Folytatható-e a kapcsolat egy vágyakkal teli éjszaka után?
Negyven évvel ezelőtt, 1982 nyarán nyílt meg a Kőszegi Várszínház. Az idei jubileumi szezon programjában tíznapos ünnepi fesztivál is szerepel, de a három hónap alatt több mint harminc különféle produkcióval várják a nyári közönséget. A komolyzenei programok védnökségét Miklósa Erika operaénekes vállalta.
A Kőszegi Várszínház az 1532-es ostrom – amelynek során Jurisics Miklós kőszegi várkapitány visszaverte a török haderőt – 450. évfordulóján nyílt meg. 1982 nyarán a nyitó előadás Páskándi Géza Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című darabja volt: Jurisics kapitányt Bánffy György alakította. Az idei jubileumi nyáron megidézik az egykori színháznyitó előadást fiatal alkotók bevonásával.
Kőszeg városa mindenkit megigéz, aki csak erre jár. De már 40 éve ugyanilyen igézően vonzó hely a Kőszegi Várszínház a kulturális sokoldalúságával. Nem tudjuk elképzelni a kőszegi nyári utcákat a Várszínházba igyekvő nézők, turisták, utazók nélkül. Idén is szeretettel várjuk őket a jubileumi nyári programokra. Egy kellemes vidéki helynek lenni – az önmagában is nagy dolog. De kellemes vidéki helynek lenni úgy, hogy a várszínházi repertoár nem marad el minőségben a nagy urbánus kulturális központok műsorkínálatától – az óriási dolog. Az idei várszínházi program a kultúrában elvárható legmagasabb színvonalat képviseli
– mondja Básthy Béla, Kőszeg polgármestere.
Kenyér, kávé, emberek
Vajda Gergely zeneszerző-karmesternek a színház 40. születésnapjára komponált Várfanfár című ünnepi nyitánya június 16-án hangzik el: ez egyben a Kőszegi Várszínház jubileumi nyarának nyitóestje is. Ekkor tartják Benjamin Britten Noé bárkája című gyerekoperájának kőszegi bemutatóját is a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Vajda Gergely így ajánlja művét: „A Várfanfár ünnepi zene hét percben a 40 éves Kőszegi Várszínház felkérésére. A darabot kifejezetten a várudvar hangzó terére képzeltem el, mégpedig úgy, hogy a színpadon játszó szimfonikus zenekar és az udvar hátuljában elhelyezett rézfúvós csapat – két trombita és három harsona – közrefogja a közönséget.”
Molnár Piroska, a nemzet színésze 17 évig minden nyáron játszott a Kőszegi Várszínházban. Így idézi fel ezt:
Az életemnek egy nagyon szép szakasza kötődik Kőszeghez. Hollósi Frigyessel, vagyis Frici barátommal 17 évig volt a nyári törzshelyünk Kőszeg, ahol 17 produkcióban vettünk részt együtt. Egész évben készültünk már rá, és folyton mondogattuk egymásnak, hány nap van még hátra Kőszegig. Ahol mindent lehet szeretni: a várost, a várat, az utcákat, a kenyeret, a kávét, a másik embert, egyszerűen az ottlétet. Olyan kollégákkal találkoztunk ott, akikkel egyébként sehol máshol nem léptünk volna fel együtt. Vannak mindig állandó, visszatérő színészek, s jönnek újak, fiatalok is, mert Pócza Zoltán, a Várszínház igazgatója fontosnak tartja, hogy új generációk is bemutatkozhassanak Kőszegen.
Epres Attila a kőszegi nyári szezonok „rekordere”: 21 produkcióban játszott itt az elmúlt 24 évben, s most nyáron ő lesz Égeusz a Kőszegi Várszínház fesztivál-előadásában, a Szentivánéji álomban. Őt idézzük: „Mindent szeretek Kőszegben. Jó a város mérete, jó a stílusa, az elhelyezkedése, és – nem utolsósorban – jó a Kőszegi Várszínház, ahova különlegesen jó szellemiség költözött be, s egyre magasabb nívón működik mindez. Egy szeretett hely, ahová szurkolók járnak: érdemes színpadra lépni, mert hálás a közönség. Ha esik az eső, ott állnak egy órát az árkádsor alatt, szépen végigvárják az előadást, és boldogan tapsolnak.”
Ősbemutatók
A Kőszeg Várszínház az utóbbi években minden nyáron arra törekedett, hogy legyen ősbemutató, hívjanak új rendezőket, vonjanak be mindig új alkotókat is a nyári színházi munkába. Idén először rendez a Kőszegi Várszínházban Őze Áron és Dicső Dániel. Előbbi Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját viszi színre, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás. Ahogy Őze Áron elmondta:
Fontosnak tartom az együttműködéseket, a szakmaiságnak ez alapja is. Boldogan veszünk részt a Kőszegi Várszínház jubileumi szezonjában. A Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba zseniális írópárostól én már rendeztem a Hamleart, Kőszegen a Vízkereszti Grittit viszem színpadra, amely – a szerzők műfaji meghatározásában – »víg farsangi atrocitás«, színház a színházban. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorja magával és szögezi székéhez a nézőt.
Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba, Vízkeleti Zsolt játssza az előadást, amelyet ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház is a műsorára tűz. Kőszegen ezenkívül részt vesznek Az ígéret ostroma című Páskándi-mű felolvasószínházi előadásában is, amelyet Csiby Gergely rendez.
Dicső Dániel pedig Shakespeare Szentivánéji álom című színművét állítja színpadra Nádasdy Ádám fordításában. A nagyszabású produkcióban fellép – többek között – Takács Katalin, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Tóth Zsófia, Lengyel Benjámin, Kálid Artúr és Némedi Árpád. A tervek szerint ezt az előadást utaztatni is fogják az országban.
A Szentivánéji álom világhíres Pukkját, a tündérkirály szolgáját Takács Katalin alakítja, bár korábban főként férfiak játszották ezt a szerepet. Takács Katalin így beszél erről: „Milyen érdekes, hogy ebben a téli-nyári nagy színházi szezonban két Szentivánéji álomban is benne vagyok: Budaörsön Titániát játszom, Kőszegen pedig egy női Pukkot, aki tündéri, de ördögi is, varázslatos és emberi is, magányos, öntörvényű, aki nem átéli a dolgokat, hanem rálát a dolgokra. Nagy rendezőlény Pukk. Rettentő izgatott vagyok, mert azért ez egy nagy feladat. Máskülönben ez már a második produkció, amelyben Kőszegen játszom: öt évvel ezelőtt léptem fel először Goldoni Terecskéjében. Imádtam ott lenni. Fantasztikus a kőszegi színházi csapat, ahogy ott velünk törődtek. Várom az újratalálkozást, hogy reggeltől estig együtt legyünk színészek, alkotók. És hát jön Hegedűs D. Géza is, aki főiskolai osztálytársam volt, s azóta csak egyszer játszottunk együtt színpadon.”
Hegedűs D. Géza a Szentivánéji álomban Tompor szerepét (Zuboly) formálja meg:
Most először lépek föl a Kőszegi Várszínházban. De régóta vágytam már oda, olykor irigyeltem is a kollégákat, akik részt vettek a korábbi nagyszerű kőszegi előadásokban. A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a darab maga szintén a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedély, az érzékiség, a szerelem, a nemek közötti küzdelem magasröptű költői műve ez.
Dicső Dániel, az előadás rendezője így fogalmaz: „A Szentivánéji álom kapcsán az érdekel leginkább, mi történik a szereplőkkel egy ilyen, vágyakkal teli éjszaka után. Folytatható-e egy kapcsolat, egy betöltött pozíció, egy kijelöltnek tűnő út gond nélkül tovább? Le lehet-e vagy le kell-e úgy élni egy életet, hogy közben elfojtott érzelmek, titkok, vágyott sorsok gondolata cikázik az agyunkban? Semmissé lehet-e tenni bármit, ami megtörtént ezen az éjszakán? És tudjuk-e, hogy megtörtént?”
Kőszeg, a progresszió nyári helyszíne
„Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokak számára jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni” – mondja Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója, akit nemrég újabb öt évre megválasztott a város képviselő-testülete a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház élére. A Kőszegi Várszínház számára a kortárs művészet – tánc, színház, képzőművészet – beemelése a programok közé immár hagyomány.
A megújulásban hiszünk, nem feledve a tradíciókat. De tradíciók az egykor kortárs és újító művekből születhetnek. A kortárs gondolkodás minden művészet alapja
– teszi hozzá Pócza Zoltán, aki példaként hozza fel: Gergye Krisztián táncművész, rendező, koreográfus – aki nem mellesleg Kőszegen született – ezen a nyáron ismét visszatér Kőszegre egy új előadásával, amelynek itt lesz a bemutatója augusztus 3-án.
A Kőszegi Várszínház ünnepi nyarának közepét egy jubileumi fesztivál fogja össze július 14-től 24-ig. A nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitnak a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb produkciókhoz és egy zeneudvart is. A korábbi évek műsorkínálatához képest idén több gyermek- és zenei programot terveznek.
A színház jubileumi programját április végén a Szénakutyák elő-ősbemutatója vezette fel Kálid Artúr előadásában. Göttinger Pál rendezőként, szerzőként is jegyzi a darabot, amelyet Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írt. Az előadás ősztől kerül repertoárra. Továbbá június elején rendezik meg először Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyre a Kőszegi Várszínház két korábbi produkcióját (Az Öreghíd alatt; Vera) is meghívták.
forrás: https://index.hu/