A mezei néző c. blog listáján a Szénakutyák is


A Bevezetés és a legjobb előadások és színésznők után jöjjenek a férfiak is kevés szóval, sok képpel.

KIEMELKEDŐ SZÍNÉSZEK fő- vagy/és mellékszerepben:

A 2022-es év első prózai előadása azonnal hozott egy nagy pozitívumot: Szacsvay László ilyen jelentős szerepben nem tudom, hogy mikor játszott legutóbb a Katonában, de a Rózsavölgyi Szalonba "A hatodik napon"-ra csak miatta is érdemes elmenni, bár a többi színész is jó benne, jó volt a csapatjáték is.

Még nem említődött Makranczi Zalán, Katona László és Kovács Krisztián a Hannibál tanárúrból (Átrium), akik az előadás erős szereposztásából számomra leginkább kiragyogtak, bár itt még sokakat fel lehetne sorolni a mellékszereplők közül, akik mind Mucsi Zoltánt erősítették, hogy a címszerepben kellően hatásos lehessen. (Szerettem volna a másik két színésszel közös képet Kovács Krisztiánról is...)

Főszereplőként Kardos Róbert több tatabányai előadásnak is az egyik legfőbb motorja volt (ld. Illatszertár, A revizor, legutóbb a Jógyerekek képeskönyve). Az említett előadások arról is meggyőzhetnek bárkit, hogy erős a tatabányai csapat, nemcsak lehetséges, de érdemes is az előadásaik miatt utazni.

Ifj. Vidnyánszky Attila idén is bizonyíthatott a Vígszínházban, A kastélyban, amely egyben a leglátványosabb előadás is volt, nagyszerűen működő díszlettel (tervező: Schnábel Zita)

Horváth Csaba és a Forte előadásai mindig a csapatmunkára építenek, hálátlan dolog bárkit kiemelni, de most mégis muszáj kivételt tennem. Pallag Márton egy nagyon erős csapatból emelkedett ki "bérsorbanállóként" az Akár Akárkiben, de Krisztik Csaba sem hagyható említés nélkül, aki még kevésbé hálás szerepekben is mindig igazán szuggesztív.

Külön kell beszélni azokról, akik MONODRÁMÁval álltak elő, amely egy színész számára a legnagyobb kihívás.

A kedvenceim voltak idén, akiket ABC-rendbe szedve sorolok fel, köztük végképp nem tudnék sorrendet felállítani:

-Shirley Valentine – Balsai Móni (Tatabánya, de most már Centrál Színház is) 

-Hogyan találkoztam Barisnyikovval? – Csákányi Eszter (6Szín) 

Fullajtár Andrea - El! Karády monodráma - fotó: Keppel Ákos (Rendező: Pelsőczy Réka) – A színésznő online előadása (Találkozás) is említendő, nagy alakítás az is.

- Dante-Pokol-Purgatórium-Paradicsom – Gyabronka József (ötletgazda és rendező: Török Tamara) – Ez a gellérthegyi esti és másnap hajnali előadás igazán különleges lett, a nagy meglepetések közé is felsorolható lenne. (Lehet, hogy lesz jövő nyáron is, aki teheti, ne hagyja ki, érdemes miatta kihagyni egy éjszakát.)

-Az eltűnt idő nyomában – Hajduk Károly (aki a Sirályban és a Demerungban is kiemelkedő, a legjobb színészek közé így vagy úgy, de odatartozik - a Bevezetőben két képen is látható)

-Szénakutyák – Kálid Artúr (rendező: Göttinger Pál) 

Kiemelendő, hogy néhány önálló estnél óriási szerepet kap egy-egy zenész, „megtámasztják” a színészt. Ilyen Rozs Tamás már jó ideje Pál András Petri-estjében is, de most már Csákányi Eszter fent említett monodrámájának nélkülözhetetlen szereplője is. Magától értetődő a jelenléte.

Hasonló szerepkörben láthatjuk Kéméndi Tamást, aki Pokorny Lia „Liaison”-ját mentette meg azzal, hogy a most már éppen egy éve tragikusan elhunyt Babicsek Bernát helyett harmonikázik. Köszönet illeti ezért, ennél nagyobb teherrel nemigen lehetett volna egy egyébként sem egyszerű feladatot átvenni.

LEGJOBB SZÍNPADI KETTŐSÖK

A Pinceszínházban látható kétszemélyes előadás, Az igazgató úr különösen tetszett nekem, Bánki Mihály és Rezes Dominika is kiemelkedően erős színésznek tűnik már pályakezdőként is.

A másik véglet: az évtizedek óta a csúcson működő nagy színészek párosa. Ugyan van néhány mellékszereplő az „Ők tudják mi a szerelem”-ben is, de ez is alapvetően két színészre írt darab, nagyot lehet nosztalgiázni Blaskó Pétert és Udvaros Dorottyát nézve, akik ezt bármeddig játszhatják majd, pályájuk legvégéig is.

Ezeken kívül még kiemelnék három párost, akiknek egy-egy sokszereplős darabban volt nagyon hatásos (egy vagy több) páros jelenete, de az külön is megérdemli a méltatást:

-Vida Péter - Molnár Piroska (Thália Színház – A koponya - ld. fotó a Bevezetésben )

-Sághy Tamás – Krisztik Csaba - Székesfehérvár – Julius Caesar 

Minthogy róluk külön nem találtam képet, az összeesküvők teljes csapatát teszem ki. Ebben az előadásban különösen erősnek éreztem a székesfehérváriak együttesét, ennyire sok jó férfiszínésszel nem csoda, hogy már a főpróba is jól működött.

- Pál András - Nagypál Gábor - egy igazán összeillő páros a Kályha Katiban - Radnóti Színház

VÁRAKOZÁSON FELÜLI élmények:

Nem kedvelem a musicaleket, de a József Attila Színházban a Valami bűzlik sokkal érdekesebbnek bizonyult, mint vártam, bár még mindig A király beszéde a kedvencem a színház repertoárjából.

Nagy kaland volt a Textúra, amelyet idén láttam először, hátha nem utoljára.– Lábán Katalin és a Zöld szamár 

Idén először szervezte meg a József Attila Emlékhely a költő halálának évfordulóján az emléksétát szülőhelyétől a sírhelyéig, ez a részvevő színészek versmondásának köszönhetően szintén az egyik legjobb élményemmé vált. Turek Miklós Versszínházába remélem, hogy jövőre sikerül eljutni.

És végül három zenés esemény, amelyet azért inkább ide sorolok, nem az operák közé:

Az Átriumban a Danubia Zenekar és Szemenyei János Dichterliebe címmel létrehozott egy filmes-zenés színházi produkciót, amely egészen egyedülálló és emlékezetes volt. (A fotó forrása: a Danubia FB-oldaláról)

Nem friss produkció, sőt talán már hatéves, de mégis felvillanyozóan újnak tűnt Udvaros Dorottya második lemeze, a Majdnem valaki, amelyet három helyszínen is sikerült megnéznem. A Spotifyon meghallgatható, így aki nem akar színház közelébe se menni, azoknak is elérhető ez az élmény.

ÉS végezetül:

A T"N"D" az Örkényben. A cím a színész nevének kezdőbetűiből áll össze, és talán nehezítés a koncert eladásához, de aki Takács Nóradiát csak egyszer is hallotta (pl. az Örkény Kertben vagy zenés előadásokban) énekelni, azt nyilvánvalóan bevonzza. Nagyjából fél év telt el a bemutató óta, minden korábbi előadását be is írtam a naptáramba. Mostanára már sok ismerősöm is ajánlotta (igazuk volt, ez tényleg zseniális), így külön örülök, hogy nem kellett úgy átlépnem 2023-ba, hogy épp ez lemaradjon, beváltotta a hozzá fűzött reményeimet messzemenőkig. Az erős színészi kisugárzás igazán jó hanggal kombinálva csodákra képes. Nehéz elképzelnem, hogy működhet ez a koncert kisebb térben, hogyhogy nem robban fel a stúdió TND-től, akiről minden szerepében érezni, hogy igazi energiabomba. Nagyon remélem, hogy nyitott kapukat döngetek, amikor arra vágyom, hogy legyen egy lemeze is, hátha már rég hozzáfogtak a felvételhez.

Folytatás következik nemsokára, remélhetőleg holnap. Az operákról és a koncertekről lesz szó a lezáró bejegyzésben, akit az is érdekel, visszanézhet. (Annak nem lesz képriport jellege, hosszabb szövegelésre lehet számítani...)