Fehér Elephánt a Rév Fülöpről

A friss szerzemény Ágoston Péter naiv, ám fürge mozgású, gyors észjárású legényként hamar a középpontba kerül Jeney Zoltán mesejátékában. Fegyverhordozója lesz Gyenes vitéznek,/Szatmári Attila/, akivel a csuklással fertőzött királyt gyógyító virág keresésére indul. Az áhított jutalom fél királyság plusz a királylány keze, Lovas Rozi, a páncélruhába és dörgő hang mögé rejtező kisebbik királylány is beszáll a versenybe. Színhely a mesebeli Balaton vidéke, a kiliti-láztól gyötört Csobánc király birodalma, ahol az uralkodás pillanatnyilag Akarattya hercegnő kezében van. A hossú út sötét erdőn, veszélyes mocsáron át vezet, a humoros kalandokat Schmidt Ferenc dorombos, kobzos, tekerőlantos zenéje kíséri.
Egyszerű a cselekmény, kedvesek a poénok, a darab igazi értékét Göttinger Pál találékonyan igényes rendezése jelenti. Mérsékelt tempó, ám a szituációk szépen rajzoltak, a kissé erőtlen együttes összmunkája feledteti az egyéniségek hiányát. A kevés kivétel között kiemelkedik Auksz Éva Bakonyi Banyája, érdekes karakter, látványos jelenlét, hatásos éneklés. A lovak országában rolleros paripák köröznek Elek Ányos pompás koreográfiájában, nyerítő körforgásuk magasan veri a Nemzeti János vitézének kerékpáros ménjeit. A megpróbáltatások hosszú során derekasan helytáll Ádánd, a dübörgő léptű ál-vitéz: Lovas Rozi hetyke bájt kölcsönöz marcona metamorfózisának. A legjobb természetesen kedvenc hősünk, Rév Fülöp, akit Ágoston Péter arányos eszközökkel, a kamaszos lendület hetyke dinamikájával alakít. Érett játéka, elragadó éneklése előre vetíti a jövőbeli "komolyabb", széles műfaji spektrumot felölelő szerepek várva várt lehetőségeit.

Megosztás: