Ez mentheti meg a magyar kultúrát

A SzínházTV alapítójával és művészeti igazgatójával, Radnai Márkkal beszélgettünk a színház jelenéről és jövőjéről az online világban.

Belecsaphatnánk a közepébe, de kezdjük inkább az elején. Évekkel ezelőtt a Bárka Színházban streameltek egy színházi fesztivál keretein belül, és már akkor úgy gondolta, hogy ebben a formátumban több potenciál van. Akkor még nem volt karantén, miért látta így a helyzetet békeidőben?

A Bárkában az volt a felismerésem, hogy az emberek ilyen formában is kíváncsiak a színházra. A színháznak nem csak kizárólagosan úgy van jelentősége, ha fizikailag elmegyünk oda. Ez így van a zene, a film, a festészet és véleményem szerint a színház esetében is. Természetes, hogy ha van lehetőség rá, az a legjobb, ha élőben vehetek részt egy koncerten, vagy végigsétálhatok Párizsban a Louvre termein, vagy kimehetek egy Barcelona-meccsre. De van, hogy nem lehetünk jelen fizikailag, ha elfogyott a jegy, másik országban élünk, vagy bármilyen más ok miatt. Amikor a Bárkában megcsináltuk a 011 Fesztivált, az előadásainkat csak Londonból 3500 ember nézte. Akkor jöttem rá, hogy miközben védjük a színház szakrális jellegét, elfelejtjük, hogy valójában miért is jött létre a műfaj: a nézők miatt.

PÁR ÉVE A FILMFORGALMAZÁS NAGY VITÁJA VOLT, HOGY STREAM VAGY MOZI. HA STREAMELVE VAN EGY FILM, AKKOR AZ NEM IS FILM, ÉS HA NEM MUTATJÁK BE MOZIBAN, AKKOR NE IS MEHESSEN AZ OSCARRA.

Még kimondva is téboly. Hiszen a mozi azért lett kitalálva, hogy minél több emberhez eljuthasson az alkotás. Mundruczó Kornél beszél egy friss interjúban a Pieces of a Woman kapcsán arról, hogy az új filmjét egy hétvége alatt többen látták a Netflixen, mint a Fehér istent összforgalmazásban. Miről beszélünk? Így az egész világ megismerheti a filmet Kambodzsától Alaszkáig, függetlenül attól, hogy az ottani mozik játsszák-e. A nézőnek meg kell hagyni, hogy saját maga dönthesse el, milyen formában szeretné a kultúrát fogyasztani. Én imádok moziba járni, alig várom, hogy mehessek. De nem fogok mindennap kétszer moziba menni azért, hogy filmeket nézzek, ezt senki nem várhatja el, ráadásul éjszaka nem játszanak a mozik, amikor nekem erre időm lenne.

Az ötlet, hogy online közvetítsék a színházi előadásokat, eléggé megosztotta a szakmát, az elképzelés első körben szinte eretnekségnek tűnt.

Az egész színházi világnak ugyanolyan mérföldkő az online tér, mint bármely más művészeti ágnak. Ennek van egy teljesen normális folyamata, mire az alkotók is felismerik: az a legfontosabb, hogy a produkció, az alkotás eljusson a nézőkhöz. Az, hogy ez milyen platformon történik, a néző választása. Szerintem azáltal, hogy a Spotifyon lehetőségem van a kedvenc zenéimhez folyamatosan hozzájutni, nem jelenti azt, hogy nem fogok elmenni egy koncertre sem. Sőt, azért fogok elmenni, mert az év minden napján elérem, így az életem részévé válik maga a zenehallgatás. Tehát nem az a kérdés, melyik élmény a relevánsabb, az élő vagy a streamelt, hanem az a kérdés, hogy kinyitjuk-e a színház világát minden színházkedvelő ember felé, és lehetőséget adunk annak, hogy az országon belül, a határon túl, netalán még Los Angelesben is legyenek rajongói a magyar színháznak. Azért sem véletlenül említem Los Angelest, mert Budapest után a nagyvárosok közül a legtöbb nézőnk onnan regisztrált hozzánk.

Na de mi történt a bárkás évek és a tavalyi év közötti időszakban?

A Bárka után ezzel az ötlettel leálltam. Bárkivel beszéltem, elfordult. Senki sem gondolta, hogy ennek lenne jövője. Viszont figyelemmel követtem a külföldi példákat. Édesapám regisztrált a New York-i Metropolitan Opera oldalára, én pedig figyelemmel kísértem a nemzetközi streamoldalakat, például a National Theatre Live-ot. Aztán megérkezett a vírus, a járvány pandémiává alakult, és végig az volt a fejemben, hogy ezt már régen meg kellett volna csinálni itthon is. Jó tenne a színházaknak, a színészeknek, az egész szakma népszerűsítésének, arról nem beszélve, hogy lehetőséget kapnának a bemutatkozásra azok a kiváló műhelyek is, amelyeknek nincs valódi játszóhelye, sem épülete.

A sokévnyi süket fül után azt gondolta, hogy most nyitottabbak lesznek az ötletre?

A májusi tapasztalatok is azt mutatták, hogy az emberek szomjazzák a kultúrát. Sok színház rakott ki régebbi előadás-felvételeket, és hiába voltak azok rossz minőségűek, megnézte őket több tízezer ember. Elkezdtem házalni az ötlettel a színházaknál, ahol eleinte kikerekedett szemmel hallgattak, mintha egy másik bolygóról jöttem volna.

Mi változott ezután?

Befektetőt kerestem. Majd amikor már nyakig benne voltunk a projektben, újra megkerestem őket. Pár embernek így is sikerült túlságosan részletesen mesélni a projektről: Komáromi Györgyről, aki a Radnóti Színháznak volt gazdasági igazgatója, például kiderült, hogy az e-Színház kuratóriumának elnökségi tagja, vagy valami ilyesmi. Ezt csak most tudtam meg nemrég, de nyáron persze szépen lejegyzetelt mindent, amit felvázoltam, és egy szóval se jutott eszébe megemlíteni, hogy épp a konkurenciát építi. Az e-Színház ráadásul egy hónappal előbb indult, mint mi. Bosszantó volt, de nem tett rosszat a piacnak. A versenyhelyzet mindig jó, így a nézőknek és a színházaknak is lehet összehasonlítási alapja a különböző szolgáltatásokról.

Nemcsak a színházi streamingoldalak, az előadások is versenyeznek egymással.

Magyarország színházkedvelő ország. Rengetegen járnak színházba, azt hiszem, ennyi államilag vagy önkormányzatilag fenntartott színház ritka még Európán belül is. Ezt a kultúrát nem szabad hagyni elveszni, még akkor sem, amikor a szakma elmúlt tíz évét a politika határozta meg. Kiváló előadások, tehetséges alkotók és számtalan izgalmas projekt veszett el a semmibe, miközben telik az idő és generációk tűnnek el a felejtés ködében. Nem baj, ha most kicsit kinyílik a piac, és szakmai szinten is elindul egy verseny. A színházi műveltségünket nem korlátozhatja le, hogy hol lakunk és este hétkor épp ráérünk-e.

Miért éri meg egy színháznak valamelyik oldalon keresztül közvetíteni az előadásokat, nem pedig a saját felületein?

Erre jó példa a Netflix. Minden színház be tud szerezni megfelelő eszközöket, és fel tud venni szakembereket ahhoz, hogy magas színvonalon tudjon streamelni. De ez olyan, mintha a Netflixen minden filmet a saját gyártója oldalán tudnánk csak megtekinteni. Ahhoz, hogy a közönség megnézze az alkotásokat, 18 különböző helyre kéne regisztrálni, arról nem beszélve, hogy a minőség a legjobb szándék ellenére is különböző lesz. Egy saját marketingcsoportot rendkívül költséges fenntartani azért, hogy azt a 8-10 előadást, amire van jogi engedély, feltöltsék az oldalukra. A színház nem egy website. A színháznak az a feladata elsősorban, hogy színházat csináljon. A Berlini Filharmonikusok a világ egyik leghíresebb zenekara. Több éve csináltak saját streamfelületet, ahol a saját koncertjeiket lehetett elérni. Az emberek viszont mégsem hozzájuk regisztráltak, mert bár imádják őket, olyan platformra mentek, ahol megtalálható volt a chicagói vagy a bécsi is. Ennek felismerése itthon még hátravan, de be fog következni, mert a nézők elérése a legfontosabb szempont kell hogy legyen, különben ez a műfaj csak egy szűk réteg kiváltsága lesz.

Nem tart attól, hogy ha elmúlik a veszélyhelyzet, a színházaknak nem lesz szükségük és igényük a streamingre?

Lehet, hogy az igény részükről kisebb lesz, de a nézők részéről nem. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy amíg egy nagyobb színház kevesebb nézőszám mellett is tud lavírozni, a magánszínházaknak vagy a függetleneknek pénzt kell keresniük, hogy lehessen új előadást létrehozni. Egy jó produkció pedig megérdemli, hogy minél többen láthassák. Hatvan ember helyett így egy előadást egyszerre több ezren is megnézhetnek.

Ezeket az előadásokat nem csak közvetítik, a felvételeket, ha jól tudom, meg is tartják?

Úgy gondolom, hogy a művészeti alkotásokat kötelességünk nem kidobni az ablakon. Az egy dolog, hogy nem használhatom fel, hiszen három tulajdonosa is van egy ilyen felvételnek: a szerző, a színház és a SzínházTV. De saját költségre tároljuk, mert azt gondolom, mindegyik értéket képvisel. És ami eddig elveszett a magyar színházi életből, most életben marad, itt az idő, hogy a jövőre is gondoljunk.

Azt mondja, hogy húsz-harminc év távlatából lesz igény visszanézni színházi előadásokat?

Belegondolni is hihetetlen, hogy milyen volna, ha meglennének felvételen Székely Gábor, Bodó Viktor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás vagy Máté Gábor kultikus előadásai, vagy akár Vidnyánszky Attila beregszászi rendezései. Biztos van néhányból valamilyen rossz minőségű felvétel, én is sok ilyen előadást láttam, de azok élvezhetetlenek. Messze nem adják vissza a színházi előadás varázsát. De ma a technika ezt lehetővé teszi. Ezek bizony ma hatalmas kincsek lennének, ugyanis a színházi szakma nagy része egy idősödő generáció tagja, akikről azt gondolom, hogy nem adták át időben a stafétabotot.

MAGYARORSZÁGON AZ A DIVAT, HOGY HA EGYSZER MEGSZEREZTÉL EGY POZÍCIÓT, AHHOZ FOGGAL-KÖRÖMMEL RAGASZKODJ, ÉS SOHA TÖBBÉ NE ADD ÁT, KI TUDJA, MIT HOZ A JÖVŐ.

Így viszont generációk maradnak ki a színházvezetésből, kevés fiatal alkotónak adatik meg, hogy 28 évesen vezessen egy intézményt. Márpedig ha a színházat frissen akarjuk tartani, akkor helyet kell adni azoknak a progresszív alkotóknak, akik új irányokat jelölnek ki. Ma a legtehetségesebb rendezők nagy része külföldön dolgozik. Egyik oldal sem számol velük. Jó lenne, ha a szakmában újra a színházról lenne szó, de nincsenek naiv ábrándjaim.

Akkor ezek szerint a SzínházTV lehetőséget biztosít a független, újító társulatoknak?

Pont a minap keresett fel egy vidéki, pici társulat. Olyan alkotók, akikről még sosem hallottam. Az jutott eszembe, milyen jó lehetőség, hogy fel lehet fedezni olyan csapatokat, amelyekről az emberek nem igazán tudnak. Nyilván nem lehet dömpingszerűen elárasztani az oldalt ilyen előadásokkal, de rájuk is szükség van. Azt gondolom, minden műfajra szükség van, mert minden nézőre gondolni kell, de elképzelhetőnek tartom, hogy aki eddig csak operetteket nézett, az ennek a platformnak köszönhetően kis kitérőt tesz, és megnéz egy független vagy egy vidéki előadást. Miért ne tenné, ha van rá lehetősége?



Tárgymutató.

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bátorságpróba bencs villa beszélő levelek bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet borral oltó fesztivál börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due duett dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email ének a három hollóhoz english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom eucharisztikus kongresszus europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fishing on orfű fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú irodalom éjszakája jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe magdafeszt mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság magyar zene háza manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mozsár műhely mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nemzeti színház nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli örömimpró pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália páternoszter patreon pécs pécsi egyetem pesthidegkúti művészeti fesztivál pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron sorozat a vidéki operajátszásról stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szerzői munkák szfe színház az egész város színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal törőcsik-emlékest trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas veled kerek vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed