Akiből még életében bérlet lett

A napokban mutatták be David Harrower Blackbird című darabját a Széné Színházban, Mucsi Zoltánnal az egyik főszerepben, Kováts Adél rendezésében. Mucsi, akiről nemrég a beceneve nyomán "Kapa-bérletet" is elneveztek, úgy véli, a dráma leginkább arra keresi a választ, hogy mennyire vagyunk urai az ösztöneinknek.

- Dolgozott már rendezőnővel? 

- Színházban még nem, filmen már igen. 

- Nem nyomasztotta a próbák alatt a nőuralom, hiszen önön és a látványért felelős Khell Zsolton kívül a stábban csak nők kaptak helyet?

- Egyáltalán nem. Nagyon kellemes helyzet, ha a próbák alatt ennyi helyes nővel van az ember körülvéve. 

- Hogyan jött létre a Blackbird című produkció, amely Kováts Adél első rendezése? 

- Orlai Tibor producer vetette fel, hogy mi lenne, ha az Adél rendezne. Ezen ő először meg is lepődött, de megtalálta David Hannovernek a 2005-ben az Edinburgh-i Fesztiválon bemutatott darabját, és az egyik főszerepre én jutottam eszébe elsőnek. Szólt, elolvastam, és azt mondtam, vágjunk bele.

- Ez egy kétszereplős darab, a partnerrel, Pető Katával találkozott már színpadon?

- Még nem, ez az első közös munkánk. 

- Gyakran dolgozik olyan társakkal, akikkel jól ismerik egymást. Most viszont a rendező és a partner is új volt az ön számára. Ez nehézséget jelentett vagy inkább inspirációt? 

- Szinte minden próbafolyamatnak van nehéz szakasza. Előfordul, hogy gödörbe kerül az ember. De Adél nagyon felkészült és türelmes volt. Tudta, hogy mit akar, de kíváncsi is volt ránk. Ezt a próbaidőszakot mindenképp a jobb munkáim közé sorolom. 

- Számomra a Blackbird elsősorban arról szól, hogy honnan kezdődik a bűn, mi a bűn egyáltalán. 

- Igen és persze arról, hogy ha teszünk valamit, akkor annak következményei vannak. Felveti azt is, hogy mennyire vagyunk urai az ösztöneinknek. A szerelem járhat azzal, hogy az ember meghibban. A kérdés az, hogy ezt a helyzetet miként tudjuk mégis uralni. 

- Úgy tűnik, Önt sorozatban a két-háromszereplős darabok találják meg. Ez miként alakulhatott így? 

- Úgy látszik, ilyenekre vagyok szocializálódva. Az elmúlt több mint harminc éves színészi pályafutásomban sok tudatosság nem fedezhető fel. Legfeljebb annyi, hogy a pályán maradtam. A két-háromszereplős darabokat is a véletlen hozta. Amióta a Nézőművészeti Kft-ét csináljuk Scherer Péterrel, Katona Lászlóval és Gyulay Eszterrel a takarékosság miatt persze nem keresünk húsz-harmincszereplős produkciókat. Nálunk egy hat szereplős előadás már "tömegdarabnak" számít. 

- Úgy tudom, hogy a Nehéz című darabot, melyet a Bárkában játszanak, Háy János kifejezetten Önnek írta.

- Amikor elolvastam Jánosnak A gyerek című regényét, felhívtam, hogy ez egy olyan dolgozat, ami után most már nyugodtan írhat nekem egy darabot. Ő először nevetett és azt mondta, hogy nagyon megtisztelő a felkérés, de az ilyeneknek nem szokott eleget tenni. Később felhívott, hogy mégis hozzákezdett egy darabhoz. Karácsony előtt újra felhívott és csak annyit mondott, hogy a Jézuska küldi nekem. Kinyitottam az e-mailemet, és ott volt a Nehéz című dráma. 

- A mű első része szinte egy monodráma, bár Lázár Kati jelen van, de csak Ön beszél. Nem volt ijesztő előszörre a feladat? 

- Dehogynem. Amikor megláttam a szöveg mennyiségét, kétségbe is estem, ráadásul nem is játszottam még monodrámát.

- A figurával több életrajzi egybeesés is megfigyelhető, hiszen akárcsak a városba nehezen beilleszkedő főszereplő, ön is vidéki. 

- Ez még nem annyira különös, mert eléggé sokan vagyunk, akik az iskola befejezése után máshol keressük a boldogulást. Az is elég gyakori, hogy valaki szoros barátságba kerül az alkohollal, ami aztán lerombolja őt. Mindannyian kapunk terheket, amiktől időnként földre rogyunk. Sokszor megaláznak bennünket. Az a kérdés, hogy ilyenkor sikerül-e felállni ezekből a helyzetekből. A Nehéz esetében az általam játszott figura nem bírta el ezeket a terheket. 

- Önnek voltak ilyen térdre rogyás közeli periódusai? 

- Az ember érezhet ilyet, akár a magánéleti problémái miatt vagy a színpadon, amikor úgy érzékeli, hogy elhagyta a tehetsége. 

- A Nehézért ön több díjat is kapott, gondolom, meghatározónak tartja a pályáján ezt a szerepet? 

- Harmincnegyedik éve vagyok a pályán és a Nehéz valóban egy fontos kilométerkő. 

- Ön nem végzett színművészeti főiskolát, ez nem jelentett hátrányt? 

- Ha elvégezném a főiskolát és azután ugyanígy végig csinálnám ezt a harmincvalahány évet, akkor tudnám az összehasonlítást megtenni. 

- Ön tizenöt évet töltött Szolnokon, majd a Bárkához szerződött, aztán szabadúszó lett, később a Krétakör Színház egyik alapítója, majd újra szabadúszó. Nehezen vált? 

- Először az ember mindig hosszútávra tervez, a Bárka létrehozása nagyon inspirált, később a Krétakör is fontos volt. Amikor pedig szabadúszó vagyok, mint most is, úgy érzem, hogy sodor a szél, néha fenn akadok egy bozóton, de igyekszem tovább lendülni. 

- A Nézőművészeti Kft-ét miért hozták létre? 

- Mindentől függetlenül akartunk olyan előadásokat létrehozni, amelyek számunkra fontosak. Nem szerettük volna, hogy rajtunk kívül ebbe más beleszóljon. 

- Sikerül működtetni ezt a konstrukciót? 

- Végül is létrejött egy repertoár, játsszuk a Nézőművészeti főiskolát, A fajok eredetét és A gondnokot. Ír nekünk tavaszra egy új darabot Parti Nagy Lajos is. Ezen kívül iskolákba visszük a Vakságot és A gyávát. 

- Pályáznak produkciókra? 

- Igen, most működésre kaptunk a függetlenek keretéből 2,2 milliót, ami nem sok mindenre elég. De hát a kultúra, ma úgy tűnik, nem annyira fontos. Különösen fájó, hogy a független társulatok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, miközben több közülük magas színvonalat képvisel és a színházi életnek nélkülözhetetlen háttérbázisai. 

- Önről, a Szkénében, ahol több előadása is fut, mivel népszerű a Műszaki Egyetemen, nemrég bérletet neveztek el. Ez nem gyakori dolog, általában a színészeknek a haláluk után adatik csak meg. 

- Akkor lehet, hogy rólam azt tartják, hogy én már nem is vagyok. Próbálom viccesen felfogni és remélni, hogy nem úgy vonul be a színháztörténetbe ez a bérlet, mint a Szkénének egy nézőriogató időszaka.


Balogh Gyula / Népszava

Megosztás: