Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

KÁVÉSZÜNET HORVÁTH ILLÉS RENDEZŐVEL

„EZ EGY NAGY BARÁTI, ALKOTÓI ÖSSZEJÖVETEL" A Kőszegi Várszínháznak az idei a 40. évada. A szakmában azt szokták mondani: kétféle színész van, aki már játszott a Kőszegi Várszínházban, és aki majd játszani fog. A jubileumi szezon ősbemutatóját, Göttinger Pál Manőver című darabját Horváth Illés rendezi. A tavalyi évadot elvitte a pandémia. A Kőszegi Várszínház kedvelt helye a kőszegieknek, a Vas megyeieknek, de sokan érkeznek ide Budapestről is, hiszen a város és a környék is vonzó pihenőhely az idelátogatóknak. Kifejezetten szeretik, hogy olyan ősbemutatókat láthatnak, amit máshol nem. Olyan előadásokat, amelyek igényesen szórakoztatnak, és közben elgondolkodtatnak. Az idei darab műfaja: képzeletbeli skandináv vígjáték. A történet napjainkban, Svédországban játszódik, mégpedig a Trombon című kisvárosi napilap szerkesztőségében, ahol Kaspernek, az újság főszerkesztő-helyettesének ideje lenne észhez térnie. Valaha ígéretes és tehetséges újságíró volt, de negyvenegynéhány évesen azt é

Keserédes korrajz

A Pesti barokk színpadon, Kern András lubickol a nagyi szerepében

Szerző: Hardi Judit

Vágyott disszidálás, beszervezési kísérlet, diszkóhangulat, puhuló diktatúra – nyolcvanas évek, Magyarország. Dés Mihály irodalmár, újságíró hosszú spanyolországi tartózkodás után, 2013-ban írta meg Pesti barokk című regényét, melyben a nyolcvanas évekbeli itthoni hangulatot idézi meg. Most ezt a művet állította színpadra az Orlai Produkció, s az adaptációban oroszlánrészt vállalt az író és Kern András.

Kern egyébként nem csak a színpadra állításért volt felelős, ő játssza a darab egyik legfontosabb karakterét: a krisztusi korban lévő Koszta János nagymamáját, a fiatalember számára talán legfontosabb személyt. Koszta éli a nyolcvanas évek értelmiségi fiataljainak gondtalan, link mindennapjait, a nőügyeit kibogozni ő maga sem tudja. Menne is az álomországba, Amerikába, meg nem is; próbálja megfejteni, mi a szerepe a világban; s mindeközben még tiszta is maradna, csak azért sem szeretne a gulyáskommunizmus besúgójává válni.

Könnyed vígjátéknál súlyosabb, de azért mégsem véresen komoly darab a Pesti barokk. Kern András nagymamaként lubickol a szerepében, imádják a nézők, nem csoda: a világháború utáni visszaemlékezései, a kommunizmus legkeményebb éveit egy-egy mondattal tűpontosan érzékeltető 93 éves asszony maga a megtestesült nosztalgia, mindenki nagymamája.

Szabó-Kimmel Tamás hozza a kötelezőt, az ide-oda sodródó, a világban helyét nem találó, kicsit link, de mégis szerethető, a barátaihoz (a nőihez már kevésbé) hű, harmincvalahány éves fiatalembert. Mészáros Máté az ügyeskedő nagybácsiként rendkívül szórakoztató. A fiatal lányokat, Bánfalvi Esztert és László Lilit mi is hamar elfelejtjük, akárcsak a főszereplő. 

A Pesti barokk nem korszakalkotó darab, de mint a főszereplői, nagyon szerethető. Annak is, aki a saját élményei alapján, s annak is, aki a szülei elmondásából ismeri a Kádár-korszakot.