A mosoly országától a Bohém Fesztiválig – Papageno Klasszik

A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása október 16-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dinyés Dániellel, Fischl Mónikával, Ittzés Tamással és Korda Nikolettával.

A Szegedi Nemzeti Színház számos bemutatóval készül az évadban, amely kiemelkedő a vidéki játszóhelyek kínálatában; öt előadás során összesen hat különleges művel várják az operarajongókat. A bemutatók sora Puccini szenvedéllyel fűtött Bohéméletével kezdődik október 22-én, amelyet egy produkció keretében két egyfelvonásos, Henry Purcell Dido és Aeneas, valamint Tom Johnson Négyhangú operája követ. Majd Mozart két klasszikusa is megelevenedik a színpadon: a Szöktetés a szerájból és a Don Giovanni. A sorozatot Donizetti Stuart Mária című operájának koncertszerű hazai ősbemutatója zárja. Mindezek mellett az operatagozat viszi színre a Leonce és Léna című musicalt és a Marica grófnő című operettet is.

„Azt gondolom, nagy baja a jelenlegi operajátszásnak, hogy nem a társulati tagokra keresnek operát, hanem világszerte víziók vannak, amelyek nincsenek összhangban sem az adott színház énekeseivel, sem zenekarával. A választásom legfőbb szempontja az volt, hogy a társulati tagoknak élmény legyen játszani, és persze, hogy a művek a közönség számára is ismerősen csengjenek” – mondja a színház zenei vezetője, Dinyés Dániel, aki nemcsak az operatagozat működéséért felelős, de a többi zenés darab, az operettek és a musicalek, valamint a prózai darabok zenés betétjei is az ő gondozásában kerülnek színre.

A zenei életre nevelés, az utánpótlás céljából tavaly Göttinger Pál rendezővel elindították az Operabeavató sorozatot, amely során könnyed, humoros stílusban avatják be a nézőket az operák dallam- és látványvilágának alkotói árnyalataiba és fortélyaiba. „A Bohéméletet kezdtük el feldolgozni, de nem tudtuk befejezni. Novembertől viszont tervezzük, hogy a Don Giovannival újraindítjuk az Operabeavatót, és reméljük, a márciusi bemutatóig fel tudjuk dolgozni a művet” – mondja Dinyés Dániel, akitől azt is kérdezzük, mi az igazán vonzó a szegedi operajátszásban a szakma és a közönség számára; miért tartja fontosnak, hogy a szegedi társulat a városban élő művészekből álljon össze; illetve az operaélet felpezsdítése hogyan indult, milyen koncepció mentén épül?