Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


Visszahúznak a szagok és az illatok

Harminc évvel ezelőttre, a ’80-as éve idejére, amikor még “diktatúra” volt, avagy már az se igazán. Három évtizeddel korábbra, amikor burjánzani kezdett bennünk a lázadozni akarás, mert akkor még ahhoz is volt kedvünk. Vissza oda, ahol már minden bukolikusan bomlott, rohadt az államgépezetben, ám akkor még senki se gondolta, hogy ilyen hamar kimúlik majd. Ide kanyarodunk vissza Dés Mihály Pesti barokk című prózájával, amit Kern András írt át színpadra, majd ezt a 20. század végi pesti szocreál atmoszférát Göttinger Pál rendezte kézzel tapintható valóság-látleletté a Belvárosi Színházban.

Ám a szövegből nem lett dramatizált színpadi mű, nem lett drámai konfliktusokon keresztül kibontakozó feloldás. Gyanítom, hogy messze nem is ez volt a cél. Helyette kaptunk egy pesti, hajdan volt nagypolgári lakásban – most tanácsi, örökölhető bérlemény – játszódó, és onnan szerteburjánzó történetet. A falakon gobelinek, olajképek, megsárgult falak – ablakok, melyeken bevilágítanak a nagykörút fényei (díszlet: Ondraschek Péter). Van itt külön fortélyokkal működő bojler, szomszéddal közös lichthóf. A Magyar Posta tulajdonában lévő piros színű, tárcsázós telefonkészülék, több tíz méteres, spéci kábellel és megannyi sorolhatatlanul sok ’80-as évekbeli relikvia. És persze zene, az is mind-mind ebből az időből.

Ez már önmagában egy olyan komplex korrajz, ami minden plusz színészi segédlet nélkül is mesél, mesél és mesél. Jobban mondva mesélődnek a tárgyak és az emlékek által a történeteink, onnan, harminc évvel ezelőttről. Ügyes húzás nosztalgiával megúszni a komolyabb atmoszférateremtés nehéz, fáradságos munkával felépítendő folyamatát – ám egy pillanatig sem szabályellenes. Mindenesetre kényelmes, biztonságos alap és kifutópálya ez egy olyan történethez, amelyben egy Nagymama (Kern András) és Jani, az ő unokája (Szabó Kimmel Tamás) játssza a főszerepet. A sajátjukat és a mi egykori, hajdan volt vagy talán azóta is tartó történetünket is.

A kilencvenhárom éves nagyi és a vele élő harmincas éveiben járó fiú unokája él ebben a teljes színpadnyi szobában, mint egy évtizedek során egymás mellett megöregedő házaspár. Szabó Kimmel Tamás “Szívemjei” és “Drágámjai” egy mély, tudattalan szimbiózis ösztönösen kiejtett megszólításai, melyek kézenfekvő természetességgel, azonnal megteremtenek egy világot és a kettőjük közti kapcsolat-minőséget. Jani mindeközben a leválni nem tudás gombolyagjából nem képes kitalálni. Nem komplexus ez nála, hanem normalitás, létállapot. Alapképlet, amihez minden mást is mér és igazít. Egyszerre szeretne tartós kapcsolatra törekedni Mónival (Bánfalvi Eszter) és learatni a gyümölcseit az ifjúkori kalandozásainak Évával (László Lili). Éva ugyanolyan szimbiózisban él Janival, mint amilyenben Jani a nagyszülővel. Grisnik Petra érzelmi stabilitás nélkül sodródik, biztos pontot keresve Janiban. Mindezekhez csak ráadás, hogy ezt nagy gyakorlattal, rutinszerűen képes tenni, hisz a Belügyminisztériumnak is dolgozik – mint “informátor”. Bánfalvi Eszter Mónija a megértésre és felnövésre vágyás és törekvés – ő Janinak egyben az érzelmileg megfáradt “Kapcsolata” – aki maga sem tudja, hogy az eszének vagy az érzelmeinek szavazzon-e elsőbbséget a nagyra nőt kamasszal szemben.


Persze ez a Pesti barokk nem arról nevezetes, hogy itt az érzelmek és kinek-kinek az emocionális élete oly kifogástalan rendezettséget mutatnak. Barokk ez: az érzelmek, az emberi kapcsolatok, a hivatalos és magán jellegű viszonyok egymásba átjáró, egymásból élő és egymásba áthajló, barokkosan pesti normalitása.

Az, amelyben mindenki a disszidáláson törte a fejét vagy épp az azzal járó beszervezés okozta dilemmán. Mészáros Máté belügyes tartótisztje tökéletes etalonja a Bacsó-filmből közénk lépett zsarolni, bratyizni és bizalmaskodó is kész titkosszolgálati alkalmazottnak.

Ahogy a darab színészei is több karaktert játszanak párhuzamoson, úgy ez a pesti, ’80-as évekbeli “barokk-világ” is pont ilyen párhuzamos. Mert nem tudjuk hol is végződik az egyik, és hol is kezdődik a másik “típusa” ennek a korszaknak. Élni és túlélni. Önmagunkat átmenteni és fennmaradni. És nem utolsósorban előrébb jutni, valamiféle egzisztenciát teremteni. Pont úgy, ahogy Mészáros Máté az egyik jelenetben még tartótiszt, a következőben már Ernő – Jani folyton csencselő testvére -, aki ugyanolyan gátlástalan, magától értetődő és szemberebbenés nélküli természetességgel lép át másokon, mint a titkosszolgálati tiszt.


Kern András magához ragadja – önkéntelenül – a kormányrudat, Szabó Kimmel Tamás karakterének, illetve a karakter kibontakozásának a kárára. Ezt lehet és kell is sajnálni. Viszont ha a hamisítatlan ’80-as évek létélményének megteremtése a cél, akkor ehhez – kár tagadni – Kern András játéka elengedhetetlen.

A Pesti barokk elsősorban létélményt ad, és csak ezt követően színházit. Egyszerre groteszk, szürreális és ezek által józanító is. Egyben a nagymama körül építkező érzelmi barokk is ez. Kern András gyűrűzteti ezt a barokkot, tökéletes védjegyét adva annak a múlt század végi kornak, melytől nem tudunk elszakadni. Nem, mert bőrünkbe, zsigereinkbe ivódott annak minden elharapott vagy kimondott szava, hümmögése, hanglejtése. Kern András igazi “Adáshibás” kakofóniát varázsol maga köré, ami a temető-látogatás jelenetében ér a zenitjére. Nevetünk és meghatódunk. Nem is annyira rajta, hanem magunkon, azon a ’80-as évekbelin. Azt persze fontos megjegyezni, hogy ebben a nagymama-játékban minden más karakter elveszik vagy legalábbis beszippantódik. Kern András magához ragadja – önkéntelenül – a kormányrudat, Szabó Kimmel Tamás karakterének, illetve a karakter kibontakozásának a kárára. Ezt lehet és kell is sajnálni. Viszont ha a hamisítatlan ’80-as évek létélményének megteremtése a cél, akkor ehhez – kár tagadni – Kern András játéka elengedhetetlen.


Jani a nagymamája halála után, kezében a viszontagságosan megszerzett útlevéllel, mégsem disszidál. Nem képes, nem tud és már nem is akar. Avagy akar, de nem tud, nem képes. Ahogy ez a dilemma sem csupán csak az övé ott és akkor, hanem a miénk is. A ’80-as években és most is – a “most mihez kezdjünk” patthelyzete. Valami visszahúz. Talán az emlékek, talán csak önmagunk. Göttinger Pál rendezése nem klasszikus színpadi művet állít elénk. Nehezebb feladatot adva így azoknak, akik akkor, ott, ebben a pesti, sajátos barokk-világban még nem éltek. Hisz különösebben erős dramaturgiai ívek sem segítenek itt minket a könnyebb magunkra ismerésben. Ám érezni a szagát és illatát egy kornak, amelyből inkább építkeznünk kellene, mintsem megkötöztetnünk magunkat általa.


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegek segítenek abban, hogy színészek, rendezők, fesztiválszervezők maradhassunk. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed