Andrishoz, hiszen rengeteg gondolata, ötlete volt, illett hozzá a karakter. A film végül nem valósult meg.

Ez az első eset, hogy egy könyvedet feldolgoz­ták?
Már az első regényem, az Igazolt hiányzás esetében is felmerült a megfilmesítés ötlete, de akkor a producer eltűnt. Ma már tudom, hogy a producerek eltűnnek. Nem bánom, hogy végül nem készült belőle film. Magyarországon jobb, ha nem lesz film a regényed­ből, sok jó nem sülhet ki belőle.

Ezt íróként mondod, vagy mozinézőként?
Mindkettőként. Az Igazolt hiányzás szerintem nem is jó alapanyag mozihoz, hiszen zsánerkönyv. Egy napló.

Térjünk vissza A csemegepultos színpadi válto­zatához.
Orlai Tibor keresett meg négy éve, hogy készítene belőle színházi előadást. Elkezdtem átírni színpadra a regényt, ám nem voltunk elégedettek az eredménnyel. Valószínűleg azért, mert addigra túl sokat dolgoztam már az anyaggal, kicsit untam is, és túl sok mindent sűrítettem bele. Ekkor került a képbe Göttinger Pál az előadás rendezőjeként, aki szintén ismerte, kedvelte Ötvös Andrást.

»Nehéz csinálni, ugyanakkor rendkívül izgalmas olyan színészt nézni, akinek minden másodperce közlés. Nincs partnere, ezért az egész közönség az ő játékára tapad rá. Ötvös András maximálisan ilyen. Rendkívül gátlástalan színész, az ellenkezőnek a fordítottját is eljátssza. Ha kell, esik, bukik. Minden próbára negyven új ötlettel érkezik.« – Göttinger Pál, rendező


Végül Lőkös Ildikó dramaturg készítette el a színházi szövegkönyvet. Te mennyire folytál bele a munkába?
Semennyire. Ildi átküldte a kész szövegkönyvet, én elolvastam. Nagyon könnyen színpadra vihető a regény szövege, színpadbarát. Csak ügyesen kellett összevágni a kész párbeszédeket, montázst készíteni belőle. Mivel nem került bele új szöveg, nem volt indokolt beleszólnom. Legfeljebb abban tehettem volna, mely részek szerepeljenek benne, ám úgy döntöttem, az előadás legyen az alkotóké.

Ezek után milyen előadást láttál a balatonföldvári premieren?
Úgy éreztem, és a visszajelzésekből is az derült ki, tetszett a közönségnek. Andris játéka lenyűgöző, elképesztő energiával van jelen a színpadon. Négy éve, amióta először felmerült, hogy el fogja játszani a szerepet, foglalkozik a szereppel, gondolkozik rajta. Díjat is kapott az alakításáért a szegedi Thealter fesztiválon.

Göttinger Pál elmesélte, volt egy olyan elképzelés is, hogy sokszereplős előadás készüljön a regényből. Te milyennek találod a monodráma formát?
Az biztos, hogy ez a változat működik, és előnye, hogy könnyen mozdítható, utaztatható az előadás. Nemrég beszéltem annak a csemegepultnak a tulajdonosával, akinél dolgoztam. Felmerült, akár a vásárcsarnokban, az eredeti helyszínen is játszhatnánk a produkciót. Elég sok piac van Magyarországon, az előadás sok helyre elutazhat azáltal, hogy nem kell sok színészt egyeztetni hozzá.

A rendező szerint a főhősöd szerethető, de rosszkedvű, cinikus ember. Egyetértesz ezzel?
Akkor egyáltalán nem voltam rosszkedvű, nem is lehetett volna úgy végigcsinálni azt a fél évet és a munkát. Nagyon jól éreztem magam a csemegepultban. Cinikus? Az igaz.

És mennyire nőgyűlölő Márczy Lajos amiatt, hogy folyton kudarcot vall náluk?
Nem én vallottam kudarcot, hanem eleve elvetélt kalandokba vágtam bele. Nem szerelmet kerestem, anyagot gyűjtöttem, ütközéseket, amikből sok mulatságos szituáció keveredhet ki.Embereket írtam meg a regényben, nem nőket. Nem nőgyűlölő, nem soviniszta, csak kemény, éles és őszinte a szöveg. A szórakoztató ismerkedéseimet írtam meg.

Vagyis mind a saját ismerkedéseid voltak?
Igen. A könyvem elején szerepel is: húskészítményekről és nőkről írok. Bevallom, azokat a hölgyeket, akiket szeretek, nem ebben az időszakban ismertem, illetve írtam meg. (nevet) Mindenkinek vannak olyan ismerkedései, amelyekről kiderül, nem illettek egymáshoz. Ilyenkor más ember, normális esetben elköszön és hazamegy. Engem viszont foglalkoztattak ezek a helyzetek. Minél rosszabbak voltak, annál inkább megírhatóak. Ez is a szociográfia része. Nem hiszem, hogy ezekkel az egyéjszakás kalandokkal megbántottam volna a hölgyeket. Nem arról volt szó, hogy hetekig kihasználtam volna valakit csak azért, hogy később megírhassam. Lehet hazudni, hogy minden csodálatos, de azt is el kell fogadni, hogy vannak huzatos emberek, éppenséggel az én könyvemben több belőlük a nő, hiszen ők voltak a témáim. Vállalom azt is, hogy kritikus a hangvételem.

Vállalod a cinizmust is?
Keskeny a határ.

»Ötvös önfeledten pultos; kezében életre kelnek a kolbászok, párizsik és szalámik, de még a csomagolópapír is: ők a vevők, a főnökség, a borgőzös magánélet. Karakterek jönnek és mennek a színpadon, a pultos srác egyre nehezebben bírja, majd teljesen elszabadul a pokol, és az indokoltnál előbb (vagy később?) belefásul az egészbe.« – A dívány.hu az Ördögkatlan Fesztivál előadásáról

Mennyire törekedtél arra, hogy társadalomrajzot, kritikát is megfogalmazz?
Az mindig bennem van. Másért nem is érdemes írni, minthogy kritizálni azt, ami körülvesz. Nem szeretem a szentimentalizmust, nem vagyok költő.

Mennyire jársz színházba?
Tömegiszonyom van, nem bírok sok ember közé menni. A csemegepult pont ezért volt nekem való, mert rengeteg ember mozgott körülöttem, mégis egy fal választott el bennünket. Színházba, főleg a nagy kőszínházakba ritkán járok, nem szeretem az erős parfümöt, a csillogó ruhákat. A kisebb színházak sokkal inkább nekem valók.

Most min dolgozol?
Nagyjából pont A csemegepultos óta foglalkozom a családregényemmel. Még körülbelül másfél évi munka van hátra van belőle. Öt év gyűjtés után most tartok az írásnál. Szeretném megnyugtatni a hölgy olvasókat, öt generációnyi nőről fog szólni, a nagymamám a vége, 1830-tól a 1970-es évekig. A brassói szász világban kezdődik a történet és Budapesten ér véget.

Hogyan kutasz?
Sok száz oldalnyi családi levél, napló marad fent, rengeteg hivatkozás, könyvek. Áprily Lajos lánya a nagymamám. Ilyen sok szépet nőkről sehol nem lehet majd olvasni. (nevet) Szó lesz anyaságról, kitartásról.

A Váróterem című regényed a nagyapádról szólt. Úgy tűnik, kiemelten foglalkoztatnak a családi történetek.
Muszáj megírnom őket. Már csak azért is, mert ezek a nők naplókat vezettek, tartok tőle, azért vetették papírra az életüket, hogy egyszer valaki foglalkozzon velük. Egyfajta kötelességemnek érzem ezt a munkát. Valójában már annak is örülni fogok, hogy meglesz bekötött formában a családtörténetünk.

Találtál meglepetéseket a kutatás során?
Csak azt: 800 oldalas lesz a könyv.


You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed