Ezeken az oldalakon nincsenek saját írások.
A forrásokat az egyes bejegyzések
végén lehet megtalálni.


Színészként kalandot várok – interjú a Telefondoktorral


Van az úgy, hogy az ember kipróbálja magát más szerepben, mint amiben addig bizonyított. Így lett alkalmi színész Göttinger Pál rendezőből, de a váltás olyan jól sikerült, hogy díjat is nyert a jelenleg a Tháliában látható Telefondoktor Békés Déneséért. A beszélő névre keresztelt nőgyógyász egyetlen látható szereplője a darabnak, aki egy szép napon bent ragad a rendelőjében, és onnan próbálja három telefonvonalon keresztül összetartani széthulló életét. Szóval, nem elég, hogy színész lett, de mindjárt teljesen egyedül játszik. Göttinger Pállal beszélgettünk.

- Gratulálok a Pulcinella-díjhoz, hogy fogadtad?

Nagyon köszönöm. Derülten fogadtam – erős mezőny volt a VIDORon, tehát “igazi” színészdíjra nem számítottam. Nagyon jólesett, és persze az is, hogy ezzel az elismeréssel visszaigazolták a fáradozásunkat, amit ebbe a furcsa, fordított vállalkozásba öltünk – már hogy játszom rendező létemre. Persze a közönség visszaigazolása a legfontosabb, és hetven előadás fölött már érezhetem úgy, hogy ezt is megkaptuk – de azért egy ilyen országos hírű díjjal kicsit kevesebbet kell majd bizonygatnunk, hogy mitől létjogosult ez az egész. Szóval megörültem neki. Ugyanakkor persze egy díj (szakmai rangjától függetlenül) valójában nem változtat az ember napi teendőin. Attól még ugyanúgy életveszély felmenni másfél órára egyedül.

- Ez nem látszik rajtad. Úgy tudom, Szabó Bori, a darab írója kért meg a szerepre, ez hogyan alakult így?

Eredetileg mint rendezőnek küldte el a darabot nekem, aztán mindenféle színésznevekkel és intézményekkel dobálóztunk, hogy kivel és hol lehetne elsütni. Közben a Halastó Kulturális Egyesületben végzett munkám miatt hirtelen szükség volt egy friss, felolvasószínházra alkalmas szövegre, és ezt választottam – vagyis felolvastam én magam. A felolvasás sikere után már éreztük, hogy valahogy otthonos vagyok ebben a szövegben, és röviddel utána rájöttünk, hogy az lesz a legegyszerűbb (és egyben a legizgalmasabb kihívás), ha kerítünk rendezőt hozzá, és belevágunk. A mindenféle független vállalkozásokat menedzselő Manna Produkció elvállalta az előadás előkészítését. Akkor még a Bárka Színház tagja voltam, ahol az ilyesminek volt tere: afféle házon belüli viccnek szántuk az egészet, a kávézóban mutattuk be, az aznap esti előadás után, késő este. A dolog onnan kelt életre, hamar kinőtte a neki szánt helyet. Rövid vándorlás után letelepedtünk vele a Tháliában, az ftp-projekt keretében – most is ott van a bázisunk.

- Milyen érzés rendezőként a másik oldalon? Mitől nehezebb, vagy könnyebb “odaát”?

Hogy általában milyen lehet, az nem ebből derült ki. Pláne nem állíthatom, hogy színésszé váltam volna ettől az egy kalandtól. De persze rengeteget tanultam belőle, egy másik szakmáról is, a sajátomról is. Kegyelmi helyzet volt, mert nem szerencsétlenkedésbe bonyolódtunk, annak ellenére, hogy én nem színész vagyok, és Orosz Dénes, a rendező nem színházi ember, hanem pont emiatt az első perctől kezdve felmentettük magunkat egy csomó görcs és rémület alól. Összezárva felszabadultan dolgoztunk, sokat marháskodtunk, de közben kényszerítve is voltunk – a munkát tényleg el kellett végezni.

A monodráma egyébként is speciális műfaj, nem válik benne élesen külön a színész a rendezőtől, ilyenkor az előadó eleve rettentő szuverén, a rendező inkább reflektál, visszajelez. Viszont a színész kiszolgáltatottsága is nagyobb ilyenkor, tehát a segítségre is jobban rászorul. A rendezőnek alapvető stiláris, ritmikai, történetmesélési döntésekkel is meg kell támogatnia.

Külön bonyolította a helyzetet, hogy míg egy hagyományos monodrámában általában önálló szövegek hangoznak el több-kevesebb teatralitással megtámogatva, formába öntve, addig a Bori darabja műfajára nézvést bohózat, végig pergő dialógokból áll (csak a dialóg másik fele a telefonálás miatt nem hallatszik). Végig szituatív, végig valós idejű cselekménye van. Nincs benne monológ például, monodráma létére.

- Mennyire okoz nehézséget rendezőként “rendeződni”?

Őszintén szólva rosszabbra számítottam, mármint magammal kapcsolatban. Felszabadult voltam, hagytam magam vezetni. A vége felé persze meg-megkeményedtünk egymással szemben, de ez nem a munka harmóniáját gyengíti – pont, hogy kell hozzá. A legnehezebb az volt, hogy feldolgozzam: egy előadásnak egyáltalán nem azok lesznek a legsikeresebb, leghatásosabb részei, amelyekben sok munka fekszik. Kell a sok munka, de az igazi hatás az a pontos eltervezettség, az ösztönösség és az aznap esti kémia keverékének eredménye, ezt rendezőként sosem lett volna módom ilyen tisztán tapasztalni. Nagyon inspiráló volt. Meglepett viszont, hogy rendezőként sokkal rosszabbul viselem az előadás előtti izgulást – pedig nem is én fogok felmenni. Színészként kalandot várok, örömmel megyek be a színpadra – rendezőként megfulladok a takarásban a tehetetlen felelősségérzettől.

- Békés Dénes esetében van rá hatásod. Hogyan sikerült kapcsolódási pontot találni a figurával?

Azzal kezdtem az ismerkedésünket, hogy felismertem: ő is ugyanúgy fél, mint mások, vagy mint én, talán jobban is – de olyan helyzetbe lavírozta magát az életében, hogy nem feltétlenül mutathatja ki. Mert a többiek megbíznak benne, mert támaszkodnak rá. Az ilyesmiről a rendezők sokat tudnak – ha éles helyzetben kiül rájuk a félelem, az messzire ellátszik. Békés Dénes is így van ezzel. A hajszálon múló megoldások nem azt a tulajdonságát nagyítják fel, hogy milyen virtuóz, hanem hogy mennyire retteg a körülötte lévő világtól, emberektől, veszélyektől – és, mint minden bohózatban: a megszégyenüléstől. Azt is nagyon szerethetőnek (és játszhatónak) találtam benne, hogy nincs az a saját maga kavarta botrány, veszekedés, kisemberhez méltó kalamajka, amit ne tudna félretenni azonnal, ha valahol tényleg szükség van rá. Tele van odaadással, szívóssággal. Jó orvos. Ebben a darabban nagy veszélyek között megszületik egy gyerek – ez nekem is, Békés Dénesnek is, és így a nézőnek is a legfontosabb.

- Hogyan készül egy rendező színészi szerepre?

Kevésbé. Ez a legnagyobb különbség. Egy rendező munkájának nagyobbik része lezajlik már, mire elkezdődnek a próbák. Egy színésznek viszont általában akadály, ha túl sok prekoncepcióval, előre eltervelt megoldással érkezik egy munkába. Szóval nem készültem rá különösebben. Alaposan ismertem a szöveget, tudtam, hogy meg fogom tudni tanulni. Tudomásul vettem, hogy a személyiségem, a humorom, az alkatom nem áll távol Békés Dénesétől. Próbáltam nem félni a feladattól, megszabadulni a terhek nagyrészétől. Áttérni az alanyról a tárgyra. Elismerem, hogy ez így arcátlan luxus – egy igazi színésznek szerepről szerepre kell magát újra összeraknia, és aztán akár hét-nyolc-tíz alakítást is gondozni hónapokon vagy éveken át párhuzamosan. De ez az ő bajuk. Én nem játszom mást.

- És a jövőben? Várható másik szerep?

Nem, nem hiszem. Szívesen játszanék, de csak így, ahogy ezt – játékkedvből. Nekem nem ez a hivatásom – meg hát igazából nem is értek hozzá. Semmi tudásom nincs arról, hogy egy igazi, sokszereplős, soktényezős próbafolyamatban hogyan tudnék helytállni, milyen kolléga lennék. Mondjuk nem is nagyon tolonganak a rendezők nekem szánt szerepekkel, így ebben az ügyben nem vagyok próbára téve. Inkább így mondom: magamnak nem tervezek kitalálni mást. Foglalkozom az igazi munkámmal, és játszom ezt, amíg lehet.


TÁMOGATÁS, SZOLIDARITÁS

Köszönjük, ha a karantén-időkben megcsappant színházasdinkat akár csak havi jelképes, 1-2 eurós felajánlással támogatod. A befolyt összegek segítenek abban, hogy színészek, rendezők, fesztiválszervezők maradhassunk. A támogatói feliratkozáshoz kattints ide!

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny a közös többszörös alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála állj bele aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó az ember tragédiája az öreghíd alatt baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg bogáncsvirág bohémélet börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapest music center budapesti kamaraszínház budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház CAFe Budapest caminus castel felice castel felice vizsga centrál club70 cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debrecen debreceni tavaszi fesztivál delila deszka fesztivál dido és aeneas díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó drámaíró verseny due dunapart dunaújváros e-színház egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fekete-fehér fellegek fesz segélyalap fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge független előadóművészeti szövetség gianni schicchi gödöllő grecsó grisnik petra gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr győri tavaszi fesztivál gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló hárman a padon harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hogy szeret a másik hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi k2 színház kalandra fül fesztivál kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kis suttogás kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom komédium koronavírus kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg köszönet estéje-estélye kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok lakott sziget láthatatlan állomás latinovits diákszínpad leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magvető magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna manőver margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő mintaapák miskolc miszépmiszépmiszép mojo momentán monodráma fesztivál móra kiadó most fesztivál motto mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé négyhangú opera nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyinyernya nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör ómama online fordítónapok operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália patreon pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum pim dia hangoskönyvek pinceszínház placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik rádió rádiójátékosok radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival sakknovella shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színház tv színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren 2008 tengeren 2019 térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vaskakas vera vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed