Grisnik Petra írja a Vera online előadásáról


89 napja nem voltam színpadon. Nem tudom, volt-e már ilyen, máskor sosem számoltam. Talán még sosem hiányzott ennyire. Már megvolt minden: voltam szomorú, felszabadult, szorongó, kipihent, demotivált, apatikus, dühös... És mindig történik valami, amitől hirtelen mégis van kedvem még egy kicsit várni; kivárni, hogy újra érezzem 19:06-kor a hangyákat a gerincemen végigmasírozni. Minden alkalommal, amikor valaki elmondja, hogy megnézte a Verát, az @e_szinhaz oldalán, egy kicsit megszakad a szívem, és nagyon boldog vagyok. És most lett ez a cikk, amiben olyan illusztris névsorban szerepelek, hogy alig tudom elhinni. Ez az előadás az, amire minden nap gondolok, amit minden nap várok, aminek a szövegét párnaponta futás közben elmondom... A többi is a szívemben van, de ez a közepe. Köszönöm, @konyvesmagazin!


Hamarosan jön az a 19:06, amikor @skrabanjudit tól jön sms a telefonomra, amiről le sem veszem a szemem: 3. Ennyi az üzenet. Harmadik figyelmeztetés. Lekapcsolom a villanyt. Sötét van. Nem félek. Skrabi vigyáz rám. Nem félek. Nem félek. 19:07 #actresslife #ilovemyjob #seszínházsesemmi #vera #hiány #fuckcovid #eznemegyszomorúposzt