Ugrás a fő tartalomra

Most épp ez

KEDDEN ELSTARTOL A 14. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

A tizennegyedik Ördögkatlan Fesztivál augusztus 3-án kezdődik! Pécstől délre, a legjobb magyar borok vidékén, három kicsi faluban (Nagyharsány, Beremend, Villánykövesd), a Szoborparkban és a Vylyan és a Mokos Pincészet tereiben. Baranya legnagyobb összművészeti fesztiválja augusztus 3 és 7. között 600 programnak és produkciónak ad otthont. A teljes műsor itt található.(külső hivatkozás) Premierek a Katlanban Ezen a nyáron számos színházi bemutató lesz az Ördögkatlan(külső hivatkozás) színházi tereiben. Protekciósan kiemelünk két Ördögkatlan Produkciót: augusztus 5-én az Amfiteátrumban először látjuk-halljuk a Másnap című koncert-színházat, melyben Cseh Tamás és Csengey Dénes 1986-ban írt dalait tisztogatja meg, énekli el Beck Zoli és Szűcs Krisztián. Stefan Zweig Sakknovella című kisregényéből írt Fekete-fehér címmel vadonatúj monodrámát Légrádi Gergely – ezt augusztus 7-én játssza az Ördögkatlan mindenese, többek között remek színésze, Göttinger Pál. Az előadást Ujj Mészáros Károly r

Jacques Offenbach: Szép Heléna

operett 

Ön hogy’ tudja: miért tört ki a trójai háború? Utazzunk vissza az időszámításunk előtti időkbe, és nézzük meg, mi is történt az ókorban! Politikai puccs? Majdnem titkos összeesküvés? Házasságtörés? Gazdasági válság? Az istenek játéka avagy csak álom és látomás? Igaz, hogy az Égei-tenger legjóképűbb hercege szemet vetett Meneláosz király feleségére, a szépséges Helénára? A MÍTOSZ című hetilap most lerántja a leplet, vagy inkább beles a lepel alá! Az e heti számból megtudhatják, miért vesznek az államférfiak mind görögdinnyét, ki nyerte az esti lúdjátékot szemérmetlen befarolással, és hogy vajon összedől-e a világgazdaság! Továbbá feltesszük a kérdést: Mi történne, ha az a bizonyos trójai háború mégsem törne ki? Kire fogadnak? A villanó mosolyú és csibészes pásztorfiúra vagy a rettenthetetlen és… rettenthetetlen hadvezérre? Vagy találunk még játékosokat a háttérben? Könnyű erkölcsök az udvarban! De nem csak ott! Parasztlegénytől királyig mindenkinek vaj van a füle mögött! Kérdés, hogy kinek milyen és mennyi!

Jacques Offenbachot az 1860-as évek Párizsában csak úgy emlegették: a "Champs-Elysées Mozartja". Nyugodtan mondhatjuk, hogy korának sztárja volt. A ma ismert francia kuplék és sanzonok mind az általa megteremtett műfajból, a francia operettből származnak. Nem utolsó vonzerő darabjaiban a híres francia pikantéria: történeteit áthatja a rendkívül finom erotika. Nem csoda, hogy ő honosította meg a színpadokon a legilletlenebb táncot: a kán-kánt is.

Heléna: Kolonits Klára m. v.
Páris: Hüse Csaba
Kalkhasz: Kőrösi András
Oresztész: Nyári Szilvia
Partenisz: Lestyán Luca
Leona: Piti Emőke e.h.
Bacchisz: Kovács Zsuzsanna
Ajax I .: Hunyadkürti György
Ajax II .: Szvath Tamás
Menelaosz: Lugosi György
Agamemnon: Nyári Oszkár
Achilleusz: Fándly Csaba
Philokómusz: Sipos György e.h.
Műsorvezető: Tóth Géza

Az előadásban közreműködnek a Vikár Béla Vegyeskar, valamint a Somogy Néptáncegyüttes tagjai.

Szöveg: Szabó Borbála
Díszlettervező: Cseh Renátó
Jelmeztervező: Kovalcsik Anikó
Koreográfus: Katona Gábor
Súgó: Kirsch Veronika
Ügyelő: Bors Gyula
Segédrendező: Mészáros Csilla

Zenei vezető: Dinyés Dániel
Rendező: Göttinger Pál

Bemutató: 2012. október 5.