Fontos színház, nyitott színház, pécsi színház – Mit ígérnek az igazgatójelöltjek?

Gyorstalpaló a pécsi színházigazgatói posztra pályázók elképzeléseiből. A Szabad Pécs felkérésére vendégszerzőnk, Aradi Hanga hasonlította össze a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójelölti pályázatait. A négyből máig nyilvánosságra hozott három pályamunkát.

November közepén dönthet(ne) a pécsi Közgyűlés a bizottság október 21-i szavazása alapján a színházigazgatói posztra javasolt személyről. A rendkívüli jogrend alapján azonban elvben a pécsi polgármester egy személyben is meghozhatja a döntést. Mivel a bizottság szavazásának eredményét titkosították, hivatalosan továbbra sem lehet tudni, a négy pályázó közül ki lehet esélyes a PNSZ vezetésére. Sajnos az is egyértelmű, a város döntéshozóinak a valóságban alig lehet befolyása a színházigazgató kinevezésére. Ettől függetlenül is fontos, hogy ismerjük azokat a pályázatokat, amik elvben meghatározhatják a város egyik legjelentősebb kulturális intézményének következő öt évét. 

Egy civilek által szervezett, felemásra sikeredett vitaestet leszámítva a pécsi nyilvánosságnak nem sok esélye volt betekintést nyerni a pályázók elképzeléseibe. Hacsak nem vette a fáradságot, hogy elolvassa az elérhető összesen több mint 400 oldalnyi pályázati anyagot. Dr. Komáromi György és csapata már szeptemberben elérhetővé tette pályázatát. Bodor Johanna a bizottsági meghallgatást követően október 21-én hozta nyilvánosságra a sajátját. Lipics Zsolt november elsején tette ez meg. Csányi László pályázatáról azóta sem tudni semmit.

Jelen cikk a tájékozódást hivatott segíteni. A három nyilvánosságra hozott pályázat tartalmát summázza, illetve különböző szempontokat kínál azok összehasonlítására. A szempontok: 1. A pályázók hitvallása, motivációi, általános víziói a nemzeti színház vezetése kapcsán 2. a Művészeti Tanács szerepe, a felkért együttműködő alkotók névsora 3. A Prózai- és Operatagozat műsorterve, működési modellje 4. A színház színházi nevelési törekvései, a fiatalok megszólításának stratégiája 5. Színház a falakon kívül: vendégszereplések, jelenlét a város életében, fesztiválok. 

Jelen cikk nem tárgyalja az igazgatói posztra pályázók gazdasági- és marketingtervét. Egyrészt, a cikk írója nem gazdasági szakember. Másrészt mivel nem minden pályázó hozta nyilvánosságra üzleti tervét (Bodor Johanna üzleti titkokra hivatkozva nem tette ezt meg), összehasonlításuk információ hiányában is bajos lenne. 

Aki szeretné elolvasni a nyilvánosságra hozott pályázati anyagokat, itt, itt és itt megteheti.

Kik vagyunk, mit akarunk?

Komáromi György pályázatának címe A közös: többszörös. Szerzői már a bevezetőben leszögezik: „Ez a pályázat csapatmunka.” Komáromi György (a budapesti Radnóti Színház gazdasági igazgatója) vezetésével Bérczes László (az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezője, író, rendező) Benkó Bence, Fábián Péter (író-rendezők, a k2 Színház vezetői) és Göttinger Pál (operarendező) írta. A pályázó csapat tagjai között tehát megtalálhatók színházvezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek, fiatal, független alkotók és társulatvezetők, nemzetközi, helyi és országos kulturális fesztiválok szervezői. Komáromi a civilekkel szervezett beszélgetésen a „fontos” színházat nevezi ideálisnak. Ebben a szellemben képzeli el a PNSZ vezetését is.

„Az általunk vezetett Pécsi Nemzeti Színház a pécsi városi identitás szerves része lesz. Feladatunk a közösséghez való tartozás erősítése, a különböző vélemények bemutatása, megértésük segítése. Célunk egy igazi közösségi színház létrehozása, amely párbeszédre inspirálja a nézőket és az alkotókat egyaránt.” – írják. Elképzelésükben a színház szorosan együttműködik a város kulturális intézményeivel, független színházi alkotóival, az iskolákkal, pedagógusokkal.

Pályázatukban nagy hangsúlyt kap a színház „fiatalításának” igénye. Ez nem csak a társulat bővítését jelenti (erről bővebben később), a pályázók az egész színház arculatának, a „nemzeti” és a „népszínház” fogalmának leporolását, aktualizálását tűzték ki célul. („A mi nemzeti színházunk tiszteletben tartja a Nemzeti Színház eszményét, az évszázados hagyományokra építve és azokat továbbgondolva egy új, kortárs, a jelenben élő és a jövőbe tekintő tágas kulturális teret jelent.”)

„Újra nyitottá válni a másikra, az együttérzésre, a közös gondolkodásra, összetartani a közösségeket – a színháznak a megosztottság korában egyre hangsúlyosabb a feladata ebben.” – ezekkel a szavakkal nyitja Bodor Johanna táncművész-koreográfus színházigazgatói pályázatát. Bodor hangsúlyozza, innovációra és progresszióra törekedne, újrapozicionálná a Pécsi Nemzeti Színházat a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Elképzeléseinek kulcsszava a nyitottság (Bátran nyissunk! – hirdeti a pályázat címe is). Nyitottság a városra, a város kulturális intézményeivel való együttműködésre, és nyitottság a társadalomra, a színházat körülvevő világra. Pályázatában kifejti „smart” és zöld színház koncepcióját is a progresszív, a kor igényeire és kihívásaira reagáló színházi működés jegyében. Nagy hangsúlyt fektetne a színház akadálymentesítésére, valamint olyan előadások létrehozására is, amik a valamilyen érzékszervi fogyatékkal élők számára is teljes értékű szórakozást nyújthatnak (a mintaévadban például a Vakság című hangjáték bemutatása ilyen irányú törekvés lenne).

A pályázó csapat tagjai: Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő, Sebestyén Aba rendező, Anger Ferenc operarendező a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, Dr. Szabó Károly gazdasági szakember és Keszthelyi Kinga dramaturg. (Nem a szakmaiság mércéje ez, mégis pozitív, és ezért fontosnak tartom kiemelni, hogy a csapat tagjainak fele nő.)

„Pécsi vagyok és az is maradok. 32 év sikeres színművészi pályát követően most érkeztem el életemnek abba a szakaszába, amikor nagyon határozottan vágyom arra, hogy a nemes szórakoztatáson túl hozzátegyek valamit szülővárosom kulturális életéhez” – Lipics Zsolt színművész színházigazgatói pályázatának alapja a pécsiség. Mind Lipics Zsolt, mind a vele együtt pályázó Vidákovics Szláven a PNSZ prózai társulatának tagjai, megbecsült, szeretett pécsi művészek. Vidákovics Szlávent színészként, rendezőként, valamint a Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Nyári Színház igazgatójaként is ismerheti a város. 

Terveik között, a jól bevált népszínházi forma megtartása mellett, szintén szerepel a színház helyzetének javítása, a vendégszereplések számának növelése, a város kulturális intézményeivel való szorosabb együttműködés. „Egy biztos hidat szeretnék építeni a régi és új vezetői ciklus között, egyfajta folytonosságnak leszek a záloga.” – írja Lipics. Hangsúlyozza, ismeri a pécsi közönséget és a társulatot is, tisztában van az igényeikkel, és azt is látja, mi az ami jól működik jelenleg, és mi az, amin változtatni kellene.

Mindhárom pályázó fontosnak tartja a színház háromtagozatos (próza, opera, balett) működési modelljének megtartását. A Pécsi Balett félig független szervezetként vesz részt a PNSZ munkájában, jelen írásban elsősorban a prózai- és operatagozat munkájára, az általános művészi törekvésekre fókuszálva mutatom be a pályázatokat.

Kikkel dolgozunk együtt?

Lipics Zsolt Vidákovics Szlávennel (mint művészeti vezetővel) közösen képzeli el a színház vezetését. Az Operatagozatot továbbra is Gulyás Dénes vezetné (Rázga Miklós igazgatása alatt is ő felelt érte). Pályázatukban több olyan rendezőt is megneveznek, akik az elmúlt tíz évben visszatérő rendezőként vannak jelen a PNSZ életében (Böhm György, Nagy Viktor, Funk Iván, Anger Zsolt). Színházi nevelési programjuk megvalósításában a pécsi Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezet segítségét kérték.

Bodor Johanna Sebestyén Aba főrendezővel és az Udvaros Dorottya által vezetett Művészeti Tanáccsal képzeli el a színház működtetését. A Művészeti Tanács tagjai az adott évad kialakításában és megvalósításában résztvevő alkotók lennének, a tanács összetétele tehát (a vezetőt leszámítva) évadról évadra változna. Az első mintaévad nagy- és kamaraszínpadra meghívott rendezői: Szőcs Artúr, Sebestyén Aba, Anger Ferenc, Béres Attila, Szabó Máté, Mohácsi János, Székely Kriszta, Nagy Péter István, Mezei Kinga, Grecsó Zoltán, Alföldi Róbert (tárgyalás alatt).

Dr. Komáromi György pályázatában a Művészeti Tanács a vezetési gyakorlat lényege. Tagjai (a fent már említettek) folyamatosan jelen lennének, együtt (a meghívott rendezőkkel) alakítanák ki a műsorterveket, figyelnének a folytonosságra, szem előtt tartva a pályázatban lefektetett irányvonalakat. Terveik között szerepel egy állandó dramaturg szerződtetése is, akinek kardinális szerepe lenne az évadtervezésben, az új, kortárs szerzők és drámák felkutatásában, a fesztiválszervezésben és a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában is. Az első mintaévad nagy- és kamaraszínpadra meghívott rendezői: Fábián Péter, Benkó Bence, Markó Róbert, Mohácsi János, Göttinger Pál, Tarnóczi Jakab, ifj. Vidnyánszky Attila, Bérczes László.

Prózai- és Operatagozat, évadtervek, társulat

„Minden színházvezetés feladata a magyar színházművészet hagyományainak továbbvitele, s annak újragondolása, megújítása az adott kor igényeinek megfelelőlen” – írja pályázatában Bodor Johanna. Klasszikus drámák bemutatása mellett kortárs művek színpadra állítását is vállalnák, illetve fontosnak tartják, hogy a klasszikusok is kortárs nyelven szólaljanak meg, válaszoljanak korunk kérdéseire, rezonáljanak a jelennel. Tervezett ösztöndíj programjuk keretei között évente egy-egy fiatal szerzőt kérnének fel, hogy írjon művet a PNSZ számára. Az Operatagozat szintén előtérbe helyezi – a klasszikus művek mellett – a kortárs operák színpadra állítását. Az N. Szabó Sándor teremben rendszeresen biztosítanának játszási lehetőséget a pécsi független színházi társulatoknak. 

A mintaéved nagy- és kamaraszínpadi bemutatói: Száz év magány, Platonov (színművek), Figaro házassága (opera), Hello, Dolly! (musical), Doktor Dolittle (gyerekelőadás), Zűrzavaros éjszaka (komédia), Aranysárkány (színmű), A kis kéményseprő (gyerekopera), Náthán gyermekei (ifjúsági előadás), Isten (kortárs dráma), Gál (Jérôme Bel koreográfus koncepciója alapján).

A társulatot egyelőre nem bővítené Bodor, a társulati munkát az előadások próbái mellett workshopokkal, „mesterkurzusokkal” egészítené ki. Ezek az adott évadban rendező alkotók, valamint meghívott vendégművészek vezetésével zajlanának. A hatékonyabb működés, és tervezhetőség céljából Bodor bevezetné a tömbösített tervelfogadás gyakorlatát. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi általános színházi gyakorlat helyett (néhány hónap), akár a bemutató előtt egy évvel megállapodna a színház és a felkért rendező a készülendő előadás tervezetében.

A Prózai Tagozat vezetésére Komáromi Fábián Pétert és Benkó Bencét kérte fel. „A Nemzeti Színház célja, hogy minden magyar ember színháza legyen, világnézettől, vallási hovatartozástól, kortól, nemtől, társadalmi osztálytól függetlenül. […] A sokszínűség esetünkben mindennapi gyakorlat” – vallják. A sokszínűség a repertoár sokoldalúságát is jelenti: a hagyományok ápolása, a klasszikus színművek színpadra állítása mellett a kortárs művek és a kísérletező színházi formák megjelenése is hangsúlyos szerepet kap terveikben. Céljuk a társulat bővítése is, melyhez első lépésben a k2 Színház hat színművésze csatlakozna. Mindannyian fiatal, a független színházi léten edződött alkotók, akik már korábban is számos műfajban próbálhatták ki magukat az ország több színházában is. Minden évadban teret biztosítanának új magyar drámák, színpadi adaptációk bemutatásának. Emellett minden évad egy bemutatója egy Pécs városához kapcsolódó színdarab lenne. A Stúdió a kísérletezés és a koprodukcióban készült előadások színtere lenne. Terveik között szerepel, hogy a pécsi független színházi szféra alkotóival dolgozzanak itt együtt (a kooperációk szakmai koordinálásában a pécsi alternatív művészeti szférát egyesítő Pécsi Konnektor Egyesület támogatását kérték). Fontosnak tartják a műhelymunkát, hogy a társulat tagjainak rendszeresen legyen alkalma neves hazai és külföldi alkotókkal szervezett workshopokon részt venni. A hagyományos bemutatók mellett több „színházi sorozat”-ot is indítanának: ilyen lenne a havi rendszerességgel jelentkező hírlapszínház, a felolvasó- illetve beavatószínházi sorozat is.

A mintaévad bemutatói: Általunk híres e föld (pécsi ihletésű előadás), Csalimese (népmesék feldologzása), Producerek (musical), A NAGY PER, mely ezer éve folyik, s még sincs vége (kortárs magyar történelem), Az élet értelme (Örkény egypercesei nyomán), Tündöklő Jeromos, Őszi álom (közös produkció a kaposvári Csiky Gergely Színházzal), Don Carlos (klasszikus dráma).

Az Opertagozat vezetésével megbízott Göttinger Pál szintén fiatal színházi alkotó. Célja az opera kétségkívül rossz pr-jának helyreállítása, annak bizonyítása, hogy az opera műfajában megfér egymással a korszerű színpadi nyelv és a sok száz éves töretlen játékhagyomány mély tisztelete. A klasszikus művek mellett tehát nagy hangsúlyt helyezne a kortárs operák színpadra állítására is (pl. Jonathan Dove), illetve új magyar művek létrehozását is támogatnák (pl. Bella Máté, Dinyés Dániel, Faragó Béla felkérésével). Szándéka, hogy a Pécsett operai tanulmányokat folytató fiatal énekeseknek gyakorlati lehetőséget kínáljon a színház, illetve hogy a színházban létrejövő produkciókon munkálkodó művészek részt vegyenek a pécsi egyetemi képzés munkájában is. Operabeavató-sorozatában az évad során bemutatandó nagyszínpadi opera elemző-rendelkező nyílt próbái zajlanának, felkészítve a befogadókat az azzal való találkozásra. A mintaévad operabemutatói a Nagyszínpadon a Sevillai borbély, a Kamaraszínpadon a Rita lennének.

Lipics a folytonosság jegyében írja pályázatát. A népszínházi hagyományokat szem előtt tartva gyakorlatilag az elmúlt években kialakult műsorpolitika mentén képzelné el a színház bemutatóit. Elsődleges szempontjuk, hogy a színház kínálata minden korosztályt, többféle ízlésvilágú nézőt meg tudjon szólítani, mindenkinek kínáljon valamit. Lipics szerint „Pécsett talán a legnagyobb közönségigény a zenés előadásokra és a könnyedebb műfajokra vonatkozik” – írja, ugyanakkor – „van egy társadalomkritikus, elgondolkodtató, kortárs művekre éhes értelmiségi csoport.” Egy több tagozatos színháznak van rá lehetősége, hogy az egymástól eltérő nézői igényeket kielégítse. 

A mintaévadot ezzel a céllal tervezi meg. A nagy- és kamaraszínpadon bemutatandó darabok: Valahol Európában (musical), A miniszter félrelép (vígjáték), A nagymama (vígjáték), Bűn és bűnhődés (dráma), Bohémélet (opera), A tanítónő (falusi életkép), Utánképzés ittas vezetőknek (keserű komédia), Otthol édes otthol (vígjáték), Sóska, sültkrumpli (komédia). 

Lipics tervei között szerepel alternatív játékterek felkutatása, szeretné, ha az N. Szabó Sándor terem helyett más helyszínen valósulnának meg a stúdióelőadások. Indoklása szerint az N. Szabó Sándor terem bonyodalmas megközelítése (a Művészbejárón, hátsó folyosókon keresztül), valamint az, hogy az előadásra érkező nézők a más előadások szüneteiben ott közlekedő színészekkel is találkoznak, elveszi a „színházba járás” varázsát. 

A munkát a jelenlegi társulattal képzeli el, de a későbbiekben ő is bővítene, ha lehetőség adódik rá. Tervei szerint figyelemmel kísérné az SZFE és a Kaposvári Egyetem színműs hallgatóinak munkáját, őket igyekezne Pécsre csábítani. Szeretnének lazítani az új előadások bemutatásának tempóján, és az előadásszámokat is csökkentenék (például színházi szünnappal), hogy enyhítsenek a társulat terheltségén.

Pécsi fiatalok, szevasztok!

Bodor Johanna a „néző.hu” elnevezést adja színházi nevelési programjának. „Egyfelől a digitális, sőt „multiszenzoros” korosztály érdeklődését jobban felkeltjük, másfelől valóban célunk egy-egy téma – egy-egy színházi előadáshoz kapcsolódóan – elemzése, megvizsgálása különböző nézőpontból.” – írja Bodor. A munkába az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezetet is szeretnék bevonni. Szeretnének pécsi gimnáziumokkal is együttműködni, a pedagógusoknak például próbalátogatási lehetőséget biztosítanának, illetve segítenék őket a feldolgozó foglalkozások megtervezésében is (ebben a munkában Pethőné Nagy Csilla magyartanár segítségét kérték). A „Momo Program” keretei között hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pécsi civil szervezetekkel dolgoznának együtt a nehéz sorsú gyerekek színházi integrációjáért.

„Egy 21. századi, európai kőszínház elengedhetetlen eleme egy jól átgondolt, nagyívű színházpedagógiai program kidolgozása és működtetése.” – írja Komáromi és csapata. Ennek részei a színház falain belül létrehozott színházi nevelési előadások, és az előadásokat kísérő előkészítő és feldolgozó foglalkozások mellett különböző ifjúsági programok életre hívása is. Ilyen lenne a „Színházat nekünk!” program, ami heti rendszerességű foglalkozásokra invitálná a pécsi diákokat. Két állandó csoport indításán gondolkodnak (egy általános- sés egy középiskolás korcsoport), vezetésükre Ákli Krisztián és Gál Éva pécsi drámapedagógusokat kérték fel. Színházpedagógiai programjuk keretében minden évadban létrehoznának legalább egy tanteremszínházi bemutatót. Rögtön a mintaévad tervei között kettő ilyen is szerepel: Ákli Krisztián rendezésében a Tényleg szeretsz? és Bethlenfalvy Ádám rendezésében Az ember tragédiája. A tanteremszínházi előadásokat terveik szerint a Pécs peremterületein élő, hátrányos helyzetű gyerekhez is eljuttatnák. A mintavéadban egy színházi nevelési előadás is szerepel, Hajós Zsuzsa rendezésében A bölcs Náthán az N. Szabó Sándor teremben.

A színház ifjúságnevelési programjának koordinálására Lipics Zsolt az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnökét, Alapi Tóth Zoltánt kérte fel. Kettős célt fogalmaznak meg: az oktatási tevékenység segítése, valamint a „színházba járás” hagyományának újraépítése, aktív közönség nevelése. Ennek érdekében korosztály-specifikus színházi programokat terveznek kialakítani. Tervezett projektek: „Mi a gond?” színházi drámafoglalkozás, „Ö.K.Ö.R. – Összes Kötelező Röviden” kötelező irodalmi anyagokhoz kapcsolódó előadások, „Verspárbaj” versszínházi előadások, „Opera+” beavató program az opera világába, „Beavató+” előkészítő foglalkozások az előadásokra érkező diákcsoportok számára. Céljuk, hogy a pécsi színházi nevelési szervezetekkel való együttműködésben a PNSZ legyen a „drámapedagógia szíve”.

Színház a városban: nyitunk, együttműködünk, fesztiválozunk

Lipics Zsolt kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a színház folyamatos szakmai kapcsolatot tartson fenn a határon túli magyar társulatokkal, valamint Pécs testvérvárosainak színházaival. Rendszeresen szervezne előadáscseréket, vendégszerepléseket. Szeretné megteremteni annak a lehetőségét, hogy a társulat is utazhasson, részt vegyen hazai és nemzetközi fesztiválokon, ez ugyanis serkentőleg hathat a „társulati dinamikára és kohéziós erőre, a művészek egyéni fejlődésére”. Új típusú fesztivált is létrehozna, a Pécsi Musical Fesztivált minden év tavaszán rendeznék meg. Célja feléleszteni a Pécsi Nyári Színházzal koprodukcióban létrehozott a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon létrehozott előadások hagyományát. Kinevezése esetén a JESZ-szel is szorosabbra fűzné a kapcsolatot, a Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztivál néhány előadásának például a PNSZ adna otthont.

Bodor Johanna „nyitott színház” koncepciójának fontos eleme a város és színház kapcsolatának erősítése, a PNSZ-nek a pécsi kulturális életbe való szorosabb integrálása. „Legyen a színház egy szellemi központ!” – írja. Számos programmal valósítaná meg a nyitást: képzőművészeti alkotások kiállítása a színházban („Vasfüggöny” galéria), irodalmi estek, pécsi történetek, legendák színrevitele, „Szabad Színházi Terek” címen szobaszínházi programsorozat indítása elsősorban a Király utcai üresen álló ingatlanok kihasználásával. Ifi POSZT szervezésével fiatal pályakezdőknek biztosítanának alkalmat a bemutatkozásra. Kiterjesztenék és erősítenék a PNSZ hazai és nemzetközi kapcsolatait, rendszeresen hívnának vendégelőadásokat és utaztatnák is a társulatot.

„A Város színházának nem lehet más célja, mint hogy az újabb és újabb kézfogásokat inspirálja, megsegítse, hogy ezáltal önmagát is felemelje, meghaladja.” – írja Komáromi György. Pályázatában olyan Nemzeti Színházat ír le, ahol akkor sem szűnik meg az élet, amikor éppen nincs előadás: kiállítások, irodalmi estek, szakmai beszélgetések, koncertek, drámafoglalkozások – a koncepció lényege, hogy a színház ajtaja mindig nyitva álljon a pécsiek előtt. Terveik között szerepel egy saját városi színházi fesztivál létrehozása, valamint évadkezdő Színházi Karnevál tartása. Céljuk, hogy a társulat minél gyakrabban jelenjen meg a PNSZ falain kívül szerveződő színházművészeti programokon. Szorosan együttműködnének az egyetemmel is, „Egyetemi Műhely” keretein belül pécsi hallgatók ismerkedhetnének meg szorosabban a színház működésével a PTE oktatóinak (P. Müller Péter, András Csaba) vezetésével. A Jelenkor folyóirattal együttműködve minden évadban hirdetnének drámaírói pályázatot. Emellett számos magyarországi és külföldi színházzal működnének együtt. Ez előadáscseréket, vendégelőadásokat és koprodukcióban készülő előadások létrehozását is jelentené.

Megosztás: