Mi ezzel a darabbal a baja a világnak? – interjú Göttinger Pál rendezővel

by - 19:30:00

Nem kimondottan ismert ez az opera. Önnek milyen volt az első találkozás a művel?

A ritkán játszott operák esetében mindig felmerül a gyanú, hogy esetleg nem méltán merült-e feledésbe az adott mű, és már akadt olyan kalandom, ahol ez a gyanú be is igazolódott. A Sly egyáltalán nem ilyen. Másfél évvel ezelőtt kezdtem ismerkedni vele, és nagyon megszerettem. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem játsszák, hiszen van benne egy igazán bravúros tenor főszerep, rengeteg nevesített szereplő, rengeteg játéklehetőség, és egy remek, fordulatos, sodró cselekmény. Ez egy könnyen befogadható, rendkívül szórakoztató mű és zene, úgyhogy abszolút tanácstalanok vagyunk, hogy „mi ezzel a darabbal a baja a világnak”. Valószínűleg az, hogy egy zenei értelemben nagyon nehéz, az alkotókat nagyon igénybevevő opera. Akaratos zeneszerzőről van szó, ütemről ütemre, másodpercről másodpercre rettentő pontosan képzelte el, hogy mit szeretne látni-hallani, és ezt bele is írta a partitúrába. Két sornyi zongorakivonatra jut hat sor dőlt betűs szerzői instrukció. Ráadásul nagyon sok hatást, mozdulatot, akciót, instrukciót beleírt a zenébe is, aprólékosan programozva, hogy minek mikor kell történnie, és milyen tempóban. Ha az embernek bőséges lenne a próbaideje, akkor ez egy nagyon szórakoztató keresztrejtvényfejtés lehetne: rá kell jönni, hogy „aha, amit ott az oboa elsivákol, az az, hogy X szereplő balra fordul”. Mi nem voltunk ebben teljesen fegyelmezettek, ugyanakkor, mivel hosszú évek után ez az első új előadása Budapesten ennek a viszonylag ismeretlen műnek, nem is arról van szó, hogy a meglepő saját olvasatunkkal, vagy a százegyedik korszakváltó újraértelmezéssel kellene előállnunk. Helyette azzal tudunk foglalkozni, ami a munkánkban a legizgalmasabb: a történetmeséléssel. Azzal, hogy hogyan is zajlott le az a nevezetes szerdai nap.

A darabban többen próbálják leírni Slyt, hogy ki is ő: költő, iszákos, zseni, nyomorult – egy kétségbeesett kocsmai énekes, aki a tréfák közben nagyon komoly dolgokról is beszél. Kicsoda ez a Christopher Sly?

Őt nagyon jól ismerjük. Ha végigmegy az ember bármelyik napon este 10 után a VII. kerületben, és betér akármelyik kocsmába – ott van. Mindig találkozunk vele, ismerjük, de senki sem tudja, honnan jött, mivel foglalkozik, miből él. Színész, underground zenész vagy költő, de ezt sem lehet igazán tudni. Olyan ember, akinek hatalmas kocsmai sikerei vannak, – a színházasok ezt büfészínésznek hívják, – akit a társaság mindig nagyon vár. Magánszámait mindenki ismeri már, de azért hallani akarja még egyszer. Úgy ismerkedünk meg Sly-jal az első felvonásban, mint aki az őt körülvevő, hozzá hasonlóan nyomorult emberek nem múló szeretetében fürdik. De Sly nagyon is tisztán látja a helyzetét: hogy a kocsmai siker nem keverendő össze és nem is hasonlítható ahhoz, amikor az embert igazából szeretik. Hosszú áriát énekel arról, hogy milyen lehet az – de a valóságban ilyet még nem tapasztalt soha. Társas magányba ágyazott belső magányosság ez, irgalmatlan személyiségroncsoló hatása van. Sly – a nagy sikerei ellenére is – egy tönkremenő félben levő ember, aki belekeveredik egy rossz viccbe. Tudja mennyit ér, hol a helye, rosszabb véleménye van saját magáról, mint az őt szerető kocsmaiaknak. Amikor egy részeg éjszakai ájulás után azzal ébresztik egy palotában, hogy ő a gróf, aki tíz év alvás után végre magához tér, egyáltalán nem hiszi el. A Gróf azonban nem adja fel, ezért oda üt, ahol a legjobban fáj: azt hazudja Slynak, hogy van egy nő, aki tíz éve vár rá, minden nap érte imádkozik… Így már minden más. Sly, és a képzeletbeli feleség szerepére befogott szerencsétlen Dolly pedig egy velejéig hazug jelenet kellős közepén hoznak egy komoly döntést: a valóság helyett a hazugságot választják, és furcsa módon pont ettől valóban egymásba is szeretnek. Sly csodás feladat, és örülök, hogy László Boldizsár alakítja, aki nagyszerű színpadi hang és ellenállhatatlan bohóc is egyszerre, ugyanakkor a szerep fájdalmas tónusairól is sokat tud. Igazi főszereplő alkat, ráadásul nagyon barátságos – egy kétezer fős nézőtéren is úgy érzi az ember, hogy szívesen odaülne hozzá ahhoz a bizonyos kocsmaasztalhoz.

Milyen világba helyezték a darabot?

Azt találtuk ki, hogy abba az időbe helyezzük a művet, amiben keletkezett: az 1920-as évekre, a háború utáni válság idejére. A kocsmában összegyűlt népség ebben az előadásban az a bizonyos „visszatért generáció”, akik túlélték a háborút, visszajöttek – és akiket nem látnak szívesen itthon. Nincs családjuk, vagy van, de nem örül nekik, nincs semmijük, dolgozni a válság miatt nem tudnak, nem találják a helyüket a lövészárokból még gondtalannak tűnt valóságban. Ezért aztán feladják a világgal való kapcsolattartást, és a Falcon kocsmában élnek. A háború utáni időszak ugyanakkor a nagy meggazdagodások ideje is volt: a háborúnak és az azt követő spekulációnak voltak nagy nyertesei is. Nálunk ő a Gróf – a mágnás, akinek tékozló gazdagsága felfoghatatlan a kocsmai nincstelenek számára. (Az eredeti darab is Londonban játszódik, ennek az ábrázolására nagyon is alkalmas helyszín.) Amikor megjelenik a Gróf az ő irgalmatlan kíséretével, azzal a kocsma népe nem is tud mit kezdeni: kívül esik ez azon a tartományon, amit képesek felfogni. Sly sem igazán tud hogyan viszonyulni a gazdagsághoz: amikor a II. felvonásban elárasztják aranyakkal, ő, aki egész életében nélkülözött, és zavaros kocsmai hitelezésekből tartotta fenn magát, megrémül, eldobálja a pénzt, a díszes ruhákat letépkedi magáról.

Az akkori kor divatjához képest szokatlan dramaturgiával dolgozik a szerző: egy vígoperába illő, bravúros első felvonással indul a darab, ám – a shakespeare-i keretjátékkal ellentétben – lassan tragédiába fordul át a történet...

Alapvetően nagyon derűs, játékos a hozzáállásom az opera műfajához: a legkevésbé sem tartom olyan magasztos dolognak, mint amilyen magasztos elfoglaltsággá vált az utóbbi évtizedekben operát nézni vagy hallgatni. A Sly pedig sok alkalmat kínál, hogy ezt a „tiszteletlenséget” játékos formába öntsük, és ezáltal a darab végi súlyos befejezés erősödjön. Közben pedig van egy nagyon konzervatív attitűdünk is: a munkánk középpontjában a történetmesélés, az emberábrázolás áll – és kevésbé mondjuk a képzőművészet. A lelki folyamatokat ábrázoló színész kifogyhatatlanul színes tartaléka a színháznak – a zenés színháznak is. Az egész első felvonás olyan, mint egy Breughel-festmény: olyan sok apró részlete és gazdag sorssal bíró apró szereplője van, hogy órákig nézhetnénk, és még mindig találnánk mondjuk egy furcsán libát fosztó férfit vagy hasonlót a háttérben. A nagy tömegjelenetek után pedig a darab végére egyetlen szólista marad: ahogy közeledünk az opera végéhez, úgy fogy el a szereplők száma – és Slyból is az élet...

Megjelent az előadás műsorfüzetében.

You May Also Like

0 Comments

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed