Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!

Korábban már megírtuk, hogy elmarad az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál és lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált is. Most azt is megtudtuk, vélhetően az Ünnepi Könyvhetet sem tartják meg júniusban, de talán lesz helyette egy rendhagyó könyvmustra ősszel. Már bizonyos, hogy nem rendezik meg idén a Mediawave-et, a Budapest Art Weeket, a keszthelyi Helikon Ünnepségeket, a Pont Fesztivált. A Sziget csapata két hete posztolta a Facebookon, reménykednek, hogy nem kell törölniük a programokat. Másfelől – a fidelio.hu információi szerint – hamarosan előállnak a végső döntésükkel. S mi lesz a többi nyári rendezvénnyel az Ördögkatlantól a Kultkikötőn, a Szegedi Szabadtéri Játékokon át a VeszprémFestig? Megtartják-e a POSZT-ot, vagy sem? Megkerestük a programigazgatókat. Márta Istvánt, a Magyar Fesztivál Szövetség elnökét pedig arról is kérdeztük: van-e forgatókönyv az események esetleges pótlására, kompenzálására. Nem mellesleg: a fesztiválok csaknem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá évente a magyar GDP-hez.

„Már lemondtuk az április végi 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Szomorúan kell hozzátennem most: az az érzésem, hogy a hagyományos júniusi Ünnepi Könyvhetet sem tudjuk megrendezni az adott időpontban” – említi Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. Az áprilisi rendezvényükre 140 kiállító jelentkezett be, kétszáz új könyvvel készültek a kiadók, Spanyolország lett volna a díszvendég. Már indultak a nyomdába a rangos könyvesemény prospektusai, amikor leállították a szervezést a COVID-19 terjedése miatt.

Gál Katalintól azt is megtudtuk: tervezik, hogy esetleg szeptember második hétvégéjén valamilyen formában mégiscsak rendeznek egy könyvünnepet a Millenárison.

A helyet optimistán már lefoglaltuk ott arra az időre.

Nyilván fogalmunk sincs még, milyen lelkiállapotban, milyen pénzügyi, gazdasági helyzetben kerülünk ki a járványkrízisből. Gyanítom, semmi nem lesz olyan, mint előtte, s ez vélhetően a könyves szakmára is kihat majd.”

A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváligazgatója, Szűcs Gábor meséli, még bizakodóan bontotta csapatával március 12-én a borítékot, amelyben azoknak az előadásoknak a címe szerepelt, amelyeket beválogatott a zsűri a 2020-as versenyprogramba. „Mindannyiunknak drukkolok. De egyikünk sem naiv,


ma szinte elképzelhetetlen, hogy júniusban lesz POSZT.

Ha esetleg májusban kinyithatnak a színházak, akkor is mindjárt arra törekszenek, hogy rendezzék a soraikat, pótolják a bérletes előadásaikat, tervezzék a jövőt. Mindenki ezen lesz. Nem biztos, hogy el tudnának jönni Pécsre fesztiválozni. Persze még reménykedünk, és hezitálunk. Azt gondolom, április végén már többet tudunk mondani, akár arról is: ha nincs júniusi színházszemle, tudnánk-e pótolni még valamikor ebben az évben. Egyébként a következő évi POSZT-válogatásnak is el kellett volna már indulnia, ez is késik.”

Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke, az idén harminc éves Művészetek Völgye alapítója kérte, pontosan rögzítsük a beszélgetésünk időpontját – 2020. április 2. kora délután –, ugyanis óráról órára változik a rendkívüli helyzet, ezért az is gyorsan módosul, mi lesz a fesztiválokkal. Most annyit mond:

„Ha az idei fesztiválok jó része, netán mind elmaradna, ellehetetlenülnek a közreműködők, szervezők, vállalkozók. Anyagi segítség kell nekik a gyors újrainduláshoz, a rehabilitációhoz. Ezért is hoztuk létre a Magyar Fesztivál Szövetségen belül a válságkezelő csoportot. Tíz nappal ezelőtt – amikor már sejtettük, hogy a tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken elmaradnak –, kérdőívet küldtünk szét a 220 tagszervezetünknek rákérdezve: mit gondolnak az idei eseményeikről, s hogyan tudnánk még hatékonyabban képviselni az érdekeiket. Nagyjából 480 fesztiválról van részletes információnk. Ennek alapján ma – április 2-án kora délután – úgy fest:


a járvány miatt a magyarországi fesztiválok 15 százaléka biztosan elmarad,

további 20 százalék esetében a vezetés azon gondolkodik, hogy új időpontra tolja a rendezvényét, mások (65 százalék) még nem döntöttek. Sajnos én azt hiszem, hamarosan többen lesznek azok, akik visszalépnek a fesztiválok megrendezésétől. Szerintem – a külföldi példákat is nézve – mindenki a keze ügyében tart most egy sípot, készen állva arra, hogy lefújja a fesztiválját.”

Arra is kitér az MFSZ elnöke: a rendezvény gazdái közül akadt, aki felvetette, hogy ha a június is kiesne a nyári fesztiválévadból, tolják ki a szezont szeptember végéig, vagy kicsit még tovább.

„Akkor meg ezekben a hónapokban lenne torlódás, és az előadók sem tudnak egyszerre száz helyen fellépni. Talán a kisebb irodalmi, képzőművészeti, zenei fesztiválok esetében megoldható, hogy őszre csúsztatják a programokat. De egyáltalán az is kérdés: a közönség rögtön visszatér-e az online kulturális térből a valódi terekbe.


Lehet, hosszabb távra az a túlélési stratégia, hogy elengedik ezt az évet a szervezők, mi pedig lobbizunk értük, küzdünk egy vis major kompenzációs büdzséért.

A döntéshozók is tisztában vannak azzal: a fesztiválok többet jelentenek puszta szórakozásnál, ugyanis jelentős szerepük van a kultúraközvetítésben, a gazdasági innovációban, egy-egy település kulturális fejlesztésében. Ha pedig a számokat tekintjük: piaci szereplőként a fesztiválok majdnem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, és 37 ezer embernek adnak munkát.

A Magyar Fesztivál Szövetség munkacsoportja a megoldás kapcsán együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, az EMMI kulturális államtitkárságával, a magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Szövetséggel. Szinte minden egyes nap videókonferenciát tartanak, hogy kezelni tudják a folyton változó helyzetet.

„Ahány fesztivál, annyiféle arculat, és ki-ki a saját specifikumait – helyszín, közönség, és így tovább – figyelembe véve dönt majd az adott fesztiválról. Vélhetően elkerülhetetlen bizonyos veszteség, de a kényszerű átpozícionálások és támogatások mellett életben maradhatnak a fesztiválok” – teszi hozzá Márta István.

Az összművészeti Ördögkatlan fesztivál társigazgatója, Bérczes László arról beszél, mivel még senki nem tud semmi pontosat, már csak lelkiismereti okból és a felelősség miatt is folytatják a 13. Ördögkatlan szervezését. Idén július 28-ától augusztus 1-jéig tartana.

„Jelenleg hiába csak 50 százalék az esély arra, hogy abban az időben megtarthatjuk a fesztivált, mi akkor is 100 százalékkal dolgozunk. Beszéltem a szervezőtársammal, Kiss Mónival, és a gazdasági vezetővel, Hegedűs Judittal, a program váza összeállt, bár még nem tudjuk, mikor hozzuk nyilvánosságra. Persze nem vagyunk hülyék, számolunk azzal is, hogy a járványválság elhúzódik, ám akkor sem dőlünk a kardunkba, kitalálunk ’B’ tervet. Az az Ördögkatlan szlogenje: »Muszáj mulatságnak lennie.« »Muszáj lennie«, most ez a lényeg. Ha októberben nyílik lehetőségünk a program megvalósítására, »katlanos« módon azt is megoldjuk. Csatlakoztunk a 10 millió fa elnevezésű ökomozgalomhoz, s lehet, hogy ősszel egy nagy faültetéssel nyitjuk a fesztivált. Biztosan lesz Ördögkatlan valamikor.


Nem ismerjük a »feladni« fogalmát.

Mészáros Zoltán, a VeszprémFest igazgatója úgy tervezi, május 29-én tart sajtótájékoztatót arról, meg tudják-e rendezi a nemzetközi fesztivált július 14. és 18. között.

„Azt hiszem, az esély nem túl nagy rá, ha csak valami csoda nem történik. Nemzetközi fellépőink közül többen is európai turné keretében érkeznek hozzánk, és sajnos már halljuk, hogy egyre több helyszínt lemondanak a németeknél, franciáknál, olaszoknál. Ez nem jó hír. Egy ilyen nagy fesztivál szervezése ma sokkal rizikósabb. A kockázatok tízszeresére nőttek. Minden áll, és


azt sem tudjuk, mennyire lesz kedvük az embereknek nyáron fesztiválozni,

lesz-e még munkájuk, jegyvásárlási hajlandóságuk. Mi eddig a jegyek 60 százalékát eladtuk. Próbálok optimista lenni, nem adjuk fel, egyelőre kivárunk, ám nem látok a jövőbe.”

A legnagyobb balatoni kulturális rendezvénysorozat, a Kultkikötő igazgatója, Nagy Viktor is számos forgatókönyvvel készül a nyári eseményeikre. Már a ’D’ tervnél tart, és reméli, hogy a folyamatos újratervezéshez nem kell elhasználniuk az ábécé összes betűjét.

„Mivel a Kultkikötő jó ideje négy évszakos rendezvénysorozat, a tavaszi programjainkat már elvitte a vészhelyzet, illetve ősszel megtartjuk azokat zárt helyeken. A nyári évaddal júniusban startoltunk eddig.


Optimista vagyok, bizakodom, hogy csupán egy hónapot csúszunk,

tehát júliusi kezdést szeretnénk, és ha ez lehetséges, akkor kitoljuk a nyarunkat szeptember második felééig. Szerintem a kulturális államtitkárság gyorsan el fogja bírálni a fesztiválok pályázatait, Fekete Péter államtitkár elkötelezettje ennek, érti az egészet. Már rég lekötöttük minden együttműködő színházzal a nyári előadásokat, és én még mindig úgy kalkulálok, hogy július 3-án Balatonbogláron díszbemutatója lesz a Sándor Mátyás című zenés produkciónak, amely közös vállalásunk a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal.”

A Szentendrei Teátrum és Nyár tavaly ünnepelte ötvenedik évfordulóját. Vasvári Csaba igazgató azt mondja, ebben az évben tíz bemutatóval készülnek, és még nem akar úgy fogalmazni, hogy „készültek volna”. Noha azt is gondolja, hiába is szeretne nagyon optimista lenni, a Szentendrei Nyár programja is változni fog.

„Valamit biztosan csinálunk a nyáron, s közben a jövőnket építjük. Most ennél többet nemigen tudok mondani.

Sokkal fontosabbnak tartom a helyzet mentális vonatkozásait.

A színháznak mindenképpen új kérdéseket kell feltennie – így a Szentendrei Teátrumnak is –, hiszen egy új világ kezd majd kialakulni, rajtunk múlik, milyen új értékekkel töltjük föl. Észre kell vennünk egymást, lassítanunk kell, tudatosabbnak lenni, az igényeket felváltani arra, mire van igazán szükségünk. Egy emberibb társadalom is formálódhat, ha mi magunk emberibb módon kezdünk élni.


Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója bizakodó: „Mi még úgy készülünk, és ezért sem álltunk le az előkészületekkel, hogy megtartjuk a Szegedi Szabadtéri Játékokat idén. Persze folyamatosan egyeztetünk a fesztivál fenntartójával, Szeged városának önkormányzatával.


Ha a helyzet még rosszabbra fordul, akkor lehetséges, hogy csak az augusztus végi musicalblokkot tudjuk megvalósítani,

benne a West Side Storyval. Érzelmileg is nagyon fontos lenne, ha a borzalom hónapjai után játszhatnák, és együtt lennénk a közönséggel a Szabadtéri Játékok örök helyszínén, a Fogadalmi templomnál, amely Szeged túlélésének szimbóluma, hiszen a nagy árvizek után emelték egykor, hogy a további veszedelmektől megmeneküljön a város. Másfelől Szeged gazdasági életének is lényeges az újraindulás, és a Szegedi Szabadtéri Játékok ehhez jelentősen hozzájárul.”

Megosztás: