Nem talált, süllyed – A Bárka Színház kálváriája

Két és fél éve keres fenntartót a józsefvárosi színház, amely ezt az évadot már el sem tudta kezdeni. Színészek már nincsenek, van viszont több mint százmilliós adósság és rendőrségi nyomozás.

Veszélyes vizekre sodródott a Bárka, amikor a kormány arról döntött, hogy az Orczy parkba költözteti a 2012 januárjában létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Pedig a kizárólag színházi funkcióra alkalmassá tett egykori vívóterem akkor nem kellett az egyetemnek, ellentétben például a Ludovika főépületével, ami akkor a Magyar Természettudományi Múzeum birtokában állt. Miközben a múzeummal állt a bál, a szintén a területen lévő Raoul Wallenberg Szakközépiskolát és a színházat békén hagyták. Gál András Levente, az egyetemet felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) akkori államtitkára 2011 végén úgy nyilatkozott: „nem kérdés, hogy marad a színház”. Hozzátette, hogy a teát­rumot a Józsefvárosi Önkormányzat felajánlotta számukra, mert így mentesül a fenntartási költségektől. Az önkormányzat lapunknak kijelentette, az egyetem kezdeményezte az ügyletet. Bárhogy is, Kocsis Máté polgármester cseppet sem bánkódott érte.

Kinek kell egy színház?

Eredetileg 2012 márciusára tervezték a tulajdonoscserét, ám egy közelebbről meg nem nevezett joghézagra hivatkozva az egyetemnek nem sikerült átvenni a teát­rumot. Az önkormányzat honlapján olvasható akkori hír szerint az is hátráltatta az ügyet, hogy Csányi János alapító igazgatónak 0,3 százaléknyi üzletrésze volt a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft.-ben. Végül térítésmentesen lemondott róla, de ez valamiért csak októberben történt meg. Szeptemberben megszületett a kormányhatározat, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vagyonkezelésébe adta a parkot, így a színház ingatlanját is. A színházat jelentő kft.-t azonban először az MNV Zrt.-nek kellett volna átvenni mint állami tulajdont, majd kijelölni a vagyonkezelőt: vagy közvetlenül az egyetemet, mint azt először tervezték, vagy az azt fenntartó KIM-et. Ez azonban máig nem történt meg. A KIM költségvetésében egy idő után meg is jelent a Bárka finanszírozása, de nem vagy csak részben lehetett lehívni. Az ügy tehát két és fél év után körülbelül ugyanott tart – csakhogy közben elfogyni látszik a színház. A KIM is kettészakadt, a támogatási előirányzat a Miniszterelnökséghez került, de információink szerint a feladatot nem óhajtja. Az ügyet ismerő forrásaink szerint egyszerűen arról van szó, hogy az egyetem és annak fenntartója nem kapta meg a remélt támogatást, ezért nem sietett átvenni a profiljától teljesen idegen színházat, és vele az évi 100 milliós nagyságrendű fenntartói kötelezettséget. Ígéretekben pedig azért nem volt hiány, mert a kormányzat célja az volt, hogy a terület korábbi használói ne csináljanak túl nagy botrányt a megváltozott status quo miatt. Ha a kerület ragaszkodott volna a színházához, és finanszírozta volna azt, vélhetően nem lenne gond, de Józsefváros kapva kapott az alkalmon, hogy spórolhat egy kicsit. Az igazsághoz tartozik, hogy a budapesti kerületeknek nem feladata, hogy színházat tartsanak fenn, nem is jellemző, hogy ilyet vállalnának. A főváros sem akkor, sem most nem akar tudni a problémáról, van elég baja a saját színházaival. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ami az utóbbi években két saját színházát is bedöntötte, szintén nem inge a Bárka gondja, hiszen a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft.-nek a cégjegyzék szerint a mai napig az önkormányzat a tulajdonosa, így őt terhelik, terhelnék az előadó-művészeti törvény által rá rótt tulajdonosi feladatok.

Nem kell senkinek

Seress Zoltán, a színház ügyvezető igazgatója már 2012 februárjában úgy nyilatkozott, hogy takarékoskodjanak a dolgozók, mert márciusban nem tud fizetést adni, és nem tudják megtartani a bemutatóikat, ugyanis nem volt világos, kinek is kell benyújtani a jövő évi üzleti tervet. Végül a kerület aljegyzője, Mészár Erika arra kérte a színházat, adják be Józsefvároshoz az üzleti tervet, március elején pedig 10 millió forintos tagi kölcsönt is megszavazott a képviselő-testület a színház megsegítésére. Némi késéssel a támogatást is megkapták, igaz, a 2011-es 77 millió helyett csupán 60,3 milliót. A KIM is beszállt a finanszírozásba 78 millióval, így bár az állami és egyéb támogatások csökkentek, a Bárka költségvetése – a saját bevételekkel – az előző évi 278 millióról 315 millióra növekedett. Igaz, már akkor súlyos likviditási gondokkal küszködött az előző évet 63 milliós veszteséggel záró teátrum. Nem látjuk jelét, hogy az önkormányzat vagy a színház vezetése határozott lépésre szánta volna el magát ennek orvoslására. Nem aggódott senki.

Patyi András, az NKE rektora 2012 nyarán egy interjúban biztosította a közvéleményt arról, hogy az oktatásban is szerepet szánnak a teátrumnak, sőt, egyetemi színpad is lesz a Bárkában. Seress Zoltán is bizakodott, és készült arra, hogy az egyetemistáknak drámapedagógiai foglalkozásokat, retorikai órákat tartanak. Utóbbiak még a tanrendbe is bekerültek, két kreditet értek.

Az átadás határideje 2013. január elsejére módosult. Ennek értelmében az önkormányzat 2013-ra csupán átmeneti támogatást nyújtott, 24 millió forintot. Végül a vagyonkezelő mégsem vette át a már 91 milliós kötelezettséget görgető, saját tőkéjének több mint hatvan százalékát elveszítő teátrumot. Seress 2013 áprilisában még arról beszélt, hogy a következő hónapban megtörténik az átadás-átvétel. Meg is egyeztek a KIM-mel, hogy a 108 milliós állami támogatáson kívül 120 millió forintos éves apanázst biztosít számukra, sőt ezenkívül még némi pluszforrást is igyekezett kialkudni. Ám a teljes összeget, hol­­­ott az igazgató szerint írásbeli ígérvényük volt rá, soha nem kapták meg. Csupán 70 millió forint jutott el hozzájuk projektfinanszírozás címén. Hiszen működési támogatást csak a fenntartó adhatott volna. Így aztán a béreket, a villanyszámlát az állami támogatásból és az önkormányzati résztámogatásból, a dologi költségeket pedig a KIM által adott fél pénzből fizették. A színház összes támogatása ekkor volt a legalacsonyabb, az előző évi 276 millióról 241-re csökkent. Az intézmény év végére 155 milliós kinnlevőséget halmozott fel. Józsefvárossal akkor még megmaradt a jó viszony, hiszen a kerület vállalta, hogy közszolgáltatási szerződést köt a színházzal, így az a jövőben is jogosult lesz állami támogatásra.

Aztán elkezdődött a 2013–2014-es évad, és még mindig nem történt semmi. 2013 decemberében a józsefvárosi közgyűlés határozatot hozott, hogy átadja az államnak a színházat, a fogadó oldalon azonban megint nem volt senki. Ismét üres kasszával, elfogadott üzleti terv nélkül kezdődött a költségvetési év 2014-ben. Pedig a 2014-es költségvetési törvényben a KIM során valóban ott volt a 178,9 millió támogatás – csakhogy még mindig nem az állam volt a tulajdonos, és nem a KIM a fenntartó.

Ki a felelőtlen?

Idén február 3-án a színház rövid közleményben tudatta, hogy a „bizonytalan jogi és gazdasági helyzetére való tekintettel” leállítja a következő premier, a Rovarok próbáit, és ideiglenesen leveszi műsorról a költségesebb, kevesebb bevételt hozó produkcióit. Civil kezdeményezésre petíció is indult a Bárka Színház megmentése érdekében. Február 12-én pedig nyílt levélben fordult a társulat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez és Kocsis Máté VIII. kerületi polgármesterhez, azt kérve, „legyen vége az illetékesek közti ide-oda mutogatásnak, mert hamarosan el fog tűnni a színház”.

Furcsa választ kaptak. A KIM megjegyezte, hogy várja az Állami Számvevőszék készülő jelentését, mert felmerült a felelőtlen gazdálkodás gyanúja a színházzal szemben, „egyes értesülések szerint pedig” ebben a színház igazgatójának és gazdasági vezetőjének felelőssége lehet. A Józsefvárosi Önkormányzat még keményebben fogalmazott közleményében: eszerint „a színház átadás-átvételét, pénzügyei és dolgozói helyzetének rendezését éppen az átadás során feltárt szabálytalanságok, a felelőtlen gazdálkodás gyanúja és az Állami Számvevőszék jelenleg is tartó vizsgálata nehezíti”. A 2013-ban kezdődött és 2014 elején elkészült jelentéssel azonban nehéz magyarázni a 2012-ben kezdődött tökölést.

A nyilvánosságnak szóló dörgedelmes levél mellett tovább folyt az ígérgetés. A színház február 28-i társulati ülésén részt vett Kohut Balázs, a KIM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta: a Bárka által beküldött üzleti tervet a lehető leggyorsabban elfogadják, és a támogatási szerződést két nap múlva megköthetik a színházzal.

Újabb jéghegy

Ám ez is csak szó maradt – ellenben a KIM által kiszivárogtatott, a színház gazdálkodását 2008–2012 között vizsgáló ÁSZ-jelentés március 13-án megjelent, és valóban nem volt túl kedvező a színházra nézve. Kiderült, nem tartották be teljeskörűen a számviteli törvényt, nem rendelkeztek jóváhagyott SZMSZ-szel, a munkaviszony létesítését, megszüntetését nem szabályozták, számlarendet sem készítettek. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy Seress Zoltán az önkormányzat engedélye nélkül 600 ezer forint értékben a saját vállalkozásával kötött szerződést. Az igazgató lapunknak azt mondta, arról volt szó, hogy az egyik produkció során ő látta el a világítástervezés munkálatait. Az, hogy az igazgató dolgozzon a saját színházában, nem szabályellenes, hiszen színészként is gyakran kötött szerződést saját magával. Azt elismerte, hogy a nagy felfordulásban elmulasztották benyújtani az önkormányzatnak a kontraktust. A vizsgálat feltárta, hogy 2009-ben egy 200 ezer forint értékű GPS-t és LCD televíziót a beszerzés napján leselejteztek. Seress szerint a vizsgálatkor szembesült ezzel a ténnyel. Számos hiányosságot tárt fel a vizsgálat a 2011-ben és 2012-ben történt, összesen 14,6 milliós selejtezés esetében. Seress szerint az ÁSZ csak a helyszíni anyagokat használta fel, a később számára megküldött, a szerintük a selejtezés szabályosságát bizonyító dokumentumokat nem vette figyelembe. Az ÁSZ végül feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a főügyészségen. Az ORFK-tól annyit megtudtunk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi kapitánysága hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat ismeretlen tettes ellen. Úgy tudjuk, hétfőn kezdődtek meg a tanúkihallgatások.

Ezek az ügyek békeidőben nem jelentenének különösebb gondot, ám kiváló indokot szolgáltattak a KIM és az önkormányzat számára, hogy az alapvetően önhibáján kívül egyre nehezebb helyzetbe kerülő színházat visszatámadják. Az önkormányzat bizalomvesztésről beszélt. Lapunknak pedig az válaszolták: „Seress Zoltán igazgató próbálja a helyzetet úgy beállítani, mintha a problémák az önkormányzat vagy az állam mulasztása miatt állnának fenn.” Arra nincs válasz, miért hagyták, hogy a Bárka 2008-tól máig – egy évet kivéve – mindig veszteséggel zárjon.

Seress szerint a bizalomvesztés a másik oldalon már jóval korábban kialakult – hiszen csökkenő támogatással magukra hagyták őket. Az önkormányzat azért is rágott be a Bárkára, mert az ÁSZ jelentése korántsem csak a színházat marasztalta el, hanem rá nézve is súlyos megállapításokat tett. Eszerint „az önkormányzat nem a jó gazdától elvárható gondossággal felügyelte a társaság tevékenységét”. Így például a Bárka egyenletes finanszírozása érdekében nem tette meg a szükséges lépéseket, nem számoltatta be a társaság felügyelőbizottságába delegált tagjait. 2008 és 2012 között egy alkalommal tervezett az önkormányzat ellenőrzést a Bárkánál, az sem valósult meg, és nem tett semmiféle intézkedést akkor, amikor a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke 50 százaléka alá csökkent.

Amikor erre az önkormányzatnál rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy 2008–2012 között azon intézményeket ellenőrizték, amelyeknek a gazdálkodásában rejlő kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és hatása magas volt, a színház – bár utóbb az ellenkezője derült ki – akkor tudomásuk szerint nem tartozott ezek közé. „A Felügyelő Bizottsági ülés jegyzőkönyveiből és döntéseiből az önkormányzat folyamatosan informálódott, a bizottságot azonban a színház vezetőjének lett volna kötelessége tájékoztatni, ami feltételezhetően a szabálytalanságok miatt nem történt meg.”

Még játszik a zenekar

Az önkormányzat szerint már nincs dolguk a színházzal: „Mivel az átadás-átvétel folyamatban van, úgy illő, hogy az új üzleti tervet már az új tulajdonos fogadja el, és az új vezető személyéről szóló pályázatot is ő írja ki.”

Az MNV Zrt. kérdésünkre elmondta: még nem zárult le az átadás-átvétel, így a hiányról sincs pontos képe, azt azonban hangsúlyozta, hogy az átvétel feltétele „a társaság tőkehelyzetének konszolidációjához szükséges forrás megléte”. Hogy ez honnan lesz, és ki lesz a fenntartó, arról semmit nem tud a leendő tulajdonos. Viszont kijelentette, hogy céljuk a színház további működtetése. Ha lesz még mit. S ha nem? Horváth József, az NKE főtitkára megjegyezte: „Ameddig a Bárka Színház elhelyezése a jelenlegi épületben történik, az egyetem nem tart igényt az ingatlanra”, ellenkező esetben a „Ludovika Campus részeként egyetemi célokra fogja használni.”

Ma ott tartunk, hogy a tavalyi évad végén elfogyott az idei évre rendelkezésre álló, körülbelül 200 milliós össztámogatás, pótlólagos forrás a vagyonkezelőtől még, az önkormányzattól már nem remélhető. Seress nem tudta maradásra biztatni a társulat tagjait, az 51 fős Bárkában 17-en mondtak fel, köztük az összes színész. A megmaradt munkatársak nyár óta nem kapnak fizetést, kikapcsolták a színház mobilflottáját. Lapzártánkkor még működött a régóta nem frissülő honlap, de lehet, hogy napokon belül már nem lesz elérhető. Szeptemberben 12-én az évad helyett bírósági végrehajtás indult a Bárka ellen. Seress azt mondja, ha megkapnának pénzt, paripát, fegyvert, akkor is csak a jövő évben indulhatna ez a színház. De ebben már rajta kívül kevesen bíznak.

Csányi, Alföldi, Seress

Csányi János 1995-ben megrendezte Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát. A produkció sikerén felbuzdulva a szereplők egy része Csányival együtt elhatározta, hogy színházat alapítanak. Nem kevés kitartással sikerült elérni, hogy megkapják a Ludovika egykori vívótermét. 2001-ben a társulat tíz tagja alkalmatlanság címén lemondásra szólította fel Csányit. Ő maradt, ám hat színész – Gyabronka József, Mucsi Zoltán, Kaszás Gergő, Murányi Tünde, Pokorny Lia és Udvaros Dorottya – távozott, a színház nagy korszaka véget ért. Csányi stabilizálta a helyzetét, de művészileg s egy idő után menedzserként is egyre kevesebbet tudott felmutatni. 2005-ben távozott, és megpályázta Vidnyánszky Attilával a debreceni Csokonai Színház direktori posztját, ahonnan hamarosan mennie kellett, mert túllépte a költségvetési keretet. E korszak emblematikus előadása a Tim Carroll rendezte Hamlet.

Alföldi Róbert igazgatása alatt is fontos előadások születtek, mint a Koldusopera, a Szentivánéji álom, de Alföldi két év után, 2008-ban távozott a színháztól. Ezután, épp a válság kezdetén került Seress Zoltán a színház élére. A teátrum látogatottsága csökkent, de nem radikálisan, a 2008-as 26 ezerről 2013-ra 22 ezerre apadt, jegybevétele pedig 42 millióról 39 millióra. A támogatás annál gyorsabban fogyott: a 2009-es 360 millióról tavalyra 240 millióra. Ennek ellenére születtek jelentős előadások, a Tengeren, a Nehéz, a Dogville és a De Sade pennája. A romló finanszírozási környezetben Seress száműzte a klasszikusokat a repertoárból, és kizárólag kortársakat játszott.

Megosztás:
spacer

TÁRGYMUTATÓ

600 kilométer 100 guinness a csemegepultos naplója a gyáva a gyermek és a varázslat a haramiák a hülyéje a kék hajú lány a kéz a kis kéményseprő a köpeny alapítvány a magyar színházakért alba regia szimfonikus zenekar aldi női futógála aNNa anyám éhesnek tűnik aradi kamaraszínház aranytíz archívum arden az elvarázsolt disznó baal babel sound baja balatonboglár balatonfüred balfácánt vacsorára bálna bárka bencs villa bisb bivaly-szuflé bob herceg börtönrádió bsi budaörs budapest improv show budapesti vonósok budoár kiállítás busz-színház caminus castel felice castel felice vizsga centrál cosí fan tutte cupido és a halál cv családi játszmák családi ünnep cseh tamás csíkszerda csoportterápia csukás-díj dankó rádió danubia zenekar debreceni tavaszi fesztivál deszka fesztivál díjak elismerések don juan dráma kortárs színházi találkozó due dunapart dunaújváros egri tavaszi fesztivál egy kiállítás rémei éhség élnek mint a disznók előadásszámok email english erkel erkel színház ernani érzékenyítő fesztivál esztergom europa cantat ezek mennek fellegek fiatal írók fidelio színházi est finito firkin fogság francia sanzonest friss hús furnitur füge gianni schicchi gödöllő gusztinak megjött az esze gyerekstúdió gyilkosok gyógyír északi szélre győr gyulai várszínház hajmeresztő halál hotel halastó hangoló harminchárom változat haydn-koponyára háromszögek hatok csoport hatszín teátrum hazug hét domb fesztivál hetedik alabárdos hetedik mennyország hírek hírszerzők hol hoppart hrabal-vurstli humorfesztivál így tanultam meg vezetni imprójam imprómaraton in medias brass in memoriam cseh tamás interjú jak jászberény jegyek jó kérdés junior príma jurányi kaposvár katona képek kibelátó kicsi szívem kávéba pottyant kisfaludy színházi fesztivál kisvárda kmtg kolozsvár koma komárom kortárs drámafesztivál kórusok éjszakája kőszeg kritika kritikusdíj-átadó kuk kultkikötő kultúrfürdő kurátorok láthatatlan állomás leenane szépe leonardo lev&te limerick-bajnokság líra és epika london love and money love and money vizsga macskadémon madách színház madame poe mágnás miska magyar rádió magyar színház magyar színházi társaság manhattan short manna margó irodalmi fesztivál más olvasnivaló menház színpad merlin mikor mindenütt jó mindenütt nő miskolc mojo momentán monodráma fesztivál most fesztivál mozart-kommandó mozgófénykép mu múzeumok éjszakája művészetek palotája művészetek völgye nagykanizsa naptár nefelé nemzeti filharmonikusok nézőművészeti kft nézőpont színház nofilter nyílt nap nyíregyháza nyolc nő óbudai társaskör operabeavató operaház operajátszóház operamacera operettszínház orlai othello gyulaházán ők ördögkatlan örkény örkény vurstli pájinkás jános pannonhalma papp jános párkák patália pécs pécsi egyetem pesti barokk pesti magyar színiakadémia petőfi irodalmi múzeum placcc pokol portré postart poszt poznan pozsonyi piknik projekter rádió radnóti remény rendezők viadala rév fülöp rögvest russian indie film fesztival shots festival sinaia sly snowman soharóza sokszemközt somló cirqsz song-óra sopron stockholm susotázs szabadesés szeged székely-könyv szemes fesztivál szent imre szentendrei teátrum szép heléna szfe színházak éjszakája színházi törvény szívem szeret szkéné szombathely szöveg szputnyik hajózási társaság táblázat tárgymutató tartalom tatabánya telefondoktor temesvár tengeren tengeren (nyíregyháza) térkép terminál workhouse teszt thália the irish coffee thealter tilos rádió tivoli tóbiás és az angyal trefort színjátszó fesztivál váci dunakanyar színház vágánybenéző van egy határ városmajor vidéki színházak fesztiválja vidor fesztivál vigadó visszaszámláló volt egyszer egy ndk vonalhúzás zalaegerszegi kvártélyház zeneakadémia zichy major zsolnay negyed