Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


Interjú Kern Andrással

„Nekem minden ismerős ebben a történetben”

Alig két héttel a budapesti ősbemutató után, október 21-én a győri Vaskakasban is látható lesz a Pesti Barokk című regény színpadi változata. A főhős, a Szabó Kimmel Tamás játszotta Koszta Jani 93 éves nagymamáját Kern András játssza, aki ezúttal társszerzőként is jelen van az Orlai Produkciós Iroda bemutatójában. A Kossuth-díjas színésszel az első olvasópróba után beszélgettünk.


- A Pesti Barokkban nem csak az egyik főszerepet játssza, de részben a szövegkönyvet is jegyzi. Írt sajátmagának egy jó szerepet?
- Nem, nem: én azt kértem, hogy írjanak nekem egy jó szerepet. Elolvastam a könyvet, ami nagyon tetszett. Ismeretlenül felhívtam a szerzőt, Dés Mihályt, hogy gratuláljak neki, és elmondjam, hogy örömmel találkoznék vele, és beszélgetnék a könyvről. Ott hangzott el, hogy ha írna belőle egy színpadi darabot, akkor abban szívesen eljátszanám a nagyanyját. Sokáig tűnődött és gondolkodott, aztán megírta a színpadi változatot, én is hozzátettem a magamét, megmutattuk Orlai Tibornak, aki látott benne fantáziát. Aztán csatlakozott Upor László dramaturg, Göttinger Pál rendező, ők újabb változtatásokat javasoltak, és végül megszületett az a szöveg, amit elkezdtünk próbálni.
- Miközben az irodalomkritikusok nem mind voltak elragadtatva az elsőkönyves, kései pályakezdő Dés Mihály kötetétől, sokak szemében kultikus regényről beszélünk, aminek a főszereplője, egy hamisítatlan pesti értelmiségi link, Koszta Jani gyakorlatilag az ön kortársa.
- Nehéz megmondani, mitől jó ez a könyv, de nekem fontos olvasmányom. Érdekesen beszél egy korról, ami az én fiatalságom, pontosan ábrázol egy alakot, akit én jól ismerek. És ismerem a nagyanyját is, mert akkoriban valahogy minden barátomnak ilyen nagymamája volt. Minden ismerős ebben a történetben, és biztosan ezért is tetszik, de azt hiszem, ettől függetlenül is jó szöveg, és élvezhető úgy is, ha valaki nem kortársa a szerzőnek. Persze az egy nagy kérdés a színházi bemutató előtt, hogy a mi generációnkon túl másokat is meg tudunk-e szólítani, de bizakodóak vagyunk. Egy hosszú, összetett, szinte barokkos telítettségű regényről beszélünk, amiből ki kellett ragadni néhány cselekményszálat, és annak mentén megírni egy színpadon előadható darabot.
- A fiatalabb generációnak azonban nincsenek közvetlen élményei erről a korról…
- Így van, és miközben számomra természetes ennek a közegnek az ismerete, újra és újra rácsodálkozom, hogy a fiataloknak mennyi mindent meg kell magyarázni. Még a negyvenesek közül se tudja mindenki, mi az a darabban is többször emlegetett HKI (Házkezelési Igazgatóság – a szerző megj). Senkinek nem kell megijedni, ahogy a regényben, úgy nálunk is kiderül majd mindenről, hogy micsoda.
- Ahogy már utalt rá, a regényt jellemzi egyfajta túlburjánzás. Milyen szálakat ragadtak ki belőle a színpadi változatban?
- Megnőtt a könyvben a biztos hátországot jelentő nagymama alakja, de természetesen Jani nőügyei, a hosszan tervezett amerikai emigráció vagy a beszervezős történet sem maradhatott ki. Amikor megkaptam Dés színpadi változatát, a saját gyakorlatias érzékem és a több évtizedes színpadi tapasztalatom segítségével igyekeztem működőképessé, kevésbé epikussá tenni az anyagot. Voltak persze viták is, de ezek jó légkörben zajlottak: a regényíró állíthatja, hogy egyes szereplők nem mondhatnak bizonyos mondatokat, de a színpad logikája mást kíván. Engedtünk egymásnak ott, ahol kellett. Színpadi darabot egyébként korábban egyszer írtam, az a Spencer volt, ugyanakkor sok esetben átírtam, javítgattam, kiigazítottam az előadásra szánt szöveget. A Játszd újra, Sam!-be például, ami 1983 óta megy a Vígszínházban, bekerültek igazi pesti dumák, amik úgy hangzanak, mintha Woody Allen írta volna őket. Ezek a kis módosítások csak feljavítják a darabot. Nehéz első olvasásra megmondani egy drámáról, hogy a színpadon működni fog-e vagy sem, ebben nem is vagyok jó, de azt hiszem, az átíráshoz van érzékem. A Pesti barokk esetében is könnyen kezemre esett az írás.
- Beszéljünk a szerepéről: milyen figura ez a nagymama?
- Olyan, aki egyszerűen imádja az unokáját. Okos, ravasz, mindentudó. A maga 93 évével rengeteget tapasztalt, ugyanakkor ott van az életkorából következő egyfajta bizonytalanság is: másképp mond vagy összekever dolgokat, néha ellentmond önmagának. Az időskori demencia apró jeleit mutatja, amin mi hajlamosak vagyunk időnként nevetni, máskor meg meghatódunk tőle. Intézni akarja az unokájának és annak a szerelmének az életét. Végig képben van, tudja, mi történik körülötte.
- A regényben a főszereplő azt mondja egy ponton: „Nem volt még egy nemzedék a földön, ami olyan jól érezte magát rosszul, mint mi.” Mennyire volt tipikus alak Jani a nyolcvanas években?
- Jellegzetes figura volt. Nagyon vonzó volt akkoriban a filmcsinálás, az írás, a rendezés. Ha Makk Karcsi végigment a Váci utcán a piros pulóverében, vagy megláttuk Jancsó Miklóst meg Hernádi Gyulát az Intercontinental bárjában, az nagyon nagy szám volt, imádattal néztük őket. Rang volt filmesnek lenni, a fiatal értelmiségből is sokan akartak filmmel foglalkozni. Janinak is valahogy köze van a filmhez, ír is, de ez kissé ködös. Meg hát nagy csajozós, egyszerre egy tucat nője van, ezt az állapotot pedig csak különböző hazugságokkal lehet fenntartani. Valószínűleg egy tehetséges ember, akinek a veszítéstörténetéről szól a darab: lassan mindenki eltűnik körülötte. Évi, a szerelme, az előző barátnője, Mari, aztán elveszíti a nagyanyját, összevész a barátjával, és így tovább. Valahol ez is jellegzetes volt: sok alak volt, aki jött, feltűnt, aztán eltűnt, többet nem is hallottunk róla.
- A mából nézve hogyan látja a nyolcvanas éveket?
- Az én szakmám is ugyanolyan vonzó volt, mint a regényben a Janié. Korán elkezdődött a pályám, akkoriban még nem tudtam, mi a helyi értéke. Ma már látom, hogy színésznek lenni akkor sokkal menőbb volt, és egyáltalán: a színház, a film, az összes művészeti ág előrébb volt tolva megbecsültségben, tiszteletben, mint ma, amikor a számítógép ural mindent. Egy magyar film bemutatója esemény volt, legalább az értelmiség tudta és követte, mi történik a kultúrában, ma ennek már a fórumai sem biztosítottak. Hozzáteszem, a dolog lehet, hogy most van a helyén: annak idején a létező szocializmus hátrányait fedte el a komolyan vett kultúra. Ha lementem a Lukács-fürdőbe úszni, azonnal odajött valaki, és elmondta, hogy tegnap hogy tetszett a tévéjáték, amiben látott. Most, ha valamit csinálok, három hét múlva szólít meg valaki, és megkérdezi, mikor ismétlik A pogány Madonnát? (nevet) Igen, nosztalgiával tekintek azokra az évekre.

Az interjút készítette: Jászay Tamás


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegek segítenek abban, hogy színészek, rendezők, fesztiválszervezők maradhassunk. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed