Tóth Barnabás rendező: "Csinált egy jó filmet? Semmi sem történik vele. Csinált egy rosszat? Akkor sem"
A legfájóbb a magyar támogatási rendszerben, hogy sem a jó, sem a rossz filmeknek nincs következményük az alkotókra nézve – mondja Tóth Barnabás rendező, akinek Mesterjátszma című filmjét a napokban mutatják be a mozik.
HVG: Miért pont Stefan Zweig többször feldolgozott Sakknovelláját filmesítette meg?
Bevallom, korábban nem ismertem a Sakknovellát, Szurmay János producer és Fonyódi Tibor forgatókönyvíró kerestek meg vele. Azzal szippantottak be, hogy a tervezett film végkifejlete és egész kerete eltért az eredeti novellától, hiszen abban 1941-ben Németországból menekül egy ügyvéd, ebben pedig 1956-ban Magyarországról egy fiatal pár és egy pap.
HVG: Volt vonzódása a sakkhoz?
Engem a sakk frusztrált. A stratégiai társasjátékokat sem szeretem, általában alulmaradok, amikor agymunkával le kell győzni a másikat. De a filmnek volt sakkszakértője, Szurmay-Palotai Piroska FIDE-mester. A segítségével felfedeztem, hogy a sakk milyen lenyűgöző sport, tudomány, játék. Inspirált A vezércsel című Netflix-sorozat is, aminek köszönhetően valóságos reneszánszát éli a játék.
HVG: Miért helyezték 1956-ba az eredetileg második világháborús történetet?
Tibor ötlete volt, ami első hallásra kicsit lelombozott engem, visszagondolva az 56-ról szóló, rossz emlékű filmekre. De az átíráshoz szükséges kutatómunka alatt megváltozott a véleményem. Szerintem tisztán, egyszerűen, szinte népmeseien elbeszélt film még nem készült erről az időszakról. Szomorú, ahogy ez a gyönyörű történet bemocskolódik, korrumpálódik az aktuálpolitika által, pedig ez a pár hét kristálytiszta volt.
HVG: Bereményi Géza, akinek Eldorádó című, szintén 56-ban játszódó filmjében gyerekként szerepelt, feltűnik egy pillanatra a Mesterjátszmában. Ő is segített a film elkészítésében?
Erről szól még a cikk:
Bevallom, korábban nem ismertem a Sakknovellát, Szurmay János producer és Fonyódi Tibor forgatókönyvíró kerestek meg vele. Azzal szippantottak be, hogy a tervezett film végkifejlete és egész kerete eltért az eredeti novellától, hiszen abban 1941-ben Németországból menekül egy ügyvéd, ebben pedig 1956-ban Magyarországról egy fiatal pár és egy pap.
HVG: Volt vonzódása a sakkhoz?
Engem a sakk frusztrált. A stratégiai társasjátékokat sem szeretem, általában alulmaradok, amikor agymunkával le kell győzni a másikat. De a filmnek volt sakkszakértője, Szurmay-Palotai Piroska FIDE-mester. A segítségével felfedeztem, hogy a sakk milyen lenyűgöző sport, tudomány, játék. Inspirált A vezércsel című Netflix-sorozat is, aminek köszönhetően valóságos reneszánszát éli a játék.
HVG: Miért helyezték 1956-ba az eredetileg második világháborús történetet?
Tibor ötlete volt, ami első hallásra kicsit lelombozott engem, visszagondolva az 56-ról szóló, rossz emlékű filmekre. De az átíráshoz szükséges kutatómunka alatt megváltozott a véleményem. Szerintem tisztán, egyszerűen, szinte népmeseien elbeszélt film még nem készült erről az időszakról. Szomorú, ahogy ez a gyönyörű történet bemocskolódik, korrumpálódik az aktuálpolitika által, pedig ez a pár hét kristálytiszta volt.
HVG: Bereményi Géza, akinek Eldorádó című, szintén 56-ban játszódó filmjében gyerekként szerepelt, feltűnik egy pillanatra a Mesterjátszmában. Ő is segített a film elkészítésében?
Erről szól még a cikk:
- Milyen kapcsolata van Bereményi Gézával?
- Miért alkalmatlan a Mesterjátszma arra, hogy 56-ról vitatkozzunk?
- Mi érdekelte a film kínai nézőit?
- Mit jelent, amikor azt mondja magáról, hogy „lusta és fantáziátlan”?
- Milyen filmterveit utasították el itthon?
- Érkezhet felkérés Hollywoodból is?
- Meg lehet élni a filmrendezésből?
forrás: https://hvg.hu/