Ugrás a fő tartalomra

MOST ÉPP EZ

Grisnik Petra 35 éves

Ma ünnepli 35. születésnapját Grisnik Petra Junior Prima-díjas színésznő, Göttinger Pál rendező felesége. Grisnik Petra 1986. október 16-án látta meg a napvilágot Pécsett, egy horvát nemzetiségű családban nevelkedett a város melletti Kökényben. Már gyermekként megcsillogtatta művészi tehetségét, ugyanis 1999-től kezdve fellépett a Pécsi Horvát Színházban. Természetesen ezen a pályán folytatta, 2008-ban fejezte be a Kaposvári Egyetem színművész szakát, majd gyakorlatát a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltötte. 2008 és 2014 között ennél a társulatnál talált otthonra, 2014-től kezdve viszont szabadúszó. Eddigi pályafutása során játszott már a Rómeó és Júliában, a West Side Story-ban, A víg özvegyben, a La Mancha lovagjában, az Egérfogóban, a Nyolc nőben és a Csoportterápiában is, de nem idegenek számára olyan közkedvelt darabok sem, mint a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Játék a kastélyban vagy a Száll a kakukk fészkére. Jelenleg több előadása is műsoron van, például a Kolibri Pincé

Mi köze a trójai háborúnak a lúdjátékhoz?

2013.02.16 00:01


Mire jó igazából a görögdinnye? Kinek a kezében van a Spártai Nemzeti Bank, és mihez kezd vele? Miért sötétben jó összeesküvést szőni? Mi a lúdjáték és ki a legjobb játékos? Ki villant állandóan sarkat?
A válaszokat a kaposvári Csiky Gergely Színház Szép Heléna című előadása rejti.

Mindannyian azt gondoljuk, hogy tudjuk a trójai háború kitörésének okát, azonban a színház jelenleg is játszott Offenbach operettjéből kiderül, hogy ez nem így van. A szereplők ismertek: megelevenedik Agamemnón, Menelaósz, Akhilleusz, Parisz, na meg minden férfi vágya, Szép Heléna is. Szerepet kap még Kalkhasz, a főpap, valamint Ajax I-II, és Oresztész.

A darab sötétben kezdődik és rögtön egy összeesküvésben találjuk magunkat. Kiderül, hogy a jelenlevő görög királyok sérelmezik, hogy Menelaosz kezében van minden pénz, emellett pedig még remek lúdjátékos is. Senki sem tudja, hogyan nyer folyton. Ezért összeállnak a pénzügyi teljhatalom ellen.

Ha nem derült volna eddig ki számunkra, bizony nehéz az összeesküvők élete. Tervet kell készíteni, nem árt akár többet is (B és C lehetőséget is). A szerencse sem elhanyagolható tényező, arról nem is beszélve, hogy teljes titokban kell tartani mindent. Erre pedig a legjobb megoldás, ha a Mitoszban, a kor újságjában, különféle ellentétes híreket közlünk a valóságról. Végül az sem baj, ha van egy kis sütnivalónk, ami jelen esetben csak Kalkhaszról mondható el.

Az mindenképpen segíthet, ha egy olyan hős, nemzeti kincs, a nők bálványa tart velünk, mind Akhilleusz. Ő azonban folyton sarkat villant, nem az eszéről híres, állandóan panaszkodik valamint verekszik. Ha azonban az egyik csetepatéban egy pásztort tesz rövid időre ártalmatlanná, akiről később kiderül, hogy ő Parisz, a trójai herceg, akkor minden gond megoldódik.

Már ha nem ebben az operettben vagy összeesküvő. Mert ha igen, akkor számodraa bonyodalmak csak most kezdődnek.

A színészeken látszik, élvezik a szerepüket. Kolonits Kláráról könnyen elhisszük, hogy ő Szép Heléna, a friss igazolás, Hüse Csaba is jól mutat Pariszként, megvan a karaktere a szerephez. Fándly Csaba pedig jól hozza Akhilleusz karakterét, aki merőben más, mint ahogyan elképzeljük a hőst: állandóan panaszkodik, még többször pózol, néha nyegle, és sütnivalója sincs sok.

Nyári Szilvia által alakított Oresztészt viszont nehéz megszeretni. Ez azonban nem a színésznő hibája, hanem a szerepé. Offenbach ezt a karaktert eredetileg is egy színésznőre szabta, ami a mai világban elég furcsán hat. Nem tudjuk hova tenni a furcsa mozgást, ami sokáig kísérteni fog minket. Az énekhang itt is remek, a művésznő hozza a tőle megszokott minőséget.

A jól megírt és eljátszott szerepeken kívül még miért érdemes beülni a nézőtérre? A megszokott operett műfajjal ellentétben itt nincsenek jól megjegyezhető dallamok, nem fakadnak állandóan dalra, és csak az igazán szükséges esetben zendül fel a zene. A zenekar jól játszik, sokszor megmozdul a lábunk.

Ami mégis különlegessé teszi Offenbach darabját, az a fanyar humor. Aki szereti a Monty Pythont, illetve van egy csepp humorérzéke, nem fog csalódni. Az is előfordulhat, hogy könnyeket fog majd ejteni nevetés közben. Szabó Borbálát külön dicséret illeti, amiért naprakésszé tette a szöveget, sok aktualitást fellelhetünk, ezek azonban nem mennek az előadás rovására.
Az előadás nem túl hosszú, a díszlet pedig csak jelzésértékű, de ez egyáltalán nem zavaró. A Somogy Táncegyüttes és a Vikár Béla Vegyeskórus tagjai pedig nagyszerűen beépülnek a szereplők közé.

Ajánlom mindazoknak, akik nem várnak egy operettől túl sokat, egy jót akarnak kacagni, kikapcsolódnának és el akarják felejteni a mindennapok taposómalmát. Ez a darab mindennemű ilyen elvárásnak megfelel. Ami azonban fontos, humorérzék nélkül ne üljünk be. Na meg persze egy csipet cinikusság sem árt.