Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


KI A NORMÁLIS?

ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL 2018

Mit lehet leírni az Ördögkatlan Fesztiválról, amit még nem írtak le soha az elmúlt tizenegy év alatt? A jelmondatként használt „Nem vagyunk normálisak!” felkiáltást, bármennyire találó, jókedvű és igaz is, talán kicsit már megtépázta a hosszú ideig tartó használat. 


A fesztivál jellege viszont nemigen változott az évek alatt.

A gyönyörű helyszínek; az elképesztően sokszínű, összművészeti programkínálat; a sorszámeufória (vagy a sorszámok hiánya fölötti keserűség); a várakozás a tűző napon, ami kivétel nélkül minden esetben megéri a kellemetlenségeket; az Ördögkatlan barátságos, családias atmoszférája; a kedves autósok, akik felveszik a stoppoló mezítlábas fesztiválozókat – ezek mind vannak és mind jók úgy, ahogy vannak.

Ugyanakkor mindig van valami újítás, ami miatt mégsem válik unalmassá a fesztivál egyik évben sem.

Ez pedig minden bizonnyal a programszervezők jó ízlésének köszönhető. Nincsenek fő- és kiegészítő programok, minden ugyanolyan fontos. (Nem tudom, hogy csinálják, de a két főszervező, Bérczes László és Kiss Mónika valahogy mindig mindenhol ott vannak, de tényleg, mindig, mindenhol.)

Az idei Ördögkatlan Fesztiválról le lehet írni például azt, hogy díszvendégei a Magvető Könyvkiadó mellett a K2 Színház, a Sztalker Csoport és Snétberger Ferenc voltak. Előbbi a festői Vylyan Teraszra szervezett minden nap beszélgetéseket és felolvasásokat szerzőivel; utóbbi egyedül és tanítványaival is koncertezett. A két független színtársulat pedig – ki tudja, honnan szerzett óriási állóképességüket bizonyítva – minden nap több előadást is bemutatott. Ha már a színházi felhozatalnál tartunk, mindenképpen ki kell emelni a Forte Társulatot is, akik Az öngyilkos és a Vaterland című előadásaikkal szerepeltek. De játszott a Kaposvári Csiky Gergely Színház, Kárpáti Péter Titkos Társulata, Philipp György és az Á la CARTe, a Nézőművészeti Kft., a Momentán Társulat, hogy csak néhányat említsek a sok közül, és olyanokat, akiket volt szerencsém megnézni.

Névsorolvasást tartani nem érdemes, ezért innentől a különleges csemegék listája következik.

Talán csak egyetlen újítást fontos kiemelni, amivel az eddigi években nem találkozhatott a közönség, ez pedig nem más, mint a sokszor és hirtelen leszakadó óriási záporeső. Ami a fesztivál előbb emlegetett pozitívumainak köszönhetően sosem vált kellemetlenné, sőt, általában inkább hozzáadott a produkciókhoz, mint elvett volna bármit. Például Beck Zoltán szoborparkbeli szerzői estje nem annyira egy zenész és a hangszer, hanem az időjárás és a dalok párbeszéde volt. Ahogy a beremendi kovácsműhelyben ért Philipp György-féle Don Giovanni katarzisa is – legalább kismértékben – a színészeknek a zuhogó esőt és a sarat kijátszó megoldásaira vezethető vissza.

Lehetne még írni a különböző foglalkozásokról és workshopokról is.

Kisharsányt tette meg például főhadiszállásának az a két brit fiatal, akik lakókocsijukkal körbejárják Európa minden országát, hogy mindenhol begyűjtsék a helyiek kedvenc szerelmes dalait. A „hagyományosabb” workshopok közül kiemelkedett a Polonyi Artemisz vezette Instant Opera, amelynek keretében a fesztiválozók közül jelentkezett résztvevők írtak meg és mutattak be a kisharsányi templomban egy egész (igaz, 15 perc hosszúságú) operát. Azt hiszem, az ilyenfajta frissesség, nyitottság, improvizációs készség mutatja meg leginkább, miben különbözik az Ördögkatlan bármelyik másik fesztiváltól: itt ha bárki bármit csinál, és komolyan csinálja, a legjobb dolgok születhetnek belőle.

Kellene írni a koncertekről, noha ez az a szegmense a fesztiválnak, ami talán a leginkább hasonlít bármelyik másikra, ha csak a programfüzetben nézzük meg a névsort. Lényeges apróságokat mégis érdemes kiemelni, hogy ennek az ellenkezőjét is bizonyíthassuk. A 30Y, noha szinte soha nem játssza koncerten a Néz című dalát, itt mégis évről évre előkerül; valószínűleg ennek a refrénben szereplő „fénylő ég van vagy az égő katlan” sor az oka. Ha egy söröspoharat vagy egy cipőt feldobnak a színpadra, azt vagy visszafejeli az énekes (Beck Zoli), vagy leállítja az egész zenekart és tanító bácsi módjára ingatja a fejét (Boban Marković). Ha másodszor is félreérthetetlenül visszatapsolják a zenészeket, akik már végigjátszották kipróbált repertoárjukat, improvizálnak valamit, ami az egész koncert egyik legjobb darabja lesz (Lajkó Félix–Alexander Bălănescu–Vołosi). És így tovább, az ehhez hasonló gesztusokat is nagyon sokáig lehetne még sorolni, amik mind-mind az Ördögkatlan bensőségességét és az egymásra való odafigyelést mutatják, és azt is, amit sokan sokféleképpen fejeznek ki: hogy mennyire szeretik maguk a fellépők is az Ördögkatlant.

Sőt, sokszor elmosódik a „fellépő” és a „közönség” kategória határa, ami szintén megragadó.

Folyton kétféle dolog történik az emberrel úton-útfélen: vagy régi ismerőseivel találkozik véletlenül, vagy új embereket ismer meg, akikről általában igen gyorsan kiderül, hogy akár régi ismerősök is lehetnének, hogy a fesztiválon kívül is milyen jó lenne velük találkozni, beszélgetni, esetleg együtt dolgozni. Emiatt tűnik a fesztivál jelmondata, a „nem vagyunk normálisak”, a lehető legtragikusabb kijelentésnek, hiszen épp ez a normális, vagy ez kellene, hogy legyen: nem csak öt nyári kánikulai napon, hanem az év minden napján a bezárkózás, a kirekesztés, az ignorancia, az unalom helyett berendezni magunknak egy saját, nyitott, kíváncsi, barátságos, sokszínű ördögkatlant.

11. Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány, 2018. július 31. – augusztus 4.


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegekből finanszírozzuk következő projektjeink előkészületeit. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!


TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed