Közönségtalálkozón mutatkozott be a tisztességes, de boldogtalan kalózvezér

Egyedülálló bemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház. Az évad utolsó operapremierje Giuseppe Verdi egy olyan műve, amelyet Magyarországon eddig még sosem állítottak színpadra. A kalóz című sodró lendületű, nyolc szereplős operát Göttinger Pál viszi színre a színház saját operatagozatának énekeseivel. Az alkotók szerdán délután zenés közönségtalálkozón osztottak meg részleteket a készülő operáról a Reök-palotában.
Eredetileg Verdi Falstaffjának bemutatóját hirdette meg a színház, amit nem sokkal a műsorhirdetés után módosítottak is Verdinek erre a kevéssé ismert, 1848-ban bemutatott operájára.

Az okokról a közönségtalálkozót moderáló Dinyés Dániel zenei vezető azt mondta, az energiaválság miatti takarékosság okán olyan darabot kerestek, amit a színház minden külső segítség nélkül ki tudott állítani a saját operatársulatából. Verdi kevéssé ismert, de méltatlanul mellőzött operája éppen ilyen, mindössze nyolc énekes kell az előadásához.

Az operát eddig Magyarországon csak koncertírozott változatban mutatták be, a szegedi lesz az első színpadi bemutató.

Dinyés szerint ezzel a bemutatóval megmutathatja a társulat, hol tart most az operajátszás Szegeden. A mű zenéje egyszerre vérbő és férfias. Igazi lendületes operát lehet belőle színpadra állítani.

A darab keletkezésének kapcsán elhangzott, Verdinek ez az operája abban az időszakában született, amit a „gályarabság éveinek” is szokás nevezni. A mesternek, hogy eleget tegyen a megbízásoknak, nyolc év alatt tizenhárom operát kellett írnia, A kalóz volt a sorban a legutolsó.

– Verdi ilyen nagy nyomás alatt is képes volt remekművet alkotni, ez bizonyítja, hogy valóban zseni volt – mondta Dinyés Dániel.

Az operát rendező Göttinger Pál szerint unikális az opera abban is, hogy végre nem a hősnők, hanem a férfiak halnak meg a darabban.

– Nem egyszerű szerelmi történet ez, de van benne házassági dráma és sok hatalmas kontrollálhatatlan érzelem.

A rendező szerint az egész opera tablók sorozatából áll, egyik képből kell gyorsan eljutni egy másikba, ami alaposan megnehezíti az énekesek dolgát.

A kalóz szövegkönyvét Byron The corsair című epikus költeménye alapján az a Francesco Maria Piave írta, akinek a zeneszerző többek között az Ernani, az Attila és a Macbeth librettóját is köszönhette.

A XIX. század elején játszódó cselekmény főszereplője Corrado, a kalózok vezére, aki a Seid török pasa ellen intézett támadás során megsajnálja a pasa rabszolganőit, és kimenti őket az égő háremből. Ekkor azonban ő maga is fogságba esik és halálra ítélik, de Gulnara, a pasa kedvenc rabnője, aki szerelmes belé, kiszabadítja, és leszúrja gyűlölt urát. Corrado azonban nem viszonozza szerelmét, hazaindul menyasszonyához, Medorához, aki közben mérget ivott, amikor a kalózok a török támadásból kapitányuk nélkül tértek vissza. Miután Corrado is visszatér, értesül menyasszonya haláláról, elkeseredésében a tengerbe veti magát.

Az operairodalom egyik különösen erős női karakterét, Gulnarát Ferenczy Orsolya kelti majd életre, aki, ha kell, a gyilkosságtól sem riad vissza.

– Seid pasa kedvenc rabnője egyszerre kőkemény, de puha és gyengéd is tud lenni a szerelemben – mondta a szegedi operaénekesnő.

Tötös Roland szerint Corrado egy tisztességes, de boldogtalan kalózvezér, aki a valóságban egy lelkileg nagyon is gyenge férfi.

A kalózvezért életre keltő énekes mesélt arról is, hogy több csatajelenet is van a darabban. Az egyikben már a próbák elején baleset érte és a sürgősségin kötött ki. Szerencsére a sérüléséből hamar felépült.

Verdi operáját április 14-én, pénteken este 7 órakor mutatják be a Nagyszínházban.