Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


Gálvölgyi Dorka elbúcsúzott a Hatszín Teátrumtól

Meghatóan szép, szomorú szöveggel köszönt el a Hatszín Teátrum igazgatója, Gálvölgyi Dorka a színházától a Facebookon. A búcsú okairól nem ír, akik azonban személyesen ismerik a távozó igazgatót, tudják, hogy az elmúlt években egy nem igazán befogadó környezetben kellett küzdenie a színház fennmaradásáért. A színház 2017. április 24-én Janikovszky Éva: Az úgy volt… című mesejátékával indult, azóta 774 előadása, és 142 000 nézője volt. 

„Köszönöm Laci! Búcsú a Hatszín Teátrumtól… Ezzel kezdi posztját Gálvölgy Dorka, majd így folytatja: Talán 2015 vége volt, mikor Laci (Horváth László, a Geomédia azóta elhunyt igazgatója – a szerk.) megkeresett, hogy szeretne egy színházat, hogy gyermekkori álma volt ez, hogy arra áldozna, hogy szülessen egy új teátrum Budapesten, hogy ő, aki Toldy teátrumos diák volt, annyit álmodozott arról, hogy legyen majd egyszer egy saját színháza és ez az épület erre tökéletes. Meggyőzött, mert intelligens és szellemes stílusával szerintem bárkit és bármiről… Szövetkeztünk hát erre és belevágtunk. Nagyon rövid idő után közös álmunk lett ez, a Hatszín Teátrum. A nevet ő választotta, amelyet én igen nehezen tettem magamévá, de már ez is minden pillanatban Lacira és erre a kis ékszerdobozra emlékeztet. Istenem mennyien és hányszor vicceltek a „Hátszín” szóval… Köztük persze Laci maga is. Régen nevettem ezen, most könnyektől forró ismét a szemem. 

Az épület a Jókai utca 6-ban már az 1950-es évektől adott helyet különféle művészeti eseményeknek. Az épület az ötvenes években a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Székháza volt, a földszinti nagyteremben egymást érték a színi előadások és kultúrestek. Egy ideig az egyik ellenzéki párt székháza lett, majd Laci megvette végre az épületet Jánossal együtt, és végre zöld utat kapott a dolog, belekezdhettem ebbe a gigászi munkába. Nagyon kis költségvetést, de szabadkezet kaptam és elindult a heroikus munka. Minden pillanatban ott voltam, ott álltam, mikor az Ó utcai ablakokat befalazták, mikor a mai színpad helyén lévő irodából végre valami színpadra emlékeztető valami kezdett megszületni. Egyedül persze nem ment volna, de Péter, a férjem, mint mindenben, ebben is minden támogatást megadott. Együtt vettük meg a bútorokat a kis alagsori öltözőkbe, és együtt is szereltük össze. Együtt választottuk ki a színház színeit, de persze egyedül vitáztam a kivitelezővel, hogy csak majdnem lett olyan, mint az eredetileg választott. A rengeteg álmatlan éjszaka és idegesség megérte és egyre közelebbinek látszott a pillanat, hogy ebből a teremből színház lehet. Épült büfé, meg ruhatár, lettek hála Katának „hatszínes” biléták, és lettek öltözők, meg egy „díszlet és jelmeztárnak” nevezett kis helyiség. 2016 és 2017. között vagy kétszáz produkcióval tárgyaltam, kerestem és kutattam, mivel és hogyan induljon ez a hely. Vitáztam Péterrel, hogy mi lenne a legjobb, milyen irányt kell választanunk. 2017. februárjában kezdtem meg a marketing és kommunikációs munkát, ekkor született meg a Hatszín FB oldala, amelyet azóta 14.000 ember követ… Megálmodtam az első saját előadásunkat, amellyel megnyitottuk a kapukat, Janikovszky Éva írásaiból született az Az úgy volt…, ami azóta is teltházakkal ment. Laci ekkor csak fotókat kapott az előadásról és a színházról, jelen már nem lehetett, a betegség nem válogat. Laci soha nem láthatta az elkészült Hatszín Teátrumot. Az élet olykor nagyon igazságtalan. 2017. nyarán Laci végleg magamra hagyott a közös álmunkkal, nevét egy kis tábla őrzi a színház falán. Minden előadás előtt, mikor én szedtem a jegyeket, mielőtt kinyitottam a terem ajtaját a nézők előtt, végigsimítom a kis táblát és beszéltem Lacival, mert tudom, hogy látta, tudta hogy sikerült, az álma, a közös álmunk valóság lett. Laci minden előadáson velünk volt. Voltak saját bemutatók, számszerűen öt, itt volt a kortárs német irodalom fenegyereke, Daniel Khelman, aki boldog volt, mert az első színdarabja egy időben került színpadra a német bemutatóval. Voltak rendezvények, koncertek, gyereknapok, na meg a Pozsonyi Piknikek és a Színházak éjszakája, amely volt, hogy pont a kisfiam születésnapjára esett. Ádi fiam amúgy itt lett az évek során kisfiúból kamasz, szinte minden hétvégén velem volt bent. Jött Ildi, meg Zoli, na meg Sári, a titkárságra, aztán mentek, jött utána Zsuzsi meg Bea, ők is máshová igazoltak. Ott volt Kata, és Ildi mindvégig, és Jani, aki később igazolt, de nagy hangja olyanná tette, mintha mindig velünk lett volna. Majd megérkezett Vera, vele lett teljes a csapat. Nem hagyhatom ki Ágit, aki a jegyekkel foglalkozott, na ahhoz még most sem értek igazán. Ott vannak a „lányok” a pénzügyön, a két Szilvi és mondjuk a kicsit sem lány, Laci. Annyi nevet mondhatnék még, akik nélkül a Hatszín Teátrum 774 előadása, és 142.000 nézője nem lehetett volna velünk. Csodás előadások születtek itt, ebben az első perctől partner volt Tibor, aki mentorom és talán mondhatom, hogy barátom is, de annyi más producer és társulat lehetett játszótársunk. Nehéz neveket sorolni, mert amennyiben jól számoltam legalább 112 színész állt a Hatszín Teátrum deszkáin. Nagyon sok boldog pillanat, rengeteg munka, néha 5-6 hét egyetlen szabadnap nélkül, elképesztő sok stressz és álmatlan éjszaka után most búcsúzom Hatszín! Szeretlek nagyon, de van, hogy menni kell. Köszönöm mindenkinek, Péter neked külön nagyon! Köszönöm Laci!”

Gálvölgyi Dorka
Budapest, 2020. szeptember 19.


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegekből finanszírozzuk következő projektjeink előkészületeit. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!


TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed