Ugrás a fő tartalomra

MOST ÉPP EZ

Grisnik Petra 35 éves

Ma ünnepli 35. születésnapját Grisnik Petra Junior Prima-díjas színésznő, Göttinger Pál rendező felesége. Grisnik Petra 1986. október 16-án látta meg a napvilágot Pécsett, egy horvát nemzetiségű családban nevelkedett a város melletti Kökényben. Már gyermekként megcsillogtatta művészi tehetségét, ugyanis 1999-től kezdve fellépett a Pécsi Horvát Színházban. Természetesen ezen a pályán folytatta, 2008-ban fejezte be a Kaposvári Egyetem színművész szakát, majd gyakorlatát a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltötte. 2008 és 2014 között ennél a társulatnál talált otthonra, 2014-től kezdve viszont szabadúszó. Eddigi pályafutása során játszott már a Rómeó és Júliában, a West Side Story-ban, A víg özvegyben, a La Mancha lovagjában, az Egérfogóban, a Nyolc nőben és a Csoportterápiában is, de nem idegenek számára olyan közkedvelt darabok sem, mint a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Játék a kastélyban vagy a Száll a kakukk fészkére. Jelenleg több előadása is műsoron van, például a Kolibri Pincé

Színpadi játékok

A kényszeres váltások sokszor kizökkentenek, ugyanakkor maguk is jól működnek humorforrásként.

Érdekes szórakoztató színházi kísérlet, ám az eredmény nem átütő. Mindnyájunkat érintő alapszituáció, a történetben azonban több is lehetett volna. Ez mind igaz, de mégsem fedi egészen a valóságot. Ugyanakkor máshogy is megragadhatjuk a Családi játszmák lényegét, ha feltesszük magunknak a kérdést: inkább színház, vagy inkább szórakoztatás?

Egyfelől a közönséget beavató információk feldobják, sőt különlegessé teszik a látottakat: ez a koncepció különbözteti meg az előadást a vígjátékok tömkelegétől. Másrészt azonban épp a színház lényegének mond ellent mindez, hiszen normál esetben a nézőknek maguktól kellene rájönniük, vagy legalábbis megsejteniük azt, amit így egyszerűen csak elolvashatnak.

A Családi játszmák egy átlagos család, a nagybeteg apa, az ünnepre házisárkányként készülő anya, a két felnőtt fiúgyermek, a sikeres jófiú és színésznő barátnője, valamint a kevésbé sikeres önmagát kereső férfi és alkoholgondokkal küzdő felesége karácsony délutánját mutatja be. Mindnyájunknak ismerős helyzet: ki ne élt volna már át egy felszínesen kellemesen kezdődő, ám bútordöntögetéssel végződő nagycsaládi összejövetelt?

Azonban részben a darab koncepciója, részben a történet mindezt erőteljesen a bohózat irányába tolja el, ami nem lenne baj, hiszen vitathatatlan e helyzetek fonák humorossága – ugyanakkor, bár itt is próbál mélyebbre ásni a cselekmény, például két tönkrement házasság kapcsán, a koncepció által az előadásra települő folytonos humor nem engedi, hogy mindezt át is érezzük. Az egyik pillanatról a másikra történő hirtelen hangulatváltások, az erőltetett kényszercselekvések sokszor zökkentenek ki minket a cselekmény követéséből, ugyanakkor az is igaz, hogy sokszor, főleg a második felvonásban, maguk is jól működnek humorforrásként.

Alighanem a színészeknek is változatosságot jelentett a Családi játszmákkal való munka, ám a történetvezetés és a viselkedésminták csavarjai révén részükről inkább stílusgyakorlat-folyamot, semmint konzisztens szerepformálást látunk. Eközben persze jó újra látni a dögös színésznőt játszó Réti Adriennt, örülünk Kútvölgyi Erzsébet találó anya-nagymamájának, nevetünk Ötvös András szándékosan mesterkélt stréberséggel megjelenített Matthew-ján, megértjük Szikszai Rémusz bizonytalankodó, lassan a kapuzárási pánik felé közeledő Adamjét, és megérint minket Járó Zsuzsa önmagával vívódó feleség-anyája. Épp csak a koncepcióhoz viszonyítva minden másodlagos: a történet, a karakterformálás, az árnyaltságra való törekvés.

Igazságtalanok lennénk azonban, ha ez alapján ítélnénk meg az előadás összességét. A Családi játszmáktökéletesen teljesíti a vállalását: részben a szövegkönyv poénjai, részben a Beugró improvizációira emlékeztető, itt azonban precízen begyakorolt és Göttinger Pál rendező irányítása révén feszesen de mégis magától értetődően működő stíluskavalkád révén folyamatosan nevetteti a nézőket – alapvetően, még ha maradt is némi színházi hiányérzetünk, mi is jól szórakoztunk rajta. A kísérlet, ha nem is váltotta meg a világot, azért sikeresnek mondható.