Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

5 + SOK PROGRAM AZ ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁLRÓL, AMIT VÉTEK LENNE KIHAGYNI!

Aki sok éve olvas minket, és érdeklődik a kulturális csemegék iránt, az már biztosan tudja, hogy az Ördögkatlan Fesztivál jóval több, mint egy sima kulturális eseménysorozat – festői szépségű tájakon. Aki pedig egyszer már belekóstolt a „katlanos” életérzésbe, függővé válik tőle. Az utolsó koncert utáni első pillanatban visszafelé számolja a napokat, és az év további részében ez élteti, erre vágyik, ez ad neki erőt ahhoz, hogy elhiggye: a világunk, az országunk, az életünk akár olyan is lehet, mint amit az Ördögkatlan Fesztivál ad nekünk. Hogy milyen ez az élet? Both Gabi elmeséli. – Ez az a fesztivál, ami akkor is van, ha nincs Amióta létezik a WMN, azóta minden évben írtam róla, tavaly is, pedig akkor nem is volt Ördögkatlan. Elmaradt a vírus miatt. Nem vagyok babonás, de az épp a 13. lett volna volt. Minket, akik régóta járunk oda boldognak lenni, mindez nem tántorított el attól, hogy a saját kis magánkatlanunkat megrendezzük. Olvassátok el ITT , milyen volt. (Aki nem olvassa el, a

Lovagleckék lányoknak is

szerző: Kertész Anna

Rév Fülöp, Pesti Magyar Színház.

Évszázadok óta kétségbevonhatatlan, hogy anélkül felnőni sem kishölgynek, sem fiatalúrnak nem szabad(na), hogy ne ismerkedne meg alaposan a lovagvilág alapértékeivel és -motívumaival (úgy is mint gaz lelkű ellenség nemes párbajban való legyőzése, szívhölgy után való kulturált epekedés, elesettek igény szerinti felkarolása). Bár a lovagkorszak sajnálatos módon lezárult, jó hír, hogy időről időre előkerülnek lezáratlan aktái.

Az elmúlt idők legjelentősebb szenzációja a Balatónia legendakör felfedezése, melynek központi figurája Rév Fülöp, a nép egyszerű fiából lett hős. Rég sejthettük, hogy izgalmas és tanulságos történeteket rejtenek a Tó habjai és vadregényes partjai, és íme. Nemcsak nagyszerű regény(-trilógia) született az eleddig feledésbe merült históriából, de a lovagok bevették a Magyar Színházat is.

Jeney Zoltán egyszerre klasszikus és korszerű, legfőképpen pedig végtelenül szellemes lovagregényfolyama és annak színpadi átdolgozása mindent tud és hoz, amit a műfajnak kell, néha pont egy-egy csavar által (pl. a szívhölgy kajtat a szerelme után, bár kétségtelenül lovagiasan teszi).

A történet a szokásos: a beteg király (a Kiliti-láztól szenvedő-csukló Csobánc) csak egy különleges virágtól gyógyulhat meg, amelyet persze a legnemesebb lovagnak kell leszakítania mindenféle próbatételek után. Menet közben pengnek a szív húrjai is, természetesen.

A nemrég bemutatott ifjúsági darab, amely egyaránt szórakoztató lányoknak és fiúknak (körülbelül 8 éves kor felett), illetve szüleiknek is, egyetlen percre sem engedi el a figyelmet és a rekeszizmokat, miközben azokra a fent emlegetett igen fontos kultúrtörténeti és jellemfejlődési alapvetésekre is nagy hangsúlyt fektet.

Teszi mindezt nagyon szerény külsőségekkel, viszont Jeney Zoltán varázslatos szövegátiratából, szellemes dramaturgiai megoldásokkal Göttinger Pál remek rendezésében, illetve lelkes-kedves színészi játékkal. Valahogy így érdemes elkezdeni a kishölgyek és a fiatalurak nemesítését.